udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2009
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 1410 találat lapozás: 1-30 | 31-60 ... 1381-1410
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Helymutató:

1990. január 5.

Ardeleanu Gavril ezredes, Kovászna Megyei Rendőrség parancsnoka elmondta: 1989. dec. 22-én határozott parancsot kaptak, hogy fegyvert semmiféle körülmények között ne használjanak. Sepsiszentgyörgyön az emberek behatoltak a milícia épületébe, politikai foglyokat kerestek. Baróton és Kézdivásárhelyen a feldühödött tömeg a milícia irattárát elégette. Kézdivásárhelyen megöltek egy milicistát. Néhány milicistát a lakosság nem akar látni, nyilván nagyon durvák voltak, őket áthelyezik máshová. A megyei milícia pár napja a rendőrség nevet viseli. A rendőrség politikamentes testületet jelent, fejtette ki az ezredes. /Simó Erzsébet: A milíciától a rendőrségig. Beszélgetés Ardeleanu Gavril ezredessel, a Megyei Rendőrség parancsnokával. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), jan. 5./

1990. január 13.

A székelyudvarhelyi, kézdivásárhelyi és székelykeresztúri erőszakos cselekményekkel kapcsolatban nyilatkozta Domokos Géza, az RMDSZ elnöke: "a cselekedeteknek nem volt románellenes jellege, miként a dolgot egyes külföldi rádióadók és újságok beállítják." Ezek a híresztelések a román és magyar nép közti igaz közeledést akarják elgáncsolni. /Adevarul (Bukarest), jan. 13., ismerteti: Háromszék (Sepsiszentgyörgy), jan. 14./

1990. január 21.

Jan. 20-21-én Nagyváradon ifjúsági találkozóra került sor, harmincegy küldöttség érkezett, jelezve, hogy Máramarostól Kézdivásárhelyig, Nagyszebentől Petrozsényig, Balánbányáig mindenütt létezik MADISZ vagy hozzá hasonló szervezet. Szükség van egy radikális program összeállítására, hangzott el. A MADISZ együttműködik az RMDSZ-szel, de csak addig, amíg érdekeik megegyeznek. Országos küldöttgyűlés megszervezéséről döntöttek. Jelenleg 12 új magyar lap működik Erdélyben állami szubvenció nélkül, legtöbbjüket a fiatalok ügyszeretete tartja fenn. A lapok a következők: Arad és Vidéke, Enyedi Újság, Európai Idő /Sepsiszentgyörgy/, Hídfő /Székelyudvarhely/, Jelenlét /Kolozsvár/, Máramarosszigeti Napló, Szabadság /Székelyudvarhely/, Szamosmente /Dés/, Székely Újság /Kézdivásárhely/, Tanú /Temesvár/, Visszhang /Nagybánya/, Válaszúton /Csíkszereda/. /Székely Újság (Kézdivásárhely), jan.27./ Megjegyzés: Az Arad és Vidéke és a Tanú lapot nem láttam, a helybeliek sem hallottak róla. Megjelentek más lapok is, így a Vétó (Temesvári Magyar Ifjúsági Szervezet lapja, Temesvár, Temesvári Új Szó melléklete), továbbá egyházi lapok, például januárban indult a Szeretet (Nagyvárad), a romániai magyar baptisták folyóirata. A Válaszúton (Demokrata Magyar Ifjak Szövetségének kiadványa, Csíkszereda) hetilap.

1990. január 22.

Kézdivásárhelyen több évtizedes szünet után újra magyar lap jelent meg, karácsonykor látott napvilágot a Székely Újság hetilap első száma, ötezer példányban, másnap a nyomda előtt a tömeg követelte az utánnyomást. A második szám tizenötezer példányban elkelt, a harmadikat már huszonötezerben nyomták. A lapot ifj. Dénes László, Sántha Atttila és Fekete Vince alapította, azóta csatlakozott hozzájuk Ambrus Ágnes, Dévai Iochom István és Nemes Enikő, ők alkotják a szerkesztőséget. /Fekete Vince, a Székely Újság szerkesztője: Székely újság Kézdivásárhelyen. = Magyar Nemzet (Budapest), jan. 22./

1990. február 3.

