udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2009
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 76 találat lapozás: 1-30 | 31-60 | 61-76
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Helymutató:

1991. szeptember 25.

Budapesti lapok /Pesti Hírlap, Kurír, Mai Nap/ adtak hírt arról, hogy Budapesten erdélyi emigráns kormány alakult. Egy kisjenői román, Dan Zahari és egy aradi magyar, Szabó Károly bejelentette emigráns kormányuk megalakulását. Katona Tamás államtitkár nem zárja ki a provokáció lehetőségét. Az RMDSZ nyilatkozott a Mai Napnak: nem kell komolyan venni ezt az egészet, az RMDSZ szept. 25-én nyilatkozatban utasította vissza ezt a provokációt. /Szabadság (Kolozsvár), szept. 26./

1996. szeptember 14.

Az Arad megyei EMKE Vagyunk címmel adat ki I. számú füzetét, az Arad megyei magyar irodalmi körök antológiáját dr. Brauch Magda és Ujj János szerkesztésében. A megyében működik a Tóth Árpád Irodalmi Kör, a Kölcsey Egyesület, a zerindi és kisjenői irodalmi kör, továbbá a színházat pótoló Periszkóp Népszínház tehetséges műkedvelő gárdája. /Sylvester Lajos: EMKE-füzetek. Vagyunk. /Háromszék (Sepsiszentgyörgy), szept. 14./

1999. szeptember 4.

Az Önkormányzati Hírlevél 13. számában Ráduly Róbert Hargita megyei képviselő felvetette a kérdést, hogy kedvez-e a magyarságnak helyi közigazgatásról szóló törvényt módosító, szenátus által elfogadott változata, miszerint az következő helyi választások alkalmával átlagban 40 százalékkal csökkentik a helyi tanácsosok számát. Czédly József a választási adatokat ismertette. Erdély 118 városában az 1992 évi népszámlálás adatai alapján 864.401 magyar élt, ez a romániai magyarság többsége, számszerint 53,22 %-a. Ezekben a városokban az 1996-os helyi választások alkalmával 2322 városi tanácsost választottak meg, ebből 463 képviseli az RMDSZ-t, illetve független magyar tanácsos, ami a tanácsosok összlétszámának 19,94 %-a. Amennyiben a jövő évi helyi választások alkalmával csökkentik a tanácsosok létszámát, akkor a 118 városnak csak 1396 tanácsosa lesz, ami a jelenleginek 60,1 százaléka. Feltételezve, hogy a városok lakóinak nemzetiségi összetétele lényegében nem változott, a magyar nemzetiségű lakosok az átlagnak megfelelő arányban vesznek majd részt a választásokon és az RMDSZ-re, illetve magyar jelöltekre szavaznak, akkor az erdélyi városoknak 279 magyar tanácsosa lesz, tehát 184-gyel kevesebb, mint jelenleg, de megtartva a mostani kb. 20 százalékos arányszámot. Az adatok további elemzéséből kitűnik: 1) 1996-ban a 118 városi tanácsból 12-ben volt több mint kétharmados RMDSZ-többség (Tusnádfürdő, Kovászna, Székelykeresztúr, Gyergyószentmiklós, Csíkszereda, Sepsiszentgyörgy, Szováta, Borszék, Székelyudvarhely, Kézdivásárhely, Érmihályfalva és Szentkeresztbánya). Az új tanácsosi létszám bevezetésével 1 városi tanácsban (Kovászna) az RMDSZ elvesztené a kétharmados többséget. 2) 1996-tól kétharmadnál kevesebb, de több mint 50 százalékos RMDSZ-többség van 4 városban (Nagykároly, Szilágycseh, Nagyszalonta, Marosvásárhely). Ezen a helyzeten a leszállított tanácsosi létszám nem változtatna, viszont ebbe a kategóriába kerülne Kovászna városa is. 3) Az 1996. évi választások alapján 3 városban a választott testület több mint egyharmada, de kevesebb, mint fele RMDSZ-tanácsos (Margitta, Szatmár, Tasnád). Az új tanácsosi létszám még három városban biztosíthat az RMDSZ-nek több mint egyharmados képviseletet (Kiskapus, Bánffyhunyad, Kürtös).4) Ugyancsak az 1996. évi helyi választások eredményeként további 74 városi tanácsban van legalább 1 RMDSZ-tanácsos, míg 25 városi testületben nincs RMDSZ-képviselet. - A tanácsosok létszámának tervezett csökkentése még 15 városi tanácsban szüntetné meg az RMDSZ jelenlétét, éspedig azon helységekben, ahol a magyarság arányszáma az összlakosságnak kevesebb, mint 9-10 százaléka a kisebb, és 5-6 százaléka a nagyobb városokban. - Megjegyezhető, hogy a készülő törvénytervezet alapján, mivel a magyarság aránya több mint 20 százalék, 35 városban lehető lesz a magyar nyelv használata a helyi közigazgatásban. Ezek a városok az 1., 2. és 3-as pontokban feltüntetetteken kívül: Élesd, Felsőbánya, Balánbánya, Kisjenő, Kolozsvár, Detta, Marosludas, Nagyvárad, Kőhalom, Szecseleváros, Szilágysomlyó, Dicsőszentmárton, Maroshévíz és Zilah. /Czédly József: Helyi választások - hogyan? = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 4./

