udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2009
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 32 találat lapozás: 1-30 | 31-32
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Helymutató:

1994. április 15.

Arad megye népszámlálási adatai a magyarság csökkenését mutatják, az előző népszámláláshoz viszonyítva 17,8 %-kal kevesebben vannak. Arad megye 487 ezer lakosából 60,9 ezer magyar. Tömbben él a magyarság Kisiratoson, Majláton, Kisperegen, Zerinden, Ágyán, Simonyifalván, Feketegyarmaton, Szentpálon, Nagyvarjason, Bélzerinden és Kisvarjason, de ezeken a településeken is csökkent a magyar nemzetiségűek lélekszáma. Számbeli fölényben van még a magyarság Nagyiratoson, Újzimándon, Fazekasvarsándon, Zimándközön, Szapárligeten, Vadászon és Dezsőházán. Arad város lakóinak 15,6 %-a magyar /29 759 fő/, a városban 27 838 római katolikus, 9460 református és 141 unitárius él. Pécska község a hetvenes években még magyar többségű volt, 1992-ben azonban már csak 4577 magyar élt 5974 román mellett. Számottevő a magyarság lélekszáma még Kőröskisjenőn, Borosjenőn, Pankotán, Lippán, Gyorokon és Vingán. /Péterszabó Ilona: A népszámlálás tükrében. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 15./

1995. augusztus 10.

Arad megyében a tanács jóvá hagyta azt a listát, amelyek alapján 43 Arad megyei település visszakapja, illetve megkapja a községi rangot. A magyarlakta települések /Kisiratos (1845 lakos), Kispereg (1053), Simonyifalva (892), Vadász (1164), Majlát (1132), Zimándköz (1206), Szentpál (629)/ hiába kérték már 1990-ben a községi státust, nem kapták meg. Kisiratos nem tudta elérni a tőle hét km-re levő Kürtös város gyámkodásának megszüntetését, vagy Majlát kérte, de nem adták meg, a közelében levő Monostor nem kérte, mégis megkapta a községi rangot. Több magyarlakta település fellebbezett a döntés ellen, választ nem kaptak. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 10./

1995. augusztus 10.

Arad megyében a tanács jóvá hagyta azt a listát, amelyek alapján 43 Arad megyei település visszakapja, illetve megkapja a községi rangot. A magyarlakta települések /Kisiratos (1845 lakos), Kispereg (1053), Simonyifalva (892), Vadász (1164), Majlát (1132), Zimándköz (1206), Szentpál (629)/ hiába kérték már 1990-ben a községi státust, nem kapták meg. Kisiratos nem tudta elérni a tőle hét km-re levő Kürtös város gyámkodásának megszüntetését, vagy Majlát kérte, de nem adták meg, a közelében levő Monostor nem kérte, mégis megkapta a községi rangot. Több magyarlakta település fellebbezett a döntés ellen, választ nem kaptak. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 10./

2003. február 17.

Febr. 17-én a magyar nyelvű oktatás fejlesztésére vonatkozó kezdeményezéseket ismertették az RMDSZ Arad megyei választmányi ülésén. Matekovits Mihály helyettes főtanfelügyelő kérte a jelen levő iskolaigazgatókat, március végéig jelezzék, van-e szükség valamilyen területen szakképzett pedagógusra. Király András az RMDSZ megyei elnöke elmondta, a szövetség Arad megyei szervezete két-három éve szorgalmazza lakás biztosítását a vidéki tanerőknek, és több településen - mint ahogy Kisperegen, Simonyifalván is - sikerült eredményeket elérni.Arad megyében idén valamennyi területi szervezetnél tisztújítást tartanak. /Rostás-Péter Emese: Szórványprogram. = Krónika (Kolozsvár), febr. 17./.

2003. április 15.

