udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2009
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 18 találat lapozás: 1-18
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Helymutató:

1993. június 29.

Bálint Lajos gyulafehérvári érsek júl. 26-júl. 14-e között bérmakörútra indult a kézdi-orbaiszéki főesperesi kerületbe. /(iochom): Bérmálási körúton. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), jún. 29./

1998. január 19.

Jan. 19-én Puskás Bálint, az RMDSZ háromszéki szenátora és Tamás Sándor, az RMDSZ parlamenti képviselője Kézdivásárhelyen találkozott a Kézdi-Orbai széki református és római katolikus egyház képviselőivel. A két egyház főesperesei által vezetett érdeklődő papság a hatályban lévő földtörvény-módosítás alkalmazása során felmerült gondok orvoslása mellett a templomok és más egyházi ingatlanok tatarozásához szükséges pénzeszközök előteremtésében kérték a szenátor és a képviselő hathatós segítségét. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), jan. 20. - 1191. sz./

1999. július 28.

A Magyar Református Lelkészegyesület aug. 2-6-a között Csurgón tartja nyári konferenciáját és a világban szétszórtan élő magyar református lelkipásztorok találkozóját. Erre az alkalomra meghívót kapott a Romániai Országos Református Lelkészi Értekezleti Szövetsége is. Az Erdélyi Református Egyházkerületnek 40, a Királyhágómelléki Református Egyházkerületnek 30 helyet biztosítottak. A RORLÉSZ 70 lelkipásztora egyben az egyházmegyék képviselője is. Előadást tart: dr. Hegedűs Lóránt püspök, dr. Papp Vilmos teológia-tanár, dr. Tóth Albert MRL-elnök, dr. Juhász Tamás teológia- tanár, dr. Nagy István főigazgató, dr. Csiha Kálmán püspök, D. Tőkés László püspök. /Pásztori Tibor Endre, a Kézdi-Orbai Református Egyházmegye Lelkészértekezletének elnöke: Magyar református lelkipásztorok találkozója. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 28./

2000. január folyamán

Jan. 30-án Kézdiszászfaluban, a római katolikus templomban a szecselevárosi ifjak A szabadság rabjai című darabot mutatták be, majd a jelenlevők a tavalyelőtt közadakozásból elkészített Hősök emlékművéhez vonultak, ahol Bodó Imre kézdi-orbaiszéki római katolikus főesperes és két lelkész társa megáldotta a 22 első és második világháborúban elesett szászfalusi hős nevét megörökítő emlékművet. Kettős avatás következett: a lelkészek megszentelték a felújított művelődési otthont, majd a millecentenárium és Márton Áron püspök emlékét megörökítő márvány emléktáblát. /Kettős avatóünnepséget tartottak. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), jan. 31./

2002. október 6.

Szept. 22-én ünnepelte Tusnádfürdő városa és egyházközsége a plébániatemplom 20. évfordulóját, s az Incze Dénes esperes-plébános által alapított Krisztus Világossága című folyóirat 5. születésnapját. Jakubinyi érsek segédpüspökével, Tamás Józseffel, valamint az alcsíki, felcsíki, sepsi-barcasági és kézdi-orbai főesperesi kerületek papságával együtt mutatott be szentmisét. A most 56 esztendős Incze Dénes plébános áldozatvállalása kellett a templom felépítéséhez. A templomtorony építését 1983-ban kezdték meg, de a kommunista hatóságok annyi akadályt gördítettek, hogy az csak a rendszerváltás után készülhetett el. 1990. szeptemberében volt a harang- és toronyszentelés. Incze Dénes emlékezett: Bukarest engedélye nélkül építettek fel egy templomot, a falurombolás küszöbén, sok becsületes ember kockázatával. Amikor az egyik vadászat alkalmával Ceausescu megpillantotta a templomot, a diktátor ordított: "Ki merészelte építeni ezt? Ki engedélyezte?" Következtek a véget nem érő zaklatások, kivizsgálások. Ilyen körülmények között a torony felépítése szóba sem jöhetett. Öt évvel ezelőtt Incze Dénes elkezdte - saját fogalmazásában - "a lelkek nagyobb templomának is az építését egy szélesebb körben", a Krisztus Világossága című, erdélyi katolikus családok lelkiségi havilapjának megalapításával és szerkesztésével. /Fodor György: Kettős ünnep Tusnádfürdőn. = Vasárnap (Kolozsvár), okt. 6./

1997. szeptember 13.

