udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2009
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 85 találat lapozás: 1-30 | 31-60 | 61-85
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Helymutató:

1992. február 6.

Jan. 21-én érkezett haza Magyarországról dr. Sófalvi György /Szatmárnémeti/ orvos, a Független Magyar Párt elnöke. Távcsövet hozott a koltói Petőfi Múzeumnak, mellékelve a hivatalos ajándékozó okiratot. A távcsövet a budapesti Hadtörténeti Múzeum ajándéka volt. A román határőrök azt mondták, hogy tüzérségi távcső, fegyvernek minősül, ennek behozatala tilos. A távcsövet elvették, nem adtak róla elismervényt, kijött a rendőrség és Sófalvi Györgyöt délután 13 órától majdnem éjfélig nem engedték tovább. A román sajtóban később rosszhiszeműen szellőztették ezt az ügyet, nem írták meg az igazságot. /Sike Lajos: Ha a hatalom akarja, a távcső is elsül. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 6./

1992. február 20.

A külföldi megfigyelők között Nahimi Péter parlamenti képviselő, az MDF Országos Elnökségének tagja és Szabó Ágnes, az MDF munkatársa is jelen volt a helyhatósági választáson. Elmondták, hogy a Vatra vereséget szenvedett Marosvásárhelyen, a központjában. Magyar polgármestere van Nagyszalontának, Kézdivásárhelynek, Koltónak, és jönnek az újabb hírek magyar politikusok sikereiről. Nahimi Péter sok szabálytalanságot tapasztalt, katonák furcsa katonakönyvvel szavaztak, nem egyeztek a pecsétek sorszámai. A román nacionalisták legdurvább próbálkozása Kolozsváron volt, ahol provokációs felhívást tettek közzé. A felhívás hemzseg a hibáktól. Az aláírás: Turáni Vadászok, Gombos Gyula kolozsvári tagozat. Feltehetően Gömbös Gyulára gondoltak a kitalált szervezet nevénél, de rosszul írták. Szőcs Géza a napokban Strasbourgban, az Európa Tanács közgyűlésén felhívta a figyelmet arra, hogy a kormány a megválasztott helyhatóságok fölé kinevezi a megyefőnököket, prefektusokat. /Krajczár Imre: Magyar polgármester-jelöltek sikere. = Magyar Fórum (Budapest), febr. 20./

1992. március 12.

Az elmúlt napokban a koltói Petőfi Múzeumban négy, magukat a Megyei Múzeum munkatársainak kiadó, az SRI-hez, a Román Hírszerző Szolgálathoz tartozó férfi külföldről behozott fegyvereket keresett. Valójában egy távcsőről volt szó, melyet a magyar Hadtörténeti Múzeum adományozott. - Közben Koltón a választási kampány idején megkezdett hadgyakorlatot folytatják. Most már nemcsak a falu utcáit, művelődési otthonát népesítik be a nehéz hadifelszereléssel ellátott katonák, de a határ is gyakorlótér lett. /Erdélyi Napló (Nagyvárad), márc. 12./

1992. szeptember 6.

Koltón Petőfi-emlékünnepséget rendezett az RMDSZ, megjelent Bálint-Pataki József, a Határon Túli Magyarok Hivatalának főtanácsosa is. Teleki János budapesti ügyvéd, gróf Teleki Sándor leszármazottja a kastélyt a román privatizációs törvény alapján visszakapta és azt a református egyháznak ajándékozta. /Új Magyarország, szept. 8./

1994. március 3.

Máramaros megyében a magyar lakosok lélekszáma az 1992-es népszámlálás szerint 54 902 fő, az előző, 1977-es népszámláláshoz képest 6,3 százalékkal vannak kevesebben. A megyében jelenleg a magyar nemzetiségűek arányszáma 10,2 %. A megyében a legtöbb magyar Máramarosban él, a város 17,4 %-át teszik ki. A városok közül Felsőbányán él még sok magyar nemzetiségű. Többségben élnek magyarok Domokoson és Koltón. /Farkas E. Zoltán: Népszámlálás Máramarosban. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 3./

1994. március 15.

Fehéregyházán, Nagybányán és Koltón is volt emlékezés. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 18./

1996. szeptember 1.

