udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2009
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 11 találat lapozás: 1-11
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Helymutató:

1995. július 9.

Júl. 7-9-én tartották meg Kiskőrösön a magyarországi Irodalmi Társaságok Szövetségének találkozóját, melyen a határon túli magyar nemzeti közösségek képviselői is részt vettek. A megjelentek megvitatták a határon túli magyar közösségek szellemi életének önszerveződését, az irodalmi társaságok együttműködésének lehetőségét. A találkozón a szatmári és aradi Kölcsey Egyesület, a nagykárolyi Kaffka Margit Társaság, a nagyszalontai Arany János Művelődési Egyesület, a kikőrösjenői Művelődési Egyesület, a marosvásárhelyi Lorántffy Zsuzsanna Nőegylet, a csíkszeredai NYIT /Nyelv-, Irodalom Tanítás Társulat/ a szilágsági EMKE szervezet és a zerindi Művelődési Egyesület képviseltette magát. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), júl. 11., 571. sz./

1995. augusztus 1.

Segesváron júl. 30-án a városi művelődési házban emlékeztek Petőfire, Oláh Tibor tartott előadást, majd Máthé András helytörténész. Tőkés László püspök is jelen volt. Másnap Fehéregyházán folytatódott az emlékezés, Gábos Dezső, a Petőfi Sándor Művelődési Egyesület elnöke köszöntötte a megjelenteket, akik között volt Zonda Attila, a Maros megyei RMDSZ elnöke, Pokorny László, a Romániai Magyar Kereszténydemokrata Párt elnöke. Az ünnepség szónokai voltak: Tőkés László, Papp Kincses Emese Csíkszeredából, Fülöp Lajos múzeumigazgató Székelykeresztúrról, Takács István Kiskőrösről. /Népújság (Marosvásárhely), aug. 1./

1995. augusztus 1.

Segesváron júl. 30-án a városi művelődési házban emlékeztek Petőfire. Oláh Tibor tartott előadást, majd Máthé András helytörténész. Tőkés László püspök is jelen volt. Másnap Fehéregyházán folytatódott az emlékezés, Gábos Dezső, a Petőfi Sándor Művelődési Egyesület elnöke köszöntötte a megjelenteket, akik között volt Zonda Attila, a Maros megyei RMDSZ elnöke és Pokorny László, a Romániai Magyar Kereszténydemokrata Párt elnöke. Az ünnepség szónokai voltak: Tőkés László, Papp Kincses Emese Csíkszeredából, Fülöp Lajos múzeumigazgató Székelykeresztúrról, Takács István Kiskőrösről. /Népújság (Marosvásárhely), aug. 1./

2000. augusztus 31.

Petőfi Sándor és Szendrey Júlia házasságkötésének 150. évfordulója óta minden esztendőben a szeptember eleji koltói hagyományos ünnepséget megelőző nap Erdőd és Nagykároly is megemlékezik a szerelmes költőről. Idén e két helység szeptember 2-án a Kárpát-medence Petőfi-emlékhelyeinek küldötteit látja vendégül. Kecskemét, Kiskőrös, Kolozsvár, Losonc, Munkács, Nagypeleske, Nagyszalonta, Pápa, Rozsnyó és Szatmárnémeti jelezte jelenlétét, valamint fellépését az ünnepi műsorban. A Szatmár megyei Petőfi-ünnepségek meghívottjai Kolozsvárról Dávid Gyula irodalomtörténész, Budapestről pedig Tabajdi Csaba országgyűlési képviselő, Kerényi Ferenc Petőfi-kutató, valamint Bán Éva és Budai Katalin, a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma munkatársai. /Muzsnay Árpád: A Petőfi-emlékhelyek küldöttei találkoznak. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), aug. 31./

2001. január 3.

