udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2009
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 19 találat lapozás: 1-19
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Helymutató:

1993. június 24.

Sikeresek voltak a jún. 8-10-e között megrendezett Szatmári Bábos Napok, ezt nemcsak a fesztivál kezdeményezője, Csoha István vallja. A nagyváradi Állami Bábszínház, a kolozsvári Puck Bábszínház, a tordaszentlászlói Fricska Bábszínház, a szatmárnémeti Madisz Bábszínház, a nagybányai Bábszínház mellett a komáromi Napsugár Bábszínház, é a nyíregyházi Mesekert Bábszínház előadást tartott Szatmárnémetiben, Túrterebesen, Bogdándon, Kökényesden, Kányaházán, Pusztadarócon és Lázáriban. /Gál Éva Emese: Bábosok ünnepe volt. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 24./

2000. március 22.

A leépítéssel egybekötött tanügyi átszervezés során április 1-jétől ötven háromszéki szakképzetlen helyettesítő válik munkanélkülivé, és közel húsz szakképzett pedagógust tanév közben áthelyeznek. Az elbocsátottak érdekében majdminden óvoda és iskola vezetősége, valamint szülői közössége fellebbezett a megyei tanfelügyelőségen, közülük néhány esetben megoldás született, másokat elutasítottak. Az árapataki, előpataki, márkosfalvi, baróti és száldobosi fellebbezésre a tanfelügyelőség nemmel válaszolt, tizenkét esetben elfogadta a közösségek érveit. Eresztevényben például az I-IV. osztályban tanuló tizenhét gyermeket április 1-jétől egyetlen tanító fogja oktatni összevont csoportban. Óvodai csoportok is maradnak óvónő nélkül, a legtöbb helyen megszűnt az egyetlen csoport. /(fekete): Ötven helyettesítő pedagógus vált munkanélkülivé. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), márc. 22./ Napokig várta, írta Máriás József, hogy a televízióban megjelennek a tanügyi sztrájk idején oly bősz tanügyi szakszervezeti vezetők és elmondják: a felszámolt falusi óvodák a minisztériumi intézkedések áldozatai lettek. Hiába várt erre. Itt is, ott is bezárták a szakképzetlen óvónőkkel működő óvodákat. Krasznamihályfalván, Kökényesden, Bábonyban és még vagy nyolcvan-száz helyen Szatmár megyében. Ezt megtakarításnak állították be, ez majd segíti a tanügy helyzetét. Ismét a legelesettebbeken ütöttek. - Elszomorító, hogy az RMDSZ sem hallatja hangját, nem cselekszik. /Máriás József: Vissza a középkorba! = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), márc. 23./

2003. március 5.

Kökényesden lassan életveszélyes lesz a kultúrotthon. A tetőszerkezet rossz állapotban van, a falak nedvesek, az ajtók lassan darabjaikra hullanak, a kitört ablaküveget, nem pótolták. Ebben a teremben szerveztek álarcosbált márc. 2-án. Több mint 300 ember zsúfolódott össze a teremben. /Simon Levente: Kökényesd: Elképesztő gyorsan romlik a kultúrotthon állapota. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), márc. 5./

2003. március 26.

Márc. 23-án tartották Kökényesd kultúrotthonában a tavaszváró ünnepi rendezvényt, amelyet a településen már évek óta megtartanak a helyi általános iskola diákjai. Idősebb Lukács Dénes iskolaigazgató üdvözlő beszéde után kezdődött a műsor. Az énekkar magyar népdalcsokorral állt elő, majd a második osztályos tanulók elszavalták Petőfi Nemzeti dalát, végül a felsőtagozatosok álltak színpadra, a "Barnamackó" című színdarabbal. /Simon Levente: Kökényesd: Tavaszváró ünnepség a kultúrotthonban. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), márc. 26./

2003. november 17.