Ápr. 11-én ülésezett a Communitas Alapítvány Művelődési Szaktestülete. A találkozón jelen volt Szép Gyula a szaktestület elnöke, Dáné Tibor Kálmán, Márton Árpád, Dr. Földes Béla, Karda Emese, Kiss Annamária, Könczei Csilla szaktestületi tagok. Az ülésen a Szaktestület elbírálta a beérkezett 697 pályázatot, ebből 236 kulturális programnak, rendezvénynek ítélték meg pozitívan a kérelmét. A nyertes pályázók listája: "Agape" Koltó-Katalini falusi szociális Alapítvány; "Amicitia" Román-Magyar Baráti Társaság; "Hit és Fény" Alapítvány - Nagyváradi fiókszervezet; "Ipó László" Közművelődési Egyesület-Alapítvány; "Ipó László" Közművelődési Egyesület-Alapítvány; "Kós Károly" Kulturális Egyesület; "Megmaradás háza" Belényes/Ref. Egyház; "Pro Juventutis" Alapítvány; A "Varságért" Egyesület; A Romániai Magyar Dalosszövetség Fúvóstagozata Pro Musica Zenei Alapítvány; A.N.O Kulturális Alapítvány; Ady Endre Kulturális Egyesület; Általános Műveltség Alapítvány; Amaryllis Társaság; András Alapítvány; Anyanyelvápolók Erdélyi Szövetsége; Apáczai Csere János Közművelődési Egyesület; Apáthy István Egyesület; Appendix Művelődési egyesület; Aradi Magyar Színház Alapítvány; Arany János Művelődési Egyesület; Arató Andor Alapítvány; Archívum Kulturális Alapítvány; ARTeast Alapítvány; Artera Alapítvány; Asociatia Horváth János Társaság;B.E.Z. Humanitas Ifjúsági és Kulturális Egyesület; Bándi Mária Kulturális Alapítvány; Barabás Miklós Céh; Baróti Szabó Dávid Emlékbizottság és Alapítvány; Bartók Béla Művelődési Ház Érmihályfalva-Bihar; Báthory István Alapítvány; Berde Mózes Alapítvány; Berekenye Ifjúsági Társaság; Besztercei MADISZ; Bethlen Egyesület; Bihar Megyei Magyar Ifjúsági Demokrata Szövetség; Bihardiószeg Község Polgármesteri Hivatala; Bincisz; Bod Péter Alapítvány; Bogáncs - Zurboló Táncegyüttes; Borosjenői EMKE fiókszervezete; Borsos Miklós Művészetéért Alapítvány; Botorka Művelődési Egyesület; Brassai Sámuel Elméleti Líceum Diáktanácsa; Brassói Magyar Diákszövetség; Brassói Magyar Diákszövetség - Erdészeti-vadászati Szakosztály; Búzavirág Egyesület; Buziásfürdői Református Egyházközösség;Csángó Ifjak Középloki Közössége; Cserey Farkas Társaság; Csernakeresztúri Hagyományőrző Egyesület; Csernátoni Népfőiskola; Csíkdánfalvi Ifjúsági Szervezet; Csíkszentimrei Ifjúsági és Közművelődési Egyesület; Csíkszereda Polgármesteri Hivatala; Csiporkázó Játszóház Egyesület; Csorgó Fiatalok Szervezete; Dr. Bernády György Közművelődési Alapítvány;EMKE - Szilágysomlyói Magyar Ház; EMKE Aradi Szervezete; EMKE Besztercei Szervezete; EMKE Maros megyei szervezete; EMKE Partiumi Alelnöksége; EMT Marosvásárhelyi fiókszervezete; Erdély Magyar Irodalmáért Alapítvány; Erdélyi Disputa Egyesület; Erdélyi Magyar Civil Szervezetekért Alapítvány; Erdélyi Magyar Írók Ligája; Erdélyi Magyar Közművelődési Egyesület; Erdélyi Magyar Műszaki Tudományos Társaság; Erdélyi Magyar Műszaki Tudományos Társaság; Erdélyi Magyar Nőszervezetek Szövetsége; Erdélyi Múzeum - Egyesület ; Erdélyi Múzeum - Egyesület Bölcsészet-, Nyelv- és Történettudományi Szakosztálya; Erdélyi Múzeum Egyesület gyergyószentmiklósi fiókszervezete; Erdővidék Egyesület; Érmellék Non Profit Egyesület; Érmihályfalva Városi Tanácsa; Ethnika Kulturális Alapítvány; Eufónia Kulturális Egyesület;Felsőbánya Műveltségszolgálat Alkotó és Előadó Alapítvány; Figura Társaság; Folk Koncert Alapítvány; Fotóművészetet Pártoló "Gyulai Ferenc" Egyesület; G. Egyesület; Gaál Mózes Közművelődési Egyesület; Genézius Társaság; Gericon Alapítvány Györgyfalva; Geszthy Ferenc Társaság; Guzsalyas Alapítvány; Gyermekfilharmónia Alapítvány; Gyimesfelsőloki Polgármesteri Hivatal;Hargita Megyei Alkotóközpont; Hargita Megyei Kulturális Központ; Hargita Nemzeti Székely Népi Együttes ; Hargita Visual Art; Háromszéki Mikes Kelemen Közművelődési Egyesület; Háromszéki Táncegyüttes; Hébe Alapítvány; Helikon-Kemény János Alapítvány; Heltai Gáspár Könyvtári Alapítvány; Hétfalusi Magyar Művelődési Társaság; Hollósy Simon Művelődési Egylet; Homo Ludens Alapítvány; Horváth István Alapítvány; Human Reform Alapítvány - Székelyföldi Közösségfejlesztők Egyesülete;Identitás Alapítvány; Ipp Art Társaság; Irkater Alapítvány; Kallós Zoltán Alapítvány; Kaplonyi Crescendo Egyesület; Kékiringó Alapítvány; Kis Küküllő Alapítvány; Kisperegi Református Egyházközség; Kolozsvári Unitárius Kollégium; Kós Károly Kulturális Egyesület; Kőhalmi Református Egyházközösség; Kőlik Hagyományőrző Művelődési Egyesület; Kriza János Néprajzi Társaság;Lajtha László Alapítvány; Lupényi Katolikus Egyházközösség - Lupényi Magyar Demokrata Ifjak Szövetsége; MADISZ Bethlen; Magardici Bodurian Alapítvány; Magyarörmények Romániai Szövetsége; Makfalvi Wesselényi Művelődési Egylet; Manóház Egyesület; Maros - Mezőségi Református Egyházmegye; Maros Megyei Magyar Demokratikus Ifjúsági Szövetség; Marosvásárhelyi Magyar Diákszövetség; Marosvásárhelyi Színművészeti Egyetem; Marosvásárhelyi Unitárius Egyházközösség; Medgyesi Unitárius Egyházközösség; Mérai Hagyományőrzők Egyesülete; Mikes Kelemen Líceum Alapítvány; Millenium Alapítvány; Minimum Party Társaság; Misztótfalusi Kis Miklós Közművelődési Egyesület, az EMKE nagybányai szervezete; Moebius Egyesület; Monográfia Alapítvány; Mustármag Kairosz Egyesület; Nagy István Ifjúsági Kórusegyesület; Nagybányai Képzőművészeti és Kulturális Egyesület; Nagyenyedi Bethlen Gábor Alapítvány; Nagyváradi Ady Társaság; Nagyváradi Magyar Diákszövetség; Nyárádszeredai Polgármesteri Hivatal,Pentaton Művelődési Alapítvány; Percseni Általános Iskola; Petőfi Sándor Művelődési Egyesület; Pipacsok Néptáncegyüttes; Pro Juventute Szocio-Kulturális Egyesület; Pro Musica Zenei Alapítvány; Pro Régio Egyesület; Pro Sal Parajdi Soegyes-let; Pro Urbe Szék Alapítvány; Pro Zilah Egyesület, TERBETE néptánccsoport; Pro-Kisbács Egyesület;Rekettye Kulturális Egyesület; Reményik Sándor Kulturális Egyesület Felsővisó; Reményik Sándor Művész Stúdió Alapítvány; Rika Kistérségi Egyesület; RMPSz Beszterce-Naszód megyei szervezete;Római Katolikus Plébánia ; Római Katolikus Plébánia Türkös; Romániai Magyar Dalosszövetség; Romániai Magyar Könyves Céh; Romániai Magyar Könyvtárosok Egyesülete; Romániai Magyar Népművészeti Szövetség; Romániai Magyar Zenetársaság; Sapientia Varadiensis Alapítvány; Segesvári Miklós Pál Egylet; Spectator Alapítvány; Studium Academicum Alapítvány; Szászrégeni Református Egyház; Szászvárosi Református Egyházközség;Szatmárnémeti Kölcsei Kör; Szatmárnémeti Magyar Demokrata Ifjak Szövetsége; Szebeni Magyar Ifjúsági Szervezet; Székelyudvarhelyi Művelődési Ház; Szent-Györgyi Albert Társaság; Szigligeti Jótékonysági és Kulturális Alapítvány; Szilágy Társaság - Zilah; Szilágyerkedi Református Egyházközösség; Szovátai városi múzeum; Szucsági Református Egyházközösség; Tacsi Református Egyházközösség; Tamási Áron Színház; Tasnád Közösségfejlesztéséért Civil Szervezet; Téka Művelődési Alapítvány; Temesvári Állami Csiky Gergely Színház; Temesvári Magyar Diákszervezet; Temesvári Magyar Nőszövetség; Tilos Alapítvány; Tonic Média Alapítvány; Tordaszentlászlói Református Egyházközség; Tövishát Kulturális Társaság; Tranzit Alapítvány; Udvarhelyi Fiatal Fórum; Udvarhelyszék Jövőéért Egyesület; Varadinum Kulturális Alapítvány; Végvárért Alapítvány; Venczel József Vallásszociológiai Intézet; Zichy-Horváth Egyesület, Vajdaszentivány; Zsil-völgyi Ifjúsági Konferencia; Zurboló Táncegyüttes;A Communitas Alapítvány Titkársága a pályázókat levélben értesíti a Szaktestület döntéséről és az elszámolási kritériumokról./Ülésezett a Communitas Alapítvány Művelődési Szaktestülete. = RMDSZ Tájékoztató. 2003. ápr. 15., 2439. sz./A lista ízelítőt nyújt a 2003-ban élő és működő alapítványok és egyesületek címjegyzékéből.

