udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2009
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 26 találat lapozás: 1-26
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Helymutató:

1996. augusztus 8.

A Magyar Reformátusok III. Világtalálkozójának kolozsvári rendezvényein /aug. 7-8./ az istentiszteletek mellett tudományos értekezletet tartottak a Református Teológiai Intézetben, a diaszpóra sorsával kapcsolatos missziós feladatokról volt szó. A Gy.Szabó Béla Galériában gyűjteményes kiállítás nyílt meg, a kiváló helytörténész, dr. Gaál György városnézésre hívta a vendégeket, felkeresték a Házsongárdi temetőt is. Dr. Gálfy Zoltán teológiai professzor Kolozsvár egyháztörténetéről tartott előadást. A Kolozsvár Alsóvárosi Egyházközség kolozsváriak által elnevezett kétágú temploma nyújtott otthont a hóstátiak találkozójára. A törökvágási egyházközségben szabadtéri istentiszteletet tartottak. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 12./

1996. augusztus 8.

A Magyar Reformátusok III. Világtalálkozójának kolozsvári rendezvényein /aug. 7-8./ az istentiszteletek mellett tudományos értekezletet tartottak a Református Teológiai Intézetben, a diaszpóra sorsával kapcsolatos missziós feladatokról volt szó. A Gy.Szabó Béla Galériában gyűjteményes kiállítás nyílt meg, a kiváló helytörténész, dr. Gaál György városnézésre hívta a vendégeket, felkeresték a Házsongárdi temetőt is. Dr. Gálfy Zoltán teológiai professzor Kolozsvár egyháztörténetéről tartott előadást. A Kolozsvár Alsóvárosi Egyházközség kolozsváriak által elnevezett kétágú temploma nyújtott otthont a hóstátiak találkozójára. A törökvágási egyházközségben szabadtéri istentiszteletet tartottak. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 12./

1999. június 1.

A Nemzeti Kisebbségi Tanács sajtótámogatásának elosztása céljából jún. 1-jén az RMDSZ bukaresti székházában ülésezett az RMDSZ és az EMKE által létrehozott sajtókuratórium. A sajtókuratórium döntése értelmében a következő lapok, folyóiratok és kiadványok részesülnek támogatásban: Székely Hírmondó, Magyar Kisebbség, Hírharang (Szilágysomlyói 1-es sz. Általános Iskola), Szilágyság, Csinguru (MAKOSZ), Tentamen (Bolyai Farkas Elméleti Líceum), Csíky Csuky (Csíky Gergely Líceum diáklapja), Juventus (Bartók Béla Líceum diáklapja), Hírhordó és AESZ-füzetek (Anyanyelvápolók Erdélyi Szövetsége), Cimbora, Partium (a Partiumi és a Bánsági Műemlékvédő és Emlékhely Bizottság honismereti lapja), Arménia (Pro Armenia Alapítvány), Hóstáti Híradó (Hóstáti Gazdák Egyesülete - a kolozsvári Szabadságban megjelenő havi melléklet), EMT - Műszaki Szemle, EMT - Firka, Perspektíva (KMDSZ), Erdélyi Gazda, Világnézet (Apáczai Csere János Elméleti Líceum diákújsága), Korunk, Magropress (Korunk Baráti Társasága), Diákabrak, Géniusz, Kalotaszeg, Székelyföld, Könyvesház (a Művelődés melléklete), Napsugár, Szivárvány, Művelődés, Erdélyi Híradó (havi RMDSZ-melléklet a Szabadságban), Besztercei Híradó, Helyzetkép (a Gátaljai RMDSZ lapja), Bányavidéki Új Szó, Jelen, Bakancs (a Mikes Kelemen Líceum diáklapja), Kellék (Pro Philosophia Alapítvány), Erdélyi Kórus, Erdélyi Gyopár, Parallaxis (Collegium Transsylvanicum Alapítvány), Máramarosi Hírnök (Hollósi Simon Művelődési Egyesület), Keresztmetszet (Temes megyei RMDSZ melléklete a Heti Új Szóban), Látó, Helikon, Duma, Mi - magunkról (a Moldvai Csángómagyarok Szövetsége), Matematikai Lapok, Nagykároly és Vidéke, Szászrégen és Vidéke, Kisküküllő, Krasznai Újság, Szigeti Turmix, Pulzus (MMDSZ lapja), TDK-füzet (TMD), Hírmondó (Maros megyei RMDSZ melléklete a Népújságban), Moldvai Magyarság, A Hét, RMSZ Törvénytár. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), jún. 2. - 1486. sz./

2000. október 4.