Nov. 14-én harmincnégy fiú és lány ifjúsági és kulturális csoportot alapított Kökényesden, azzal a céllal, hogy összefogják a település fiataljait. Nevet is fognak választani a csoportnak A jelenlévők egy néptánc- és egy színjátszó csoport megalakulásáról döntöttek, és úgy határoztak, hogy a következőkben minden szombat este találkoznak. Kökényesden a diszkózáson és a kocsmázáson kívül másra nem nyílt lehetőség. Tóth Mária, a Faipari Iskolaközpont XII. osztályos tanulója és Filep Erika, a Közgazdasági Líceum X. osztályos tanulója hívta össze az alakuló ülést. Segített nekik Lukács Éva tanítónő, aki az általános iskolásokból álló néptánccsoport egyik vezetője. /Simon Levente: Péntek este ifjúsági csoport alakult Kökényesden. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), nov. 17./

2004. március 13.

Közismert, hogy a régi rendszerben a vegyes lakosságú területeken rendszerint a színtiszta magyar települések kárára hozták létre a közigazgatási egységeket, még akkor is, ha ezek nagyobbak voltak, mint a községközpontnak kijelölt román vagy vegyes lakosságú falvak. Így került Szatmár megyében Egri Batizhoz, Csomaköz Szaniszlóhoz, Kökényesd Halmihoz, Tamásváralja Batarcshoz, Józsefháza Aranyosmeggyeshez vagy Gencs Érkáváshoz. Megfogyatkozott lakosságuk miatt már nem mindegyik élhet a különválás lehetőségével, de néhánynak már sikerült elérni az önállósulást szentesítő sikeres népszavazást. Sőt Kálmánd már esztendeje elvált Kaplonytól, s a közelgő helyhatósági választás után, immár saját önkormányzattal és polgármesterrel jogilag is önálló lesz Egri, Kökényesd és Csomaköz. Rövidesen. négy új magyar község jelenik meg Szatmár megye térképén, olyan községek, amelyek tanácsülésein (érvényes román törvény szerint) magyarul beszélhetnek. Az ötödik Avasújváros lehet, de ott más a helyzete. Hozzá annak idején egy nagyobb lélekszámú román települést csatoltak, a ráksai polgármester nem segíti faluja önállósulását. Nemrég a megyei román lapban arról írt, hogy Avasújvárosban nagyszabású etnikai konfliktus van kibontakozóban, mert az újvárosi magyarok el akarnak válni a ráksai románoktól. Másnap Szabó István megyei elnök válaszolt a lapban, hogy nincs szó semmiféle etnikai ellentétről, erről maga is tudna, hisz ott lakik. Most azonban kiderült, hogy a ráksaiak is a váláshoz szükséges népszavazás mellett döntöttek. /(Sike Lajos): Négy új magyar község és az ötödik. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 13./

2004. június 1.

A közel 2900 lakosú Váralmás község Szilágy megye egyik legnagyobb területen fekvő közigazgatási egysége: a sztánai vasútállomástól a kökényesi tetőig 56 kilométernyi falusi út vezet a község hosszában. A községhez kilenc település tartozik, lakosságának 34%-a magyar. Ennek ellenére az RMDSZ jelöltjét választották polgármesternek, a tanácsban viszont már jelentős kisebbségben vannak a magyarok. Váralmás 1400 lakosából 180 magyar. Nyíres 500 lakosa között nincs magyar, Zsobokon a falu lakossága 320 magyar reformátusból áll, de a faluban dr. Molnár János lelkipásztornak köszönhetően működik a bentlakásos iskola, ahol 57 árva talált állandó otthonra, ezenkívül az iskolában még legalább hatvan olyan gyerek tanul, akik a hét végén hazamennek szüleikhez. Sztána 170 lakosából 140 magyar református. Kispetri 130 lakosa magyar, az itt lakó 50 cigány is magyarul beszél. Farnas nyolcvan lakosa szinte kizárólag idősekből áll. A mintegy hatvan bábonyi lakosból alig húsz magyar. Kökényesen 60 ember lakik, mind románok. Cód falu 150 román lakosból áll. Négy év alatt a községben sikerült minden utat járhatóvá tenni. A község legnagyobb gondja a szétaprózott, csekély lakosságú települések. A zsoboki iskolát a megszűnés veszélye fenyegette, most a megye egyik legjobb, legeredményesebb falusi iskolája. Sok fiatal a házastársával együtt hazatelepül. /Józsa László: Szilágy megye. Almásvölgyi pünkösd kiöregedéstől az újjászületésig. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 1./

2004. június 28.