2003. május 27.

Bereczky Gyula kolozsvári bábművész ismét Arad megyébe érkezett. Sajátos utat járó előadóművész, aki pár évvel ezelőtt függetlenítette magát, kidolgozta egyéni stílusát. A színpadot, kellékeket és a szereplőket egyetlen hátizsákba csomagolva járja a szórványvidéket, ahová hivatásos magyar bábszínház csak elvétve jut. Bereczky segítőtársa felesége, Varga Csilla, a Kolozsvári Állami Magyar Színház művésze, férjének is avatott kezű partnere a bábok kivitelezésében. A népmese elemeiből ihletődött Szekrénymese szövegét jómaga írta, a kasírozott bábok mozgatása, a szövegmondás is a mindenes feladatköre. Máj. 26-án Aradon a Csiky kisdiákjainak tartott előadást, a következő napokon Szentpálon, Majláton, Nagyiratoson, Kisiratoson, Gyorokon, Pécskán, Peregen, Zerinden, Ágyán és Erdőhegyen lép fel. Szerencse, hogy Bereczky Gyula megérkezett, mert egy héten át zajlott az Euromarionett 2003 fesztivál Aradon. Itt voltak szerb, macedón, bolgár és francia bábművészek, de az erdélyi magyar bábosok közül senkit sem jött el, vagy talán senkit se hívtak meg erre a rangos művészeti eseményre. /Hátán viszi a színpadot. = Nyugati Jelen (Arad), máj. 27./

2003. november 8.

