udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2009
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 98 találat lapozás: 1-30 | 31-60 ... 91-98
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Helymutató:

1990. május 19.

Sepsiszentgyörgy központjában, az egykori székely huszárezred parancsnoksági épületében, a Lábasházban van Háromszék levéltára. Itt található Sepsi-, Kézdi-, Orbai és Miklósvárszék anyaga, Kézdivásárhely és Sepsiszentgyörgy levéltári anyaga. Külön értéke a Csutak Vilmos által összegyűjtött több mint 200 családi levéltár anyaga. Az 1951. jan. 27-i elnöki dekrétummal az állami levéltárak a közoktatási minisztériumi hatáskörből belügyminiszteri jogkörbe kerültek. Sepsiszentgyörgyön 1953-ban hozták létre a rajoni levéltárat. A sepsiszentgyörgyi levéltár szakszerű rendezése dr. Árvai Józsefre /1953. júniusától 1975-ig/ és Csia Ernőre (1953. áprilisától 1990. májusáig) hárult. Itt is elkezdődött a románosítás, 1970-től román levéltárost alkalmaztak. Dr. Árvai József, a levéltár igazgatója elhunyta után román igazgatót neveztek ki. 1986 óta Baicu Vasile Dan az igazgató, aki nem engedte be a magyar kutatókat a levéltárba, még dr. Demény Lajos főkutató vagy Egyed Ákos, a kolozsvári Történettudományi Intézet főkutatója sem tehette be a lábát a levéltárba. A mai napig Baicu Vasile Dan az igazgató és a levéltárak még mindig a belügyhöz tartoznak. Csia Ernő nyugdíjba megy, ezután olyan emberekre marad a székelymagyarság történelmi anyaga, akik nem ismerik a magyar nyelvet. /Kádár Gyula: Kit szolgál Háromszék levéltára? = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 19./

1993. március 10.

Az RMDSZ háromszéki választmánya állásfoglalásában kiállt Tőkés László püspök, az RMDSZ tiszteletbeli elnöke mellett, elutasítva a személye elleni irányuló és a romániai magyarságot megosztani kívánó próbálkozásokat. Tőkés Lászlónak az etnikai tisztogatásra utaló kifejezése a statisztikai adatok alapján kimutatható nagyméretű demográfiai változásokra, a szélsőséges nacionalista erők és a kolozsvári polgármester tevékenységére irányulnak. Felkérik az RMDSZ szenátorait és képviselőit, hogy nyilatkozataikban tartsák tiszteletben választóik akaratát. - Ehhez az Állásfoglaláshoz csatlakoztak a Kézdi-, Orbai-, valamint Sepsiszék RMDSZ-polgármesterei. /Állásfoglalás. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), márc. 10./

1993. június 29.

Bálint Lajos gyulafehérvári érsek júl. 26-júl. 14-e között bérmakörútra indult a kézdi-orbaiszéki főesperesi kerületbe. /(iochom): Bérmálási körúton. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), jún. 29./

1998. január 9.

Jan. 9-én Puskás Bálint szenátor és Tamás Sándor képviselő Kézdivásárhelyen találkoztak a kézdiszéki községek polgármestereivel, akikkel a földtörvény végrehajtásával kapcsolatos kérdésekről folytattak tanácskozást. Ugyancsak jan. 9-én privatizáció, beruházás, adózás témáról tanácskoztak Kézdivásárhelyen a bank- és részvénytársaságok igazgatói, valamint magánvállakozók. A Kézdiszéki Vállakozók Klubjának meghívására a rendezvényen részt vett Puskás Bálint szenátor és Tamás Sándor képviselő is. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), jan. 12. - 1186. sz./

1998. január 19.

Jan. 19-én Puskás Bálint, az RMDSZ háromszéki szenátora és Tamás Sándor, az RMDSZ parlamenti képviselője Kézdivásárhelyen találkozott a Kézdi-Orbai széki református és római katolikus egyház képviselőivel. A két egyház főesperesei által vezetett érdeklődő papság a hatályban lévő földtörvény-módosítás alkalmazása során felmerült gondok orvoslása mellett a templomok és más egyházi ingatlanok tatarozásához szükséges pénzeszközök előteremtésében kérték a szenátor és a képviselő hathatós segítségét. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), jan. 20. - 1191. sz./

1998. március 13.

A márc. 15-i emlékezések központi ünnepsége Csíkszeredán lesz. Igen gazdag a sepsiszentgyörgyi, Kovászna megyei program. Itt már márc. 12-én ünnepi istentiszteletet hirdettek, kórushangversenyt szerveztek, márc. 13-a pedig a koszorúzások napja: délelőtt a Gábor Áron emléktáblánál - amely azon az épületen áll, amelyben annakidején az öntőmester biztosította a forradalmi hadsereget arról, hogy "Lesz ágyú!" (és amely ma az RMDSZ helyi szervezetének is otthont ad) - kezdődött a program, majd sorra következtek a forradalom székely mártírjainak, hőseinek emlékhelyei. A közeli Illyefalván márc. 14-én Jókai-szobrot lepleznek le, itt szintén beszédet mond Markó Béla, márc. 15-én pedig Sepsiszentgyörgy központi parkjában, a központi színpadon és más helyszíneken is sor kerül számos ünnepi eseményre. Kézdivásárhelyen a leglátványosabbnak a márc. 15-i hagyományos lovasfelvonulás ígérkezik, amelyen részt vesznek a budapesti és kézdiszéki hagyományőrző társaságok is. Marosvásárhelyen, a megyeszékhelyen, továbbá Segesváron, Szovátán, Marosludason, Régenben, Erdőszentgyörgyön, Marosszentkirályon, Csáváson, Marosszentannán, Dicsőszentmártonban, Radnóton és Nyárádszeredán lesznek évfordulós rendezvények. Nagyváradon Rulikowski Kázmér, a 48-as lengyel hős emléktáblájának avatására várja a bukaresti lengyel nagykövetet valamint Bitay Károly kolozsvári magyar főkonzult Tőkés László püspök, tiszteletbeli RMDSZ elnök és a helyi RMDSZ-vezetés. A partiumi városban, mint számos más településen, megkoszorúzzák Petőfi Sándor és Nicolae Balcescu, a 48-as román forradalmár emléktábláját. Szatmárnémetiben márc. 14-én az Erdélyi Magyar Közművelődési Egyesület, a Kölcsey Kör, a Szent István Kör és a megyei RMDSZ szervezésében kárpát-medencei történelmi szimpózium kezdődik az 1848-as forradalomról erdélyi, kárpátaljai, magyarországi, felvidéki történészek közreműködésével. Szatmárnémetitől Bukarestig gyakorlatilag minden erdélyi és romániai településen, ahol magyar közösség él, ünnepélyesen emlékeznek meg ezen a hétvégén a márciusi évfordulóról. /MTI/

1998. április 1.