Jún. 26-án Szatmárnémetiben Schönberger Jenő megyés püspök diakónussá szentelte Récsei Norbertet Mezőpetriből, Seffer Dánielt Szatmárnémetiből és Simon Attilát Kökényesdről. /E. Gy.: Diakónus–szentelés a Székesegyházban. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), jún. 28./

2004. augusztus 20.

Brassai Zsombor cikkének /Földcsuszamlás avagy banánhéj, Krónika, aug. 13./ végén az RMDSZ marosvásárhelyi szervezetének elnökének nevezte magát. Brassai Zsombor azonban nem elnöke az RMDSZ marosvásárhelyi szervezetének, hanem a Maros megyei szervezet dr. Kelemen Atilla által kinevezett ügyvezető elnöke. Fizetett alkalmazott, munkáltatója Kelemen Atilla. Az írás így a munkaadó előtt tett tiszteletkör. Az RMDSZ valójában nem Kelemen Atillának köszönheti a 13-12 arányú fölényét a helyi tanácsban, hanem Doru Opriscannak, aki független tanácsosként jóval több szavazatot szerzett a szükségesnél és a román választási törvény értelmében, a töredékszavazatok visszaosztásánál, az RMDSZ-nek is jutottak román voksok. A marosvásárhelyi kudarcot nem lehet a demográfiai helyzettel magyarázni, mivel a választójoggal rendelkező korcsoportban Marosvásárhelyen a magyarság még mindig 53 százalékot képvisel, csak a teljes népesség szintjén csökkent le aránya a népszámlálás adatai szerint 47,5 százalékra. Román elemzők szerint a magyarság 20 százaléka szavazott Dorin Floreára, s ezért nyerhetett már az első fordulóban. Floreát 48 556-on, Kelement mindössze 34 625-en választották. Fel kellene tenni a kérdést, hány magyar szavazót riasztottak dr. Kelemen Atillának a kampány idején tett Tőkés Lászlót támadó vagy az MPSZ-t (Magyar Polgári Szövetséget) hídon dübörgő egérnek nevező nyilatkozatai. Azt is meg kellene kérdezni, miért zárkózott el az RMDSZ a marosvásárhelyi előválasztások megrendezésétől? Markó Béla, az RMDSZ 1993-ban megválasztott szövetségi elnöke örömmel nyugtázta már az 1996-os helyhatósági választásokon: „Az RMDSZ országos eredményei összességükben felülmúlták az 1992-es szintet, ami a lakosság változatlan bizalmát tükrözi.” (RMDSZ Tájékoztató, 1996. június 5.) Majd 2000-ben ismét az urnák elé járultak, és Markó az MTI-nek adott nyilatkozatában így értékelt: „Az RMDSZ Erdély-szerte jobban szerepelt a mostani helyhatósági választáson, mint 1996-ban.” (Népújság, 2000. június 20.) Végül a 2004-es értékelés, Markó Béla szavaival: „A Központi Választási Iroda végleges adatai szerint az RMDSZ jobb eredménnyel került ki a helyhatósági választások első fordulójából, mint 2000-ben.” (RMDSZ Tájékoztató, 2004. június 17.) A második forduló eredményeinek ismeretében már azt is kijelentette: „A mi értelmezésünkben pedig ez egyfajta bizalmi szavazás is volt, és ily módon megerősített bizalommal, sokkal optimistábban nézhetünk az őszi parlamenti választások elé.” (RMDSZ Tájékoztató, 2004. június 22.) Összefoglalva: az RMDSZ elnökének meglátása szerint a romániai magyarságnak az RMDSZ iránti bizalma 1992-től folyamatosan és rendíthetetlenül növekedett, és nincs ok attól tartani, hogy ez a töretlen felfelé ívelés a jövőben változna. Izsák Balázs az RMDSZ-re leadott szavazatokat táblázatba foglalta. A számok az RMDSZ szavazóbázisának folyamatos sorvadását mutatják. Az RMDSZ-vezetés 8 éve nem meri a nyilvánosság előtt vállalni a kapott szavazatok számának értékelését. Hogyan növekedhetett a megszerzett polgármesteri székek száma? A kérdésre a választ, a 2000 után önállóvá lett községeknél kell keresni. 2000-ben 2957 polgármestert választottak Romániában, míg 2004-ben 3137-et. 2000 óta lett önálló község Csedreg, Csíkkozmás, Csíkmadaras, Egri, Kálmánd, Kibéd, Koltó, Kökényesd, csak egynéhány a 22 új községből, amelyek az RMDSZ-nek a győzedelmes pluszokat hozták. Ugyanakkor hiba egy kategóriába sorolni egy nagyváros és egy kis település polgármesteri székét. Marosvásárhelyen 2000-ben a polgármester-választást eldöntő, második fordulóban 94 034-en vettek részt a választási névjegyzéken szereplő 137 642-ből. 2004-ben pedig 86 875-en a 133 667-ből. Dorin Florea pedig körülbelül 1000 szavazattal kapott többet, mint 2000-ben. A magyarság tömeges távolmaradása kimutatható. /Izsák Balázs: Mitől hiteles egy közösség? = Krónika (Kolozsvár), aug. 20./

