udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2009
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 35 találat lapozás: 1-30 | 31-35
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Helymutató:

1998. január 6.

Jan. 6-án az RMDSZ háromszéki szervezetének vezetősége, szenátorai és képviselői tanácskozást tartottak Sepsiszentgyörgyön. A részvevők megbeszélték a január havi találkozók menetrendjét és megvitattak egyes aktuálpolitikai, illetve szervezési kérdéseket. Ugyancsak jan. 6-án Márton Árpád Kovászna megyei képviselő Kisborosnyón, a borosnyói polgármester és a kisborosnyói iskolaigazgató meghívására falugyűlésen vett részt. A találkozón a földtörvény alkalmazásáról, hangsúlyozottan a közbirtokossági erdőkről, valamint a tanügyi törvény módosításáról volt szó. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), jan. 7. - 1184. sz./

2001. március 7.

A Kovászna megyei Kisborosnyón javítják a falu református templomát, a beomlott mennyezetet, és új padlózatot építenek. A költségekbe az Illyés Alapítvány 500 dollárral pótolt be. Damó Gyula nyugalmazott tanító, a Pro Natura Alapítvány elnöke elmondta, hogy tavasszal emlékparkot létesítenek az iskola telkén, ahol olyan jeles személyiségek ültetnének egy-egy különleges emlékfát vagy díszcserjét, akiknek érdemeik vannak a megye természeti vonatkozású megvalósításában. /A Bodzafordulói havasok alatt. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 7./

2001. augusztus 28.

Aug. 19-én a székelyföldi Kisborosnyón millecentenáriumi emléktáblát avattak a falu lakói, valamint meghívottaik. A szabadtéri szoboravatás istentisztelettel kezdődött, melyen a hasonló jellegű emlékállítások fontosságát hangsúlyozta a jelenlevő papság. Szükség van arra, hogy a román-magyar egyetértés közös célkitűzése megvalósuljon, illetve hogy Erdély és Magyarország között testvértelepülési viszonyok a továbbiakban is kötődjenek - hangzott el. /Emlékavatás Kisborosnyón. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 28./

2002. október 29.

Kisborosnyón felújította a református templomot a megcsappant lélekszámú közösség saját munkájával és holland segítséggel. Kató Béla református püspök-helyettes hirdetett igét. Ezután a közönség a falu iskolájához vonult. Az iskola felvette Nagy Károly Erdély püspöke (1918-1926), a Protestáns Szemle szerkesztője, a falu szülötte nevét. /Kisgyörgy Zoltán: Kisborosnyón megújult a templom, nevet kapott az iskola. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), okt. 29./

2003. április 11.

Ápr. 22-én tárgyalja a megyei törvényszék a prefektúra Zágon község ellen indított perét. Barátos, Borosnyó és Zágon a közbirtokossági, községi erdeivel, legelőivel, valamint az egyházak és iskolák által visszakapott birtokokkal magánerdészetet kívánt létrehozni, magyarázta Kiss József, Zágon polgármestere. Megszerezték a szükséges láttamozásokat is a minisztériumtól. Kiss József tizenöt alkalommal járt ez ügyben Bukarestben. Mindezek ellenére Horia Grama prefektus pert indítottak Zágon község ellen, mert úgy véli, az alapító irat egy ponton megegyezik a kisrégiók - általuk elutasítandó - alapszabályzatával. Hasonló magánerdészeti egyesületek már működnek az országban Szeben és Beszterce megyében. A prefektus ezzel a községek prosperitását akarja akadályozni, miközben Zágon lakosságának több mint fele román. De inkább a sajátjaikat is megrövidítik, csak a magyarok gazdaságilag ne tudjanak haladni. Kovászna megye prefektúrájának egyetlen meghatározható célja van: mindenáron akadályozni a megye magyar lakosságának gazdasági haladását. Ezt egyelőre díjazza a román állam, támogatja az a kormány, melynek az RMDSZ hűséges partnere. /(simó): Zágont pereli a prefektúra. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), ápr. 11./

2003. május 15.

Fél éve vette fel Kisborosnyó iskolája a falu nagy szülöttének, Nagy Károly erdélyi református püspöknek a nevét, aki a felekezeti oktatás megmentője volt, és máj. 11-én új névadásra került sor. Ez alkalommal a neves kisborosnyói Tompa család egyik tagjáról, Herszényiné Tompa Kláráról nevezték el a falu óvodáját. Tompa Klára (1883-1944) - miként az óvoda épületén elhelyezett emléktáblán is olvasható - ,,minden közjó támogatója", a falusi oktatás és az egyház állandó segítője-pártolója volt. A család ajándékozott telket az iskolának és az egyháznak. Damó Gyula nyugalmazott igazgatótanító ismertette életét az emléktábla leleplezése alkalmával. Az emléktáblán Tompa Miklós (1830-1901) neve is ott áll, aki Háromszék vármegye alispánjaként Kisboronyó közéletének pártolója-segítője volt, és nevét viseli a tavasz folyamán itt létrehozott Tompa Miklós Egyesület. Kónya Ádám, a Székely Nemzeti Múzeum nyugalmazott igazgatója tartott előadást A Tompák szerepe a magyar kultúrában címen. A Tompa rokonok megígérték, hogy játékokkal, felszerelésekkel és könyvekkel fogják segíteni a kis intézményt. /Kisgyörgy Zoltán: Faluvilág: Névadó ünnepség és Tompa-találkozó (Ünnep Kisborosnyón). = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), máj. 15./

2003. augusztus 25.

Aug. 24-én millenniumi emlékparkot avattak Kisborosnyón. A Magyarok Világszövetségének képviseletében Borsos Géza alelnök mondott beszédet, és Gyáva népnek nincs hazája jeligével ékesített szövetségi zászlót adott át a falunak. Történelmi áttekintést nyújtott Boér Hunor muzeológus. Kisborosnyón 2002-ben felavatták a turulmadaras emlékművet. A millenniumi parkot Damó Gyula előterjesztése szerint a jövő évben tovább bővítik: újabb kopjafák, feliratos kőtömbök, fák és cserjék találnak otthonra.A kisborosnyói 48-as és világháborús emlékmű egyébként térplasztikai alkotásként is bármelyik modern nagyváros büszkesége lehetne. /Sylvester Lajos: Történelmi megállóhely Kisborosnyón. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), aug. 25./

2004. május 4.