Márc. 15-én töltötte be második évét a Kézdivásárhelyen megjelenő Székely Hírmondó hetilap, Kézdi- és Orbaiszék lapja. Márc. 14-én jelent meg az idei 9. száma. A4-es formátumú, szinte kizárólag helyi témákkal foglalkozik, jelenleg 3000 példányban lát napvilágot. /Gyergyói Kis Újság (Gyergyószentmiklós), ápr. 1-7. - V. évf. 12. sz./

1998. április 17.

Puskás Bálint Kovászna megyei szenátor és Tamás Sándor képviselő ápr. 16-án Kézdivásárhelyen a helyi vállalkozókkal, ipari intézmények vezetőivel találkozott. A megbeszélés témája a felső-háromszéki privatizáció üteme volt, szóba kerültek a magánosítás buktatói és eredményei is. Ápr. 17-én Puskás Bálint szenátor és Tamás Sándor képviselő, valamint Molnár Endre, a Kézdiszéki Területi Szervezet ügyvezető elnöke Csernáton község polgármesterével és a hivatal munkatársaival, községi tanácsosokkal, pedagógusokkal, a helyi RMDSZ tisztségviselőivel, a község papjaival és plébánosaival, valamint más érdeklődőkkel találkozott. A tájékoztatást is célzó megbeszélés elsősorban az új kormányprogramról és annak várható következményeiről folyt. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), ápr. 22., 1250. sz./

1998. július 9.

Az RMDSZ Kézdiszéki és Kézdivásárhelyi Szervezetének meghívására Pete István, a Mezőgazdasági Minisztérium államtitkára július 9-én részt vett Kézdivásárhelyen egy szakmai fórumon, amelyen elsősorban a minisztérium távlati terveiről és a mezőgazdasággal foglalkozók támogatási rendszeréről esett szó. A fórum házigazdája Tamás Sándor háromszéki parlamenti képviselő volt. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), júl. 10., 1302. sz./

1999. január 9.

Az RMDSZ kézdiszéki, valamint kézdivásárhelyi helyi szervezete jan. 6-án Németh Csaba szenátor és Tamás Sándor képviselő aláírásával állásfoglalást tett közzé az 1999. jan. 1-jén a kézdivásárhelyi épületeken megjelent feliratokkal /"Mocskos olháok haza 1999"/ kapcsolatban, kifejtve, hogy az RMDSZ elhatárolja magát az etnikai konfliktusok szításától. Ugyanúgy provokációnak tekinti a feliratot, mint a közelmúltban Kézdivásárhely bejáratánál a kétnyelvű helységtáblák magyar szövegének bemázolását. Nem kézdivásárhelyiek a provokátorok, mert a városban nincs etnikai konfliktus. A felirat olyan személyektől származik, akik nem ismerik a magyar nyelvet, erre utal a durva nyelvi hiba. /Provokációról van szó. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 9-10./

1999. március 16.

Dr. Tamás Sándor parlamenti képviselő számos dokumentummal nyújtott tájékoztatás az Agache-ügyről. Ebből közölt összeállítást a napilap. 1989 óta Oroszhegy és Zetelaka mellett. Kézdivásárhely is a "bűnös" székelyföldi települések lajstromában szerepel. Kézdivásárhelyen 1989. dec. 22-én meglincselték Aurel Agache őrnagyot, a gazdasági rendőrség hírhedt vezetőjét. Agache rettegésben tartotta lakosságot, visszaéléseit többen is jelentették a milícián, végül az ügyészség "büntetésből" áthelyezte Agachét Kézdivásárhelyről Barótra, ahonnan ismét "büntetésből" visszahelyezték Kézdivásárhelyre. Az ügyvédek kérésére az áldozatok sorra vallomást tettek arról, hogy mit művelt Agache, törvénytelen házkutatásokat tartott, aranyat vett el az emberektől, egyeseket megvert. 1993-ban Iliescu államfő elnöki rendelettel forradalmi mártírhőssé nyilvánította Aurel Agachét, post mortem ezredesi rangot is kapott. Bákóban utca viseli a nevét. 1991. nov. 26-án őrizetbe vették Héjja Dezsőt, 29-én Filip Orbán Daniella tanárnőt, dec. 4-én pedig Paizs Ottó borbélyt. Mindhármuknak egy hónapig vizsgálati fogságban tartották. - Agache özvegyének kérésére újból foglalkozni kezdtek az üggyel, 1997. okt. 14-én kihallgatták Paizs Ottót és Héjja Dezsőt, Filip Orbán Daniella nem jelent meg a kihallgatáson. Kiss Alexandru ügyvéd 1997. dec. 15-én elkészítette a vádiratot, melyben a fenti három személy vádlottként szerepel. 1998. febr. 9-én tartották meg az első tárgyalást, febr. 15-én ítéletet hirdettek: Filip Orbán Daniela hét év börtön, Héjja Dezső és Paizs Ottó négy év, Reiner Anton három év /felfüggesztett/, Konrád Jánost felmentették. A négy elítéltnek összesen 260 millió lejt /kb. 20 ezer dollár/ kártérítést köteles fizetni, továbbá meg kell fizetniük a perköltséget is. A bíróság elrendelte a vádlottak letartóztatását. Az ügyvédek fellebbeztek, a rendőrség nem kapott letartóztatási parancsot. Az RMDSZ kézdiszéki és kézdivásárhelyi szervezete febr. 19-én, az RMDSZ legfelső fóruma, az SZKT febr. 27-én, a Reform Tömörülés RMDSZ-platform márc. 6-án tiltakozott az igazságtalan ítélet ellen. A vádlottak hozzátartozói és ismerősei éhségsztrájkot kezdtek tiltakozásul. Ezt a tiltakozási formát aláírásgyűjtési akció váltotta fel. /Oroszhegy és Zetelaka után... Kézdivásárhely. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 16., 17./

1999. július 22.