2004. december 17.

Januártól változik az általános iskolák besorolása, megszűnik az eddigi központosítás, s jogilag és gazdaságilag is önállósulnak mindazok az oktatási egységek, amelyek (az óvodásokkal együtt) legalább 200 tanulót számlálnak. Arra kérdésére, hogy vajon nem érinti-e ez az átszervezés hátrányosan a magyarnyelvű oktatást, Kónya László tanár Szatmár megyei főtanfelügyelő-helyettese azt válaszolta, hogy több magyar településen, így Szamoskrassón, Kökényesden, Óváriban és Józsefházán éppen az intézkedés nyomán önállósul a helyi iskola, akkor inkább előnyről lehet beszélni. Ugyanakkor sajnálatos, hogy a szükséges tanulólétszám hiánya miatt olyan jelentős magyar településeken, mint Tamásváralja, Dobra vagy Magyargéres nem sikerült önállósítani, a községközponttól leválasztani az iskolát. /Inkább előny, mint hátrány. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 17./

2005. február 10.

A képviselőház jóváhagyta az egyes községek várossá, illetve egyes falvak községgé nyilvánításáról szóló törvény tervezetét. Szatmár megyében Sárközújlak és Szatmárudvari városi rangot kapott, Kökényesd pedig kivált Halmi községből. A jogszabály a szenátusi elfogadást követően lép törvényerőre. /Szatmár megye. = Krónika (Kolozsvár), febr. 10./

2005. április 23.

A népszavazást szentesítő központi „rábólintás” után az eddig Halmihoz tartozó Kökényesd (lakossága csaknem teljesen görög katolikus vallású magyar) önálló község lett. A hozzá csatlakozó Csedreggel közel 3000 lakost számláló új közigazgatási egység vezetője Simon Levente, aki foglalkozását tekintve újságíró, ideiglenes kinevezést kapott, mert hat hónapon belül ki kell írni a választásokat. /Önállósult Kökényesd. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 23./

2006. július 18.

