udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2009
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 23 találat lapozás: 1-23
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Helymutató:

1998. február 26.

Székelyföld címen Csíkszeredában 1997 októbere óta megjelenik egy új kulturális folyóirat, a Hargita Megyei Művelődési Tanács és a Gyergyószárhegyi Alkotóközpont kiadásában. A lap szerkesztői, Ferenczes István főszerkesztő, Molnár Vilmos és György Attila szerkesztők Nyárádszereda olvasói előtt mutatkoztak be. A Székelyföld Académia Transylvanica rovatában az erdélyi művelődés és tudomány jelesei kapnak szót. Az eddig megszólaltatottak: Imreh István történész, Toró Tibor fizikus, Fábián Ernő filozófus, dr. Csedő Károly orvosprofesszor. Megrázó riportregény is található a folyóiratban /Benkő Levente: A földvári haláltábor foglyai/. A lap munkatársai Kiskenden is részt vettek egy irodalmi esten. /Vásárhelyi Bálint: Júlia napján, Nyárádszeredán és Kiskenden. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 26./

1999. augusztus 16.

Megjelent Péterfy László Kibéd és egyháza /Infopress, Székelyudvarhely/ című nagymonográfiája. A Nagykenden élő szerzőhöz benézett Bálint Mózes, amikor éppen hazaérkezett a moldvai Klézséről vagy Szabófalváról, Pusztináról, ahol akkoriban talán tízezredszer járt. Péterfy László a nyolcvankilencedik esztendejét tapossa, és negyven éven át református lelkészként szolgált. Péterfy László már több település monográfiáját elkészítette. így Siklód (1957), Balavásár, Gyulakuta (1960), Héderfája (1975), Bonyha (1976), Nagy- és Kiskend (1978), végül pedig szülőfaluja, Nyárádselye monográfiáját. /Oláh István: Kibédi krónika. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 16./

2001. január 9.

A marosvásárhelyi székhelyű Családok és Nagycsaládok Országos Egyesülete a múlt hét végén tartotta közgyűlését, amely vitával kezdődött. A kétéves tevékenységről szóló beszámolót Both Gyula alelnök készítette, a gyűlést pedig Nagy Ágnes alelnök vezette. András Dezső elnök már a beszámoló felolvasása előtt kijelentette: a közgyűlés szabályzatellenes, a községi küldöttségek, melyek képviselői jelen voltak a közgyűlésen, nem rendelkeznek szavazati joggal, hiszen nem jogi személyiségek. Bejelentette: a törvényszéken kezdeményezni fogja, hogy az egyesületet jogi úton számolják fel. András Dezső és a jelenlevő többi személy kölcsönös vádaskodásba bocsátkozott, majd András elnök úr és egy másik alapító tag elhagyták az összejövetel helyszínét. Az alelnöki beszámolóból kiderült: az 1997-ben bejegyzett egyesület, melyhez több nemkormányzati szervezet is csatlakozott, gazdag tevékenységet fejtett ki. Maros megyében Vásárhelyen kívül Gernyeszegen, Szászrégenben és Üvegcsűrön hoztak létre tagszervezetet. A Testvériség nevű, az egyesülethez csatlakozott szervezetnek Kiskenden és más Maros megyei helységekben is van fiókszervezetei. Ezek nagy részének székházat is szerzett az országos egyesület. Folyamatosan támogatták a nagy családokat, nem különben az árvízkárosultakat, nemcsak a hazaiakat, de az ukránokat is. A közgyűlést bojkottáló András Dezső egymaga 40 millió lejnyi támogatást szerzett az egyesületnek. Két év alatt mintegy 136 millió lej értékű adományt kaptak, kezeltek. Nemcsak Maros megyében, de Hargita és Kovászna megyében is készítettek esettanulmányokat szegény családokról, és lehetőségeik szerint segítették őket. A szegény családok gyermekeinek táborokat szerveztek. A gyűlésen jelen levő Fodor Imre marosvásárhelyi alpolgármester, aki székházhoz juttatta az egyesületet, felkérte annak tagjait és leendő vezetőségét: a szervezeten belül tisztázzák a vitás dolgokat, a nemes célok elérése érdekében pedig egyesítsék erejüket. A közgyűlésen megválasztották elnöknek Both Gyulát, alelnök maradt Nagy Ágnes és szintén alelnök lett Szász András. /Máthé Éva: Botrányos kezdet, csendes folytatás. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 9./

2002. szeptember 6.

Aug. 30-án került sor Nagybányán a Szépkorúak szavalóversenyére. A házigazda szerepét betöltő város nyugdíjasai mellett szolnoki, kiskendi, felsőbányai, szinérváraljai, valamint máramarosszigeti jelentkezők versenyeztek. A rendezvény fénypontját Banner Zoltán Arany János verseiből összeállított Rendületlenül című műsora biztosította. /Farkas E. Zoltán: Petőfi és a "szépkorúak". = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 6./

2003. január 13.