Ardeleanu Gavril ezredes, a Kovászna megyei rendőrség főfelügyelőjével készített interjút a lap. Az ezredes elismerte, hogy voltak a milíciánál beosztásukkal visszaélő milicisták is. Általában a lakosság jelentette a visszaéléseket. Így volt ez Agachi rendőrtiszt túlkapásaival is, ezért az ezredes őt Barótról áthelyeztette Kézdivásárhelyre. Az ezredes így jellemezte Agachi milíciatisztet: életvitele "törvényellenes és túlkapásos" volt. Jöttek a hírek és a névtelen bejelentések arról, hogy Agachi házkutatásoknál a családi ékszerek egy részét elsajátította, hogy zsarolja az embereket, hogy elsajátítja a nem hitelesített aranyékszereket. Azonban a feljelentők nem álltak ki észrevételeik mellett, így nem tudták összeállítani a vádiratot. /Torma Sándor: Rendőrökről ? őszintén. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), febr. 3./

1990. február 3.

Jan. 24-én Kolozsváron, a főtéri Szent Mihály plébánián rendezték meg a tanácskozást, melynek szervezői Tőkés László lelkész, Sikli László szilágysomlyói plébános és Czirják Árpád kolozsvári főesperes voltak. Tőkés László igehirdetését hallhatták a megjelent magyar történelmi egyházak képviselői, aki kifejtette: vállalnunk kell az ittlétet és meg kell határoznunk hollétünket. A múltban - állapította meg -, nem volt helyünk és nem voltunk a helyünkön. Sikli László előadásában az egyházak szerepéről beszélt. Az egyháznak részt kell vállalnia a társadalmi életben. Többen felszólaltak, így Csép Sándor riporter, Bálint Tibor író, Lászlóffy Aladár költő, dr. Kovács Lajos unitárius püspök, Vetési László református lelkész, Bustya Dezső református lelkész, Jakab Gábor katolikus plébános. A megjelentek megalakították a Romániai Magyar Keresztények Szövetségét. A szervezet az RMDSZ-en belül kíván működni. /Győzhetetlen én kőszálom = Székely Újság (Kézdivásárhely), febr. 3. - 7. sz./

1990. február 22.

Szász Árpád, Kovászna megye főtanfelügyelője kifejtette, hogy Kovászna megyében a lakosságnak több mint 70 százaléka magyar, ennek ellenére a líceumokban a tanulók 60 százaléka román nyelven tanulhatott és csak 40 százalékuk magyarul. A szülők kérésére változtattak ezen: jelenleg a diákok 70 százaléka magyarul tanul. Szeptembertől magyar tannyelvű lesz a Székely Mikó /Sepsiszentgyörgy/ és a Nagy Mózes Líceum /Kézdivásárhely/. Gondot okozott, hogy eddig a megye 49 8 osztályos és 34 10 osztályos iskolájában a magyar anyanyelvű gyermekeket románok tanítottak, akiket az utóbbi években helyeztek a megyébe. Jelenleg változik a helyzet és sok román tanár elment, illetve kérte, hogy elmehessen. Kevés tanár van, nyugdíjas tanárokat kértek fel, hogy vállaljanak osztályokat. /Vörös Előd: Beszélgetés Szász Árpádal, Kovászna megye főtanfelügyelőjével. = A Hét (Bukarest), febr. 22./

1990. március 3.