Az utóbbi években négy nagyobb magyar település (Kálmánd, Csomaköz, Egri és Kökényesd) önállósult Szatmár megyében. Közülük a legifjabb közigazgatási egység, a kökényesdi alig egy éve jött létre. A helybeliek egy fiatal újságírót választottak polgármesternek. Simon Levente, a Szatmári Friss Újság munkatársa még a 25. évet sem töltötte be. A fiatal elöljáró Kökényesden született és nőtt fel. Elmondta, hogy Kökényesd gyakorlatilag egybeépült a térség központjával, Halmival, csupán a vasút választja el tőle. Az elválást gazdasági okok indokolták. A több településből mesterségesen összegyúrt községek székhelyei mindent maguknak hordanak össze, ott fejlesztenek. 1968 óta semmit nem építettek, a meglévő dolgokat is hagyták tönkremenni. Kökényesd és a hozzá tartozó Csedreg a sárban fuldokol. Kökényesdnek 1600, Csedregnek 1200 lakosa van, együtt közel 3000 ezer, ami nagy közösség ahhoz, hogy kezébe vegye sorsát. Él a néptánc és a népdal, sok a fiatal. Az első osztályt mind Kökényesden, mind pedig Csedregen 20-25 gyermek kezdi. Alig egy év alatt négy-ötmilliárd régi lejt költöttek fejlesztésre (ötször annyit, mint mások 40 év alatt!), minden utcát leköveztek. Tervezik Kökényesd és Csedreg között egy szép új iskola építését, a jelenlegi öt elavult iskolát pedig megszüntetnék. Jók az adottságaik itt, az ukrán-román-magyar határ közelében. Vám, nemzetközi vasúti átrakó, nemzetközi műút. Megkezdték a művelődési ház felújítását. Újra akarják alakítani a felnőttek régi kórusát és táncegyüttesét. Felavatják a kultúrház mellett létesülő tájházat, melynek sok száz kiállítási tárgyát a kiváló pedagógus, Fazekas Loránd gyűjtötte össze. /Sike Lajos: Interjú Simon Leventével, az ország legfiatalabb polgármesterével. = Új Magyar Szó (Bukarest), júl. 18./

2006. december 27.

Kökényesd Szatmár megye azon települése, ahol a mai napig is a legjobban megőrizték a néphagyományok ápolását. A színmagyar községben a hagyományos karácsonyi köszöntés már a szenteste napján kora délután megkezdődött, mikor elindultak az első betlehemezők, majd utána következtek a csillaggal járók, sötétedés után pedig következtek a már „idősebb” korosztályba tartozó 16-18 éves fiatalok. A gyerekeknél a sütemény és az üdítő került elő, az idősebbek az italt részesítették előnyben. Másnap ismét felkerekedtek azok, akik még nem jártak a rokonaiknál, ismerősöknél. A nemrég felújított helyi művelődési házban a nyolcadikosok rendezték meg a hagyományos karácsonyi bált. /Karácsonyi ünnepek Kökényesden. = Szatmári Magyar Hírlap (Szatmárnémeti), dec. 27./

2007. január 9.

Aránylag kevesen tudják, hogy nemcsak román, hanem magyar görög katolikusok is élnek Erdélyben. Legnagyobb közösségük Szatmár megyében (az Ugocsával, Kárpátaljával határos részeken) van, ahol számuk meghaladja a 11 ezret. Csupán a szatmárnémeti Szent Miklós egyházközséghez közel háromezren tartoznak, de több száz fős gyülekezetük van Sárközújlakon, Kökényesden, Csedregen, Nagypeleskén, Lázáriban, Mikolában, Túrterebesen és még számos településen. Tíz parókiájukon ugyanennyi pap és egy segédlelkész szolgál, további két teológiát végzett fiatal felszentelésére két éve várnak. Templomaik száma meghaladja a húszat, köztük vannak olyanok, amelyek mind építészetileg, mind pedig egyház-művészetileg igen jelentős értéket képviselnek. Minderről többet lehet megtudni abból a könyvsorozatból, amely az új esztendővel együtt indult útjára, Romániai magyar görög katolikus templomok címmel. Az első kötetben Terdik Szilveszter és ifjabb Pallai Béla a nagypeleskei templomot mutatja be. /Sike Lajos: Magyar görög katolikus templomok Erdélyben. = Új Magyar Szó (Bukarest), jan. 9./

2008. május 5.

Csehi Árpád, a Szatmár megyei RMDSZ elnöke, a szervezet megyei tanácselnök-jelöltje Sipos Miklós esperes meghívására május 4-én az anyák napját ünnepelte Szatmárnémetiben, a Németi református templomban, délután pedig Kökényesden sportpályát avatott. Csehi Árpád fiatal jogász-közgazdász összesen nyolc települést keresett fel. Érszakácsiban részt vett az első Vadkörtevirág Fesztivál megnyitóján, majd Pusztadarócon, az ottani katolikus templom Szent József búcsúján. A következő négy héten valamennyi magyarok lakta településre el akar jutni. /Sike Lajos: Szatmári körúton Csehi Árpád. = Új Magyar Szó (Bukarest), máj. 5./

2008. június 4.