Váradi Sándor református lelkipásztor egy éve szolgál Kisperegen. Elmondta, hogy lelkileg elhanyagolt gyülekezetet talált itt. Elhatározta a falu alapítása 225. évfordulója megünneplését. A gyülekezet egy emberként állt az ügy mellé. Az ünneplés hagyományteremtő szándékkal történt.- A lelkész úgy érzi, megszületett egy összetartó, aktív tagokból álló gyülekezet. Szondy Géza Szondy Géza: Kispereg története című munkájából megtdta, hogy Kispereg lótenyésztő község volt. Ezért kezdte a lovasbemutató megszervezését. Ha ez tudatosodik a kisperegiekben, megalapozhatják a falu felvirágzásának a feltételeit. /Balta János: Isten kegyes a kisperegiekhez. = Nyugati Jelen (Arad), nov. 8./

2002. április 4.

Aradon nyújtották át az Apáczai Alapítvány pályázatára a támogatásokat a megye iskoláinak. A megyében összesen 147 vidéki tanuló mintegy 82 millió lejt kapott az alapítványtól utazási költségeik támogatására. A pedagógusok ösztöndíja tavaly 48 millió lej értékű volt, idén már eddig erre 38 millió lej adtak ki, és év végére az összeg eléri a 125 millió lejt. Az infrastruktúrára kért támogatás tárgyi eszközei is igen értékesek voltak. A kisperegi és a majláti iskola TV-készülékhez, az ágyai és a szentpáli fénymásolóhoz, a simonyifalvi és a zimándújfalui, valamint az RMPSZ székház videolejátszóhoz jutott. A Csiky Gergely Iskolacsoport fizikalaboratóriumának tavaly és idén nyújtott támogatás az év végéig beérkező összeggel együtt eléri a 94 millió lejt. /P. P.: Az Apáczai Közalapítvány a megye magyar oktatásáért. = Nyugati Jelen (Arad), ápr. 4./

2004. szeptember 13.

Szept. 11-12-én rendezték meg Kisperegen a falunapokat. Megszervezték a népművészeti kiállítást. Sportvetélkedők voltak, majd számos népi táncegyüttes lépett fel. A templomkertben kopjafát avattak. Lovasbemutatót és lovasversenyt is szerveztek. /Nagyálmos Ildikó: Pergő hétvége Kisperegen. = Nyugati Jelen (Arad), szept. 13./

2005. március 17.

Először fordul elő, hogy a tavaly április 25-én újra köztérre felállított aradi Szabadság-szobornál ünnepelje a magyarság március 15-ét. A közel ezer résztvevővel megtartott ünnepségen Király András parlamenti képviselő, Arad megyei RMDSZ-elnök ünnepi beszédében egyetértésre figyelmeztetett. A színházban több mint 120 oklevelet és érmet adtak át az RMDSZ 15. évfordulója kapcsán, a nagyváradi színház magyar társulata pedig Páskándi Géza A hazáért és a szabadságért című darabját mutatta be. Idén a Hagyományőrző Polgárok Egyesülete – az RMDSZ programjától eltérően – Sárközy Csaba, a Magyarok Világszövetsége kárpát-medencei tagozata elnökének előadásával, a TransyMánia együttes koncertjével köszöntötte a nemzeti ünnepet. Megemlékezést tartottak a megye számos magyarlakta helységében, Nagyzerinden, Kisperegen, Ágyán is. /(Péterszabó Ilona): Aradon a Szabadság-szobornál. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 17./

2005. június 27.

Megvolt a nyolcadikat végzettek országos tesztvizsgája. Az Arad megyében magyarul végzetteket átlaga 63%-os. A magyar tannyelvű iskolák és tagozatok közül a legjobb eredményt a nagyiratosiak érték el 9-ből mindegyiknek sikerült, őket követik a csikysek 84,5%-os sikerrel (45-ből 38 átmenővel). A legrosszabb a kisperegieké, 5 jelentkezőjük közül egy sem ért el átmenő jegyet, továbbá az ágyaiaknál 5-ből 1, a kisiratosiaknál 9-ből 2 tanuló járt sikerrel. A többieknél 52,6 % (Pécska) és 78% (Zimándújfalu) között mozog az átmenők átlaga. A legtöbben román nyelv és irodalomból bizonyultak felkészületlennek. /(Kiss): Tesztvizsga 2005. = Nyugati Jelen (Arad), jún. 27./

2005. augusztus 15.

Az idei Majláthfalvi hétvége egyszerre volt a hagyományok megőrzésének és új hagyományok teremtésének a színtere. A hagyományosan az augusztus 15-i templombúcsúhoz kötődő népművészeti seregszemle továbbéltetése ugyanis a megőrzés szándékát jelzi, míg az immár második alkalommal megszervezett bográcsos verseny egy új hagyomány megszületését bizonyítja. A helybeli római katolikus templomban tartott szentmise után kezdődött a bográcsos verseny, a rendező a Pro Majláth Egyesület volt. Az Aradi Művészeti Líceum fúvószenekara a főutcán végighaladva köszöntötte a falunapok résztvevőit. Matekovits Mihály műsorvezető sorra jelentette be a fellépő együtteseket: simonyifalvi Pitypang, pécskai Búzavirág, temesvári Geml József Társaskör Nefelejcs hagyományőrző népdalcsoportja, majláthfalvi Nefelejcs, kisiratosi Gyöngyvirág, kisperegi Peregi Rózsás népi táncegyüttes stb. /Kiss Károly: 34. Majláthfalvi hétvége. = Nyugati Jelen (Arad), aug. 15./

2005. szeptember 5.