Az RMDSZ helyi szervezete szept. 13-án, Torja falu búcsúnapján emléktábla állítással emlékezett meg Torja első írásos említésének 690. évfordulójáról. Az ünnepi szentmisén húsz kézdiorbaiszéki katolikus pap vett részt, majd Coroi Artúr, Torjáról elszármazott, Budapesten élő történelemtanár, helytörténész, volt községi polgármester beszédében összefoglalta a falu történetét. Tamás Sándor parlamenti képviselő mondta a záróbeszédet. Az emléktáblára a következő szöveget vésték: "Torja 690 éves. 1307-1997. RMDSZ torjai szervezete". /Háromszék (Sepsiszentgyörgy), szept. 16./

2003. július 23.

Kézdivásárhely önkormányzata, az RMDSZ helyi szervezete és a Kézdivásárhelyi Múzeumbarátok Egyesülete kezdeményezésére a Kossuth és az Ady utca kereszteződésénél júl. 22-én ezerötszáz fős ünneplő tömeg jelenlétében avatták fel Vetró András bronzba öntött Kossuth-mellszobrát. Ezzel a város polgárainak több mint százéves álma teljesült.Ünnepi beszédet Török Sándor polgármester és Deutsch Tamás, a Fidesz - Magyar Polgári Szövetség politikusa mondott. A szobrot Deutsch Tamás és Tamás Sándor leplezte le, majd Bodó Imre kézdiorbaiszéki római katolikus főesperes és Szőcs László kézdiorbaiszéki református esperes megáldotta és megszentelte. A magyar és a székely himnusz eléneklése után közéleti személyiségek megkoszorúzták a szobrot. /Iochom István: Kossuth szobrot avattak. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), júl. 23./

2002. május 7.

Máj. 5-én Kézdivásárhelyen a kantai Szentháromság római katolikus templomból gyertyás körmenet indult a Márton Áron püspök nevét viselő utca felé. A székely ruhás gyermekek után dr. Jakubinyi György érsek, a környék papsága és a hívek haladtak. A körmenet az eredeti formájában újjáépített kápolnához vonult, ahol Jakubinyi György érsek megszentelte Nepomuki Szent János szobrát és a kápolnát. Bodó Imre kézdiorbai-széki főesperes köszönetet mondott mindazoknak, akik hozzájárultak az 1740-ben emelt és 1974-ben lebontott kápolna újraépítéséhez. A szent szobrát Petrovits István képzőművész restaurálta, Kosztándi Jenő festőművész pedig újrafestette. /Iochom István: Kápolnaszentelés Kézdivásárhelyen. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), máj. 7./

2004. május 24.

Máj. 23-án Kézdimartonfalván a kazettás mennyezetű műemlék templomban megtartott ünnepi istentiszteleten Szőcs László kézdiorbai-széki református esperes Megyaszai László helybeli lelkésszel és Farkas Árpád szentkatolnai római katolikus plébánossal együtt megáldotta a második világháború helybeli áldozatainak emléket állító márványtáblát, a kézdivásárhelyi Jancsó József kőfaragómunkáját. Az ünneplő tömeg a templomkertbe vonult, ahol az öt esztendővel ezelőtt felállított 1848/49-es kopjafánál folytatódott a megemlékezés. /Iochom István: Emléktáblát avattak (Kézdimartonfalva). = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), máj. 24./

2005. március 21.

Kézdivásárhelyen megnyílt a népművészeti kiállítás, melyen tizenhét kézdi-orbaiszéki alkotó több száz munkát állított közszemlére. A tárlatot a Felső-háromszéki Népművészek Egyesülete szervezte. A kiállítás megnyitón jelen volt a Romániai Magyar Népművészeti Szövetség vezetősége is, élén Szathmári Ferenc elnökkel. A tárlatot Szabó Judit ny. tanár, néprajzkutató, a Céhtörténeti Múzeum munkatársa méltatta. /Iochom István: Felső-háromszéki népművészek seregszemléje. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), márc. 21./

2005. augusztus 22.

Augusztus 20-án több száz zarándok indult egyházi zászlók alatt, Szent István-énekeket énekelve, a kézdiszentléleki erődtemplom elől Perkőre. Magyarországról is jöttek szép számban. A kápolnát és a szabadtéri oltárt a hagyományokhoz híven a kiskászoni ifjak díszítették fel. A zuhogó eső ellenére kétezres tömeg vonult a kis kápolna mögött felállított szabadtéri oltár elé meghallgatni az ünnepi szentmisét, Szent István királyra emlékezni. Az oltár két oldalán felsorakozott Kézdi-Orbaiszék római katolikus papságának zöme. /Iochom István: Szent István-búcsú a Perkőn. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), aug. 22./

2006. február 22.

