udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2009
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 24 találat lapozás: 1-24
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Helymutató:

1996. november 13.

Tőkés László püspök, az RMDSZ tiszteletbeli elnöke és Tempfli József római katolikus megyéspüspök, akik közös németországi körúton vesznek részt, Kölnből Üzenet haza című levelükben mindenkit arra szólítottak fel, hogy az ellenzéki közös jelöltre, Emil Constantinescura szavazzon. "Megdöbbenéssel értesültünk arról, hogy a szenátusban útjára indított diverziókísérletről, mely az ortodox testvéregyház mesterséges megosztása révén akarja rossz irányba befolyásolni a választásokat. Másfelől szomorúan tapasztaljuk, hogy a bukott hatalom egyes körei és képviselői újból magyarellenes hangulatkeltéssel igyekeznek félrevezetni a román választókat." Alaptalannak tartják Iliescu elnök vádaskodását, mely szerint az RMDSZ-nek tett engedmények Románia biztonságát veszélyeztetik. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), nov. 13., 908. sz./

1996. november 15.

Tőkés László és Tempfli József nagyváradi püspökök nov. 8-18-a között közös szolgálati körúton vesznek részt Németországban, melyet a Németországi Magyar Szervezetek Szövetsége szervezett. A következő városokban fordultak meg: München, Köln, Bonn. Mainz, Frankfurt am Main, Freiburg, Stuttgart. Ellátogattak Strasbourgban az Európa Parlamentbe is ellátogattak. Nov. 8-án Münchenben tartotta ülését a Szent László Alapítvány kuratóriuma, melynek tagjai között van a két erdélyi püspök is. Ez az alapítvány ökumenikus összefogással kívánja felkarolni a romániai magyar és egyházi oktatás ügyét. Nov. 11-én Bonnban külügyminisztériumi tisztviselők fogadták a püspököket. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 15./

1999. február 16.

A Szociáldemokrata Tömörülés 1994-ben alakult meg, elnöke Dáné Tibor volt visszavonulásáig, 1997-ig, azóta Bucur Ildikó az elnök. A Szociáldemokrata Tömörülés teljes egészében felvállalja az RMDSZ kisebbségvédelmi politikáját, fejtette ki Bucur Ildikó, a tömörülés független magyar iskolahálózatot követel, továbbá helyi, közigazgatási autonómiát. Nehéz a helyzetük, magyarázta Bucur Ildikó, mert az emberek előtt gyanús minden, ami szoc-cal kezdődik. A szociáldemokrácia máig érvényes alapelveit Alfred Müller Armack kölni közgazdász dolgozta ki. Bucur Ildikó emlékeztetett: az Európai Unió tizenöt tagállama közül tizenegyben szociáldemokrata vagy szocialista párt van hatalmon. Nagyon sok szimpatizánsuk van, tette hozzá. /Hadházy Zsuzsa: Az elvek érvényesítése fontos. Beszélgetés Bucur Ildikóval. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), febr. 16./

1999. november 23.

Köln város polgármestere, Hary Blumm a kolozsvári polgármesteri hivatalba küldött levélben tiltakozott az ellen, hogy a helyi tanács Ion Antonescu marsallnak akar szobrot állítani. Kolozsvár német testvérvárosának polgármestere feltette a kérdést: miként emelhetnek Romániában egy olyan embernek szobrot, aki 150 ezer zsidó és 25 ezer cigány haláláért felelős? /Német tiltakozás az Antonescu-szobor ellen. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 23./

1995. október 24.

Funar kolozsvári polgármester a tanácsülésen felháborodottan értékelte, hogy a kölni polgármester látogatásakor Boros János a kisebbségi sérelmekről szólt. Funar kijelentette, hogy Romániában csak románok élnek. Ennek ellenére Funar beszélt a román többségről: szerinte a többség nem lehet sovén, mert egyszerűne nincs ellenfele. Sovén csak a kisebbség lehet. /Szabadság (Kolozsvár), okt. 24./

1995. november 1.

