udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2009
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 25 találat lapozás: 1-25
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Helymutató:

1993. október 1.

Ismét verekedtek a rendőrök! - így kezdődik a tudósítás. Kézdiszentkereszten szept. 25-én éjjel a piactéren levő bárból két rendőr be akart vinni egy fiút az őrszobába, két barátjuk kiszabadította őt, egyiküket elkapták a rendőrök és megverték, majd kényszerítették, hogy az általuk diktált jegyzőkönyvet aláírja. Letartóztatták mindhármukat /Csavar Jánost, Pál Árpádot és Kovács Vincét/, azóta semmit sem tudnak róluk a szüleik. Az ügyészségen elmondták, hogy nem adtak ki letartóztatási parancsot. A rendőrség verziója szerint a három fiatalember bántalmazta a rendőröket, és utólag mindhárman beismerték tettüket. Az újságíró hiába kereste a rendőrparancsnokot, illetve a megyei ügyészt, nem tudta őket elérni. /Domokos Péter: Ki kit vert meg Kézdiszentkereszten? Fogdában a legények, szabadon a rendőrök. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), okt. 1./

2001. április 25.

Ápr. 24-én tartották a felsőháromszéki polgármesterek találkozóját Kézdiszentkereszten, a községháza felújított tanácskozótermében. A tanácskozáson Kézdivásárhely, Lemhény, Torja, Maksa, Kökös, Szentkatolna, Csernáton, Gelence, Kézdiszentlélek első embere vett részt, továbbá meghívottként több megyei vezető. Elsőként a perkői millenniumi kereszt ügyét vitatták meg. A talapzattal együtt hat méter magas kereszt 60 millió lejbe kerül, felállítását augusztus 20-ára tervezik. A polgármesterek öt-ötmillió lejes hozzájárulást javasoltak. /Iochom István: Millenniumi keresztet állítanak a Perkőn. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), ápr. 25./

2002. október 30.

A földtörvények alkalmazása nem halad a kért ütemben, a prefektus teljesíteni készül ígéretét s a kormánypárt Kovászna megyei szervezetének kérését: leváltja a helyi földosztó bizottságok éléről azokat a polgármestereket, akik nem mutatnak fel eredményt. Horia Grama meg is nevezte a helységeket: Barót, Bacon, Bölön, Lemhény, Málnás, Kézdiszentkereszt, Kézdiszentlélek, Kézdivásárhely, Vargyas és Zágon. A prefektus visszautasította "az RMDSZ vádaskodásait", hogy a prefektúrán kérhető számon a földvisszaadás késlekedése. Grama képtelenségnek nevezte egyes RMDSZ-vezetők kijelentését, miszerint a prefektúra vagy annak főtitkára arra ösztönözné a helyi bizottságokat, hogy a tényleges visszaszolgáltatás helyett kárpótlási listára vezessék fel a kérvényezőket. /(Szekeres): Késnek a birtoklevelek. Elmozdíthatnak tíz polgármestert. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), okt. 30./

2003. június 11.

Az RMDSZ kezdeményezésére a szállításügyi minisztérium a nemzeti kisebbségek nyelvén is feltünteti a vasúti állomások nevét. A szövetség összeállította a kisebbségi nyelvű helységneveket tartalmazó jegyzéket. A tárca versenytárgyalást ír ki a táblák elkészítésére és felszerelésére.Mégis lesznek magyar helységnevek az erdélyi vasútállomásokon. Ezt Stefan Rosanu szállításügyi minisztérium szóvivője erősítette meg a Krónikának. Mint ismeretes, Romániában Gyergyószentmiklós, valamint a háromszéki Kézdiszentkereszt vasútállomásán áll - az 1989. decemberi események után elhelyezett - magyar nyelvű helységnévtábla. Rosanu elmondta, hogy a tárca elindított egy olyan programot, amely révén olyan helységekben, ahol a nemzeti kisebbségek aránya számottevő, a kisebbségek nyelvén is kifüggesztik az állomás, illetve a helység nevét. Magyar részről korábban is igényelték az anyanyelvű táblák felállítását a vasútállomásokon, de ezeket a kéréseket elutasították. A 2001. évi 215. számú, közigazgatási törvény szerint azokban a területi közigazgatási egységekben, ahol a nemzeti kisebbségek számaránya meghaladja az összlakosság 20 százalékát, tájékoztató jelleggel az illető nyelven is fel kell tüntetni a helységek nevét. Ezt megerősítette Borbély László RMDSZ-es képviselő is. A miniszter utasítást adott a végrehajtásra, így várhatóan egy-két hónapon belül helyükre kerülnek a táblák - mondotta Borbély László. /Benkő Levente: Mégis lesznek... = Krónika (Kolozsvár), jún. 11./

1997. november 14.

