udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2009
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 51 találat lapozás: 1-30 | 31-51
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Helymutató:

2001. július 5.

A közelmúltban Kovászna megye vezetősége közel 7 millió dollárra jogosult, mely összeget a helyi jellegű javításokra fogják felhasználni, s további 19 milliárd lejbe fog kerülni a villany bevezetése az alábbi falvakba: Málnásfalu, Málnás-fürdő, Komandó, Köröspatak, Zabola, Bölönpatak, Árapatak, Előpatak, Szitabodza, Torja. Komoly befektetést igényel Sepsiszentgyörgy újonnan létesült, hegyre telepített villa-negyedének a hálózatba való bekapcsolása is. /Több fényt! = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 5./

2002. augusztus 2.

Kommandó, a világtól elszigetelt kis település, a megszűnés határán sínylődik, mivel több mint ezer lakójának nem tud megélhetést biztosítani. Ezért fontos, hogy megszületett a falunapok gondolata, melyből kifejlődött a gombafesztivál megszervezése. Turistákat, érdeklődőket, szórakozni, pihenni kívánókat kell a hegyi fennsíkra vonzani, melynek immár télen kiváló sípályája van hóverőgéppel és felvonóval. /Gazda Zoltán: A Kommandói Napok margójára. = Székely Hírmondó (Kézdivásárhely), aug. 2-8./ A Kommandói Napok legfontosabb eseménye volt a több év szünet után a kisvonat elindulása. Madaras Lázár, a BRAFOR vezérigazgatója elmondta, folyamatban van a kisvasút átadása a kovásznai és kommandói önkormányzatnak. A próbautat mindkét településen megtette a mozdony egy-egy utasszállító kocsival, amit a Sikló Egyesület programtervezete is előirányzott. Magyarországi fiatalok léptek azért, hogy megmentsék és felvirágoztassák ezt a fontos, a térségben egyedi, múlt századi létesítményt, a kisvasutat s a siklót. Több mint ötszáz vendég érkezett a gombafesztiválra. /(já-zol): Mozdonyfütty törte meg a csendet. = Székely Hírmondó (Kézdivásárhely), aug. 2-8./

2002. szeptember 3.

Háromszéken is megalakult a Hegyvidéki Települések Fóruma, mely többek között az 500 méter fölött elterülő kistelepülések számára a kormányhatározatban elkülönített kedvezményeket ügyintézi. /Háromszéken 23 ilyen falu van./ A hegyvidéki szarvasmarha tenyésztők például 400 lejes állami támogatásban részesülnek minden leadott liter tejért. A résztvevők elsősorban a faluturizmus fejlesztési lehetőségeire koncentráltak. Tárgyaltak a Komandó-Kovászna közötti keskeny nyomtávú kisvasút újraindításáról is. A fórum következő ülését három hónap múlva Bálványoson tartják. /Farkas Réka: Fórum a falvakért. Támogatják a hegyvidéki településeket. = Krónika (Kolozsvár),

2003. augusztus 2.

Erdélyben egymást érik a magyar néptánctáborok. Válaszút, Kommandó, Szászcsávás, Kalotaszentkirály, Magyarlapád csak néhány a sorban. A Fehér megyei Magyarlapádon 1997-ben szerveztek először néptáncfesztivált, a sikeren felbuzdulva a következő évtől a rendezvény egyhetessé nőtte ki magát, hivatalos neve pedig Maros- és Küküllő-menti Népzene- és Néptánctábor lett. Az aug. 2-i gálaműsorral immár a hatodik zárja kapuit. Idén 75 vendég érkezett a táborba, az oktatókkal, kísérőkkel együtt mintegy 130 személy lakik házaknál, sátrakban. A résztvevők száma évről évre növekszik. Demeter Erika, a Háromszék Néptáncegyüttes ügyelője elmondta, hogy a gyerekeket két csoportra osztották: haladókra és kezdőkre. Mindennap más-más adatközlők érkeztek a táborba, így a résztvevők eredeti forrásból tanulhatták a magyarózdi, becei, sülei stb. magyar és román táncokat. Délelőttönként-délutánonként hangszeroktatás is folyt, a táborban még abszolút kezdő hangszeresekkel is foglalkoznak. Kukoricaháncs fonás, szövés mellett bútorfestést is tanítottak. /"A lapádi viola, ide érzik a szagja..." Véget ért a VI. Maros- és Küküllő-menti Népzene- és Néptánctábor. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 2./

2003. május 31.

