udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2009
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 58 találat lapozás: 1-30 | 31-58
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Helymutató:

1990. április 26.

Tizenhárom ország, az Európa Tanács /ET/ és az Európa Parlament /EP/ képviselői vesznek részt Magyarországon, Dobogókőn a nemzeti kisebbségek jogainak kérdésével foglalkozó nemzetközi szakértők tanácskozásán. Megvizsgálták a Magyarország által kidolgozott két törvénytervezetet az európai nemzeti kisebbségek védelméről. Javaslat hangzott el, hogy a két tervezetet továbbítsák a júniusi koppenhágai emberi jogi értekezlethez, az ET-hez és az EP-hez. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 26./

1990. május 12.

Sergiu Celac külügyminiszter az Észak-Atlanti Közgyűlés párizsi ülésszakán, ahol meghívottként részt vett, javasolta, hogy az emberi jogokkal foglalkozó koppenhágai tanácskozáson Magyarországgal közösen terjesszenek elő nyilatkozatot a nemzetiségi jogok védelméről. /MTI/

1990. június 6.

Az emberi jogokkal foglalkozó koppenhágai konferencián jún. 6-án felszólalt Sergiu Celac külügyminiszter. Kijelentette, hogy a diktatúrától megszabadult Romániában elsőbbségben részesítik az emberi jogokat. Hatálytalanították az emberi jogok tényleges gyakorlását akadályozó törvényeket, eltörölték a halálbüntetést. Rátértek annak a törvényes keretnek a megalkotására, amely lehetővé teszi a kisebbségeknek, hogy használják anyanyelvüket, érvényesítsék nemzeti kultúrájukat. Románia javasolja a nemzeti és vallási kisebbségekhez tartozó személyek jogaira vonatkozó nyilatkozat kiadását. A nyilatkozathoz mellékeljék a kisebbségek kérdése közös megközelítésére vonatkozó javaslatot. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 8., 9./

1990. június 6.

A határon román vámosok elkobozták Bíró Mária előadásának szövegét és más kéziratokat, így megakadályozták, hogy a koppenhágai emberi jogi értekezleten előadást tartson a kisebbségek helyzetéről. /Háromszék (Sepsiszentgyörgy), jún. 7./

1990. június 15.

A Romániai Magyar Szó sorra bemutatja az RMDSZ megválasztott képviselőit, akik nyilatkoznak a feladatokról. Csutak István /sz. Petrozsény, 1956. febr. 28./ képviselő számítástechnikus. A kisebbségi jogok területén Helsinki, Bécs, Koppenhága szellemében kell eljárni. Stabil demokráciában képzelhető el a kisebbségi sérelmek orvoslása. /Kik képviselnek minket? = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 15./

1990. június 19.

Az európai együttműködés emberi dimenzióiról folyó koppenhágai konferencián a román küldöttségvezető visszaadta az erdélyi magyarok képviselőjének elkobzott iratait és elnézést kért tőle. Bíró Annamária, akitől útban Koppenhágába jún. 4-én a román-magyar határon vették el iratait a román hatóságok, visszautasította azt a magyarázatot, hogy a helyi szervek túlkapásáról lett volna szó. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 19./

1990. június 21.

Tőkés Lászlónak, az RMDSZ tiszteletbeli elnökének Koppenhágában, a helsinki utóértekezleten jún. 13-án elhangzott beszédét közölte a lap. Románia egyik legsúlyosabb gondja a nemzetiségi kérdés. Az 1989-es események utáni első időszakot a román-magyar barátság jellemezte. Azonban a nemzeti megbékélésen hamarosan felülkerekedett a soviniszta nacionalizmus. A negatív fordulatot az idegengyűlölő, magyarellenes, szélsőséges Vatra Romaneasca megalakulása jelezte, mely nyíltan magyarellenes programjával, agresszív demonstrációival megváltoztatta a román társadalom képét.. A kormány a Vatra irányvonalára csúszott. Az "erdélyi ügyek" intézésére külön kormánybiztos, minisztériumi államtitkár került, aki a kisebbségellenes politika régi irányvonalát hivatott folytatni. A magyarellenes román erők nyílt marosvásárhelyi provokációja során vér folyt. Mindez olyan félelmet keltett a magyar nemzeti kisebbség körében, hogy megindult az exodus. A román kormány nem igyekszik kivizsgálni a történteket, ehelyett cigányokat és magyarokat fogott perbe. A kisebbségi kérdés megoldása próbaköve a román demokráciának. /Tőkés László: Egyetlen alternatíva: a nemzeti megbékélés. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 21./

1990. június 25.