Nov. 14-én Tamás Sándor Kovászna megyei képviselő, Gazda László alprefektus, Horváth László, a prefektúra igazgatója és Molnár Endre, az RMDSZ kézdiszéki Területi Szervezetének ügyvezető elnöke falugyűléseken vettek részt. Kézdiszentléleken közel kétszáz, Kézdiszentkereszten közel száz érdeklődő részvételével folytattak beszélgetést a lassan rendszeressé váló földtörvény-ismertető és gyakorlati tanácsokat is felmutató találkozókon. A nagy érdeklődés tanúsítja, hogy a háromszéki gazdákat komolyan érdekli a törvénymódosításokban rejlő lehetőségek gyakorlatba ültetése. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), nov. 17., 1156. sz./

1997. november 29.

Nov. 29-én Kézdiszentkereszten emlékoszlopot állítottak fel Csavar Károly Attila polgármester kezdeményezésére a település első írásos említésének 665. évfordulóján a következő felirattal: 1332-1997. Ünnepi beszédet mondott többek között Tamás Sándor parlamenti képviselő. Az ünnepségen megjelent a testvérközség, a Békés megyei Szabadkígyós küldöttsége is. /Háromszék (Sepsiszentgyörgy), dec. 1./

2002. április 15.

Birtalan Ákos és Tamás Sándor képviselő kezdeményezésére ápr. 13-án Mikóújfaluban gyűltek össze az Olt menti közbirtokosságok képviselői. A megbeszélés tárgya a napokban hatályba lépett, a magánerdészetek megszervezését szabályozó miniszteri rendelet volt, de szó esett az erdők visszaszolgáltatásáról, illetve a közbirtokosságok gazdálkodásáról is. Bővült a közbirtokossági tagoknak visszaadható terület felső határa (10-ről 20 hektárra). Olosz Gergely alprefektus, a megyei bizottság tagja elmondta, hogy megyeszerte összesen 84 000 hektár erdőt kértek vissza, ebből 31 500 hektárt már jóváhagyott a bizottság. A gazdaságilag is életképes magánerdészet széles körű összefogással jöhet létre. Délután Kézdialmáson jöttek össze Kézdivásárhely, Bereck, Lemhény, Csernáton, Gelence, Kézdiszentkereszt, Kézdiszentlélek, Ozsdola, Szentkatolna és Torja község területén működő ötven közbirtokosság vezetői. A két honatya a magánerdészeti hivatalok megalakításának szükségességéről, hasznáról próbálta meggyőzni a jelenlevőket. /(Ferencz—Iochom): Magánerdészet. Nincs köztes út. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), ápr. 15./

2002. május 7.

Kézdiszentkereszten első alkalommal szerveztek máj. 3-5-e között. Csavar Károly Attila polgármester díszpolgári oklevelet nyújtott át Bernt Karlsson svéd állampolgárnak, aki 1991-től önzetlenül támogatja az iskolát. A szavalatok és táncok bemutatása után mulatságot tartottak az iskola udvarán. Volt még minifoci-bajnokság, népi táncok bemutatása, sportrendezvény és bál. /Iochom István: Kézdiszentkereszti Napok. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), máj. 7./

2004. június 7.

Kézdivásárhelyen a szavazók aránya 43,7 százalék volt. Török Sándor jelenlegi polgármester, az RMDSZ polgármesterjelöltje fölényes győzelmet aratott. Kézdiszentkereszten Jakab Edit, az RMDSZ jelöltje győzött. /(Iochom): Török Sándor győzött (Kézdivásárhely). = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), jún. 7./

2004. október 12.

Érvényes volt a Kézdiszentkereszt községben okt. 10-én lebonyolított népszavazás. Arról döntöttek, hogy támogatják a községhez tartozó Esztelnek (és Kurtapatak) lakóinak önálló közigazgatási egységként való különválását. A népszavazáson az 1170 voksból 1090 az igenre szavazott, így Esztelnek a parlamenti jóváhagyás után önálló község lesz. /Voksok Esztelnekért. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 12./

2005. május 4.