Szept. 1-jén a nagybányai RMDSZ szervezésében rendezték meg a hagyományos koltói Petőfi-ünnepséget. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), szept. 3., 858. sz./

1996. november 12.

Nov. 9-én és 10-én Nagybányán, a Kopácsi István Pinceotthonban újra megrendezték a Koltói Ősz elnevezésű szavalóversenyt. Közel ötven versenyző jelentkezett, gimnazisták kevesen voltak. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 12./

1996. november 14.

A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Nyugdíjasok Kulturális és Érdekvédelmi Szervezete Petőfi Sándor és Szendrey Júlia emlékére alapítványt hozott létre. Az egyesületnek több éves kapcsolata van a koltói Petőfi-emlékmúzeummal. Az alapítvány révén szeretnék elérni, hogy 1997 szeptemberében Koltón szobrot állítanának a fiatal párnak, házasságkötésük 150. évfordulóján. Felhívással fordulnak mindenkihez, hogy adakozzon a szobor felállításának költségeire. /Bányavidéki Új Szó (Nagybánya), nov. 14./

1998. március 8.

Febr. 13-án rendezték meg Szatmárnémetiben a VIII. Ökumenikus Kórustalálkozót. Gutmann Mihály tanár, a Romániai Magyar Dalosszövetség tiszteletbeli elnöke mondta a bevezetőt. A városban működő Kölcsey Kör, személy szerint Muzsnay Árpád buzgalmának köszönhetően évente megismétlődik ez a rangos rendezvény. Tizenhat kórus lépett fel, a Krisztus Király Kórus /Nagybánya/, a református dalárda /Bogdánd/, a Láncos templom vegyes kara /Szatmárnémeti/, a református dalárda /Koltó/, a Mons Medius vegyes kar /Felsőbánya/, Kis Szent Teréz templom kórusa /Szatmárnémeti/, a magyar baptista gyülekezet vegyes kara /Szatmárnémeti/, Sancta Trinitas vegyes kara /Nagybánya/, a református egyházközség vegyeskara /Nagybánya/, a Zárdatemplom vegyes kara, a Solemnis ortodox vegyes kar /Szatmárnémeti/, a Kalazanci Szent József templom vegyeskara /Nagykároly/, a Német Demokratikus Fórum vegyes kara /Szatmárnémeti/, a Hollósy Simon vegyes kórus /Máramarossziget/, a székesegyház kórusa /Szatmárnémeti/. /Vasárnap (Kolozsvár), márc. 8./

1999. február 2.

A Szülőföld Felfedezői Szövetség 1994-ben alakult meg, mint a Magyarország Felfedezői Szövetség társszervezete, 1996 őszétől államilag bejegyzett politikamentes, világi szervezetként működik. Jól működő csapataik tevékenykednek Korondon, Székelykeresztúron, Székelyszentmihályon, Nagybányán, Koltón, Nagyenyeden, Egerbegyen és Brassóban. A szövetség pedagógiai programjavaslataikkal támogatják a csapatokat. Tervezik a Hargita I. vezetőképző tábor megszervezését. /Szász Edit /elnök/: Erdélyi hívogató. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 2./

1999. május 8.

Április 30-a és május 2-a között Nagybányán, a Németh László Gimnáziumban zajlott le a Kőrösi Csoma Sándor Anyanyelvi Vetélkedő országos szakasza. Huszonhat csapat, közel nyolcvan általános- és középiskolás diák rajtolt a színvonalas vetélkedőn. Dr. Péntek János kolozsvári egyetemi előadótanár, az Anyanyelvápolók Erdélyi Szövetségének elnöke köszöntötte a megjelenteket. A résztvevőket városnéző sétára, majd Koltóra vitték. /Kőrösi Csoma Sándor Anyanyelvi Vetélkedő. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 8., Versenyben az anyanyelvért. = Bányavidéki Új Szó (Nagybánya), máj. 7./

1999. szeptember 4.