A száz éve született Haszmann Pálra, a nevét viselő múzeum alapítójára emlékeztek Csernátonban 2002. júl. 20-án. Haszmann Pál 1902. máj. 20-án született Kommandón. Tanítói képesítést nyert, tanítói pályáját Kézdikőváron kezdte, 1934-től Alsócsernátonban tanított. 1977. szept. 13-án bekövetkezett haláláig a falu történetére vonatkozó adatokat gyűjtötte. Néprajzi gyűjtésén kívül a régészeti kutatás is érdekelte, nagy része volt abban, hogy Csernáton környékén régészeti ásatások folytak. Ő létesítette a gazdag múzeumot, melynek állományát fiai azóta is bővítik. /Haszmann Pál emléknap – Csernáton, 2002. július 20. = Csernátoni Füzetek (A Bod Péter Közművelődési Egyesület kiadása), Csernáton, 2003. máj. – 31. sz./

2004. január 31.

Állóurnás előválasztásokon döntenek az RMDSZ színeiben induló polgármester- és tanácsjelöltekről az alsó-háromszéki települések túlnyomó többségében – határoztak a Háromszéki Képviselők Tanácsa (HKT) január 30-án. Eldőlt, hogy Kommandón mozgóurnás voksolás lesz, és öt községben elektoros előválasztást tartanak. /Farkas Réka: Állóurnás előválasztások. = Krónika (Kolozsvár), jan. 31./

2004. április 2.

Gazda Zoltán, a sepsiszentgyörgyi MPSZ titkára elmondta: három településen megfélemlítik a szervezet aláírásgyűjtő képviselőit, akiknek a rendőrségen kellett nyilatkozatot tenniük. Damó Csabát, az MPSZ zágoni képviselőjét bekérették a rendőrségre. Bodokon a szervezet két tagját hívták a rendőrségre, ők azonban nem jelentek meg. Ezt követően a rendőrök kiszálltak Dénes Csaba lelkész lakására, hogy nyilatkozatokat kérjenek Dénes feleségétől és Berde Magdolnától, az MPSZ egy másik képviselőjétől az aláírásgyűjtő akció kapcsán. Komandón azt beszélik az emberek, ha csatlakoznak az MPSZ-hez, munkahelyük nélkül maradnak, vagy nem kapnak szociális támogatást. Buzsi Andrea felügyelő, a Kovászna Megyei Rendőrfelügyelőség szóvivője szerint Zágonban a vizsgálat beindításában semmi rendkívüli nincs, mivel a rendőrségen panaszt tettek az aláírásgyűjtők ellen, Bodokon pedig a helyi rendőrőrs parancsnoka azzal indokolta az akciót, hogy a rendőrség csupán tájékozódni kívánt az aláírásgyűjtésről. Az MPSZ Kovászna megyei szervezete 7750 aláírást gyűjtött a megyében a szervezet helyhatósági választásokon való részvételének támogatására. /Megfélemlítik az MPSZ aláírásgyűjtőit. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 2./ Damó Csabát, az MPSZ zágoni vezetőjét beidézték a helyi rendőrőrsre, ahol tudomására hozták: a polgármester a rendőrségtől kéri, vizsgálják ki az ügyet. Egy helyi cigányasszony nyilatkozatát is bemutatták, aki Damó Csaba ellen tanúskodott. „Ez az asszony mindenesként dolgozik a polgármesternél, írni-olvasni sem tud, tehát valaki megírta a nyilatkozatát. Nem is tudhatja, mit mondtam az aláírásgyűjtéskor, mert amikor ott jártam, 50 méterről követte az eseményeket” – mondta el a Krónikának az MPSZ zágoni elnöke. /Farkas Réka: Rendőri „érdeklődés”. = Krónika (Kolozsvár), ápr. 2./

2004. április 7.

