udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2009
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 2 találat lapozás: 1-2
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Helymutató:

2005. szeptember 20.

Alig három hét telt el az Udvarhelyszéken dúló árvíz óta. A legnagyobb pusztítást a Nyikó melletti falvak szenvedték el: tizenkét ember meghalt, egy eltűnt, házak, hidak dőltek össze. A katasztrófa nyomait a szorgos kezek sem tudták eltüntetni: iszapos veteményesek, kapufélfák kapu nélkül, romba dőlt vagy félig beomlott házak fogadják az arra járót. Siménfalva községben hat falut érintett az árvíz: Malomfalva, Kobátfalva, Simén­falva, Rugonfalva, Kis- és Nagykadács. Marosi Ferenc Nagykadácsról elmondta: augusztus 23-án megjelent egy rendőrkocsi, hogy ,,mindenki meneküljön, mert jön az árvíz!”. Mire kiértek a templomhoz, már jött is a víz. Rögtön az árvíz utáni napon jöttek az emberek segíteni, mindenki hozott, amit tudott. Szentegyházáról kenyérlisztet kaptak, Hódmezővásárhelyről pénzt küldtek, és egy mentőkocsit, amit szeptemberig használhatnak a falubeliek, utána át kell adniuk egy közeli, szintén árvíz sújtotta településnek. Segítőkész emberekben nem volt hiány. A kobátfalvi Deák Dénes és édesapja például szerda reggeltől szombatig járta a falvakat traktorral és utánfutóval, húzatták ki az iszapba ragadt járműveket, hordalékot, szállították az embereket, segítettek, amit kellett. /Nágó Zsuzsa Emese: Nyikó mente, árvíz után. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), szept. 20./

2005. szeptember 26.

Kozma Imre, a Magyar Máltai Szeretetszolgálat vezetője, illetve Szász János, a Gyulafehérvári Főegyházmegyei Caritas igazgatója elmondták, hogy aktívan jelen vannak az udvarhelyszéki árvíz utáni segélyakciókban, összehangoltan jelentős anyagi, tárgyi és nem utolsósorban lelki segítségben részesítették a bajbajutottakat. Az újjáépítésből is kiveszik részüket. Szász János bejelentette, hogy a VilágCaritashoz fordultak, és pozitív visszajelzést kaptak: nagyjából 200.000 eurós összeg átutalásáról biztosították a szervezet erdélyi képviselőit. Ugyanakkor szeptember 11-én és 25-én a római katolikus templomokban gyűjtést szerveztek, és az így befolyt összeget is az árvíz által sújtott települések életre keltésére fordítják. Szász János, hozzátéve, hogy a szükségnek nincs vallása vagy felekezete: tíz kapcsolattartó emberük közül mindössze kettő katolikus. „Legfontosabb, hogy most építkezzünk“ – jelentette ki Kozma atya. Télig annyit kell megtenni, hogy mindenkinek legyen lakható helye. Ennek érdekében már építőanyagot, felszerelést szállítottak a bajbajutottaknak. A két szervezet ugyanakkor átvállalja a vidéki iskolák gyerekeinek étkeztetését. Szeretnének segíteni Siménfalván, Kobátfalván, Kis- és Nagykadácsban az iskola, az óvoda, a sportterem felújításábant, illetve építésében. /Máthé László Ferenc: A Máltai Szeretetszolgálat és a Caritas jövőnket tervezi. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), szept. 26./


lapozás: 1-2




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2017
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998