A közelmúltban Zentán rendezett konferenciát a Vajdasági Magyar Művelődési Szövetség /VMMSZ/, az erdélyi Interconfessio Társaság és a Svájci Magyar Irodalmi és Képzőművészeti Kör /SMIKK/. A téma: Magyar médiastratégia a harmadik évezred küszöbén. A konferencia a Magyar paradigmák /létmodellek/ eszmecsere-sorozat harmadik állomása volt Kolozsvár, illetve Székesfehérvár után. A résztvevők valamennyi találkozón a magyarságnak a világban, illetve a Kárpát-medencében elfoglalt helyéről, a kisebbségbe szorult nemzetrészek kilátásairól folytattak eszmecserét. A jelenlegi találkozón a felszólalók kifejtették, hogy a mai magyarországi írott és beszélt sajtó továbbra is a hatalom szolgálatában áll, ez a hatalom pedig nem képviseli az egyetemes magyarság érdekeit, nem képes meggyőző célt kitűzni a nemzet elé. Vass Csaba szociológus szerint a tájékoztatás a hatalom nyelvén beszél. Esztergály Előd a kölni Magyar Nemzeti Hírszolgálat képviseletében elmondta, hogy a tájékoztatás túlnyomó többségében nemzetidegen, kozmopolita erők kezében van, akik az információs hatalommal visszaélve manipulálják a tömeget. Pokol Béla politológus szerint a magyar tömegtájékoztatás alig néhányszáz kulcspozíciója át tudja venni a korábbi pártközponton keresztüli irányítást, különösen ha a pénzt és a bankokat irányítók birtokosai ugyanahhoz a politikai erőcsoporthoz tartoznak. Borbély Imre három célkitűzést szorgalmazott: a/ tudásközpontú nemzetfejlesztést, amelyet főleg az anyaországban állampolitikai szintre kellene emelni. b/ Szubszidiáris /önálló kiegészítő/ nemzetstruktúra- és tudat kialakítása, amely valamennyi nemzetrész önálló fejlődését jelentené. c/ Szervesítő algoritmusok felépítése, vagyis a közösségen belül közösségerősítő, szervesítő struktúrákat kell létrehozni. A résztvevők megalakították saját médiastratégiai műhelyüket, amely átfogó tanulmányban összegezi az elhangzott javaslatokat. B. Szabó Péter, a SMIKKE elnöke elmondta, hogy nem kívánnak új sajtóterméket megteremteni. A konferenciasorozat lényege az együttgondolkodás, felkészülés a Magyarok IV. Világkonferenciájára, melynek napirendjén szerepel a nemzettudat és nemzetstratégia. A konferencia résztvevői pártok fölöttiek, nem elkötelezettek egy ideológiának. Nemzetstratégiáról olyan társadalmi erőnek kell gondolkodnia, amely magába tudja foglalni az egész megosztott nemzetet. Ez ebben a pillanatban ilyen kizárólag a Magyarok Világszövetsége. - A hallgatag többséget kell megszólítani. - Az eddigi tanácskozásokon kikristályosított célkitűzés például a tudásközpontúság, amely nemzeti feladat. /Erdélyi Napló (Nagyvárad), nov. 1./ Előzmény: kolozsvári tanácskozás: 1994. nov. 19. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), 1994. nov. 26-27./, székesfehérvári tanácskozás: 1995. júl. 29-30.: 1551. sz. jegyzet.

1995. február 27.

Kolozsváron a febr. 27-i rendkívüli tanácsülés egyetlen napirendi pontja: Molnos Lajos és Boros János RMDSZ-tanácsosok leváltása, mert tagjai az RMDSZ önkormányzati tanácsának. A javaslatot egyszerű többséggel elfogadják, mire Kölnből hazatér Funar polgármester, jelenthetik neki, hogy a döntés megszületett, kérheti a prefektustól a tanácsosok fölmentését. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 1./

1997. május 29.