A Kovászna Megyei Rendőrfelügyelőség elmarasztalta a bodoki és a zágoni rendőrőrs-parancsnokokat, akik a települések polgármestereinek kérésére vizsgálatot folytattak annak kapcsán, hogy az MPSZ aláírásgyűjtő akciókat indított a szervezet helyhatósági választásokon való részvételének támogatására. Gazda Zoltán, a sepsiszentgyörgyi MPSZ titkára a múlt héten elmondta, hogy három településen megfélemlítik a szervezet aláírásgyűjtő képviselőit, akiknek a rendőrségen kell nyilatkozatot tenniük. Zágonban a vizsgálat annak alapján indult, hogy Kiss József zágoni polgármester a rendőrséghez fordult az ügyben. Gazda közölte: Komandón az beszélik az emberek, hogy ha csatlakoznak az MPSZ-hez, munkahelyük nélkül maradnak, vagy nem kapnak szociális támogatást. "Ez az ellenpropaganda pánikhangulatot keltett a lakosság körében", mondta Gazda Zoltán. Hozzátette, az MPSZ lépni fog, ha a megfélemlítő akciók folytatódnak. A Szilágy megyei Magyar Polgári Szövetség helyi szervezte alakult Zilahon és Szilágysomlyón. /Elmarasztalták a vizsgálatot indító rendőröket. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 7./

2004. április 23.

Tulit Attila Szász Jenővel, az országos szervezet elnökével Bukaresten benyújtotta az Országos Választási Irodának (OVI) nyújtotta be a Magyar Polgári Szövetség által országos szinten összegyűjtött és hitelesített 54 115 támogató tag aláírását. – Ha mégsem engedik meg az MPSZ-nek, hogy részt vegyen a választásokon, akkor újabb négy évig szervezetépítéssel foglalkoznak – jelentette ki Gazda Zoltán. Megnevezték Sepsiszentgyörgy MPSZ-polgármesterjelöltjét: Tulit Attila vállalkozó. Sepsiszentgyörgy önkormányzati képviselőjének jelölték: dr. Antal Álmos orvost, dr. Bíró István orvost, Fazekas Ágnes tanárt, Ferencz Csaba újságírót, Fodor László közgazdászt, Gazda Zoltán színészt, György Ignác kertészmérnököt, Kónya Ádám nyugalmazott múzeumigazgatót, Kovács István unitárius lelkészt, Krecht Gyöngyvér tanárt, Majos Attila vállalkozót, Már István tanárt, Nagy Gábor tanárt, dr. Nemes Tibor orvost, Ősz Erőss Péter nyugalmazott tanárt, Pethő István villamosmérnököt, Szőcs Levente szociológust, Torró Attila képzőművészt, Tulit Attila vállalkozót, Újfalvi István tanárt, Váncsa Albert tanárt. Az MPSZ a roma közösség képviselőjének helyet kíván biztosítani listáján. A megyei tanács jelöltlistája nem készült még el. Képviselőjelölteket indítanak Sepsiszentgyörgyön, Barátoson, Illyefalván, Kommmandón, Kökösben (még mindig nem biztos), Dálnokban, Málnáson, Uzonban, Zabolán, Baróton, Vargyason, Kézdivásárhelyen. /(s): Az MPSZ jelöltje polgármesternek Tulit Attila. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), ápr. 23./

2004. április 24.

A Magyar Polgári Szövetség polgármesterjelöltet állít Kovászna kivételével Háromszék több városában is: Baróton Bán István vállalkozót, Kézdivásárhelyen Csiszér Józsefet. A városokon kívül még Illyefalván, Kommandón, Dálnokon, Málnáson, Uzonban, Zabolán, Barátoson és Vargyason állítanak polgármesterjelöltet. /Nevesítették a polgármesterjelöltet. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 24./

2004. augusztus 9.