1999. november 11.

Nov. 5-6-án a pécskai Kálmány Lajos Közművelődési Egyesület ünnepséget szervezett névadója tiszteletére. Kálmány Lajos Magyarpécskán kezdte meg népköltészeti gyűjtőmunkáját, amelynek első termékét Koszorúk az Alföld vadvirágaiból címmel, Pécskáról való alcímmel már 1877-ben kiadta Aradon. Pécskán a Kálmány Lajos Emléknapokat Heinrich József esperes-plébános és dr. Pálfi Sándor, a Kálmány Lajos Közművelődési Egyesület elnöke nyitotta meg. A pinceklubban megnyílt a pécskai származású Laukó Katalin festményeinek kiállítása. Az ünnepi műsorban fellépett a pécskai Búzavirág felnőtt és ifjúsági együttese, az erdőhegyi Bokréta néptáncegyüttes, a pécskai iskolai énekkar és a Körösköz Irodalmi Kör is. Másnap az ismeretterjesztő tudományos ülés dr. Faragó József kolozsvári professzor előadásával kezdődött, dr. Burány Béla /Zenta/ nemzetünk lassú pusztulásának okait vázolta fel. Szabó Zsolt a Művelődés folyóirat bánsági kapcsolatairól beszélt, majd Csanádi János kisjenői tanár és folklórkutató énekléssel fűszerezett előadása következett. Bemutatták a Kálmány Lajos Közművelődési Egyesület gondozásában megjelent ötödik kötetet: A betyárgyerek az erdőben című Arad környéki népballadákat tartalmazó könyvet, melyet dr. Faragó József szerkesztett. Apáczai Bölöni Sándor folklórgyűjtő már nem érhette meg ezt a bemutatót. A templom falára elhelyezett Kálmán Lajos-emléktáblát leleplezték. /Emléknapok Pécskán. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 11./

1999. november 29.

Az RMDSZ Arad megyei szervezete a nov. 27-én szervezett megyei küldöttgyűlését a választási kampány hivatalos megnyitójának szánta. Cziszter Kálmán megyei elnök hasznosnak minősítette az RMDSZ kormányzati szerepvállalását, mert szerinte nélküle nem születhetett volna meg sem a tanügyi törvény, sem a helyi közigazgatási törvény. Arad megyében tíz településen a magyarság részaránya 50% fölött van. Aradon csak 15%-os a magyarság száma, ennek ellenére polgármester-jelöltet fognak állítani és a következő településeken is: Nagyzerind (91%), Nagypereg (50%), Nagyiratos (52%), Pécska (36%), Zimándújfalu (46%), Fazekasvarsánd (35%), Sofronya (41%), Tőzmiske (45%), és Nagyszintye (40%). Olyan településeken, mint Vinga (28%), Kisjenő (23%), Kürtös (21%), Gyorok (19%) alpolgármester- jelölteket állítanak. Tokay György képviselő szerint fontos a magyarságnak azt a 42%-át is mozgósítani, amely az elmúlt választásokon távolmaradt az urnáktól. /Péterszabó Ilona: Az Arad megyei RMDSZ is választási kampányban. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 29./

2000. október 19.