A bukaresti 22 című, a Társadalmi Dialógus Csoport hetilapja 18. számában Andrei Marga történészprofesszor, a Babes-Bolyai Tudományegyetem rektora esszét szentelt az erdélyi szászok deportálásának. A román történetírásnak ez még fehér foltja. Margának az adta az alkalmat, hogy Münster egyetemének kutatói Georg Weber professzor irányításával 2300 oldalas, háromkötetes monográfiában dolgozta fel a még élő szemtanúk emlékeit /Címe magyarul: Az erdélyi szászok deportálása a Szovjetunióba, 1944-1949. Böhlau Kiadó, Köln, Weimar, Bécs/. A német kisebbségek deportálását a szovjet megszállók szervezték meg 1944 karácsonyától kezdődően Lengyelországban, Magyarországon, Romániában, Bulgáriában, Csehszlovákiában, Jugoszláviában és a balti államokban. A kutatások szerint mintegy 870 ezer németet hurcoltak el kényszermunkára a Szovjetunóba, akiknek a fele meghalt, nem térhetett haza. - Most kerültek napvilágra a romániai deportálások eddig ismeretlen kulisszatitkai is. 1944. szept. 12-én Románia egyezményt írt alá a kiugrásról és a fegyverszünetről, ez előírta a hitlerista szervezetek feloszlatását és a német állampolgárságú személyek deportálását. Román állampolgárságú németekről tehát nem volt szó, ennek ellenére a Sanatescu kormány 1944 októberében elkezdte az erdélyi szászok elhurcolását, a szovjet parancsnokság rendelkezésére bocsátotta őket, szám szerint 80 ezer személyt, köztük asszonyokat és kiskorúakat is. A Radulescu-kormány viszont - amerikai nyomásra - 1945. jan. 13-án tiltakozott állampolgárai deportálása ellen. A tiltakozásnak nem volt foganatja, de e momentumot megörökítik a német kutatók. Románia Állami Levéltárából rejtélyes módon eltűntek a szászok deportálásával kapcsolatos kormányhatározatok. Georg Weber professzor 1994-ben személyesen folyamodott az akkori államelnökhöz, Iliescuhoz, a másolatok beszerzéséért, valamint az 1944. decemberi és 1945. januári kormányüléseknek a deportálással kapcsolatos jegyzőkönyveiért, de udvarias elutasításban volt része. A monográfia szerzői felteszik a kérdést: "Mi késztethette Románia felelős tényezői arra, hogy a közvélemény előtt titokban tartsák a vonatkozó információkat? Ez az államra vet rossz fényt, mert széles teret nyújt nem éppen kedvező találgatásokra." /Lapszemle rovat. = A Hét (Bukarest), máj. 29./

2000. február 24.

Febr. 22-én a Csiky Gergely Iskolacsoportba /Arad/ kötetlen beszélgetésre hívta meg a Szövétnek munkatársait, barátait a kiadvány alapító-szerkesztője, Réhon József. A találkozó célja az immár negyedik éve Aradon megjelenő "időszakos kiadvány" szerkesztésének jobb megszervezése. Bevezetőjében Réhon József elmondotta: meggyőződése, hogy a Szövétneknek jól meghatározott helye van Arad megye magyarságát szolgáló sajtótermékek sorában a Nyugati Jelen, az ennek mellékleteként megjelenő Havi Szemle és a rapszodikusan megjelentetett A Hang mellett. Hangsúlyozta, hogy a kéthavonként 500 példányban kinyomtatott lap a támogatásokból eltartja magát és Aradon kívül eljut Kölnbe, Münchenbe, Kastlba (az ottani magyar gimnáziumba), Izraelbe, de Paksra is. Megítélése szerint a lapot inkább a lelkesedés lendíti előre, mint a szakértelem, hiszen állandó és alkalmi munkatársai a legcsekélyebb honorárium nélkül dolgoznak. A tavaly októberi Szövétnek kérdőívekkel próbálta felmérni az olvasói igényeket, elvárásokat, és a visszajelzések egyértelműen pozitívak voltak. Megjelenésének negyedik évében a kéthavonként rendszeresen napvilágot látó Szövétneket túlzott szerénység "időszakos kiadványnak" nevezni. Több javaslat után a jelenlévők egyetértettek az "aradi kulturális szemle" elnevezéssel. Hasznos javaslatnak tűnt az is, hogy a Szövétnek minden számából küldjenek el néhány példányt a Széchényi Könyvtárba, illetve a kolozsvári Egyetemi Könyvtárba. A Szövétnek főbb rovatainak szerkesztését a Nyugati Jelen munkatársai vállalták el, köztük Jámbor Gyula, Pávai Gyula, Puskel Péter és Ujj János. /(P. P.) [Puskel Péter]: Jobbító szándékkal. A Szövétnek jellegéről, rovatairól. = Nyugati Jelen (Arad-Temesvár), febr. 24./

2000. június 14.

