udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2009
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 19 találat lapozás: 1-19
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Helymutató:

2000. március 18.

Kolozsvártól mintegy hatvan kilométerre fekszik Szék. A táncairól és népviseletéről híres nagyközség keletkezésének időpontja bizonytalan. A dokumentumok 1291-ben már szabad királyi városként említik. Széken a népviseletet nemcsak megőrizték, hanem mind a mai napig hordják is. Szék tekinthető a magyar táncházmozgalom bölcsőjének. 1717-ben egy tatárbetörés alkalmával csaknem teljesen megsemmisült a város. Azóta a falu lakói augusztus 24-én, Szent Bertalan napján háromszori istentisztelettel és böjttel emlékeznek a véres eseményekre. A lakosság száma itt is egyre csökken: az 1992-es népszámlálás adatai szerint Széken 3283-an laktak, ma már háromezernél kevesebben. 1999-ben lassan elkezdődött az építkezés: a fiatalok már nem mentek városba, hanem itthon maradtak, házépítésbe kezdtek. A 98 százalékban magyar nemzetiségű lakosság vallási megoszlása: református 2045 (a templom 1241-ben épült), adventista 300, római katolikus 205 (templomuk 1759-ben épült), szabadkeresztény 100 (1992-ben építettek templomot), pünkösdista 72 (1995-ben épült templomuk), ortodox 58 (értékes műkincsnek számító fatemplomukat 1707-ben emelték). Széken I-VIII. osztályos oktatás folyik, egy éve inasiskola is működik. Óvodától inasiskoláig a diákok létszáma megközelíti a háromszázat. A legnagyobb gond a szakképzett oktatók nagyarányú hiánya. Öt tanárnak lakást biztosítanának, jelenleg három tanítónő lelt otthonra a számukra fenntartott lakásépületben. 1997-98-ban bevezették a digitális telefonvonalat. 1999-ben 12 ezer méternyi gázcsövet fektettek le belterületen, 500 kérés létezik a földgáz bevezetésére. A Civitas Alapítvány égisze alatt a régió öt községe - Szék, Magyarkályán, Magyarpalatka, Kolozs, Magyarszovát - közös szeméttároló kialakítását tervezi, most folynak a tervezési tárgyalások, egyeztetések. Az öt község más területen, például a faluturizmusban is együttműködik. A széki faluvezetők a település felvirágzásának egyik módját a faluturizmus fejlesztésében látják. Április-májusban szeretnék megnyitni azt a széki tájházat, ahol múzeum és eredeti széki szoba kapna helyet. A község férfiembereinek 80 százaléka külföldön dolgozik, építőmunkásként. Az egészségügyi ellátást két orvos és három asszisztens biztosítja, hetente három napon. Egy magyar orvos családostól vállalná a letelepedést. Ellezelles, Szék belgiumi testvérvárosa mentőautót adományozott, felszerelést ígért, gépkocsit az orvosok ingázására. A két település között 1990 óta létezik a kapcsolat. A testvértelepülés számítógéppel, fénymásolóval, írógéppel segítette a helyi tanácsot, az iskolának 10 számítógépet ajándékozott. A székiek terve egy nagy, regionális szakiskola létrehozása, amely összefogná a Mezőség diákjait, fiataljait. Az iskolaközpontot magyarországi állami segítséggel tervezik létrehozni. A cél érdekében 8 kilométeres összekötő utat készülnek építeni Szék és Bonchida között, amely közel harminc kilométerrel rövidítené a Szék-Kolozsvár távolságot, így a bonchidai vasútállomás közelebb kerülésével Szék is könnyebben megközelíthetővé válna, ami csak javára szolgálhat. /Kerekes Edit: Különös sziget Erdély rengetegében. Szék - a Mezőség bástyája. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 18./

2001. május 19.

Máj. 18-án Kolozs megyei magyar polgármesterek, alpolgármesterek, önkormányzati képviselők találkoztak a Torda melletti Harasztoson. Jelen voltak Mikeháza, Magyarnagykapus, Magyarszovát, Kalotaszentkirály, Kolozs, Tordaszentlászló, Kisbács, Mócs, Egeres, Kőrösfő, Várfalva, Harasztos és Kolozsvár önkormányzati képviselői. A megbeszélés napirendjén az újonnan megjelent jogszabályok, illetve a településeken felmerülő sajátos problémák megvitatása szerepelt. Boros János, Kolozsvár alpolgármestere arra kérte a jelenlévő önkormányzati képviselőket, hogy alkalmazzák a helyi közigazgatási törvényt. /Valkai Krisztina: Kolozs megyei önkormányzati képviselők találkozója Harasztoson. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 19./

2001. július 28.