Okt. 18-án a Nyugati Jelen meghívására Aradra látogatott Kányádi Sándor Kossuth- és Herder-díjas erdélyi költő, műfordító, szerkesztő, a kortárs magyar költészet egyik legnagyobb alakja. Három különböző helyen találkozott az olvasókkal. A Vlaicu úti 21-es iskolában több mint 200 gyermek (ide hozták el tanítóik, tanáraik a 10-es, a 12-es és a 13-as iskolákból is a növendékeiket!) volt kíváncsi a költőre. A Kópé diáklap "szerkesztői" készítettek interjút a vendéggel. Ezután Kányádi Sándor a Csiky Gergely Iskolacsoport és az 1-es iskola tanulóival és tanáraival találkozott. A költő pár hete ért haza londoni és oxfordi útjáról. Kányádi Sándor elmondta, hogy a70-es években a néhai Znorovszky Attila vezette Periszkóp Népszínház mutatta be kétszemélyes színdarabját, amelyet a hivatásos színházak nem játszhattak. A költő válogatott műfordításainak kötete Csipkebokor az alkonyatban címmel hatezres példányszámban jelent meg, a Valaki jár a fák hegyén című verseskötete, amely több utánnyomást ért meg, már 29 ezer megjelent példánynál tart. Kányádi Sándor kisiratosi olvasóival is találkozott. Okt. 19-én Temesvárra látogat, délután pedig Kisjenő és Zerind irodalombarátainak vendége lesz. /Puskel Péter: Kányádi Sándor találkozott aradi diákolvasóival. = Nyugati Jelen (Arad), okt. 19./

2000. november 18.

Aug. 1-jén helyezték el Kisjenőn a Tours-i Szent Márton Ifjúsági Ház alapkövét. Segítségükre van a Renovabilis németországi segélyszervezet. /Pántya Elemér plébános: Tours-i Szent Márton Ifjúsági Ház Kisjenőn. = Nyugati Jelen (Arad), nov. 21./

2000. február 29.

Febr. 23-án Nagyzerinden megtartották a Körös-vidékiek találkozóját, amelyen a térség képviselői vettek részt és megalakították a Körös-vidéki Egyesület. Orbán Attila, az RMDSZ kisjenői szervezetének elnöke, a körösközi találkozó kezdeményezője felvázolta, mennyire szükséges e vidék magyarságának összefogása. Szívós László /Simonyifalva/, aki már nem bízik abban, hogy a körösközi magyartöbbségű települések adminisztrációs téren önállósodhatnak, felvetette, jó lenne, ha valamennyi településen lenne egy állandó iroda, így jobban érvényesülne a helyi önkormányzat. Fazekas József nagyzerindi iskolaigazgató beszámolt arról, hogy az általános iskola végzettjei közül idén négyen Magyarországon kívánják folytatni a tanulmányaikat. A megalakult Körös-vidéki Egyesület ideiglenes vezetőségben Orbán Attila elnöki, Szívós László és Borsos Vilmos alelnöki tisztséget kapott. - A találkozó előtt ifjúsági megbeszélésre is sor került, melynek során megegyeztek abban, hogy április végén háromnapos sátortábort szerveznek az aradi, illetve a környékbeli település magyar ifjúsága számára. /Balta János: Nagyzerinden megszületett a Körös-vidéki Egyesület. = Nyugati Jelen (Arad-Temesvár), febr. 29./ A Körös-vidéki Egyesület létrehozói Kisjenő, Fazekasvarsánd, Simonyifalva, Vadász, Bélzerind, Szapárliget, Ágya, Feketegyarmat és Nagyzerind, vagyis az térség magyarságának képviselői. /Nagyzerinden megalakult a Körös-vidéki Egyesület. = Nyugati Jelen (Arad - Temesvár), febr. 25./

2000. február 29.

