udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2009
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 88 találat lapozás: 1-30 | 31-60 | 61-88
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Helymutató:

1991. március 22.

Moszkvában márc. 22-én Adrian Nastase külügyminiszter parafálta az új szovjet-román államközi szerződést. Az okmány kimondja az európai határok sérthetetlenségét és szorgalmazza a kétoldalú gazdasági együttműködés fejlesztését. Nastase Kijevbe és Kisinyovba is elutazik, hogy tájékoztasson a megkötött egyezményről. Az egyezményt a közeljövőben Moszkvába utazó Iliescu elnök fogja aláírni. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 23-24./

1992. február 7.

Ion Iliescu román és Leonyid Kravcsuk ukrán elnök között Davosban létrejött megállapodás alapján a román és az ukrán külügyminiszter közös közleményt írt alá arról, hogy a két ország felveszi a diplomáciai kapcsolatot, nagykövetséget nyitnak Bukarestben, illetve Kijevben, adott tájékoztatást Teodor Melescanu külügyi szóvivő heti sajtótájékoztatóján. Az újságírók kérdéseire válaszolva Melescanu elmondta, hogy mindez nem jelenti az ukrán-román területi vita megszűnését. A szóvivő beszámolt arról, hogy a Prágában megtartott külügyminiszteri találkozón Adrian Nastase külügyminiszter a kisebbségi kérdéssel foglalkozott, hangsúlyozva: fennáll a veszélye annak, hogy politikai célok szolgálatába állítják a kisebbségi kérdést. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 7./ Davosban jan. 31.- febr. 2-a között volt a gazdasági világfórum. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 4./

1992. április 2.

Az ukrán parlament elnöke, Ivan Sztyepanovics Pljuszcs Bukarestben, a román parlamentben mondott beszédében a határok sérthetetlenségét hangsúlyozva megerősítette Kijev álláspontját, hogy a román területi igények nem képezhetik semmiféle alku tárgyát. Ukrajna nem fogad el semmiféle területi követelést. /Kijev elutasítja Bukarest területi igényeit. = Magyar Nemzet, ápr. 3./

1993. április 14.

A Román Nemzeti Egységpárt súlyos hibának minősítette, hogy Románia elismerte Moldova függetlenségét, megnehezítve ezáltal az uniót. Traian Chebeleu visszautasította ezt a vádat, leszögezve, hogy ez volt az egyedüli mód a Molotov-Ribbentrop paktum felszámolására. Romániában felfigyeltek az Ukrajnához került területeken élő románok helyzetére, Nastase román parlamenti házelnök kijevi látogatását követően. A román lapok szerint ez a népcsoport sorsára hagyottan él "az ősi román területen". /B. T., Bukarest: Az egyesülés Romániát is veszélyeztetné. = Magyar Hírlap, ápr. 14./

1993. május 13.

Az Országgyűlés máj. 11-én megerősítette, ratifikálta a magyar-ukrán alapszerződés alapjául szolgáló, Kijevben 1991. dec. 6-án aláírt szerződést. Jeszenszky Géza külügyminiszter kifejtette, Magyarországnak Ukrajnával nem volt érvényes békeszerződése, miután a Szovjetunió egyetlen jogutóda Oroszország. Ez indokolta, hogy a területre vonatkozó kitétel az alapszerződésbe bekerüljön. Antall József miniszterelnök leszögezte, teljes felelősséggel vállalja a szerződés minden következményét. Hangsúlyozta, hogy a magyar-ukrán alapszerződés nem jelent precedenst, nem kötelez más országokkal kapcsolatban. /Antall: Nem jelent precedenst. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 13./

1993. december 9.

A román-ukrán alapszerződés késik, ezért a közeljövőben nem látogathat Iliescu Kijevbe, akinek útját az év végére már bejelentették. Gondok vannak a konzulátusok körül is. A román fél Csernovciban és Odesszában, az ukrajnai román etnikum központjaiban akar konzulátust nyitni, cserébe Suceavát, illetve Konstancát kínálva, addig Ukrajna Máramarosszigeten akarja felállítani konzulátusát. Kijev rosszallását kiváltotta a dec. elsejei parlamenti incidens, Nagy-Románia éltetése. /Miért késik a román-ukrán alapszerződés? = Új Magyarország, dec. 9./

1993. december 9.

