udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2009
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 2 találat lapozás: 1-2
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Helymutató:

2003. augusztus 4.

Tizenhárom település, három ország, egy nemzet képviselői gyűltek össze aug. 1-jén Kalotaszentkirály-Zentelkén: a Kolozs megyei település első ízben adott otthont a Szentkirályok Szövetsége éves találkozójának, amelyre hetedszer kerül sor. Az ünnepségen a házigazda-polgármester, Póka András György beszélt a Kárpát-medencei évenkénti hagyományos rendezvénysorozatról. Pomogáts Béla, az Illyés Közalapítvány elnöke elmondta, hogy a Kárpát-medencében valamikor több mint ötven település viselte valamilyen formában első szent királyunk nevét. Ezen helységek közül több már nem létezik, azonban ha egy képzeletbeli térképen "minden település helyén meggyújtanánk egy gyertyát, fénybe borulna az a lelki háló, amely összeköti a magyarságot, és amely nélkül nincs nemzet, nincs kultúra". Nem csak a magyar nemzet fiait fogja azonban össze a nagy király szellemisége, hiszen 2000 óta az ortodox egyház is saját szentjének ismeri el István királyt, aki így összekötő kapoccsá, Európa jelképévé is vált. Kónya-Hamar Sándor, az RMDSZ Kolozs megyei szervezetének elnöke kiemelte: Szent István hazát épített Európában, csonkaságában ma is élő hazát, a magyarság pedig ezer éve ragaszkodik királyához. Szent István megismételhetetlen, de követhető: építő hitével ezt kell bebizonyítanunk - zárta ünnepi gondolatait Kónya-Hamar Sándor. Elsőként a magyarországi Kecskemét melletti falu, Szentkirály csoportja lépett színpadra. A települések képviselői a helyi zászlóra felkötözték az együttműködés szalagjait. Sorrendben Bakonyszentkirály, Kerkaszentkirály, Királyszentistván, Porrogszentkirály, Szentistvánbaksa, Szentkirály, Szentkirályszabadja, Szabadszentkirály, valamint a Gyöngyöshermán Szentkirályi Polgári Kör (Magyarország), Királyfiakarcsa és Vágkirályfa (Szlovákia), Csíkszentkirály, Marosszentkirály, Székelyszentistván és Kalotaszentkirály-Zentelke képviselői voltak aktív részesei a nagy pillanatnak. Dienes Attila szobrász Szent István mellszobrának átvételével folytatódott az ünneplés. /Sándor Boglárka Ágnes: Szent István megismételhetetlen, de követhető. Szentkirályok Szövetségének találkozója Kalotaszentkirályon. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 4./ Az összesen tizenhat - tíz magyarországi, négy erdélyi és két felvidéki - települést tömörítő Szentkirályok Szövetsége Szent István-mellszobrot adományozott Kalotaszentkirálynak. A szobor Dienes Attila marosvásárhelyi születésű, Magyarországon élő szobrász alkotása. A szobrot a jövőben állítják fel. A Szentkirályok Szövetsége 1997-ben alakult. Az egyesület közgyűlésének döntése értelmében a tíz anyaországi tag képviselői vállalták, hogy állják a találkozót megszervező határon túli tagok Szent István-szobrokkal való megajándékozásának költségeit. Új címerek a Kárpát-medencében címmel nyílt meg Pécsi L. Dániel címerkészítő kiállítása. /Salamon Márton László: Szent István-szobrot kapott Kalotaszentkirály. = Krónika (Kolozsvár), aug. 4./

2006. augusztus 14.

Egy évtizede működik a Kárpát-medencében a Szent Istvánról elnevezett településeket tömörítő Szentkirály Szövetség, amely évente más-más helyszínen, rendszerint augusztus első felében rendezi meg találkozóját. Az idei rendezvényt augusztus 10-e és 13-a között tartották Csíkszentkirályon. Augusztus 12-én Csíkszentkirályon, a polgármesteri hivatal halljában felavatták Szent István mellszobrát, a zsögödi Fodor Botond Levente munkáját. A díszteremben tartott közgyűlésen Székely Ernő polgármester egy évre átvette a szövetség ügyintézését a tavalyi szervezőktől, az anyaországi Királyszentistván küldöttségétől. A továbbiakban a résztvevők megszavazták az udvarhelyszéki Székelyszentkirály hivatalos felvételét az egyesületbe Az ünnepségen jelen volt Mikola István volt magyar egészségügyi miniszter is, aki éppen átutazóban volt Csíkmindszent felé, ahol egész alakos Attila-szobor felállításának munkálatait készítik elő. A megbeszélések során felvetődött közös internetes honlap létrehozásának ötlete is. „Mivel egy ilyen portál elkészítése jelentős költségekkel jár, mi felvállaltuk, hogy egy évig a saját honlapunkon fogjuk összegyűjteni és frissíteni a szövetség többi tagjának az adatait” – mondta el Székely Ernő, Csíkszentkirály polgármestere. Hat erdélyi, két felvidéki és tizenegy magyarországi önkormányzat tagja a Szentkirály Szövetségnek, amely létrehozásának ötlete 1994-ben, Székelyszentistvánon született. Hivatalosan mindmáig nem sikerült bejegyeztetni a szervezetet. Ma Erdélyben tizenhárom település viseli a Szentkirály nevet, ezek közül csak Székelyszentistván esetében találunk közvetlen utalást az államalapító keresztnevére. /Jakab Lőrinc: Találkozás az államalapító nevében. = Krónika (Kolozsvár), aug. 14./ Botár László festészeti tárlatát tekinthették meg az érdeklődők. A községháza üléstermében tartották díszgyűlésüket a Szent Király Szövetséget alkotó települések küldöttei. Hangsúlyozták: országalapító nagy királyunk neve olyan kötelék, mely a szétszakítottság dacára is egybefűzi e települések lakóit. Leleplezték a községháza előtt felállított Szent István király szobrot, Botár László és Nagy Ödön képzőművészek alkotását. Felolvasták Mádl Ferenc volt köztársasági elnöknek az ünneplőkhöz írt levelét. Végül felavatták a falumúzeumot, s az ünnepi szentmise után megkoszorúzták a templom előtt álló Szent István király szobrát. /Kristó Tibor: Jubiláló Szentkirályok. = Hargita Népe (Csíkszereda), aug. 14./


lapozás: 1-2




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2017
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998