Gazdagodott a Petőfi-zarándokhelyek sora. Kiskőrös, Kiskunfélegyháza, Fehéregyháza és a világszabadság költőjére emlékeztető több más település után immár Marosvásárhelyen is van egy kis tér, ahova az új év első napján el lehet menni emlékezni, tisztelegni. Jó néhány marosvásárhelyi gyűlt össze pár percre Hunyadi László alkotásánál. Akadt virág, spontánul felcsendült Petőfi-dal is. /A Költőt is köszöntötték. = Népújság (Marosvásárhely), jan. 3./

2001. május 28.

A dél-lengyelországi Tarnówban máj. 26-án felavatták a Bem-Petőfi emlékkaput és a lengyel-magyar történelmi emlékparkot. A városban áll Petőfi Sándornak, Bem segédtisztjének a mellszobra, amelyet Kecskemét városa 1985-ben ajándékozott Tarnównak. A szobor előterében felavatták fel a sepsiszentgyörgyi székely mesterek által faragott kopjafákat, rajtuk Bem tábornok erdélyi csatáinak dátumaival. A park bejáratánál emelkedik a szintén sepsiszentgyörgyi mesterek által faragott, 5 méter magas székelykapu, a kétnyelvű felirat tanúsága szerint Bem és Petőfi emlékkapuja. Rajta Petőfi egyik Bemről írott verse - Az erdélyi hadsereg - két versszaka olvasható magyar és lengyel fordításban. Az ünnepségen jelen volt Kovács István krakkói főkonzul (az esemény főszervezője) is. Mintegy 100 tagú magyar csoport érkezett az avatásra, megjelent a település két testvérvárosának, Sepsiszentgyörgynek és Kiskőrösnek a polgármestere. Az ünnepségeken korhű öltözékben, lovon részt vettek több hagyományőrző magyarországi huszárezred tagjai és a 15. székely határőr gyalogezred gelencei szakasza. A tarnówi székelykapu a második ilyen emlékmű Dél-Lengyelországban. 1999 júniusában, II. János Pál pápa legutóbbi lengyelországi zarándoklata alkalmával állították fel Stary Saczban (Ószandecen) a gelencei székely mesterek által faragott, a tarnówinál is nagyobb székelykaput abból az alkalomból, hogy a pápa szentté avatta a városka kolostorában élt Árpád-házi Kingát. /Székelykapu Bem apónak. Lengyel-magyar emlékpark Tarnówban. = Krónika (Kolozsvár), máj. 28./

2003. július 15.

Tizedik alkalommal szervezték meg Korondon a nemzetközi irodalmi és folklórtábort, amelyen most a centenáriumhoz méltó rangos programon vehettek részt győri, kiskőrösi, kiskunfélegyházai, biharkeresztesi, felvidéki, csíkszeredai, kárpátaljai és helyi csapatok. Az egyhetes tábor Kultúrtörténeti, irodalmi helyismereti jellegű találkozókon vesznek részt a hét folyamán. /Ferencz Imre: Hazanéző irodalmi és folklórtábor. = Hargita Népe (Csíkszereda), júl. 15./keretében hangzott el Szekeres Sándor előadása, aki Székely Mózes emlékét idézte. Miholcsa József nemrég felavatott szoborkompozícióját értelmezték a jelen lévő fiatalok.

2002. március folyamán

Toró T. Tibor parlamenti képviselő beszédében utalt arra, hogy a vegyes lakosú Zsombolyán a magyarság Kaba Gábor személyében képes volt a saját soraiból polgármestert állítani a város élére. Petőfi szobrot állítottak a város szívében, a főutcán. Markó Béla, az RMDSZ országos elnöke és Elekes Botond, Magyarország Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériumának főosztályvezetője is beszélt az ünnepségen. Küldöttséggel képviseltette magát Keszthely, Kőszeg, Kapuvár, Sajószentpéter, Tatabánya, Kiskőrös, Jászberény, Hajdúböszörmény, Kiskunmajsa, Budapestről a XVI. és XVII. kerület, Apátfalva, Szeged. A közönség tapssal köszöntötte Soltész Teophilt, a szobor alkotóját. /Sipos János: "Zsombolya népe a jól végzett munka örömével ünnepelhet" Petőfi szobor a költők sétányán. = Nyugati Jelen (Arad), márc. 9./

2007. július 14.