Illyés Kinga /Marosvásárhely/ előadóművész és színészpedagógus Az élet kenyere című egyszemélyes műsorával lépett fel Zilahon. Pódiumjátéka Árpád-házi Szent Erzsébet élettörténetéről szól. Illyés Kinga a műsort gazdag forrásanyagra támaszkodva állította össze, felhasználva az Érdy-kódexet is. Példaértékű élet volt, a magyar királylány leszállt a trónról, hogy szegényeket, betegeket, támogasson. Illyés Kinga szerint ez a példa kalkuttai Teréz anya tevékenységéhez hasonló, ellenben az Árpád-házi királylány gazdagságot, hatalmat, családot hagyott ott azért, hogy teljesítse elhivatását. /Fejér László: Történelmi példa pünkösdi ajándékba. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 14./ Illyés Kinga Az élet kenyere című műsorával a marosvásárhelyi bemutató óta több meghívásnak tett már eleget itthon és külföldön. Nemrégiben Hollandiában járt, Brüsszelben a Magyar Házban lépett fel, Liége-ben a Szent Erzsébet Kör vendége volt, Kölnben a Mindszentyről elnevezett Magyar Házban játszott. Emlékezetes volt a burgkasteli fellépése, a 40 éve megszakítás nélkül működő Magyar Gimnáziumban, amely egyetlen ilyen jellegű, azaz anyanyelvű iskola a vidéken. Berlinben a Magyar Ház fogadta Illyés Kingát. Ősszel várják Párizsban és Londonban. /S. Muzsnay Magda: Az élet kenyere. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 10./

2001. április 18.

Élményekkel telten tért haza a "Sóska sültkrumpli" utazó társulata a németországi turnéról. Hét nap alatt több mint 3000 km-t tettek meg, három németországi magyar közösség előtt tartottak előadást. A meghívó a Kölni Magyar Katolikus Egyházközösség részéről érkezett a produkció számára. /Németországi turné - jó hangulatban. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), ápr. 18./

2001. április 21.

Tízéves az aradi Alma Mater Alapítvány, ebből az alkalomból ápr. 19-én az alapítvány kuratóriuma sajtóértekezletet tartott a felújítás alatt levő szórványkollégium épületében. Megjelent Ilona János, a Szövétnek - Aradi Kulturális Szemle - főszerkesztője is. Az alapítvány a kitűzött kezdeti célokat folyamatosan megvalósította (a diákok szociális támogatása, az iskolaépülettel továbbra sem rendelkező Csiky Gergely Iskolacsoport tanszerekkel, könyvekkel történő segítése stb. Az alapítvány eddig 14 könyvet adott ki, kiadja továbbá a Szövétneket és jelenleg - a helyi tanáccsal fele-fele arányban - finanszírozza a szórványkollégium felújítási munkálatait. A pénzügyi erőforrásokat az Apáczai Közalapítvány, a kölni Alma Mater Baráti Társaság, az Illyés Közalapítvány és a helyi adományozók biztosították. /Éder Ottó: Tízéves az aradi Alma Mater Alapítvány. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 21./

2001. június 5.

