udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2009
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 91 találat lapozás: 1-30 | 31-60 ... 91-91
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Helymutató:

1992. augusztus 7.

Ifjúsági tábort szervez idén a Magyar Fórum című lap Felsőháromszéken negyven fiatal részére. A tábor Kézdiszentléleken lesz, célja a "nemzeti értékek korszerű értelmezésével" megismertetni a jelenlevőket. A tábor megnyitásakor Kézdivásárhelyre látogatott Csurka István író, az MDF képviselője, a magyar közélet vitáinak kereszttüzében álló politikus. A nagyszámú hallgatót vonzó találkozón részt vett Kósa Csaba, a Magyar Fórum főszerkesztője is. Csurka kitért Antall József miniszterelnök szándékosan félremagyarázott kijelentésére: a kormányfő kívánsága hogy lélekben - hangsúlyozandó: lélekben - minden magyar miniszterelnöke szeretne lenni. Ez úgy értelmezhető, hogy a magyar demokráciát kisugárzó demokráciává kell tenni. Mi nem kívánunk senkitől semmit elvenni, de nem lehet erős a demokrácia, mely nem tud segítséget nyújtani, nem tudja megvédeni azokat, akiket valamilyen hátrány ért. - A bolsevizmus uralma alól felszabadult népek egymásnak estek. Soha nem volt nagyobb szükség a népek összefogására. A vendégek állásfoglalásait Fazakas Miklós volt szenátor, az alkotmánybíróság tagja jó szándékú közeledésként méltatta. Dénes László és Bíró Béla újságírók figyelmeztettek: Romániában csínján kell bánni a nemzeti jelszavakkal. /Csurka István Kézdivásárhelyen. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 7./

1996. július 12.

A római katolikus egyház Caritas szeretetszolgálata az egész világot átfogja, az igehirdetés és a szentség-kiszolgáltatás mellett ezt tekinti harmadik hivatásának. 1995 májusától a romániai Caritas hivatalosan is tagja a nemzetközi szervezetnek. Az eltelt egy esztendő tapasztalatairól beszélt Szász János, a gyulafehérvári főegyházmegye Caritas szolgálatának igazgatója. A szeretetszolgálat nem korlátozódik az adományok gyűjtésére és szétosztására, ezt mutatják legújabb eredményeik és terveik. Idén szeptemberben nyitja meg kapuit a Csíksomlyói Tanulmányi Központ, amely 120 árva gyermeknek nyújt szállást és képzést. Ugyancsak szeptemberben avatják Gyergyószentmiklóson a 140 személyes Szent Erzsébet Öregotthont, ezzel egyidőben kezdi meg működését Csíkzsögödön az üdültető központ, árva gyermekek részére. Parajdon az óvodás asztmás gyermekek szanatóriuma épül, a sóbánya terápiás lehetőségeit fogják gyümölcsöztetni. Nagyobb igényű vállalkozás Székelyudvarhelyen a Szent Lukács Egészségügyi Központ orvosi rendelőkkel és gyógyszerlerakattal, mely majd ellátja a Caritas többi városi szervezetét, közben készül Kézdiszentléleken az öregek otthona. A Caritas minden plébánián kialakítja a kis közösséget, amely segít a szeretetszolgálatban. A külföldi források fokozatos kiapadásával a Caritas igyekszik a maga lábán megállni, ebből a célból saját gazdasági egységeket hoz létre. A Caritas tevékenységét ismertető Barabás István Gyergyószentmiklóson nézett körül. A városban Hajdó István főesperes bemutatta a plébánia készülő művelődési központját /előadóterem színpaddal, étkezde, könyvtár, stb./ A központ egyik elkészült szárnyában működik a Caritas mezőgazdasági részlege, Barth Ottó vezetésével. Az előzmény az Agro-Caritas Transsylvania Alapítvány, amelyet Bálint Lajos érsek alapított 1993-ban. Az alapítvány egyesült a Caritas szeretetszolgálattal. Barth Ottó elmondta: "Egyházunk felismerte a gazdák nehéz és válságos helyzetét", az 1989 után visszajuttatott földön nem boldogultak gépek nélkül. Gépköröket szerveztek, a gazdákat német nyelvtanfolyamon vettek részt, majd Svájcban, Németországba mentek négy hónapos, fél éves gyakorlatra. Hazatérésük után mintagazdaságot létesítettek. Német segélyszervezetek eddig 1200 gépet juttattak el Gyergyószentmiklósra, köztük 18 kombájnt, hat traktort. Szeretnének hitelszövetkezetet létrehozni a falusi gazdák számára. /A Hét (Bukarest), júl. 12./

1998. január 16.

Tolvajok jártak 1997. okt. 6-án éjjel Kézdiszentléleken, a fűrésztelepen. Másnap a helybeli rendőrségre hívatták a két éjjeliőrt, Medvés Andrást és Mészáros Bertalant. Mindkettőt rettenetesen összeverték, gumibottal ütötték a két férfit. Erőszakkal arra akarták rávenni őket, vallják azt, hogy ők lopták el a fát. Medvés Andrást azzal fenyegették, ha nem tesz vallomást, akkor Sepsiszentgyörgyön, a rendőrparancsnokságon vasrúddal verik agyon. Mészáros Bertalant egész nap verték. Nem kérdeztek semmit, csak azt mondták, hogy ő a tolvaj. Az újságíró kérdésére Dumitru Rusu, a szentléleki rendőrség őrmestere így válaszolt: "Nem igaz semmi abból, amit mondanak, nem vertünk mi meg egy magyart sem. Az a kettő lopott a lerakatból." A Kovászna megyei rendőrség ezredese, Gheorghe Magureanu jan.. 7-én így nyilatkozott a kézdiszentléleki ügyről: "A szentléleki rendőrség őrmestere olyan intézkedéseket tett, amelyek hatáskörébe tartoztak, azt kívánták így kideríteni, ki volt a tolvaj." Az ezredes közölte a sajtóval, hogy Dumitru Rusu őrmester megszegte az intézmény fegyelmi szabályait, fegyelmi büntetést kapott. /Dreguss Gyöngyvér: Gumibotrány. = Brassói Lapok (Brassó), jan. 16./

1997. június 2.