A hivatalos közlönyben most megjelent országos területrendezési terv meghatározott adatok alapján rangsorolja a helységeket: meghatározza a lakosság számarányát, oktatási rendszert, gazdasági fejlettséget, a munkaerő szakképesítését, az ellátottság milyenségét és típusát, megközelíthetőséget. A kormány támogatni fogja azokat a helységeket, ahol az elmúlt 30 évben jelentősen csökkent a lakosság száma. Kolozs megye több szempontból is kiemelkedik az ország többi megyéihez, helységeihez viszonyítva: 30 településével a 6. helyen áll azok között a megyék között, ahol 1966-1998 között 30-50%-kal csökkent a lakosság száma, és országos viszonylatban itt található a legtöbb település (18), ahol a lakosságcsökkenés még az 50%-ot is meghaladta az említett időszakban. A 30-50%-os lakosságcsökkenés a Kolozs megyei községeknek 40,5%-át érintette, az ennél nagyobb csökkenés pedig 24,3%-át. Boros János alpolgármester elmondta, hogy miután 1990 után megszűntek az úgynevezett zárt városok, főleg az erdélyi városokban volt érezhető egy enyhe lakosságnövekedés. Meglepő, hogy feltűnnek olyan életképes községek is a lakosságcsökkenés miatt nyilvántartott helységek között, ahol vállalkozások is beindultak, mint például Várfalva és Magyarszovát. /Újvári Ildikó: Kolozs megyei helységek vezető helyen az elnéptelenedésben. Elkészült az ország területrendezési terve. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 28./A következő Kolozs megyei településeken csökkent 30-50%-kal a lakosság aránya: Kisesküllő, Járabánya, Magyarkályán, Kiskalota, Pusztakamarás, Magyarkapus, Katona, Mezőcsán, Kolozs, Doboka, Erdőfelek, Ördöngösfüzes, Magyarfráta, Magyargorbó, Kőrösfő, Oláhzsuk, Reketó, Magyargyerőmonostor, Szamosújvárnémeti, Mócs, Várfalva, Székelyjó, Kalotaszentkirály, Szépkenyerűszentmárton, Magyarszentpál, Magyarszovát, Tordatúr, Cege, Járavize. A lakosságcsökkenés meghaladta az 50%-ot: Ajtony, Kecsed, Jósikafalva, Alparét, Kolozsborsa, Buza, Kajántó, Csürülye, Magyarszarvaskend, Gyeke, Meregyó, Magyarpalatka, Páncélcseh, Magyarpeterd, Palackos, Récekeresztúr, Révkolostor, Borsaújfalu. /Szabadság (Kolozsvár), júl. 28./

2002. április 28.

Ápr. 26-án találkoztak Kolozs megye magyar polgármesterei és alpolgármesterei Várfalván.? Várfalván ez immár a harmadik találkozó ? mondta a házigazda, Kanyaró Pál polgármester. A megbeszélésen hét polgármester ? a tordaszentlászlói, kalotaszentkirályi, kőrösfői, harasztosi, széki, várfalvi ? illetve a kisbácsi és kolozsi alpolgármester vett részt. Elhangzottak az önkormányzattal kapcsolatos közös problémák, valamint minden község egyéni gondjai. A legégetőbb kérdés a gázbevezetéssel kapcsolatos ? tudtuk meg Tamás Gebe András tordaszentlászlói elöljárótól. Amint azt a Szabadságban már megírtuk, a megye kilenc községe kötött koncesszionálási szerződést az olasz Concordia céggel, amely a gázbevezetési munkálatok költségeit állja. A kilenc község közül hatnak megérkezett Bukarestből a koncesszionálás jóváhagyása, háromnak viszont még nem. Ez a három Várfalva, Tordaszentlászló és Kolozs, mind sűrűn magyarlakta községek. Mind a várfalvi, mind a tordaszentlászlói polgármester felháborodását fejezte ki a késlekedés miatt. A részvevők megtekintették a felújítás alatt álló Jósika-kastélyt. Kanyaró Pál elmondta: a javítási munkálatokat maga a tulajdonos ? Bánffy-Jósika Imre ? pénzeli. A tervek szerint 2003 augusztusában készen lesz a kastély. /Valkai Krisztina: Magyar polgármesterek találkozója. Nem sietnek a gázbevezetéssel a magyar községekben. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 27./

2004. március 20.