Az aradi Alma Mater Alapítvány megalakulásának tizedik évfordulója alkalmából a kuratórium még áprilisban sajtóértekezletet tartott a felújítás alatt álló szórványkollégiumban. Jelen volt Ilona János, a Szövétnek című aradi kulturális szemle főszerkesztője is. Éder Ottó, az alapítvány elnöke, egyben a Csiky Gergely Iskolacsoport igazgatója elmondta, hogy a kezdeti terveket sikerült folyamatosan végrehajtani (a diákok szociális támogatása, az iskolaépülettel továbbra sem rendelkező magyar gimnázium segítése tanszerekkel, könyvekkel, többek között az alapítvány autóbuszának felhasználásával stb. Az alapítvány eddig 14 könyvet adott ki, megjelenteti a Szövétneket, s jelenleg - a helyi tanáccsal fele-fele arányban - finanszírozza a szórványkollégium felújítási munkálatait. A szórványkollégiumban hamarosan átadják a további öt hatágyas, fürdőszobával, vécével ellátott lakrészt a fiúk számára (a már korábban átadott hasonló leánylakrészek mellé). A most készülő szárnyban lesz konyha, olvasó- és számítógépteremmel felszerelt könyvtár, és további lakrészek. A pénzt az Apáczai Közalapítvány, a kölniek, az Illyés Közalapítvány és más adományozók biztosították. A bútorok és a felszerelés az aradi és a csákovai Caritasnak, továbbá a Máltai Segélyszolgálatnak. Szó volt az őszi Véndiák-találkozó alkalmából rendezendő Alma Mater Napokról. Lesz könyvbemutató /Ujj János Arad történeti útikalauza és Husztik Katalin Az aradi Zárda története/, megnyitják az alapítvány képtárát és emlékkiállítását. /Aradon már őszre terveznek. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), jún. 5./

2002. október 12.

Sepsiszentgyörgyön, a Képtárban okt. 11-én megnyílt a Kovásznán élő Knott Enikő textilmunkáinak kiállítása. A 41 éves művésznő Kolozsváron szerzett közgazdasági diplomát, majd textilmunkákhoz fordult. Bogozni és színezni kezdett, talán még a gyermekkorban megálmodott mesevilágot hívta elő. 1998-ban Bukarestben, 1999-ben Budapesten és Kölnben, 2000-ben a szülővárosban és Vácott rendezett egyéni tárlatot. /Sántha I. Géza: Tündéri csomók, fonalak. Tegnap nyílt meg Knott Enikő tárlata. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), okt. 12./

1998. november 17.

Független, saját egyetem létrehozását kérik a belgiumi német kisebbség vezetői. Az első világháború után Belgiumhoz került, egykori német terület mintegy 70 ezer lakója ma már önálló igazgatású közösséggel, saját parlamenttel és kormányzattal rendelkezik. A németek miniszterelnöke, Joseph Maraite beszédében állást foglalt egy német ajkú egyetem létrehozásának szükségessége mellett, a közösség fővárosában, Eupenban. Ezt annál is fontosabbnak találta, mert a német kisebbség olyan híres egyetemvárosok szomszédságában él, mint Liege, Aachen, Hasselt, Trier, Leuven, Köln, Maastricht, Düsseldorf. /Saját egyetemet akarnak a belgiumi németek. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 17./

2003. március 25.

Márc. 22-én hármas Alma Mater-találkozó színhelye volt a magyar főváros. Az alapítvány budapesti, kölni és aradi képviselői összeültek, hogy megvitassák közös dolgaikat. Az aradiak részéről dr. Pálfi Sándor elnök, Éder Ottó ügyvezető elnök, Czinczér Ágnes és Hadnagy Éva alelnök vett részt a találkozón. Jelen volt Erdélyi Ildikó, a kölni Alma Mater elnöke és Réhon József alapító tag is. A házigazdák részéről Fitori Péter elnök ismertette az aradi magyar oktatást támogató magyarországi szervezet tevékenységét. Az aradiak munkájáról Pálfi Sándor tájékoztatta az alapítvány jelen lévő mintegy félszáz tagját. A budapesti szervezet idén hozzájárult 12 kollégiumi diák bentlakási költségeinek 50 százalékos fedezéséhez. Először találkoztak kuratóriumi szinten az Alma Mater Alapítvány aradi, budapesti és kölni vezetői. /Alma Mater-találkozó Budapesten. = Nyugati Jelen (Arad), márc. 25./

2003. július 3.