Jún. 2-án az RMDSZ bukaresti Elnöki Hivatalában megbeszélésen vettek részt az RMDSZ képviselői, szenátorai és kormányzati tisztségviselői. Markó Béla szövetségi elnök tájékoztatta a részvevőket Göncz Árpád magyar államfő marosvásárhelyi látogatásának kedvező visszhangjáról, a román ? ukrán alapszerződés neptuni aláírása felől, kitért azokra a teendőkre, amelyek abból adódnak, hogy életbelépett a Helyhatósági törvényt a kisebbségi nyelvhasználat javára módosító Sürgősségi Kormányrendelet. Bara Gyula, a Munkaügyi Minisztérium államtitkára, szorgalmazta az intézmény vidéki apparátusában az RMDSZ-re jutó hivatali tisztségek betöltését. Örsi Imre, az Állami Vagyonalap alelnöke, a privatizációval kapcsolatos panaszok begyűjtését és rendeltetési helyükre juttatását igényelte. Kovács Adorján, a Mezőgazdasági Minisztérium államtitkára, a mezőgazdasági reformot szolgáló törvények előkészítési folyamatáról, Kelemen Hunor művelődésügyi államtitkár a dájai, szentléleki és a gelencei műemlékek restaurálására juttatott pénzalapok kiutalásáról számolt be. Tokay György kisebbségügyi miniszter egy nemzeti kisebbségi problémákkal is foglalkozó rotterdami értekezletről visszatérőben ismertette ott elhangzott előadását és a szerzett tapasztalatait. Borbély László közmunkaügyi és területrendezési államtitkár egy Hágában, a helyhatóságok föderációjának égisze alatt megrendezett szemináriumon vett részt és a helyi érdekű bankhálózat holland mintára történő hazai megszervezésének lehetőségeiről szólt. Birtalan Ákos turisztikai miniszter a legutóbbi kormányülésen felmerült problémákat ismertette. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), jún. 3., 1040. sz./

2000. május 3.

A rendkívüli értékű országos kulturális örökségnek nyilvánított több mint hat és fél száz romániai műemlék jegyzékébe hatot vettek fel Kovászna megyéből. Ugyanakkor nyolc települést neveztek meg, ahol nagy számban található országos jelentőségűnek nyilvánított épített örökség. Háromszékről a kulturális örökség részei: Bálványosvár, erdőfülei középkori építmények és kápolnarom, illyefalvi református templom, gelencei római katolikus templom, kiskászoni dák erődítmény, tündérvölgyi dák erődítmény. Az országos jelentőségű épített örökség szempontjából nagy sűrűségű települések közé Háromszékről nyolc helységet vettek fel a listára: Sepsiszentgyörgy, Kovászna, Kézdivásárhely, Bardoc, Gelence, Illyefalva, Szentlélek és Torja. /Védendő épített örökség. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), máj. 3./

2000. május 19.

Tízéves a gyulafehérvári főegyházmegyei Caritas-szervezet. A főegyházmegye területén Caritas-kirendeltségek a következő helységekben vannak: Gyulafehérváron (a központi iroda), Csíkszereda, Székelyudvarhely, Gyergyószentmiklós, Sepsiszentgyörgy, Marosvásárhely, Déva, Torda, Dés, Nagyenyed, Kolozsvár és Kapnikbánya. Csíkszeredában üzemel a Caritas központi raktára, Csíksomlyón van a Caritas információs iroda, valamint a Venczel József Vallásszociológiai Intézet. - A szegényekkel való találkozás a plébániai Caritas-csoportokon keresztül történik. - A képzésekre és továbbképzésekre a csíksomlyói, Jakab Antal Tanulmányi Ház nyújt lehetőséget. A gyergyószentmiklósi Szent Benedek Tanulmányi Házat 1994. április 30-án szentelték fel. Számos színvonalas találkozónak, szimpóziumnak, német nyelvkurzusnak adott helyet. - A Caritas gyergyószentmiklósi mezőgazdasági részlege 1994-től működik, ahol tavaly 124 fiatal gazdát készítettek fel, ezek közül 74 gyakornok utazott Svájcba, 50 pedig Németországba. - A gyergyószentmiklósi Szent Erzsébet Öregotthon ünnepélyes felavatását 1996. szeptember 18-án tartották, jelenleg 106 lakója van. - A kézdiszentléleki Szent Klára Öregotthont 1995. szeptember 10-én szentelték fel. - A csíkzsögödi gyermeküdültető /Caritábor/ 1996. szeptember 17-én nyitotta meg kapuit. - Roma gyermekek számára épült fel Sepsiszentgyörgyön a Néri Szent Fülöp Pasztorációs Központ, ebbe a Caritas is besegített. A város 70 ezer lakosából körülbelül 5 ezer a roma. Márkus András plébános megkezdte integrálásukat. 1999. október 15. óta romaiskola működik a központban. - A Caritas házi betegápoló és szociális gondozó központjainak feladatai: házi szak- és segédápolás, háztartási és szociális vonatkozású adminisztratív segítségnyújtás, önkéntes segítők felkészítése és tevékenységük megszervezése. Nagyenyeden és Déván 1997-ben alakultak meg a szakápoló központok, Székelyudvarhelyen és Szecselevárosban 1998 decemberében, Marosvásárhelyen és Szászrégenben pedig 1999 decemberében. Az öt éve működő székelyudvarhelyi Szent Lukács Egészségügyi Központ keretében három alaptevékenység zajlik: szakrendelések, gyógyszerkiosztó központ és művégtag-gyártás és -javítás. - 1999-ben kilenc árvíz sújtotta területen 851 családnak nyújtottak segítséget. - A Caritas működését három forrás biztosítja: a külföldi támogatók, a gyulafehérvári főegyházmegye híveinek adományai és a Caritas tulajdonában lévő három gazdasági egység. A Caritas tulajdonában lévő gazdasági egységek: a Com-Carlia és a Csíksomlyó Tours korlátolt felelősségű társaságok Csíksomlyón, valamint a gyergyószentmiklósi Fraternitas Kft. /Tízéves a gyulafehérvári főegyházmegyei Caritas-szervezet. = Hargita Népe (Csíkszereda), máj. 19./

