udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2009
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 10 találat lapozás: 1-10
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Helymutató:

1999. november 23.

Margittán nov. 21-én emlékeztek Ady Endrére, születésének 122. évfordulója alkalmából. A rendezvény vendége volt Dudás Károly, a Vajdasági Magyar Szövetség alelnöke, továbbá Muzsnay Árpád, az Erdélyi Magyar Közművelődési Egyesület alelnöke, valamint Rákóczi Lajos parlamenti képviselő. Isten megsegített bennünket, s most itt vagyunk együtt örülni, együtt ünnepelni Margitta magyarságával - fejtette ki beszédében Dudás Károly. A margittai középiskolások és a Szabadka melletti kishegyesi Petőfi Sándor Művelődési Egyesület rövid műsorral idézte a költőóriás emlékét. /Ady Endrére emlékeztek. = Bihari Napló (Nagyvárad), nov. 23./

2000. november 22.

Tíz éve látogatnak el Ady Endre szülőhelyére magyar iskolások. A Szatmárnémetiben tartott irodalmi vetélkedőn "Ti vagytok az örökség / A jutalom / Ti vagytok a dalom..." Ady-sorokat kellett értelmezni. Öt ország - Jugoszlávia, Szlovákia, Ukrajna, Románia és Magyarország - területéről érkezett 22 esszészerűen megírt dolgozat érkezett. A pályázatokat két neves irodalomtörténész, egyetemi tanár, Láng Gusztáv és N. Pál József értékelte. A vetélkedő a beregszászi Bethlen Gábor Gimnázium csapatának győzelmével végződött. A második helyen a kishegyesi (Jugoszlávia) Petőfi Sándor Művelődési Egylet és a szatmárnémeti Református Líceum osztozkodott. Harmadik a nagyváradi Lorántffy Zsuzsanna Református Gimnázium kéttagú csapata. A kolozsvári brassaisták nyolcadikok lettek. - Érmindszenten, a szülőház udvarán, az idén is nagy tömeg gyűlt össze. Beszédet mondott többek között Fazakas László költő, margittai lelkipásztor, Kósáné Kovács Magda tanárnő, magyar ország-gyűlési képviselő, Cseh Áron, kolozsvári magyar konzul és Markó Béla költő, az RMDSZ elnöke. Az ünnepségen átadták Ady Endre helyreállított szülőházát. /S. Muzsnay Magda: Ady Endre a harmadik évezred küszöbén. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 21./

2001. augusztus 27.

Aug. 25-én tartották meg Balánbányán az ötödik alkalommal megszervezett Botorka Nemzetközi Néptánc-fesztivál gálaműsorát. Az egy hétig tartó Balánbányai Városnapok zárórendezvényének is számító előadáson nyolc néptáncegyüttes mintegy 250 gyerekkel vett részt. A háromnapos néptánc-fesztivál során minden este táncházat tartottak. A néptáncfesztivált szervező Botorka Művelődési Egyesület elnöke, Mihály Csaba elmondta, hogy az öt évvel ezelőtt létrehozott egyesület a rendezvénnyel több célt kíván megvalósítani. A gálaműsort a helyi Ördögborda néptánc-együttes fellépése nyitotta meg. A szászcsávási hagyományőrzők küküllőmenti, a székelyudvarhelyi Kékiringó tagjai pedig udvarhelyszéki, küküllőmenti és kalotaszegi táncokat mutattak be. A sárospataki Csodaköszörű szatmári és bodrogközi, a vajdasági kishegyesi Gézengúzok somogyi, a csíkszentdomokosi Elevenek és a balánbányai Prücskök pedig felcsíki táncrendeket adtak elő. /Szüszer-Nagy Róbert: V. Botorka néptáncfesztivál. = Hargita Népe (Csíkszereda), aug. 27./

1998. november 20.