Kocsis Rudolf /Arad/ szobrászművész Kisjenőben született, Iasiban végezte a Képzőművészeti Akadémiát, jelenleg Temesvárott az egyetem képzőművészeti karán tanít. Több egyéni kiállítása volt hazai városokban, továbbá Magyarországon és Németországban. Számos nemzetközi kiállításon is láthatták munkáit, Tokiótól Clevelandig. Szobrai megtalálhatók belga, finn, olasz, svájci stb. magángyűjteményekben. Tavaly decemberben a Romániai Képzőművészek Szövetsége neki ítélte az évi szobrászati díjat. Néhány éve Aradon kiállította formabontó munkáit: két ósdi esernyőt, illetve egy pár bakancsot. Munkáiban a népi motívum meghatározó szerepet játszott és játszik manapság is. A szobrászatban ma a posztmodern kort éljük, amikor már mindent kipróbáltak, jegyezte meg a művész. /Puskel Péter: Országos szobrászati díjat kapott Kocsis Rudolf. = Nyugati Jelen (Arad-Temesvár), febr. 29./

2000. április 27.

Az RMDSZ Arad megyei szervezete ápr. 26-án sajtótájékoztatón mutatta be polgármester-jelöltjét, Bognár Levente jelenlegi alprefektust. Arad megyében az RMDSZ huszonhét helységben indít tanácsost, több mint kétszáz személy vállalná ezt a tisztséget. Tizennégy helyen van teljes lista, kilenc községben, két városban (Kisjenő és Kürtös), valamint Arad municípiumban polgármester-jelölt is indul a tulipán jelével. /Németh Beatrix: A sorrendet a népszerűség döntötte el. = Nyugati Jelen (Arad), ápr. 27./

2001. december 9.

Az Arad megyei Kisjenőn szeptember 29-én átadták és felszentelték a plébánia udvarán felépült ifjúsági központot. A kétszintes központ a kisjenői gyerekek, fiatalok gyülekezeti helye lesz. Itt hittant, színdarabot és verseket tanulhatnak, civilizált körülmények között ismerkedhetnek, barátkozhatnak. /Kettős ünnepség Kisjenőn. = Vasárnap (Kolozsvár), dec. 9./

2002. július 5.

Arad megye összlakossága 1992-ben még 487 617 volt, ma viszont csak 461 730. Arad város népessége is csökken, tíz éve még 190 114 volt, ma 172 824. Arad megyében jelen pillanatban 49 379 magyar él/a megye lakosságának 10,7 %-a/, tíz évvel ezelőtt viszont még 60 946-an voltak. Arad városnak 22 466 magyar lakosa van, 7331-gyel kevesebb, mint az előző népszámláláskor. A magyarok száma Kisjenőn 2021 (2075 volt), Kürtösön 295 (370), Kisiratoson 1568 (1781), Borossebesen 804 (1029). Az 1992-es népszámláláshoz hasonlóan, most is külön nyilvántartották a székelyeket. Akkor a megyében 65-en vallották magukat székelynek, most húszan, s ebből 11 Aradon él. A németek 50%-kal vannak kevesebben mint tíz éve. Egyedül a romák száma gyarapodott: 13 325-ről 17 824-re. /(Irházi János): A 2002-es népszámlálás részeredményei. Fogy a magyarság. = Nyugati Jelen (Arad), júl. 5./

2002. augusztus 13.

Aug. 9-én vitafórumot tartottak Kisjenőn a magyar nyelvű oktatásról Matekovits Mihály helyettes főtanfelügyelő és Nagy Gizella RMDSZ oktatási alelnök jelenlétében. A szülők sérelmezték, hogy egyes tantárgyakat magyar pedagógus hiányában románul tanítanak. Mások Kisjenőn magyar nyelvű elemi beindítását sürgették. Bíró Margit iskolaigazgató az alacsony gyermeklétszámra hivatkozva kétkedésének adott hangot a kisjenői és az erdőhegyi magyar nyelvű elemi párhuzamos működtetésével kapcsolatban. A főtanfelügyelő-helyettes elmondta: az iskolabuszokat az Oktatásügyi Minisztérium kifizeti, de nem működteti. Ezt a helyi érintett önkormányzatnak kell megoldania. /Balta János: A magyar oktatásról Kisjenőben. = Nyugati Jelen (Arad), aug. 13./

2002. szeptember 23.

