udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2009
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 3 találat lapozás: 1-3
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Helymutató:

2005. április 14.

A 390 lelket számláló Kisborosnyó faluban (ide tartozik Kispatak is) két éve áprilisban megalakították a Nyíres Lokálpatrióta Kört. A civil tömörülés azóta sok hasznos dolgot valósított meg. Damó Gyula nyugalmazott igazgatótanító elmondta, a kör külön chartát is szerkesztett magának, ebben szerepel a közerkölcs formálása is. A kör keretében működő Kegyeleti Emlékbizottság 2000-ben millenniumi kopját állított. 2001-ben a millenniumi kopjával közös talapzatra helyezték a kisborosnyói hősök turulmadaras emlékművét. 2003-ban felavatták az emlékparkot, bejáratához kis székely kaput építettek. Ekkorra készült el a magyar történelem kopjafája is. 2004-ben avatták fel a magyar nők emlékművét, majd a székelyföldi ’56-os mártírok emlékművét. Létrehozták a tiszteletbeli tagok intézményét is. A Nyíres Lokálpatrióta Kör ajánlotta fel a Rodostóban felállítandó székely kapu faanyagát, és most szeretnének ott lenni a júniusi kapuavatón. Ebben az esztendőben az emlékpark újabb létesítménnyel bővül. Kopjafát állítanak a néhai helybeli iskolamesterek és a református egyházközség volt lelkészeinek emlékére. Sok esztendőre nyúló terveik koronája a Háromszéki Panteon megépítése lesz. /(kisgyörgy): Kisborosnyói példa. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), ápr. 14./

2007. február 13.

Kisborosnyó már csak történelmi emlékparkja révén is ismertebb a magyar nyelvterületen, mint a községközpont, Nagyborosnyó. Itt nem ismeretlen a kaláka, a közös munkára mindig kész a borosnyói ember. Tavaly új hidat építettek a patakra. Épült autóbuszváró is. Kisborosnyó ikerfalu, református egyházához tartozik a negyedszáznál alig több lakosú Kispatak is, ahol betonhidat építettek a bekötőútra. Kisborosnyón az RMDSZ, a Magyar Polgári Szövetség és a Székely Nemzeti Tanács közösen vitadélutánt szervezett, ahol a jelenlevők kimondták: ,,mind a három mi vagyunk, s kijelentjük, hogy az autonómiatörekvéssel egyetértünk, akár aláírásgyűjtést kérnek, akár referendumot szerveznek!” A borosnyóiakat az év elején megalakították a Mircse Ferenc Gazdasági és Művelődési Egyesületet, mely dolgozik azért, hogy megmentse a kultúrotthon épületét. Kisborosnyón a közművelődési életet a helybeli Nyíres Lokálpatrióta Kör irányítja. Farsangi hangulat címmel ifjúsági előadást rendeznek, és felújítják a János Vitéz című előadásukat, mellyel huszonhárom évvel ezelőtt bejárták fél Háromszéket. Május-júniusban történelmi témájú szimpóziumokat rendeznek, novemberben beindítják a helybeli szabadegyetem második évfolyamát. Gondokkal küzd a helybeli Nagy Károly Elemi Iskola. Az óvodában vaskályhával fűtenek, ami életveszélyes. Kisborosnyón három emlékmű és huszonegy kopja örökíti meg az emlékparkban a magyar történelem eseményeit. Gyülekezeti lapot indítottak Kisborosnyói Útjelző címmel. /Kisgyörgy Zoltán: Vízöntő havában Kisborosnyón. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), febr. 13./

2007. július 10.

Nem könnyű hét településnek egy csokorban élni, mert a Nagyborosnyó községközponthoz tartozó Kisborosnyónak és a tőle földrajzilag különálló Kispataknak, Cófalvának, Feldobolynak, Lécfalvának és az ugyancsak külön kis agrár- és munkástelepet alkotó Várhegynek megvannak a maga elvárásai, óhajai. Adós a községi földosztó bizottság egy sor tulajdonbizonylattal. Vannak, kik szerint legalább Lécfalvának dukálna egy önálló községi státus. Feldobolyban új iskola épül, a cófalvit kijavították, a lécfalvi és a kisborosnyói tatarozásra szorul, Várhegynek nincs saját iskolaépülete – a tulajdonjog körüli bonyodalmak miatt. A központi iskolát Nagyborosnyón visszakapta a református egyház. Az elemisták és az óvodás gyerekek létszáma meghaladta a 185-öt. Cófalva iskolája megújult, de kevés a gyereklétszám. Lécfalván az V–VIII. osztályban is alacsony a tanulólétszám. Olyan rossz arra az út, hogy az új iskolabusz ott nem közlekedhet. Kisborosnyón az óvodában és az elemi iskolában van elég gyerek. Cófalván a községnek sikerült önerőből kijavítania az egykori cófalvi faluházát, mely jelenleg a művelődés és az ifjúság hajléka. Kisborosnyón a nyerges-tetői és az Úz-völgyi megemlékezésekre Damó tanító újabb emlékállító terveket szőtt, melyeket a falusfelek és a Nyíres Lokálpatrióta Kör tagjai, támogatói is felkarolnak. /Kisgyörgy Zoltán: Hét falu egy község. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), júl. 10./


lapozás: 1-3




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2017
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998