V. Erdős László honvédezredes a Nyugati Magyarság júniusi számában terjedelmes összeállításban emlékezett meg a méltatlanul megtagadott honvédtábornokokról, köztük Dálnoki Veress Lajos vezérezredesről, Dálnoki Miklós Béla vezérezredesről, Nagybaczoni Nagy Vilmos vezérezredesről, akiket a megszállók és a kommunista hatalom bosszúhadjárata elért, és koholt koncepciós perek alapján elítélt és bebörtönzött, egyeseket közülük emigrációba kényszerített. Erdős László történelmi panorámát rajzolt Dálnok históriai küldötteiről: ,,Ritka az a falu Háromszéken, amely annyi jelentős szülöttel és innen elszármazott személyiséggel büszkélkedhetne, mint éppen Dálnok. Soroljuk: Dálnoki Veress Demeter (XVIII. század) egyházi író, dálnoki Veress Gerzson, XVII. századi kuruc költő, történetíró, s. Nagy Mihály (1612–1648) és d. Nagy Lőrincz (1614–1661), kolozsvári unitárius gimnáziumi tanárok, előbbi teológiai író, utóbbi héber filológus. Itt született Földes Géza (1857–1937) pedagógus, újságíró, szerkesztő, Darkó Jenő (1880–1940) bizantinológus, szerkesztő, az MTA tagja, Kozma Dénes (1875–1925), a magyar mezőgazdasági irodalom úttörője, Hadnagy Albert (1901–1967) levéltári igazgató. Idevalósi családból származtak, és Dálnokhoz kötődtek az író és költő Gaál József (1811–1866), valamint két neves magyar hadtörténeti személyiség, két vezérezredes: dálnoki Veress Lajos (1889–1976), az 1944-ben Erdélyben harcoló 2. magyar hadsereg parancsnoka, hadtörténeti író és dálnoki Miklós Béla (1890–1948) 1944-ben a Kárpátokban harcoló I. magyar hadsereg parancsnoka, Magyarország ideiglenes miniszterelnöke 1944–45-ben. ” Erdős László a felsoroláshoz hozzátoldotta Veress Dánielt és Veress Gerzsont is. Dálnoki Veress Lajos vezérezredes /sz. Sepsiszentgyörgy, 1899. okt. 6./ elvégezte a Ludovika Akadémiát. 1942-ben a szovjet elleni nyári hadműveletekben a 2. magyar hadsereg páncélos hadosztályának parancsnoka. 1944. március 19-én, a német megszállás hírére mozgósított, majd Horthy Miklós csapdába csalását és a német túlerőt látva visszavonta a parancsot. 1944. augusztus 1-jével vezérezredessé léptették elő, és az Észak-Erdélyben állomásozó 2. magyar hadsereg parancsnoka. Horthy Miklós az október 15-i kiugrási kísérlet előtt akadályoztatása esetére a helyettesévé, ,,homo regiusszá” nevezte ki. A kormányzói proklamáció után kiadta a parancsot a visszavonulásra, de a németek letartóztatták, és átadták a nyilas hatóságoknak. A hadbíróság 15 évi fegyházra ítélte, Sopronkőhidán őrizték. 1945. március 28-án őreivel együtt megszökött, de a szovjetek elfogták, és 1946 januárjáig a kiskőrösi szovjet internálótáborban tartották fogva. Szabadulása után igazolták, de a Magyar Kommunista Párt megakadályozta kinevezését a Honvédelmi Minisztériumba, s 1946-ban nyugdíjazták. 1947-ben őrizetbe vették, és köztársaság-ellenes összeesküvés vádjával első fokon halálra, majd másodfokon kegyelemből életfogytiglani börtönbüntetésre ítélték. 1956. október 28-án a szabadságharcosok szabadították ki Márianosztráról. November 3-án elhagyta az országot, és Londonban telepedett le. 1976. március 29-én halt meg. Donáth György, félig erdélyi gyökerű, maga is híres katonacsalád sarja, a koncepciós perekben halálra ítélt konok székely a Horthy-rendszer visszaállításának megkísérlésével vádoltan az utolsó szó jogán, miután kijelentette, hogy semmiféle földi igazságszolgáltatási fórumhoz nem fog kegyelemért folyamodni, ezt mondta: ,,Dálnoki Veress Lajos vezérezredes volt az, aki 1944. márciusban hadtestét mozgósította, Veress vezérezredes volt az, aki kétszázezer embernek olyan intézkedést adott, amelynek következtében a németek súlyos vereséget szenvedtek. Ő volt az, aki a kormányzói hadparancsot végrehajtotta. ” – Donáth szerint az egész demokratikus rend jogforrásának egyik megalkotója mégsem lehetett ilyen vád fő hordozója. Dálnoki Veress Lajos vezérezredes elítélése példa arra, hogy a magyarországi kommunista rezsim miként ítélte halálra, záratta börtönbe és pusztította el, miként kényszerítette a magyarság legjobbjait emigrációba. /Sylvester Lajos: Méltatlanul megtagadott honvédtábornokok (Koholt koncepciós perek nyomában). = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), júl. 14./