Erdős André magyar nagykövet jún. 25-én, az emberi dimenzióval foglalkozó koppenhágai értekezleten határozottan visszautasította a román nagykövet legutóbbi magyarellenes kirohanásait. A román diplomata azzal vádolta a magyar nagykövetet, hogy beszédének egyetlen mondata sem volt igaz a romániai kisebbségekkel kapcsolatban. Erdős André elmondta, hogy nem nevezett meg országot, hanem általában beszélt a kisebbségek jogairól. Elfogadhatatlannak tartotta, hogy Románia elképzelhetetlennek nevezte a nemzeti kisebbségek kollektív jogait és az anyanemzet fogalmát, hiszen Románia korábban maga hozta létre az autonóm magyar területet. Erdős André sürgette, hogy fejezzék be a marosvásárhelyi események vizsgálatát, és nevezze meg a felelősöket. Sajnálatát fejezte ki, hogy még mindig folytatódik a magyar kisebbség jogainak korlátozása Romániában. /"Még mindig folytatódik a magyar kisebbség jogainak korlátozása Romániában." = Szabadság (Kolozsvár), jún. 27./

1990. június 28.

A koppenhágai értekezlet résztvevői elfogadták a záródokumentum tervezetét. A dokumentum szerény haladást mutat a kisebbségi jogok megadása terén. Az egyik cikkely leszögezi, hogy a kisebbségi csoportoknak joguk van anyanyelvük használatára a mindennapi életben és a hatóságokkal való kapcsolatokban. A romániai cigányok képviselője, Nicolae Gheorghe elmondta, hogy másodrendű állampolgároknak tekintik őket, egyik helyről a másikra űzik őket. Koppenhágában számos kisebbségi csoport tagjai egy "párhuzamos értekezleten" fejtették ki panaszaikat a jogsértések miatt, köztük voltak az erdélyi magyarság képviselői is. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 28./

1990. július 7.

Tőkés László koppenhágai felszólását közölte a Szabadság. Felvázolta a magyar kisebbség helyzetét. 1989 végén a megbékélés elérkezésében hittek. "A negatív fordulatot a Vatra Romaneasca pánromán, idegengyűlölő, xenofób, szélsőséges nacionalista szervezet megjelenése jelzi, mely nyíltan magyarellenes programjával és gyakorlatával, látványos és agresszív demonstrációival gyökeresen megváltoztatta az ígéretesen alakuló romániai társadalom képét." A kormány a Vatra nacionalista vonalára csúszott. Marosvásárhelyen vér folyt, ez a magyarellenes erők nyílt provokációja nemcsak a kisebbség, hanem a demokrácia ellen. A megbékélés nélkül nincs demokrácia. /Tőkés László koppenhágai jelentése. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 7./

1990. július 11.

Az uszítás egyik zászlóvivője, Carolina Ilica a Tineretul Liberben azt próbálta sugallni, hogy 25 ezer lejes prémiumot kap minden magyar, ha sikerül egy románt Erdélyből elűzni. A parlamentben is gyakori a magyarellenes hang. Traian Chebeleu külügyminisztériumi igazgató adott tájékoztatást a koppenhágai emberjogi konferenciáról. Õ vezette a román küldöttséget, miután Sergiu Celac akkori külügyminiszter távozott. A román küldöttség építő szellemben járult hozzá a konferencia sikeréhez, mondta Chebeleu. /Székely László: Koppenhága Bukarestből nézve. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 11./

1990. július 28.