A Romániai Társadalmi Demokrácia Pártja bejelentette, hogy hatalomra kerülése esetén elsőként a 2000/1-es földtörvényt módosítaná sürgősségi kormányrendelettel, mert a mostani koalíció által elfogadott jogszabály, úgymond, alkalmazhatatlan, perek sokaságát indítja el. Az ellenzéki pártokból alakult helyi polgármesteri hivatalok lépten-nyomon szabotálják a jogszabály életbe ültetését. Ugyanez történik Kolozsváron is. A Gheorghe Funar polgármester elnökletével megalakult helyi földosztó bizottság visszautasította a szakemberek által összeállított tulajdonba helyezési dossziét a kolozsvári földekről, amelyek jogos tulajdonosai elsősorban a helyi hóstátiak. A szakemberek az elutasítás ellenére dolgoznak a földmérésen. /Makkay József: Elkezdődött a földkimérés. A polgármester szabotálja a földtörvény alkalmazását. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 4./

2000. augusztus 26.

Bödör András önéletrajzi vallomása /Székről indultam/ szervesen illeszkedik be a 20. század utolsó évtizedeiben nyomdába került hasonló jellegű, Erdélyben napvilágot látott könyvek sorozatába. A régi széki életmód és életfelfogás felidézése kitűnő szociográfiai érzékről tesz tanúságot. Felidézte a kolozsvári hóstáti gazdák (a munkaadók) és a székiek (szolgálók-munkavállalók) közötti ellentmondást is. Bödör András a hazai lapok levelező-riporterévé vált. Ezt egészen nemrégiben bekövetkezett haláláig végezte. /Szabó Csaba: A széki hűség kollázsregénye. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 26./

2001. április 19.

A kolozsvári Hóstáti Gazdakör ápr. 17-én tartotta tisztújító közgyűlését. A jelenlévők meghallgatták Makkay József leköszönő elnöknek a beszámolóját a legutóbbi választás óta eltelt két esztendő tevékenységről. Elmondotta: hosszú utánajárás után a tavaly végre sikerült bejegyeztetni a bíróságon azt az egyesületet, amelynek elődje több, mint száz évvel ezelőtt alakult, s amelyet a kommunista rendszer 1948-ban felszámolt. A régi egyesületnek ingatlanjai voltak Kolozsváron, amelynek visszaszerzése a gazdakör céljai között szerepel. A beszámoló kitért a hóstáti földek visszaigénylési nehézségeire. Noha az 1991/18-as törvény alapján a kérvényeket szinte minden gazda beadta annak idején, a tulajdonbahelyezés mai napig elhúzódott. A földtörvény alkalmazásának hercehurcájában a legújabb fejlemény szerint a földészek mindössze 40 hektárnyi területet kapnának vissza a Palocsay kert több, mint 1000 hektáros összterületéből, ami ellen a gazdakör több ízben is tiltakozott. Ennek a 40 hektárnak a kimérése is hónapok óta húzódik. Közben városházi segédlettel ezen a földdarabon is illegális víkendházak épülnek. Kolozsvár határában különösen nehéz a gazdálkodás, hiszen tavasztól késő őszig az itt lakók csapatostól járnak lopni a hóstáti földekre, a zöldséget válogatás nélkül viszik. Megtörtént a vezetőség megválasztására. A tagság ismét a leköszönő elnöknek és alelnöknek szavazott bizalmat. Az elnök Makkay József, az alelnök Bertalan Miklós maradt. A héttagú vezetőségbe viszont új emberek is bekerültek. /Barazsuly Emil: Ingatlanjait és földjeit kéri vissza a Hóstát Tisztújító gazdaköri közgyűlés. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 19./

2001. május 12.