2000. augusztus 21.

A felsőháromszékiek hagyományos búcsújáró színhelye Perkő. A Szentlélek fölötti magaslaton emelt Szent István kápolnához keresztalják sokasága zarándokolt el aug. 20-án, vasárnap, hogy a szabadtéri szentmise keretében emlékezzenek országalapító királyunkra. A menet élén ezúttal is a kiskászoniak haladtak, de ezrek érkeztek oda Kézdivásárhelyről, illetve Kovászna övezetéből is. /(Flóra Gábor) Szent István-napi búcsú Perkőn. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 21./

2001. február 23.

Dr. Borcsa János /sz. Kézdivásárhely, 1953. júl. 29./ tanár, szerkesztő, irodalomkritikus. 1989-ig Kézdiszentléleken lakott. Magyar-orosz szakot végzett a Babes-Bolyai Tudományegyetem Bölcsészkarán. A szentkatolnai Bálint Gábor Általános Iskola magyartanára több mint két évtizede. Három irodalom-kritikai tanulmányokat tartalmazó kötete jelent meg: Megtartó formák (Bukarest, 1984), Szövegközelben - létközelben (Marosvásárhely, 1994) és Szövegszigettenger (Kolozsvár, 1997). Ezenkívül több antológiában, gyűjteményes kötetben szerepelt írásaival. Tanulmánykötetet szerkesztett Szentkatolnai Bálint Gábor címmel (Erdélyi Múzeum-Egyesület, Kolozsvár, 1994), kiadta és szerkesztette a Szentkatolnai Bálint Benedek c. kötetet 1998-ban. 1998-ban Ambrózia néven saját könyvkiadót alapított, melyet ő maga vezet. 2000-ben doktorált a Babes-Bolyai Tudományegyetemen Méliusz József írói életműve című disszertációjával, amelyet "summa cum laude" minősítéssel fogadtak el. - 1990 után többször hívták Kolozsvárra egyetemi oktatónak, de ő itthon maradt, mert így az írásnak élhet méginkább.. - Borcsa egyik kutatói terepe Szentkatolna. A falu művelődéstörténeti kincseket rejt magában. Borcsa elhatározta, hogy ezeket az értékeket ismertté teszi a tágabb nyilvánosság előtt. Így 1994-ben, Bálint Gábor születésének 150 éves évfordulójára tudományos emlékülést rendeztek, domborműves emléktáblát állítottak a tudós egykori szülőháza helyén épült lakás falán. A másik fontos művelődési esemény 1996-ban volt, amikor Bálint Benedek emlékére szerveztek tudományos emlékülést, és újabb emléktábla-avatásra is sor került. A Bálint Gáborról szóló anyagot az Erdélyi Múzeum Egyesület adta ki. - Az Ambrózia Kiadó első könyve: Szentkatolnai Bálint Benedek, a második pedig Németh Csaba Etnikumok, felekezetek, konfliktusok című tanulmánykötete. Ez utóbbi politikai helyzetelemzéseket tartalmaz, és helybéli szerző műve. /Koszti Ildikó: Emberközelben dr. Borcsa János. = Székely Hírmondó (Kézdivásárhely), febr. 23./

2001. március 2.

Febr. 24-én Eredmények és feladatok a háromszéki néprajzkutatásban címmel néprajzi konferenciát tartottak a kézdivásárhelyi Céhtörténeti Múzeumban, a Kézdivásárhelyi Múzeumbarátok Egyesülete szervezésében. Zömében háromszéki fiatal néprajz-kutatók mutatták be dolgozataikat. Dimény Attila, a Múzeumbarátok Egyesülete elnöke ismertette a rendezvény célját: fiatal néprajzosok bemutatkozása és a háromszéki néprajzkutatás további feladatainak kijelölése. Az előadók között volt Albert Ernő (Sepsiszentgyörgy), Szabó Judit (Kézdivásárhely), Pozsony Ferenc (Kolozsvár-Zabola), Bartalis Izabella (Kézdiszentlélek), Haszmann Orsolya (Kolozsvár-Csernáton), Szőcsné Gazda Enikő (Sepsiszentgyörgy), Hegyeli Attila Klézséről. - A tanácskozás szükséges volt: Háromszék néprajza gazdag, de kevésbé látványos terület a kutató számára, ezért a közelmúltig kevesebbet foglalkoztak vele. /Néprajzos konferencia. = Székely Hírmondó (Kézdivásárhely), márc. 2./

2001. március 15.