Györkös Mányi Albert a kolozsvári Zeneművészeti Főiskola egykori tanára, feleségének, néhai Jakab Ilona festőművésznek az ösztönzésére viszonylag későn, negyvenévesen próbálkozott meg a művészi mondanivaló képi megjelenítésével, hogy aztán a színek és formák teljes mértékben hatalmukba kerítsék. Először szülőfalujában, Tordaszentlászlón mutatta be festői próbálkozása eredményeit, később pedig Kolozsváron, Bukarestben, Marosvásárhelyen, majd az országhatárokon túl, Budapesten, Kecskeméten és Kölnben is megnyíltak előtte a kiállítótermek. Munkássága különleges színfoltot jelent Kolozsvár festészeti életében. Tordaszentlászló és általában az erdélyi falu sajátos világa elevenedik meg alkotásain. A művész állandó kiállításán nem vagy ritkábban szereplő alkotásaiból nyílik tárlat júl. 5-én Kolozsváron, a Györkös Mányi Albert Emlékházban. /Németh Júlia: Tíz éve hunyt el Györkös Mányi Albert. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 3./

2004. szeptember 10.

Az Alma Mater Alapítvány elsőrendű feladatnak tekinti az anyanyelven tanuló Arad megyei diákok támogatását, szögezte le dr. Pálfi Sándor elnök. Az aradi Csiky Gergely Iskolacsoport tavaly októberben használatba adott bentlakásán ösztöndíjjal támogatták a diákokat és nevelőt alkalmaztak, továbbá felzárkóztató órákat biztosítottak a tanulóknak. Az alapítvány segítette az októberben megszervezett véndiák-találkozót, a Szövétnek folyóirat folyamatos kiadását. A felnőttek számára több előadást terveznek, októberben Guttai István mutatja be a Batthyányról és az aradi 13-ról szóló könyvét, majd Ujj János Aradi irodalmi lapok című könyvét, november 4-én Lezsák Sándor képviselő Kulcs-kérdések című előadását szervezik meg. Az Illyés Közalapítvány segíti őket, nagyjából ugyanennyit tesz ki a Kölnből, illetve a németországi és az amerikai “keresztszülőktől” várható támogatás. /Balta János: Két tanév mezsgyéjén. = Nyugati Jelen (Arad), szept. 10./

2004. október 27.

Dr. Bezerédj Zoltán Kölnben élő, magyar származású író 1993-ban Bezerédj Alapítvány létrehozását határozta el. Az alapítvány évente, az 1956-os nemzeti ünnep alkalmakor díjat/ösztöndíjat adományoz a magyarországi és határon túl élő magyar művészeti és tudományos élet kiválóságainak. Idén a kitüntetettek: a Zurgó Együttes, a Balkan Fanatik Együttes és Diószeghy László koreográfus. A Budapesten alakult Zurgó Együttes célja – immár tíz éve – a csángók kultúrájának gyűjtése, bemutatása és továbbéltetése. Budapesten csángó táncházat működtetnek (havonta kétszer), fellépnek rangos magyarországi és európai rendezvényeken, fesztiválokon. Elviszik a csángók művészetét a nagyvilágba is. Gyakran jelen vannak Moldvában, a gyűjtőutak mellett 2001 óta a somoskai tábor állandó szereplői. Új, önálló lemezüket – Szíve járását hallod az időnek – novemberben mutatják be Budapesten. A lemez Petrás Mária moldvai csángó énekes, iparművész és Fábri Géza kobzos előadóművész közreműködésével készült. Az együttes vezetője, alapító tagja Nagy Bercel. /Guther M. Ilona: Bezerédj-díj 2004. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 27./

2005. május 25.

Május 23-án Aradon rendhagyó együttes ülést tartottak az Alma Mater Alapítvány és a Wieser Tibor Alap kuratóriumai. A megbeszélésen Németországból részt vett dr. Wieser Györgyi, a Wieser Tibor Alap létrehozója, valamint Erdélyi Ildikó, a Kölni Alma Mater elnöke. Később fognak dönteni az alapítvány tulajdonát képező autóbusz sorsáról. Elhatározták: az Alapítvány leltárában lévő nagy mennyiségű, 16 milliméteres tanfilm-tekercset felajánlják a magyar nyelven oktató iskoláknak, vetítőgépestül. /(balta): Németországi vendégek az Alma Maternél. = Nyugati Jelen (Arad), máj. 25./

2006. január 23.