Takács Géza felvázolta a moldvai csángók történelmét, idézve a róluk szóló munkákat, Petrás Incze János múlt századi feljegyzéseit, majd kitért Domokos Pál Péter munkásságára, aki oly sokat tett a moldvai csángókért. /Takács Géza /Budapest/: Hit és nyelv. A csángók. = Székely Újság (Kézdivásárhely), febr. 17. ? 9. sz., febr. 24. ? 10. sz., márc. 3. ? 11.sz./

1990. március 4.

A Vatra Romaneasca márc. 4-i gyulafehérvári nagygyűlésén éles kirohanások hangzottak el Tőkés László, Király Károly, Kincses Előd és más magyar vezetők ellen. Tőkés László politizál, ahelyett, hogy híveivel törődne, vádolta az egyik szónok a lelkész, erre zúgni kezdett a tömeg: Le Tőkéssel! /jos cu Tőkés/. A hosszúra nyúlt gyűlésen élesen elítélték a romániai magyarságot, csúfot űztek a tüntetésekből, túlzottnak találták az önálló anyanyelvi iskolák követelését, mindent szaparatizmusnak minősítettek. Nehéz a sok uszító beszédről beszámolni. /Bögözi Attila: Tessék mondani, milyen testvérek ezek? = Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 6./ A Vatra programja szerint azt kívánja, hogy Erdély kulturális életének minden vonatkozásában kérjék ki a véleményét. A Vatra ""harcol azért, hogy az ország egész területén a román legyen az egyetlen hivatalos nyelv."" /Székely Újság (Kézdivásárhely), márc. 31./"

1990. március 10.

A januárban megalakult Erdélyi Magyar Műszaki Tudományos Társaság márc. 10-én Kolozsvárott választmányi ülést tartott. Az erdélyi fiókszervezetek beszámoltak működésükről, Kovászna megyéből a sepsiszentgyörgyi és a kézdivásárhelyi fiók képviselői voltak jelen. Kézdivásárhelyen már két rendezvényt tartottak a társaság helyi tagjai. /Székely Újság (Kézdivásárhely), máj. 26. - 23. sz./

1990. március 10.

Fogarasi László /Kézdivásárhely/ 1989 júliusában kapott katonai behívót, Bukarestbe került, kora reggeltől este fél kilencig dolgoztak az építkezésen. Többször megverték őket, egyiküket annyira, hogy belehalt sérüléseibe. Fogarasi László a szabadságról nem ment vissza, fölakasztotta magát, test tele volt ütésnyomokkal. A család Ghinet Dragos századost vádolja a fiatalember haláláért. /Vádolnak a diktatúra áldozatai. = Székely Újság (Kézdivásárhely), márc. 10. - 12. sz./

1990. március 11.

Márc. 11-én tartották Kovászna megye volt politikai foglyainak alakuló ülését. A megjelentek felidézték a tragédiák sorozatát. A megyében tíz embert végeztek ki azon a címen, hogy 1956-ban a forradalom hatására mozgalmat indítottak. Rajtuk kívül akkor még sokan kaptak életfogytiglan vagy tíz-húsz éves börtönbüntetést. - 1957-ben több diák, osztályfőnökükkel együtt, 10-12 évi börtönbüntetést kapott azért, mert márc. 15-én megkoszorúzták az 1848-as emlékművet. A besúgók, árulók és kínzók nagy része magyar janicsár volt. Az ülésen megválasztották a vezetőséget: Török József elnök, Csobotár István titkár, Pap Sándor és dr. Vajna László alelnökök. /Volt politikai foglyok egyesülete. = Székely Újság (Kézdivásárhely), márc. 31./

1990. március 14.

A kézdivásárhelyi Fémipari Líceum felvette Gábor Áron nevét. Márc. 14-én a líceum előcsarnokában ünnepélyesen elhelyezték Vetró András szobrászművész alkotását, Gábor Áron portréját. /Égető Éva: A felsőháromszékiek tisztelgése. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), márc. 17./

1990. március 23.