Szatmár megyében a választás végleges eredménye szerint az RMDSZ-es polgármesterjelöltekre 45 021 fő szavazott, ennek eredménye: 10 megválasztott polgármester /Érendréd, Kálmánd, Kolcs, Pusztadaróc, Halmi, Hadad, Mikola, Szatmárpálfalva, Kökényesd, Érszakácsi/. A második fordulóban az RMDSZ-nek 14 polgármesterjelöltje indul. Első lett az RMDSZ a helyi önkormányzatokban, 223 mandátummal. Az RMDSZ-es jelöltek listáira leadott érvényes szavazatok száma: 44 900. Szatmár megye tanácselnöke Csehi Árpád Szabolcs, az RMDSZ jelöltje, 60 038 érvényes szavazattal. Az RMDSZ-nek 13 megyei tanácsosa van a 32 megválasztott tanácsos között. Az RMDSZ listáira szavaztak a legtöbben: 51 782 érvényes szavazatot kaptak. /Fábián Ágnes: Végleges lista a helyhatósági választás első fordulójában elért eredményekről Szatmár megyében. = Szatmári Magyar Hírlap (Szatmárnémeti), jún. 4./

2009. június 27.

Június 26-án fejeződött be a Kökényesden és Csedregben megrendezett „Szent Pál nyomában” nevet viselő egyházi tábor: az eseményen 110 gyerek vett részt. A sportvetélkedőket követően a kisebbek Szent Pál születéséről, a nagyobbak a beszéd kialakulásáról, szerepéről hallhattak előadást. Vojtku László római katolikus plébános celebrált szentmisét. A kézműves-foglalkozáson egy templom makettjét is elkészítették. /Fodor István: Véget ért a Szent Pál-tábor. = Szatmári Magyar Hírlap (Szatmárnémeti), jún. 27./

2009. július 22.

Első alkalommal szervezték meg a Partiumi Híd Fesztivált július közepén a Szatmár megyei Kökényesden. Krakkó Rudolf, a Szatmári HÍD Egyesület vezetője és a Fesztivál főszervezője elmondta: az a szándék vezérelte, hogy működésével az egyesület elősegítse a magyarságtudat erősítését, a nemzeti önbecsülés visszaszerzését. Ennek szellemében alapították szatmárnémeti fiatalok a szatmári HÍD Egyesületet 2003 márciusában. Az ötnapos nemzeti tábor nyitó előadását Raffay Ernő történész tartotta. Toró T. Tibor, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács alelnöke Lesz-e magyar önrendelkezés Erdélyben? címmel tartott előadást. Mikola István, a volt polgári kormány minisztere a leendő polgári kormány megújulási lehetőségeiről, feladatairól beszélt. Bethlen Farkas, Verőce polgármestere a történelmi Bethlen család megpróbáltatásairól, valamint a virágzó Verőce kulturális, gazdasági életéről, eredményekről, és tervekről szólt. Mit vétettem ellenetek, urak? Mit vétett az én népem? címmel Wass Albert életéről, életművéről” tartottak előadást Takaró Mihály és Vekov Károly professzorok, valamint Bartha József református lelkész. Gergely István, Tiszti Mikor Csíkból elindultam Csíkba... címmel beszélt az árvaházak nehéz helyzetéről. Vona Gábor, a Jobbik elnöke is beszélt. Brády Zoltán, az épp húsz esztendős Kapu főszerkesztője Eduardóra, a lap nemrég tragikus körülmények között elhunyt főmunkatársára emlékezett. A médiakerekasztal képviselői Kubinyi Tamás, M. Szabó Imre, Takaró Mihály, Brády Zoltán, és László György Frigyesy Ágnes moderálása mellett elemezték a médiamanipuláció problematikáját. Krakkó Rudolf bízik abban, hogy jövőre ismét megszervezik a Partiumi Híd Fesztivált. /Frigyesy Ágnes: Partiumi Híd Fesztivál Kökényesden. = Erdélyi Napló (Kolozsvár), júl. 22./


lapozás: 1-19




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2017
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998