A Szatmár Megyei Művelődési Felügyelőség, a Kölcsey Kör és az EMKE nov. 20-án és 21-én kilencedik alkalommal rendezi meg az Ifjú szívekben élek Kárpát-medencei vetélkedőt és érmindszenti zarándoklatot. A rendezvényről Muzsnay Árpád számolt be a Szatmári Friss Újság hasábjain. A vetélkedőre eddig 17 csapat jelezte részvételi szándékát. Szatmárról a Kölcsey Ferenc Kollégium, a Református Gimnázium és a Hám János Szemináriumi Líceum, valamint a Nagykárolyi Hepaj csapata vesz részt a vetélkedőn. Magyarországról a budapestiek, a debreceniek, a hajdúnánásiak, a nyíregyháziak és a sátoraljaújhelyiek, Jugoszláviából a kishegyesi Petőfi Sándor Művelődési Egyesület csapata, Erdélyből a kolozsváriak, a marosvásárhelyiek, a nagyváradiak, a nagybányaiak és a kézdivásárhelyiek mutatják be műsorukat. Bár készültek, az árvíz miatt mégsem vesznek részt a kárpátaljaiak. A zsűriben olyan személyiségek lesznek mint: Medvigy Endre, az Irodalmi Társaságok új elnöke, Indig Ottó, az Ady Társaság elnöke, Porkoláb Albert tanár, Kovács Ferenc rendező, Tóth-Páll Miklós színművész és Görbe István tanár. Nov. 21-én elzarándokolnak az érmindszenti Ady Múzeumhoz és szoborhoz. Az eseményt . Kányádi Sándor verseiből összeállított műsor zárja. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 20./

2003. július 23.

A Szegeden élő dr. Besenyi Sándor filozófus, a határon túli magyar tanárok, önkormányzati képviselők, civil szervezeti vezetők számára 13 éve rendszeresen megszervezett Értelmiség nyári egyetem igazgatója, a Dél-magyarországi Civil Szervezetek Szövetségének elnöke fáradhatatlan szervezőként járja a Kárpát-medencét. Nemrég a hazai magyar civil szervezetek kolozsvári fórumán is jelen volt. Dr. Besenyi Sándor részt vesz magyar-magyar és szomszédsági, nemzetközi konferenciákon hol Temesváron, Kolozsváron, hol Újvidéken, Szabadkán, vagy éppen Kishegyesen, Csongrádon, hol Szegeden vagy Budapesten. A konferenciákon megállapították, hogy fontos történelmi változások történnek a térségben. Mindennapi magyarországi politikai csatározásaink közben figyelni kellene a közép és kelet-európai térség változó körülményeire. Az európai integráció fokozatosan intézményesül a térségben. A történések, változások új társadalmi-gazdasági és tulajdoni kereteket és e keretek között új politikai koordináta- és normarendszert hoznak létre a térség államaiban is. Besenyi szerint fokozatosan lehetővé válik, hogy az etnikai kisebbségek nemzeti identitásuk megélésében, egyéni és közösségi jogaik érvényesítésében ne elszigetelten gondolják át mozgásterüket, lehetőségeiket, problémáikat. Feloldható a nemzetállami elzárkózás, a nemzeti kisebbségek jogi, politikai, gazdasági, kulturális kisemmizése és elszigeteltsége. Mód nyílik, hogy összekapaszkodjanak az eddig merev falakkal és tiltásokkal, nemzetállami erőszakszervezetekkel elválasztott anyaországi és a nemzeti kisebbségi közösségek. Magyarországon a nyomtatott sajtó igen kevés figyelmet fordít a határokon túli magyarság bemutatására. Magyarország diplomáciája sem kezeli méltó módon a civil szervezetek térségi stabilizációt erősítő szerepét. Az autonómia kérdését ki kellene emelni a többségi nemzetállam kontra etnikai kisebbségi területi -közigazgatási autonómia egymásnak feleselő és veselkedő dualitásából. A magyarság civil önszerveződései, a civil szféra törvényes lehetőségeket biztosít valamennyi szomszédos országban a települési, szakterületi és a speciális polgári kezdeményezések széles skálája számára a szabad önszerveződésre. A magyar történelmi egyházak kiemelkedő szerepet töltenek be a magyar kisebbségi társadalmak és közösségek összefogásában. /Máthé Éva: Új történelmi konstelláció, új koordináta- és normarendszer. "Dunának, Oltnak egy a hangja". = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 23./

2003. augusztus 13.