Jeszenszky Géza külügyminiszter a vele készült beszélgetésben kiemelte, hogy a koppenhágai emberjogi konferencián először álltak ki, szinte kivétel nélkül, az európai külügyminiszterek amellett, hogy átfogó szabályozást érdemel a nemzeti kisebbségek ügye. Magyarországé volt a kulcsszerep, az öt állam által közösen beterjesztett javaslatban. Svájc jelentkezett, hogy jövőre szívesen rendezne egy értekezletet, amely kizárólag a nemzeti kisebbségek kérdésével foglalkozik. Magyarország részt vesz a regionális együttműködésben. /Daróczi László: Külpolitikánk iránytűje. = Pesti Hírlap, júl. 28./

1990. december 21.

Frunda György képviselő a vele készült beszélgetésben elmondta, hogy szept. 23-án kezdte meg munkáját az Alkotmányszerkesztési Bizottság, melynek 23 tagja van, köztük az RMDSZ-t ketten képviselik, Hajdú Gábor szenátor és ő, aki egyben a bizottság titkára. A munkával elkészültek és nov. 15-én az alkotmány kidolgozott tételeit átnyújtották a képviselőházi és szenátusi bürónak, az ország elnökének és a miniszterelnöknek. Az RMDSZ nevében négy kifogást emeltek. Az első az, hogy nemzeti kisebbségek jogaival kapcsolatban /a koppenhágai záróokmányra hivatkozva, melyet 1990. jún. 29-én aláírt Románia/ az állam kötelezettsége a kisebbségek védelme az erőszakos asszimilációval szemben. A bizottság nem fogadta el az RMDSZ javasolt kiegészítését. Ez elengedhetetlen, azért is, mert a parlament két háza okt. 10-i együttes ülésén elfogadott egy határozatot, amely garantálja a nemzeti kisebbségek egyéni és kollektív jogait. Második kifogás az ellen volt, hogy megtiltanák az etnikai vagy nyelvi ismérvek alapján létrehozott pártok tevékenységét. Frundáék felhozták, hogy egyetlen európai országban sem létezik hasonló tiltás. Angliában három nemzetiségi párt van, Spanyolországban is hasonló a baszk és a katalán párt, Finnországban a Svéd Néppárt stb. Az RMDSZ javaslatát elfogadták, az ENSZ Emberjogi Bizottságához ezt a változatot vitték magukkal /Frunda is tagja volt az odalátogató bizottságnak. Frunda utólag megtudtak meg, hogy elutazásuk után újra szavazásra bocsátották az ügyet és az RMDSZ javaslata csak variánsként szerepel a szövegben. Az RMDSZ harmadik kifogás az oktatásüggyel kapcsolatos, azt javasolták, hogy az alkotmány írja elő az anyanyelven való tanulás lehetőségét minden szinten. Románia 1964-ben aláírta az ezt tartalmazó nemzetközi egyezményt és így is szerepelt az 1965-ös román alkotmányban. Tehát nyert jogról van só, és a kisebbségeket nem lehet megfosztani megszerzett jogaitól. A negyedik kifogás szintén a nyelvhasználattal függ össze, az 1965-ös román alkotmány szerint a nemzeti kisebbségek az általuk lakott területen használhatják anyanyelvüket a helyi hatóságokkal szemben, írásban és szóban. Ezt az elvet a mostani tézisekből kihagyták. /D. Bartha Margit: Nyert jogaink védelmében. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 21./

1991. július 15.