Az általános érdektelenség közepette komoly sikernek számít, ha egy meghirdetett magyar rendezvényre megtelik a terem. Január 21-én Aradon az Alma Mater Alapítvány közgyűlésén alig maradt üres szék. Dr. Pálfi Sándor kuratóriumi elnök üdvözlő szavait követően Bognár Levente aradi alpolgármester az Alapítvány 15 évvel ezelőtti létrehozásáról és az anyanyelvű oktatás feltételeinek javításáért folytatott küzdelemről beszélt. A Szövétnek aradi kulturális szemle szerkesztésének, kiadásának az elmúlt évről szóló beszámolóját Ilona János főszerkesztő ismertette. Mivel az elmúlt évben csak a Communitas Alapítvány támogatta anyagilag a kiadványt, továbbra is szükség volt a Nyugaton élő aradiak – Erdélyi Ildikó, a Kölni Alma Mater elnöke, dr. Wieser Györgyi, a Wieser Tibor Alap létrehozója és mások támogatására. A Wieser Tibor Alap elmúlt évi tevékenységéről Hadnagy Éva vetített képekkel illusztrálva beszámolt, felsorolva mindazokat a tantárgy-, irodalmi és szavalóversenyeket, amelyeket az Alap jutalmazott, különös hangsúlyt adva az immár hagyományos Wieser Tibor Kupa atlétikaverseny tavalyi rendezvényének. Dr. Wieser Györgyi a szórványoktatásra, a bentlakás hagyományos Mikulás-esti rendezvényére, jutalomkirándulások megszervezéséhez az elmúlt évben 4334 euróval járult hozzá. Dr. Pálfi Sándor kuratóriumi elnök ismertette az alapítvány munkáját. Az általuk alkalmazott pedagógus fizetését a kölni Kövér testvérpár fedezte. Tavaly a Connecticut-i Magyar Kultúregyesület jóvoltából 10, az Illyés Közalapítvány segítségével 40, a Budapesten működő Alma Mater jóvoltából további 10 rászorult, illetve arra érdemes diák kapott támogatást. Ugyancsak tavaly négy tiszteletbeli keresztszülő jóvoltából négy diák fejenként 250 euró támogatásban részesült. Az alapítvány fedezte az Intrijó diákújság kiadását, továbbá a gólyabál ajándékainak beszerzését. A Szövétnek folyóirat mellett az alapítvány Ujj János Aradi irodalmi lapok című összefoglalóját is kiadta. Ugyanabban az időszakban Gutai István, majd Lezsák Sándor képviselő tartott előadást. /Balta János: Alma Mater közgyűlés Aradon. = Nyugati Jelen (Arad), jan. 23./ Az idei év tervi között szerepel a már beindított támogatási és közművelődési programok folytatása, Barabás Béla Emlékirataim című könyvének újrakiadása, illetve az Arad megyei magyar oktatási stratégia kidolgozása. Az esten fiatal pedagógusok mutatkoztak be. Benczyk Andrea a Csikyben tanult, a BBTE-en matematika-informatika tanári oklevelet szerzett. Tanévkezdéstől mindkét tantárgyat a Csikyben tanítja. Évekig részesült az alapítvány és társszervezetei támogatásában, amit ezúttal is megköszönt. Horváth Andrea szintén csikys diák volt, most magyar nyelv és irodalom szakos ugyanott. Néprajzkutatásokat végzett a moldvai csángók körében, továbbá szülőfaluja, Nagyiratos környékén. Molnár Zsuzsa Temesváron végezte a pedagógiát, jelenleg a nagyiratosi óvodában készíti fel az anyanyelvű oktatás utánpótlását. Sándor Erika Szentleányfalván tanított, jelenleg Nagyvarjason oktatja az összevont magyar elemit. Znorovszky Andrea Aradon végzett, a Csikyben román nyelvet és irodalmat tanít. A jelenlévők egyperces felállással adóztak a néhai kuratóriumi tag, a fél éve elhunyt Pálfi Mária emlékének. Tisztújítás volt, megválasztották az új kuratóriumot, elnöke dr. Pálfi Sándor, alelnöke Czinczér Ágnes lett. A felszólalók szóvá téve az oktatási stratégia hiányát. Pellegrini Miklós főtanfelügyelő-helyettes vállalást tett: önként jelentkező szakemberekkel közreműködik az Arad megyei magyar nyelvű oktatás stratégiájának a kidolgozásában. Felhívása visszhang nélkül maradt. /Balta János: Alma Mater-közgyűlés Aradon (II.). = Nyugati Jelen (Arad), jan. 23./