A közelmúltban Kijevben tartotta meg őszi ülésszakát a Fekete-tengeri Övezet Parlamenti Uniója. A héttagú román delegációt Kerekes Károly RMDSZ-képviselő vezette. A román delegációt fogadta az ukrán parlament elnöke. A román küldöttség kapcsolatot teremtett az ülésszakon megfigyelőként részt vevő görög parlamenti küldöttséggel. /Román delegáció élén RMDSZ-képviselő. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 9./

1994. január 21.

Az Ukrajnában élő román kisebbség jogainak megsértésével vádolta meg a kijevi kormányt Teodor Melescanu külügyminiszter, Ukrajna pedig azt vetette Bukarest szemére, hogy mesterségesen beolvasztja a romániai ukrán kisebbséget. /Magyar Hírlap, jan. 21./

1994. március 19.

A hivatalos szervek továbbra is hallgatnak az állítólagos Román Gárdával kapcsolatban, a szerkesztőség most Kijevből kapott egy felhívást, a Chisinauban működő Nagyrománia Légiótól, melyben bejelentik, hogy intenzíven folyik a területi védelmi alakulatok szervezése Romániában, Moldovában, továbbá Ukrajnának, Magyarországnak, Szerbiának és Bulgáriának azokon a területein, ahol román lakosság él. Elsőként Moldova fog visszatérni az anyaországhoz, olvasható felhívásukban, majd - tervezett népszavazás útján - a többi ősi föld, így Bukovina, a Tisza menti és bánsági táj, valamint Dobrudzsa. Céljuk az, hogy 2000-re Nagy-Románia ismét meghatározó tényező legyen Európában. Térképet is mellékelnek a 2000-ig bekövetkező változásokról, ahol román megyék között van Csongrád és Békés /Ceongrad, Bichis/. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 19./

1994. november 24.

A Határon Túli Magyarok Hivatalának égisze alatt tárcaközi bizottság alakult a magyar kisebbségek támogatási rendszerének kidolgozására, tájékoztatott Németh Attila, a HTMH gazdasági főosztályvezetője. A bizottság nem pártalapon, hanem a szakértelem követelményei szerint dolgozik. /Magyar Hírlap, nov. 24./ Az Illyés Alapítványból kivált Kézfogás Alapítvány a határon túli magyarok egzisztenciateremtési, gazdasági vállalkozásait segíti, főként befektetési jelleggel. Vitát válthat ki a javaslatnak az a része, hogy a támogatás ne legyen etnikailag kötött. Információs bázis kialakítását is tervezik. Mindezt a szomszédos országok kormányaival is megvitatják. Ezzel a céllal járt Németh Attila Belgrádban, a Vajdaságban, majd Kijevben. /Magyar Hírlap, nov. 25./

1996. január 31.

Az Ukrajnával szembeni román területi követeléseket elítélő nyilatkozatot fogadott el Csernovic megye képviselőtanácsa, adta hírül a Region című kijevi hetilap legutóbbi száma. Ezt a területet bizonyos bukaresti körök - a lap szerint - mint "ideiglenesen megszállt román földeket" tartják számon. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 31., Új Magyarország, jan. 30./

1996. február 2.