Emlékeztető, múltidéző, érzelmes útikalauz, művészeti album - így is nevezhető Botár Edit Kolozsvár /Glória Könyvkiadó, Kolozsvár/ című, immár második kiadásához érkezett kötete. A százegy, Kolozsvár múltját és jelenét megörökítő akvarell reprodukcióját és pauszpapíron átsejlő rajzát tartalmazó kötet az erdélyi könyvkiadás különleges teljesítménye. Botár Edit megőrizte a hajdanvolt Hóstátot, ahol ma lakótelepi típusházak állnak. Botár Edit albumában még ott az érintetlen Magyar utca is. Az albumból látható, milyen is volt az egykori kincses Kolozsvár. A vaskos kötetet a régi és az új utcanevekkel megjelölt térkép egészíti ki. /Németh Júlia: Kolozsvár, amilyennek Botár Edit látja. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 12./

2001. október 23.

Megjelent Diószegi Anna: Életem története. Emlékezés a kolozsvári Hóstátról /Székelyudvarhely, 2001./ A könyv szerkesztője: Keszeg Vilmos. A kötet önéletrajzi vallomás, mely élete történetét a kisgyermekkortól napjainkig idézi meg. A hóstáti közösséget a hatvanas években felszámolták, házaikat lerombolták, földjeiktől megfosztották, egy számukra idegen területre való letelepedésre kényszerítették őket. Nagy Olga szerint a hóstáti szokáshagyomány rendkívüli gazdag, mert ez a közösség öröklött népi hagyományaihoz rendkívül ragaszkodott. /Nagy Olga: Egy rendhagyó dokumentum üzenete. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 23./

2002. augusztus 2.

A napilap a következő számokban megszólaltatja Kolozsvár körzeti RMDSZ-elnökeit. A Bulgária telepen Vargyasi László elnök szerint legnagyobb gondjuk az, hogy nincs székházuk. Ez általános probléma, mivel csak a két monostori szervezet és a pata-györgyfalvi rendelkezik saját székházzal. Egyelőre az Aradi utcai református templomban szokták megtartani a gyűléseiket. Hétszáz körül van a taglétszám. Inkább a gazdaság érdekli az ittenieket, a Hóstáton élőket. Nehéz összefogni a tagságot, mivel a tömbházlakók és a hóstátiak között nagy különbségek vannak. /Sándor Boglárka Ágnes: Merre tart a magyarság? Körzeti megmaradás. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 2./

2002. augusztus 29.

A Kolozs Megyei Tanfelügyelőségen megalakult az a három tagú bizottság, amely megvizsgálja annak a lehetőségét, hogy helyet tudnak-e biztosítani a Kolozsvári Református Kollégium számára egykori épületében, azaz a jelenlegi Gheorghe Sincai Elméleti Líceumban. A Református Kollégium vezetősége korábban szóvá tette, hogy tanteremhiánnyal küszködnek, és arra kérték a tanfelügyelőséget, próbáljon megoldást találni gondjaikra. Javasolták, hogy a bizottságban az egyház egy képviselője is kapjon helyet, de a kérést nem teljesítették. A Kolozsvári Református Kollégium épületét a 88/1999-es sürgősségi kormányrendelettel visszaadták a református egyháznak, amely még 1999-ben telekkönyvezte az ingatlant, ennek ellenére azóta sem vehette birtokába. Az Erdélyi Református Egyházkerület pert indított a Gheorghe Sincai Elméleti Líceum, a kolozsvári városi tanács és a megyei tanfelügyelőség ellen. A bíróságtól azt kérték, hogy az alpereseket az átadási-átvételi jegyzőkönyv aláírására kötelezzék. Ugyanakkor kérték, hogy nyilvánítsák semmisnek a kollégium átadását a helyi önkormányzatnak. A református egyház nemrég alapfokon megnyerte a pert, de tekintettel arra, hogy az ítélet nem jogerős, az alperesek fellebbezhetnek. Kónya-Hamar Sándor képviselő, az RMDSZ Kolozs megyei szervezetének elnöke kérdésünkre elmondta: a Református Kollégium visszaszolgáltatás tárgyát képezi a kormánypárttal megkötendő helyi együttműködési megállapodásnak, akárcsak a Bocskai tér 15. szám alatti ingatlan vagy a hóstáti földek visszaszolgáltatása. /P. A. M.: Helybentopogás a kollégium ügyében. Egyházi részvétel nélkül alakult bizottság. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 29./

2002. december 9.