Máj. 2-án, vasárnap – Erdélyben először – a kisborosnyói millenniumi parkban emlékjelet állítottak a magyar nőknek.  A lelkész kifejtette: a Lorántffy Zsuzsannák, Bornemissza Annák és mások nemzetünk őrző angyalai voltak azáltal, hogy iskolákat építtettek, könyvtárakat hoztak létre, ösztöndíjakkal támogatták a szegény sorsú diákokat, árvákról gondoskodtak. Szabó Judit kézdivásárhelyi néprajzkutató szólt a hagyományos család nemzetmegtartó szere­péről. A millenniumi emlékparkban Szőcs László esperes meg­áldotta a magyar nők és anyanyelvünk emlékére állított kőtömbös kopjafát. A gránitba foglalt réztáblára vésett nyolc erdélyi nagy­a­sszonyról (közülük hat három­széki kötődésű) a művelődési házban Kónya Ádám nyugalma­zott múzeum­igazgató tartott előadást. Az emlékműn olvasható szöveg: Lorántffy Zsuzsánna (1600–1660) bibliás őrálló nagyasszony,  Zrínyi Ilona (1643–1703) a Munkácsi-vár hősnője,     Árva Bethlen Kata (1700-1759) a protestáns hűség nagy­asszonya,     Vajna Terézia (1805–1884) a székelyföldi fiatal negyven­nyolcasok őrangyala,     gróf Teleki Blanka (1806–1869) a magyar nőnevelés asszonya,  gróf Mikó Róza (1824–1891) a nemzeti ellenállás nagyasszonya,    Zathureczki Emília (1824–1905) Háromszék nagyasszonya,    báró Szentkereszty Stefánia (1842–1906) a kegyes lelkű nagy­asszony. /Fekete Réka: Főhajtás magyar asszonyok előtt. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), máj. 4./

2004. október 11.

A kisborosnyói Nyíres Lokálpatrióta Kör kezdeményezésére okt. 9-én a falu Millenniumi Parkjában kopjafás emlékművet avattak Székelyföld 1956-os mártírjainak emlékére. Az ünnepi eseményen jelen voltak az Erdélyi ’56-os Bajtársi Társaság és a Volt Politikai Foglyok Szövetségének háromszéki, illetve Hargita megyei képviselői, a község vezetői. Tófalvi Zoltán marosvásárhelyi közíró, a Magyar ’56 (Forradalom és szabadságharc Magyarországon. Hatások a Kárpát-medencében) című kötet társszerzője a Szoboszlay kirakatper székelyföldi mártírjairól szóló előadásában ismertette az ’56-os ellenállás magyarországi és erdélyi összefüggéseit. /(bodor): Székelyföld 1956-os mártírjaira emlékeztek. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), okt. 11./

2005. április 13.

Tófalvi Zoltán kiegészítette Sylvester Lajosnak a Háromszék 2004. november 5-i számában megjelent írását, amelyben az Angliában élő Szalay Edda segítségével a mártírhalált halt Szalay Attila emlékét idézte fel. A Kádár János vezette magyar párt- és kormányküldöttség 1958. február 22-e és 27-e között látogatott Romániába. Kádárnak az erdélyi magyarság elárulását jelentő beszéde 1958. február 24-én hangzott el Marosvásárhelyen. Ez a beszéd a nacionalista kurzus útjára lépett román hatalomnak felkínálta a lehetőséget, hogy leszámoljon az ,,ellenforradalmár-gyanús”, a magyar nemzeti szabadságharccal őszintén együtt érző erdélyi magyarokkal. Marosvásárhelyen nemcsak azt állította Kállai Gyula, hogy Magyarországnak nincsenek területi követelései a szomszédos államokkal, hanem azt is, hogy a magyar ,,ellenforradalom” elsősorban Romániára jelentett volna óriási veszélyt, hiszen területi követeléseket fogalmaztak meg. Valójában még véletlenül sem fogalmaztak meg területi követeléseket. A debreceni Kossuth Lajos Tudományegyetem diákjai által megfogalmazott követelések 16. pontjában szerepelt annyi, hogy a nemzetközi fórumokon Magyarország képviselje a határon túli magyarok kérdését is. Kádárék tehát hazudtak, s ugyanakkor követelték az ,,ellenforradalmárok” példás megbüntetését. A küldöttség alig hagyta el Románia területét, a Kolozsvári III. Hadtest Katonai Bírósága 1958. február 27-én a korábbi ítéletekhez viszonyítva példátlanul szigorú büntetéseket rótt ki a Fodor Pál csíkszeredai vasútépítő mérnök nevével fémjelzett perben: a fővádlottat /Fodor Imre, Marosvásárhely 1996 és 2000 közötti polgármesterének édesapját/ 25 évi szigorított börtönbüntetésre ítélte, az ötödrendű vádlottat, Csiha Kálmánt, az Erdélyi Református Egyházkerület nyugalmazott püspökét pedig tízévi börtönbüntetésre. A 2004. december 5-i népszavazás gyökerei az 1958. évi, nemzetárulásként számon tartott ,,látogatásig” is visszanyúlnak. Kádárék látogatását követően egymás után hozzák a halálos ítéleteket és az életfogytiglan tartó börtönbüntetéseket: a Szoboszlay Aladár római katolikus pap nevéhez kapcsolódó legnagyobb politikai perben tíz személyt ítéltek halálra és végeztek ki 1958. szeptember 1-jén. Háromszék két neves személyisége, Ábrahám Árpád torjai római katolikus plébános és dr. Kónya István Béla ügyvéd is a mártírok között volt. Ugyancsak a kádári ,,látogatás” után került sor az ozsdolaiak perére, amelynek során Szígyártó Domokos molnárt 1959-ben azért ítélték halálra és végezték ki, mert kétszer rálőtt a kollektív gazdaság megalakulását tűzzel-vassal erőltető helyi párttitkárra. Tófalvi most készíti mindkét per teljes levéltári dokumentációját. A Szoboszlay-per levéltári anyaga meghaladja a 30 ezer oldalt, Szígyártó Domokos és négy vádlott-társának a perirata 10 ezer oldal körüli! Külön tanulmány készül a sepsiszentgyörgyi, német származású Hubbes Márton ritkán emlegetett hőstettéről is: a magyar forradalom hatására magyar nemzeti lobogóval vonult végig a város főterén. Nagy Lászlóék a budapesti Petőfi Kör mintájára hozták létre a Kossuth Kört. Háromszék tehát óriási véráldozattal fizetett azért, mert együtt érzett a magyar forradalommal. A Kisborosnyón Damó Gyula tanító jóvoltából felállított emlékmű híven tükrözi ezt a helytállást. A kádári diktatúra első kivégzett hőse – Dudás József – erdélyi volt, Gernyeszegről, illetve Marosvásárhelyről származott. A Corvin-köz legendás hősei, a Pongrácz fivérek Szamosújváron látták meg a napvilágot. Az újabb levéltári kutatások arra is fényt derítettek, hogy sok erdélyi fegyverrel a kezében harcolt a forradalom győzelméért. Köztük van a gyimesbükki Nagy Lakatos János, aki a Miskolc környéki harcokban vett részt. A Szekuritáté itthon azonosította és ítélte el súlyos börtönévekre. Így került sor arra a perre is, amelynek mártírja Szalay Attila 28 éves technikus. A jelenleg is Sepsiszentgyörgyön élő Jancsó Csaba, Bordás Attila, Szabó Lajos jóvoltából a Háromszék olvasói sokat tudnak a Székely Ifjak Társasága nevű szervezetről, amelynek kiskorú diákjai 1957. március 15-én megkoszorúzták a Sepsiszentgyörgy központi parkjában álló 1848-as honvédemlékművet. Szalay Edda meglepődne, ha olvashatná az édesapjára vonatkozó levéltári dokumentumokat, a vádpontokat. A Szekuritáté által összeállított vádiratokat, a dokumentumait nagy-nagy fenntartással kell kezelni. A Szekuritáté megpróbált hiteles bizonyítékokat is összegyűjteni, s ezeket felnagyítva fogalmazták meg a vádakat. Az 1958/466. számú ügyirat Szalay Attilára vonatkozó dokumentumai szerint Szalay Attila lakatos ellen 1958. április 12-én indította el a nyomozást Fábián Márton marosvásárhelyi szekus főhadnagy. A vád: ,,...a magyarországi ellenforradalmi események idején Szabó Lajossal közösen kommentálták a külföldi rádióadók híreit, felnagyították a Magyar NK ellenséges elemeinek tevékenységét, ellenségesen nyilvánultak meg a népi demokratikus rendszerrel szemben. A beszélgetéseket követően Szalay Attila gyanúsított megegyezett Szabó Lajossal, hogy utóbbi létrehoz egy ellenforradalmi szervezetet, amelynek tagjai nacionalista, sovén érzelmű elemek. Szalay Attila megfogadta, hogy személyesen támogatja a szervezet felforgató tevékenységét, és mindvégig megfelelő tanácsokat ad az ellenforradalmi működésük során.” Szalay Attila egy német márkájú pisztolyt és hozzá tartozó golyókat szerzett. A Szalay Attilát és társai perében a kilenc fiatal névsora: Szalay Attila, Szabó Lajos, Bordás Attila, Gyertyánosi Csaba, Jancsó Csaba, Gyertyánosi Gábor, Jancsó Sándor, Molnár Béla és Sándor Csaba. A vádirat szerint Szalay Attila vezetésével egy nacionalista csoport létrehozta a Székely Ifjak Társasága nevű ellenforradalmi szervezetet. – Az 1956-os, kapcsolódó politikai perek azonos klisék szerint zajlottak. Igyekeztek háromnál több személyt letartóztatni, vád alá helyezni, hogy rájuk süthessék a ,,szervezet” bélyegét. A vádirat sejteti: milyen brutális, szadista módszerekkel próbáltak vallomást kicsikarni a letartóztatottakból. A vádlott-társak kihallgatásainak jegyzőkönyvei alapján állították össze a vádiratot, a vádlott-társak voltak a tanúk. A bírói testület tagjai, az egykori börtönőrök akik halálra kínozták Szalay Attilát, még élnek. A Volt Politikai Foglyok Szövetsége háromszéki szervezete elnökének, Török Józsefnek a drámája is bizonyítja, hogy 1965-ben, 1966-ban is ítéltek el erdélyi magyarokat azért, mert tíz évvel korábban együtt éreztek magyarországi sorstársaikkal. A Pongrácz fivérek kiskunmajsai kápolnájában – Tófalvi Zoltán kutatásai alapján – központi helyen látható Erdély 1956-os mártírjainak teljes név- és személyi adatsora. Tófalvi levéltári kutatásai alapján rövidesen elkészül a börtönben agyonvertek, agyonkínzottak teljes névsora is, curriculum vitae-je, köztük a Szalay Attiláé is. /Tófalvi Zoltán: Élő múlt: Kiegészítés a SZIT-perhez. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), ápr. 12., folyt. ápr. 13./ Előzmény: Sylvester Lajos: Megmaradt a vadság a maga szépségében. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), 2004. nov. 5./