Gálaműsorral búcsúztak, az immár hatodik alkalommal megrendezett cigányfolklór-tábor résztvevői Komandótól. A Kárpát-medence legkülönbözőbb övezeteiből – de Amerikából, sőt a távoli Ausztráliából – is érkező táborozókkal a gálaeseten együtt táncolt, vígadott az egész falu. A szervező a Lajtha László Alapítvány volt. Az előadások, beszélgetések moderátorai, vitavezetői között volt dr. Pozsony Ferenc néprajzkutató, egyetemi tanár, Pávai István népzenekutató és Nagy Olga népmesegyűjtő. Fellépett a Háromszék Táncegyüttes is. /(Flóra Gábor): „Sátorbontás" reménnyel. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 9./

2005. február 15.

Erdélyben az első cserkészcsapat 1911-ben alakult meg Székelyudvarhelyen, a Református Kollégiumban. A világháború szétzilálta a kezdeményezéseket. A csapatok újjászervezésére csak 1922–23-ban került sor, a főhatalom megváltozása után. Az 1922–23-as tanévben a gyulafehérvári gróf Majláth Gusztáv Római Katolikus Főgimnáziumban indult újra az erdélyi magyar cserkészet. 1929 a teljes megújulás éve, megtartják a háború utáni első országos kongresszust, sor kerül Bukarestben a második országos nagytáborra. 1940–44 között az észak-erdélyi cserkészet a Magyar Cserkészszövetség keretei között tevékenykedett, de erdélyi sajátosságait megőrizte. A második világháború befejezése után a megszilárduló egyeduralmi rendszer mindenütt leszámolt a cserkészettel. Cserkészvezetők tízei és százai járták meg a börtönöket, munkatáborokat, kényszermunkatelepeket. 1990 februárjában két nap eltéréssel Székelyudvarhelyen, majd Kolozsváron alakult magyar cserkészcsapat, létrejönnek a mai Budvár, illetve Apáczai Csere János cserkészcsapatok próbaőrsei. Csíkszeredában országos szervezet létrehozását határozta el a lelkes csoport. Gyergyószárhegyen 1990. május 15–24. között tartották a Romániai Magyar Cserkészszövetség alapító közgyűlését, megfogalmazták a működési szabályzatot, megválasztották a RMCSSZ első országos elnökségét, majd megtartották első vezetőképzőjüket. 1992-ben Kommandón, később Sepsibesenyőn szervezte meg a szövetség saját vezetőképző táborait. 1995 tavaszán Gyergyószárhegyen több mint ezer cserkész vett részt a jubileumi ünnepségen, az RMCSSZ megalakulásának 5 éves évfordulóján. Ebből az alkalomból kerül sor a szárhegyi parkban egy kopjafa felállítására. Ekkor a szövetség 4000 cserkészből, öregcserkészből, roverből, kiscserkészből és csaknem 200 felnőtt vezetőből és segédvezetőből állt. Egymás után alakultak meg a csapatok Erdély különböző részeiben. Több cserkész-rendezvényből hagyományt teremtettek, ilyenek például a szamosújvári rovásírásverseny, illetve a nagybányai regős napok. 2002 februárjától a Magyar Ifjúsági Tanács (MIT) tagszervezetét alkotják a cserkészek. A 2004-es év folyamán alapító tagjai lettek a Magyar Civil Szervezetek Erdélyi Szövetségének. /Salló Emőke cserkészvezető, az RMCSSZ külügyi bizottságának médiareferense: 15 év az ifjúság nevelésében. A Romániai Magyar Cserkészszövetség rövid története. = Hargita Népe (Csíkszereda), febr. 15./

2005. május 10.