2006. március 6.

Aradon a Szövétnek folyóirat elérkezett az 50. számához. 1997 decembere óta folyamatosan megjelenik a túlnyomó többségében nem hivatásos tollforgatók által írott és szerkesztett kulturális szemle. A Szövétnek mögött a hazai olvasókon kívül felsorakoztak az Alma Mater kölni és a budapesti tagjai, támogatói, a külföldön élő egykori aradiak. A Szövétnek külső munkatársait nem illeti meg honorárium. Munkájuk egyfajta szolgálat. /Puskel Péter: A Szövétnek 50. száma. = Nyugati Jelen (Arad), márc. 6./

2007. január 11.

Dr. Pálfi Sándor, az Aradi Alma Mater Alapítvány elnöke az elmúlt évben az Arad megyei magyar nyelvű oktatás támogatása terén végzett munkájukat összegezte. Az előző évekhez hasonlóan tavaly is folyamatosan támogatták a Csiky Gergely Iskolacsoportban folyó anyanyelvű oktatást, az ott zajló rendezvényeket, a bentlakási nevelőmunkát. Megszervezték a VII. és VIII. osztályos diákoknak a Márki Sándor-versenyt; tevékenyen részt vettek a III. és IV. osztályosok Kis nyelvész és Kis matematikus versenyében. Tevékenységünket kiterjesztették a szórványoktatás támogatására is. Lelkes oktatók közreműködésével Lippán, Dezsőházán, Németszentpéteren is sikerült fakultatív magyar nyelvű oktatást beindítaniuk. Olyan helyeken, ahol a tanulók kis létszáma miatt a helybeli oktatási intézményben hivatalosan nem lett volna lehetséges. Támogatták továbbá a Sofronyán, Simándon zajló hivatalos fakultatív oktatás utazási költségeit. Az Aradi Alma Mater Alapítványt támogatja a Kölni és a Budapesti Alma Mater. A Wieser Alapot dr. Wieser Györgyi irányítja és pénzeli. Az Alap jelentősen hozzájárult az évente sorra kerülő Wieser Tibor Atlétikai Verseny, valamint a Márki Sándor-verseny költségeihez. Hathatós támogatást kapnak még a Communitas Alapítványtól, valamint a Nemzeti Kulturális Alapprogramtól. A havonta megjelenő Szövétnek kulturális szemle kiadási költségeit a Wieser Alap és a Kölni Alma Mater fedezi. Az Aradi Alma Mater Alapítvány tavaly kiadta Réhon Józsefnek Fábián Györgyről szóló megemlékező kötetét. /Balta János: Tovább bővíteni a kört. = Nyugati Jelen (Arad), jan. 11./

2007. február 5.

Egyszerű, közérthető összefoglalása Erdély történelmének Harald Roth Kleine Geschichte Siebenbürgens című könyve, Kölnben látott napvilágot 2003-ban, Romániában a Pro Europa Kiadó jelentette meg magyarul és románul egyaránt. Harald Roth /sz. Segesvár, 1965/ német és amerikai egyetemeken tanult, jelenleg a heidelbergi Erdély Intézet igazgatója. Szerzője elfogulatlan, nem fejez ki érzelmeket a régió népei iránt. /Horváth Andor: Erdély, német szemmel. = Új Magyar Szó (Bukarest), febr. 5./


lapozás: 1-24




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2017
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998