Április 30-án és május elsején negyedik alkalommal került sor az immár hagyományos falunapokra Kézdiszentkereszten. Volt minifoci-bajnokság, fellépett az Akusztika együttes. Másnap a szentmisét követően az iskola udvarán Jakab Edit is felköszöntötte a jubiláló házaspárokat, majd kézdivásárhelyi tanulók klubja fúvószenekara és mazsorettcsoportja lépett fel. /Iochom István: Kézdiszentkereszti falunapok – negyedszer. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), máj. 4./

2005. december 22.

Amint a Hivatalos Közlönyben megjelenik az Esztelnek önállósulását kimondó törvény, György Ervin kormánymegbízott kinevezi az új község ideiglenes vezetőségét. Kézdiszentkeresztnek Bélafalvával együtt 1800, az új községnek, Kézdiesztelneknek Kurtapatakkal együtt 1149 lakosa lesz. A jövő év elején húzzák majd meg a két község közigazgatási határát. /(Iochom): Az új község új vezetői. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), dec. 22./

2006. május 8.

A múlt hét végén Kézdiszentkereszten a falunapok legkiemelkedőbb mozzanatára május 7-én került sor. Kosztándi Géza RMDSZ-elnök kezdeményezésére az első világháborús hősök emlékműve mellé visszakerült az a zászlótartó, amely hatvan évig az emlékmű mögött földbe ásva rejtőzködött. A zászlótartó első avatására 1940-ben került sor. A vörös terror idején az emlékművet ledöntötték és darabokra törték. A magyar címerrel díszített zászlótartót korabeli fényképek alapján id. és ifjú Papp Sándor helybeli kőfaragók állították vissza, talapzatán az 1848/49-ben elesett 17 po­lyáni hős nevét is feltüntették. A felújított emlékművet Vatány Gábor római katolikus plébános áldotta meg. /Iochom István:   Az 1848/49-es hősöknek is emléket állítottak. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), máj. 8./

2006. november 7.

Gelencei Zernyén, Luka István vendéglőjében második alkalommal szervezték meg a hagyományőrzők bálját, amelyen harmincnyolc szegedi, bélafalvi, gelencei és csernátoni hagyományőrző mellett Gelence testvértelepüléseinek a képviselői is jelen voltak. A talpalávalót a kézdiszentkereszti zenekar szolgáltatta. /(Iochom): Hagyományőrző bál Gelencén. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), nov. 7./

2007. június 15.

A Hatvannégy Vármegye Ifjúsági Mozgalom kézdivásárhelyi szervezete két rendezvényt is tartott Trianonnal kapcsolatban. Június 3-án a Vigadó Művelődési Házban Bejan András történelem szakos tanfelügyelő, a Nagy Mózes Gimnázium pedagógusa előadásában a békediktátum megkötésének körülményeiről beszélt, azt követően pedig levetítették az Igazságot Magyarországnak! című dokumentumfilmet, melyet a HVIM magyarországi szervezete készített a Kárpátia zenekar közreműködésével, tájékoztatott Szőcs Zoltán főszervező. Június 4-én a kézdivásárhelyi szervezet 13 tagja a kézdiszentkereszti világháborús emlékműnél emlékezett meg a magyar történelem gyászos eseményéről. A megemlékezés egyik helyszínén sem volt jelen helyi politikus, polgármester vagy önkormányzati képviselő. /Trianonra emlékeztek, elöljárók nélkül. = Székely Hírmondó (Kézdivásárhely), jún. 15./

2007. szeptember 26.

Alig egy hónappal a Kézdialmást bemutató falufüzet megjelenése után újabb kézdiszéki községről, Kézdiszentkeresztről jelent meg húszoldalas, színes fényképekkel illusztrált ismertető. Kézdiszentkereszt és Bélafalva földrajzi, történelmi ismertetője mellett megtalálható benne a műemlékek, emlékművek, a látnivalók leírása, a híres szülöttek, a népi mesterek, valamint a testvértelepülésekről egy-egy rövid ismertető. A falufüzet felelős kiadója Jakab Mária Edit, Kézdiszentkereszt község polgármestere, szerkesztette és a fotókat készítette Bartos Lóránt és Iochom István. /(Dévai): Kézdiszentkereszt falufüzete. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), szept. 26./

2007. november 26.