Külügyi szóvivői sajtóértekezleten ismertették a február elején sorra kerülő román-magyar diplomáciai találkozókat. Marcel Dinu külügyi államtitkár meghívására febr. 12. és 14. között munkalátogatást tesz Bukarestben Somogyi Ferenc, magyar külügyminisztériumi közigazgatási államtitkár. A megbeszéléseken a román-magyar megbékéléssel kapcsolatos dokumentumokról lesz szó, közölte Sorin Ducaru szóvivő. Febr. 1-2-án román-magyar konzultációkra kerül sor Bukarestben az 1995. márciusában államtitkári szinten aláírt Emlékeztető megvalósításáról. Az Emlékeztető 55 pontban rögzítette a román-magyar kapcsolatok különböző területein kitűzött feladatokat, célokat. - A külügyi szóvivő "rendkívül érdekesnek" nevezte a bukaresti ukrán nagykövet nyilatkozatát a Kígyó-szigettel kapcsolatos román-ukrán vitáról. Sorin Ducaru üdvözölte azt, hogy az ukrán fél elismeri a vita jogi jellegét és annak lehetőségét, hogy közösen a hágai bírósághoz forduljon a két ország. /Külügyi tájékoztató a román-magyar és a román-ukrán alapszerződésről. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 2./ Az ukrán-román alapszerződés megkötése elé akadályok tornyosulnak, Kijev ugyanis ragaszkodik a jelenlegi határok sérthetetlenségének kimondásához, Bukarest viszont a Molotov-Ribbentrop paktum elítélését akarja belevenni a szerződés szövegébe. További vitát jelent a Kígyó-sziget hovatartozása. Amennyiben nem sikerül megegyezni, akkor a sziget ügyét át lehet adni a hágai nemzetközi bíróságnak, Melescanu felvetésének megfelelően, jelentette ki Volodimir Vaszilenko, az ukrán küldöttség vezetője. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 2./

1996. március 4.

Belgrádban a román és jugoszláv külügyi szakértők háromnapos tárgyalás után megállapodtak a román-jugoszláv alapszerződés szövegében, amelyet a végső simítások után külügyminisztériumi szinten fognak ellenjegyezni. Febr. 27-e és márc. 1-je között Bukarestben folytak a tárgyalások a román-ukrán alapszerződésről. A kiadott külügyminisztériumi közlemény szerint a tárgyaló külügyi szakértők szinte minden vitatott kérdésben megegyeztek, a nemzeti kisebbségek kérdéseiről is. A kijevi rádió szerint az alapszerződés 99 százalékban elkészült. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 4./ Az ukrán-román alapszerződéssel kapcsolatban Bukarest abba is beleegyezett, hogy külön vitassák meg a határkérdéssel foglalkozó cikkelyt. Besszarábia és Bukovina sorsa okoz problémát a két ország viszonyában. /Magyar Hírlap, márc. 4./

1996. március 4.

Tóth Mihály kárpátaljai parlamenti képviselő javasolta, hogy az ukrán törvényhozás iktassa alapdokumentumba, hogy a kisebbségek is államalkotó népek a többségi mellett. A képviselő bízik abban, hogy erre március végén sor kerül. A kárpátaljai magyarságnak soha sem volt autonómiája, most van, szabad az anyanyelvhasználat, a feliratozás két- vagy háromnyelvű, zászlóikat kitűzhetik, énekeiket szabadon énekelhetik. - A kárpátaljai magyarság évekkel ezelőtt a határon kívül rekedt magyar népességből a legszerencsétlenebb volt, a háború is őket tizedelte meg a legjobban, mintegy negyvenezer férfit hurcoltak el "málenkij robotra". A lakosság szándékos összekeverését mutatja, hogy Csapon a lakosság 28 nemzetiséghez tartozónak mondja magát. A térségből kikerült értelmiségieket szétszórták, ennek egyik következménye, hogy Alma-Atában erős magyar szervezet működik, de Tallin, Riga és Kijev, Lvov magyarsága is Kárpátaljáról került ki. - Most készül az ukrán-román alapszerződés. Elképzelhető, hogy az ukránok tesznek ajánlatot a kisebbségi ügyek pozitív rendezésére? - tette fel a kérdést Sylvester Lajos. /Háromszék (Sepsiszentgyörgy), márc. 4./

1996. szeptember 19.

Kicsi a valószínűsége annak, hogy a novemberi romániai választásokig aláírják az ukrán-román alapszerződést, fejtette ki kijevi sajtótájékoztatóján Olekszandr Csalij, Ukrajna romániai nagykövete. Emlékeztetett arra, hogy a két ország eltérő módon közelíti meg az alapszerződés kérdését: Kijev nem akarja elfogadni, hogy a dokumentumban szerepeljen a Molotov-Ribbentrop egyezmény elítélése. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 19./

1996. október 9.