Az utóbbi hónapokban Marosvásárhelyen felélénkült a magyarországi mintára alakult polgári körök élete. A Tőkés András pedagógus által vezetett egyik polgári kör mozgalommá nőtte ki magát, és felhívással fordult a város magyarságához: vállaljon aktívabban részt az őt érintő társadalmi-politikai életben. A mozgalom jan. 25-én tartja hivatalos alakuló ülését Kiskenden. Tőkés rájött arra, hogy több, apró, kis körre van szükség. Jobb, ha a városban van három, négy vagy tíz kisebb, dolgozni vágyó és tudó polgári kör, mint egy és nagy, amely lényegében mozgásképtelen" - véli Tőkés. Ritkulnak a város- és faluközösségek, a szakmai és kulturális közösségek és a baráti társaságok. Gyengülnek a nemzeti intézmények. "A konkrét lépésre Mádl Ferenc magyar köztársasági elnök őszi, marosvásárhelyi látogatása után szántuk el magunkat. Közismert, hogy olyan személyiségek, mint Illyés Kinga színművész és Csató Béla főesperes törlése a kitüntetett személyiségek listájáról elégedetlenséget váltott ki a vásárhelyi értelmiségiek körében. Az már csak tetézte a dolgokat, hogy december elsején a Maros megyei magyarság választott képviselője, az RMDSZ elnöke elment koccintani a román pártok vezetőivel." - mondta Tőkés András. Szőcs Géza, az RMDSZ egykori főtitkára felajánlotta központi fekvésű ingatlanját a Polgári Mozgalom székházának; egy vállalkozócsoport elvállalta annak felújítását, a nyugdíjasok köre pedig a napi ügyeletet biztosítaná; egy másik kör az írott anyagok nyomtatását, újságkiadást vállalta. A Polgári Mozgalom politikai tevékenységét az RMDSZ keretében fejti ki. Tőkés szerint az RMDSZ vezetősége annyira elszakadt tagságától, hogy a polgári körök a maguk öt-hatszáz aktív tagjával képesek lennének átbillenteni az RMDSZ-en belüli erőviszonyokat.Az RMDSZ felsőbb vezetősége nem nézi jó szemmel a polgári kezdeményezést. Kelemen Atilla parlamenti képviselő, a szervezet megyei elnöke nem tartja szükségesnek a polgári mozgalmat. Kerekes Károly képviselő viszont szükségesnek tartja a polgári köröket. Izsák Balázs, a Reform Tömörülés egyik meghatározó egyénisége kifogásolta, hogy a polgári mozgalmak az RMDSZ szárnya alatt vannak. Sokan tartanak az utóhatásoktól. Főként olyanok, akiknek felettesei RMDSZ-vezetők vagy a Markó-vonal elkötelezettjei. Dónáth Árpád főtanfelügyelő-helyettes például csatlakozott a polgári körhöz, ezért az RMDSZ javaslatára Dónáthot egyik napról a másikra menesztették tisztségéből. Ovidiu Natea prefektus és Stefan Somesan főtanfelügyelő is meglepetését fejezte ki az RMDSZ hirtelen pálfordulása miatt. - Döbbenetes arányban csökkent a romániai magyar lakosság száma, megromlott egészséges szerkezete. E kettős folyamat a nemzeti fennmaradásunkat biztosító nagy- és kisközösségeinket, alapvető társadalmi intézményeinket kezdte ki, veszélyezteti nemzeti létünket - áll abban a felhívásban, amelyet a marosvásárhelyi Polgári Mozgalom létrehozói fogalmaztak meg, és amelyet eddig 78 személy írt alá. Köztük található a város egyik alpolgármestere, továbbá ismert lelkészek, tanárok, orvosprofesszorok, városi tanácsosok, képzőművészek, színészek, történészek, jogászok. /Szucher Ervin: Polgári körök alakulnak Erdélyben is. = Krónika (Kolozsvár), jan. 13./

2003. január 27.