Befejeződött az a másfél évig tartó rendezvénysorozat, amelyet Petőfi születésének 175. évfordulójakor kezdett el a kárpát-medencei magyarság és a költő halálának 150. évfordulójáig tartott. Szept. 4-én Erdődön emlékeztek Petőfire, azon a helyen, ahol feleségül vette Szendrey Júliát. Ezentúl minden év szeptemberének első szombatján a Koltói Õsz rendezvényeihez felzárkózik az erdődi Petőfi-nap is. Az idei rendezvényre sokan eljöttek. Dávid Gyula arról beszélt, hogy a Petőfi-ünnepségsorozat Erdődön vette kezdetét, másfél év alatt szobrokat és emléktáblákat avattak fel, és ugyanitt ér véget, úgy, hogy Petőfi továbbra is társunk marad. Nagykárolyban a Petőfi-szobor előtt folytatódott a megemlékezés. Kovács Jenő, Nagykároly polgármestere köszöntötte a megjelenteket. /Elek György: Petőfi-nap Erdődön és Nagykárolyban. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), szept. 6./

1999. szeptember 6.

Minden eddiginél nagyobb számú érdeklődő vett részt az idei Koltói Õsz néven ismert Petőfi-ünnepségen. A helyi református templomban Komlós Attila, az Anyanyelvi Konferencia ügyvezető elnöke hirdetett igét. Téglás Lajos polgármester köszöntője után ünnepi beszédet mondott Beregszászi Olga /Budapest/, dr. gróf Teleki János, gróf Teleki Sándor dédunokája, a Magyarok Világszövetsége képviseletében Döbrentei Kornél költő, Lányi Zsolt, a Független Kisgazda Párt alelnöke, Böndi Gyöngyike, Máramaros megye RMDSZ-es parlamenti képviselője. Az ünnepi műsorban fellépett a sárospataki "8-kor" együttes, amely részleteket adott elő a Kormorán együttes és Páskándi Géza A költő visszatér című rockoperájából, a koltói műkedvelők, a koltói Szendrey Júlia Népdalkör és a Szilágysági gyermek vagyok című népdaléneklési verseny koltói díjazottjai. A Kölcsey Ferenc Kollégium /Szatmárnémeti/ Rekettye együttese néptáncokat és népdalokat adott elő. /Szatmárnémeti és szatmárhegyi diákok Koltón. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), szept. 7./

1999. szeptember 17.

Három hét múlva Koltón, Nagybányán és Máramarosszigeten tart előadást a kolozsvári Tarisznyás zenekar. Az együttes tíz évvel ezelőtt alakult és közel három éve működik jelenlegi felállásában. Előadásaikon és a táncházakban elsősorban hiteles, paraszti, erdélyi magyar népzenét játszanak. Magyarországi, szlovákiai, lengyelországi, svájci, svédországi és németországi turnék után az együttes tagjai tavaly határozták el, hogy egy előadássorozattal Erdély szórványmagyar településeit felkeresik. Az előadás címe: Vereckétől Doberdóig (Ezer év történelme a magyar nép zenéjében). /Vereckétől Doberdóig - zenével. Máramaros megyében a kolozsvári "tarisznyások" = Bányavidéki Új Szó (Nagybánya), szept. 17-23. - 647. szám/

1999. október 1.

Negyedszer volt Magyarláposon Nagybánya-alkotótábor. Véső Ágoston festőművész, a telep művészeti vezetője elmondta, hogy a koltói Teleki kastélyban szeptember elejétől állandó tárlat mutat be tizenkettőt a láposi műalkotásokból. Véső Ágoston gyakran veti a művészettörténészek szemére, hogy szinte kizárólag csak Nagybánya múltjával foglalkoznak és nem a jelenével. Nem állunk olyan jól nemzeti kultúrkincseinket illetően, "hogy a nyugati divatok, a mesterséges, romboló célzattal működtetett ultramodern, posztavantgard irányzatok ellenében ne mentsük meg a menthetőt, s mindenekelőtt azt, amit Nagybánya képvisel, ami a magyar képzőművészet egyik legkimagaslóbb teljesítményének minősíthető." - Hamarosan Budapesten is kiállítás nyílik az elmúlt négy esztendő magyarláposi anyagából. - Pozitívum, hogy a tábor összetétele évről évre egyre jelentősebb művészekkel gazdagodik, ezúttal Németországból, Magyarországról, a Vajdaságból, Erdélyből és Hollandiából érkeztek kiváló művészek. /Nagybánya-képtár a Teleki-kastélyban. = Bányavidéki Új Szó (Nagybánya), okt. 1 - 7. - 649. szám/

1999. november 8.