Zágonban a polgármesteri hivatalban a választás napján osztották a szociális segélyt. A jogosultak a pénz felvétele után közvetlenül a választási körzetbe mehettek, tájékoztatott Gazda Zoltán, a Sepsireform Egyesület megfigyelője. Elmondta: nem tudják bizonyítani, hogy a segély kiadásakor befolyásolták a polgárok szavazatát, ennek ellenére jelentették az esetet. Kézdiszentkereszten 300 szavazócédulát már nyitás előtt érvényteleníteni kellett, mert a bizottság tagjai az ellenőrző pecsét helyett a szavazópecsétet nyomták a szavazócédulák hátára. A Sepsireform Egyesület megfigyelői szerint Felsőlemhényben az európai parlamenti választási, valamint a referendumra kijelölt urnák nem voltak lepecsételve. Sepsiszentgyörgyön letépték a Tőkés Lászlót népszerűsítő plakátokat. Néhány felső-háromszéki településen letépték az RMDSZ plakátjait, legtöbb helyen viszont Tőkés László plakátjai érintetlenek maradtak. Több településen egy-egy személy több személyigazolvánnyal a család nevében szavazott. /Plakáttépéstől a szociális segélyig. = Krónika (Kolozsvár), nov. 26./

2008. március 15.

Felső-Háromszéken eddig Kézdivásárhelyen és nyolc községben alakult meg a Magyar Polgári Párt helyi szervezete, jelezte dr. Fekete Károly, a Magyar Polgári Szövetség kézdiszéki elnöke. Kézdivásárhelyen őt, Torján Bokor Bélát, Kézdiszentkereszten Bokor Zoltánt, Csernátonban Máthé Zoltánt, Ozsdolán Bögözi Attilát, Kézdialmáson Fábián Antalt, Lemhényben Illyés Imrét, Gelencén Tamás Lászlót, Kézdiszentléleken pedig Bartók Gyulát választották meg elnöknek. /Iochom István: Alakulnak az MPP helyi szervezetei. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), márc. 15./

2008. június 2.

Lapzártáig a tizenhárom körzetből beérkező adatok alapján a Magyar Polgári Párt jelöltje győzött Kézdivásárhelyen. A helyi választások nagy vesztese Török Sándor jelenlegi polgármester, aki a szavazatok 40,91 százalékát kapta. Második forduló lesz Kézdiszentléleken és Ozsdolán. – Csernátonban Bölöni Dávid, Torján Daragus Attila, Kézdiszentkereszten Jakab Mária Edit, Esztelneken Vargha Attila, Kézdialmáson Molnár István, Lemhényben Lukács Róbert, Bereckben Dimény Zoltán, Gelencén Szakács Tibor, Szentkatolnán Tusa Levente RMDSZ-színekben megválasztott polgármesterek vezetik a következő négy évben a településeket. /Iochom István: Kézdivásárhely váltott. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), jún. 2./

2009. március 20.

Felső-Háromszéken először Gelence, Szentkatolna és Zabola fogott össze és alakított Zernye néven kistérségi vidékfejlesztési egyesületet 2007 februárjában. A múlt év decemberében Kézdiszentlélek, Kézdiszentkereszt, Esztelnek, Kézdialmás, Lemhény, Ozsdola és Bereck a Leader-program keretében Augustia néven hozott létre hasonló egyesületet, melynek bejegyeztetése most folyik. Legutóbb Kézdialmás és Esztelnek polgármesteri hivatala fogott össze és hozta létre az Esztelnek–Kézdialmás Közösségfejlesztési Egyesületet azzal a céllal, hogy nagyobb eséllyel tudjanak pályázni a víz- és szennyvízcsatorna kiépítésére, útjavításra és szociális gondok megoldására. /(Iochom): Közösségfejlesztési egyesületek. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), márc. 20./

2009. június 4.

Sepsiszentgyörgyön az Erzsébet parkban a volt országzászló helyén a Magyar Polgári Párt háromszéki szervezete június 4-én, az MPP, az RMDSZ, az EMI és a HVIM szónokai, valamint Kiszely István professzor emlékeznek a trianoni diktátumra. Kovásznán a Magyar Polgári Párt helyi szervezete június 4-én a központi parkban levő ‘56-os emlékműnél néma, gyertyás megemlékezést tart a trianoni szerződés aláírásának évfordulója alkalmából. Kézdivásárhelyen a Hatvannégy Vármegye Ifjúsági Mozgalom helyi szervezete június 4-én a kézdiszentkereszti Trianon-emlékműnél emlékezik a békediktátum aláírására. Az emlékezők Kézdivásárhelyről indulnak. Ozsdola határában, ahol a Láros közbirtokosság kezdeményezésére tavaly ősszel felújítottak egy első világháborús sírt és emlékkeresztet, az ozsdolai és kézdisárfalvi hagyományőrzők tartanak megemlékezést június 4-én. Baróton a Magyar Polgári Párt helyi szervezete a református templomban tart megemlékezést. /Megemlékezések Háromszéken. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), jún. 4./

2009. augusztus 6.