A milleneumi emlékművek állítása sorában az elmúlt évben Háromszéken elsőként a katolikus Futásfalva tisztelgett Jézus Krisztus 2000., a magyar kereszténység és a Szent István államalapítás ezredik évfordulója előtt. Monumentális emlékművet állított az erdővidéki Barót és Nagybacon, Uzon lakossága, emléktáblával tisztelgett Ikafalva, Lécfalva és a Kovászna melletti Papolc. Vannak települések, ahol a millennium tiszteletére állítottak emléket a magyar szabadságharc és a két világháború hőseinek és áldozatainak (Feldobolyban, Málnáson, Nagyajtán), de emlékkopják hirdetik a millenneumot Vargyason, Kézdiszentléleken és Rétyen. Sepsiszentgyörgyön Jókai Mór, egykori országgyűlési képviselő bronzplakettel ellátott emléktáblája (a ház falán, ahol vendégeskedett) és a Szent Gellért-templom olajfreskói állítanak emléket a millenniumnak (Hervay Zoltán festőművész munkái). Március 15-én újabb emlékműveket emelnek majd Bölönben, Haralyban, Illyefalván, stb. Miklósvár a millennium évében fogja ünnepelni írásos említésének 790. évfordulóját, Maksán elkészítik a hajdani templom eredetijéhez hasonló "kazettás mennyezetet", melynek eredetije a Budapesti Iparművészeti Múzeumban van. /Kisgyörgy Réka: Sokasodnak a millennium maradandó emlékei. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 15./

2001. április 25.

Ápr. 24-én tartották a felsőháromszéki polgármesterek találkozóját Kézdiszentkereszten, a községháza felújított tanácskozótermében. A tanácskozáson Kézdivásárhely, Lemhény, Torja, Maksa, Kökös, Szentkatolna, Csernáton, Gelence, Kézdiszentlélek első embere vett részt, továbbá meghívottként több megyei vezető. Elsőként a perkői millenniumi kereszt ügyét vitatták meg. A talapzattal együtt hat méter magas kereszt 60 millió lejbe kerül, felállítását augusztus 20-ára tervezik. A polgármesterek öt-ötmillió lejes hozzájárulást javasoltak. /Iochom István: Millenniumi keresztet állítanak a Perkőn. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), ápr. 25./

2001. augusztus 4.

Felsőcsernátonban aug. 5-én leleplezik Bod Péter szobrát - Bocskay Vince alkotását -, előtte az istentiszteleten Pap Géza, az erdélyi református egyházkerület püspöke hirdet igét. - Angyalos is hazavárja szülötteit, aug. 4-én ünnepi istentisztelet, millenniumi zászlóátadás, majd millenniumi emlékmű leleplezése van műsoron. Kézdiszentléleken lesz a negyed évszázados Perkő Táncegyüttes nosztalgiaelőadása, majd koszorúzással tisztelegnek a hősök emléke előtt. /(Flóra Gábor): Emlékállító falunapok Háromszéken. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 4./ Aug. 4-én Felsőcsernátonban millenniumi falutalálkozóra került sor. Az ünnepségsorozat tudományos ülésszakkal kezdődött, ahol Csernáton nagy szülöttének, Bod Péternek életéről, munkásságáról volt szó. A falunap csúcspontját aug. 5-én egy újabb Bod Péter-szobor leleplezése jelentette, a felsőcsernátoni református templom kertjében. Ezek után Csernátont joggal nevezhetjük a szobrok falujának, mert a szovátai Bocskai Vince szobrászművész által készített mellszobor immár a hatodik ilyen jellegű műalkotás a településen. A falutalálkozón megjelentek a Csernátonból elszármazottak, s a kétnapos ünnepségen részt vettek a Bod család Magyarországon, ill. Ausztráliában élő leszármazottai is. Csernátonban ez a második Bod Péter-szobor, az elsőt 1972-ben készítette Gergely István kolozsvári szobrászművész (ez a Haszmann Pál Múzeum kertjében található). A műalkotás leleplezése után ünnepi beszédek következtek. Tamás Sándor képviselő, Farkas Sándor egyházmegyei főgondnok, Németh Csaba szenátor, Szabó Vendel, Sármellék (Csernáton egyik testvértelepülése) polgármestere méltatta Bod Péter munkásságát. Gajdó Delinke színművésznő szavalata után Hegedűs Zsuzsanna budapesti református lelkipásztor verses-dalos előadása következett. /-bartos-: Falutalálkozó Felsőcsernátonban". = Székely Hírmondó (Kézdivásárhely), aug. 10./

2001. augusztus 10.