Nov. 8-án Nagybányára látogatott Alföldi László, kolozsvári magyar főkonzul. Ellátogatott Nagybányán a Németh László Középiskolába, ahol ma már több mint 400 magyar diák tanulhat anyanyelvén. Ekkor érkezett Budapestről Magyar Tudományos Akadémia küldöttsége, élükön Szász Zoltán, az MTA Történeti Intézetének vezetője, velük tartott Berkesi Zoltán, a Nagybányáról kivándorolt sikeres üzletember , aki támogatja hajdani városát, Nagybányát. Az RMDSZ-székházban megtartott találkozón Alföldi László átadta az MTA idei kitüntetettjének Metz József ny. pedagógusnak a Pro Cultura Hungarica díjat. Szász Zoltán, aki valaha Metz József magyar- és történelemtanár tanítványaként éppen Nagybányán "jegyezte el" életét a történelemmel, meleg szavakkal emlékezett a "mester" immár nyolc és fél évtizedet kitöltő tudományos-oktatói-alkotói-kutatói- írói tevékenységéről. Metz József munkásságában a természet, a várostörténet, a helytörténet, a gazdaságtörténet együtt szerepel. A főkonzul útja Koltóra vezetett, ahol a magyar kezdeményezés révén felállított Petőfi-Szendrey bronzszobrot és kastélyban levő Petőfi Sándor Múzeum relikviáit tekintette meg. /Farkas E. Zoltán: Ismerkedő látogatás és elismerő oklevél-átadás. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 12./ A 85 éves Metz József hely- és művelődéstörténész Arad megyében született, 1940 óta él Nagybányán, a helység és környéke történetének kiváló ismerője, művelődési és turisztikai értékeinek kitartó kutatója lett. 1957-ben egyike volt az érmindszenti Ady Endre Emlékház létrehozóinak. 1990 után a Misztótfalusi Kis Miklós Közművelődési Egyesület kiadásában megjelenő EMKE Füzetek kezdeményezője és gondozója. Az Erdélyi Magyar Közművelődési Egyesület 1998-ban Kun Kocsárd Díjjal ismerte el munkásságát. /Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), nov. 10./

1995. szeptember 3.

Szept. 3-án Koltón, a hagyományos Petőfi-ünnepségen jelen volt Für Lajos, az MDF elnöke, Varga László /KDNP/ és Németh Zsolt /Fidesz/, valamint az RMDSZ helyi vezetői. A többezer résztvevő a tanügyi törvény elleni nyilatkozatot fogadott el. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), szept. 8., 614. sz./

1997. január 10.

A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Nyugdíjasok Kulturális és Érdekvédelmi Szervezete Petőfi Sándor és Szendrey Júlia emlékére alapítványt hozott létre. Az egyesületnek több éves kapcsolata van a koltói Petőfi-emlékmúzeummal. A magyarországi egyesület képviselői minden évben ott voltak a hagyományos Petőfi-rendezvényeken. Az alapítvány révén szeretnék elérni, hogy 1997 szeptemberében Koltón szobrot állítanának a fiatal párnak, házasságkötésük 150. évfordulóján. Felhívással fordulnak mindenkihez, hogy adakozzon a szobor felállításának költségeire A romániai adakozók a nagybányai Teleki Blanka Nyugdíjas Klub címére küldhetik adományukat. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 10., Bányavidéki Új Szó (Nagybánya), 1995. nov. 14./

2000. február 25.