Az Erdőháti Napok valamennyi eddigi színhelyén egy-egy kopjafát állítottak az esemény tiszteletére, valamennyit Szűcs Béla ny. lelkész (Ant) faragta. A templom előtt felállított erdőhegyit szept. 21-én Tőkés László püspök leplezte le. Először volt Erdőhegy-Kisjenő a házigazdája az immár hatodik alkalommal megrendezett Erdőháti Napoknak. Kisjenőtől Nagyszalontáig 14 település képviseltette magát ezen az ünnepen. Erdőhegy nem oly rég volt 650 éves, Kisjenő pedig 800. Az erdőhegyi református templomban Tőkés László püspök hirdetett igét, majd Kovács Gyula, a helyi református gyülekezet lelkipásztora, az Erdőháti Szövetség elnöke magyarul, románul mondott köszöntőt. A Körös-mente Irodalmi Kör Csanádi János vezetésével ismét szép műsorral emelte az ünnep színvonalát. A nagyzerindi Rozmaring dalcsoport Kossuth-nótái nyitották meg a délutáni rendezvénysorozatot, amelynek fénypontja az Árpád-díj átadása volt. Ezt megelőzően azonban az ünnepelt, Csép Sándor, a Magyar Újságírók Romániai Egyesületének elnöke, publicista, drámaíró, a vidék szülötte megtartotta előadását. Tőkés László püspök nyújtotta át az idei Árpád-díjat Csép Sándornak. A fórum témája az összetartozás erősítése volt. Az 1996-ban létrehozott Erdőháti Szövetség új elnöke Filep Ferenc árpádi lelkész, két alelnöke pedig Csanádi János és Kovács Gyula lett. /Puskel Péter: VI. Erdőháti Napok. = Nyugati Jelen (Arad), szept. 23./

2002. szeptember 30.

Háromnapos rendezvénysorozattal /szept. 27-29./ emlékezett meg Kisjenő magyarsága a város fennállásának nyolcszázadik évfordulójáról, amely egybeesett a helybeli római katolikus templom alapkőlerakásának 225. évével. A 2001-ben átadott Tohósi Szent Márton Ifjúsági Házban a Csanádi János tanár vezette Körösmente Irodalmi Kör tagjai tartottak előadást. A kisjenői fiatalok egy csoportja a 90 éve fennálló gyergyóújfalusi fúvószenekarral járta be az ünneplő város utcáit. /Jámbor Gyula: Nyolcszázadik évét ünnepelte Kisjenő. = Nyugati Jelen (Arad), szept. 30./

2002. október 12.

Okt. 11-én Kányádi Sándor költő Aradon, a Jelen Házban találkozott a kisiskolásokkal. A költő két évvel ezelőtt volt utoljára Aradon, s azóta újabb irodalmi díjjal, kötettel és sok-sok olvasótalálkozóval lett gazdagabb. Életkedve, munkaereje, humora töretlen. Most Budapestről érkezett. Puskel Péter a magyar irodalom legnagyobb élő költőjének nevezte Kányádit. Rendhagyó irodalom óráin kedvességével szinte lefegyverzi hallgatóságát. Ezután Simonyifalván, majd Kisjenőben találkozott olvasóival. Okt. 12-én Vajdahunyadon a ferences zárda óvodaterme, Déván a Traian Líceum díszterme lesz a találkozók helyszíne. A következő napokon Végváron, Újszentesen, Temesváron /a Bartók Béla Líceumban/ és Kisiratoson találkozik Kányádi Sándor az olvasókkal. /Puskel Péter: Magyar irodalmunk legnagyobb élő költőjével találkoztak az aradi kisiskolások. Kányádi "tanító bácsi". = Nyugati Jelen (Arad), okt. 12./

2002. november 11.

Nov. 9-én fölszentelték Borosjenőn az új református templomot, a száz reformátust számláló borosjenői közösség templomát. Igét hirdetett Tőkés László királyhágómelléki református püspök. Két év alatt épült föl a templom. Dr. Vajda Sándor fogorvos nélkül a borosjenői új templom tetején ma még biztosan nem lenne süveg. Segített a belgiumi református testvérgyülekezet, az Illyés Alapítvány, a Gusztáv Adolf Alapítvány és számos magánszemély. Tőkés László püspök szintén besegített. Az istentiszteleten a Csanádi János magyartanár által vezetett Kisjenő-Erdőhegyi Irodalmi Kör tagjai mutattak be zenés-verses összeállítást. Az új templom külső falán három évszámot tüntettek föl: 1523 jelöli a protestantizmus megjelenését Borosjenőn, 1924 a régi református templom felszentelésének évét, 2002 pedig a régi helyén épült új templom felszentelését. /Gujdár Gabriella: Új templomot emelt a száz borosjenői református közösség. = Nyugati Jelen (Arad), nov. 11./

2002. november 12.