Júl. 22-én Kézdivásárhelyen felavatták Bem tábornok mellszobrát, Vetró András alkotását. A szobrot Németh Zsolt magyar külügyminisztériumi államtitkára, a Fidesz alelnöke és Markó Béla, az RMDSZ szövetségi elnöke, a város szülötte leplezte le. Németh Zsolt Orbán Viktor miniszterelnök meleg üdvözletét tolmácsolta, aki elfoglaltsága miatt nem jelenthetett meg az ünnepségen, s méltatta a 150 évvel ezelőtti események jelentőségét, "a magyar szabadságharcok legszebb ágának" tekintve az önfeláldozó 48-49-es harcot. Markó Béla a pesszimizmus helyett az örökös talpon állni tudás képességét, a túlélést biztosító akaratot, a helytállást emelte ki. Kovács István író, krakkói magyar főkonzul, Bem-kötet szerző a nagy hadvezér személyiségét rajzolta föl. Jelen volt Komlóssy József, a FUEV alelnöke és Tamás Sándor háromszéki képviselő is, nem szólva az RMDSZ Kovászna megyei, illetve kézdivásárhelyi és kézdiszéki szervezetének vezetőiről. /Szoborállítással hódolva Bemnek. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 24-25./

1999. július 28.

A Magyar Református Lelkészegyesület aug. 2-6-a között Csurgón tartja nyári konferenciáját és a világban szétszórtan élő magyar református lelkipásztorok találkozóját. Erre az alkalomra meghívót kapott a Romániai Országos Református Lelkészi Értekezleti Szövetsége is. Az Erdélyi Református Egyházkerületnek 40, a Királyhágómelléki Református Egyházkerületnek 30 helyet biztosítottak. A RORLÉSZ 70 lelkipásztora egyben az egyházmegyék képviselője is. Előadást tart: dr. Hegedűs Lóránt püspök, dr. Papp Vilmos teológia-tanár, dr. Tóth Albert MRL-elnök, dr. Juhász Tamás teológia- tanár, dr. Nagy István főigazgató, dr. Csiha Kálmán püspök, D. Tőkés László püspök. /Pásztori Tibor Endre, a Kézdi-Orbai Református Egyházmegye Lelkészértekezletének elnöke: Magyar református lelkipásztorok találkozója. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 28./

1997. április 22.

A múlt hét végén tisztújító küldöttközgyűlést tartott az RMDSZ kézdiszéki szervezete, amelyen meghívottként jelen volt Puskás Bálint Kovászna megyei szenátor, az RMDSZ megyei szervezetének elnöke is. A korábbi elnök, Fekete Miklós zenetanár nem vállalt újabb jelölést, így a küldöttek ? Kézdivásárhely, illetve a felső-háromszéki falvak képviselői ? 74 szavazattal, négy ellenében Németh Csaba történelemtanárt választották meg elnöknek. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), ápr. 23., 1014. sz./

2000. január folyamán

Jan. 30-án Kézdiszászfaluban, a római katolikus templomban a szecselevárosi ifjak A szabadság rabjai című darabot mutatták be, majd a jelenlevők a tavalyelőtt közadakozásból elkészített Hősök emlékművéhez vonultak, ahol Bodó Imre kézdi-orbaiszéki római katolikus főesperes és két lelkész társa megáldotta a 22 első és második világháborúban elesett szászfalusi hős nevét megörökítő emlékművet. Kettős avatás következett: a lelkészek megszentelték a felújított művelődési otthont, majd a millecentenárium és Márton Áron püspök emlékét megörökítő márvány emléktáblát. /Kettős avatóünnepséget tartottak. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), jan. 31./

2001. április 27.

Az erdélyi magyarság száma vészesen fogy. Nincs ez másként Kézdivásárhelyen sem. Több mint három hónap alatt Kézdivásárhely katolikus templomaiban csupán tizenhat gyermeket kereszteltek. A város lakosságának többsége római-katolikus, a hívek lélekszáma valamivel több mint tizenhatezer, ebből a Szent Özséb plébániához kb. tizenháromezren tartoznak, ott tíz keresztelőt tartottak az idén, a mindössze háromezer lelket számláló Kantában pedig csak hatot. A temetés háromszor annyi, mint a keresztelő. Bodó Imre főesperes elmondta, vannak olyanok is, akik vállalhatnák a gyermekáldást, mégsem teszik, s ez már a gyermekellenes szellem mentalitása. Háromszéki viszonylatban évente egy közepes falu néptelenedik el. /K. C.: Évente egy közepes falu néptelenedik el. Fogy a magyar Kézdiszéken. = Székely Hírmondó (Kézdivásárhely ápr. 27./

2001. július 3.

Júl. 2-án Futásfalva ünnepi díszben várta a Sarlós Boldogasszony-búcsúra ide zarándokoló, ezernél is több kézdiszéki, sepsiszéki, erdővidéki, barcasági, székelyvarsági, korondi, moldvai csángómagyar és anyaországi római katolikus hívőt. Szűz Mária, oltalmazd Háromszék népét! - állt a templom előtti székely kapu közelében kifeszített transzparensen. A zarándokok egyházi zászlók alatt, énekszóval vonultak a szentmise színhelyére. Az egyházi méltóságok mellett RMDSZ-es politikusok - Puskás Bálint Zoltán szenátor, Birtalan Ákos és Tamás Sándor képviselők - is megjelentek. A szentmise után Tamás József segédpüspök millenniumi és országzászlót nyújtott át Tifán Lajos plébánosnak. A püspöki áldást követően az eddigi hagyományokhoz híven az engesztelő körmenet a Golgota felé indult. A közel egy kilométeres útszakaszt egyházi zászlók alatt, énekszóval és imádkozva tették meg a zarándokok. A futásfalvi székely ruhás fiatalok a fatimai kegyszobor hű mását vitték magukkal egy virágokkal feldíszített talapzaton. A Szent István-éneket a hagyomány szerint idén is a moldvai csángómagyarok énekelték el. /Iochom István: Sarlós Boldogasszony fogadalmi búcsú Futásfalván. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), júl. 3./

2002. július 3.