A Kígyó-sziget Ukrajna elidegeníthetetlen része, és hovatartozásának ügye nem lehet a Kijev és Bukarest közötti párbeszéd témája, fejtette ki a hivatalos ukrán álláspontot Jurij Szerhejev külügyi szóvivő. Szerhejev elmondta, hogy egy román államtitkár kijelentésére reagálva volt kénytelen ismételten előadni Kijev állásfoglalását. /Szabadság (Kolozsvár), okt. 9./

1996. október 15.

Konfrontatív mozzanatnak tekinthető az, amikor a helyi problémák megoldását nem a helyi hatóságokkal párbeszédre törekedve keresik, nyilatkozta Tóth Loránd kijevi magyar nagykövet. Nem helyeslem azt, jelentette ki, hogy bármely probléma keletkezésekor a helyben megkezdendő konzultációk helyett átszaladnak a határon, és a megoldást az anyaországban kezdik keresni." Milován Sándor, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség /KMKSZ/ alelnökét kérdezték az Új Magyarország munkatársai, aki kijelentette: a kárpátaljai magyarság számára fontos az ukrán-magyar jó viszony. A magyarság jogaiért minden lehetséges fórumon kiállnak. Bagi Gábor külügyi helyettes államtitkár kijelentette, hogy a Külügyminisztérium nem szándékozik kivonulni a határon túli magyarság problémáinak kezeléséből. Nincs új irányvonal a magyar külpolitikában, Tóth Loránd nyilatkozata mögött nem áll "központi eligazítás vagy valamilyen új irány központi meghirdetése". /Új Magyarország, okt. 15., Magyar Nemzet, okt. 15./ A Magyar Hírlap szerint a nagykövet nem felső utasításra beszélt, azonban hozzáteszi: valódi átalakulás előszelét érezte meg, az alapszerződésekkel új korszak kezdődött. "Budapest nem adhat választ a határon túliak legfőbb kínzó kérdéseire." Igaza van a nagykövetnek: a mindennapi gondokra helyben kereshető a megoldás, nem kell időt és pénzt pazarolni az utazgatásra." /Neumann Ottó: Felnőttkor. = Magyar Hírlap, okt. 21./

1996. október 29.

Kijevben, az ukrán külügyminisztériumban okt. 28-án ukrán-román megbeszélést tartottak a két ország közötti alapszerződésről, okt. 29-én Ihor Harcsenko ukrán külügyi főosztályvezető közölte, hogy megállapodtak a tárgyalások folytatásában. Eddig hét tárgyalási fordulót tartottak, a tárgyalások többször megszakadtak az ellentétes felfogás miatt. A két ország viszonyát a területi vita is mérgezi, a Kígyó sziget hovatartozását illetően. Kijev nem zárja ki, hogy az alapszerződésben felhasználja a magyar-román alapszerződés néhány elemét, így az 1201-es ajánlás értelmezését. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 31./

1996. november 18.

Kijev bízik benne, hogy Emil Constantinescu rendezni kívánja viszonyát Ukrajnával, és a két ország közötti alapszerződés aláírását fogja szorgalmazni - jelentette ki nov. 18-án Volodimir Vaszilenko, aki az alapszerződésről folyó tárgyalásokon az ukrán küldöttséget vezeti. - A New York Times szerint a romániai választások is bizonyítják, hogy "az új demokráciák új ideológiát találtak: a szakértelmet". Az utóbbi időben a hatalmon levők, volt kommunisták csaknem minden választást elvesztettek. /A választás külföldi visszhangja. = Magyar Hírlap, nov. 19./

1998. február 24.