Szeptember 3-án és 4-én harmadszor került sor a Kisperegi Falunapokra. A kultúrházban megnyitották a helybeli hagyományőrző, népművészeti kiállítást: a falakon varrottasok, falvédők, festmények, az asztalokon, a padlón régi használati eszközök, edények sorakoztak. Voltak vetélkedők, sportversenyek, fellépett a pécskai Búzavirág és az aprók, a simonyifalvi Leveles és a Pitypang, a kisiratosi asszonykórus, a majláthfalvi Nefelejcs, illetve a mezőhegyesi moderntánccsoport. Megkoszorúzták a világháborús emlékművet, majd két lovas felvezetésével a kicsinyek, a magyar ruhába öltözött iskolások, illetve a nemzeti viseletű Rózsás néptánc együttes énekelve vonult ki a futballpályára. Lovasbemutatót is tartottak. A Kisperegi Napok utcabállal zárultak. A kellemes együttlét a legfontosabb a szórványmagyarság életében. /Balta János: Kisperegi Falunapok. = Nyugati Jelen (Arad), szept. 5./

2005. október 6.

A nagyváradi Matyi Műhely Bábszínház e heti Arad megyei turnéján Nagyzerind, Simonyifalva, Ágya után és Pécska, Kispereg, valamint Majláthfalva előtt október 5-én Aradon – a 10-es iskolában, a minorita kultúrházban és a 18-as óvodában – szerzett örömet sok-sok gyereknek a Zenés meseváros című interaktív verses, mesés, zenés vidám műsorával. /(Kiss): Zenés meseváros. = Nyugati Jelen (Arad), okt. 6./

2005. október 8.

Szeptember végén fejezték be a kisperegi református templom részleges felújítási munkálatait. A több mint 30 éve üzemképtelen toronyórát is felújították. Váradi Sándor református pap, a felújítások fő szervezője, mindenese elmondta, a templom részleges felújítása tavaly kezdődött. Tavasszal, ha a szükséges pénz is rendelkezésre áll, folytatják a felújítást. /Balta János: Újrafestették a templom elejét. = Nyugati Jelen (Arad), okt. 8./

2005. október 31.

Október 29-én Pécskán negyedik alkalommal szervezte meg az őszi néptánctalálkozót a Búzavirág Egyesület. Fellépett a végvári kis és nagy Csűrdöngölő, a simonyifalvi Pitypang, a kisperegi Rózsás és a szegedi Ripityom. /Kiss Károly: A néptánc ünnepe Pécskán. = Nyugati Jelen (Arad), okt. 31./

2005. december 9.