Immár tíz éve annak, hogy Sarlós Boldogasszony ünnepén, júl. 2-án évente nagyszámú, határon innen és túli római katolikus hívő jön el Futásfalvára, a kegytemplomba. Júl. 2-án megemlékeztek Futásfalva szülöttéről, Bardócz Mózes vértanú papról /a földvári fogolytáborban halt meg/. Az ő, valamint a gyónási titok megtartásának áldozatává vált Páll Gyula plébános emlékére Tifán Lajos plébános és hívei szobrot állítottak. A szobrokat a sepsiszentgyörgyi Vargha Mihály képzőművész készítette. A falu bejáratánál díszes falutáblát - István Sándor munkája - avattak. A plébánia mellett berendezett emlékszobában a Mária tisztelete Háromszéken című állandó kiállítás tekinthető meg. Megnyitották Futásfalván a tájházat. Eljöttek Futásfalvára a moldvai csángómagyarok Pusztináról és Lujzikalagorból, éjszakai szentségimádásra, virrasztásra. Júl. 2-án a Kézdi-, Sepsi- és Orbaiszékről, Erdővidékről, a Barcaságból érkező keresztaljákat fogadták, a főpapi szentmisét Jakubinyi György érsek celebrálta. A szentmise végén Tifán Lajos plébános az érseknek és Jáki Sándor Teodóz bencés tanárnak átnyújtotta István Anikó A futásfalvi búcsú története c. falumonográfiáját. Az érsek megáldotta a két futásfalvi vértanú pap emlékművét. Elöl tizenegy székely ruhás lovas haladt, majd a székely ruhás lányok, akik a fatimai kegyszobor hű mását vitték magukkal. A Szent István-éneket a moldvai csángómagyarok adták elő. /Iochom István: Sarlós Boldogasszony fogadalmi búcsú Futásfalván. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), júl. 3./

2002. július 5.

Az Aurel Agache milicista őrnagy 1989. decemberi 22-i meglincselésének vádjával elítélt kézdivásárhelyiek közül eddig csak Héjja Dezső Gyula kapott elnöki kegyelmet, Reiner Antal jelenleg hároméves börtönbüntetését tölti Csíkszeredában. A háromszéki kisvárosban kegyetlenkedéseiről hírhedt Agachéval a népharag végzett, az elkövetők esetében is alkalmazni kellett volna az amnesztiarendeletet. Ennek ellenére a tömegből kiragadtak hat személyt és vád alá helyezték őket (időközben Kanabé Sándor István autóbalesetben életét vesztette, így ellene megszüntették az eljárást). A koncepciós kirakatperekre emlékeztető eljárás során 1999 novemberében, egy hónappal az elévülési határidő előtt hoztak ítéletet ügyükben, amelyet tavaly márciusban emelt jogerőre a Legfelsőbb Bíróság. Frunda György ügyvéd, RMDSZ-es szenátor, aki az érdemi perben képviselte a kézdiszékieket, törvényellenesnek minősítette az ítéletet s az Európai Emberjogi Bírósághoz fordult, 2001. augusztus 31-én pedig kegyelmi kérést nyújtott be Ion Iliescu államfőhöz. A három évre ítélt Reiner Antal szívproblémáira hivatkozva kérte az ítéletvégrehajtás felfüggesztését, de tavaly decemberben visszavonta ezt az ebben a keresetben őt képviselő Hajdú Dezső csíkszeredai ügyvéd tanácsára. "A gyógyszereit a börtönben is megkaphatja, így felesleges lett volna a huzavona. Mivel büntetlen előéletű, a büntetését harmadolni fogják, így valószínűleg jövő ilyenkor helyezik szabadlábra, hacsak közben nem kap elnöki kegyelmet" - nyilatkozta az ügyvéd. Arra, hogy eddig miért csak Héjja kegyelmi kérvényét bírálták el pozitívan, Frunda György szolgált magyarázattal: az amnesztiatörvény nem kollektív, hanem személyes jog, mondta az ügyvéd-szenátor. /P. L. Zs.: Reiner Antal kegyelmi kérvénye az államfő előtt. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), júl. 5./

2002. október 3.

Kézdivásárhely öt líceumában összesen 366 végeztek. A Gábor Áron Oktatási Központ 122 diákot indított útnak, 90 százalékuk sikeresen érettségizett. Az Apor Péter Szakközépiskola 60 líceumi végzőse közül 35-en tanulnak tovább. A Bod Péter Tanítóképzőn 70 diák végzett, közülük 35-en folytatják tanulmányaikat, az egyazon épületben működő Református Kollégiumban 15 diákból 11-en. A Nagy Mózes Líceumban 99-en végeztek, közülük 85-en tanulnak tovább. /(D.): Kézdiszékiek az egyetemeken. = Székely Hírmondó (Kézdivásárhely), okt. 3./

2002. október 6.

Szept. 22-én ünnepelte Tusnádfürdő városa és egyházközsége a plébániatemplom 20. évfordulóját, s az Incze Dénes esperes-plébános által alapított Krisztus Világossága című folyóirat 5. születésnapját. Jakubinyi érsek segédpüspökével, Tamás Józseffel, valamint az alcsíki, felcsíki, sepsi-barcasági és kézdi-orbai főesperesi kerületek papságával együtt mutatott be szentmisét. A most 56 esztendős Incze Dénes plébános áldozatvállalása kellett a templom felépítéséhez. A templomtorony építését 1983-ban kezdték meg, de a kommunista hatóságok annyi akadályt gördítettek, hogy az csak a rendszerváltás után készülhetett el. 1990. szeptemberében volt a harang- és toronyszentelés. Incze Dénes emlékezett: Bukarest engedélye nélkül építettek fel egy templomot, a falurombolás küszöbén, sok becsületes ember kockázatával. Amikor az egyik vadászat alkalmával Ceausescu megpillantotta a templomot, a diktátor ordított: "Ki merészelte építeni ezt? Ki engedélyezte?" Következtek a véget nem érő zaklatások, kivizsgálások. Ilyen körülmények között a torony felépítése szóba sem jöhetett. Öt évvel ezelőtt Incze Dénes elkezdte - saját fogalmazásában - "a lelkek nagyobb templomának is az építését egy szélesebb körben", a Krisztus Világossága című, erdélyi katolikus családok lelkiségi havilapjának megalapításával és szerkesztésével. /Fodor György: Kettős ünnep Tusnádfürdőn. = Vasárnap (Kolozsvár), okt. 6./

1997. július 5.