Az EBEÉ genfi kisebbségi szakértői konferenciáján a magyar küldöttség egyik tagja, Zalatnay István júl. 15-én ismertette a magyar küldöttség nyilatkozatát. A magyar küldöttség elégedetlen, nem realizálódott annak áttekintése, hogy a részt vevő államokban miként tesznek eleget az EBEÉ keretében vállalt kötelezettségeknek. Kitért a csehszlovákiai és a romániai magyar kisebbség helyzetére. Csehszlovákiában az új szlovák nyelvtörvény nem a kisebbségi, hanem a többségi nyelv érdekeit szolgálja. A csehszlovákiai magyarságot 1945 és 1948 között tömegesen megfosztották jogaiktól. Törvényesen azóta sem rehabilitálták őket teljes mértékben. A romániai magyarság helyzete a koppenhágai értekezlet óta lényegesen rosszabbodott. A nemzetbiztonsági törvény a "szeparatizmust" jelölte meg bűncselekményként. Ez a jogilag nem meghatározható kategória a törvény önkényes alkalmazásához vezethet. Romániában a nemzeti kisebbségeket nyilvánvaló megkülönböztetésnek vetik alá az igazságszolgáltatás terén. 1990 márciusában a Vatra Romaneasca nevű szervezet véres pogromot indított a marosvásárhelyi magyarság ellen. Sütő András írót szinte megölték a magyarellenes erőszakcselekmények során, fél szeme világát elvesztette. Több mint egy év eltelte után még mindig nem állítottak bíróság elé egyetlen tettest sem, csupán magyar és roma személyeket ítéltek el. Egyetlen románt sem találtak bűnösnek, közben a kormány nem hajlandó felülvizsgálni az igazságtalanul elítéltek ügyét. - Halogatják a helyhatósági választásokat. A vezető tisztségekbe kinevezett nemzetiségek aránya. - A Bolyai Egyetem megnyitását nem engedélyezik. Uszító, antiszemita lapok jelennek meg. Csökkentették a magyar tévéműsort. A magyar iskolák elleni támadások. /A magyar küldöttség Zalatnay István által ismertetett nyilatkozata. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 24./ Traian Chebeleu román küldöttségvezető erre reagálva, júl. 17-én mondott beszédében, mindent visszautasított. A szeparatizmus még csak törvénytervezetben szerepel. Az 1990. márciusi marosvásárhelyi események nem "a magyarok elleni véres pogrom", Chebeleu szerint az az előzménye, hogy márc. 15-én több mint tízezer magyar állampolgár átkelt a határon, magatartásuk sértette a románok nemzeti érzelmeit. Azt, hogy történetesen magyarokat és cigányokat állítottak bíróság elé, azzal magyarázta, hogy ellenük voltak bizonyítékok. A cigányellenes incidensekről elmondta, hogy a vétkesek ellen eljárást indítottak. Kijelentette: a Bolyai Egyetemen magyarul is lehet tanulni, erről kiadványuk, a Fehér könyv tartalmaz adatokat. Azt állította, hogy több romániai magyar lap hasonló hangnemű, mint az uszító Romania Mare. Chebeleu szerint Petre Roman miniszterelnök csak autogramot adott a Phoenix antiszemita lapnak. Visszautasította, hogy csökkentették a magyar tévé műsoridejét, ugyanígy elutasította a felvetett oktatásügyi problémákat. /Traian Chebeleu román küldöttségvezető válasza a magyar küldöttség nyilatkozatára. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 25., 26./

1991. július 18.

Eckstein-Kovács Péter képviselő a napokban tért vissza Genfből, ahol az RMDSZ megbízásából információt gyűjtött az európai kisebbségek sorsával foglakozó konferencia munkálatairól. A román delegációnak ugyanis nincs magyar tagja. A konferencián a román delegáció támadó éllel lépett fel, az általuk készített Fehér könyvvel próbálták bizonyítani, hogy Romániában nincs megkülönböztetés a kisebbségekkel szemben. A román küldöttség egyik javaslata az volt, hogy a koppenhágai dokumentumot és az emberi jogi dokumentumokat maximumoknak kell tekinteni: aki ezeknek eleget tesz, azt nem lehet elmarasztalni kisebbségi kérdésekben. Magyarország álláspontja az volt, hogy a kisebbségi kérdést vegyék ki a harmadik, vagyis az emberjogi kosárból, és helyezzék át az elsőbe, amelyik a biztonságra vonatkozik. Azonban erre nincs remény, a konferencián inkább a kisebb lépések politikáját folytatják. /Most jöttem Genfből = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 18./

1991. augusztus 2.