Miközben az árvíz egyre nagyobb méreteket ölt Romániában, a bajbajutottak megsegítésére is egyre nagyobb az országos szintű, sőt azon átívelő összefogás. A szintén árvíz sújtotta Háromszékről egy 22 tonnás szállítmány indul Temes megyébe, ezt megelőzően a kommandói önkormányzat már elküldött egy-egy teherautónyi faanyagot és krumplit. Kézdivásárhelyen a polgármesteri hivatal, a Polyp Televízió és Székely Hírmondó hetilap kezdeményezésére gyűjtöttek. A háromszékiek felajánlották, hogy a vakáció ideje alatt a megye ifjúsági táboraiban fogadják az árvízkárosultak gyermekeit. Hasonló felajánlást tettek Hargita megyében. Makovecz Imre magyarországi építész felajánlotta, hogy elkészíti az újraépítésre váró házak terveit, és munkásokat is küld az építkezésekhez. A szatmárnémeti városnapokon több mint 110 millió lej gyűlt össze. A temesvári római katolikus egyházmegye Caritas Szervezete, a Máltai Szeretetszolgálat, valamint a temesvári püspökség munkatársai a napról napra gyarapodó adományokról számolnak be. Az egyházmegye több plébániáját az árvízkárosultak befogadására ajánlották fel. A szeged-csanádi és a váci egyházmegye is gyűjtést indított a nélkülözők megsegítésére, ugyanakkor a magyarországi Ökumenikus Segélyszervezet munkatársai 1,5 millió forint értékben élelmiszereket és tisztálkodási szereket osztottak ki Óteleken és Nagybodófalván. Borbély László középítkezési miniszter bejelentette, hogy 20 millió eurót fordítanak az újjáépítésre, ugyanakkor a Világbank 11 millió eurót folyósít a bánsági infrastruktúra helyrehozására. Az április közepe óta tartó árvíz nyomán eddig 3332 személy maradt hajléktalanul, elszállásolásukra nincs elég hely. Temes és Krassó-Szörény megyében 2359 lakóház ment tönkre, 92 ezer hektár föld áll víz alatt. /Kétszer ad, aki gyorsan ad. = Nyugati Jelen (Arad), máj. 10./

2005. július 5.

A településnapok ünnepségein – mostanában Háromszéken is – egyre több helységben, a községi státus szimbólumaként ott van a címerkép. Kökös, Bodok, Kézdiszentlélek, Lemhény, Vargyas, Kommandó, Kézdialmás a megye azon települései közé sorolhatók, ahol a heraldikai jelkép elkészült, avagy folyamatban van kivitelezése. /A heraldikai jelképről. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 5./

2005. augusztus 1.

Május 31-én, vasárnap hajnalig tartó tánccal zárult Kommandón a nemzetközi cigányfolklór-tábor. Eljöttek a világ úgyszólván minden részéről, Indiától Amerikáig, hogy folklórkincseiket felmutatva őrizzék hagyományaikat. A nemzetközi cigányfolklór-táborozást a sepsiszentgyörgyi Lajtha László Alapítvány szervezte meg. A táncműhelyekben zajló oktatást, kezdőknek és haladóknak külön-külön csoportban bonyolították le. Pávai István népzenekutató, dr. Pozsony Ferenc egyetemi tanár, Fazekas Gyula oktató és Orza Calin koreográfus előadásai emelték a rendezvény színvonalát. /Cigányfolklór-tábor Kommandón. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 1./

2006. január 26.

Az országot szinte megbénító nagy hidegben mínusz 32,5 Celsius fokot mértek Csíkszeredában, a háromszéki Komandón -32 fokot, ezek országos szinten az idei tél eddigi legalacsonyabb hőmérsékleti értékei. Maroshévízen -28, Gyergyóalfaluban -26, Székelyudvarhelyen pedig -23 Celsius fokot mértek. /Hidegrekordok Hargita és Kovászna megyében. = Népújság (Marosvásárhely), jan. 26./

2006. február 3.

Kommandó útikalauz /Charta Kiadó, Sepsiszentgyörgy/ a falu természeti és épített környezetét mutatja be. Az 56 oldalas kiadványban külön fejezetet található a Kovászna-Kommandó túraútról, a kommandói és Kommandó-körüli sétákról. A környék részletes térképe sem hiányzik a füzetből, a térképeket Kisgyörgy Zoltán sepsiszentgyörgyi geológus készítette. /Dimény Árpád: Útikalauz Kommandóról. = Székely Hírmondó (Kézdivásárhely), febr. 3./

2006. március 3.