Dec. 8-án az istentisztelet bevezetőjeként mutatták be Kolozsvárott, a Pata utcai református templomban Diószegi Anna Életem története - Emlékek a kolozsvári Hóstátról című könyvét. A jelenlévő szerző szerint az élete sok-sok epizódját felvonultató könyv egyben a kolozsvári Hóstát 20. századi történetének is jellegzetes tükörképe. /Ö. I. B.: Még egyszer: Életem története. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 9./

2002. december 24.

A 2002-es esztendőről foglalta össze gondolatait Kónya-Hamar Sándor és Vekov Károly képviselő, valamint Eckstein Kovács Péter szenátor. Eckstein Kovács Péter szerint ez az év valamivel jobb volt, mint a tavalyi. Románia számára a 2002-es év a NATO-ba való meghívás és a schengeni vízumkényszer feloldásának éve. A népszámlálásnál szembesülni kellett azzal, hogy nagyobb mértékben csökkent a magyarság lélekszáma, mint ahogyan azt sejtették. Megszületett az egyházi ingatlanok visszaszolgáltatását elrendelő törvény. Az erdők visszaszolgáltatásában pozítív fordulat következett be. Az RMDSZ-en belüli ellentéteket illetően a szenátor nem tart szakadástól. Szerinte az RMDSZ presztízse mind a román parlament, mind pedig a külföldi kormányok előtt felértékelődött. A közelgő RMDSZ-kongresszuson alkalom lesz a reform megtételére. Szenátori tevékenységét illetően résztvevője volt az alkotmánymódosító bizottságnak és tagja az Európa jövőjéről szóló konventnek. Kónya-Hamar Sándor képviselő: a gazdasági reformok hiánya gondot okoz. Visszafordíthatatlanná vált a Kárpát-medencében élő magyar nemzeti közösségek határmódosítás nélküli nemzeti integrációjának folyamata. 2002 januárjában elkezdődött a magyar státustörvény beindítása. Az identitás vállalásával egy nemzeti és kulturális közösség nem mondhat le azokról a jogorvoslatokról, melyek történelmi-társadalmi-gazdasági sérelmeit rendezni hivatottak. A helyhatósági törvény anyanyelvhasználati előírásait szinte helységekként és megyékként kellett külön és sajátos módon végrehajtatni. Kolozs megyében is. Kolozsvár esetében mindez várat magára, ez annak a politikai cinkosságnak tulajdonítható, amelyet vádként is megfogalmazhatunk! - állapította meg Kónya-Hamar Sándor. Kompromisszumot kellett kötniük, demokratikus elveket sértő törvényjavaslatokat kényszerültek vállalni (büntető törvénykönyv, sajtóreplika, titoktörvény, párttörvény stb.). Kolozsvárott viszont következetességgel kell harcolni, nem lehetett aláírni a helyi protokollumot, ha a Református Kollégium, a Bocskai téri ingatlan, a hóstáti földrészek és a többi jogviszonya csak papíron rendezett. Dec. 21-én a Református Kollégium végre visszafoglalhatta régi otthonát. Vekov Károly képviselő kiemelte: a hazai magyar közhangulat nem nevezhető jónak. Válság van. Romániában a régi struktúrák és mentalitások tovább élnek, márpedig Európában csak az lesz képes állni a versenyt, aki tud dolgozni. A státustörvénynek és a vitáknak is az éve volt. Vekov leszögezte. "jogunk van a nemzeti identitásunkhoz, a magyar nemzeti identitáshoz, még akkor is, ha ettől a jogunktól hosszú időn keresztül meg akartak fosztani és megkérdőjelezték hovatartozásunkat." Románia elkezdte az igazodást a nyugat-európai elvárásokhoz. "Átfogóbb, összehangoltabb cselekvésre lenne szükség, és ebből mi, magyarok is kivennénk a részünket, ha valaki ezt igényelné." A protokollum-politika: döcögős kapcsolat. "Partneri viszony ide vagy oda, a rövidebbet csak mi húzzuk." Jogos az igény az egységre, de nem elméleti egységre, hanem az erdélyi magyarság érdekei mellett kell végre kiállni. A kongresszus jó irányba fordíthatná a magyarságot. /Politikusaink a 2002-es esztendőről. Megvalósítások - egy év távlatából. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 24./