2005. április 14.

A 390 lelket számláló Kisborosnyó faluban (ide tartozik Kispatak is) két éve áprilisban megalakították a Nyíres Lokálpatrióta Kört. A civil tömörülés azóta sok hasznos dolgot valósított meg. Damó Gyula nyugalmazott igazgatótanító elmondta, a kör külön chartát is szerkesztett magának, ebben szerepel a közerkölcs formálása is. A kör keretében működő Kegyeleti Emlékbizottság 2000-ben millenniumi kopját állított. 2001-ben a millenniumi kopjával közös talapzatra helyezték a kisborosnyói hősök turulmadaras emlékművét. 2003-ban felavatták az emlékparkot, bejáratához kis székely kaput építettek. Ekkorra készült el a magyar történelem kopjafája is. 2004-ben avatták fel a magyar nők emlékművét, majd a székelyföldi ’56-os mártírok emlékművét. Létrehozták a tiszteletbeli tagok intézményét is. A Nyíres Lokálpatrióta Kör ajánlotta fel a Rodostóban felállítandó székely kapu faanyagát, és most szeretnének ott lenni a júniusi kapuavatón. Ebben az esztendőben az emlékpark újabb létesítménnyel bővül. Kopjafát állítanak a néhai helybeli iskolamesterek és a református egyházközség volt lelkészeinek emlékére. Sok esztendőre nyúló terveik koronája a Háromszéki Panteon megépítése lesz. /(kisgyörgy): Kisborosnyói példa. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), ápr. 14./

2005. október 20.

Október 16-án, vasárnap két kopjafát állítottak Kisborosnyón a falu millenniumi emlékparkjában a néhai iskolamesterek és a volt gimnáziumi tagozat elhunyt végzettjeinek emlékére. 1730-ban már oskolamestere volt a falunak, derült ki Damó Gyula helybeli nyugalmazott tanító ünnepi előadásából. A gimnáziumi tagozatot Sebestyén László szervezte meg 1960-ban. Ennek a tagozatnak 161 végzettje volt. A kopjafát a már elhunyt 17 végzett emlékére állították. Kisborosnyón már csak I–IV. osztályos iskola működik, a felső tagozatos tanulók Nagyborosnyóra járnak. Az emlékekben egyre gazdagodó park két új kopjafáját Bartha Árpád, Ráduly István és Ráduly Imre készítették. Az ünnepség szervezésében oroszlánrészt vállalt a Tompa Miklós Egyesület és a Nyíres Lokálpatrióta Kör. /Kisgyörgy Zoltán: Kopjafaavató Kisborosnyón. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), okt. 20./

2006. július 24.