Nov. 9-én jótékonysági bált szerveztek az erdőhegyi általános iskola magyar tagozata számára Kisjenőn, a katolikus plébánia udvarán lévő ifjúsági házban. A Tini Mixt diákzenekar is bekapcsolódott. Az iskolának a meglévő két számítógép mellé szüksége volt egy nyomtatóra, valamint egy fénymásolóra. Kisjenő-Erdőhegyen a rendezvény sikeres volt. /Balta János: Kellemest a hasznossal Kisjenőn. A vártnál több volt az adomány. = Nyugati Jelen (Arad), nov. 12./

2002. december 3.

Csanádi János Nagyzerinden született, ott is járt iskolába. A Marosvásárhelyi Pedagógiai Főiskolán szerzett magyar-román szakos tanári diplomát és 1961 óta, azaz 42 esztendeje szülőfaluja magyartanára. Munkáját a Királyhágómelléki Református Egyházkerület 1997-ben Árpád-díjjal tüntette ki. 1969-ben fiatal nagyzerindi értelmiségiekkel megalakították Arad megye akkor egyetlen falusi irodalmi körét, amely 1977-ben felvette az akkor elhunyt egykori helikonos Olosz Lajos nevét. Csanádi évtizedek óta gyűjti a Körösmente folklór- és néprajzi hagyományait. Munkának eredménye a Bús gerlice csengő hangja című körösközi népballadakötete, amely az Alma Mater Alapítvány kiadásában jelent meg. 12 éve létrehozta a Körösmente Irodalmi Kört Kisjenőben, s azóta a két műhely minden olyan alkalommal jelen van a táj művelődési életében, amikor anyanyelven kell szólani. Csanádi János az Erdőháti Napok egyik irányítója és rendszeres szervezője. Nov. 30-án megkapta az EMKE Kun Kocsárd-díját. /Matekovits Mária tanár, az EMKE Arad megyei elnöke: Csanádi János, az Arad megyei Nagyzerind község iskolájának magyar nyelv- és irodalom szakos tanára. = Nyugati Jelen (Arad), dec. 3./

2002. december 27.

Dec. 22-én, vasárnap Kisjenőn az ifjúsági házban az erdőhegyi iskola diákjai műsorral köszöntötték a karácsonyt, az új évet. Az elemisek jelmezekben karácsonyi szokásokat elevenítettek fel. A gimnazisták szavalataikat három nyelven előadott énekekkel fűszerezték. /Bíró Zoltán: Karácsonyi műsor Kisjenő-Erdőhegyen. = Nyugati Jelen (Arad), dec. 27./

2003. február 13.

Hivatásos színészek 12 éve nem léptek fel Erdőhegyen, nagy sikere volt febr. 11-én a kisjenői ifjúsági házban az Aradi Magyar Színház társulata által bemutatott Te rongyos élet című zenés kabarénak. /Fergeteges siker, családias hangulat az ifjúsági házban. = Nyugati Jelen (Arad), febr. 13./

2003. február 21.

Napvilágot látott a kisjenői Mihai Veliciu iskolacsoporthoz tartozó erdőhegyi iskola Diákszó című "sulilapja" első évfolyamának első száma. Van benne Erdőhátról szóló természetföldrajzi jellemzés is. /(balázs): Megjelent az erdőhegyi Diákszó. = Nyugati Jelen (Arad), febr. 21./

2003. március 8.