Varga Attila alkotmányjogász, parlamenti képviselő a vele készült beszélgetésben kifejtette, hogy a benyújtott autonómia-tervezet szakmailag megalapozatlan. A tervezet, kisebb módosításokkal, azonos a Csapó-féle autonómia-szöveggel. Varga Attila politikai baklövésnek tartja, hogy ez választási évben nyújtották be a parlamentnek, továbbá eredményt csak kitartó párbeszéd révén lehet elérni. A Szilágyi Zsolték által benyújtott tervezet csak a székelyföldi autonómiára szól, ami még a magyarságon belül is ellentétet szülhet, hisz kimarad belőle a Partium, Bánát, Máramaros, Kolozs, Beszterce és más szórványvidék. Varga Attila nem fogadja el, hogy a tervezetben olyan hatáskörök kapnak etnikai színezetet, amelyek semmiképpen nem kaphatnának /egészségügy, bányászat, vagy az energetikai ipar/. /Sike Lajos: A benyújtott autonómia-tervezet szakmailag megalapozatlan. Beszélgetés Varga Attila alkotmányjogásszal. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 20./

2004. május 29.

A Dosarele Istoriei folyóirat 85-ös számának témája: a vallás Romániában. Ovidiu Bozgan, a Bukaresti Tudományegyetem Történelem Karának adjunktusa A római katolikus egyház a kommunista Romániában című tanulmányával van jelen. Munkájában első ízben közölt a kultusz-államtitkárság irattáraiban mind ez ideig titokként kezelt kordokumentumokat, a római katolikus egyházról, Márton Áronról, Jakab Antalról, Csíksomlyóról a tények alapján szólt. Gondosan összehangolt hadjáratról volt szó, bizonyítják a szocialista országokban alkalmazott, azonos módszerek: a püspökök börtönbe vetése, a kolostorok, felekezeti iskolák felszámolása, az egyházi ingatlanok államosítása, próbálkozások a Szentszéktől független, ún. nemzeti egyházak létrehozására stb. A szerző ezek után rátért az erdélyi, moldvai és bukaresti katolicizmus történetére. Bemutatta, hogyan alakultak meg a nagyváradi, a gyulafehérvári, a csanádi, a szatmári püspökségek, majd a bukaresti (1883) és iasi-i (1884) érsekség létrejöttét. 1948-tól 1988-ig az 1111 katolikus parókiából 637 maradt meg, a hat püspökségből kettő (Gyulafehérváron Erdély és Bukarestben a Regát számára). 1948-ban 1317, míg 1982-ben már csak 685 katolikus pap szolgált, 1950 és 1976 között összesen 24 templom épült; 1988-ban hivatalos adatok szerint a katolikusok lélekszáma Romániában kevés híján másfél millió volt, ebből 850 ezer magyar. (A csángókat a hivatalos statisztika nem számította közéjük.) A diktatúra ösztönzésére áruló papok a romániai független katolikus egyház megteremtésén fáradoztak, például az 1950. szeptember 5-i gyergyószentmiklósi alakuló ülésen. (A kísérlet az állam lelkes támogatása ellenére, épp Márton Áron és körének ellenállásán bukott meg.) A bukaresti román történész korrektségét mutatja, hogy ugyanakkor Valeriu Anania (jelenleg Bartolomeu néven Kolozs és Rév érseke) Pro memoria című, 1992-ben, a Román Ortodox Egyház kiadásában megjelent könyvében – Teoctist pátriárka lelkes előszava után – bemutatja az erdélyi katolikus egyház Trianon utáni történetét, de oly módon, mint a revizionizmus fellegvárát, Márton Áront pedig a magyar sovén-nacionalizmus élharcosaként tünteti fel. A 81. oldalon Anania így összegzi véleményét: „A magyar revizionizmus a katolikus vallás közvetítésével és ennek védelme alatt a román nemzeti szuverenitás alapjainak aláásására törekedett." /Barabás István: Kétféle tükörben. = Hargita Népe (Csíkszereda), máj. 29./

2004. július 13.