Emlékbeszédekkel idézték július 22-én Kisborosnyón, a történelmi emlékparkban a nándorfehérvári győzelem 550. és az önálló Erdély függetlensége 450. évfordulóját. Az ünnepség ökumenikus istentisztelettel kezdődött. A Damó Gyula ny. igazgatótanító vezette helyi Nyíres Lokálpatrióta Kör emlékkopját állíttatott a nándorfehérvári győzelemre (1456) annak éppen napján, július 22-én, és a hársfák árnyékában elhelyezték tizennégy választott erdélyi fejedelem – János Zsigmondtól II. Rákóczi Ferencig – háromszéki jeles faragómesterek által készí­tett díszes kopjáját.  Igazi történelemlecke volt Kónya Ádám előadása. A Székely Nemzeti Múzeum ny. igazgatója, író és helytörténész a Hunyadi János vezette csata részleteit ismertette. Az Erdély-szerte egyetlen olyan kopjánál, amely a nándorfehérvári győztes csatájára emlékeztet (Bartha Árpád helybeli faragó munkája) virágot tettek a helybeliek, majd koszorúzás követlezett. Az ünnepségen jelen volt Borsos Géza, a Magyarok Világszövetségének alelnöke, aki egyben a Székely Nemzeti Tanács és a Mi Vagyunk a Nép mozgalom üdvözletét is tolmácsolta. /Kisgyörgy Zoltán: Történelemlecke Kisborosnyón. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), júl. 24./

2006. július 29.

Damó Gyula tanító kifejtette Kisborosnyón, hogy szerinte a négyszáz lelkes falucskában van Európa közepe.  Az északi szélesség 45 fokán vagyunk – fejtegette. Ez azt jelenti, hogy Kisborosnyótól – durván – 2500 kilométerre van az Északi-sark, s ugyanennyire az Egyenlítő. A másik érdekesség: Európa kelet-nyugati hosszúságát megmérve megint a félútnál vagyunk. Damó Gyula iskola- és faluigazgatása alatt, a múlt rendszerben száldokfa-köröndöt ültettek a régi állami iskola helyén kialakított parkba, s egy szomorúfűzfát is annak emlékére, amikor az egykori községközpontot, Kisborosnyót faluvá degradálták. A kisborosnyóiak az 1989-es változás után tíz esztendővel erőre kaptak, 2000-2001-ben millenniumi kopjafát állítottak, és megépítették a kétméteresnél magasabb kőtömbből álló hősök emlékművét. A kőszirt tetején turulmadár van. Damó Gyula nyugalmazott tanító és baráti köre 2003-ban megalakította a Nyíres Lokálpatrióta Kört. Életmódszabályzatot – egyféle mai falutörvényt – dolgoztak ki, amelyet fokozatosan alkalmaznak, s eldöntötték, hogy a Millenniumi Emlékparkot olyan emlékművek gyűjtőhelyévé bővítik, ahol a magyarság több mint ezeréves történetének kiemelkedő eseményeit és személyiségeit örökítik meg. A Millenniumi Park előtt székely kapu áll (2002). 2003-ban ikerkopjafát állítottak a magyar történelem dicső éveinek és tragédiáinak emlékére. 2004 tavaszán kopjafával tisztelegtek az anyanyelv előtt, s 2004 őszén ugyancsak kopjafával emlékeztek az 1956-os áldozatokra, s hatalmas emlékkövet avattak Székelyföld 1956-os mártírjainak emlékére. Erdély Nagyasszonyainak emléke előtt ugyancsak rézplakettes emlékkővel tisztelegtek (2004), 2005-ben két kopjafát kaptak az egykori kisborosnyói oskolamesterek. Idén Erdély Választott Fejedelmeinek panteonját avatták. A tizennégy egyedi mintázatú és faragású kopjafát a hársfakörönd fáinak közeibe plántálták. A kopjafákat tizennégy háromszéki pedagógus faragta. Ugyancsak akkor avatták a nándorfehérvári győzelem 550. évfordulójának és az önálló Erdély megteremtése 450 éves jubileumának emlékére állított kopját, s Köpe Csaba csíkszeredai faragóművész erre a napra készítette el Fohász című allegorikus szobrát. /Sylvester Lajos: Kicsi a bors – de erős. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), júl. 29./

2006. augusztus 16.

Az ortodox püspökség a nagypataki kolostort közepes ortodox rendházzá bővítette, nagyszabású építkezéseknek köszönhetően. A székely falvakat körbefogó ortodox kolostorgyűrű, a márkosfalvi apácakolostor szomszédságában újabb gyöngyszemmel gyarapodik, adta hírül a román sajtó. Az eddigi, mindössze pár fős létszámot 37 szerzetesre bővítik, s ezzel a hit igazi új bástyáját állítják fel ,,egyesek örömére és mások bánatára” – írta az újság. Nagypatak, mint ismeretes, a megye első új községe volt a kilencvenes években, melynek önállósodására a parlament rábólintott, abban is egyedülálló, hogy korábban ilyen adminisztratív különállással soha nem rendelkezett, történelmi létrejötte is Kisborosnyó határában a közelmúltra vezethető vissza. /B. Kovács András: A hit új katonái (Szösszenetek). = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), aug. 16./

2006. augusztus 18.

Tompa László középajtai református lelkészre emlékeztek augusztus 6-án az ötvenévesek és ötvenkét évesek. Tompa, aki ma 85 éves lenne, keresztelte és konfirmálta a kortárstalálkozóra összegyűlteket, és 60 éve, 1946 újévének napján érkezett Középajtára. Berszán István református lelkész elmondta: 1974-ben Középajtán a gyülekezet lélekszáma 1560 volt, jelenleg 680-an vannak, a gyülekezetnek több mint fele elköltözött, távol van. Most 68 üres lakás van a faluban, csak idő kérdése, hogy ezek más tulajdonává váljanak. A falu lakosságának 80 százaléka 65 éven felüli. A templomkertben frissen felállított, Tompa tiszteletes emléket állító oszlop tövében Willmann-Szabó Rozália beszélt a kortársak nevében, a lelkész Enikő leánya köszöntötte az ünneplőket. /Ferenczi Bálint: Oszlopot az oszlopnak. = Székely Hírmondó (Kézdivásárhely), aug. 18./ Kubánda Miklós matematika- és informatikatanárt, fafaragót a középajtai Tompa László emlékoszlop faragója elmondta, hogy kopjafák állítása a mai napig létező szokás, ez látható Árkoson és Kisborosnyón is. Tompa László tiszteletes emlékoszlopa fent egy lámpással kezdődik, majd székely kereszt, alul pedig tulipán van. „Ha lentről fölfele olvassuk, akkor azt mondom, hogy család, haza, egyház, s a szellem szabadsága. ’56 is benne van” – mondta. /Willmann Walter: 56 s egy élet egy darab cserefában. = Székely Hírmondó (Kézdivásárhely), aug. 18./

2006. szeptember 5.