Jan. 25-én huszonegy Maros megyei polgári kör vett részt Kiskenden az alakuló ülésen, ezzel hivatalosan is megalakult a Polgári Mozgalom. A jelenlévők leszögezték, tevékenységüket az RMDSZ-en belül kívánják folytatni. A frissen végzett egyetemi hallgatóktól a kisnyugdíjasokig, kétkezi munkásoktól az egyetemi előadó tanárokig szinte minden társadalmi és korosztály képviseltette magát. Testületileg beiratkozott a marosvásárhelyi Lorántffy Zsuzsanna Egyesület és a Református Kollégium - Bolyai Farkas Gimnázium Öregdiákjainak Baráti Köre. "Tizenhárom évi reménykedés után rájöttünk, hogy nem szabad tovább szótlanul tűrnünk mindazt, amit egyes vezetőink véghezvisznek. Lényegében nem is minket, hanem egyes érdekcsoportokat képviselnek" - mondta el a marosvásárhelyi Deák Árpád, aki egy csaknem harminc éve működő, tizennégy fős kört képviselt. A találkozón bírálatok áradata érte az RMDSZ csúcsvezetőségét. A jelenlévők többsége viszont úgy vélte, hogy az erdélyi magyarságnak nincs szüksége más pártra. Egyhangúlag visszautasították az utóbbi napokban az RMDSZ több képviselője által megfogalmazott vádakat, és kitértek a Makkai Gergely által írt cikkre. A parlamenti képviselő a Népújság január 23-i számában Az Erdélyi Polgári Mozgalom kereszténydemokrata szemmel című írásában heves támadást intézett a kiskendi kezdeményezők ellen. Fülöp G. Dénes, a Vártemplom nyugalmazott lelkésze a polgári szerveződés hagyományairól és fontosságáról beszélt, majd Kós Károly mondásának aktualitására hívta fel a figyelmet: "Üljünk le, és diskuráljunk" - idézte a polihisztort. Az egyik kör vezetője és a mozgalom felkarolója, Fodor Imre szerint a hatékonyság és az eredményesség kulcsa a keresztény életszemlélettel végzett bizakodó, ha kell, önfeláldozó, közösségi munkában rejlik. Marosvásárhely alpolgármesterének kijelentését a fórumon megszületett szándéknyilatkozat is tartalmazza. Tőkés András elmondta, hogy a valós demokráciákban a civil társadalom irányítja a politikumot, nem pedig fordítva. A Polgári Mozgalom következő ülését februárban Marosvásárhelyen, egy hónap múlva pedig Nagyernyében tartják. A kezdeményezők tervezik a mozgalom hivatalos bejegyeztetését is. /Szucher Ervin: Megalakult a Polgári Mozgalom. = Krónika (Kolozsvár), jan. 27./ Kolcsár Sándor ny. unitárius esperes, az RMDSZ megyei szervezetének volt elnöke kiemelte: jót akarunk, mindannyiunk számára. Megjelentek új és régebbi csoportok. A Borsos Tamás Kör (Czellecz Jenő és Kiss István), a Semper Reformanda Kör (Márton János), a Becsület Polgári Kör (Gál Márton), a MA- Tíz Kör (Kincses Mária), és a sort folytatni lehet. Köztük van falusi vezető, mint Adorjáni Dezső Gyulakutáról, van nagycsaládos-egyesületi vezető (Csiki Sándor Nyárádszeredából), van Bizakodó Kör (Fodor Imre), és van pedagógus kör (Erdőcsinádról), több egyházi alapon szerveződő kör (Nagyernye, Kiskend), van szakmai vonalon szerveződő kör (Jobb jövőt! - dr. Ráduly Levente. A megjelentek között volt Zolcsák Sándor, dr. Jakab Sámuel, Nagy László, Kovács Júlia, dr. Kisgyörgy Árpád, Magos Méta Mária, Kilyén Ilka és Pál-Antal Sándor. A MA-TÍZ Kör elindította a Szólalj meg először magyarul! Mozgalmat: Amikor bemész egy üzletbe, köszönj és kérj magyarul. - Aztán: készítsenek sérelmi listát. Magyar tulajdonosok nem tesznek kétnyelvű tájékoztató szövegeket boltjaikba. Akórházból a román orvosnő kiutasított egy református papot, aki lelki gondozásban kívánta részesíteni egyik hívét. /Bölöni Domokos: Az erdélyi magyar polgári körök első fórumáról. = Népújság (Marosvásárhely), jan. 28./

2003. február 27.

Maros megyében sokan elégedetlenek Tőkés László tisztségének megszüntetésével. A Polgári Mozgalom bölcsőjének nevezett Kiskenden Tőkést továbbra is tiszteletbeli elnöknek tekintik, a faluban és a környékbeli településeken pedig a fizető tagok jelentős része kezdi megtagadni az RMDSZ-t. Adorjáni Dezső, a gyulakutai RMDSZ-elnök kijelentette, hogy az RMDSZ jelölőgyűlését Gyulakután tartották, de neki, az RMDSZ elnökének nem is szóltak. Hat szomszédos település - Erdőszentgyörgy, Gyulakuta, Balavásár, Kiskend, Nagykend és Szentdemeter - RMDSZ-elnöke, illetve a választmányok tagjai nyílt levélben tiltakoztak az eljárás ellen, őket sem értesítették a gyűlésről, továbbá közölték, hogy sokakban negatív érzést váltott ki a tiszteletbeli elnöki tisztség megszüntetése. /Szucher Ervin: Tőkést tekintik tiszteletbeli elnöknek. = Krónika (Kolozsvár), febr. 27./

2003. október 2.