Kommandón Bod Péter fiatal lelkipásztornak 527 református híve van. Egy családi házban tartották az istentiszteleteket mind a reformátusok, mind a katolikusok. A református hívek megvásárolták a házat, és négy évi munka árán felújították. Lehet mondani kazettás templom, mert mennyezetének díszítéséhez a minden évi konfirmandusok adományoznak egy-egy kazettát. Tornyot is építettek, 2004 júniusában fejezték be a munkát. Van egy faragott emléktáblájuk, ezt Nagy Berta adományozta, aki Kommandó szülötte, ő hívő közösség jótevője. Új harangot öntetett a gyülekezet. Ifjúsági bibliakör alakult másfél éve. Kommandón a nagy tél nem akadályozta az egyházi életet. Megtartották az egyetemes imahetet. A 2002-ben végzett népszámlálás alkalmával Kommandó 1042 lakosa közül 81 ortodoxnak, 451 római katolikusnak, 505 reformátusnak vallotta magát. Kommandón pozitív a demográfiai mutató. A 14 év alatti református és katolikus magyar gyermekek száma eléri a 170-et. /Kisgyörgy Zoltán: Ahol a nagy tél sem akadály. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), márc. 3./

2006. május 29.

Zsigmond Dezső rendező, Bálint Arthur operatőr alkotása, a Józsi nővér és a sárga bicikli című filmje kapta a III. Film.dok fesztivál kétszázezer forintos nagydíját. Az alkotópáros filmjei sikerrel szerepeltek a legtöbb megmérettetésen, a Csigavár nemzetközi versenyekben is díjakat nyert. A filmben szereplő Székely József Kommandón teljesít egészségügyi, asszisztensi szolgálatot. Itt a világtól elzárva különösen egymásra szorulnak az emberek. Józsi nővér „mentőautója”, jellegzetes sárga biciklije a falu legkülönbözőbb pontjain tűnik fel: a betegek háza, a rendelő, a sportpálya, a kocsma előtt. A Román Televízió ezereurós díját a Zátonyon című, Száva Enikő rendező és Bálint Arthúr operatőr alkotta film érdemelte ki, a Duna Televízió háromszázezer forintos díját a 12 voltam 56-ban című Edvy Boglárka és Silló Sándor rendező, illetve Halász Gábor operatőr filmje kapta. Az RMDSZ 10 millió lejes díját a Kinda Lázár és a Csíki Traktor kapta, Daczó Katalin és Berszán-Árus György, illetve Elekes György filmje. Csíkszereda önkormányzata Lakatos Róbert Moszny c. filmjét díjazta, a Megyei Kulturális Központ díját a Síró ponyva című alkotás, Vizi Mária és Szepesi Dávid filmje érdemelte. /Farkas Imola: Díjözön a III. Film.dok-on. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 29./

2006. június 22.

Kommandón megalakult a Horn Dávid Néprajzi, Természet- és Műemlékvédelmi Egyesület, amely a térség sajátosságainak megőrzését tűzte ki célul.   A húsz alapító tagot számláló egyesület elnöke, Szabó Mária kommandói monográfiaíró elmondta: azon dolgoznak, hogy az évek óta üresen álló, ,,kiskastélyként” emlegetett épületben falumúzeumot hozzanak létre. Elképzeléseik szerint a falumúzeumot október 17-én avatnák, akkor hármas évfordulót ülnek a hegyvidéki faluban: 1888-ban e napon indították a gyulafalvi fűrészgyárat, majd 1889-ben a kommandóit, mely 1999-ben zárta be kapuit. /(mózes): Értékvédő egyesület (Kommandó). = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), jún. 22./

2006. július 29.

A sepsiszentgyörgyi Lajtha László Alapítvány e héten nyolcadik alkalommal szervezte meg Kommandón a cigányfolklór-tábort. A táborlakók mintegy tíz országból érkeztek. A szászcsávási cigánytáncokat haladóknak Kiss István és Demeter Erika tanította, kezdőknek pedig Tőkés Zsolt és Kádár Kata. A talpalávalót a szászcsávási cigányzenekarok szolgáltatták. A tábori program keretében előadást tartott Orza Calin, Fazakas Gyula, dr. Pávai István és dr. Pozsony Ferenc. /Bodor János: Cigányfolklór-tábor Kommandón. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), júl. 29./

2006. augusztus 7.

A hét végén ötödik alkalommal rendeztek falunapokat Kommandón. A rendezvény Kocsis Béla polgármester köszöntőbeszédével vette kezdetét. A szervezők gondoskodtak arról, hogy jó zenéből, ételből és italból ne legyen hiány. /Bodor János: Kommandói Napok. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), aug. 7./

2006. december 6.