Avvakumovits Katalin a New York-i székhelyű Magyar Emberjogi Alapítvány /HHRF/ munkatársaként részt vett a genfi emberjogi értekezleten. Hámos László, a HHRF elnöke mint a hivatalos amerikai kormánydelegáció tagja vett részt a tárgyalásokon. A HHRF tizennégy oldalas angol nyelvű dokumentációt állított össze a román kormánynak 1990. június, vagyis a koppenhágai találkozó óta foganatosított, kisebbségekre vonatkozó intézkedéseiről és gyakorlatáról. Sajnos a genfi konferencián kevés szó esett bármely európai kisebbség konkrét helyzetéről, állapította meg Avvakumovits Katalin. Mégis óriási előrelépést jelent a genfi konferencia, mert önálló tárgyalást rendeztek az eddig tabuként kezelt témáról. A záróbeszédekben több nyugati állam megemlítette a romániai magyarság megoldatlan helyzetét. A román felszólalás visszautasító hangneméből látható volt, hogy ebben az országban hiányzik a megfelelő hozzáállás. /Gál Mária: A túlzott diplomácia konferenciája. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 2./

1993. január 29.

Entz Géza, a Határon Túli Magyarok Hivatalának elnöke nyilatkozott a nemzetközi jogrendszer kisebbségekkel kapcsolatos hatóköréről. Felvázolta a múltat, a bécsi szakértői utókonferencia, ezt követően Koppenhágában és Genfben a szakértői értekezleten eredmények születtek a kisebbségekkel kapcsolatos nemzetközi normákban. Az ENSZ Genfben működő szervezete, az emberjogi bizottság a kisebbségi kérdésekkel is tud foglalkozni. Az EBEÉ keretein belül kineveztek 1992. decemberében egy kisebbségi főbiztost Van der Stoel személyében. Az Európa Tanácsban foglalkoznak a kisebbségi normarendszerrel, ennek eredménye a Nyelvi Charta, amelyet már tíz ország aláírt. Az a tendencia, hogy a nemzetközi dokumentumok kötelező érvényű normákká váljanak. A német-román alapszerződésben például szerepel, hogy az EBEÉ-dokumentumok kisebbségi vonatkozásait magukra nézve kötelezőnek tartják. - Az RMDSZ kongresszusa után kiérleltebb szervezettségi szintre jutott el. Az RMDSZ erős politikai támogatottsága, "a választások során megmutatkozó egymilliós nagyságrendű szavazat is azt bizonyítja, hogy a romániai magyarság " politikai entitás is. Erő, amely létezni akar és amely természetesen együtt akar működni az ország más népeivel. Ehhez viszont alkotmányos keretek szükségesek." Természetesnek tartja, hogy a szomszédos országokban élő magyar nemzeti közösségekkel tartsa a kapcsolatot, ugyanakkor értelemszerűen az illető kormányokkal is. "A kormányzati kapcsolatokat arra kívánjuk felhasználni, hogy ezzel a magyar nemzeti közösségek helyzete javuljon." Az RMDSZ, a romániai magyarság legitim képviselője az európai normák között keresi a megoldási lehetőségeket, partnere kell, hogy legyen a román kormányzatnak. Föltétlenül szükséges, hogy ez a dialógus érdemi szinten történjék. /Béres Katalin: A térségbeli feszültségek méregfoga a megoldatlan kisebbségi helyzet. Vendégünk Entz Géza, a Határon Túli Magyarok Hivatalának elnöke. = Orient Expressz (Bukarest). jan. 29./

1993. október 12.

Románia mielőbb a NATO tagja kíván lenni, fejtette ki Ion Ratiu parasztpárti képviselő, a NATO okt. 9-11-e közötti koppenhágai ülésén részt vevő román küldöttség vezetője. A román küldöttség másik tagja, Petre Roman az ülésen elhangzottakat úgy értékelte, hogy a NATO fenntartással él a volt kommunista országok integrációjával szemben, a visegrádi csoport esetében is. Petre Romant a NATO politikai bizottságának jelentéstevőjévé választották. /B. T.: Bukarest: Romániának van garanciaígérete? = Magyar Hírlap, okt. 12./

1993. október 20.