Aradon tartják első egyeztetésüket az RMDSZ ellenzékének számító politikai erők. 2002. febr. 6-án alakult meg az RMDSZ képviselőházi frakciója keretében a Polgári Szárny kilenc képviselővel /Birtalan Ákos, Kerekes Károly, Kovács Zoltán, Kónya-Hamar Sándor, Pécsi Ferenc, Ráduly Róbert, Szilágyi Zsolt, Toró T. Tibor és Vekov Károly/. A Polgári Együttműködés Tanácsa (PET) 2002. máj. 25-én, a marosvásárhelyi Vártemplomban alakult meg az RMDSZ keresztény-nemzeti platformja, a Reform Tömörülés és a Magyar Ifjúsági Tanács (MIT) SZKT-ból kizárt képviselőinek együttműködési nyilatkozata alapján. A PET a későbbiekben nem tevékenykedett. "A Magyar Polgári Szövetség (MPSZ) valamennyi székelyföldi településen indul a helyhatósági választásokon" - nyilatkozta a Krónikának Szász Jenő, az MPSZ elnöke. - Azt is fontolgatjuk, hogy Erdély olyan településein, ahol legalább 15 százalékos a magyarság aránya, szintén indítsuk jelöltjeinket." Szász Jenő elmondta, az Udvarhelyért Polgári Egyesületből alakult Magyar Polgári Szövetség annak lehetőségét is mérlegeli, hogy Kolozsváron is beleszóljon a helyhatósági választások kimenetelébe. Szász Jenő úgy vélte, Kolozsváron az MPSZ csak azokat a magyarokat mozgósítaná, akik amúgy nem mennének el szavazni. Szász hangsúlyozta: megegyezés született, hogy a Maros megyei Polgári Mozgalom jelöltjei szintén az MPSZ színeiben indulnak majd.A Magyar Polgári Szövetség megalakulását ez év márc. 31-én jelentették be; a székelyföldi polgári körök és egyesületek alulról szerveződő ernyőszervezeteként határozta meg önmagát. A nyolctagú vezető testület által irányított MPSZ-ben a hat székely széket (Csík, Udvarhely, Sepsi, Gyergyó, Kézdi és Maros) nyolc személy képviseli. Szász Jenő közölte, a legnagyobb problémát az infrastruktúra hiánya okozza. "Székházgondjaink vannak a területi szervezeteknél; irodákra van szükségünk ahhoz, hogy az adminisztrációt működtethessük. A pénzek ugyanakkor kizárólag az RMDSZ-hez érkeznek; mindennek ellenére bizakodóak vagyunk" - jelentette ki az MPSZ elnöke. "A Polgári Mozgalom az Erdélyi Magyar Polgári Szövetség színeiben indul a helyhatósági választásokon" - nyilatkozta Tőkés András, a Maros megyei szervezet elnöke. A Polgári Mozgalom a civil társadalom részeként kívánja kifejteni tevékenységét, hivatalos bejegyzése folyamatban van. A mozgalomnak megyeszerte 36 polgári kör a tagja, közülük a legkisebb tíz, a legnagyobb 41 személyből áll; Tőkés 600 körülire becsülte a Polgári Mozgalom tagjainak számát. A mozgalom azokon a Maros megyei településeken veszi fontolóra az önálló jelöltállítást, ahol a magyarság aránya meghaladja a 15 százalékot. Alternatívát szeretnének nyújtani a megye magyarságának a választásokon, anélkül azonban, hogy a magyar tanácsosok és polgármesterek számát veszélyeztetnék. A Polgári Mozgalom jan. 25-én alakult meg a Maros megyei Kiskenden huszonegy Maros megyei polgári kör képviselőinek részvételével. Előkészítői, elsősorban Tőkés András marosvásárhelyi tanár, a magyarországi polgári köröket tekintették mintának. Szőcs Géza, az RMDSZ egykori főtitkára központi fekvésű ingatlanját ajánlotta fel a Polgári Mozgalom székházának, ezt két hét múlva avatják fel, ezután pedig állandó irodaszolgálatot biztosítanak. A Magyar Polgári Egyesület neve elé csak helymeghatározásként szokták odatenni a "nagyváradi" szócskát, magyarázta a 2003 februárjában bejegyzett egyesület elnöke, Sárközi Zoltán. Bihar megyei településeken kívánnak jelölteket állítani a helyhatósági választásokon "ott, ahol megtehetjük, és nincs veszélyben a magyar önkormányzatiság" - jelentette ki Sárközi Zoltán. Az alkotmánymódosítási népszavazáson a nemre biztatják az erdélyi magyarságot. A szatmárnémeti Magyar Polgári Egyesületet ez év elején jegyezték be hivatalosan Pro Civitate Egyesület néven. A szervezet elnöke, Pécsi Ferenc parlamenti képviselő idén szeptemberben azt állította, Szatmár megyében a szavazati joggal rendelkező magyarok 35-40 százaléka eltávolodott az RMDSZ-től, és ez indokolja a Magyar Polgári Egyesület (MPE) létrehozását. Az MPE Pécsi szerint úgy nyújt alternatívát, hogy közben a rájuk szavazók ahhoz is hozzájárulnak: több magyar nemzetiségű tanácsost és polgármestert juttassanak mandátumhoz. Pécsi hangsúlyozta: az egyesület nem osztja meg a magyarságot. A Pro Civitate soraiba az augusztusban rendezett Szatmárnémeti Fórum során 450-en csatlakoztak, taglétszáma azóta ezerre duzzadt. Sepsiszentgyörgyön márc. 28-án tartotta alakuló ülését a Polgári Frakció. A Polgári Frakciót tíz sepsiszentgyörgyi RMDSZ-tanácsos alakította meg, akik kiváltak az RMDSZ városi tanácsi frakciójából, mely összesen 17 tagú (a sepsiszentgyörgyi tanácsnak 21 tagja van). A csoport később Kovács István unitárius lelkész, majd Kovács István állatorvos kiválásával nyolctagúvá vált. A frakciót Tulit Attila vezeti, aki a sepsiszentgyörgyi Polgári Mozgalomban és a Székely Nemzeti Tanács szervező munkájában is komoly szerepet vállal. A frakcióvezető leszögezte: a megalakulandó Székely Nemzeti Tanács nem indul a