A hét végén tartotta a Kolozs–Tordai Egyházkör rendes évi közgyűlését Torockón, az unitárius templomban, amelyen részt vett dr. Szabó Árpád unitárius püspök. A 2003. egyházi évet értékelték. A népesedés apadásáról adtak számot az összefoglalóban. 2002 végén 10.726 volt az egyházkör lélekszáma, 2003 végén 10.628 fő. Megválasztották az új esperest Farkas Dénes kolozsi lelkész személyében. /(Fejér László): Egyházköri közgyűlés tisztújítással. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 13./

2004. október 11.

Hét végén további 14 RMDSZ területi szervezetben tartottak előválasztásokat. Ezek közül 6-ban (Arad, Brassó, Bukarest, Szatmár, Temes, Történelmi Máramaros) elektoros választást tartanak, Háromszék, Felsőháromszék, Csík, Gyergyó, Udvarhelyszék, Kolozs és Nagybánya területi szervezetek esetében a közvetlen, állóurnás módszert választották. Az alig 12,51 százaléknyi magyar lakosú Arad megyében Király András megyei RMDSZ-elnök pályázott a képviselői helyre, ő kapta a legtöbb szavazatot az okt. 9-én tartott küldöttgyűlésen. Hasonló a helyzet Brassó megyében (a magyarok aránya 9,88 százalék). Az egyetlen befutónak számító képviselői helyre négy jelölt volt, a megyei küldöttek szavazatai alapján a listavezető Kovács Attila, a megyei szervezet elnöke lett, aki a jelenlegi képviselőre, Kovács Csabára leadott szavazatoknak majdnem a háromszorosát kapta. Máramaros megyében (10,16 százaléka magyar) az RMDSZ-lista két, a nagybányai és a Történelmi Máramaros területi szervezetek javaslatai alapján állt össze. A képviselő-lista vezető helye ezúttal a nagybányaiaké, akik szintén közvetlen előválasztásokon döntöttek a jelölt személyéről. Szatmár megyében (35,02 százalék magyar) négy évvel ezelőtt a magyar szavazók magas választási részvételének köszönhetően 2 szenátora és 3 képviselője volt az RMDSZ-nek. Az okt. 9-i küldöttgyűlés döntése értelmében a szenátori lista első két helyére ismét Szabó Károly és Kereskényi Sándor szenátorok kerültek. A három esélyes képviselőjelölt: Varga Attila, Erdei Dolóczki István és Vizsnyai Csaba, aki alig egy szavazattal előzte meg a szintén parlamenti helyre pályázó ifjabb Kereskényit. Pécsi Ferenc, a hivatalban lévő képviselők egyike úgy döntött, hogy nem jelölteti magát. Szeben megyében (4,2 százalék magyar) az RMDSZ-nek soha nem volt parlamenti képviselője. Amennyiben a töredékszavazatok visszaosztásakor egy képviselői mandátumra futja, Jakab Eleké a mandátum, ha a szenátusi listavezetőnek kedvez a sors, akkor Benedek Zakariás kerül a parlamentbe. Temes megyében (8,98 százalék magyar) a befutó helynek számító képviselőházi listavezető ismét Toró T. Tibor lett, akire a 123 küldöttből 75 szavazott. Az újraválasztott Temes megyei képviselő, aki az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács alelnöki tisztségét is betölti, jelen pillanatban az egyetlen az RMDSZ belső ellenzékéből, aki az RMDSZ színeiben vállalta a megmérettetést, és aki további mandátumban reménykedhet. Hargita megyében (84,71 százalék magyar) tűnik a legszorosabbnak a harc az RMDSZ szenátorjelöltjei között. A befutónak számító 2 helyre olyan személyek pályáznak, mint például Dézsi Zoltán egykori alprefektus, majd prefektus, aki több évig töltötte be az SZKT elnöki tisztségét is, Zsombori Vilmos, a megyei tanács elnöke, Verestóy Attila szenátor, valamint az RMDSZ belső ellenzék köreihez tartozó Sógor Csaba szenátor. A képviselőjelöltek közül a csíkiak helyeire a legesélyesebb Kelemen Hunor képviselő, illetve Kóródi Zoltán. A versenybe beszállt az MPSZ-szel szakító Szondy Zoltán is. Udvarhelyszéken a két jelenlegi képviselő, Antal István és Asztalos Ferenc az esélyesek, a gyergyóiak pedig Garda Dezső jelenlegi képviselő és Melles Előd közt kell hogy válasszanak. Kovászna megyében (72,24 százalék magyar) a 2 szenátusi hely egyikére nagy valószínűséggel Puskás Bálint Zoltán jelenlegi szenátor pályázik, kérdéses, hogy a másik RMDSZ-es szenátor, Németh Csaba meghosszabbítja-e mandátumát vagy sem. /Sz. K.: Valamennyi RMDSZ-szervezetben lezárultak az előválasztások. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 11./