Márc. 11-én tartották a csángók harmadik találkozójukat Sepsiszentgyörgyön. Eljöttek többen a csángó falvakból, a Sepsiszentgyörgyre, Csíkszeredába, Brassóba elköltözött csángómagyarok és a segíteni akarók. László Imre Csíkszeredában élő ügyvéd azért jött, hogy jogi tudását felajánlja a csángóknak. Azt szeretnék elérni, hogy imádkozhassanak, tanulhassanak anyanyelvükön. Elhangzott Lakatos Demeter csángó költő neve is, Jelen volt Demse Márton, aki csángó tárgyú írásait visszakapta a szekuritatétól. A találkozón többen felszólaltak, köztük Kallós Zoltán, Zöld Péter, Erőss Péter /Sepsiszentgyörgy/, ifj. Erős Péter /Pusztina/, Bartos János /Klézse/, Pozsony Ferenc /Kézdivásárhely/, Duma János /Diószén/, Nistor Tinca /Pusztina/, Farkas János /Klézse/, Istók György /Klézse/. A találkozón a Klézséről származó, Kézdivásárhelyen élő Bordás Valerica énekelt. /Egyed Emese: Mert nektek van más mámátok. = Helikon (Kolozsvár), márc. 23./

1990. március 31.

Márc. 4-én Gyulafehérváron megalakult a Vatra Romaneasca /Román Tűzhely/, amelynek sok esetben fasisztoid, magyarellenes megnyilvánulásai voltak. Programja szerint nem rendeli alá magát egyetlen pártnak sem, de azt kívánja, hogy bármely kérdésben, amely Erdély kulturális életét érinti, "előzetesen kérjék ki véleményét". Azért harcolnak, hogy a román legyen az egyetlen hivatalos nyelv. A Vatra Romaneasca megalakulása után elindult a nyílt magyarellenes kampány, majd jött a pogrom. Erdélyszerte megalakultak a Vatra helyi szervezetei. Sepsiszentgyörgyön márc. 7-én jött létre a Kovászna megyei szervezete. /Dévai Iochom István: Román Tűzhely. = Székely Újság (Kézdivásárhely), márc. 31. ? 15. sz./

1990. április 27.

Ápr. 27-28-án tartotta első kongresszusát Csíkszeredán a városban létrejött és ott is működő Romániai Magyar Kisgazdapárt. A felszólalók hangsúlyozták, hogy a gazdasági élet fellendítésének egyetlen útja a privatizáció, a magánvállalkozások fellendítése, a piacgazdálkodás bevezetése. Megválasztották a vezetőséget. Elnök: Buzás László /Csíkszereda/, alelnökök: Orbán Dezső /Kézdivásárhely/, Pál Béla /Marosvásárhely/, Tompos Zsolt /Csíkszentgyörgy/, titkár: Éltes Zoltán. /Kisgazdák Lapja (A Romániai Magyar Kisgazdapárt heti fóruma, Csíkszereda), 4. szám, május/

1990. április 28.

Az Erdélyi Magyar Műszaki Tudományos Társaság /EMT/ januárban alakult meg, márc. 10-én Kolozsvárt már választmányi gyűlést tartottak, melyen a kézdivásárhelyi fiók háromtagú küldöttséggel képviseltette magát. Febr. 21-én Kézdivásárhelyen találkoztak a magyar műszaki értelmiségiek, meghallgatták Égető Éva programtervezetét és megalakították az EMT kézdivásárhelyi fiókját. Közös célnak tartják a magyar műszaki nyelv elsajátítását és ápolását. /EMT. = Székely Újság (Kézdivásárhely), ápr. 28./

1990. május 19.