Február 22-én Ozsdolán tartották a kézdiszéki polgármesterek havi találkozóját. A kisrégiós társulások kapcsán Kovács Géza, Ozsdola polgármestere bejelentette: ők Bereckkel és Lemhénnyel fognak össze, kilépnek a gelencei kisrégióból, mivel őket minden szál együvé köti. Török Sándor kézdivásárhelyi polgármester kifejtette: nincs értelme feldarabolódni, hiszen Kézdi-Orbaiszék évszázadok óta külön régiót alkot, és ezt a rendet fenn kellene a továbbiakban is tartani. A jelen levő polgármesterek közös beadványt fogalmaztak meg, melyben arra kérik a megye prefektusát és rendőrfőkapitányát, hogy a kézdiszéki települések rendőrőrseinek épületeire is kerüljön ki a magyar nyelvű tábla. Azt is kérik, hogy a kézdiszéki vasútállomásokra is kerüljön fel a kétnyelvű helységtábla. Utóbbi közös levelük egyik címzettje Markó Béla, az RMDSZ szövetségi elnöke, miniszterelnök-helyettes, aki az érdekvédelmi szövetség 2004-es kampánya során erre ígéretet tett. /(Iochom): Magyar nyelvű feliratot a rendőrségi épületekre és a vasútállomásokra. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), febr. 22./

2006. szeptember 9.

A Kézdi-Orbai Református Egyházmegye szeptember 6-án tartotta tisztújító közgyűlését Kézdivásárhelyen, a református templomban. A közgyűlés újra az egyházmegye esperesévé választotta Szőcs Lászlót. /(sylvester): Tisztújító közgyűlés (Kézdi-Orbai Református Egyházmegye). = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), szept. 9./

2008. november 28.

A sepsi, kézdi-orbai és erdővidéki református, a területi evangélikus, a sepsi-barcasági és kézdi-orbai római katolikus egyházmegye, illetve főesperesi kerület, valamint az unitárius egyházkör esperesei felvívással fordultak mindenkihez: menjenek el a szavazásra, és lelkiismeretük szerint döntsenek. /(sz.): Szavazásra szólít az egyház. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), nov. 28./

2009. április 1.

A székelyudvarhelyi Infoprint Kiadó a kézdivásárhelyi Bujdosó vendéglő konferenciatermében bemutatta a Felső-háromszéki Omnibus 2009-es cégkatalógusát. A több mint egy évtizede indított helyi katalóguscsalád legfrissebb, több mint százoldalas kiadványa ezúttal nem csak Kézdivásárhely és Kovászna, hanem egész Kézdi-Orbaiszék vállalkozásainak, intézményeinek, egyházainak, civil szervezeteinek szakszerű, rendszerezett elérhetőségét kínálja. Vass Dénes, a kiadó igazgatója elmondta: a teljességre törekedtek, munkatársai több mint ezer céget, intézményt stb. kerestek fel személyesen, de így is kimaradtak az adatgyűjtés után alakult cégek. /Iochom István: Bemutatták a Felső-háromszéki Omnibust. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), ápr. 1./

2009. április 12.

A gyulafehérvári egyházmegye ezeréves fennállását ünnepelték a kézdi-orbai esperesi kerület vallástanárai és a diákok. Április 4-én a kézdivásárhelyi Szentháromság templomban gyűltek össze. Az ünnepséget megelőzően kiírtak egy pályázatot a felsőháromszéki diákok számára, hogy rajzban, kézimunkában jelenítsék meg azt, ami számukra a legreprezentatívabb a millenniumi év kapcsán Az alkotásokból született kiállítást sokan megnézték. A középiskolások az egyházmegye történelméből tartottak vetélkedőt. A Nagy Mózes Elméleti Líceumban (az egykori kantai Státus Főgimnáziumban) Bejan András, a líceum emlékezett az iskolaalapító Nagy Mózes halálának 300. évfordulójára. Dezső Kinga, a vallástanárok kerületi felelőse elmondta, a cél az volt, hogy a résztvevők jobban megismerjék az egyházmegye történetét. /Dénes Gabriella: Millenáris emlékezés Kézdi-Orbai széken. = Vasárnap (Kolozsvár), ápr. 12./

2009. április 28.