Tizennégy alapító taggal bejegyezték a Zöldenergia Egyesületet, a civil szervezet a megújuló energiaforrásokkal kíván foglalkozni, főként energianövény-termesztéssel, annak felhasználási lehetőségével – tájékoztatott Vajda Lajos, az egyesület elnöke. Példaként a gyorsan növő energiafüzet említette, szerinte Háromszéken is népszerűsíteni kellene ezt a növénytermesztési, illetve teljesen környezetbarát energia-előállítási lehetőséget, mert a megyében egyelőre mindössze 4,5 hektárnyi ültetvény van Nyujtódon és Kézdiszentkereszten, az is kísérleti jellegű. /Mózes László: Zöldenergiát Háromszékre. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), aug. 6./

2009. augusztus 11.

A múlt hét végén első alkalommal szerveztek háromnapos, búcsúval egybekötött falunapokat a közigazgatásilag Kézdiszentlélekhez tartozó Kézdikőváron. A három nap fő eseménye augusztus 10-én, a falu búcsúnapján – amikor a római katolikus templom felszentelésének 180. évfordulójáról is megemlékeztek –, a szentmisét követően a település védőszentje tiszteletére állított Szent Lőrinc-szobor leleplezése volt. A kőszobrot a kézdiszentkereszti Winkler Imre készítette, az alapzatot pedig Bartalis Béla. /Iochom István: Szent Lőrinc-szobrot avattak. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), aug. 11./

2009. augusztus 13.

Nincsenek kellőképpen kihasználva Háromszék borvízforrásai – ismerte be Tamás Sándor, a Kovászna Megyei Tanács elnöke. Ennek oka egyrészt, hogy altalajkincsről lévén szó, állami tulajdonban vannak, másrészt számos gyanús privatizációs folyamat zajlott le a kilencvenes évek elején, és ez gyakran oda vezetett, hogy elkallódtak a töltődék, tönkrementek az ingatlanok. Ezt szenvedte meg többek között a kézdiszentkereszti borvíztöltőde, de hasonló a helyzet Málnásfürdőn, Sugásfürdőn. Pozitív folyamatok is vannak: Sugásfürdőn például Sepsiszentgyörgy önkormányzata visszavásárolt néhány ingatlant, Székelypetőfalván is felújították a fürdőt. Kézdiszentkereszten is újraindul a borvíztöltőde, Kézdivásárhely önkormányzata rendezte Fortyogófürdő környékét. /Farcádi Botond: Kincs, ami nincs: kihasználatlan borvízforrások. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), aug. 13./

2009. augusztus 17.

A gazdasági válság nem érintette súlyosan a borvízforgalmazókat, jelentették a hétvégi Aquarius – a borvíz ünnepe résztvevői. Az ágazat számára kitörési pontot jelentene annak a tízmillió euró értékű fejlesztésnek a megvalósítása, amely már öt hónapja késlekedik. Romániában évente több mint egymilliárd liter borvizet palackoznak, ennek több mint negyven százalékát a székelyföldi gyárak adják. Csaknem ötvenféle borvizet kínáltak kóstolásra a háromszéki Kézdiszentkereszten, ahol a Kovászna Megye Turizmusáért Egyesület az Aquarius – a borvíz ünnepét szervezte meg. Kovászna megyében mintegy 350 borvízkútról tudnak, ezeket szeretnék népszerűsíteni – mondták a szervezők. Tizenhárom Hargita és Kovászna megyei település tízmillió eurót nyert egy pályázat keretében a PHARE-alapokból a Borvíz útja beruházásainak megvalósítására. A projekt célja a régi ásványvízre épülő gyógyfürdőkultúra újraélesztése. A borvízágazat és ezzel összefüggésben a gyógyturizmus fellendítését szolgálja Székelyföldön a Borvíz útja nevű projekt is, amely egyelőre öt hónapos késésben van. A Borvíz útja az egyetlen olyan projekt a turizmus területén, amelynek keretében Hargita és Kovászna megye összefogott. /Kovács Zsolt: Van ereje még a borvízpiacnak. = Új Magyar Szó (Bukarest), aug. 17./


lapozás: 1-25




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2017
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998