A Háromszéki Operatív Tanács /HOK/ júl. 3-i ülésén csupán a sepsiszéki küldöttek jelentek meg. A kézdiszékiek levélben jelezték, hogy nem jönnek, az orbaiszékiek vissza sem jeleztek, az erdővidéki szervezet elnöke végszóra toppant be. Márton Árpád megyei RMDSZ elnök jelen volt. Léteznek a széki szervezetek és a megyei SZET. Komoly gondok adódnak abból, hogy nem tudnak összegyűlni a megyei RMDSZ döntéshozó testületei. Közös stratégiát kellene kidolgozni a fontos törvények ismertetésére, a földtörvény alkalmazásáról tájékoztatni kellene a falvak lakóit. /Szekeres Attila: Szükség van-e megyei RMDSZ-re? = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), júl. 5./

1998. november 20.

Kézdiszék, XXI. század címmel Felsőháromszéki Befektetési Konferenciát tartanak november 20-22-e között Kézdivásárhelyen. A rendezvény célja: megismertetni a külföldi és hazai befektetőkkel Kézdivásárhely illetve Felsőháromszék által kínált befektetési lehetőségeket. A konferencia fővédnökei között van Németh Zsolt magyar külügyi politikai államtitkár és Markó Béla, az RMDSZ elnöke. /Felsőháromszéki Befektetési Konferencia. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 20./

2003. január 16.

Kézdivásárhelyen a hét elején a kézdiszéki polgármesterek, magánvállalkozók, iskolaigazgatók és lelkészek vettek részt a felső-háromszéki régiófejlesztési egyesület létrehozását kezdeményező tanácskozáson, melyen Demeter János, a megyei tanács elnöke, Vajda Lajos és Baka Mátyás, a megyei tanács két alelnöke és Csanádi András, a Magyar Tudományos Akadémia professzora is jelen volt. A majdani egyesület Kézdiszék gazdasági fejlesztési stratégiáját dolgozná ki, s ugyanakkor a különböző pályázatokat is előkészítené. Demeter János pozitív példaként a már létező és eredményesen működő Helyi Munkaügyi és Fejlesztési Egyesületet (HMFE) említette. Csanádi András Erdővidéken szerzett tapasztalatairól számolt be. A tanácskozás végén az a döntés született, hogy a községek társulnak a HMFE-hez, melynek bővített közgyűlését január 29-én tartják. Valószínűleg módosítják majd a HMFE alapszabályzatát, és felveszi a Felső-háromszéki Egyesület nevet. /(Iochom): Felső-háromszéki Egyesület alakul. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), jan. 16./

2003. február 4.

Az RMDSZ Erdélyi Magyar Kezdeményezés platformja csöndes tiltakozó megmozdulást rendezett febr. 2-án, az RMDSZ kongresszusának helyet adó Szakszervezetek Művelődés Házának folyosóján. A követeléseiket a nyakukba akasztott táblákra írt nemzeti érzelmű hat elnökségi tag többek között az RMDSZ és a jelenlegi magyar kormány "nemzetveszejtő politikája" ellen tüntetett, rehabilitációt kért az Agache-perben elítélt kézdiszékiek ügyében, a Kolozsvári Nyilatkozatban megfogalmazott területi autonómiatörekvésekre emlékeztette az RMDSZ-t. Katona Ádám EMK-elnök szerint a háromnapos rendezvény kongresszusnak álcázott pártgyűlés volt, és azzal, hogy a küldöttek megszűntették a tiszteletbeli elnöki tisztséget, meggyalázták a legmegbecsültebb kelet-közép-európai magyar embert. "Tőkés csak a jogokat védte, amikor beperelte az RMDSZ-t, amiért tisztelet kellene járjon neki" - állította Katona. /EMK-tüntetés. = Nyugati Jelen (Arad), febr. 4./

2003. február 18.

Kézdivásárhelyen 1996 decemberében jegyezték be a fejlesztési egyesületet, és tevékenységét 1997-ben kezdte a PHARE-PAEM-programmal, melynek költségvetése 126 500 ECU volt, mutatta be munkájukat Könczey Lehel, az egyesület ügyvezető igazgatója. Pályázataik elsősorban szociális tevékenységre, szociális háló kialakítására irányulnak. A múlt év legnagyobb megvalósítása a szociális étkezde beindítása volt. A pályázat nyomán hét új munkahelyet teremtettek, ahol jelenleg nyolcvanöt, a közeljövőben százhetven rászorulónak biztosítanak ingyen étkezést. Idénre az egyesület szociális központ létesítését pályázta meg sikeresen, melyet a szociális étkezde épületében szeretnének beindítani. Ezzel a pályázattal tizennégy új munkahelyet teremtenek. Most tevékenységüket kiterjesztik a kisrégióra, Kézdiszékre. Az egyesület felvállalja Felső-Háromszék kistérségi fejlesztési stratégiájának a kidolgozását, illetve a pályázatok előkészítését, monitorizálását. Török Sándor polgármester, az egyesület vezetőségének tagja elmondta: ezzel az egyesület egész Felső-Háromszéket fogja szolgálni. /Iochom István: Mérföldkőhöz érkezett a helyi fejlesztési egyesület. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), febr. 18./

2003. július 3.

Júl. 3-án Székelyudvarhelyen sajtótájékoztatót tartottak a Székelyföldön alakulóban lévő Magyar Polgári Szövetség (MPSZ) képviselői. Az elmúlt héten ugyanitt tartották az Udvarhelyért Polgári Egyesület (UPE) közgyűlését. Szász Jenő székelyudvarhelyi polgármester jelezte, hogy a székelyföldi polgári körök egy ernyőszervezetbe tömörülnek, amelynek neve Magyar Polgári Szövetség. "Nem elsődleges célunk a választásokon való részvétel, mi elsődlegesen érdemi közös gondolkodást szeretnénk megvalósítani. A választás csak eszköz, mint ahogy például a civil szervezetekben kifejtett munka is eszköz lehet egy élhető jövő kiépítéséhez" - tette hozzá Szász Jenő, az UPE elnöke. A Magyar Polgári Szövetség /MPSZ/ operatív vezető testületében Csíkszéket Soós Klára, Udvarhelyszéket Orbán Árpád, Kézdiszéket Fekete Károly, Gyergyószéket Bencze Attila, Sepsiszéket pedig Tulit Attila képviseli majd. A Maros megyei polgári csoportokat ketten képviselik a testületben, Tőkés András és Csete Árpád. /Zilahi Imre: Megalakul a Magyar Polgári Szövetség. = Krónika (Kolozsvár), júl. 3./

2003. október 2.