A kézdivásárhelyi református egyházközség és a Hálaadás Református Dalárda április 25-én szervezte meg a Kézdi-orbaiszéki Református Egyházmegye templomi kórusainak ötödik találkozóját, melyre hét megyebeli református és két római katolikus énekkart, valamint a nagyszebeni Hozsánna Énekkart hívták meg. A dalostalálkozón közel háromszázan vettek részt. /Iochom István: Református kórusok találkozója. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), ápr. 28./

2009. november 8.

Az 1956. októberi magyar forradalomra emlékezve a medgyesi Kolping Egyesületben Harai Pál nyugalmazott plébános, volt börtönviselt pap a diktatúra börtöneiben elhunyt papokról tartott rövid előadást. A gyulafehérvári főegyházmegye közel száz börtönviselt és meghurcolt papja közül már csak néhányan élnek. Az egyházmegye papságának közel egyharmada ilyen vagy olyan formában szenvedő alanya volt a kommunista rendszernek. Harai Pál a gyulafehérvári főegyházmegye börtönökben elhunyt papjait sorolta fel: 1. Dr. Boga Alajos abban az időben az egyházmegyét vezette. 1950. május 10-én tartóztatták le. Ítélete ismeretlen. Több mint négyévi rabság után a máramarosi börtönben hunyt el 1954. szeptember 14-én. Sírja a szegények temetőjében ismeretlen. 2. Sándor Imre kanonok vette át az egyházmegye vezetését 1950. május 10-én. 1951. március 10-én őt is letartóztatták. Az ő ítélete is ismeretlen. 1956. február 4(5)-én halt meg a Ramnicu Sarat-i börtönben. A hírek szerint megfagyott. Sírja ismeretlen. 3. Dr. Maczalik Simon Győző titokban felszentelt püspök csak néhány hónapig vezethette az egyházmegyét. 1951. augusztus 24-én a zsilavai börtönbe került bírói ítélet nélkül. Kétévi raboskodás után 1953. augusztus 17-én halt meg a börtönben. 1966-ban kiásták holttestét és a gyulafehérvári székesegyház kriptájába temették el. 4. Gajdátsy Árpád Bélát, a teológia rektorát Sándor Imre püspöki helynökkel egy napon tartóztatták le 1951. március 10-én. Gajdátsyt kémkedés és hazaárulás vádjával 25 év kényszermunkára ítélte a bukaresti hadbíróság. A nagyenyedi börtönben halt meg 1952. szeptember 14-én. Sírja ismeretlen. 5. Fekete János kézdi-orbai főesperest 1950 májusában tartóztatták le. Brassóban, Ghenceán és Targu-Jiuban volt bezárva. 1952. március 25-én halt meg a börtönben. Halála után több mint egy hónappal sikerült a holttestét az egyik bukaresti klinikáról kilopni és Gelencére hazaszállítani. Amikor a Szekuritáté ezt megtudta, nem szállították vissza, de sürgősen el kellett temetni. 6. Ábrahám Árpád altorjai plébánost 1957-ben tartóztatták le a Szoboszlay-per vádlottjaként Temesváron. Halálra ítélték, 1958. október 11-én tíz másik vádlottal, köztük Szoboszlay Aladár temesvári egyházmegyés pappal együtt kivégezték. Sírja ismeretlen. 7. Ambrus Györgyöt 1956. március 18-án tartóztatták le. Hat év börtönre ítélték. Peripraván, a Duna Chilia-ágán, a börtönhajón halt meg 1960. február 18(?)-án. Szemtanúk szerint megfagyott, holtteste napokig a hajó fedélzetén volt. Sírhelye ismeretlen. 8. Pálfi János jobbágyfalvi plébánost 1958-ban, 84 éves korában tartóztatták le és gyorsított eljárással öt év börtönre ítélték. A marosvásárhelyi börtönben halt meg 1958. november 6(?)-án. Sírja ismeretlen. 9. Bokor Sándor erzsébetbányai plébános 1972. június 5-én gyanús körülmények között eltűnt. Egyesek szerint halálának politikai háttere is van. Kolozsváron temették. /Papp Judit: A kommunizmus vértanú papjai. = Vasárnap (Kolozsvár), nov. 8./ Megjegyzés: csak a gyulafehérvári főegyházmegye papjait sorolta fel. A többi erdélyi egyházmegyének is vannak börtönben elhunyt papjai, így például dr. Bogdánffy Szilárd /Feketetó, 1911. febr. 21. – Nagyenyed, 1953. okt. 2./ püspök, Scheffler János /Kálmánd, 1887. okt. 29. – Jilava, 1952. dec. 6./ szatmári megyéspüspök.


lapozás: 1-18




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2017
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998