Kisborosnyón a falu történelmi emlékparkjában szeptember 1-jén emlékeztek a székely mártírok emlékkövénél és a forradalom mártírjainak kopjafájánál 1958. szeptember 1. szomorú napjára, amikor az aradi börtön falánál kivégezték az események tizenkét vértanúját, akikről 48 esztendő eltelte után sem lehet tudni, hol nyugszanak. A tizenkét mártírból öt háromszéki: Ábrahám Árpád, Fodor Pál, Kónya István, Moyses Márton és Szalai Attila. A jelenlevőket Damó Gyula nyugalmazott tanító, a helybeli Nyíres Lokálpatrióta Kör ügyvezető elnöke köszöntötte. Az évforduló jelentőségéről Kozák Albert sepsiszentgyörgyi történelem szakos tanár szólt, s a jelenlevők, köztük politikai bebörtönzöttek, egyperces csenddel áldoztak Lőrincz Károly bajtársuk emlékének, aki az emlékmű avatásán, 2004-ben még beszédet mondott. /Kisgyörgy Zoltán: Az 1956-os mártírokra emlékeztek Kisborosnyón. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), szept. 5./

2006. szeptember 16.

Vetró András szobrászművész kézdivásárhelyi műtermében elkészült Rákossy Árpád jogászdoktor portrészobra, amely a tervek szerint az 1956-os forradalom és szabadságharc 50. évfordulóján kerül a felsőcsernátoni református templom előtti szobortérre. Rákossy Árpád a Rákosi Mátyás-féle magyarországi koncepciós perek első áldozatainak egyike volt, aki a kecskeméti bírói tanács elnökeként kezdeményezte két tanyasi ember bűnperének átsorolását az önvédelemből elkövetett gyilkosság kategóriájába, hogy az elkövetőket a halálos ítélet elől megvédhessék. A gyilkosság a háború utolsó évében történt, egy tanyasi gazda vasvillával agyonszúrta azt a részeg szovjet katonát, aki miután feleségét és lányát molesztálta, a gazdát az istállóba tuszkolta, hogy ott végezzen vele. A gyilkosságra négy év múltán derült fény. Rákossy Árpád első büntetéséből 1956 februárjában szabadult, felezéssel. Az 56-os forradalom és szabadságharcban való részvételéért újra bebörtönözték. Életét és a családjáét teljesen tönkretették. Gyermekei Magyarországon élnek, a kétszeres áldozat porait, utolsó kívánsága szerint, a felsőcsernátoni temetőben helyezték örök nyugalomra. Rákossy Árpád 1940-48 között Sepsiszentgyörgyön és 1945-ben rövid ideig Kézdivásárhelyen teljesített szolgálatot, felesége is kézdivásárhelyi volt. A szobrot Székelyudvarhelyen öntik bronzba. A Háromszéki Mikes Kelemen Közművelődési Egyesület, a Volt Politikai Foglyok Szövetsége és a csernátoni Bod Péter Közművelődési Egyesület felhívással fordult a megye lakosságához, hogy a szobor elkészítéséhez szükséges összeget adományok révén teremthesse elő. Rákossy Árpád szobra a kisborosnyói ’56-os emlékkő és a sepsiszentgyörgyi emlékmű mellett a harmadik ’56-os emlékjel lesz, amelyet Háromszék megyében az 50. évfordulón elhelyeznek. /(sylvester): Elkészült Rákossy Árpád szobra. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), szept. 16./

2006. október 20.

Sylvester Lajos Török Józseffel, a Volt Po­liti­kai Foglyok Szövetsége háromszéki szervezetének el­nö­kével áttekintette az 1956-os forradalom és szabadságharc háromszéki emlékjeleit. Az előző években elhelyezett emlékjelek: Kézdivásárhelyen, a református temetőben a Szoboszlay-per áldozatainak állítottak kopjafát, Torján ugyancsak kopjafa emlékeztet Ábrahám Árpád római katolikus pap mártírhalálára, Sepsibükszádon kopjafás kőtömb örökíti meg Ábrahám Árpád emlékét, és az egykori iskola – ma óvoda – is a kivégzett forradalmár nevét viseli. Az idei félszáz éves évfordulóra legelőször Kisbo­rosnyón emlékeztek kő­tömbös, kopjafás emlékállítással. Ez az első olyan emlékmű, amely a háromszéki származású, halálra ítélt és kivégzett forradalmárokról és a börtönben elpusztult emberek emlékére állítottak. Kisbo­rosnyó, a nem egészen négyszáz lelkes falu többnyire önerőből egy egész magyar történelmi emlékjel-parkot hozott létre. Damó Gyula nyugalmazott tanító és falusfelei a Kárpát-medence magyarsága egészének állított ,,emberségből példát, vitézségből normát”. A budapesti turulmadár-ellenes balliberálisokat kellene ebbe az apró falucskába invitálni, hogy a magyar történelem jelképeiről és jelképszemélyiségeiről valamit megtudjanak, írta Sylvester Lajos. 1956-ra emlékeztető térplasztikai alkotás készül, és emlékparkot építenek Sepsiszentgyörgyön. Az emlékmű Vargha Mihály szobrászművész díjnyertes pályázata alapján készül el. A harmadik emlékművet Vetró András tervei alapján Felsőcsernátonban fogják elhelyezni. A szervezők elsősorban a jogászok támogatására számítanak, a felsőcsernátoni, koncepciós perben kétszer elítélt Rákossy Árpád a Kárpát-medence legnevesebb, 1956-ért is szenvedő jogásza volt, aki először Rákosi Mátyás pribékjeinek karmai közé került, majd az 1956-ot megtorló kádáristák börtönébe. /Sylvester Lajos: 1956-os emlékjelek Háromszéken. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), okt. 20./

2007. február 13.