Sepsiszentgyörgy központjában, az egykori székely huszárezred parancsnoksági épületében, a Lábasházban van Háromszék levéltára. Itt található Sepsi-, Kézdi-, Orbai és Miklósvárszék anyaga, Kézdivásárhely és Sepsiszentgyörgy levéltári anyaga. Külön értéke a Csutak Vilmos által összegyűjtött több mint 200 családi levéltár anyaga. Az 1951. jan. 27-i elnöki dekrétummal az állami levéltárak a közoktatási minisztériumi hatáskörből belügyminiszteri jogkörbe kerültek. Sepsiszentgyörgyön 1953-ban hozták létre a rajoni levéltárat. A sepsiszentgyörgyi levéltár szakszerű rendezése dr. Árvai Józsefre /1953. júniusától 1975-ig/ és Csia Ernőre (1953. áprilisától 1990. májusáig) hárult. Itt is elkezdődött a románosítás, 1970-től román levéltárost alkalmaztak. Dr. Árvai József, a levéltár igazgatója elhunyta után román igazgatót neveztek ki. 1986 óta Baicu Vasile Dan az igazgató, aki nem engedte be a magyar kutatókat a levéltárba, még dr. Demény Lajos főkutató vagy Egyed Ákos, a kolozsvári Történettudományi Intézet főkutatója sem tehette be a lábát a levéltárba. A mai napig Baicu Vasile Dan az igazgató és a levéltárak még mindig a belügyhöz tartoznak. Csia Ernő nyugdíjba megy, ezután olyan emberekre marad a székelymagyarság történelmi anyaga, akik nem ismerik a magyar nyelvet. /Kádár Gyula: Kit szolgál Háromszék levéltára? = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 19./

1990. május 26.

Szentkatolna faluban márc. 24-én megalakult a Bálint Gábor Közművelődési Egyesület. Céljai között szerepel a falu szülöttének, Bálint Gábor orientalista nyelvész tudományos tevékenységének megismerése, emlékének ápolása, a falu művelődési hagyományainak ápolása. Az egyesület elnöke Bakk Pál, alelnök Borcsa János, titkára Jakab Jolán. /Székely Újság (Kézdivásárhely), máj. 26./

1990. május 26.

Kosztándi Jenő kézdivásárhelyi festőművészt köszöntötte 60. születésnapja alkalmából Borcsa János. /Borcsa János: Kosztándi Jenő ? 60. = Székely Újság (Kézdivásárhely), máj. 26./

1990. június 14.

A Romániai Magyar Szó sorra bemutatja az RMDSZ megválasztott képviselőit, akik nyilatkoznak a feladatokról. Bajcsi Ákos képviselő agrármérnök, Kézdivásárhelyen él. A nemzeti kisebbségek kollektív és egyéni jogait törvénybe kell foglalni, meg kell teremteni a gyakorlásához szükséges intézményrendszert. Új tanügyi törvényt kell kidolgozni. A nemzetiségi sajtónak vállalnia kell a nemzetiségi történelmi ismeretekben mutatkozó űrök pótlását. /Kik képviselnek minket? = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 14./

1990. június 22.

A Romániai Magyar Szó sorra bemutatja az RMDSZ megválasztott képviselőit, akik nyilatkoznak a feladatokról. Markó Béla /sz. Kézdivásárhely, 1951. szept. 8./ szenátor a Látó irodalmi folyóirat főszerkesztője, Marosvásárhelyen él. Fontos teendő az alkotmány kidolgozása, a kisebbségek helyzetének megoldása, a nyelvhasználatnak, a magyar nyelvű oktatásnak a törvényes szabályozása. Az alkotmányt kidolgozó bizottságnak kiindulópontként kell elfogadnia az egyéni és kollektív jogokat. /Kik képviselnek minket? = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 22./

1990. június 29.

A Romániai Magyar Szó sorra bemutatja az RMDSZ megválasztott képviselőit, akik nyilatkoznak a feladatokról. Dr. Csapó I. József /sz. Kézdivásárhely, 1938. máj. 8./ képviselő Nagyváradon él, megszerezte a mezőgazdaságtudomány doktora címet, az Agrokémiai Hivatal osztályvezetője volt, jelenleg a Romániai Magyar Gazdák Egyesületének elnöke. Kiemelt feladatnak tartja a parlamentben a magyar nemzeti kisebbség jogainak érvényesítését, a demokratikus jogállam megteremtését és a nemzetiségi törvény megalkotását. A magyar nemzeti kisebbség kollektív jogait a nemzetiségi törvény biztosítaná. /Kik képviselnek minket? = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 29./

1990. július 21.