Aradon tartják első egyeztetésüket az RMDSZ ellenzékének számító politikai erők. 2002. febr. 6-án alakult meg az RMDSZ képviselőházi frakciója keretében a Polgári Szárny kilenc képviselővel /Birtalan Ákos, Kerekes Károly, Kovács Zoltán, Kónya-Hamar Sándor, Pécsi Ferenc, Ráduly Róbert, Szilágyi Zsolt, Toró T. Tibor és Vekov Károly/. A Polgári Együttműködés Tanácsa (PET) 2002. máj. 25-én, a marosvásárhelyi Vártemplomban alakult meg az RMDSZ keresztény-nemzeti platformja, a Reform Tömörülés és a Magyar Ifjúsági Tanács (MIT) SZKT-ból kizárt képviselőinek együttműködési nyilatkozata alapján. A PET a későbbiekben nem tevékenykedett. "A Magyar Polgári Szövetség (MPSZ) valamennyi székelyföldi településen indul a helyhatósági választásokon" - nyilatkozta a Krónikának Szász Jenő, az MPSZ elnöke. - Azt is fontolgatjuk, hogy Erdély olyan településein, ahol legalább 15 százalékos a magyarság aránya, szintén indítsuk jelöltjeinket." Szász Jenő elmondta, az Udvarhelyért Polgári Egyesületből alakult Magyar Polgári Szövetség annak lehetőségét is mérlegeli, hogy Kolozsváron is beleszóljon a helyhatósági választások kimenetelébe. Szász Jenő úgy vélte, Kolozsváron az MPSZ csak azokat a magyarokat mozgósítaná, akik amúgy nem mennének el szavazni. Szász hangsúlyozta: megegyezés született, hogy a Maros megyei Polgári Mozgalom jelöltjei szintén az MPSZ színeiben indulnak majd.A Magyar Polgári Szövetség megalakulását ez év márc. 31-én jelentették be; a székelyföldi polgári körök és egyesületek alulról szerveződő ernyőszervezeteként határozta meg önmagát. A nyolctagú vezető testület által irányított MPSZ-ben a hat székely széket (Csík, Udvarhely, Sepsi, Gyergyó, Kézdi és Maros) nyolc személy képviseli. Szász Jenő közölte, a legnagyobb problémát az infrastruktúra hiánya okozza. "Székházgondjaink vannak a területi szervezeteknél; irodákra van szükségünk ahhoz, hogy az adminisztrációt működtethessük. A pénzek ugyanakkor kizárólag az RMDSZ-hez érkeznek; mindennek ellenére bizakodóak vagyunk" - jelentette ki az MPSZ elnöke. "A Polgári Mozgalom az Erdélyi Magyar Polgári Szövetség színeiben indul a helyhatósági választásokon" - nyilatkozta Tőkés András, a Maros megyei szervezet elnöke. A Polgári Mozgalom a civil társadalom részeként kívánja kifejteni tevékenységét, hivatalos bejegyzése folyamatban van. A mozgalomnak megyeszerte 36 polgári kör a tagja, közülük a legkisebb tíz, a legnagyobb 41 személyből áll; Tőkés 600 körülire becsülte a Polgári Mozgalom tagjainak számát. A mozgalom azokon a Maros megyei településeken veszi fontolóra az önálló jelöltállítást, ahol a magyarság aránya meghaladja a 15 százalékot. Alternatívát szeretnének nyújtani a megye magyarságának a választásokon, anélkül azonban, hogy a magyar tanácsosok és polgármesterek számát veszélyeztetnék. A Polgári Mozgalom jan. 25-én alakult meg a Maros megyei Kiskenden huszonegy Maros megyei polgári kör képviselőinek részvételével. Előkészítői, elsősorban Tőkés András marosvásárhelyi tanár, a magyarországi polgári köröket tekintették mintának. Szőcs Géza, az RMDSZ egykori főtitkára központi fekvésű ingatlanját ajánlotta fel a Polgári Mozgalom székházának, ezt két hét múlva avatják fel, ezután pedig állandó irodaszolgálatot biztosítanak. A Magyar Polgári Egyesület neve elé csak helymeghatározásként szokták odatenni a "nagyváradi" szócskát, magyarázta a 2003 februárjában bejegyzett egyesület elnöke, Sárközi Zoltán. Bihar megyei településeken kívánnak jelölteket állítani a helyhatósági választásokon "ott, ahol megtehetjük, és nincs veszélyben a magyar önkormányzatiság" - jelentette ki Sárközi Zoltán. Az alkotmánymódosítási népszavazáson a nemre biztatják az erdélyi magyarságot. A szatmárnémeti Magyar Polgári Egyesületet ez év elején jegyezték be hivatalosan Pro Civitate Egyesület néven. A szervezet elnöke, Pécsi Ferenc parlamenti képviselő idén szeptemberben azt állította, Szatmár megyében a szavazati joggal rendelkező magyarok 35-40 százaléka eltávolodott az RMDSZ-től, és ez indokolja a Magyar Polgári Egyesület (MPE) létrehozását. Az MPE Pécsi szerint úgy nyújt alternatívát, hogy közben a rájuk szavazók ahhoz is hozzájárulnak: több magyar nemzetiségű tanácsost és polgármestert juttassanak mandátumhoz. Pécsi hangsúlyozta: az egyesület nem osztja meg a magyarságot. A Pro Civitate soraiba az augusztusban rendezett Szatmárnémeti Fórum során 450-en csatlakoztak, taglétszáma azóta ezerre duzzadt. Sepsiszentgyörgyön márc. 28-án tartotta alakuló ülését a Polgári Frakció. A Polgári Frakciót tíz sepsiszentgyörgyi RMDSZ-tanácsos alakította meg, akik kiváltak az RMDSZ városi tanácsi frakciójából, mely összesen 17 tagú (a sepsiszentgyörgyi tanácsnak 21 tagja van). A csoport később Kovács István unitárius lelkész, majd Kovács István állatorvos kiválásával nyolctagúvá vált. A frakciót Tulit Attila vezeti, aki a sepsiszentgyörgyi Polgári Mozgalomban és a Székely Nemzeti Tanács szervező munkájában is komoly szerepet vállal. A frakcióvezető leszögezte: a megalakulandó Székely Nemzeti Tanács nem indul a