Aug. 4-5-én Kézdiszentléleken első alkalommal szervezték meg a Kézdiszentlélek-napokat, az ünnepség egybeesett a római katolikus templom 600., illetve a Perkő néptáncegyüttes fennállásának 25. évfordulójával. Az ünnepség a Perkő néptáncegyüttes születésnapi fellépésével kezdődött. 5-én, vasárnap ünnepi szentmisét tartottak a római katolikus templomban, melyet Tamás József segédpüspök celebrált. A segédpüspök prédikációját Mindszenty József esztergomi érsek, gondolatára építette fel: egy településnek négy, szorosan kapcsolódó szenthelye van: a templom, a családi otthon, az iskola és a temető. Ezt követően a templom falába beépített emléktábla megszentelésére került sor. "Mily kedves a te hajlékod Uram, hatalmas Istenem. (83. zsoltár) - 1401-2001 - Hálából az egyházközösség" - olvasható az emléktáblán. Az ünnepség a templom előtti téren, a Hősök Emlékművénél folytatódott. Tamás Sándor képviselő Németh Zsolt, magyar külügyi államtitkár ajándékát, a magyar állam zászlóját nyújtotta át Csiby József plébánosnak. /-lob-: 600 éves a falu temploma. Kézdiszentlélek-napok". = Székely Hírmondó (Kézdivásárhely), aug. 10./

2001. november 21.

A gyulafehérvári Főegyházmegyében kevés szerzetes van, de 15 szerzetesi közösség képviselteti magát: a Mallersdorf-i Szegény Ferences Nővérek Székelyudvarhelyen, Gyulafehérváron, Déván, Kézdiszentléleken, Csíkszépvízen tevékenykednek. A Szociális Testvérek Társasága Gyulafehérváron, Kolozsváron, Csíkszerdában, Marosvásárhelyen és Désen működik. A Segítő Nővérek Csíkszentdomokoson, Gyergyószentmiklóson és Marosvásárhelyen működnek. A Szeretet Misszionáriusai Sepsiszentgyörgyön a szegények szolgálatát tartják feladatuknak. A Klarisszák, monasztikus szerzetesnők monostora, "Csíksomlyó Ágacskája", kánonilag 2000. augusztus 11-én lett alapítva Csíksomlyón, négy nővérrel. A fentieken kívül az egyházmegye területén a következő női szerzetesközösségek működnek néhány taggal: Iskolanővérek (Kolozsvár és Lemhény), Jézus Szíve Társaság (Kolozsvár, Gyulafehérvár), Orsolyanővérek (Marosvásárhely, Kolozsvár, Nagyszeben), Szatmári Irgalmas Nővérek (Marosludas, Szováta, Kolozsvár), Szt. József Nővérei (Gyulafehérvár), Kereszt és Szenvedés nővérei (Gyimesközéplok). Jelenleg 41 ferences dolgozik szétszórtan a főegyházmegye területén: Kolozsvár, Kőrösbánya, Déva, Szászváros, Vajdahunyad, Brassó, Esztelnek, Csíksomlyó, Szárhegy, Marosvásárhely, Szamosújvár, Dés. Egyetlen piarista él Kolozsváron, egy konventuális ferences Marosvásárhelyen és egy jezsuita a gyulafehérvári szemináriumban tevékenykedik. /Erdélyben 15 szerzetesrend tevékenykedik. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 21./

2002. augusztus 17.

A Pozsony Ferenc egyetemi tanár által vezetett Kriza János Néprajzi Társaság nagy érdemei közé tartozik, hogy a hivatásos néprajzkutatók és népköltészeti gyűjtők mellett amatőrök kéziratban maradt gyűjteményeinek kiadását is fölvállalta. A társaság egyik idén megjelent kötete: Tamás István kézdiszentléleki kéziratos gyűjteménye /Kriza János Néprajzi Társaság, Kolozsvár, 2002/. Ezt az 1980-ban elhunyt szerző még Domokos Pál Péter útmutatásával állított össze. /Iochom István: Egy falusi népköltészeti gyűjtő könyve. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), aug. 17./

2002. augusztus 21.

Augusztus 20. alkalmából Szent István emlékét idéző világi és egyházi ünnepi rendezvények zajlottak Erdély-szerte. Hármasfalu község Székelyszentistván nevű településén került sor a legfőbb erdélyi Szent István-ünnepségre. Részt vett Szabó Vilmos, a Miniszterelnöki Hivatal politikai államtitkára, Markó Béla, az RMDSZ szövetségi elnöke, Jakubinyi György gyulafehérvári római katolikus érsek, Burkhardt Árpád Maros megyei alprefektus és az RMDSZ több parlamenti képviselője. Az ünnepi rendezvénysorozat keretében Szent István király nevét vette fel a helybeli iskola, és a községhez tartozó Csokfalván felavatták Simorka Sándor Szent Imre-szobrát. Szabó Vilmos beszédében fontosnak nevezte a magyar nemzeti ünnepek megtartását a határon túli magyarság körében. Rámutatott: a mindenkori magyar kormánynak kötelessége, hogy bátorítsa, jelenlétével erősítse ezeket az ünnepi eseményeket. Az anyaország kormánya számára fontos, hogy ehhez támogatást adjon s érzékeltesse, hogy ebben a törekvésben együtt gondolkodik a határon túli magyar közösségekkel és támogatja azokat - hangsúlyozta. Markó Béla kifejtette: "Itt kell hazát építenünk magunknak, a szülőföldön". - Csíkszentkirályon tartott ünnepségek keretében felavatták a faluból származó Andrássy-család egyik neves képviselőjének, Andrássy Gyulának a szobrát. Szoboravatás volt a Marosvásárhely környéki Sárpatak nevű faluban is. A település főterén felavatták Miholcsa József szobrász kőbe faragott Szent István-szobrát. A Temes megyei Buziásfürdőn a temesvári székhelyű Szórvány Alapítvány és a helyi RMDSZ által rendezett ünnepség keretében szobrot állítottak a bánsági származású Trefort Ágostonnak. Háromszéken a Kézdiszentlélek melletti Perkőn zajlott a vidék legjelentősebb Szent István-napi rendezvénye. Erdély történelmi egyházainak templomaiban mindenütt ünnepi istentiszteletek és felekezeti rendezvények keretében idézték az államalapító Szent István király emlékét. /Szent István-napi rendezvények Erdélyben. "Itt kell hazát építenünk magunknak, a szülőföldünkön". = Szabadság (Kolozsvár), aug. 21./

2002. október 30.