2004. október 16.

A Magyar Polgári Szövetség (MPSZ) megbízásából a Pro Societas Társadalomért Egyesület szociológusai szeptember 18–23. között közvélemény-kutatást végeztek az MPSZ megítéléséről. Arra a kérdésre, hogy hallottak-e róla, illetve ismerik-e a Magyar Polgári Szövetséget, a megkérdezettek 38%-a állította, hogy hallott róla és ismeri is a tevékenységét, 43% csak hallott róla, de nem ismeri a tevékenységét, míg a válaszadók 19%-a mondta, hogy nem hallott a Magyar Polgári Szövetségről. Az MPSZ legnagyobb ismertsége Hargita (88%), Kovászna (88%), Maros (84%), Kolozs (82%), és Bihar (73%) megyében van. Azzal kapcsolatban, hogy a Magyar Polgári Szövetséget nem engedték részt venni a júniusi helyhatósági választásokon, a mintába került személyek 67%-a nem helyesli az MPSZ elgáncsolását, közel 20% nem tudja megítélni ezt a kérdést, míg mindössze 13%-a helyesli a válaszadóknak azt, hogy a Polgári Szövetség nem indulhatott a választásokon. A megkérdezettek 38%-a teljes mértékben támogatja az MPSZ jelöltállítását, további 28% inkább támogatja, míg 27% elutasítja a Polgári Szövetség jelöltjeinek indítását. /(m.j.): Egymásnak ellentmondó adatok. Az MPSZ felmérése eltér az RMDSZ-étől. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 16./

2004. december 4.

Az RMDSZ színeiben mandátumot szerzett szenátorok és képviselők: Szenátus: PETE ISTVÁN – Bihar; ECKSTEIN-KOVÁCS PÉTER – Kolozs; PUSKÁS VALENTIN ZOLTÁN – Kovászna; NÉMETH CSABA – Kovászna; VERESTÓY ATTILA – Hargita; SÓGOR CSABA – Hargita; MARKÓ BÉLA – Maros; FRUNDA GYÖRGY – Maros; FEKETE SZABÓ ANDRÁS – Szilágy; SZABÓ KÁROLY – Szatmár;Képviselőház KIRÁLY ANDRÁS – Arad; LAKATOS ANDRÁS – Bihar; SÓKI BÉLA – Bihar; KOVÁCS ATTILA – Brassó; KÓNYA-HAMAR SÁNDOR – Kolozs ; MÁTÉ ANDRÁS – Kolozs; ANTAL ÁRPÁD – Kovászna; TAMÁS SÁNDOR – Kovászna; MÁRTON ÁRPÁD – Kovászna; SZÉKELY LEVENTE – Galac; KELEMEN HUNOR – Hargita; ANTAL ISTVÁN – Hargita; BECSEK-GARDA DEZSŐ – Hargita; ASZTALOS FERENC – Hargita; BÓNIS ISTVÁN – Máramaros; KEREKES KÁROLY – Maros; BORBÉLY LÁSZLÓ – Maros; KELEMEN ATTILA – Maros; SERES DÉNES – Szilágy; VARGA ATTILA – Szatmár; ERDEI-DOLOCZKI ISTVÁN – Szatmár; TORÓ TIBOR – Temes /Czédly József: Képviselőink és szenátoraink Románia parlamentjében. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 4./

2007. augusztus 2.