Febr. 25-én sajtóértekezlettel és fogadással fogják megnyitni a Magyar Külkereskedelmi Bank bukaresti irodáját. Az MKB-iroda a hetedik lesz a bank külföldi hálózatában, képviseletei működnek már Moszkvában, Kijevben, Ljubljanában, Pozsonyban. Az Interbank A.S Prágában és a Covest Banka D.D. Zágrábban a Magyar Külkereskedelmi Bank csehországi és horvátországi filiáléja. Az MKB bukaresti közleménye rámutat, hogy a képviselet megnyitását indokolja a Romániában befektetett több mint 50 millió dollárnyi magyarországi tőke, nemkülönben a 470 millió dollárnak megfelelő tavalyi kétoldalú forgalom, amelynek jelentős növekedésére lehet számítani. /MTI/

1999. január 20.

Jan. 20-án, kárpátaljai látogatásának második napján Németh Zsolt, a Külügyminisztérium politikai államtitkára Ungváron a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ) vezetőivel az ukrán-magyar kapcsolatokról, Kárpátalja helyzetéről, az ottani magyarság kilátásairól és az anyaországgal való kapcsolattartásáról tárgyalt. A megbeszélést követően az államtitkár elmondta: Magyarország euroatlanti integrációja során a hagyományosan jó ukrán-magyar kapcsolatok új minőségű viszonnyá fognak átalakulni, mivel Budapest alapvető célkitűzése, hogy ne képződjenek új választóvonalak Magyarország és szomszédai között. Németh magyar részről üdvözlendőnek nevezte a különleges befektetési rendszer kárpátaljai bevezetéséről hozott kijevi döntést, s elismeréssel szólt Szerhij Usztics megyei közigazgatási elnöknek arról a javaslatáról, amely szorosabb együttműködést szorgalmaz a magyar vállalkozói szférának Kárpátalja gazdaságába való hatékonyabb bevonása érdekében. Németh Zsolt kijelentette, hogy az EU-hoz történő csatlakozásáig Magyarország nem tervezi vízumkényszer bevezetését Ukrajnával szemben, s addig is igyekszik megtalálni a megoldást. /Németh Zsolt Kárpátalján. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 22./

1999. január 23.

Ukrajnai magyar érdekvédelmi szervezetek, amelyek a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetséggel párhuzamosan működnek, értetlenül fogadták Németh Zsoltnak, a Külügyminisztérium politikai államtitkárának jan. 20-i ungvári kijelentését, miszerint az intézményesített magyar-magyar kapcsolattartás szempontjából csak a parlamenti képviselettel rendelkező határon túli magyar szervezetek - így Kárpátaljáról a KMKSZ - jönnek számításba. Tóth Mihály, az Ukrajnai Magyar Demokrata Szövetség, az egyetlen országosan bejegyzett ukrajnai magyar érdekvédelmi szervezet elnöke, 1994 és 1998 között a kárpátaljai magyarság parlamenti képviselője, a külügyi államtitkár kijelentése kapcsán elmondta: "nem lepett meg Németh Zsolt ungvári nyilatkozata, mivel az abban foglaltak beleillenek az új magyar kormány vonalvezetésébe". Tóth mindazonáltal úgy véli: "a mindenkori magyar kormánynak joga van saját belátása szerint alakítani kapcsolatait a határon túli magyarsággal, ám ha a magyar-magyar kapcsolattartás állami intézmény, akkor nem ártana kikérni a kérdésben az ellenzék véleményét sem, a kárpátaljai magyarság ugyanis politikailag nem homogén, így egyetlen irányzat preferálásával szegényebb lesz maga a kapcsolatrendszer is". A Beregvidéki Magyar Kulturális Szövetség nevében Zubánics László ügyvezető elnök sajnálattal vette a magyar kormánypolitika irányváltását a határon túli magyar szervezetekhez fűződő kapcsolatokban, bár elismerte a kormány ehhez való jogát. A BMKSZ-vezető szerint Budapest részéről méltányosabb lenne, ha az ukrán választójogi törvény hiányosságai miatt amúgy is esetleges parlamenti képviselet helyett a kárpátaljai magyar szervezetek önkormányzati képviseletét tekintené mérvadónak. Az elmúlt ciklusban épp az UMDSZ-nek volt képviselője a kijevi törvényhozásban, az anyaországi fórumokon az ukrajnai magyarságot mégis négy szervezet képviselte, köztük a KMKSZ is - tette hozzá. /Kárpátalja. Értetlenül fogadták. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 23./

1999. május 4.