A földtörvények alkalmazása nem halad a kért ütemben, a prefektus teljesíteni készül ígéretét s a kormánypárt Kovászna megyei szervezetének kérését: leváltja a helyi földosztó bizottságok éléről azokat a polgármestereket, akik nem mutatnak fel eredményt. Horia Grama meg is nevezte a helységeket: Barót, Bacon, Bölön, Lemhény, Málnás, Kézdiszentkereszt, Kézdiszentlélek, Kézdivásárhely, Vargyas és Zágon. A prefektus visszautasította "az RMDSZ vádaskodásait", hogy a prefektúrán kérhető számon a földvisszaadás késlekedése. Grama képtelenségnek nevezte egyes RMDSZ-vezetők kijelentését, miszerint a prefektúra vagy annak főtitkára arra ösztönözné a helyi bizottságokat, hogy a tényleges visszaszolgáltatás helyett kárpótlási listára vezessék fel a kérvényezőket. /(Szekeres): Késnek a birtoklevelek. Elmozdíthatnak tíz polgármestert. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), okt. 30./

2003. május 14.

A Varadinumot indító nyitóünnepség után az Erdélyi Magyarok Egyesülete szervezésében Szent László király középkori freskóábrázolásairól készített 25-30 fényképet tekinthették meg. A budapesti székhelyű egyesület 15 esztendeje rendez erdélyi vonatkozású tárlatokat, a téma legnagyobb kutatója László Gyula professzor, tájékoztatta hallgatóságát B. Kiss Béla elnök. A képanyagot Gondos Béla és Horváth Zoltán György készítették, Varadinumra azonban csak a legjellegzetesebb képek érkeztek. A muravidéki Bántornya, a felvidéki Kakaslomnic, vagy a cserháti Terecske templomainak László-képei éppúgy föltűnnek, mint az ismertebb Ócsa, Siklós vagy a szászok lakta Nagyszeben, a székelyföldi Bögöz, Székelyderzs, Szék, Bibarcfalva és Kézdiszentlélek. Hagyományos rendezvénye a Varadinumnak az Apáról fiúra, népi mesterségek bemutatója. /(Balla Tünde): XII. Festum Varadinum. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 14./

2003. augusztus 16.

Kevés faluhelyen található egyházi építményt ér az a ,,tisztesség", hogy könyvespolcnyi irodalom szülessék róla. Háromszéken ezt elsősorban a gelencei, Szent Imréről elnevezett Árpád-korból való műemlék templomról mondható el. Megmaradt és nagyrészt feltárt falfestményei, freskói okán is joggal védett műemlék, egy UNESCO-listán szereplő monumentum. A sort lehet folytatni: Zabola vártemploma, a sepsiszentgyörgyi és illyefalvi templomerődök, a kilyéni unitárius templom, a bibarcfalvi Szent László-freskókat őrző református templom, a lemhényi-kézdialmási reneszánsz-barokk egyházi épületegyüttes, a berecki, kézdipolyáni, torjai, futásfalvi római katolikus, a sepsiszentkirályi, kézdivásárhelyi, kovásznai, lisznyói és még annyi más helység templomai kívánkoznak a lajstromra. Kézdiszentlélek két csodálatos architekturális öröksége: a Szent Lélek-plébániatemplom és a Perkőn álló Szent István-kápolna, melynél Felső-Háromszék katolikusai évente megtartják első, szent királyunk tiszteletére és emlékezetére figyelmeztető búcsújukat, mely lassan-lassan a csíksomlyói híres Mária-búcsú méltó társa lesz.E két építményről monografikus igényű könyv először most jelent meg /Kovács András, Tüdős S. Kinga: Kézdiszentlélek templomai, Ambrózia Kiadó, Kézdivásárhely, 2003./ A tanulmányok tisztázzák a műemlék épületek keletkezési idejét, körülményeit, rávilágítanak építészeti, művészettörténeti értékeikre. /Magyari Lajos: Templomok a múló időben. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), aug. 16./

2003. szeptember 2.

Kézdiszentlélek, Kézdialbis és Kászonújfalu lakossága együttesen sem haladja meg a 2500 főt. A Duna Televízió aug. 19-i közönségtalálkozójának apropója a Mire a levelek lehullanak című dokumentumfilm díszbemutatója volt, melyen a televíziót Csermák Zoltán, a film egyik alkotója képviselte. Az I. világháború észak-olasz hadszínterein a temetőkben sok magyar katona nyugszik. A Mire a levelek lehullanak három hősi halott, a kászonújfalui Szilveszter Mátyás, a kézdialbisi Bod Antal és a kézdiszentléleki Deák Ferenc sorsát követi a leszármazottak elbeszélése nyomán. A három település lakói ezelőtt nem tartották a kapcsolatot, most azonban az ott élő magyarokban feltámadt az igény a rendszeres találkozásokra. /Klausz Orsolya: Mire a levelek lehullanak. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), szept. 2./

2003. december 23.