választásokon, közképviseleti testületként egyetlen célt fogalmazott meg, a székelyföldi autonómiastátus parlamenti elfogadtatását. A Polgári Mozgalom azonban az Erdélyi Magyar Polgári Szövetség színeiben indít jelölteket. Nem alakította még ki álláspontját az önkormányzati választások tekintetében a Reform Mozgalom. Szilágyi Zsolt elnök jelezte, nem is állt szándékukban, hogy a mozgalmat a bíróságon is bejegyezzék. A képviselő elismerte, a Reform Mozgalomnak már nem sikerült azt a politikai súlyt megőriznie, amit egykor a Reform Tömörülés RMDSZ-platform jelentett. Legfontosabb tevékenysége a Bálványosi Nyári Szabadegyetem és Diáktábor megszervezése volt. Úgy vélte, ennek ellenére szükség van a mozgalomra, mert közvetíthet a az RMDSZ belső ellenzéke és a szövetségen kívüli ellenzék között. A Reform Mozgalom megalapítását márc. 8-án Marosvásárhelyen határozták el a Reform Tömörülés hatodik kongresszusának küldöttei azt követően, hogy a platform a szatmárnémeti RMDSZ-kongresszus után kialakult helyzet miatt feloszlatta önmagát. Az alakuló ülés arról döntött, hogy a legkevesebb tíz tagból álló helyi csoportok egy székelyföldi, egy közép-erdélyi és egy partiumi-bánsági regionális tanácsot hoznak létre. Szilágyi elismerte, a regionális tanácsok megalakítása jövőre marad. Az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács Kezdeményező Testülete /EMNT KT/ márc. 14-én a kolozsvári fórumon alakult meg. Akkor a fórummozgalmat elindító Királyhágómelléki Református Egyházkerület javaslatára 19 tagját választották meg. A kezdetektől András Imre, Bodó Barna, Borsos Géza, Csapó I. József, Fodor Imre, Gazda József, Katona Ádám, Kincses Előd, Király Károly, Kónya Ádám, Kovács Zoltán, Nagy Pál, Pécsi Ferenc, Somai József, Szász Jenő, Szilágyi Zsolt, Toró T. Tibor, Vekov Károly, Wanek Ferenc neve szerepelt a névsorban. Utólag Bodó Barna és Somai József kilépett e testületből, amely az írásban kért javaslatok alapján a már megválasztott személyek szavazatával 31 tagúra bővült. Ápr. 27-én, a székelyudvarhelyi fórumon csatlakozott a testülethez Andrássy Árpád, Borbély Imre, Borbély Zsolt Attila, Boros Zoltán, Farkas Csaba, Ferencz Csaba, Egyed József, Izsák Balázs, Márton Zoltán, Mátis-Halmágyi Jenő, Sándor József, Sántha Pál Vilmos, Tófalvi Zoltán és Tulit Attila. Székelyudvarhelyen választották meg az öttagú ügyvivő testületét is, melynek soros elnöke Toró T. Tibor lett, tagjai Boros Zoltán, Márton Zoltán, Szász Jenő és Szilágyi Zsolt. Wanek Ferenc lemondása nyomán a testület Bencze Tiborral egészült ki 31 tagúra. A székelyudvarhelyi fórum résztvevői közfelkiáltással fogadták el azt a határozatot, mely szerint Tőkés Lászlót az erdélyi magyar nemzeti közösség tiszteletbeli elnökévé nyilvánították. Az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács Kezdeményező Testülete (EMNT KT) által szervezett szilágysomlyói fórum állásfoglalásban javasolta az erdélyi magyarságnak, szavazzon nemmel az alkotmánymódosításra kiírt népszavazáson. Az ügyvivő testület soros elnökévé aug. 22-én választott Szilágyi Zsolt feloldhatónak érezte az abban rejlő ellentmondást, hogy képviselőként megszavazta az alkotmánymódosítási törvényt, az ügyvivő testületben viselt tisztsége alapján viszont annak népszavazási elutasítására biztatja a közösséget. A képviselő Szilágysomlyón sokadszor hangsúlyozta, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács nem vesz részt az önkormányzati választásokon. Ez az autonómia-statútumokat majdan kidolgozó és elfogadó erdélyi magyar parlament szerepét kívánja betölteni. A Székely Nemzeti Tanács gondolata 2003. jún. 21-én merült fel a Csíkszeredában lezajlott, a Magyarok Világszövetsége Erdélyi Társasága (VET) által kezdeményezett konferencián. Az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) Kezdeményező Testületének székelyföldi tagjai júl. 8-án, Csomafalván megalakították a Székely Nemzeti Tanács (SZNT) Kezdeményező Testületét. A testület által kiadott közlemény szerint rendeltetésüknek tekintik elősegíteni a széki nemzeti tanácsok megalakítását, és összehangolni ezek tevékenységét a Székely Nemzeti Tanács létrehozása érdekében. Az SZNT feladata lesz utóbb a Székelyföld autonómia-statútumának a véglegesítése, és annak benyújtása Románia parlamentjéhez a törvényerőre emelés céljából. Aug. 5-én az SZNT kezdeményező testülete Sepsiszentgyörgyön elhatározta a Települések Székely Tanácsai küldötteinek kijelölését, melyre okt. 12-éig kerül sor. A nyolc Széki Székely Tanács - Kézdiszék, Orbaiszék, Sepsiszék, Marosszék, Csíkszék, Gyergyószék, Udvarhelyszék és Bardóc-Miklósvárszék - megalakításának tervezett időpontja okt. 19-e. Emellett a Székely Nemzeti Tanács közvitára bocsátja a székelyföldi autonómia statútumát. A kezdeményező testület munkadokumentumként elfogadta a Csapó József által kidolgozott Székelyföld Autonómia Statútumának tervezetét, s felkérte a volt RMDSZ-szenátort a testület szóvivői teendőinek ellátására. /Erőegyesítésre készül a romániai magyar ellenzék. = Krónika (Kolozsvár), okt. 2./