December 5-én Kommandón falumúzeumot avattak. A kiskastélyként is ismert központi épületben egyelőre három helyiségben kaptak helyet a környéken élők életét, illetve a helytörténetet, az élővilágot, a földtant bemutató, színes, igényes kivitelezésű pannók. Beszédet mondott többek között Szabó Mária, a falu helytörténésze, monográfiaírója, a Horn Dávid Néprajzi, Természet- és Műemlékvédő Egyesület elnöke, a múzeum megálmodója. /Mózes László: Falumúzeumot hozott a Mikulás (Ünnep Kommandón). = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), dec. 6./

2007. január 19.

Gőzerővel folyik a készülődés az augusztus 17-20-a közötti Háromszéki Magyarok Világtalálkozója nagyszabású eseménysorozatra, melynek a maksai Óriáspince-tetőn tartandó központi rendezvényére mintegy százezer főt várnak. A szervezők január 18-án a háromszéki magyar polgármesterekkel találkoztak az árkosi Európai Oktatási Központban, és a helyi önkormányzatok közreműködését kérték a szervezésben-lebonyolításban, illetve a létesítendő emlékhely elkészítésében kalákával. Az ötletgazda Demeter János megyeitanács-elnök elmondta, a rendezvénysorozatnak szellemi üzenete van, újra birtokba kell venni a szülőföldet. Imreh-Marton István, a főszervező Kovászna Megyei Művelődési Központ igazgatója kifejtette: a háromnapos esemény célja a háromszéki öntudat erősítése, az elszármazottak és itthon élők közötti kapcsolatok ápolása. Az ismertetett program szerint első nap, augusztus 17-én, pénteken megyeszerte minden egyes település saját rendezvényekkel köszönti hazatérő és otthon élő fiait, lányait, valamint vendégeit. Szombaton a kistérségek ünnepeit tartják a régióközpontokban: Baróton, Kézdivásárhelyen, Kovásznán és Sepsiszentgyörgyön. Vasárnap a megye ünnepe lesz. A központi rendezvény helyszíne a Maksa fölötti Óriáspince-tető, ahonnan Erdővidék és Kommandó kivételével teljes Háromszék belátható. Délután felavatják az alkalomra létesítendő emlékhelyet, kiosztják a Pro Comitatu Covasnae-díjakat, majd reprezentatív kultúrmaraton keretében Háromszék kiemelkedő művészei lépnek fel. Este a Szörényi Levente négy történelmi rockoperájából összeállított Egy a nép, egy a magyar című produkció zárja a programot. Hétfőn, augusztus 20-án, nemzeti ünnepünkön a közönség figyelmébe ajánlják a perkői búcsút, este pedig az egykori lármafákra emlékeztető rendezvénnyel zárják a Háromszéki Magyarok Világtalálkozóját: az összefogás jelképeként minden település magaslatain őrtüzeket gyújtanak. Az Óriáspince-tetőn kialakítandó emlékhely látványtervét Damokos Csaba képzőművész ismertette. A tervet Zakariás Attila építésszel közösen készítették: egyfajta napábrázolás, bronzkori sírhalom körül a napkorongot jelképező tizenkét oszloppal, melyektől kifelé kőösvények rajzolják ki a lángnyelveket (ezek megközelítőleg Háromszék térképét vetítik a terepre), végeiken egy-egy kőoszlop jelképez egy-egy települést. Az oszlopokra a falu vagy város jeles szülötteinek nevét vésik fel. Úgy képzelik, hogy minél több településről származó anyagból állítsák össze: az emlékhelyet. /Szekeres Attila: Kalákával a világtalálkozóért. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), jan. 19./

2007. február 9.