Kijevben nemrég a román és ukrán aláírta az előegyezményt, amely utat nyit Csernovicban a multikulturális egyetem beindításának. A tervek szerint a létesülő egyetem tannyelve román, ukrán, német és héber lesz. Az anyagi támogatás Romániából, Németországból, a Moldvai Köztársaságból és Ukrajnából érkezne. Andrei Marga szerint ősztől beindítható az új egyetem. Ugyanakkor ellenzéki /Iliescu-párti/ szenátorok olyan törvénytervezetet nyújtottak be, amely megtiltaná etnikai jellegű felsőoktatási intézmények létesítését Romániában. /Bukarest két mércéje az oktatásban. = Új Kelet (Gyergyószentmiklós), máj. 4. - II. évf. 18. sz./

1999. május 29.

Máj. 27-én kétnapos ukrajnai látogatásra Kijevbe érkezett Emil Constantinescu elnök. Kucsma ukrán elnök és Constantienescu megállapították, hogy a két évvel ezelőtt aláírt, majd mindkét állam parlamentje által ratifikált ukrán-román alapszerződés történelmi jelentőségű. - Az ukrán-román viszonyt azonban évek óta megmérgezi a fekete-tengeri államhatárok problémája, a kérdést az alapszerződésben nem is rendezték. A fő vita az ukrán státusú Kígyó-sziget körüli, olajkincsben gazdag tengeri talapzat kiaknázási joga körül forog. A mostani tárgyalások újdonsága az volt, hogy Kucsma elnök közölte: távlatilag lehetségesnek tartja azt a Constantinescu által javasolt megoldást, hogy a tengeri talapzatot a két ország közösen aknázza ki. - Ukrajna és Románia a nemzeti kisebbségi problémák megoldásának "pozitív modelljét" kínálhatja Koszovó számára - jelentette ki Emil Constantinescu. /Constantinescu Ukrajnában. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 29./

1999. szeptember 4.

Petru Lucinschi, Moldova Köztársaság elnöke nyilatkozott a Szabadságnak. Nemrég Kijevben moldovai-ukrán-orosz csúcstalálkozót tartottak, ahol a Dnyeszter menti terület jövőjét tekintve sikerült egyezségre jutniuk, mondta. Nagyon nehezek a tárgyalások, mégiscsak fegyveres konfliktus volt, amely mintegy 600 emberéletbe került. Ezen a területen a moldovaiak aránya 40 százalék körüli, míg az oroszoké, az ukránoké és a többi nemzetiségé összevéve 60 százalék. Különféle dokumentumokat, jegyzőkönyveket írnak alá. Egyes minisztériumok közös akciókat hajtanak végre. Gazdasági téren vannak gondok: nekik saját pénzük, bankjaik vannak, létrehozták saját külön struktúráikat. Egyetlen kérdés maradt hátra: a Dnyeszter mentieknek el kell ismerniük, hogy Transznisztria a Moldovai Köztársaság szerves része, szögezte le Lucinschi. Õk makacsul ragaszkodnak ahhoz, hogy két egyenlő jogi alanyról van szó a Moldovai Köztársaságon belül - Transznisztria és Moldova -, e két elemnek kell föderációt vagy konföderációt létrehoznia. Az EBESZ is készített rendezési tervet. Kijevben arról állapodtak meg, hogy a létező terveket egyesítik. - A transznisztriai térségben jelen az orosz hadsereg, továbbá a transznisztiaiak saját hadseregük, továbbá a békefenntartó alakulatok. Lucinschi kitért arra, hogy Moldova orientációja nem kimondottan nyugati, hanem európai. Hagyományos kapcsolataikat nem akarják felszámolni, például Ukrajnával, Oroszországgal és a kaukázusi államokkal. - Arra a kérdésre, hogy Romániával különleges viszonyban állnak-e, Lucinschi azt válaszolta, hogy ő nemigen használja ezt a kifejezést. "Persze, nyelvünk, kultúránk, hagyományaink majdnem azonosak, s ez meghatározza viszonyunkat, ám mindez nem elég ahhoz, hogy a különleges viszonyt hivatalos szintre emeljük. Moldovában a lakosságon belül 65 százalékos a moldovaiak aránya, s 35 százalékot tesz ki a többi nemzetiség. Ilyen bizonytalan szakaszban az ilyen megfogalmazások egyeseket irritálnak." - Nagyon jó kapcsolataink vannak Magyarországgal, azokat fejleszteni kívánjuk, jelentette ki. /Légy jóban a szomszédod szomszédjával! Interjú Petru Lucinschival, Moldova Köztársaság elnökével. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 4./