Idén is folytatódott a temesvári egyházmegye római katolikus templomainak és egyházi épületeinek felújítása. 2002 óta évente átlagosan tíz-tizenkét templom és egyházi épület tatarozására kerül sor. Idén Temes megyében Perjámos, Buziásfürdő, Temesillésd, Detta, Gátalja, Gyertyámos, Gizellafalva, Alsósztamora és Ótelek egyházközségében folyt a munka, Arad megyében a cseraljai és a lippai templom, valamint a pankotai plébánia épülete szorult felújításra, kibővítésre, míg a hegyvidéki főesperességben a krassóvári, a mehádiai és a resicabányai Havas Boldogasszony templom tatarozását kezdték el. Temesváron az Auróra utcai Marienheim ifjúsági ház, a mehalai (ferencvárosi) plébániaépület és a piarista rendház javítását végzik, továbbá a székesegyház épületén és környékén akad még tennivaló. Böcskei László általános helynök elmondta, hogy a temesvári egyházmegye templomainak és egyházi épületeinek megőrzése a püspökség egyik célkitűzése, a felújításhoz szükséges pénz előteremtése viszont sokszor nehézségekbe ütközik. Az egyházmegyében 72 plébániai hivatal működik, a templommal, imaházzal vagy kápolnával rendelkező egyházközségek száma eléri a 350-et. Az anyagi forrás: a helyi alap, az egyházmegyei központi alap és az egyéb forrás. A helyi forrásokból befolyt pénzösszegre akkor számíthatnak, ha az illető egyházközség jelentős katolikus közösséggel rendelkezik. Ellenkező esetben a felújítást a központi alapból kell támogatni. Az egyéb forrást a hajdan erős német közösségek külföldre települt híveinek támogatása jelenti, továbbá egyes külföldi segélyszervezetek segítsége. Az anyaországi Miniszterelnöki Hivatal egyházi kapcsolatokért felelős államtitkársága részéről rendszeresen juttatott anyagi segítségnyújtással az elmúlt esztendőkben a tornyai, a temesfüvesi és az óteleki templomot javították, idén a pécskai templom tetőszerkezetét sikerül felújítani. A román állam részéről helyi szintű támogatás, amikor az illető település önkormányzata, polgármesteri hivatala utal ki bizonyos összeget. A Művelődési és Vallásügyi Minisztérium a különböző hosszú távú terveket támogatja. Azonban a kiutalt támogatás sohasem érkezik egy összegben. Alkalmanként két, három vagy öt százalékát folyósítják, tehát gyakorlatilag lehetetlen komolyabb munkálatba belefogni. Borossebes környékén a katolikusok legfőbb gondja a hívek számának rohamos csökkenése. A Temesvári Református Egyházmegyéből egyetlen templom sem szerepel az állami támogatásra jóváhagyottak listáján – közölte Fazakas Csaba lugosi esperes. A magyarországi közalapítványok csepegtetik a 100-200 ezer forintos támogatásokat. A Királyhágómelléki Református Egyházkerület ennél szerencsésebb volt, mert komoly összeget kapott a közelmúltban az állami támogatásból. A támogatás négy aradi település református templomait érinti: Angyalkút 120, Lippa 40, Kispereg 200, Arad-Gáj pedig 150 millió régi lejt kap a legsürgősebb munkálatokra. Hunyad megyében Lozsád, Őraljaboldogfalva, Szászváros a református egyház sürgősségi sorrendje a felújításoknál, ismertette a helyzetet Gáll Sándor esperes. Lozsádon a körülbelül 100 fős helyi gyülekezet nem tudja állni a 800 millió lejre becsült összeget. Őraljaboldogfalván már csak 15 református él. A tizenharmadik századból származó őraljaboldogfalvi református templom Erdély egyik legjelentősebb történelmi műemléke, melynek felújításánál remélhetőleg a romániai, magyarországi és talán egyéb kulturális alapok támogatására is lehet majd számítani. Szászvároson inkább külső javításokat kellene végezni. Hasonló gondokkal szembesül a római katolikus egyház: a néhány fős szórvány településeken a templomok helyzete távolról sem fényes. Marosillyén, vagy a közelben lévő Dobrán alig élnek katolikus magyarok. Válságos állapotban van a nagyági templom. Az egykor 3000 lelket is meghaladó Nagyág, a többnemzetiségű bányászváros manapság falunak számít, s csupán 200 lakosa maradt, töredékrészben magyarok. A szomszédos Csertésen is Hondolon sem különb a helyzet. Kisbányán (Boicán) a katolikus templom felújítására eddig semmilyen támogatást sem kaptak, mondta András József brádi plébános. Szapáryfalván 232 lelkes a református gyülekezet, sürgősen a renoválni kellene a templomot. A legsürgősebben a tetőt és az esővízcsatornát kellene kicserélni, akkor kiszáradnának a falak, s csak azután kezdhetnének neki a tatarozásnak. Szapáry György, a 19. századi telepesfalu alapítójának dédunokája, a Magyar Nemzeti Bank alelnöke kétszázezer forintos magánadománnyal támogatja a templom felújítását. Templomépítés is folyik. Temesváron az Új Ezredév templom Makovecz Imre tervei alapján épül. Gazda István parókus lelkész szerint, ha elkészül, ez lesz Temesvár első református temploma, ugyanis a Belvárosi Református Egyházközségé tulajdonképpen nem templom, egy bérpalotában működik. A Temesvár-Újkissodai Egyházközség is építkezésbe fogott 2003 novemberében, a támogatás csurran-cseppen. Az aradi reformátusok október 29-én, Tőkés László püspök jelenlétében avathatták fel a gáji templomot, amelynek felépítése elképzelhetetlen lett volna a Királyhágómelléki Református Egyházkerület, a hívek, a külföldi támogatók áldozatos tevékenysége nélkül. A Temes megyei unitáriusoknak nem volt templomuk, lévén hogy ők a szórványok szórványát jelentik – ahogy Szász Enikő társgondnok fogalmazott. Az unitáriusokat az evangélikus-lutheránus egyház fogadta be, hosszú ideje ott tart istentiszteleteket Pap Gy. László nagyváradi lelkész. A Temes megyei ugyanis a váradi leányegyházközsége. /Chirmiciu András, Irházi János, Pataky Lehel Zsolt, Sipos Enikő: Épülő és omladozó templomok. = Nyugati Jelen (Arad), dec. 9./

2006. január 13.

Király András parlamenti képviselő, az RMDSZ Arad megyei szervezetének elnöke az elmúlt esztendőről elmondta, hogy elkezdődött a közösségépítés, illetve a választási kampányban tett ígéretek beváltása. Az eredmények között van Aradon a Csiky Gergely Iskolacsoport önállósodása, a Nepomuki Szent János-szobor felújítása vagy a Szabadság-szobor újraállítása. Amennyiben a legutóbbi helyhatósági választások alkalmával az Aradon élő 23 ezer magyar közül 9-10 ezer az RMDSZ-re szavaz, 4-5 városi tanácsos lehetne. Ugyanannyi képviselőt kellett volna a megyei tanácsba juttatnia a megye 49 ezer magyarjának. A megyében az RMDSZ-nek 44 tagszervezete van, közülük 36 vidéki. Az anyagi támogatások jóvoltából sikerült megerősíteni a magyar civil szervezeteket, amelyek mindenütt közösségépítő programokat szerveztek. Az újak közül kiemelhető a zimándújfalui Borostyán Egyesület kiváló munkája, a kisperegi közösségépítő program és az ágyai közművelődési élet felvirágzása. Új szervezet alakult Vingán, lehetőség nyílik a pankotai szervezet dinamizálására, a nagylaki szervezet is jól működik. /Balta János: Legfontosabb a közösségépítés. = Nyugati Jelen (Arad), jan. 13./

2006. június 12.

A hagyományos templombúcsú népünnepéllyé vált Pécskán a magyarság számára, nagy számban vettek részt a programokon más nemzetiségű helyi lakosok is. Június 10-én sokan elmentek a magyarországi Balázs Pali koncertre, amelyet az M-KIDSZ helyi ifjúsági szervezet és Antal Péter alpolgármester szervezett. Június 11-én ünnepi szentmisét tartottak, a környékbeli papság részvételével. Fellépett a két pécskai tánccsoport, a Búzavirág és a román csoport, a kisperegi Rózsás és a temesvári Bartók Béla Középiskola Bokréta tánccsoportja. /Sinka Pál: Templombúcsú 2006, Pécska. = Nyugati Jelen (Arad), jún. 12./

2006. június 26.