Tíz éve minden évbe megrendezték Szatmárnémetiben, a római katolikus székesegyházban a kórustalálkozót. E kórusseregszemle egyike a régió rendszeres kulturális rendezvényeinek. Énekeltek Nagybányáról református, római katolikus és baptista kórusok, a koltó-katalini református dalárda, Máramarosszigetről a Hollósy Simon kórus. Az idei kórusseregszemlére hat máramarosi kórus jött el. - A nagybánya-újvárosi református egyházközség kórusa 1998-ban alakult. A koltó-katalini református egyházközség kórusa (Téglás Lajos vezényletével) egyike a kórusseregszemle legkitartóbb résztvevőinek. A nagybányai veresvizi római katolikus egyházközség kórusának harminc tagja van. A nagybánya-óvárosi református egyházközség kórusa 1990-ben szerveződtek újjá, állandó vezetőjük Décsey Zsuzsánna. Máramarossziget református gyülekezetének kórusa is jelen volt. A máramarosszigeti Hollósy Simon Vegyeskar -1990-ben alakult. A szinte nyelvszigetté vált városban a kórus egyike a hagyományőrzés, a nemzetiségi kultúra végvárainak. A kórustalálkozó szervezői: a Szatmárnémeti Kölcsey Kör, az Erdélyi Magyar Közművelődési Egyesület és a Romániai Magyar Dalosszövetség, és a rendezvény fáradhatatlan főszervezője: Muzsnay Árpád, a Kölcsey Kör elnöke, az EMKE alelnöke. /"És énekelének új éneket" X. Ökumenikus Kórusseregszemle - Szatmárnémeti, 2000. február 11. = Bányavidéki Új Szó (Nagybánya), 670. szám, febr. 25. /

2000. augusztus 31.

Petőfi Sándor és Szendrey Júlia házasságkötésének 150. évfordulója óta minden esztendőben a szeptember eleji koltói hagyományos ünnepséget megelőző nap Erdőd és Nagykároly is megemlékezik a szerelmes költőről. Idén e két helység szeptember 2-án a Kárpát-medence Petőfi-emlékhelyeinek küldötteit látja vendégül. Kecskemét, Kiskőrös, Kolozsvár, Losonc, Munkács, Nagypeleske, Nagyszalonta, Pápa, Rozsnyó és Szatmárnémeti jelezte jelenlétét, valamint fellépését az ünnepi műsorban. A Szatmár megyei Petőfi-ünnepségek meghívottjai Kolozsvárról Dávid Gyula irodalomtörténész, Budapestről pedig Tabajdi Csaba országgyűlési képviselő, Kerényi Ferenc Petőfi-kutató, valamint Bán Éva és Budai Katalin, a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma munkatársai. /Muzsnay Árpád: A Petőfi-emlékhelyek küldöttei találkoznak. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), aug. 31./

2000. szeptember 18.

Az államalapítás ezeréves évfordulóját ünnepelték szept. 17-én Kőszegremetén, kopjafát avattak és leleplezték az egykori politikai üldözött Dohi Árpád emléktábláját. A rendezvényen jelen volt Íjgyártó István bukaresti magyar nagykövet, Szentpéteri István követségi tanácsos, Szabó István megyei tanácselnök, Pécsi Ferenc parlamenti képviselő, Ilyés Gyula, a megyei RMDSZ elnöke, valamint a községi elöljárók. Thoroczkay Sándor, a Szent István Kör /Szatmárnémeti/ elnöke az államalapításról tartott előadást. Íjgyártó István magyar nagykövet felszólalásában reményét fejezte ki, hogy a huszadik századdal ellentétben a huszonegyedik a magyarság egymásra találásának az évszázada lesz. Dohi Árpád egyike volt azoknak, akik részt vettek egyetemistaként a Babes és Bolyai egyetemek egyesítése ellen szervezett tiltakozó megmozduláson. Dohi Árpádot 11 év Duna-csatornai munkaszolgálatra ítélték, melyből öt és felet töltött le. Az ünneplők a református parókia udvarán leleplezték a millenniumi kopjafát, amelyet Bú József népi faragó készített. A rajta szereplő szöveg: "A Magyar Millennium tiszteletére állította Kőszegremete lakossága. 2000. szeptember 17." A Dohi Árpád szülőháza helyén álló épület falára elhelyezett emléktábla leleplezése és megkoszorúzása következett: "Itt született Dohi Árpád - 1940-1980 -, az 1956-os forradalom kőszegremetei áldozata". Bemutatták a település kismonográfiáját, Sike Lajos "Kóstolja meg Kőszegremetét" címmel összeállított kiadványát. Végül a kultúrotthonban fellépett a Szatmár Megyei Nemzetiségek Népi Együttese és a koltói énekkar. /Fodor István: Kopjafa- és emléktábla-avatás Kőszegremetén. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), szept. 18./

2000. szeptember 22.