2002. január 15.

Megjelent Mátyus András székelyudvarhelyi orvos Hittel, tollal, szívvel című könyve, a Kis-Küküllő völgye sorozat újabb kötete. A könyv a 92 éves pap-tanár, monográfus Péterfy Lászlóról szól, akiről Egyed Ákos azt írta, hogy "egyház-, falutörténet sajátos ötvözetében mutatja be sikeresen Balavásár, Bonyha, Héderfája, Gyulakuta, Kend, Kibéd, Nyárádselye, Siklód történeti múltját." Péterfy László élete tartalmas és gazdag, életútja a nyárádselyei parókiától Nagyenyed, Marosvásárhely kollégiumai és a kolozsvári református teológia, az egyetem bölcsészkara után falvak és gyülekezetek során át vezet a mai kiskendi házig, íróasztaláig, amely mellett 1974-es nyugdíjaztatásától is még oly sok munkás órát töltött - munkáinak megjelenése, kiadása legcsekélyebb reménye nélkül. Ugyanis csak 1989 után nyílt lehetőség monográfiáinak kinyomtatására. Péterfy László egyik fia, László jó nevű szobrász Budapesten. A szobrász Péterfy László Jékely-lányt vett feleségül. Jékely Zoltán Áprily Lajos fia volt. Az ő felesége (özvegye) nem más, mint Jancsó Adrienne szavalóművész. /B.D. [Bölöni Domokos]: Jékely Zoltán apatársa. = Népújság (Marosvásárhely), jan. 15./

2005. május 6.

Április 28-30. között zajlott a Budapest melletti Veresegyházon a XV. Anyám fekete rózsa elnevezésű vers- és prózamondó verseny. A háromfordulós vetélkedő döntőjébe 87 versenyző jutott, Erdélyből 14-en. Közülük gyermek kategóriában első lett a gyergyóditrói Kolozsi Zsófia, második Szebeni Hunor Csíkszenttamásról. Az ifjúsági korcsoportban a sepsiszentgyörgyi Balogh Attila, a felnőttek közül a zetelaki Gagyi Ella és a csíkszeredai Turós Eszter különdíjat érdemelt. A szépkorúak korcsoportjában harmadik helyre került a nagybányai Asztalos Gábor, és első díjjal tért haza Kiskend közismert versmondója: Rüsz Károly. /B. D.: „Szívem a szíveddel lüktetett”. = Népújság (Marosvásárhely), máj. 6./

2005. május 17.

Kiskenden május 15-én felavatták az egészségügyi központot, melyet svájci és holland segítséggel sikerült megvalósítani. Pál András kiskendi református lelkész, a Providentia Alapítvány elnöke ott bábáskodott a központ születésénél. Rüsz Károly részt vállalt egyházi és kulturális rendezvények megszervezésében, kórustagként, színjátszóként és versmondóként támogatta a magyar kultúrát, önálló versműsorával szerepelt már a megye számos településén. A közösségért tett munkájáért átvehette a község díszpolgári címét. Nemrég tért haza az Anyám fekete rózsa nevet viselő, Veresegyházon megszervezett nemzetközi versmondó versenyről, ahol a tavalyi második, a tavalyelőtti első díj után ismét első helyen végzett. A Petőfi Sándor Kultúrotthonban a Vadrózsa csoport fellépésével zárult az ünnepség. /Mészely Réka: Egészségügyi központot avattak Kiskenden. = Népújság (Marosvásárhely), máj. 17./

2005. május 21.

A népmesegyűjteménynek /Ráduly János: A tulipános láda. A kiskendi Fülöp Károly népmeséi. Kis-Küküllő menti székely népmesék, tréfák, anekdoták kiejtés szerinti lejegyzésben. Erdélyi Gondolat Könyvkiadó, Székelyudvarhely, 2005/ közel félszázada kellett volna megjelennie, szögezte le a szerző, Ráduly János, a kötet bevezető tanulmányában. A mesék egy részét 1958-ban jegyezte le, huszonegy esztendős korában, „adatközlője”, vagyis a mesemondó, Fülöp Károlyt mindössze tizennégy éves volt. Fülöp Károly nagyapái meséit örökítette át Ráduly János tollának segítségével az utókorra. /B.D.: Új könyv. Egy ötvenéves gyűjtemény feltámadása. = Népújság (Marosvásárhely), máj. 21./

2005. június 30.

Közel félszáz esztendős gyűjtés került az olvasó kezébe Ráduly János A tulipános láda című könyvével. Hosszú alcíme (A kiskendi Fülöp Károly népmeséi. Kis-Küküllő menti székely népmesék, tréfák, anekdoták kiejtés szerinti lejegyzésben) egyben jelzi, hogy az 1958–61 között Erdőszentgyörgyön tanuló mesemondótól kötetnyi anyagot jegyzett le, amely azóta is kiadásra várt. /P. Buzogány Árpád: Mesék egy kiskendi tulipános ládából. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), jún. 30. /

2005. szeptember 2.