Pántya Elemér kisjenői római katolikus plébános a helybelieken kívül további tíz település - Gyulavarsánd, Pél, Ottlaka, Székudvar, Ágya, Nagyszintye, Nagyzerind, Feketegyarmat, Simánd és Nadab - katolikusainak lelki gondozását végzi. Nem csupán a lelki gondozást, hanem magyarságukban való megtartást is felvállalja. A felsorolt települések jó részét reformátusok vagy ortodoxok lakják. Ágyán él 60 katolikus, betelepült székelyek. Nagyszintyén három híve volt, közülük egyet eltemetett. Pélen 17 katolikusnak egy magánházban misézik. Rendszeres hitoktatást Simándon tart 19 gyermek számára, továbbá Székudvaron és természetesen Kisjenőn. Székudvaron két éve folyik magyar nyelvű fakultatív oktatás, az iskolában. A többi településen nincs katolikus gyermek. Kivételt képez Pél, ahol a 4 gyermeknek románul kell tartania a hittanórát, mert már nem tudnak magyarul. Az időseknek viszont magyarul misézik. /Emberkatedrálist kell építenünk! = Nyugati Jelen (Arad), márc. 8./

2003. március 10.

Kisjenőn márc. 8-án ünnepelték az Erdőhegyi Bokréta néptáncegyüttes 5. születésnapját. Borgya József táncoktató-mindenes szerint az eltelt öt év próbaidő az együttes, a műfaj, a népi zenés-táncos gondolkodás eszméje megszületésének folyamatában. A kultúrotthonban felléphettek, ez az önkormányzat részéről pozitív gesztus. /Ötéves a Bokréta. = Nyugati Jelen (Arad), márc. 10./

2003. április 25.

Ápr. 23-án Dorel Popa és Király András az RMDSZ-SZDP Arad megyei protokollumot. A megállapodás szerint szeptember 15-ig helyére kerül a Szabadság-szobor. A protokollumhoz hat, 2003-ban megvalósítandó konkrét célokat tartalmazó melléklet tartozik. Ezek kiterjednek a tanácsokban való együttműködésre, infrastruktúra-fejlesztésre a magyarok lakta helységekben, rögzítették a visszaszolgáltatásra váró Arad megyei egyházi épületek listáját. A 26 tétel között szerepel Aradon a Notre Dame Nővérek leánygimnázium, a római katolikus fiúgimnázium, a kisszentmiklósi iskola, a megyében a kisjenői, nagylaki, pankotai, radnai, borossebesi, dezsőházai, székudvari, seléndi, zimándújfalusi, gyulavarsándi, cseraljai (Alunis), komlósi, szemlaki, sági, simándi, vladimirescui, zádorlaki római katolikus (magyar vagy német) elemi iskolák épülete, a máriaradnai ferences kolostor, a gyoroki és borossebesi református elemi iskola épületeinek visszaszolgáltatása. Az egyik melléklet tartalmazza a magyar nemzetiségű személyek megtartását vagy előléptetését az állami intézményekben vezető (döntéshozatali) funkciókban./Mit tartalmaz az RMDSZ-SZDP protokollum? = Nyugati Jelen (Arad), ápr. 25./

2003. július 1.

Tíz év alatt a magyar lakosság 190 ezerrel fogyott, s ez a csökkenés 11,7, míg a román lakosságé csak 4,9 százalékos. Míg 1992-ben hivatalosan 1 620 000 magyart tartottak számon, ma már csak 1 434 377-et. Arad megyében most 49 379 magyar él, az összlakosság csupán tíz százaléka, tíz évvel ezelőtt még 60 946 magyar élt a megyében. A megyeszékhelyen a magyarok létszáma 22 466 fő, 7331-gyel kevesebb, mint az előző népszámláláskor. Ez Arad lakosságának 13 százalékát jelenti. A kisjenői magyarok száma 20 021 (-51), Kisiratosé 1586 (-195). A németek ötvennel vannak kevesebben, a zsidók száma a megyében 299-ről 193-ra csökkent, csak a cigányok száma gyarapodott 13 325-ről 17 824-re, bár ez a szám jóval magasabb lehet, sok cigány ugyanis nem romának, hanem románnak vallhatta magát. Vallási hovatartozás szempontjából a helyzet a következő: ortodox - 72,9%, római katolikus - 10,1%, pünkösdista - 6,3%, baptista - 4,0%, református - 2,7%, görög katolikus - 1,1%, más vallás - 0,4%. 1992-höz képest az ortodoxok száma 6%-kal, a római katolikusoké 20%-kal, a reformátusoké 19,6%-kal, az evangélikusoké 10,5%-kal esett, miközben a pünkösdisták 56,3%-kal, az adventisták 15,5%-kal és a görög katolikusok 2,1%-kal vannak többen. Temes megyében is a magyar veszteség a legnagyobb: tíz évvel ezelőtt a magyar közösség még 62 788 lelket számlált, most csak 51 412 személy vallotta magát magyarnak. 11 382 magyar nemzetiségű személlyel van kevesebb, vagyis a megye népveszteségének csaknem a felét ez a csökkenés teszi ki. Apad a német (jelenleg 14 103 lélek), a szerb, szlovák, zsidó, orosz, bolgár, cseh, szlovák, örmény stb. közösség is, emelkedőben van viszont a román, roma, ukrán, horvát, török, görög stb. nemzetiségűek száma. /Kilin Sándor: Hányan vagyunk? = Nyugati Jelen (Arad), júl. 1./