2003. február 12.

Febr. 10-én új országos protokollumról tárgyalt Szociáldemokrata Párt (SZDP) és az RMDSZ. 2002-ben, hosszú huzavona után sem sikerült Kolozs megyében aláírni a megyei szintű együttműködési szerződést. Borbély László képviselő, ügyvezető alelnök kifejtette: elkezdték a tárgyalást, a megbeszélést folytatják. Kónya Hamar Sándor leszögezte, hogy olyan ügyeket, amelyeket helyben nem tudnak megoldani, azokat csakis összefogással kell képviselni. Folytatni kell az egyházi ingatlanok visszaszolgáltatását, a hóstáti földtulajdon ügyét. Az állami magyar egyetem ügyét szorgalmazni kell a Babes-Bolyai Tudományegyetemen belül, még akkor is, ha azt esetleg a központi protokollum nem tartalmazza. Ez vonatkozik az Agronómiára és egyéb főiskolai intézményekre, például a konzervatóriumra stb. Kónya suerint kisebb egységekre kell bontani az együttműködést, Désre, Szamosújvárra, Tordára, Bánffyhunyadra, Aranyosgyéresre, tehát helyi konkrétumokra. /Köllő Katalin: Megegyezés körvonalazódik protokollumügyben. A helyi ügyeket Kolozsváron kell elintézni. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 12./

2003. október 14.

A Kolozsvár Társaság (KT) ökumenikus lelkésztalálkozót rendezett okt. 13-án a Római Katolikus Nőszövetség székházában. A találkozón mintegy húsz lelkész vett részt. Jakab Gábor plébános, a KT elnökségének tagja bemutatta a Társaság alakulásának körülményeit, valamint célkitűzéseit. Vetési László, a KT elnöke vitaindítójában hangsúlyozta: a magyar történelmi egyházaknak Kolozsváron nemcsak szakrális küldetésükre kell koncentrálniuk, hanem szerepet kell vállalniuk a város "romlása" megállítását célzó, közös tevékenységek sorában is. A jelenlévők bemutatták gyülekezetüket (plébániájukat), felvázolták sikereiket, gondjaikat. Megfogalmazódtak az első tennivalók is: a temető-kápolnák rendbetétele, az árvaházak magyar gyerekeinek felkutatása, a hóstáti földek monitorizálása stb. Elhatározták, hogy negyedévenként találkoznak, és fokozatosan kiépítenek olyan stratégiát, amely szolgálja a kolozsvári magyarságot, illetve a várost. /Szabó Csaba: Lelkésztalálkozót szervezett a Kolozsvári Társaság. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 14./

2002. január 5.