Az Utilitas Kft. és a Part of Art Alapítvány közösen fogja elkészíteni a kolozsvári Mátyás-szobor felújítási tervezetét. A Part of Art Alapítvány csapatát Kolozsi Tibor kolozsvári szobrászművész vezeti, Szabó Bálint, az Utilitas Kft. vezetője szerint Kolozsi lesz Fadrusz János világhírű szoborcsoportja felújításának irányítója is. „A szobrok és a kőburkolat rendbetétele már képzőművészeti feladat, ezért a Part of Art fog a konkrét restaurálásra tovább pályázni. Az Utilitas a tartószerkezettel és a talajmechanikával kapcsolatos problémákat vizsgálja ki, de mi ki fogunk szállni, amikor a képzőművészeti rész következik” – vázolta a helyzetet a szakértő. /Stanik Bence: Térszkennelés Mátyásért. = Új Magyar Szó (Bukarest), aug. 2./

2007. augusztus 21.

Augusztus 20-án Kalotaszentkirályra érkeztek az Együtt Határok Nélkül Szent Imre Millenniumi Emléktúra résztvevői: a lovasok augusztus elsején kezdték meg az egy hónapon át tartó 500 kilométeres túrájukat, amelyből eddig már több mint 300 kilométert tettek meg lóháton Erdélyben. Csontos János magyar országgyűlési képviselő, a túra szervezőjének tájékoztatása szerint a rendezvénnyel Szent István király fiának, az ezer évvel ezelőtt született Szent Imre hercegnek állítanak emléket. A túra ötnapos kiképzéssel kezdődött Szentegyházán, az ottani huszárbandérium vendégszeretetében. Ez idő alatt megkoszorúzták a csíkszeredai Petőfi-szobrot, és a székelyek szent hegyére, az 1801 méter magas Madarasi Hargitára is felmentek lovaikkal. Útjuk során a helyi huszárbandériumok is csatlakoztak hozzájuk. A túra ünnepélyes indulása augusztus 6-án volt Csíkszentimre-Büdösfürdőn, ahol többek között Lezsák Sándor, az Országgyűlés alelnöke indította el a csapatot. Ünnepségen vettek részt Zetelakán, Farkaslakán megkoszorúzták Tamási Áron sírhelyét, majd Korondon és Parajdon is tiszteletünket tették. Szovátán részt vettek a helyi huszárok zászlóavató ünnepségén, majd Sóvárad, Nyárádszentimre, Marossárpatak, Mezőpanit, Kolozs, Tordaszentlászló érintésével Kalotaszentkirályra érkeztek, ahol részt vettek az augusztus 20-i ünnepségen, majd a Szilágyságba indultak tovább. Augusztus végén érkeznek Szentjobb településre, ahol 31-én az I. Partiumi Huszártalálkozóra egész napos programmal és huszárbállal várják az érdeklődőket a határ mindkét oldaláról. Imre herceg a legenda szerint Hegyközszentimrén vesztette életét: 1031. szeptember 2-án egy vadkan áldozata lett – szeptember elsején egész napos ünnepi programmal ott ér véget az emléktúra. /Lovas huszárok Kalotaszegen. 500 kilométeres erdélyi túra Szent Imre herceg emlékére. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 21./

2007. december 1.