Nemzetközi tudományos konferencia és tábor /júl. 21-29./ kezdődött Bálványosfürdőn Átmenet a diktatúrából a demokráciába címmel, a kézdivásárhelyi magyar ifjúsági szervezet és a FIDESZ szervezésében. /MTI/

1990. december 21.

A kézdivásárhelyi bíróság nov. 5-én hirdetett ítéletet az ún. "Komsa-ügyben". M. B. /akit az egész város "Komsa Sanyiként" ismer/ 1989. dec. 25-a óta van őrizetben. 1989. dec. 22-én Kézdivásárhelyen a tömeg a milícia épületének megtámadására készülődött, Komsa időben figyelmeztette a milicistákat és segítette őket, hogy elszökjenek. A tömeg a gyűlölt és szadista I. G. századost akarta meglincselni, akit nem találtak otthon, lakását feldúlták. Komsa, pontosabban M. G. magához vette a milícia gazdátlanul maradt kutyáját. Ezzel vádolva került a bíróság elé, ugyanis "eltulajdonította a milícia leltárában szereplő kutyát, tette közvagyon ellen elkövetett lopásnak minősül". M. G. dec. 25-én önként jelentkezett a rendőrségen. Később M. G.-t a rendőrségen kegyetlenül megkínozták. A bíróság pedig nov. 5-én M. G.-t egy évi börtönre ítélte. /Dévai Iochom István: "Komsa-ügy". = Székely Újság (Kézdivásárhely), dec. 21./

1991. március 15.

Agache Aurel milicistát Kézdivásárhelyen 1989 dec. 22-én megölték a feldühödött emberek. Agache zsarolással, megfélemlítéssel ékszereket és pénzt vett el emberektől. Mindezt Ardeleanu Gavril ezredes, a Kovászna megyei rendőrség parancsnoka mondta el nyilatkozatában, a múlt évben /Háromszék, 1990. jan. 5. és febr. 3./. Simon Irén elmondta, mit csinált családjukkal Agache: törvénytelen házkutatás, napokon át kihallgatásra berendelés, az asszonyt megfenyegette, megöli, ha nem mondja meg, hol az ékszer. /Incze Ibolya: Milyen ember is volt? Adalékok az Agache-ügyben. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), márc. 15./ A cikk megjelenése után huszonhárom személy jelentkezett: Agache tőlük is ékszert, pénzt, élelmiszert vett el zsarolással, megfélemlítéssel. Közülük csak hárman mertek névvel nyilatkozni, a többi még mindig fél a megtorlástól. /Iochom István: (Hiányos) kézdivásárhelyi adalékok az Agache-ügyhöz. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), ápr. 4./

1991. június 8.

Kézdivásárhelyen a Széchenyi-emlékév keretében jún. 8-án avatják fel ünnepélyesen a Nagy Mózes Líceumban a Széchenyi-domborművet, Vetró Artúr alkotását. Ebből az alkalomból tudományos ülésszakot tartanak, az előadók között van dr. Antal Árpád egyetemi tanár, Egyed Ákos történész és Fábián Ernő művelődéstörténész. /"A legnagyobb magyar" = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), jún. 5./

1991. július 12.