Márton Árpád parlamenti képviselő jó hírt hozott az árkosiaknak és a kézdialmásiaknak: a képviselőházban zöld utat kapott e két település önállósulási igénye. Reménykedhetnek a Málnáshoz tartozó, önálló községi státusra törekedő falvak is. A Kovászna megyei tanács elfogadta, hogy Kővár (Szárazpatakkal együtt) Kézdiszentlélektől leszakadva önálló községi településként tevékenykedjen. /Jó hír Árkosnak. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 23./

1997. november 14.

Nov. 14-én Tamás Sándor Kovászna megyei képviselő, Gazda László alprefektus, Horváth László, a prefektúra igazgatója és Molnár Endre, az RMDSZ kézdiszéki Területi Szervezetének ügyvezető elnöke falugyűléseken vettek részt. Kézdiszentléleken közel kétszáz, Kézdiszentkereszten közel száz érdeklődő részvételével folytattak beszélgetést a lassan rendszeressé váló földtörvény-ismertető és gyakorlati tanácsokat is felmutató találkozókon. A nagy érdeklődés tanúsítja, hogy a háromszéki gazdákat komolyan érdekli a törvénymódosításokban rejlő lehetőségek gyakorlatba ültetése. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), nov. 17., 1156. sz./

2002. január 5.

Kézdiszentlélek volt az egyetlen Felsőháromszéken, ahol előadták a betlehemest. Kézdialmás valamiért ,,leállt", Bereck nem mozdult, megálltak Kézdikőváron is, ahol 1990 után egyszer már sikerült felújítani a játékot. Kézdiszentléleken ennek nagy múltja van, hiszen Czerey János énekeskönyve és feljegyzései címmel található feljegyzés a kézdiszentléleki betlehemesnek nevezett játék leírásáról, az 1650-es évek tájáról. - Mi lesz, ha a népi kultúra hagyományozódásának spontán formái megszűnnek? - tette fel a kérdést Kakas Zoltán. /Kakas Zoltán: Kézdiszentlélek tisztessége. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), jan. 5./

2002. február 6.

Kovásznán a Vigadó és a bákói Szeret-Klézse Alapítvány szervezésében febr. 9-én a rendszerváltás óta tizenkettedik alkalommal kerül sor a Gábor Áron téren a hagyományos farsangtemetésre és lovas felvonulásra. Felvonulnak Futásfalva, Csernáton, Torja, Bélafalva és Szentkatolna lovas maskarásai, hagyományőrző csoportjai, és sor kerül a telet jelképező szalmabábu elégetésére. Ezzel párhuzamosan a Vigadó nagytermében a hagyományok kalákájára kerül sor. Részt vesznek többek között Kézdiszentlélek, Szentkatolna, Csernáton, Lemhény, Gelence és Klézse község Somoska falu gyermek- és ifjúsági, illetve hagyományőrző csoportjai. Duma István András, a Szeret-Klézse Alapítvány elnöke a moldvai magyar nyelvű oktatás jelenlegi helyzetéről tart előadást, és bemutatja Én országom Moldova című könyvét. A szakmai megbeszélésre a Vigadó meghívta Tamás Sándor, Birtalan Ákos, Szilágyi Zsolt és Ráduly Róbert parlamenti képviselőket, Sógor Csaba szenátort és Hengyán Tibort, a bukaresti Magyar Művelődési Központ igazgatóját. /(Iochom): Téltemetés Kézdin. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), febr. 5./

2002. április 15.

Birtalan Ákos és Tamás Sándor képviselő kezdeményezésére ápr. 13-án Mikóújfaluban gyűltek össze az Olt menti közbirtokosságok képviselői. A megbeszélés tárgya a napokban hatályba lépett, a magánerdészetek megszervezését szabályozó miniszteri rendelet volt, de szó esett az erdők visszaszolgáltatásáról, illetve a közbirtokosságok gazdálkodásáról is. Bővült a közbirtokossági tagoknak visszaadható terület felső határa (10-ről 20 hektárra). Olosz Gergely alprefektus, a megyei bizottság tagja elmondta, hogy megyeszerte összesen 84 000 hektár erdőt kértek vissza, ebből 31 500 hektárt már jóváhagyott a bizottság. A gazdaságilag is életképes magánerdészet széles körű összefogással jöhet létre. Délután Kézdialmáson jöttek össze Kézdivásárhely, Bereck, Lemhény, Csernáton, Gelence, Kézdiszentkereszt, Kézdiszentlélek, Ozsdola, Szentkatolna és Torja község területén működő ötven közbirtokosság vezetői. A két honatya a magánerdészeti hivatalok megalakításának szükségességéről, hasznáról próbálta meggyőzni a jelenlevőket. /(Ferencz—Iochom): Magánerdészet. Nincs köztes út. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), ápr. 15./

2004. február 18.