Kisborosnyó már csak történelmi emlékparkja révén is ismertebb a magyar nyelvterületen, mint a községközpont, Nagyborosnyó. Itt nem ismeretlen a kaláka, a közös munkára mindig kész a borosnyói ember. Tavaly új hidat építettek a patakra. Épült autóbuszváró is. Kisborosnyó ikerfalu, református egyházához tartozik a negyedszáznál alig több lakosú Kispatak is, ahol betonhidat építettek a bekötőútra. Kisborosnyón az RMDSZ, a Magyar Polgári Szövetség és a Székely Nemzeti Tanács közösen vitadélutánt szervezett, ahol a jelenlevők kimondták: ,,mind a három mi vagyunk, s kijelentjük, hogy az autonómiatörekvéssel egyetértünk, akár aláírásgyűjtést kérnek, akár referendumot szerveznek!” A borosnyóiakat az év elején megalakították a Mircse Ferenc Gazdasági és Művelődési Egyesületet, mely dolgozik azért, hogy megmentse a kultúrotthon épületét. Kisborosnyón a közművelődési életet a helybeli Nyíres Lokálpatrióta Kör irányítja. Farsangi hangulat címmel ifjúsági előadást rendeznek, és felújítják a János Vitéz című előadásukat, mellyel huszonhárom évvel ezelőtt bejárták fél Háromszéket. Május-júniusban történelmi témájú szimpóziumokat rendeznek, novemberben beindítják a helybeli szabadegyetem második évfolyamát. Gondokkal küzd a helybeli Nagy Károly Elemi Iskola. Az óvodában vaskályhával fűtenek, ami életveszélyes. Kisborosnyón három emlékmű és huszonegy kopja örökíti meg az emlékparkban a magyar történelem eseményeit. Gyülekezeti lapot indítottak Kisborosnyói Útjelző címmel. /Kisgyörgy Zoltán: Vízöntő havában Kisborosnyón. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), febr. 13./

2007. június 21.

Háromszék egykori és főleg mai hírességeinek számbavétele folyik a Háromszéki Magyarok Világtalálkozója (2007. augusztus 17-20.) előkészítése ürügyén. Sylvester Lajos tapasztalhatja, „milyen keveset tudunk egymásról, illetve a Kárpát-medencébe és a nagyvilágba szétszóródott földijeinkről”. Hetekkel ezelőtt vette észre, hogy az árapataki születésű Dávid Gyula szerkesztő, irodalomtörténész, sokkönyves szerző, vagy a nyujtódi származású Antal Árpád kiváló egyetemi tanár kimaradtak a háromszékiek névsorából. Hiába az újság, a rádió, a televízió, az internet, ha nincs a közösségnek olyan szellemi mindenese, aki nyilvántartsa az értékteremtő elszármazottakat. Vannak még, akik figyelnek az értékekre, Kisborosnyón Damó Gyula tanító vagy Szentkatolnán Bakk Pál és dr. Borcsa János, Uzonban Széplaki Károly és társai mindig segítenek, ha nevezetes évforduló következik. Komollón többen is elújságolták, hogy falujuk szülötte, dr. Dimény Imre (sz. 1922. szept. 3.), a Magyar Tudományos Akadémia tagja, a debreceni, a gödöllői és a Pannon Agrártudományi Egyetem díszdoktora, az agrárökonómia nagy hírű szaktudósa, professzor emeritus, volt mezőgazdasági miniszter az idei március 15-én Széchenyi-díjat vehetett át Sólyom László köztársasági elnöktől. A Széchenyi-díjas professzor emeritus tizenhat gyermeket szülő komollói édesanya családjából származik. (Ma már van olyan falu, amelynek az összlakossága ennyi.) Dimény Imre 1945-ben agrármérnöki diplomával kiment Magyarországra, 1951-ben bekerült a minisztériumba. 1954-ben Debrecenbe ,,száműzték”, de egy év múlva újra Budapestre hívták. 1967-ben ő lett a mezőgazdasági miniszter. 1975-ben mint a mezőgazdasági reformok egyik motorját távolították el ― későbbi pályájának alakulását tekintve a legjobbkor ―, ettől kezdve tudását az egyetemi oktatásnak, oktatásszervezésnek és a tudományos munkának szentelte. Dimény Imre önkritikus. Az erőszakos téeszesítések, padlásseprések időszakáról mondta: Bár nem azonosult a történtekkel, keveset tett ellenük. /Sylvester Lajos: Dr. Dimény Imre az asztalfőn (Széchenyi-díjas professzor emeritus). = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), jún. 21./

2007. június 30.

Kisborosnyó nemcsak vendégfogadásra készül, hanem emléket is állít a Háromszéki Magyarok Világtalálkozója tiszteletére. E faluban található Erdély leggazdagabb történelmi emlékparkja. Az augusztusi történelmi találkozóra, melyre eddig még nem volt példa a történelemben, Kisborosnyón készül Háromszék nagyjainak Oktogonja is, tájékoztatott Damó Gyula nyugalmazott tanító, a Nyíres Lokálpatrióta Kör ügyvezetője. Betonba öntve áll az emlékparkban nyolc monumentális kopjafa – ezeket nevezzük Oktogonnak –, melyeket a világtalálkozó tiszteletére állít a faluközösség, de az egész község, mert augusztus 17–20-án együtt ünnepelnek Nagyborosnyóval. A nyolc kopjafát nyolc tehetséges faragómester készítette, ezekre helyezik el a fémplaketteket, melyeken a megye jeles személyiségeinek, nagyjainak névsora lesz majd olvasható. A hazaérkezett vendégek augusztus 20-án este őrtüzet gyújtanak, akárcsak az ősszékelyek, a falu fölötti Sóhely-tetőn. A tetőről egész Felső-Háromszéket belátni. /Kisgyörgy Zoltán: Kicsi falu nagy programmal (Háromszéki Magyarok Világtalálkozója). = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), jún. 30./

2007. július 10.

Nem könnyű hét településnek egy csokorban élni, mert a Nagyborosnyó községközponthoz tartozó Kisborosnyónak és a tőle földrajzilag különálló Kispataknak, Cófalvának, Feldobolynak, Lécfalvának és az ugyancsak külön kis agrár- és munkástelepet alkotó Várhegynek megvannak a maga elvárásai, óhajai. Adós a községi földosztó bizottság egy sor tulajdonbizonylattal. Vannak, kik szerint legalább Lécfalvának dukálna egy önálló községi státus. Feldobolyban új iskola épül, a cófalvit kijavították, a lécfalvi és a kisborosnyói tatarozásra szorul, Várhegynek nincs saját iskolaépülete – a tulajdonjog körüli bonyodalmak miatt. A központi iskolát Nagyborosnyón visszakapta a református egyház. Az elemisták és az óvodás gyerekek létszáma meghaladta a 185-öt. Cófalva iskolája megújult, de kevés a gyereklétszám. Lécfalván az V–VIII. osztályban is alacsony a tanulólétszám. Olyan rossz arra az út, hogy az új iskolabusz ott nem közlekedhet. Kisborosnyón az óvodában és az elemi iskolában van elég gyerek. Cófalván a községnek sikerült önerőből kijavítania az egykori cófalvi faluházát, mely jelenleg a művelődés és az ifjúság hajléka. Kisborosnyón a nyerges-tetői és az Úz-völgyi megemlékezésekre Damó tanító újabb emlékállító terveket szőtt, melyeket a falusfelek és a Nyíres Lokálpatrióta Kör tagjai, támogatói is felkarolnak. /Kisgyörgy Zoltán: Hét falu egy község. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), júl. 10./

2007. augusztus 11.