Szept. 24-én lesz Koltón az új református gyülekezeti ház avatása. Tőkés László püspök hirdeti az igét. A gyülekezeti házban közösségi terem, konyha és hálószobák vannak, így alkalmasak vendégfogadásra is. /Gyülekezeti házat avatnak Koltón. = Bányavidéki Új Szó (Nagybánya), szept. 22./

2001. március 6.

Az új koltói Gyülekezeti Otthonban hagyományőrző hétvégét tartottak februárban, a Romániai Magyar Cserkész Szövetség (RMCSSZ) partiumi segédvezető-képző programjának részeként. Az Erdély valamennyi tájáról összegyűlt ifjak a különböző népi hagyományokat, viseleteket, népi hangszereket, játékokat, valamint egyes népi mesterségeket ismerhettek meg. Vetítésre is sor került, a csángók életéről Kallós Zoltán néprajzkutató tartott előadást. A különböző népviseletek és táncok szóbeli bemutatása után, a nagybányai Túróczi Klára-Jurje László házaspár tartott előadást a fazekasmesterségről. Nem maradt el a táncház sem. A háromnapos koltói rendezvény megszervezését és a házigazda szerepét Dobes Hajnal csapatparancsnok, illetve a nagybányai Gróf Teleki Sándor Cserkészcsapat vállalta. /(szika): Cserkészek a hagyományokért. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), márc. 6./

2001. március 12.

Márc. 10-én Szatmárnémetiben, a római katolikus székesegyházban tizenkét kórus közreműködésével került sor a XI. Ökumenikus kórus-seregszemlére. Az immár hagyományosnak nevezhető eseményt Muzsnay Árpád nyitotta meg, köszöntve annak résztvevőit és Guttman Mihályt, a Romániai Magyar Dalosszövetség tiszteletbeli elnökét.A következő kórusok léptek fel: Szatmárnémeti Láncostemplom vegyes kara, Hollóssy Simon vegyes kar /Máramarossziget/, Szatmárnémeti Hám János Iskolaközpont Harmónia vegyes kara, Mons Medius vegyes kar /Felsőbánya/, Krisztus Király kórus /Nagybánya/, Szatmárnémeti Székesegyház vegyes kara, Kertvárosi Református Egyházközség énekkara /Nagykároly/, Koltó-katalini Református Egyházközség vegyes kara, Óvárosi Református Egyházközség vegyeskara /Nagybánya/, Szilágypéri Budai Ézsaiás vegyeskar, Maestoso kórus /Tasnád/, Magyar Baptista Gyülekezet vegyes kara /Szatmárnémeti/. A kórus-seregszemle szervezői voltak: Kölcsey Kör /Szatmárnémeti/, az Erdélyi Magyar Közművelődési Egyesület, a Romániai Magyar Dalosszövetség és Muzsnay Árpád. /XI. Ökumenikus kórusseregszemle. "Az Úr hívott ide mindnyájunkat" = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), márc. 12./

2001. augusztus 17.

Millenniumi zászlóval gazdagodott az elmúlt hétvégén a Koltó-katalini Református Egyházközség. Az eredeti lobogó élethű másolatát a magyarországi Szabadszállás testvérgyülekezete adományozta a koltóiaknak. Eljöttek a szabadszállásiak, Máté Sándor tiszteletessel és a gyülekezet vegyeskórusa is bemutatkozott. Városnézés, a koltói Petőfi-múzeum megtekintése, ünnepi istentisztelet szerepelt programjukban. /(dávid): Millenniumi zászlót kaptak a koltóiak. = Bányavidéki Új Szó (Nagybánya), aug. 17./

2001. augusztus 21.