1999. szeptember 4.

Valerij Lickáj, az ún. Dnyeszter menti Moldovai Köztársaság külügyminisztere a Szabadságnak nyilatkozott a Moldovai Köztársasággal való viszonyukról. Arra a kérdésre, megfelel-e az, hogy Kisinyov autonómiát kínál a Dnyeszter menti területnek, azt válaszolta: az első ilyen dokumentumot most kapták Moldovától, bár már ötödik éve tárgyalnak. Jelenleg öt terv létezik készült a rendezésre: a moldovai, az orosz, az ukrán, az EBESZ és a saját tervük. Kijevben július 16-án Lucinschi-Kucsma-Szmirnov csúcstalálkozóra került sor, és ott született egy dokumentum. Kezdetként ez a dokumentum a közös állam öt ismérvét sorolta fel. A Dnyeszter mentiek két hónapot kaptak arra, hogy tervüket előterjesszék. Szeptemberben konferenciát rendeznek Tiraszpolban, a moldovai, az EBESZ és brüsszeli szakértők részvételével. - Az áram kikapcsolását azzal indokolta, hogy a villamos erőművükhöz orosz földgázt vásárolnak. Moldovának nincs pénze. A románok és az ukránok kikapcsolták az áramot. A Dnyeszter mentiek is ezt tették. Előzőleg január óta öt jegyzőkönyvet írtak alá, ezekben a Moldovai Köztársaság ígérte, hogy fizetni fog, de nem fizetett. - A románok 7 centért adnak a Moldovai Köztársaságnak egy kilowattórát, a Dnyeszter mentiek 3 centért.- A Dnyeszter menti államalakulatot nem zavarja, ha elmarad a nemzetközi elismerése, jelentette ki Lickáj, Tajvan példáját említetve. - A Dnyeszter menti iskolákban a moldovaiak használják a moldovai nyelvet, de cirill írással. /Az autonómia nem rossz szó. Interjú Valerij Lickájjal, az ún. Dnyeszter menti Moldovai Köztársaság külügyminiszterével. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 4./

1999. december 14.