Június 24-én tartotta az RMDSZ Arad megyei szervezete a Megyei Önkormányzati Konferenciát (MÖK) Kisperegen. Az évente megrendezett eseményen az RMDSZ polgármesterei, alpolgármesterei és tanácsosai megbeszélik megvalósításaikat, gondjaikat, terveiket, tapasztalatot cserélnek. Búza Gábor MÖK-elnök elégedetlen volt a résztvevők számával, a több mint hetven önkormányzati képviselőből nem egészen ötven jelent meg. Búza hangsúlyozta a döntéshozatalban való részvétel fontosságát, mert “senki sem ad nekünk semmit, ha nem vagyunk ott, nem kérünk és harcolunk céljainkért, és a jelenlétnél csak a cselekvés fontosabb”. /Sinka Pál: Kétéves mérleg, családias hangulatban, célozgatásokkal. = Nyugati Jelen (Arad), jún. 26./

2006. július 3.

A tavaly felújított bekötőútnak hála, Arad megyében Kispereg falu, lassan, de kezd kilábolni elszigeteltségből. A községet alkotó két faluból nagyszámú lakos dolgozik Pécskán, vagy az aradi nyugati ipari övezetben. A mintegy 1800 lakosú község fő gondja az elöregedés. A 90%-ban magyarlakta Kisperegen majdnem száz az üres házak száma, az évi majdnem 20 temetéshez képest a keresztelések száma csak 4-5 körül van. Idén öten végezték el a nyolcadik osztályt, a mellesleg jó állapotban lévő, tornateremmel rendelkező iskolában mintegy 70 gyermek tanul, az óvodában gyenge az utánpótlás, ott csak 20-25 gyermek van. Közben egyre több család települ ide más helységekből, van köztük magyar, de többségük román. /(Sinka): Fő gond az elöregedés. = Nyugati Jelen (Arad), júl. 3./

2007. április 3.

Kisperegen Gerőcs Ildikó nyugalmazott tanítónő szervezi a közművelődési életet. A Peregi Rózsás felnőtt néptáncegyüttes mellett Peregi Rózsabimbó néven az V. és a VI. osztályosoknak is beindult a néptáncoktatás. Húsvétkor az asszonykórus is fellép a kultúrotthonban. /(balta): Kisperegen megmozdult valami. = Nyugati Jelen (Arad), ápr. 3./

2007. április 11.

Húsvétvasárnap nagy sikerű előadást és bált szerveztek az Arad megyei Kispereg kultúrotthonában, ahol a több mint 200 néző számára a Rózsabimbó néptánc-együttes fellépése teremtette meg a jó hangulatot. A Nagy Izabella tanárnő által betanított felső tagozatos diákok vidám jelenetei következtek, majd az asszonykórus lépett fel. Az utóbbi időben Gerőcs Ildikó nyugalmazott tanítónő vezetésével a helybeli asszonykórus tagjai vezetik a kisperegi közművelődési életet. /(b): Emlékezetes előadás Kisperegen. = Nyugati Jelen (Arad), ápr. 11./

2007. április 17.

A 82 éves, pirospozsgás, életvidám Mátyás Irén Arad megyében, Kisperegen “nótafa” hírében áll, több mint 100 nótát, népdalt, megzenésített verset ismer, emlékezetből. Kedvenc dalát, a “Volt egy ország, úgy hívták, hogy Magyarország…” kezdetűt gyermekkorában tanulta meg. Fiatal korában élt-halt a táncért, az éneklésért, noha nyilvánosan csak a templomban, a tanító hegedűkísérete mellett énekelt. Makra Lajos szegedi koreográfus, aki a kisperegi néptánc oktatást felvállalta, hangszalagra rögzítette a nótáit, amelyeket a falu monográfiájával együtt kíván majd kiadni. /Balta János: Nótafa Kisperegen. = Nyugati Jelen (Arad), ápr. 17./

2007. augusztus 31.