Liviu Maior oktatási miniszternek írt beadványában Fischer Fülöp Ildikó, az RMDSZ oktatási alelnöke az alkotmányra, az EBEÉ koppenhágai értekezletének záródokumentumára hivatkozva felsorolta az oktatási törvénytervezet hiányosságait, valamint az anyanyelvi oktatást korlátozó intézkedéseket /a törvény-tervezet mellőzi a felekezeti iskolákat, kötelezővé teszi egyes tantárgyak román nyelven tanítását stb./, a főiskolákon tanulók 4,5 százaléka magyar nemzetiségű, amikor a magyarság részaránya az országban 7,1 százalék. Szükség van a kisebbségek történelmének, kultúrájának, hagyományainak oktatására, a saját tankönyvkiadásra, az egyházi oktatás jogaiba való visszahelyezésére. A magyar intézmények vezetését egy magyar nemzetiségű államtitkár vezesse, a magyar iskolákat pedig magyar tanfelügyelők irányítsák. /Beadvány. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 20./

1994. szeptember 3.

Melescanu a Magyar Hírlapnak is nyilatkozott: nem egészen érti, milyen garanciát kellene nyújtani az alapszerződésben a kisebbség számára, hiszen az alkotmány biztosíték, a nemzeti kisebbségek szervezetei az állami költségvetésből kapnak támogatást. Románia elkötelezte magát az 1990-es koppenhágai egyezmény mellett, azonban ebben nem a kollektív jogokról van szó. A súlyos gazdasági nehézségek miatt a tornyai és a nagyszalontai határátkelők nem készültek el. /Magyar Hírlap, szept. 3./

1994. december 10.

Az EBEÉ-folyamatok alakulása egyértelműen támogatta a román kül- és belpolitikai magatartást. A koppenhágai nyilatkozatokhoz képest visszalépés következett a kisebbségi jogokat illetően. Eközben mind a belpolitikában, mind a román-magyar kapcsolatokban az 1989 decembere előtti szemlélet visszatérése tapasztalható, jelentette ki Takács Csaba, az RMDSZ ügyvezető alelnöke. Helyzetünk napról napra rosszabb lesz, tette hozzá, miközben nyilatkozatok látnak napvilágot a két ország közötti jó kapcsolatokról. /Új Magyarország, dec. 10./

1998. január 13.

Az Európai Népcsoportok Föderatív Uniója /FUEV/ 1997. dec. 16-án Stabilitás és instabilitás - a kisebbségek szerepe az Új Európában címmel konferenciát szervezett Koppenhágában. Egy nappal később kezdődött ugyancsak Koppenhágában az EBESZ-konferencia, ezért az EBESZ-ülésre érkezőket is meghívták a konferenciára. A konferencián előadást tartott - többek között - Romedi Arguint, a FUEV elnöke is. Pécsi Ferenc parlamenti képviselő /az RMDSZ nevében/ német nyelvű beszédében ismertette az RMDSZ helyzetét. Megemlítette a problémát is, a tanügyi törvényt módosító sürgősségi kormányrendelettel kapcsolatos bonyodalmakat,a kisebbségi törvény körüli huzavonát, Remus Opris kormányfőtitkár székelyudvarhelyi akcióját. Pécsi Ferenc után Románia koppenhágai nagykövete igyekezett kisebbíteni a problémát, hangoztatta, hogy az országban egyáltalán nincs kisebbségi probléma. /Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), jan. 13./

1995. október 4.