Elhunyt Butyka Ferenc (1938–2001), a kolozsvári hóstáti földészközösség szervezője. A kommunista rezsim éveiben, amikor legfelsőbb pártutasításra módszeresen elkezdték a földészporták bontását, a több évszázados múltra visszatekintő hagyományos életforma felszámolását, egy kolozsvári munkásember szervezkedni kezdett. Megérezte, hogy immár menteni kell a menthetőt, és az akkori román televízió bátrabb magyar szerkesztőivel több órás dokumentumfilmet forgatott arról a Hóstátról, amely már csak celluloid szalagon maradt fenn. Megszervezte a Virágos Együttest, amely évtizedeken át a hóstáti fiatalokban tartotta a lelket, őrizte a népviseletet és a hagyományokat. Butyka Ferenc kétségbeesetten kilincselt a városi és megyei pártbizottság akkori korifeusainál, hogy megmentse a hóstáti portákat. Nem így történt, őt pedig koholt vádak alapján több év börtönre ítélték. Miután visszatért a börtönök poklából, folytatta ugyanott, ahol abbahagyta. A rendszerváltás után Magyarországra áttelepedve továbbra is kétlaki életmódot folytatott, soha nem tudott Kolozsvártól megválni. Továbbra is megmaradt az egyre jobban felbomló földészközösség szellemi vezérének. /Makkay József: Butyka Ferenc (1938–2001). = Szabadság (Kolozsvár), jan. 5./

2002. március 4.

Márc. 2-án a Kallós Alapítvány válaszúti székházában került sor a Romániai Magyar Gazdák Egyesülete Kolozs megyei szervezetének négy évenként megrendezésre kerülő tisztújító közgyűlésére. A gazdaegyesület a tisztújítást összekötötte a Válaszúton immár több hete folyó hétvégi gazdaképző tanfolyam zárórendezvényével. A közgyűlésen részt vett az RMGE országos elnöke, Sebestyén Csaba is. Farkas Zoltán, a Kolozs megyei szervezet elnöke beszámolójában a leépülési folyamatot vette számba, amelynek során a kilencvenes évek elején létrehozott 60 gazdakörből mára 4–5 maradt. Az elnöki beszámoló szerint ma a két kolozsvári, a kajántói és az újjáéledt bálványosváraljai gazdakör működik, a többiek közül néhány egy–egy gazdarendezvény erejéig gyűjti össze a falu embereit. Azokban a falvakban maradt meg a gazdakör, ahol erre igény és szükség volt, ezt felülről nem lehet a gazdákra rákényszeríteni. Az elmúlt években az RMGE több ízben is sikeres gazdarendezvényt tartott Magyarkapuson, állatkiállítást Kalotaszentkirályon, borversenyt Aranyosegerbegyen és több hóstáti terménykiállítást Kolozsváron. Farkas a szaktanácsadás fontosságát hangsúlyozta. Víg Ferenc, a kerekdombi gazdakör részéről elmondta: az Illyés Alapítvány támogatásával szalmásgabonavetőgépet vásároltak, tehát a gazdakörök is pályázzanak. Molnár Sándor mezőgépészmérnök szerinte a nyugati példák fele kellene nyitni, ahol a gazdák önszerveződése modern értékesítési szövetkezetek, illetve gépkörök szintjén valósul meg. A gond az, hogy nincs tőke az induláshoz, a szülők többsége ezt nem tudja támogatni, így a fiatalok zöme városon vagy Magyarországon kell megélhetés után nézzen. Sebestyén Csaba, az RMGE országos elnöke felszólalásában hangsúlyozta: az RMGE Kolozsváron alakult meg, itt van a székháza, de Erdély viszonylatában szinte itt működik a leggyengébben. Példaként a bánsági, csíki, illetve az udvarhelyszéki gazdakörök munkáját említette, amelyek már szervesen beépültek a gazdák életébe. A kormányrendelet szerint az egyesületnek mezőgazdasági szakembert kell alkalmaznia: ennek az RMGE megyei szervezetei mindenhol megfelelnek, a falusi gazdakörök pedig a megyei egyesület jogi személyiségű alegységei lehetnek. A mezőgazdasági minisztérium elismeri a Romániai Magyar Gazdák Egyesületének gazdaképző tanfolyamait, a gazdák pedig hivatalos oklevelet fognak kapni. A tisztújítás során héttagú igazgatótanácsot (elnökséget) választottak Farkas Zoltán, Makkay József, Debreczeni József, Barazsuly Emil, Réti Sándor, Vincze Albert és Vígh Ferenc személyében. Az új igazgatótanács Farkas Zoltánt elnökké, Makkay Józsefet és Debreczeni Józsefet alelnökké, Barazsuly Emilt titkárnak, Víg Ferencet pedig pénztárosnak választotta. /Kisréti Zsombor: Gazdakörök is igényelhetik az állami támogatást. Tisztújító közgyűlést tartott a Kolozs megyei RMGE. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 4./

2002. március 17.