Az aradi magyar oktatásban dolgozók tudják csak igazán, milyen “manőverek” szükségesek ahhoz, hogy megmaradjon egy-egy magyar osztály. Idén nagyobb számú összevont osztály lesz, mint tavaly – tájékoztatott Pellegrini Miklós Arad megyei főtanfelügyelő-helyettes. Arad megyében Nagyiratoson a legkényesebb a helyzet, ahol már tavaly is létszám alatti osztályok indítását kellett kérni a minisztériumtól. Idén Nagyiratoson az V–VIII. -ban összesen 27 tanuló várja az évkezdést, képtelenség őket négy különálló osztályba sorolni, ezért biztosan összevonás lesz. Aradon a Csiky Gergely Iskolacsoportban a két szakosztály feltöltése jelenti a legnagyobb gondot. Pécskán elérkezett a demográfiai hullámvölgy. Tavaly 16 elsősük volt, idén csak tízen kezdik meg tanulmányaikat. Jövőre ismét legalább 16 gyermekre számítanak. Az V–VIII. osztályok is rendben vannak Pécskán. Arad megyében a beiskolázási adatok a magyar tagozaton: I–IV. V–VIII. IX. –XII. Szakisk. oszt. –diák oszt. –diák oszt. -diák oszt. –diák 2005–2006 65–877 55–763 18–407 6–129 2006–2007 61–841 54–731 16–352 7–142 2007–2008(terv) 62–845 50–740 14–335 6–162 Arad megyében, Nagyiratoshoz hasonlóan késhegyen táncol Majláthfalva is, ahol csak hét ötödikesre számítanak, miközben a VI–VII–VIII. osztályok nagyjából összeálltak. Az I–IV. -ben biztosan összevont osztályok indulnak szeptemberben. Kisperegen az I–IV. és az V–VIII. -ban két-két összevont osztállyal tudják most is megoldani a kérdést. Kisiratoson, Simonyifalván meglesz a szükséges létszám, viszont izgulni kell még Borosjenőért, hogy sikerüljön magyar óvodás csoportot indítani. A fenti statisztikából egyértelműen kiderül, hogy az iskolák a legtöbb magyar gyereket a IX., elméleti osztályokban veszítik el. Ugyanakkor egyértelmű, hogy az V–VIII. között a legnehezebb talpon tartani az önálló magyar oktatást. Amíg tavaly 54 osztályban 731 gyerek tanult, idén már csak 50 osztályra számítanak és 740 gyerekre, vagyis emelkedik az osztály-összevonások száma. /Irházi János: Magyar osztályok száma. Arad. = Nyugati Jelen (Arad), aug. 31./

2007. december 11.

Az Arad Megyei Magyar Gazdák Egyesülete az Aradi Mezőgazdasági Tájékoztató Irodával közösen az év elején más települések mellett Kisperegen állattenyésztés, míg Simonyifalván növénytermesztés és kertészet szakmákban szervezett szakképző tanfolyamokat. A Mezőgazdasági és Élelmiszeripari Minisztérium által hitelesített okleveleket átadják a végzősöknek, akik a továbbiakban meghallgathatják a Maros Megyei RMGE szakemberei által Az európai szövetkezési modell az erdélyi gazdatársadalomban címmel, pályázati támogatással kidolgozott előadását. /(b): Oklevél-átadás, előadások. = Nyugati Jelen (Arad), dec. 11./

2007. december 28.

Karácsony este Arad megyében, Kisperegen közös előadáson lépett fel a helybeli Asszonykórus, valamint a Rózsabimbó gyermek néptánccsoport. Az előadást bál követte, ahol Pap Attila és zenekara húzta a talpalávalót reggelig. /Karácsonyi előadás, bál Kisperegen. = Nyugati Jelen (Arad), dec. 28./

2008. február 15.

Február 14-én Aradon az RMDSZ székházában Király András képviselő, megyei elnök, Tóth Csaba ügyvezető elnök és Bognár Levente alpolgármester ismertette a szövetség stratégiáját a helyhatósági választásokra. – Mivel az RMDSZ nem politikai párt, belső választásokon dől el, kik lesznek a jelöltjeink – mondta Király. Várják a jelölteket a civil szféra vagy az egyházi személyek köréből is. Egyetlen feltétel, hogy az illető az RMDSZ tagja legyen. Király András leszögezte, nem állítanak közös listát a Magyar Polgári Párttal, de nem is zárkóznak el a velük való tárgyalásoktól. Urnás előválasztás csak két településen, Kisiratoson és Nagyperegen (illetve Kisperegen) lesz. /Irházi János: Választási stratégia ismertetője az RMDSZ-nél. = Nyugati Jelen (Arad), febr. 15./

2008. május 19.

Május 18-án zsúfolásig megtöltötték a hívek Pécskán a római katolikus templomot, hogy együtt ünnepeljék a templombúcsút. Az ünnepi misét a tavaly pappá szentelt, pécskai születésű Kocsik Zoltán celebrálta. A búcsúban fellépett a dombegyházi Május Néptánccsoport, a Kisperegi Asszonykórus, a Pécskai Diákklub népi zenekara, valamint a helybéli Búzavirág. A templombúcsú az előző napon elkezdődött a templom melletti téren felállított színpadnál, ahol több együttes, köztük a délvidéki Temerinből érkezett 3+2 (Bugyi Zoltán és Burai Károly zenekara) szórakoztatta. /Irházi János: Templombúcsú Pécskán. = Nyugati Jelen (Arad), máj. 19./

2008. szeptember 9.

Két Arad megyei településről is közvetlen átjárás lesz Magyarországra legkésőbb három éven belül. Kisiratos Dombegyháza felé szeretne határátkelőt nyitni, Almási Vince kisiratosi polgármester szerint a túlsó oldalon elkészült a projekt, most már a román félnek kell lépnie, az államközi egyezmény szerint legkésőbb 2011-ig meglesz az út. Amennyiben 2011 márciusától Románia is tagja lesz a schengeni térségnek, már szükség sem lesz határállomásra, csak az útra. Erre alapozva lát neki a Mezőhegyesre és Battonyára vezető kisperegi műút építésének jövőre a kisperegi községi önkormányzat. A pénzt európai uniós pályázatból teremtik elő, a román kormánytól pedig a Nagylak felé vezető 10 kilométeres út aszfaltozására remélnek támogatást. /Pataky Lehel Zsolt: Kisiratos, Kispereg: kis határ, nagy lépések. = Nyugati Jelen (Arad), szept. 9./


lapozás: 1-30 | 31-32




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2017
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998