Háromszéken az idei 1750 kilencedikes helyből 1230 jut magyar tanulóknak, szigorúan betartva, hogy a nyolcadikosok fele kerülhet középiskolába. A krónikus tanítóhiányt sikerült enyhíteni, az idén 90-nel több hely lesz a tanítóképzőkben, így sok képesítés nélkül tanító is szakképesítést szerezhet. A minisztérium jóváhagyta a középiskolák magyar elnevezését, végre hivatalosan is felvehették Gábor Áron /Kézdivásárhely/, Kőrösi Csoma Sándor /Kovászna/, Mikes Kelemen /Sepsiszentgyörgy/, Baróti Szabó Dávid /Barót/, Bod Péter /Kézdivásárhely/, Nagy Mózes /Kézdivásárhely/, és Puskás Tivadar /Sepsiszentgyörgy/ nevét. Az a rendelet, hogy románul kell tanítani a történelmet és földrajzot, azt jelenti, hogy tovább folytatódik román tanárok betelepítése Székelyföldre. Ráadásul ez a minisztériumi határozat alkotmányellenes. Nekünk nincs történelmünk? tette fel a kérdést Kovács András, hozzátéve. "Csak annyit kérünk, amit a moldáviai oktatásügyi miniszter, aki az orosz és a román nép történelmének elválasztásáról beszélt. A Mihai Viteazul román tannyelvű líceum /Sepsiszentgyörgy/ öt kilencedik osztályt kapott, holott nincs annyi román gyermek. Ezek szerint tovább tart a más megyékbeliek behozatala. Magyar részről sérelmezik, hogy a szakoktatás az összes iskolában románul folyik. /Kovács András: Tanügyi kérdések Kovászna megyében. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), júl. 12./

1991. július 18.

Kovászna megyében több új kiadvány tiszavirágéletűnek bizonyult, így a Székely Újság, A Mi Kutyánk, az Ötödik Kerék. Pár napja újabb hetilap indult Covasna néven Sepsiszentgyörgyön, kétnyelvű lapnak mondja magát, eddig csak az apróhirdetések jelentek meg benne magyarul. /Imreh S. István: Kétnyelvű lap születik? = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 18./ Megjegyzés: a Székely Újság (Kézdivásárhely) hetilap 1989. dec. 23-ától 1991. márc. 11-ig jelent meg, A Mi Kutyánk (Sepsiszentgyörgy), alcíme: Az Ebtenyésztők Kovászna Megyei Egyesületének havi képeslapja két számot ért meg: 1990. jan./febr., illetve márc./ápr. Az Ötödik Kerék (Sepsiszentgyörgy) szabadidő lap 1990. márc. 13-án indult és 1991. máj. 2-án szűnt meg.

1991. augusztus 9.

Augusztus 2-án Kézdivásárhelyen megbeszélést tartottak az RMDSZ székelyföldi és a SZIF /Székely Ifjak Fóruma/ képviselői. Jelen voltak a Romániai Magyar Kisgazda Párt képviselői, valamint Király Károly és Fazakas Miklós szenátorok is. Közös nyilatkozatukban több javaslatot tettek. Ezek között szerepelt, hogy az RMDSZ elnöke és alelnökei ne legyenek ezen tisztségük mellett parlamenti frakció élén. Az RMDSZ határolja el magát a Front politikájától. Az RMDSZ elnöksége közölje a területi szervek minden nyilatkozatát, interpellációját és javaslatát. A megjelentek nemzeti sérelemnek tartják az alkotmánytervezet azon pontját, hogy Románia egységes nemzetállam. Az RMDSZ parlamenti csoportjának egységesen ki kell állnia amellett, hogy Románia több nemzetiségű állam. A megjelentek szorgalmazták a földtörvény módosítását. A SZIF egyetért az elhangzottakkal, együtt akar dolgozni az RMDSZ székelyföldi szervezeteivel. A jelenlévők támogatják az udvarhelyi RMDSZ-szervezet által kezdeményezett aláírásgyűjtést az oroszhegyi és zetelaki ártatlanul elítéltek ügyében. /Nyilatkozat. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), aug. 8., Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 9./


lapozás: 1-30 | 31-60 ... 1381-1410




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2017
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998