Kiskenden Rüsz Károly versmondó, helyi EMKE-elnök elmondta, hogy nagy-nagy erőfeszítés árán sikerült létrehozni falumúzeumot, amely a könyvtárnak is helyet adna. 1995-ben felavatták a múzeumot és a könyvtárat. Elég gazdag anyagot sikerült összegyűjteniük. A múzeum a nagykendi óvoda udvarán, a tanítói házban található, amely mára rossz állapotúvá vált. Nem lehet befűteni, ki kellene cserélni az ablakokat és felújítani az egész épületet. A másik gond az, hogy a múzeum nem rendelkezik külön bejárattal, hiszen egy család költözött a tanítói ház szabadon álló részébe, így a lakáson is keresztül kell mennie a látogatónak. Ilyen körülmények között nem tudják népszerűsíteni a múzeumot. /Nagy Botond: Falumúzeum, csak éppen kinek? = Népújság (Marosvásárhely), szept. 2./

2005. október 29.

Elhunyt Péterfy László /Nyárádselye, 1910. febr. 2. – Kiskend, 2005. okt. 26./ lelkész, helytörténész. A református teológiát és az egyetem történelem- földrajz szakát párhuzamosan látogatva igen jó eredménnyel, ösztöndíjjal diplomázott Kolozsváron. 1942–1974 között Nagykend lelkipásztora, közben ’44-ig tanár Makfalván. Nyugdíjba vonulásakor költözött a közeli Kiskendre, öregkori munkássága színhelyére. Szolgálta gyülekezetét, gyűjtötte szorgalmasan népe szellemi termésének gyümölcseit,. Elsősorban azoknak a településeknek és egyházaiknak a történetét jelentette meg, amelyekkel hosszú és termékeny munkás élete folyamán kapcsolatba került. Így látott napvilágot Kibédről, az ősföldről, Nyárádselyéről, a szülőfaluról, aztán Kendről, majd Bonyháról, Héderfájáról, Siklódról szóló könyveinek sorozata. Kendi Kalendáriumot is írt, szerkesztett. Könyvei nélkül nem lehet megírni a jelzett települések teljes monográfiáit. Pennás pap volt, kitűnő érzékkel ismerte és istápolta a tehetségeket, tisztelte kor- és eszmetársait. Halálával Erdély 1940 utáni magyar művelődés- és egyháztörténetének emblematikus személyisége távozott körünkből. /Bölöni Domokos: Elment a pennás lelkész. = Népújság (Marosvásárhely), okt. 29./

2006. december 4.

A Szent–Györgyi Albert Társaság, a Magyar Ifjúsági Kezdeményezés, a Szatmárnémeti MADISZ, a Harag György Társulat, valamint a Szatmárnémeti Szentlélek Plébánia szervezésében zajlott december 2-3-án a XVII. Gellért Sándor vers– és prózamondó verseny Szatmárnémetiben. Magyarországi résztvevői is voltak a versenynek. Megjelent a nyugdíjas Rüsz Károly Kiskendről, aki eddig mindegyik Gellért szavalóversenyen részt vett. /Bodnár Gyöngyi: XVII. Gellért Sándor vers- és prózamondó verseny. = Szatmári Magyar Hírlap (Szatmárnémeti), dec. 4./ December 2-án Szatmárnémetiben a református temetőben adóztak Gellért Sándor költő emlékének. Másnap a szatmárnémeti Dsida Jenő utcán található Dsida Jenő költő emléktáblájánál is koszorút helyeztek el a szavalóversenyen résztvevők. /(bodnár): Megkoszorúzták Gellért Sándor sírját és Dsida Jenő emléktábláját. = Szatmári Magyar Hírlap (Szatmárnémeti), dec. 4./

2007. július 10.

Július 8-án, vasárnap a Dicsőszentmárton közelében, Küküllődombón az Alsó-Küküllő Menti Ifjak Szövetsége (ALKISZ) és Ádámos község önkormányzata szervezte a vízmelléki hagyományőrzők találkozóját. A két Küküllő közének falvai a Balavásár – Kiskend – Nagykend vonaltól le Balázsfalváig, ritkán jutnak megmutatkozási lehetőséghez. Az ALKISZ Kökényes nevű tánccsoportja Varró Huba és Miklós Mónika vezetésével bemutatta az alsó-küküllői táncrendet, majd több csoport fellépett, eljöttek a dicsőszentmártoni Traian Gimnázium tanulói is. /B. D. : Táncostalálkozó Küküllődombón. = Népújság (Marosvásárhely), júl. 10./

2007. december 3.

A hét végén zajlott a XVIII. Gellért Sándor vers- és prózamondó verseny Kárpát-medencei döntője Szatmárnémetiben. A versenyt a helyi Szent-Györgyi Albert Társaság, a Magyar Ifjúsági Kezdeményezés, a szatmárnémeti Szentlélek Plébánia, valamint a Harag György Társulat szervezte, főszervezője pedig Csirák Csaba volt. November 30-án a Debrecenben született, Dabolcon nevelkedett, majd később Szatmárnémetiben és Mikolában élő és tanító költő, Gellért Sándor sírjánál helyeztek el koszorút. Lovas János egyetemi adjunktus röviden bemutatta Gellért Sándor költészetét. András Gyula színművész, valamint a Kiskendről érkezett Rüsz Károly versenyző, aki eddig az összes Gellért Sándor-versenyen részt vett, a költő egy-egy művét adták elő. Másnap, december 1-jén, a döntő megkezdése előtt, megkoszorúzták Dsida Jenő emléktábláját is. /Három különböző ország versenyzője lett az első három helyezett. = Szatmári Magyar Hírlap (Szatmárnémeti), dec. 3./

2009. május 12.