2007. július 30.

A hagyományhoz híven, idén is egész napos rendezvény-sorozattal emlékeztek Fehéregyházán a nemzet költőjére, halálának 158. évfordulóján. Június 29-én az ünnepség a két évvel ezelőtt helyreállított ispánkúti Petőfi-emlékműnél kezdődött, majd a Milleniumi Unitárius templomban tartott ünnepi istentiszteletet követően a résztvevők a múzeumkertben rótták le kegyeletüket a költő emléke előtt. Eljöttek a fehéregyházi Petőfi Sándor Művelődési Egyesület, illetve Kiskőrös és Kiskunfélegyháza önkormányzatainak vezetői is. – A magyarságnak mindmáig adóssága van Petőfi Sándorral szemben, mert az általa vallott eszmények, a szabadság, egyenlőség és testvériség mindmáig nem valósultak meg – hangsúlyozta Markó Béla RMDSZ-elnök ünnepi beszédében. Az emlékezés zenés- verses műsorral zárult. /Fehéregyházán emlékeztek a nemzet költőjére. Markó Béla: A magyar nemzet adósa Petőfinek. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 30./

2009. november 16.

Változatos programja volt a Zsil völgyi Kulturális Napoknak. A rendezvénysorozat Lupény és a Zsil völgye magyarországi testvérvárosi-testvértérségi kapcsolata égisze jelében zajlott. Nyár óta a Bács-Kiskun megyei Kecel Lupény testvérvárosa, a Kiskőrösi kistérség pedig egyre szorosabb együttműködési kapcsolatot épített ki az Aninósza-Vulkán-Lupény-Urikány nyugat-zsilvölgyi térséggel. A rendezvénysorozat Lupényban szüreti bállal kezdődött, amelyen a szomszédos Vulkán, Urikány és Petrozsény magyarjai is részt vettek. A Mátyus Enikő tanárnő által felkészített lupényi magyar iskolások a Görög Ilona színdarabot adták elő, majd néptáncokat mutattak be. Másnap, november 14-én Urikányban folytatódott a program, ahol a lupényi, dévai, vajdahunyadi, kolozsvári és keceli focisták mérkőztek meg. /Chirmiciu András: Zsil-völgyi magyar kulturális napok. = Nyugati Jelen (Arad), nov. 16./


lapozás: 1-11




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2017
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998