A kormány a képviselőház asztalára csempészte a már rég esedékes kultusztörvényt. Csempészte, mert az egyházak megkerülésével terjesztették fel "A hitfelekezetek általános rendszerének törvényét", melyet az Egyházügyi Államtitkárság vezetője, Gheorghe Anghelescu krajovai teológiai tanár készített. Ez a tervezet a görögkeleti egyház elsőbbségét szentesíti. - A tervezet mindössze 15 bevett hitfelekezetet ismer el jogi személyként. A többi csak szövetség, közösség vagy alapítvány rangját viselheti, ha 300 alapító tagja van (a korábbi jogszabály ehhez elegendőnek tartott húsz főt). Egy új egyház elismeréséhez a lakosság 0,5 százalékának a csatlakozása szükséges, ami nagyjából 115 ezer személyt jelent. Ha ezt a feltételt bevezetnék a már "bevett" egyházakra, a 15-ből alig maradna 4-5 - a rostán kihullanának az olyan történelmi egyházak, mint a tízezer lelket sem tömörítő izraelita vagy örmény. Egy parókia létrehozásához a település lakossága öt százalékának kell csatlakoznia - anélkül az nem hozható létre. - A tervezet szerint az egyházfőket tisztükben Románia elnöke rendeletben erősíti meg, ami igencsak megkérdőjelezi az autonómiát és az állammal szembeni függetlenséget. A törvénytervezet 7. szakasza a hitfelekezetek állami támogatását "az arányosság elvének tiszteletben tartásához" köti. Az állami hírközlő szervek a hitfelekezetek rendelkezésére állnak, azonban ugyancsak az arányosság elvének tiszteletben tartásával. Ez az arányosság azt jelenti, hogy a közszolgálati média - nyolcvanszázalékos túlsúlya miatt - csak a görögkeleti egyház rendelkezésére áll. - Végül a tervezet tiltja a hittérítést (prozelitizmust). A görög katolikus egyház feltámadását, az 1948-ban betiltott egyház tagjainak (vagy utódaiknak) a visszatérését atyáik hitéhez a mindent lehengerlő többségi egyház hittérítésként ítél el. - A kisebbségi egyházak - közöttük a magyar történelmi egyházak is - tiltakoztak a görögkeleti fennhatóság törvényesítési szándéka ellen. Gabriel Andreescu találóan írta egy tanulmányában: "Az ortodox klérus által támogatott SZDRP-NRP nacionalista szövetség" "feltehetően súlyos szerkezeti visszaesésre fog vezetni, amely súlyosan fogja érinteni, a jugoszláviai vagy belorusz "standardokra" fogja visszavetni a demokratikus rendszert. A nacionalista politikai erők és az ortodox nyomás kettőse elég nagy ahhoz, hogy Bukarest véglegesen hátat fordítson Nyugatnak. A Belgrád-Bukarest-Kijev-Moszkva ortodox-nacionalista folyosó olyan ernyőt bontana ki a Balkán felé, amely lehetővé tenné az orosz konzervatívok ellenőrzését az egész Délkelet-Európa fölött." Ez a teokrácia útja, elméleti lehetősége. /Vajnovszki Kázmér: Teokrácia? = Erdélyi Napló (Nagyvárad), dec. 14./

1995. október 5.

Zsákutcába jutottak az ukrán-román tárgyalások - jelentette ki Volodimit Vaszilenko, az ukrán külügyminisztérium különleges ügyekkel megbízott nagykövete az Interfax-Ukraina hírügynökségnek. Mindez a Ribbentrop-Molotov-paktum politikai megítélésnek eltéréséből adódik. Vaszilenko szerint a román felet terheli a felelősség. A júliusban Kijevben szakértői szinten elért egyezséget ugyanis Bukarestnek egy héten belül vissza kellett volna igazolnia, de ez nem történt meg. Kijev számára a Bukarest által megkérdőjelezett terület hovatartozását nemzetközi egyezmények rögzítik. Az ukrán fél felhozta a negatív visszhangot kiváltott román nyelvtörvényt is, ugyanakkor ezzel szemben az ukrán kisebbségi törvény pozitív. /Magyar Nemzet, okt. 6./

1995. november 1.

Románia nem hajlandó belevenni az ukrán-román alapszerződés tervezetébe azt a cikkelyt, melynek értelmében egyik félnek sincs a másikkal szemben területi követelése. Kijevben az ukrán külügyminisztériumi szóvivő elmondta, hogy okt. 23-26-a között szakértői egyeztetés folyt Bukarestben a két ország közötti alapszerződésről. A megbeszélésen a felek álláspontja nem közeledett egymáshoz. Úgy tűnik, Bukarest nem hajlandó elfogadni olyan formulát, amely a második világháború óta létező határt megerősít. /Népszabadság, nov. 1./

1995. december 28.

Kijevben évzáró, egyben kiértékelő konferenciáját tartotta a Nemzetközi Béke és Biztonság Akadémiája A közép- és kelet-európai nemzeti kisebbségek címmel. A magyarországi kisebbségi gondokat Simon Edina mutatta be, a Kárpát-medence magyar kisebbségeinek mai helyzetéről Pataki Gábor Zsolt, a párizsi Geopolitikai Kutatóközpont tudományos munkatársa beszélt. /Magyar Nemzet, dec. 28./


lapozás: 1-30 | 31-60 | 61-88




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2017
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998