udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2009
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 4 találat lapozás: 1-4
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Helymutató:

2001. július 28.

A hivatalos közlönyben most megjelent országos területrendezési terv meghatározott adatok alapján rangsorolja a helységeket: meghatározza a lakosság számarányát, oktatási rendszert, gazdasági fejlettséget, a munkaerő szakképesítését, az ellátottság milyenségét és típusát, megközelíthetőséget. A kormány támogatni fogja azokat a helységeket, ahol az elmúlt 30 évben jelentősen csökkent a lakosság száma. Kolozs megye több szempontból is kiemelkedik az ország többi megyéihez, helységeihez viszonyítva: 30 településével a 6. helyen áll azok között a megyék között, ahol 1966-1998 között 30-50%-kal csökkent a lakosság száma, és országos viszonylatban itt található a legtöbb település (18), ahol a lakosságcsökkenés még az 50%-ot is meghaladta az említett időszakban. A 30-50%-os lakosságcsökkenés a Kolozs megyei községeknek 40,5%-át érintette, az ennél nagyobb csökkenés pedig 24,3%-át. Boros János alpolgármester elmondta, hogy miután 1990 után megszűntek az úgynevezett zárt városok, főleg az erdélyi városokban volt érezhető egy enyhe lakosságnövekedés. Meglepő, hogy feltűnnek olyan életképes községek is a lakosságcsökkenés miatt nyilvántartott helységek között, ahol vállalkozások is beindultak, mint például Várfalva és Magyarszovát. /Újvári Ildikó: Kolozs megyei helységek vezető helyen az elnéptelenedésben. Elkészült az ország területrendezési terve. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 28./A következő Kolozs megyei településeken csökkent 30-50%-kal a lakosság aránya: Kisesküllő, Járabánya, Magyarkályán, Kiskalota, Pusztakamarás, Magyarkapus, Katona, Mezőcsán, Kolozs, Doboka, Erdőfelek, Ördöngösfüzes, Magyarfráta, Magyargorbó, Kőrösfő, Oláhzsuk, Reketó, Magyargyerőmonostor, Szamosújvárnémeti, Mócs, Várfalva, Székelyjó, Kalotaszentkirály, Szépkenyerűszentmárton, Magyarszentpál, Magyarszovát, Tordatúr, Cege, Járavize. A lakosságcsökkenés meghaladta az 50%-ot: Ajtony, Kecsed, Jósikafalva, Alparét, Kolozsborsa, Buza, Kajántó, Csürülye, Magyarszarvaskend, Gyeke, Meregyó, Magyarpalatka, Páncélcseh, Magyarpeterd, Palackos, Récekeresztúr, Révkolostor, Borsaújfalu. /Szabadság (Kolozsvár), júl. 28./

2004. január 10.

Több civil szervezet és a Kolozs megyei RMDSZ összefogásának köszönhetően mintegy hatvan, szórványban élő magyar gyermek kapott karácsonyi ajándékot. Az akció sikerén felbuzdulva a szervezők idén könyv-, ruhanemű- és tanszergyűjtést rendeznek a szórványban élő kiskorúak számára. A választás Farkas Sándor református lelkipásztor körzetére esett. Ezen a karácsonyon a kidei, bádoki, kolozsborsai és kolozsgyulai magyar gyermekek kaptak ajándékot. Az ajándékok összeállításában több civil szervezet vett részt: a Szabó Dezső Egyesület, az Areopagos Alapítvány, az Ifjúsági Keresztény Egyesület (IKE) és a Diaszpóra Alapítvány. /P. M.: Ajándék a szórványba. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 10./

2007. október 27.

Ferenczi Zoltán másfél évszázaddal ezelőtt, 1857. október 7–én született Kolozsborsán, és nyolcvan éve, 1927. május 31–én halt meg Budapesten. Gimnáziumi és egyetemi tanulmányait Kolozsváron végezte, az 1872-ben alakult kolozsvári egyetemen bölcsészdoktori címet szerzett. Tanított a kolozsvári Református Kollégiumban, közben mint egyetemi magántanár (később rendkívüli tanár) előadásokat tartott az egyetemen. Jelentősebb könyvei, forrásértékű tanulmányai kolozsvári évtizedei idején látnak napvilágot. Ferenczi Zoltán elsősorban adatfeltáró könyveivel, kiadványaival, folyóiratokban és napilapokban alkalmi gyűjteményekben megjelent közleményeivel, szövegmagyarázataival járult hozzá a magyar művelődés múltjának jobb megismeréséhez. Tíz évig volt az Erdélyi Múzeum-Egyesület és az egyetem egyesített könyvtárának, majd a Magyar Tudományos Akadémia Könyvtárának az igazgatója. Megírta a nagy múltú kolozsvári nyomdászat történetét. (A kolozsvári nyomdászat története, 1896). Írói életrajzok egész sora kerül ki tolla alól: Petőfiről, Csokonairól, Eötvös Józsefről, Jósika Miklósról, Rimay Jánosról és Deák Ferencről ír monografikus pályaképet. Tevékeny részt vesz a korabeli erdélyi művelődés összefogását szolgálni kívánó Erdélyi Irodalmi Társaság irányításában, írásaival jelen volt az 1874-ben megjelenő Erdélyi Múzeum és az általa szerkesztett Petőfi-Múzeum hasábjain. Az utóbbi célja volt, hogy teljes tájékozást nyújtson a Petőfi-irodalom terén, előkészítve egy teljes és kritikai Petőfi-kiadás létrejöttét. Ennek eredményeként készült el Petőfi verseinek első kritikai kiadása, született meg az első tudományos igényű Petőfi-életrajz (1896). Fontos Ferenczi Zoltán A kolozsvári színészet és színház története (1897) című, a színháztörténészek számára ma is kútfőnek számító munkája. /Kozma Dezső: Ferenczi Zoltán. Szellemi múltunk búvára. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 27./

2008. december 9.

December végéig jogilag is bejegyeztetik a Kolozsvár Metropolisövezet Fejlesztési Egyesületet. A tervezet már elfogadott tizennégy község elöljáróit meghívják arra a kolozsvári tanácskozásra, amelynek célja a további tennivalók egyeztetése. Kolozs megye fejlesztési terve szerint Kolozsvár metropolisövezetté, nagyvárosi zónává alakul át. Az eredeti elképzelés szerint a kincses város közvetlen szomszédságában levő községek csatlakoztak volna ehhez, de mivel a kör bővült, tizenkilenc helység alkotná a leendő metropolist. Kolozsvár mellett Apahida, Erdőfelek, Csürülye, Szászfenes, Gyalu, Kisbács, Kajántó, Egeres, Magyargorbó, Magyarszentpál, Kolozsborsa, Bonchida, Nemeszsuk, Kolozs, Ajtony, Magyarkályán, Tordatúr, Járabánya és Tordaszentlászló 3750 négyzetkilométeren elterjedő övezetet alkotna, amelynek lakossága 400 ezer fő lenne. Az övezet létrehozását az teszi indokolttá, hogy ilyen módon a metropolis könnyebben hozzájuthatna a 2007–2013-as időszak európai uniós költségvetésből lehívható fejlesztési forrásokhoz, ráadásul ez vonzaná a nagy beruházókat is. A metropolisövezet létrehozása nyomán a Kolozsvár körüli 30 kilométeres körzetben lehetne újabb földterületekkel számolni. /Benkő Levente: Mamutváros születik. = Krónika (Kolozsvár), dec. 9./


lapozás: 1-4




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2017
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998