választásokon, közképviseleti testületként egyetlen célt fogalmazott meg, a székelyföldi autonómiastátus parlamenti elfogadtatását. A Polgári Mozgalom azonban az Erdélyi Magyar Polgári Szövetség színeiben indít jelölteket. Nem alakította még ki álláspontját az önkormányzati választások tekintetében a Reform Mozgalom. Szilágyi Zsolt elnök jelezte, nem is állt szándékukban, hogy a mozgalmat a bíróságon is bejegyezzék. A képviselő elismerte, a Reform Mozgalomnak már nem sikerült azt a politikai súlyt megőriznie, amit egykor a Reform Tömörülés RMDSZ-platform jelentett. Legfontosabb tevékenysége a Bálványosi Nyári Szabadegyetem és Diáktábor megszervezése volt. Úgy vélte, ennek ellenére szükség van a mozgalomra, mert közvetíthet a az RMDSZ belső ellenzéke és a szövetségen kívüli ellenzék között. A Reform Mozgalom megalapítását márc. 8-án Marosvásárhelyen határozták el a Reform Tömörülés hatodik kongresszusának küldöttei azt követően, hogy a platform a szatmárnémeti RMDSZ-kongresszus után kialakult helyzet miatt feloszlatta önmagát. Az alakuló ülés arról döntött, hogy a legkevesebb tíz tagból álló helyi csoportok egy székelyföldi, egy közép-erdélyi és egy partiumi-bánsági regionális tanácsot hoznak létre. Szilágyi elismerte, a regionális tanácsok megalakítása jövőre marad. Az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács Kezdeményező Testülete /EMNT KT/ márc. 14-én a kolozsvári fórumon alakult meg. Akkor a fórummozgalmat elindító Királyhágómelléki Református Egyházkerület javaslatára 19 tagját választották meg. A kezdetektől András Imre, Bodó Barna, Borsos Géza, Csapó I. József, Fodor Imre, Gazda József, Katona Ádám, Kincses Előd, Király Károly, Kónya Ádám, Kovács Zoltán, Nagy Pál, Pécsi Ferenc, Somai József, Szász Jenő, Szilágyi Zsolt, Toró T. Tibor, Vekov Károly, Wanek Ferenc neve szerepelt a névsorban. Utólag Bodó Barna és Somai József kilépett e testületből, amely az írásban kért javaslatok alapján a már megválasztott személyek szavazatával 31 tagúra bővült. Ápr. 27-én, a székelyudvarhelyi fórumon csatlakozott a testülethez Andrássy Árpád, Borbély Imre, Borbély Zsolt Attila, Boros Zoltán, Farkas Csaba, Ferencz Csaba, Egyed József, Izsák Balázs, Márton Zoltán, Mátis-Halmágyi Jenő, Sándor József, Sántha Pál Vilmos, Tófalvi Zoltán és Tulit Attila. Székelyudvarhelyen választották meg az öttagú ügyvivő testületét is, melynek soros elnöke Toró T. Tibor lett, tagjai Boros Zoltán, Márton Zoltán, Szász Jenő és Szilágyi Zsolt. Wanek Ferenc lemondása nyomán a testület Bencze Tiborral egészült ki 31 tagúra. A székelyudvarhelyi fórum résztvevői közfelkiáltással fogadták el azt a határozatot, mely szerint Tőkés Lászlót az erdélyi magyar nemzeti közösség tiszteletbeli elnökévé nyilvánították. Az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács Kezdeményező Testülete (EMNT KT) által szervezett szilágysomlyói fórum állásfoglalásban javasolta az erdélyi magyarságnak, szavazzon nemmel az alkotmánymódosításra kiírt népszavazáson. Az ügyvivő testület soros elnökévé aug. 22-én választott Szilágyi Zsolt feloldhatónak érezte az abban rejlő ellentmondást, hogy képviselőként megszavazta az alkotmánymódosítási törvényt, az ügyvivő testületben viselt tisztsége alapján viszont annak népszavazási elutasítására biztatja a közösséget. A képviselő Szilágysomlyón sokadszor hangsúlyozta, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács nem vesz részt az önkormányzati választásokon. Ez az autonómia-statútumokat majdan kidolgozó és elfogadó erdélyi magyar parlament szerepét kívánja betölteni. A Székely Nemzeti Tanács gondolata 2003. jún. 21-én merült fel a Csíkszeredában lezajlott, a Magyarok Világszövetsége Erdélyi Társasága (VET) által kezdeményezett konferencián. Az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) Kezdeményező Testületének székelyföldi tagjai júl. 8-án, Csomafalván megalakították a Székely Nemzeti Tanács (SZNT) Kezdeményező Testületét. A testület által kiadott közlemény szerint rendeltetésüknek tekintik elősegíteni a széki nemzeti tanácsok megalakítását, és összehangolni ezek tevékenységét a Székely Nemzeti Tanács létrehozása érdekében. Az SZNT feladata lesz utóbb a Székelyföld autonómia-statútumának a véglegesítése, és annak benyújtása Románia parlamentjéhez a törvényerőre emelés céljából. Aug. 5-én az SZNT kezdeményező testülete Sepsiszentgyörgyön elhatározta a Települések Székely Tanácsai küldötteinek kijelölését, melyre okt. 12-éig kerül sor. A nyolc Széki Székely Tanács - Kézdiszék, Orbaiszék, Sepsiszék, Marosszék, Csíkszék, Gyergyószék, Udvarhelyszék és Bardóc-Miklósvárszék - megalakításának tervezett időpontja okt. 19-e. Emellett a Székely Nemzeti Tanács közvitára bocsátja a székelyföldi autonómia statútumát. A kezdeményező testület munkadokumentumként elfogadta a Csapó József által kidolgozott Székelyföld Autonómia Statútumának tervezetét, s felkérte a volt RMDSZ-szenátort a testület szóvivői teendőinek ellátására. /Erőegyesítésre készül a romániai magyar ellenzék. = Krónika (Kolozsvár), okt. 2./