Tíz esztendeje szervez tábort a határon túli magyarok számára a paksi művelődési központ. Évről évre érkeznek a Pakstól pár kilométernyire levő cseresznyéspusztai táborba a diákok a felvidéki Galántáról, a vajdsági Kishegyesről, a kárpátaljai Viskről, a Bánságból és Erdélyből. A bánságiakat Temesvár, az erdélyieket Marosvásárhely, Kézdivásárhely, megyénkből Lupény és Vulkán képviselte. Anyanyelvi, újságírói, versmondó, népzenei, történelmi kiscsoportokat alkotva dolgoztak, előadásokat hallgattak, kirándultak Kiskunmajsára, ahol Pongrácz Gergely, a Corvin-köz egykori parancsnoka mutatta be egyedülálló 56-os magánmúzeumát. A táborozás utolsó napján közös műsorral léptek fel a katolikus Szentlélek templomban, amelyet Makovecz Imre tervezett. /Farkas Éva: Lupényi diákok Cseresznyéspusztán. = Nyugati Jelen (Arad), aug. 13./

2002. március 8.

Amikor az Országgyűlés elfogadta a szomszédos országokban élő magyarokról szóló törvényt, akkor 80 éves adósságot törlesztett a határon túli magyar közösségekkel szemben - mondta Szabó Tibor, a Határon Túli Magyarok Hivatala elnöke márc. 7-én Budapesten, amikor vajdasági kérelmezőknek átnyújtotta a magyar igazolványokat. Szabó Tibor köszöntő beszédében szólt arról, hogy a kedvezménytörvény - ha nem is ad elégtételt - erősíti a hitet, amely a nehéz időkben segített a határon túl élőknek magyarságuk megtartásában. A vajdasági magyarok közül elsők közt Varmuzsa Róbert (Kishegyes), Kiss Antal református esperes és neje, Kiss Mária (Ómoravica), Pásztor Béla és felesége, Pásztor Ilona, valamint négy gyermekük (Zenta) és Bús Ottó (Szabadka) vette át a magyar igazolványt a Határon Túli Magyarok Hivatalában szervezett ünnepségen. /Magyarigazolvány vajdasági családoknak. = Népújság (Marosvásárhely), márc. 8./

2004. június 30.

A határon túli magyar írók és irodalmárok számára első alkalommal meghirdetett ösztöndíjpályázat nyerteseinek járó emléklapot jún. 29-én adta át Schneider Márta, a kulturális tárca helyettes államtitkára Budapesten. A Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma az ösztöndíjjal a tehetséges fiatal határon túli magyar íróknak, irodalmároknak kíván támogatást nyújtani a pályakezdéshez, illetve – korosztálytól függetlenül – kedvező feltételeket teremteni a magas színvonalú alkotótevékenységhez – mondta a helyettes államtitkár. A Székely János költészeti és drámaíró ösztöndíjban évente hat személy részesülhet; felét a pályázat elbírálásakor a 30. életévüket még be nem töltött alkotók kapják. Elnyerte az ösztöndíjat Orbán János Dénes kolozsvári, Csehy Zoltán dunaszerdahelyi, Balla D. Károly ungvári, Danyi Zoltán zentai, Polgár Anikó dunaszerdahelyi és Hatházi András Attila kolozsvári alkotó. A Gion Nándor nevét viselő prózaírói ösztöndíjban évente négyen részesülhetnek. Az ösztöndíjak 50 százaléka a pályázat elbírálásakor a 30. életévüket be nem töltött írókat illeti meg. A támogatást Lovas Ildikó szabadkai, Láng Zsolt és Nagy Koppány Zsolt marosvásárhelyi, valamint Szakmány György omoravicai (Vajdaság) író kapta. A Schöpflin Aladár kritikai ösztöndíjban az 1990-től kezdődően megjelent határon túli magyar irodalmi művek értékelésére nyerhető el támogatás. Évente négy kritikusi ösztöndíjat ítélnek oda. A Schöpflin Aladár kritikusi ösztöndíjat T. Szabó Levente kolozsvári, Németh Zoltán ipolybalogi (Felvidék), Szerbhorváth György kishegyesi (Vajdaság) és Selyem Zsuzsa kolozsvári pályázó nyerte el. Az ifjúsági regény-, mese-, bábjáték- és gyermekszíndarabíró Benedek Elek- ösztöndíjat szintén négy személynek ítélik oda. A támogatást Fekete Vince kézdivásárhelyi, Berniczky Éva ungvári, Beszédes István zentai és Z. Németh István csicsói (Felvidék) alkotó kapta. A tíz hónapra szóló ösztöndíj összege havonta bruttó 60 ezer forint. A kuratórium elnöke Ilia Mihály irodalomtörténész, tagjai között van például Kalász Márton (Magyar Írószövetség), C. Tóth János (Határon Túli Magyarok Hivatala), Hodossy Gyula (Szlovákiai Magyar Írók Társasága), Szálinger Balázs (Erdélyi Magyar Írók Ligája), valamint a kulturális tárca képviselői. A Csángó Kultúráért díjat az idén Pozsony Ferenc néprajztudós, egyetemi professzor, a Kriza János Néprajzi Társaság elnöke vehette át. Pozsony Ferenc 1991-től tanártársaival és diákjaival rendszeres alapkutatásokat végzett a moldvai csángóság körében, ezáltal Kolozsvárott a Kriza János Néprajzi Társaság dokumentációs központjában megteremtette a legnagyobb csángó archívumot. Tavaly hozta létre a zabolai Csángó Múzeumot. A csángók ügyének nemzetközi fórumokon történő képviseletéért tavaly egy finn asszony, Tytti Isohookana-Asunmaa vehette át a Csángó Kultúráért díjat. /Határon túli irodalmi ösztöndíjak átadása. = Népújság (Marosvásárhely), jún. 30./

