udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2009
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 5 találat lapozás: 1-5
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Helymutató:

2005. július 26.

A Kézdivásárhelyhez tartozó kis településen, Kézdisárfalván Balázs Barna kezdeményezésére az iskolával szemben emlékkeresztet állítottak. Az életfával díszített, töviskoronát viselő Jézust ábrázoló keresztet a sárfalvi születésű, Magyarországon, Százhalombattán élő Szabó Ottó faragta, Szabó Gyula helybeli nyugdíjas tervező közreműködésével. /Iochom István: Emlékkeresztet avattak (Kézdisárfalva). = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), júl. 26./

2007. május 16.

Bereck felé menet egyik napról a másikra nem Kézdisárfalvára ért be az ember, hanem Nyújtódra, és továbbmenve hiába kereste Kézdiszászfalut, mert az lekerült a térképről, olvasható a lapban. Egyik nap még volt helységnévtábla, ma már nincs. Ugyanúgy, mint ahogy 1956-ban eldobták Oroszfalu nevét, a falu nyomtalanul szívódott fel Kézdivásárhelybe. Ma már elfeledkeztek azokról az emberekről is, akik a torjai Karatnát, Volált, a kézdivásárhelyi Kantát, a maksai Eresztevényt, a rétyi Komollót alapították. /Sántha Attila: Rekviem Sárfalváért, Szászfaluért. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), máj. 16./ A táblák valóban lekerültek a két falu bejárata elől, annyi történt, hogy a megrozsdásodott táblákat a tavasz folyamán leszerelték. Amint sikerül elfogadtatni a Székelyföld összes településére érvényes helységtáblák szimbólumait, Nyujtódra, Kézdisárfalvára és Kézdiszászfaluba is új táblákat szerelnek fel. /Iochom István: Kézdisárfalva és Kézdiszászfalu nem tűnt el! = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), máj. 18./

2007. október 11.

Kézdivásárhelyen a Vigadó emeleti termében megnyílt a Kézdisárfalván élő és alkotó Szabó Ottó első itthoni kiállítása, melyen tizenhárom faragott munka, valamint huszonöt olajfestmény látható. Évek óta nem voltak ilyen sokan tárlatmegnyitón. Az ötvennégy éves Szabó Ottó az 1989-es rendszerváltás után Magyarországra, Százhalombattára telepedett át, de a honvágy hazahozta. Nemrég végleg hazatért szülőföldjére. Az utóbbi években készített festményein, faragásain a magyar történelem vagy jeles alakjai (aradi vértanúk, Gábor Áron, Attila, Bálványosvár legendája stb.) is megjelennek. /(Iochom): Szabó Ottó a Vigadóban. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), okt. 11./

2009. június 4.

Sepsiszentgyörgyön az Erzsébet parkban a volt országzászló helyén a Magyar Polgári Párt háromszéki szervezete június 4-én, az MPP, az RMDSZ, az EMI és a HVIM szónokai, valamint Kiszely István professzor emlékeznek a trianoni diktátumra. Kovásznán a Magyar Polgári Párt helyi szervezete június 4-én a központi parkban levő ‘56-os emlékműnél néma, gyertyás megemlékezést tart a trianoni szerződés aláírásának évfordulója alkalmából. Kézdivásárhelyen a Hatvannégy Vármegye Ifjúsági Mozgalom helyi szervezete június 4-én a kézdiszentkereszti Trianon-emlékműnél emlékezik a békediktátum aláírására. Az emlékezők Kézdivásárhelyről indulnak. Ozsdola határában, ahol a Láros közbirtokosság kezdeményezésére tavaly ősszel felújítottak egy első világháborús sírt és emlékkeresztet, az ozsdolai és kézdisárfalvi hagyományőrzők tartanak megemlékezést június 4-én. Baróton a Magyar Polgári Párt helyi szervezete a református templomban tart megemlékezést. /Megemlékezések Háromszéken. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), jún. 4./

2009. június 5.

Mintegy száz kézdisárfalvi és ozsdolai, valamint magyarországi vállalta azt, hogy az Ozsdolától 15 kilométerre, embert és autót próbáló út megtétele után Vrancea megye határánál tavaly állított katonai síremléknél emlékezzen a trianoni békediktátumra. A Nagy Musát szomszédságában található keresztnél június 4-én Páll István, az ozsdolai Láros közbirtokosság vezetője, valamint Kádár Sándor sárfalvi plébános emlékezett „a mohácsi vésznél is nagyobb veszteséget jelentő döntésre”. Mint hangoztatták, a magyarság többsége szívében-lelkében továbbra is egy nemzet részét képezi, „a nemzetromboló politika és az önös érdekek fölött”. /Emlékezés Trianonra. = Krónika (Kolozsvár), jún. 5./


lapozás: 1-5




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2017
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998