2003. július 8.

Alig fejeződött be a végvári néptánc-tábor, máris újabb vette kezdetét. Csanádon 140 gyermek gyűlt össze - csanádiak, végváriak, dettaiak, temesváriak, újszentesiek, valamint az Arad megyei Kisjenőből és Simonyifalváról - a júl. 7-én kezdődött táborban, amely 12-ig tart. /(Nagyálmos): Csanádon néptánc-tábor kezdődött. = Nyugati Jelen (Arad), júl. 8./

2003. július 18.

A Romániai Magyar Pedagógus Szövetség (RMPSZ) és az Erdélyi Magyar Közművelődési Egyesület (EMKE) Arad megyei szervezete nagyobb pénzösszeget pályázott meg a magyarországi Apáczai Közalapítványnál. A pályázatot - Számítógépek a szórványoktatásban - kimondottan 6 és 14 év közötti gyermekekkel foglalkozó intézmények számára írták ki. A megpályázható támogatásból hárommillió forintot ítéltek meg az aradiaknak. Ebből sikerült húsz számítógépet, húsz fénymásolót, húsz számítógépes programcsomagot és két szkennert vásárolniuk. Húsz intézmény - nem csak iskola - jut számítógéphez. Nagyiratos, Erdőhegy, Kisjenő esetében a plébániák, parókiák lesznek a gépek tulajdonosai. A kedvezményezettek között van a Kölcsey Egyesület, az EMKE, a pedagógusszövetség, nyilatkozta Matekovits Mihály, az RMPSZ megyei elnöke, országos alelnöke. /Karácsonyi Zsolt: Számítógépek a magyar szórványnak. = Nyugati Jelen (Arad), júl. 18./

2003. október 16.

Okt. 15-én Aradon a belvárosi református parókián találkozott aradi olvasóival az 55. születésnapját ünneplő Művelődés folyóirat főszerkesztője, Szabó Zsolt és műszaki szerkesztője, Murád Betti. A főszerkesztő a Művelődésnek Erdély-szerte megnyilvánuló kulturális kapocs szerepéről, Kós Károly építészetéről, grafikusi munkásságáról, illetve a Kriterion Könyvkiadó legújabb kiadványairól tartott előadást. Az előző napon a Művelődés munkatársai Kisjenőn tartottak találkozót. /Művelődés-találkozó Aradon. = Nyugati Jelen (Arad), okt. 16./

1998. szeptember 28.

Temesváron bensőséges hangulatú ünnepségen köszöntötték a 90. életévét betöltő dr. Boros Béla címzetes érseket. A Kräuter Sebestyén temesvári püspök által celebrált szentmisén dr. Jakubinyi György gyulafehérvári érsek olvasta fel a Szentszék üdvözlő táviratát. Az egyházmegye papjai és a vendégek a püspöki palotában folytatták az ünneplést, az Éjen sokáig énekkel köszöntötték a 90 évesen is víg kedélyű érseket. A kommunista börtönöket megjárt dr. Boros Bélának 1994-ben Magyarország a Köztársaság Érdemrendjének középkeresztjét adományozta. A kitüntetést a Határon Túli Magyarok Hivatala elnöke adta át az érseknek. /Éljen sokáig, érsek úr! = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 28./ Dr. Boros Béla /sz. Kisjenő, 1908. szept. 20/ 14 évig volt börtönben.


lapozás: 1-30 | 31-60 | 61-76




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2017
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998