A nagybányai Lendvay Márton Színjátszó kör és Alapítvány aug. 13-18-a között első ízben szervezett táborozást a máramarosi színjátszók és kulturális programszervező részére Koltón, a református gyülekezeti otthonban, Varga Károly helyi református tiszteletes jóvoltából. A szórványban élő kis magyar közösségek összetartásáért munkálkodó színjátszók jöttek össze. A lendvaysok, a szinérváraljiak, a hosszúmezeiek, a kapnikbányaiak, ott volt Bodnacsuk Magdolna Rónaszékről, Melencsuk Rozália Magyarláposról, és máramarosszigeti Zahoránszky Ibolya is. Résztvevők érkeztek még Nagybányáról, Domokosról, Erzsébetbányáról és Felsőbányáról. Az előadók között volt Bessenyei István színművész, a Harag György Társulat /Szatmárnémeti/ tagja, továbbá Kiss Kornél és Méhes Béla, a Lendvay alapító tagjai. Sajnos a pedagógusok nem jöttek el. Máramaros megyében még mindig sok helyütt attól is félnek, hogy magyarul megszólaljanak. /Dancs Artúr: I. Színjátszó Tábor - Koltó 2001. Színjátszásról a szórvány szórványában. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 21./

2001. augusztus 25.

A koltói első Színjátszó Tábor egyik legnépszerűbb meghívott előadója Bessenyei István színművész volt, a Harag György Társulat /Szatmárnémeti/ tagja. Simori Sándor, a nagybányai Lendvay Márton Színjátszó Kör elnöke, a tábor szervezője elmondta, a szatmári színész-rendező szaktudására nagy szükség van a táborban, másrészt Bessenyei István személyében a szatmárnémeti Kulissza színpad is képviseltette magát a találkozón. Bessenyei István elmondta, hogy a gyakorlati foglalkozásokat elsősorban a gyerekeknek, a fiataloknak szánta, de kellemes meglepetés érte, amikor az idősebbek is igen nagy számban eljöttek. A tábor tulajdonképpen az "animátoroknak" szól, erre irányul a programok jelentős része. Például arra, hogyan kell bejegyeztetni egy csoportot, milyen jogi háttérre van szükség egy csoport működéséhez. /Dancs Artúr: Színjátszó Tábor - Koltó 2001. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 25./

2001. szeptember 4.

Régi hagyományt, az egykori Szent István Napokat elevenítette fel a nagybányai magyarság augusztusban, emlékezve meg Szent István királyról, aki az egykori szabad királyi bányaváros védőszentje. A rendezvénysorozat aug. 14-22. között zajlott a helyi plébánia, az evangélikus egyház, valamint a Misztótfalusi Kis Miklós Közművelődési Egyesület szervezésében. Augusztus 17-én délután vers- és prózamondó versenyt szerveztek, amelyen a koltói fiatalok vitték el a babért. Az evangélikus templomban Magyar éremművészek és Anyaság az éremművészetben témákban éremkiállítás nyílt. Aug. 18-án Énekeljetek az úrnak új éneket! címmel énekversenyt tartottak a fiatalok részére, amit Bura László szatmárnémeti tanár Értelmiségiek helye és szerepe az egyházban című előadása követett. A szabadtéri színpadon népi táncműsort volt. Aug. 22-én a nagykárolyi Collegium régizene-együttes lépett fel. /Szika Levente Zoltán: Szent István Napok Nagybányán. A védőszent ünnepe. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), szept. 4./

2001. szeptember 5.

A máramarosszigeti Hollósi Simon Egylet elnökasszonya, Zahoránszky Ibolya elmondta, hogy egyletük 1992-ben alakult, 1997 óta állandó székházuk van. Ez a magyarság fészke Máramarosszigeten. Tevékenységüket az egész történelmi Máramaros területére kiterjesztették. Az egyletnek 160-170 tagja van. Az egylet arany fokozatú kórussal büszkélkedhet, nagysikerű népfőiskolai előadásokat tartanak, ünnepségeket, tehetségkutató versenyeket szerveznek. Zahoránszky Ibolya nem csak a szervez, hanem a színpadon is otthonosan mozog. A koltói táborba tapasztalatcserére jött. Nem titkolt szándéka, hogy állandó színjátszó csoport jöjjön létre. - Felsővisón szept. 8-án Magyar Házat avatnak. /Dancs Artúr: I. Színjátszó Tábor - Koltó 2001. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 5./


lapozás: 1-30 | 31-60 | 61-85




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2017
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998