Bukarestben rájöttek, hogy a falun élő embernek szüksége van közösségi együttlétre, szórakozásra, tánc- és színjátszó körökre, dalcsoportokra, könyvtárakra, esetleg számítógépekre, internetszolgálatra. Ezért a Művelődési Minisztérium programot indított falusi művelődési házak építésére. Kovászna megye – a benyújtott pályázatok alapján – hat településén kezdhetik el hamarosan a művelődés hajlékának építését: Illyefalván, Maksán, Szentkatolnán, Kisborosnyón, Csernátonban és Bölönben. Szeptemberben Málnásfürdő és Málnás nyújthat be ilyen célú pályázatot. (simó): Hat művelődési házat építenek. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), aug. 11./

2007. augusztus 17.

Székelyföld határát jelző tábla felállításával kezdődött a Háromszéki Magyarok Világtalálkozója. A megyehatáron elhelyezett háromnyelvű Székelyföld-tábla avatásán Olguta Vasilescu a Nagy-Románia Párt megyei elnöke és egyik képviselője is megjelent és kijelentette, ha az RMDSZ nem őrködik a reklámpannó mellett, éjszaka leveteti a táblát embereivel. Indulatait Markó Béla RMDSZ-elnöknek kellett csitítania. Az ünnepség díszpolgári címek adományozásával folytatódott. A világtalálkozóra hazaérkezők előbb a településeik rendezvényein, majd a székek rendezvényein, végül pedig a megyei rendezvényeken vehetnek részt. Augusztus 17-én 10 órakor egyszerre kondul meg valamennyi háromszéki magyar templom harangja, jelezve, hogy megkezdődött a Háromszéki Magyarok Világtalálkozója. Augusztus 16-án a sepsiszentgyörgyi Megyei Könyvtárban 12 háromszéki személyiségnek osztották ki a Pro Comitatu Covasnae díjakat. Idén a díjat dr. Boga Olivér, a kézdivásárhelyi kórház volt igazgatója, Haszmann Pál, a csernátoni tájmúzeum alapítója, Gazda József kovásznai etnográfus, Damó Gyula kisborosnyói tanító, Máthé Ferenc baróti népművelő, Kubánda Gizella nagyajtai művelődésszervező, Molnár Gizella sepsiszentgyörgyi színművész, dr. Ioana Georgescu megyeszékhelyi gyermekorvos, Niculina Tintar szociológus, a Kovászna Megyei Művelődési Központ referense, Botka László sepsiszentgyörgyi színművész, József Álmos sepsiszentgyörgyi tanár és dr. Szőcs Dániel sepsiszentgyörgyi orvos kapta. Gazda József kovásznai etnográfus elmondta, jelenleg a Szétszóratottságban. Magyarok a nagyvilágban című könyvén dolgozik, amelyhez Dél-Amerikától a skandináv országokig gyűjt adatokat. „Igyekszem átfogni a nagy magyar jelenlétek színhelyeit, sok emberrel elmondatva a sorsát, ezekből a mozaikokból megépíteni a nemzet azon részének krónikáját, amelynek valamilyen okból el kellett hagynia a szülőföldet” – mondta el. Damó Gyula tevékenységét Sylvester Lajos közíró méltatta. „A kisborosnyói tanító csodát művelt a 300 lelket számláló faluban, olyan magyar históriai és kortárs Pantheont rendezett be, amely párját ritkítja a régióban. Hihetetlen, hogy ez a kis falu Damó Gyula tanító úr vezetésével mire képes, hiszen a település lakóinak tevékenysége Rodostóig nyúlik, oda is ők küldtek cserefát, amiből székely kaput faragtak” – hangzott el. József Álmos, a Székely Mikó Kollégium matematikatanára több mint 40 éves szerteágazó munkásságával érdemelte ki a díjat. 1991-ben adta ki Sepsiszentgyörgy képeskönyvét, 1995-ben jelentette meg Fürdőélet Háromszéken című kiadványt, 1997-ben a tusnádi fürdőkről készített könyvet, ezt követően pedig Sepsiszentgyörgy képes történetével rukkolt elő. Mire a falevelek lehullnak címmel 2003-ban kiadta az első világháborús képes és írásos dokumentumokat tartalmazó könyvet, és idén jelent meg az Országzászló-állítások Háromszéken című kiadványa. Dr. Szőcs Dániel 18 éven át volt a Sepsi Református Egyházmegye főgondnoka, részt vett az Úz-völgyi háborús veteránok emlékművének felállításában. Tíz éve elnöke a Székely Mikó Kollégium véndiák-társaságának, akik felállították a Mikó Imre-szobrot, illetve 5 évig háromszéki főorvosa volt a budapesti Segítő Jobb Alapítványnak. A Háromszéki Magyarok Világtalálkozójának egyik csúcspontjaként augusztus 19-én felavatják a Háromszékiek emlékparkját Maksa község határában, az Óriáspince-tetőn. A sétányon 12 stilizáltan leegyszerűsített székely kapu a 12 hónapot és stációt jelöli, a feliratokon a háromszéki települések neve szerepel. A szervezők arra számítanak, hogy az emlékpark a háromszékiek szent helye lesz. /K. Zs. : Hazavárt székelyek. = Krónika (Kolozsvár), aug. 17./

2007. augusztus 18.

Újabb emlékműegyüttessel bővült a kisborosnyói történelmi emlékpark: a Háromszéki Magyarok Világtalálkozójának nyitórendezvényeként augusztus 17-én felavatták a Háromszéki oktogon elnevezésű, a megye nagyjainak emléket állító együttest. A nyolc kopjafán réztábla örökíti meg a megye hírességeit. Emlékoszlopot kaptak a közélet, az irodalom, a hitélet, az egészségügy nagyjai, a jeles művészek, a híres tudósok, pedagógusok, valamint sportolók. Damó Gyula nyugalmazott tanító az emlékpark éltetője. Demeter János, a megyei tanács elnöke hivatalosan is megnyitotta a Háromszéki Magyarok Világtalálkozóját. A háromszéki oktogon avatószalagját Demeter János és Veress Sándor nyugalmazott református lelkipásztor, a Nyíres Lokálpatrióta Kör tiszteletbeli elnöke vágta el. Damó Gyula elmondta, az emlékműállítás folytatódik, szeptemberben felavatják a falu bejáratánál a székely kaput, az emlékparkban a tisztelet és mély főhajtás kapuját és egy újabb emlékműegyüttest, melyet a magyar honfoglalás 1111. évének emlékére állítanak. /Szekeres Attila: Kisborosnyón nyitották meg a nagy találkozót (Kopják megyénk nagyjainak). = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), aug. 18./

2007. augusztus 29.