2003. október 27.

Mintegy 180 küldött és 250-300 érdeklődő vett részt okt. 27-én, vasárnap a Székely Nemzeti Tanács megalakulásán Sepsiszentgyörgyön. Bár eredetileg nyolc széki Székely Tanácsból kellett volna megalakulnia a Nemzeti Tanácsnak, az egyik szék, a Csík széki tanács megalakulását egyelőre elhalasztották. A már megalakult székek: Sepsi, Orbai, Kézdi, Bardócz-Miklósvár, Maros, Udvarhely, Gyergyó Szék. A küldöttek megalakították a Székely Nemzeti Tanácsot, elfogadták a házszabályt, nyolc szakbizottságot létesítettek, amelybe minden székből delegáltak küldöttet. Elnöknek Csapó József volt RMDSZ-es szenátort választották meg. A Székely Nemzeti Tanács több dokumentumot fogadott el. Kiáltványt arról, hogyan képzelik el az autonómiát, amelyet elküldenek a román és magyar parlamentnek és kormánynak, továbbá eljuttatnak az Európai Unió országainak is kérve, hogy támogassák az elképzelést. Elfogadtak továbbá egy-egy határozatot a Székelyföld területi autonómiájáról, a Székely Nemzeti Tanács képviseletéről az EMNT-ben, és megfogalmaztak egy kérést, amelyet Mádl Ferenc magyar köztársasági elnöknek nyújtanak majd át, és amely arról szól, hogy a Székely Nemzeti Tanács a székelyföldi magyarság nevében igényli a kettős állampolgárságot. /Megalakult a Székely Nemzeti Tanács. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 27./ Sorsfordító nap ez a mai - fogalmazott Tulit Attila -, az önvédelmi harc egy formája, elorzott jogaink visszaszerzéséért önként vállalt feladat. A széki elnökök beszámoltak a települési tanácsok megalakulásáról. Gazda József az orbaiszéki helyzetet mutatta be: 17 településből 8-ban alakult meg a tanács, Kézdiszéken - Sántha Imre bejelentése szerint - 31 településből 8-ban, Sepsiszéken 31 településből 23-ban - közölte Balla Barna. Miklósvár-Bardocszék 18 településből 16-ban megalakult a tanács, jelezteKrizbay Imre, aki elmondta, ők vállalták fel a szórványban, Alsórákoson, Ürmösön és Apácán is a szervezést. Gyergyószéken - Áros Zsolt közlése szerint - 11 helységben alakult települési tanács, Udvarhelyszéken - jelentette Dancs Lajos széki elnök - három városban és 21 községben alakították meg a tanácsokat. Marosszék 113 településén igen jól indult a szervezés - mondta Fodor Imre -, de a rendőrségi zaklatások miatt megtorpant, mégis öt városban és 18 településen megalakultak a tanácsok, s a munka folytatódik. Csíkszék - jelentette az ülésnek Sántha Pál Vilmos, a kezdeményező testület tagja - lemaradt a szervezésben, csak három településen és a megyeszékhelyen alakult meg az NT, ő is vállalta, hogy a munkát folytatják.Ezt követően egyhangú döntéssel megválasztották a Székely Nemzeti Tanács elnökének dr. Csapó Józsefet, a székelyföldi autonómiaprogram kidolgozóját. Létrejött a Székely Nemzeti Tanács. Az SZNT állandó bizottsága, melynek tagjai egyben a testület alelnökei: Borsos Géza, Ferencz Csaba, Gazda József, Izsák Balázs, Kónya Ádám, Szász Jenő, Tulit Attila, György Attila, Bán István. Az SZNT jegyzőivé választották András Imrét, Andrási Árpádot és Farkas Csabát. A testület nyolc szakbizottságának elnökeit és tagjait az elkövetkezőkben választják meg, illetve jelölik ki. Üdvözölte az SZNT-t Szilágyi Zsolt képviselő, aki az erdélyi magyarság eredményes politizálásának akadályát a félelemben és közönyben látja. Szász Jenő, a Polgári Szövetsége elnöke a magyar jövő megteremtésének szükségességéről beszélt, Vekov Károly képviselő, a Nemzetépítő Platform vezetője a székelység önmagára ébredésének rendkívüli pillanatát köszöntötte, Katona Ádám, az EMK elnöke vállalta, hogy egy év alatt megszervezi Udvarhelyszék 500 településén a tanácsokat. Hatalmas taps fogadta Orbán Viktor levelét.Tőkés László Királyhágó-melléki református püspök Brüsszelből köszöntötte az SZNT-t, ahol a református egyház nevében átadták az alkotmányozó konventnek híveik ama követelését, miszerint az új Európa alkotmánya foglalja magába Európa keresztény gyökereit, s rögzítse a számbeli őshonos kisebbségek autonómiához való jogát. Üdvözölte a SZNT-t Ágoston András, a VMDP elnöke, Zabolai Csekme Éva, Fejes Rudolf Anzelm prépost, dr. Eva Maria Barki ügyvéd./(Simó): A Székelyföldet megilleti a területi autonómia (Megalakult a Székely Nemzeti Tanács) . = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), okt. 27./

2003. november 11.

Bereckben létrejött a Feketeügy Egyesület, melynek célja megalakítani a magánerdészetet. A Feketeügyhöz a kézdimartonosi és ozsdolai római katolikus egyház, a hilibi, a hatolykai, az ozsdolai és a berecki közbirtokosságok társulnának, összesen ötezer hektár erdővel. Előreláthatóan Kézdivásárhely, Bereck és Lemhény önkormányzata is csatlakozni fog a magánerdészethez, ezáltal területük a kétszeresére nőhet. Tavaly Kézdivásárhely után Kézdiszéken Bereckben alkalmaztak a legtöbb, 130 munkanélkülit közhasznú munkára. A múlt évi tapasztalatból okulva idén már csak 10-20 embert alkalmaznak, mivel nagyobb létszámmal rendkívül nehéz dolgoztatni. /(Iochom): Berecki hírhalom. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), nov. 11./


lapozás: 1-30 | 31-60 ... 91-98




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2017
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998