Tordaszentlászló és környéke művelődési életének szervezője a 75 éves Boldizsár Zeyk Imre nyugalmazott tanár, közíró, népművelő. A Bolyai Tudományegyetemen végzett 1954-ben. A Mezőség közepébe, Buzába kapott igazgató-tanári kinevezést, később innen kérésre egy másik mezőségi nagyközségbe, Kolozsra került. Előbb a magyar tannyelvű iskola tanára, röviddel utána igazgatója, később pedig a román iskolával összevont magyar tagozat aligazgatója volt. Állandó harcba álltak a román tagozat pártaktivista igazgatójával, mert jobbak voltak az eredmények a magyar tagozaton, mint a románon. Boldizsár Zeyk Imre megszervezte a Szülők iskolája elnevezésű felnőttképzést. 1955 márciusában Kolozsvár rajoni magyar tannyelvű iskolák igazgatói tartották gyűlésüket, amikor bevonultak a román igazgatók, követelték, hogy román nyelven tartsák a gyűlést. Ezzel megszűntek a magyar nyelvű értekezletek. Végül 1961-ben visszatérhetett családjával szülőfalujába, Tordaszentlászlóra. Boldizsár Zeyk Imre akkor tapasztalhatta, hogy teljesen fellazultak a közösségformáló és megtartó közművelődési hagyományok, ezért nagy munkába kezdett. Újraalapította az 1940–1944 között elpusztított iskolai és falusi könyvtárakat mind Tordaszentlászlón, Magyarfenesen és Magyarlétán, mind pedig a hozzájuk tartozó öt román faluban. Újraindítottam megfelelő szakemberek bevonásával a kalotaszegi kézimunka oktatását. tanítványai bevonva elkezdte a kalotaszegi falvak szellemi és tárgyi néprajzának gyűjtését, a szellemi néprajzi anyag rögzítését, tárolását és feldolgozását valamint bemutatását. Boldizsár Zeyk Imre falumúzeumot hozott létre, 1995-től pedig azt Tordaszentlászlói Kalotaszegi Tájmúzeummá fejlesztette. A magyar iskolai hagyományoknak megfelelően visszaállította az Iskolaszéket, az iskola nem hivatalos, de hatékony szervét. /Buzás Pál: Születésnapi köszöntő. = Művelődés (Kolozsvár), 2007. november-december/ Emlékeztető: A hatóságok is figyeltek rá:1992. március 19-én a rendőrség házkutatást tartott – névtelen feljelentés alapján – Tordaszentlászlón Szőke Zoltán református lelkész, Boldizsár Zeyk Imre helyi RMDSZ-elnök, valamint Magyarlétán Barta Lajos református lelkésznél, továbbá mindkét helyen a református templomban. Segélyszállítmányok hűtlen kezelésével vádolták a névtelen feljelentők a felsoroltakat. A házkutatás eredménytelenül végződött, nem találtak semmit, ezt jegyzőkönyvbe is vették. /Makkay József: Templomszentségtelenítés – balkáni módra. = Szabadság (Kolozsvár), 1992. márc. 20./

2008. február 2.

Gergely János 1816-ban született Kolozson, korán árvaságra jutott. Kolozsváron Rusz János kerekesmester inasnak fogadta. Később mesterénél segédként dolgozott, a céhbe is beléphetett. A mesterré válás feltétele volt a „világlátás”, amit ma továbbképzésnek neveznénk. Hazatérve otthon dolgozott. Bővítette házát, gyermekeit taníttatta. Gergely János emlékiratot írt, feljegyzései helytörténeti jelentőségűek. Emlékiratát 1902-ben fejezte be. A szerző egy terebélyes, mindinkább értelmiségivé váló polgárcsalád megteremtője volt, 17 unokája közül tisztviselő, tanító, tanár, mérnök és magasrangú vezérkari katonatiszt egyaránt kikerült. Gergely János 1904-ben hunyt el. Egyik dédunokája, Nyilas Éva megőrizte ezt az emlékiratot más családi okmányokkal együtt. /Maurer I. Gyula, (Budapest): Megsárgult írások a régi Kolozsvárról. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 2./

2008. április 9.

Erdélyi nyelvhasználati gyakorlatról beszélt Horváth István, a Kisebbségkutató Intézet vezetője. Hargita és Kovászna megyében az iskolákban a gyenge romántudás annak tudható be, hogy a diákok zöme magyar anyanyelvű. Nyelvszociológiai tény: megfelelő nyelvi környezet hiányában nehezen valósítható meg az egyének tökéleteshez közeli kétnyelvűsége. Másfajta nyelvoktatást igényel egy kolozsi, vagy fugyivásárhelyi gyerek, aki olyan nyelvi környezetben él, ahol felváltva használják a románt és a magyart. Különböző kisebbségvédelmi törvények tiltják azt, hogy az államok olyan betelepítési politikákkal éljenek, amelyek célja megváltoztatni a lakossági arányokat. – Mi derül ki a tanulmányból a román lakosság viszonyulásáról a kisebbségi nyelvek nyilvános közegben való használatához? Van egy ilyen általános többségi megnyilvánulás, miszerint a nyilvánosság önmagától értetődő nyelvének a többségi nyelvet tekinti, és a kisebbségi nyelvhasználatot legfennebb magánszférában tartják elfogadhatónak. A Babes–Bolyai Tudományegyetemen a kétnyelvű feliratozásra tett kísérlet alkalmával számos olyan nyilatkozat látott napvilágot, amely mögött ez a fajta norma húzódik meg. /Kerekes Edit: Közös cél: jól működő másodnyelvűség a kisebbségeknek. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 9./

2008. december 9.