A napokban érkezett haza az a több mint száztagú székelyföldi csapat, amely a Magyarok Székelyföldi Társaságának szervezésében és a Háromszéki Mikes Kelemen Közművelődési Egyesület támogatásával hatnapos zarándoklaton vett részt Törökországban. A zarándoklat csúcseseménye a székely származású Ibrahim Müteferrika – Székely Ábrahám –, az egykori kolozsvári teológus szobrának leleplezése volt Rodostó városközpontjának reprezentatív terén. A hivatalos ünnepségen török és magyar méltóságok jelenléte, a török katonai fúvószenekar tiszteletadása mellett zajlott a szobor avatása. A Mikes-zarándoklaton részt vevők a Rákóczi Múzeum előtt álló, kisborosnyói cserefából Csernátonban faragott székely kaputól magyar és székely zászlókat lengetve vonultak végig Tekirdag régi utcáján, majd a Magyar utca sarkán elvonultak a Bercsényi Miklós nemrég összeroskadt lakóháza előtt, s megtekinthették Mikes egykori házának hűlt helyét, amelynek megsemmisülése az utóbbi évek magyarországi kulturális vezetőinek a lelkén szárad. A török méltóságok Ibrahim Müteferrikának a török nyomdászat és számos, nagy értékű ősnyomtatvány létrehozásában vállalt szerepe mellett a török és székely–magyar kapcsolatok erősítését hangsúlyozták. Beder Tibor, a Magyarok Székelyföldi Társaságának elnöke, a zarándoklat szervezője török nyelven és magyarul méltatta Ibrahim Müteferrika érdemeit, dr. Szabó Árpád kolozsvári unitárius püspök II. Rákóczi Ferenc tolmácsaként betöltött kulturális közvetítő szerepét hangsúlyozta. Rodostóban a Müteferrika-szobrot és Köpe Csaba faragóművész személyében szobrászt is avattak. A nagyméretű – márványtalapzatra állított –,2,5 méteres szobor a nagy teret körülölelő, magas épületek között jól érvényesül. A kisbaconi erdőségek hatalmas tölgyfájából készült a szobor. Ibrahim Müteferrika rodostói szobra, II. Rákóczi Ferenc ülő alakos emlékműve, a háromalakos Mikes-térplasztika, a Rákóczi Múzeum és a Magyar utcai székely kapu mellett az ötödik magyar kötődésű műalkotás, amely a sok-sok segítség mellett nem egy esetben magyar hatósági ellenkezés közepette jött létre. /Sylvester Lajos: Székely Ábrahám szobra Rodostóban. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), aug. 29./

2007. december 29.

A rendszerváltozás óta számtalan emlékművet, szobrot, emléktáblát, plakettet és emlékkopját avattak. Ennek ellenére nincs tér felsorolni Háromszék jeles szülötteinek névsorát, akikről még talán meg sem emlékeztek, írta Kisgyörgy Zoltán. Kisborosnyó magyar történelmi parkja a legjobb példa, hogy aki ebből az emlékállító munkából ki akarja venni a részét, helyi kezdeményezésre, helyi erőforrásokból is meg tudja valósítani. A cikkíró szerint két olyan személyiség halálának volt kerek évfordulója, akinek emléke előtt főt kellett volna hajtani. 110 esztendeje halt meg Kökösi Orbók Ferenc (1820–1897) unitárius költő, író, lelkész, a háromszéki mondák és népköltészet gyűjtője, Kriza János gyűjtőtársa, és száz esztendeje annak, hogy elhunyt Málnás jeles szülötte, Bartók György (1845–1907), az Erdélyi Református Egyházkerület jeles püspöke, egyházi író, szerkesztő és tankönyvíró. A leendő évfordulók közül hármat említett a cikkíró: harminc esztendeje hunyt el Csomakőrös jeles szülötte, az író, Csoma-kutató egyetemi tanár, volt mikós diák, dr. Debreczi Sándor (1907–1978), a Kőrösi Csoma Sándor csodálatos élete című életregény szerzője. Hetven esztendeje temették el a vargyasi temetőbe Dobai István (1899–1938) unitárius lelkészt, aki a Tizenegyek néven ismert jeles erdélyi írói csoportosulás tagja volt. Fél évszázaddal ezelőtt hunyt el a magyarországi Kulcson Köpec jeles szülötte, Kamenitczky Etelka, írói nevén Ádám Éva (1875–1958), A hadak útja – Az Olt partjától Piavéig című világháborús dokumentumkötet írója. Sok módja van az emlékezésnek. Egy példa erre: Gocz József figyelt fel arra, hogy semmilyen emléke nincs Sepsiszentgyörgyön egykori alma matere és a Sepsi Református Egyházmegye főgondnokának, Újvárossy Józsefnek (1838–1919). Gocz József saját költségén Hunyadi László neves szobrászművésszel elkészíttetett négy Újvárossy-plakettet, melyből egyet a Mikó-kollégium folyosóján, egyet a Sepsi Református Egyházmegye székhelyén, egyet pedig a kökösi református imaházaban helyeztek el, mert Újvárossy József Kökösben született. /Kisgyörgy Zoltán: Van-e még tartozásunk? = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), dec. 29./

2008. február 19.

Új padok sorakoznak az iskola osztálytermeiben Kisborosnyón, új bútorzatot kapott az óvoda. A múlt év szeptemberében teleházat indított a tanintézetben a borosnyói önkormányzat. Vezetője Puskás Enikő, a helybeli református lelkipásztor felesége, aki hitoktató, és középfokon beszéli az angol nyelvet. Bekötötték a teleházba az internetet, üzemelnek a számítógépek, van telefon, fax, nyomtató és fénymásoló, ingyen hívható sürgősségi telefont is szereltek az iskola külső falára. A helybeli fiatalok kérésére hamarosan informatikai kört indítanak. (Kgy. Z.): Internet Kisborosnyón. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), febr. 19./

2008. március 31.

A Magyar Polgári Pártnak (MPP) Orbaiszék minden közigazgatási egységében van alapszervezete. Elsőként a kovásznai szervezet alakult meg másfél héttel ezelőtt. Zágonban is megalakult az MPP, az elnöki tisztségre Damó Csaba kapott megbízást. A többi orbaiszéki községben a következő vezetőket választották: Barátoson Bartha Ottó elnök, Márk András alelnök; Nagyborosnyón Girtler Gyula elnök, Nagy Sándor (Kisborosnyó) alelnök; Zabolán Sidó Géza (Páva) elnök, Barti János alelnök; Kommandón Gödri Attila elnök, Baricz Béla alelnök. /Bodor János: /Orbaiszéken befejeződött a pártalakítás (Magyar Polgári Párt). = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), márc. 31./


lapozás: 1-30 | 31-35




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2017
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998