Van esélye kommandói és bodzakrasznai táborok visszaszerzésére a Kovászna Megyei Ifjúsági Igazgatóságnak, mivel első fokon pert nyertek a bérlőkkel szemben. Jelenleg a nemrégiben visszaszerzett uzonkafürdői és a sepsibesenyői, illetve a zabolai tábor fölött rendelkezik az igazgatóság. A táborokat több évvel ezelőtt a volt táborigazgatóság előnytelen szerződésekkel adta bérbe, anélkül, hogy közbeszerzési eljárással választotta volna ki a bérlőket. /Kovács Zsolt: Újabb két táborért harcolnak. = Krónika (Kolozsvár), febr. 9./

2007. március 24.

A kommandói Horn Dávid Néprajzi, Természet- és Műemlékvédelmi Egyesület a Kiskastélyként emlegetett épületben több mint százéves, a településen használt orvosi műszerekből állandó kiállítást készül összeállítani – közölte Szabó Mária, az egyesület elnöke. /(L.): Orvosiműszer-kiállítás Kommandón. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), márc. 24./

2007. május 5.

A Civilek Háromszékért Szövetség, a CIVEK egyik tagszervezete, a Sikló Egyesület a 2001-ben alakult. Feladatának tartja a Kovászna-Kommandó erdei vasút és siklópálya megőrzését. Évente vasútmentő tábort szerveznek Kommandón, melynek célja a kisvasút egyes részeinek helyreállítása, megismerése. A kisvasútról szóló négynyelvű füzetet, naptárt és egy képeslapot adtak ki, a kovásznai vonal egy részét megjavították. Az erdei vasúthoz tartozó hét mozdonyt megmentették az ócskavassá válástól, az általuk összeállított dokumentáció alapján a minisztérium rendelete értelmében a mozdonyok a nemzeti örökség részét képezik, műkincs besorolást kaptak. /Civil híradó. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), máj. 5./

2007. június 30.

Az állami fakitermelés megszűnése, illetve a fafeldolgozó üzem bezárása után a falusi turizmus és az erdei gyümölcs hasznosítása maradt Kommandó lehetséges jövedelmi forrása. Most viszont a szárazság miatt se gomba, se gyümölcs, így huszonhatan magyarországi munkára indultak. A napokban mentőövként érkezett egy ajánlat: a magyarországi Mezőkövesden kukoricahajat kell letépni mintegy háromezer hektáron. /Bodor János: Magyarországra indulnak a kommandóiak. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), jún. 30./

2007. augusztus 4.

Augusztus 3-án este Traian Basescu államfő helikoptere a kovásznai Horgászvölgyben a volt Ceausescu-villa mellett szállt le. Többen arra kérték, hogy számolja fel a korrupciót, és járuljon hozzá a nyugdíjak emeléséhez. Basescu és kísérete a Tündérvölgyből Kommandó felé vette az irányt, majd visszatérve a Szarvas Szállóba mentek. /Bodor János: Basescu Kovásznán. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), aug. 4./

2007. augusztus 6.

Kovászna megyébe látogatott augusztus 4-én Traian Basescu államfő, egyebek mellett megtekintette a Kovászna fürdővárosban működő szívkórházat. Az államfő élesen bírálta az ottani közutak állapotát. Traian Basescu egységre szólította fel a székelyföldi románokat és magyarokat, hogy közös erőfeszítéssel járuljanak hozzá régiójuk fejlődéséhez. Az államfő másnap, vasárnap folytatta a Kovászna megyében kezdett magánlátogatását, hangsúlyozta: nincs külön üzenete az itt élő magyaroknak és románoknak. Így egységes üzenetet továbbított, amelyben az etnikumok közötti kapcsolatok pozitív alakulásának kulcsaként a gazdasági fejlődést jelölte meg. Basescu megállapította: mindkét megye lemaradt Románia többi megyéihez képest, főként a közutak állapota tekintetében, amit – mint fogalmazott – nehéz magyarázni bármiféle politikai vagy gazdasági szempontból. Az államfő részt vett Kommandón egy helyi ünnepségen is, ahol megígérte, hogy gyakrabban ellátogat majd Kovászna megyébe, mivel az itteni táj nagyon szép, az emberek pedig rendkívül vendégszeretők. Azt is megígérte, hogy a jövő évi kommandói ünnepségre néhány szót magyarul is megtanul. /Kovászna megyében járt Basescu. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 6./


lapozás: 1-30 | 31-51




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2017
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998