December végéig jogilag is bejegyeztetik a Kolozsvár Metropolisövezet Fejlesztési Egyesületet. A tervezet már elfogadott tizennégy község elöljáróit meghívják arra a kolozsvári tanácskozásra, amelynek célja a további tennivalók egyeztetése. Kolozs megye fejlesztési terve szerint Kolozsvár metropolisövezetté, nagyvárosi zónává alakul át. Az eredeti elképzelés szerint a kincses város közvetlen szomszédságában levő községek csatlakoztak volna ehhez, de mivel a kör bővült, tizenkilenc helység alkotná a leendő metropolist. Kolozsvár mellett Apahida, Erdőfelek, Csürülye, Szászfenes, Gyalu, Kisbács, Kajántó, Egeres, Magyargorbó, Magyarszentpál, Kolozsborsa, Bonchida, Nemeszsuk, Kolozs, Ajtony, Magyarkályán, Tordatúr, Járabánya és Tordaszentlászló 3750 négyzetkilométeren elterjedő övezetet alkotna, amelynek lakossága 400 ezer fő lenne. Az övezet létrehozását az teszi indokolttá, hogy ilyen módon a metropolis könnyebben hozzájuthatna a 2007–2013-as időszak európai uniós költségvetésből lehívható fejlesztési forrásokhoz, ráadásul ez vonzaná a nagy beruházókat is. A metropolisövezet létrehozása nyomán a Kolozsvár körüli 30 kilométeres körzetben lehetne újabb földterületekkel számolni. /Benkő Levente: Mamutváros születik. = Krónika (Kolozsvár), dec. 9./

2009. március 4.

Kolozs hajdan több mint 600 éven át viselt városi rangot. Az 1910-es népszámlálás szerint Kolozs 4138 lakosából 2217 volt magyar anyanyelvű, azaz több mint 50%. A 2002-es népszámlálás: a 2500 lakosból 37% volt magyar, a többi román és roma. Kolozson is, mint sok más ősrégi magyarlakta településen, a kommunizmus beálltáig a magyarság körében gazdag hagyományápoló kulturális élet folyt. 1989 után a magyarság aktív emberei azon munkálkodtak, hogy a régi hagyományos magyar Anna-bálok és farsangi bálok fényét visszaállítsák. Idén a farsangi bál előtt festménykiállítást és könyvbemutatót szerveztek Kolozs két neves szülöttének tiszteletére. A 82 éves Farkasné Kun Zsuzsánna (Kolozson mindenki „festőművésznő Zsuzsika nénije”) festményeit állították ki. A kolozsi születésű Kolozsi Gergely Istvánt öt könyvét mutatta be. Négy könyvének kimondottan Kolozshoz és a kolozsi tájakhoz kötődik a mondanivalója, ilyen a Kolozsi mesék, Forró Ágnes festőművésznő illusztrációival, a Kis kolozsi Dekameron, Kolozsi pitvaros udvarokban, Igaz mesék, és Mikor legvidámabb a székely?, amelyben kolozsi vidám történetek is helyt kaptak. /K. G. I.: Farsangi festménykiállítás és könyvbemutató Kolozson. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 4./

2009. november 2.

A válaszúti Kallós Zoltán Alapítvány „Vidám versek válaszúti vetélkedője” címmel szavalóversenyt rendezett, melyen Aranyosegerbegy, Aranyosgyéres, Ördöngösfüzes, Buza, Magyarszovát, Bonchida, Kolozs és nem utolsó sorban a házigazda válaszúti elemisták vettek részt. Közel 150 elemista szurkolt a 47 szavaló kisiskolásnak. /Vidám versek vetélkedője Válaszúton. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 2./

2009. november 11.

November 7-én Kolozs nagyközségében a római katolikus plébániatemplomban bemutatott hálaadó szentmise keretében áldotta meg Kovács Sándor főesperes a két szép művészi csillárt, amelyekkel gazdagabb lett a helység Jézus Szent Szíve tiszteletére szentelt, 201 éves istenháza. Tavaly a templom kívül-belül teljesen megújult. Az eseményre eljött ünnepelni a mintegy 400 főt számláló kolozsi egyházközség apraja-nagyja. /Fodor György: Kolozs – Véget ért a templom felújítása. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 11./


lapozás: 1-19




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2017
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998