Márc. 16-án Máramaros utcai székházában ünnepelte fennállásának 120. évfordulóját a kolozsvári Hidelvi Református Földészénekkar. A szervezet a kommunizmus legsötétebb éveiben is székház és jogi státus nélkül ápolta őseinek hagyományát, rendszeresen fellépett a templomokban, vagy utolsó útjára kísérte hóstáti tagtársait. A székházban kiállították a földész-énekkarnak az elmúlt évszázadban készült több tablóját, melyet Szilágyi Ferenc, a földész-énekkar elnöke mutatott be. Az ígéretes utánpótlást mutatta a Hidelvi Kalandos Társulat hóstáti ruhába öltözött, fiatalokból álló tánccsoportja, /Makkay József: 120. évét ünnepelte a hidelvi földész-énekkar. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 18./

2005. december 5.

Immár ötödik alkalommal rendezte meg névnapköszöntő batyus bálját a hóstáti Kalandos Társaság (pontosabban a Kolozsvári Földészek Temetkezési Társulata). /Póka János András: Hóstáti batyus bál. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 5./

2006. szeptember 20.

Kolozsváron két hóstáti hagyományőrző néptánccsoport működik: a Virágos Együttes és a hídelvi Kalandos Társulat Tánccsoportja. Eddig külön-külön léptek fel, legutóbb pedig a magyarországi Erdélyi Klub hívta meg a néptánccsoportokat, felléptek Tápiószelén. /Butyka Anna: Tápiószelén jártak a hóstátiak. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 20./

2007. május 11.

Legalább júliusig nem hagyja el a kolozsvári alpolgármesteri széket Boros János. A szóbeszéd szerint Boros Bukarestbe megy, és az Országos Lakásügynökség élén kap tisztséget. Elterjedt, hogy a földjeiket visszakövetelő hóstáti gazdák be akarják perelni Borost mint a visszaszolgáltató bizottság elnökét, a folyamat elhúzódása miatt. Boros pontosított: nem személye, hanem az önkormányzat ellen készül per. A mintegy 165 hektárnyi terület még mindig az Állami Tartalékalap tulajdonában van. /Ercsey-Ravasz Ferenc: Boros júliusig marad. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 11./

2008. március 4.

K. [Keszi] Kovács László a magyar tárgyi kultúra, a népi gazdálkodás elkötelezett, módszeres kutatója. Kutatási eredményei a földművelést, a juh- és a lótartást, a népi közlekedési technikákat illetően maradandóak. 1941-ben részt vett a Venczel József által Bálványosváralján megszervezett falukutató programban. Az 1942–1943-as egyetemi évben néprajzot oktatott a kolozsvári tudományegyetemen. A kolozsvári Erdélyi Tudományos Intézet munkatársaként néprajzi kutatásokat végzett Kolozsvár környékén. 1944-ben jelent meg a szokáskutatásban ma is modell értékűnek tekinthető könyve, A kolozsvári hóstátiak temetkezése. A könyvet a L’Harmattan Könyvkiadó 60 évvel később, 2004-ben újra hozzáférhetővé tette az olvasók számára. Az 1950-es években úttörő szerepe volt a népi hagyományok dokumentumfilmben való megörökítésének. Századik születésnapján a tudóst a Magyar Néprajzi Társaság, a Néprajzi Múzeum, az MTA Néprajzi Kutatóintézete, az Európai Folklór Intézet köszönti, 2008. március 4-én. /Keszeg Vilmos: Köszöntjük a százéves K. [Keszi] Kovács Lászlót! = Szabadság (Kolozsvár), márc. 4./

2008. május 23.