A sok jeles írástudó esztelneki ferences atya közül egyik legjelesebb volt dr. Benedek Simon, rendi nevén Pater Benedek Fidél (Kézdiszentlélek, 1907 okt. 3.- Esztelnek, 1979 máj. 25.). Történész, egyháztörténeti író és genealógus volt. 1945-ben doktorált történettudományból Kolozsváron. Tanulmányt írt a tatárok 1661-es csíki betöréséről (1945), a kolozsvári ferences templomról (1946). Munkássága, egyháztörténeti tudományos-kutatói tevékenysége és hagyatéka feldolgozatlan. Nevét – mint jeles székelyföldi egyháztörténészét – márvány emléktábla jelöli a csíksomlyói kegytemplomban. Az esztelneki rendháznak most csak három lakója van: a házfőnök Nagy István alias Pater Tarziciusz, Balázs Jenő alias P. Balázs Aba, vagyis a mindenki által ismert Aba atya, és egy még be nem öltözött jelölt, a nagyon fiatal Ambrus Zoltán. Fidél atya példájának hű követőjeként, a 82. életévébe lépő Aba atya évek óta beható egyháztörténeti kutatómunkát végez, eredményeit dolgozataiban, tanulmányaiban rögzíti. P. Balázs Aba 1998-ban fejezte be Az esztelneki hármas egyházközség kápolnái a XVI. századtól napjainkig című tanulmányát. P. Balázs Aba Gyergyóremetén született. Kényszerlakhelynek először Máriaradnát jelölték ki számára, majd Dézsen jelölték ki a kényszerlakhelyet, amely 17 évet tartott. Végül 1974-ben került Esztelnekre. /(kisgyörgy z.): Egyszemélyes műhely az esztelneki rendházban. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), febr. 18./

2004. március 29.

    Márc. 27-én Kézdivásárhelyen, a kantai római katolikus templomban közel ötszáz énekes jelenlétében tartották meg az immár hagyományos, most tizedik alkalommal szervezett felső-háromszéki kórustalálkozót, melyen tizenhat Háromszék megyei templomi, gyermek- és világi kórus vett részt. A kézdivásárhelyi Boldog Özséb-templom énekkara, a kézdiszárazpataki templom énekkara, a kézdiszentléleki Szakács Antal Vegyes Kar, a nyujtódi templom felnőtt énekkara, a szentkatolnai templom énekkara, a kézdivásárhelyi Hálaadás református dalárda, a kantai templom énekkara, a kovásznai templom énekkara, a sepsiszentgyörgyi Szent József-plébánia Laudate énekkara, a kézdivásárhelyi Cantus kamarakórus, a kézdivásárhelyi Petőfi Sándor Általános Iskola Talentum gyermekkórusa, a nyujtódi templom gyermekénekkara, a kézdivásárhelyi Bod Péter Tanítóképző leánykara, a kézdivásárhelyi Nagy Mózes Elméleti Líceum vegyes kara, a sepsiszentgyörgyi Pro Musica kamarakórus és a sepsiszentgyörgyi Vox Humana kamarakórus lépett fel. Repertoárjuk bemutatása után az összes énekes Szilágyi Zsolt vezetésével Jeremy Clarke Gyertek, áldjuk Istent című kórusművét énekelte közösen. / Iochom István: Felső-háromszéki kórustalálkozó. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), márc. 29./

2004. április 9.

Megtartó szülőföld címmel nyílt fotókiállítás Baróton Kakas Zoltán sepsiszentgyörgyi néprajzos munkáiból. A képeken megelevenedik a gyimesi és kézdiszentléleki betlehemezés, az apácai kakaslövés és a kászoni bikaütés. Kakas Zoltán fotóival a kivándorlásra gondolókat akarja maradásra bírni. /(hecser): Megtartó szülőföld (Barót). = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), ápr. 9./

2004. június 22.

Háromszéken kilenc településen került sor második fordulóra, ezek túlnyomó többségében a függetlenek diadalmaskodtak. Az RMDSZ jelöltje nemcsak Nagyváradon maradt alul, hanem több olyan bihari településen is, ahol a magyarság aránya meghaladja az ötven százalékot. Bihar megyében tíz településen volt érdekelt az RMDSZ a második választási fordulóban, és jelöltjei három újabb polgármesteri széket szereztek. Nagyváradon Biró Rozália alpolgármester megközelíteni sem tudta Petru Filip hivatalban levő polgármestert, aki a szavazatok 77,37 százalékát kapta. Érkörtvélyesen és Köröstárkányban annak ellenére sem sikerült győznie az RMDSZ jelöltjének, hogy többségben magyarok laknak a településen. Körtvélyesen függetlenként induló magyar ember győzött. Háromszéken Illyefalván az MPSZ által is támogatott Benedek Huszár János nyert. Bükszádon szintén a polgári szövetség független jelöltje, Bács Márton Csaba győzött az RMDSZ-es Pépel Józseffel szemben. Két városban, Kovásznán és Baróton függetlenként induló magyarok – Zsuffa Levente és Nagy István – győzték le az RMDSZ-eseket. Az RMDSZ jelöltjei alulmaradtak Nagyajtán és Kézdiszentléleken is, ahol szintén függetlenek győztek. Az RMDSZ jelöltjei elveszítették a polgármesteri széket Jedden, Küküllőszéplakon, Marosbogáton és Beresztelkén. /Háromszéken a független jelöltek taroltak. = Krónika (Kolozsvár), jún. 22./

2004. augusztus 21.

Aug. 20-án a készdiszentléleki Perkőn népes zarándoksereg, számos egyházi méltóság jelenlétében tartották meg Szent István államalapító királyra emlékező hagyományos búcsút, amelyet a Duna Televízió közvetített. Berszán Lajos gyimesközéploki esperes Márton Áron püspök példájára hivatkozva hangoztatta az áldozatvállalás szükségességét, de a gyermekvállalás fontosságára is utalt. /Búcsú a Perkőn = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), aug. 21./


lapozás: 1-30 | 31-60 ... 91-91




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2017
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998