2004. október 6.

Részeredmények szerint a Demokrata Párt (DS) nyerte a vajdasági parlamenti választást, a Vajdasági Magyar Szövetség (VMSZ) tíz képviselői helyet szerzett a vajdasági parlamentben, míg a Vajdasági Magyar Demokrata Párt (VMDP) egyet. Intő jel, hogy a szerbiai helyhatósági választáson Újvidéken kívül számos más vajdasági magyarlakta városban, így Temerinben, Kikindán, Verbászon, Kúlán és Szenttamáson győzött a Seselj-párt jelöltje. A VMSZ-nek eddig hét polgármestere volt, s a választás után marad négy: Szabadkán, Zentán, Topolyán és Kishegyesen. Kasza József szerint pártja, a VMSZ "szolid és elfogadható" eredményt ért el. Ágoston András, a VMDP elnöke szerint viszont a VMSZ nagyon rosszul szerepelt. /A DS győzött a vajdasági parlamenti választásokon, a VMSZ "szolid és elfogadható" eredményt ért el. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), okt. 6./

2006. május 22.

Május 20-án egy sugárzóan tehetséges húszéves lány a nézők szavazatainak köszönhetően megnyert egy televíziós vetélkedőt. Lesz berendezett lakása, új autója, elkészül egy lemez a dalaival. A győztes, Rúzsa Magdolna vízummal jött Magyarországra. Ha a TV2 egy esztendővel ezelőtt nem dönt úgy, hogy a Megasztár elnevezésű zenei tehetségkutató műsorába engedi jelentkezni a határon túl élő magyarokat is, a mostani győztes csak egy tévénéző lett volna a sok közül. Egy munkanélküli szülésznő, aki a reklámszünetben talán elábrándozik azon, hogy milyen is lehet tizenkétezer ember előtt énekelni. A vajdasági, kishegyesi lány nagy fölénnyel győzött. Végre normálisan működtek a dolgok, mert most Gyurcsány Ferenc nem mondta, hogy határon túli magyarként Magdi elveszi az anyaországi énekesek elől a (nyeremény) lakást-autót, és azt sem hirdették óriásplakáton, hogy ha rá szavaznak, húszezer szerb dalnok özönlik majd Magyarországra. Most nincs kampányidőszak, ezért Gyurcsány Ferenc most megtapsolta a határon túli magyart. Rúzsa Magdolna (média)történelmet írt Magyarországon. És vajon hány hozzá hasonló zenei talentum ült szombat este sóvárogva a képernyők előtt szerte a Kárpát-medencében csak azért, mert ők nem hallottak idejében a lehetőségről, vagy éppen nem volt pénzük útlevélre-vonatjegyre, amivel felutazhattak volna Budapestre? És hány jobb sorsra érdemes tehetség kallódik el más művészeti ágakban, a sportban, a tudományban csak azért, mert a történelem és a körülmények így alakultak a világnak ezen a szegletén? Ősztől egy másik területen is változik a világ: a magyar jégkorongbajnokságban elindul a Csíkszeredai Sportklub együttese. /Lukács Csaba: Rúzsa Magdi büszkesége. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), máj. 22./


lapozás: 1-10




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2017
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998