Egykori jussát visszakérő nyolcvankét hóstáti gazda közül hetvenötnek hagyta jóvá kérelmét május 22-én a Kolozs megyei földosztó bizottság. Az 1989-es rendszerváltozás óta ez volt az első alkalom, hogy a Kolozsvár piacait egykoron terményeikkel ellátó kiváló hóstáti kertészek visszaigénylési kérelmeiről a földtörvényt alkalmazó testület pozitívan döntött. A megyei földosztó testület tagja, Csoma Botond jogász, RMDSZ-es városi tanácsos reményét fejezte ki, hogy a döntést követően a folytatás is ennek megfelelő lesz, és az erdőfelekiek mellett a hóstáti gazdák visszaigénylési kérelmei is megoldódnak. Földjüket az 1946-os kommunista hatalomátvételt követően kobozta el az állam, 1952-ben létrehozta a Palocsay Rudolf (1900–2000) kolozsvári kertész vezetésére bízott, és az általa ismertté vált kertészeti állomást. Ennek a területéből kellene visszakapniuk a hóstátiaknak. /Benkő Levente: Győzhet a közakarat. = Krónika (Kolozsvár), máj. 23./

2008. június 20.

Tatár Zoltán új könyve /A Békástól a Lupsáig. Kalauz Kiadó, Kolozsvár 2008/ ismerős a Szabadság hűséges olvasói között, mert találhatnak benne ismerős történeteket. Több közülük megjelent a lap hasábjain. Mindezeket újabb írásokkal kiegészítve jelent meg a szerző, sorrendben immár a harmadik, Kolozsvár külkerületeit bemutató kötete. Visszaemlékezik letűnt korokról, eltűnt emberekről. Megrázóak azok a fejezetek, amelyek az egykori Hóstát felszámolásáról szólnak. A könyv emléket állít a nemrég lebontott Szentpéteri malomnak és a Dohánygyárnak is. /S. B. Á. : Újabb kolozsvári emlékek. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 20./

2008. október 1.

A képviselőház a napokban megszavazta azt a törvénytervezetet, amely megszabja, hány hektárnyi területet juttat vissza az ország mezőgazdasági kutatóállomásainak, így a kolozsvári kertészeti kutatóállomásnak is. Ezen törvénytervezet elfogadása – miszerint a 366 hektárból 171,7 hektárnyi marad a kutatóállomásnak – kétségbe ejtette a hóstáti gazdákat, akik több éve próbálják visszaszerezni jogos tulajdonukat. A hóstátiaknak nincs birtoklevelük, nem történt meg a birtokba helyezés. /Nagy-Hintós Diana: Ismét kisemmizték a hóstátiakat. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 1./

2008. október 17.

Szeptember végén úgy tűnt, hogy a hóstáti gazdák föld nélkül maradnak, mert a parlament megszavazta a tudományos kutatással foglalkozó állomások helyzetére vonatkozó törvényt, amely közel 172 hektárban állapította meg a kertészeti kutatóállomás területét, ahol tudományos munkát folytathatnak. A gazdák kérték, az RMDSZ-politikusok járjanak közbe Traian Basescu államfőnél, hogy küldje vissza a képviselőház által már elfogadott törvényt a parlamentnek újbóli megvitatásra. Ez sikerrel járt: az államfő nem hirdette ki a törvényt, hanem visszaküldte azt a parlament két házának. Az RMDSZ Kolozs megyei politikusai pozitívan értékelték ezt a fejleményt. /Nagy-Hintós Diana: Visszaküldte a parlamentnek az államfő a kutatási törvényt. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 17./

2009. augusztus 18.

A kolozsvári bíróság ítélete szerint érvényesek a városi és a megyei földosztó bizottság korábbi határozatai, amelyek alapján a kolozsvári őstermelők, a hóstátiak visszakaphatják jogos jussukat. A gyümölcstermesztő kutatóállomás, az egykori Palocsay-kert 166 hektárjából ötven hektár illeti meg a hóstáti gazdákat, illetve azok jogos örököseit, akik több éve folytatják elszánt harcukat szüleik és nagyszüleik egykori tulajdonáért. . /Nagy-Hintós Diana: Pert nyertek első fokon a hóstáti gazdák. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 18./


lapozás: 1-26




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2017
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998