Április 4-én tartották az erdélyi elődöntőt Erdőszentgyörgyön, tizenketten jutottak ki a Veresegyházán immár 19. alkalommal szervezett vers- és prózamondó versenyre, amely Csoóri Sándor emlékezetes versének metaforáját kölcsönözte címéül: Anyám fekete rózsa. Május első három napján zajlott a döntő, fővédnökei Markó Béla és Hiller István voltak. A versünnepet dr. Pomogáts Béla, az Anyanyelvi Konferencia elnöke nyitotta meg, majd Markó Béla lírai esszéjét olvasta fel. A gálán felléptek a legjobbnak bizonyult versmondók, köztük néhányan Erdélyből is: Ambrus Mónika Szentegyházáról, a harmadik díjas Madaras Beáta Szovátáról, a különdíjat nyert Győri Réka Székelykeresztúrról (mindhárman ifjúsági kategóriában szerepeltek), valamint a szépkorúak között idén is első díjas Rüsz Károly Kiskendről. Karcsi bácsi visszatérő vendége a veresegyházi vetélkedőknek: ez idáig négyszer érdemelte a legjobbnak járó elismerést korcsoportjában. /Bölöni Domokos: A versmondó vetélkedők kiskendi bajnoka. = Népújság (Marosvásárhely), máj. 12./

2009. június 4.

Kiskenden a régi kultúrházat az összeomlás veszélye fenyegette, ezért 2002-ben lebontották. Az új építése 2003-ban kezdődött a régi helyén. A munkálatokat idén sikerült befejezni. Az ünnepségen, a hálaadó istentiszteleten Kendről elszármazott lelkészek hirdetik az igét, majd helybeli szavalók (köztük Rüsz Károly), versszerzők (Fülöp Kálmán) közreműködésével, népművészeti tárlat nyílik kendi népművészek (Koncz István, Magyarosi Kálmán), szatyorfonók (Nagy Margit) munkáiból, új kötetének (Akiket fog a figura) ajánlásaképpen előadást tart Barabás László néprajzkutató. Az új kultúrház Sütő András nevét veszi fel. /(bölöni): Sütő András nevét veszi fel. = Népújság (Marosvásárhely), jún. 4./

2009. július 6.

Kiskenden az új művelődési otthon Sütő András nevét viseli mostantól. Fülöp Kálmán házavató versével jelentette be mindezt. Öt éve fogtak hozzá, Máté János polgármestersége idején, és mára megszületett a korszerű terem, tágas színpad. A névtáblát Nagy Pál irodalomkritikus, a Sütő András Baráti Egyesület elnöke leplezte le. Pál András helybeli lelkész – a névadás egyik kezdeményezője – Sütő Andrásról, az íróról és az emberről beszélt. Eljött az ünnepségre Gábor József őrmester, akinek Sütő András 1990 márciusának rémnapján az életét köszönhette. A padlástéri kisgalériában helyi származású népművészek, iparművészek, műkedvelő festők állítottak ki. /Bölöni Domokos: Az a miénk, amit kiküzdünk magunknak. Sütő András hervadatlan emléke. = Népújság (Marosvásárhely), júl. 6./

2009. augusztus 11.

Meghalt Rüsz Károly népművelő, közösségszervező, versmondó (1937. ápr. 27 – 2009. augusztus 7.), hosszú szenvedést követően. Temetése augusztus 9-én volt a nagykendi református temetőben. Megszerezte az egészségügyi asszisztensi oklevelet. 1962-től szolgálta az egymással vetélkedő két összenőtt szülő-település, Nagykend és Kiskend népét, rászoruló betegeit. Eközben élete nagy szenvedélye a költészet és a versmondás volt. Rüsz Károlyék hozták létre, a református egyházközség támogatásával, a nagykendi kis falumúzeumot. 1995-ben népkönyvtárat létesítettek. Nagy elődje a drága emlékezetű György Dénes szavalóművész volt (1887. jan. 9 – 1983. augusztus 8.). A versmondó vetélkedők kiskendi bajnoka rendszeres résztvevője volt a rendezvényeknek. A Veresegyházán szervezett vers- és prózamondó versenyen, amely Csoóri Sándor emlékezetes versének metaforáját kölcsönözte címéül (Anyám fekete rózsa), a szépkorúak között gyakran Rüsz Károly volt a kitüntetett. Visszatérő vendége a vetélkedőknek: négyszer érdemelte a legjobbnak járó elismerést korcsoportjában. Amikor megismerte, az volt az érzése, hogy örök időktől barátok, írta Bölöni Domokos. Rüsz Károly saját költségén bonyolította benevezéseit. Banner Zoltán előadóművész szerint Rüsz Károly „már-már hivatásos a műkedvelők között”. /Bölöni Domokos: „Ejtőernyőt nyit a vadkapor” (Rüsz Károly emlékére). = Népújság (Marosvásárhely), aug. 11./

2009. augusztus 13.

Nagyszabású néptánctalálkozó volt augusztus 8-án a kendi Sütő András Művelődési Otthonban. A közel kétszáz gyereket megmozdító esemény felvonulással kezdődött, majd Pál András kiskendi tiszteletes adta áldását a Kenden első alkalommal megrendezett Vándorcsizma Néptánctalálkozóra. Az esemény fénypontját a mezőpaniti adatközlő táncosok előadása jelentette. /V. J. A. : Kenden is dobbantott a Vándorcsizma. = Népújság (Marosvásárhely), aug. 13./


lapozás: 1-23




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2017
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998