Okt. 2-a és 19-e között zajlik Varsóban az EBESZ Emberi dimenziók című konferenciája, melyen az RMDSZ részéről Niculescu Antal van jelen az értekezleten. Max van der Stoel, az EBESZ kisebbségi főbiztosa felszólalt a tanácskozáson, hangsúlyozva, hogy szükség van a kormányok és kisebbségek közötti párbeszédet szolgáló struktúrákra, hogy a kormány elé kerülő, a kisebbségeket érintő törvénytervezeteket előbb itt vitassák meg. Kulcsfontosságúnak tartja a kisebbségek nyelvén működő iskolákat. A területi autonómia lehetőségét az EBESZ koppenhágai dokumentuma megemlíti, de nem teszi kötelezővé. Fontos, hogy az államok a kisebbségek jogait kétoldalú alapszerződésekbe foglalják, ezek alkalmazását pedig kölcsönös megfigyelési mechanizmusokon keresztül egyeztessék. A nemzetközi közösség még mindig nem fordít kellő figyelmet a kisebbségi kérdésnek. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), okt. 4., 632. sz./

1995. március 10.

Románia európai integrációja, az ezzel kapcsolatos romániai előkészületek állása került szóba Ion Iliescu elnök és Jacqes Santer márc. 10-i találkozóján Brüsszelben. /Új Magyarország, márc. 11./ Iliescu elnök és Melescanu külügyminiszter a koppenhágai szociális csúcsra utazva állt meg Brüsszelben, ahol kizárólag az Európai Unió központját kereste fel. Jacqes Santer bizottsági elnök és Hans van der Broek, a testület kelet-európai kérdésekért felelős tagja fogadta a vendégeket. Iliescu vázolta a romániai gazdasági-politikai reformok állását, további támogatást kérve az EU-tól. /MTI/

1995. március 10.

Már az Európa Tanács 1201-es határozata is visszalépést jelentett a koppenhágai záródokumemtumhoz képest, mondta Frunda György RMDSZ-szenátor. Frunda kérte a bécsi csúcstalálkozón, hogy az 1201-es határozatot fogadják el, de kérését elutasították. Szerinte az RMDSZ követelései meghaladják a strasbourgi keretmegállapodást. Frunda ellenzi az etnikai alapú területi autonómiát, "mert nem lehet feláldozni a szórványban élő magyarságot a tömbmagyarságért." /Respublika, márc. 10./

1995. március 11.

Márc. 11-én Dumitru Ceausu külügyminisztériumi igazgató tájékoztatta az RMDSZ küldöttségét az alapszerződés előkészítésével kapcsolatban. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), márc. 13., 490. sz., Népszabadság, márc. 13./ Ceausu Melescanu külügyminiszter nevében tartotta a tájékoztatást, mert Melescanu Koppenhágában van. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 14./

1995. március 12.

Romániát meghívták a Közép-Európai Kezdeményezés szeptemberben esedékes miniszterelnöki találkozójára, közölte Iliescu elnök szept. 12-én az otopeni repülőtéren, amikor megérkezett Koppenhágából, a csúcsértekezletről. /MTI/

1995. március 13.

Márc. 13-tól Bukarestben szakértői szinten folytatódik a tárgyalás az alapszerződésről. Somogyi Ferenc vezeti a magyar szakértői küldöttséget, melynek tagja Lábody László, a HTMH elnöke is. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 15., Népszabadság, márc. 14./ - Funar újabb követelése: népszavazáson döntsenek az alapszerződésről, amelyet a nemzetárulás okmányának nevezett. Iliescu elnök koppenhágai útja előtt a repülőtéren megjegyezte: Már unom Funart. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 15., Gyarmath János bukaresti tudósítása. = Magyar Nemzet, márc. 13./

1995. március 24.

Varga Attila tanulmányában /A nemzeti kisebbségek kérdése a nemzetközi jogban és politikában/ visszatekint a háború utáni kezdetre: az ENSZ a Gazdasági és Szociális Tanács hatáskörébe utalta a kisebbségi kérdést. A Tanács 1946. jún. 21-i határozatában engedélyezte az Emberi Jogok Bizottságának, hogy albizottságot létesítsen a kisebbségvédelemmel kapcsolatos kérdések tanulmányozására, így jött létre a Diszkrimináció és Kisebbségvédelmi Albizottság, amely 1967-ben a nemzeti kisebbségek helyzetének felmérésével bízta meg Francesco Capotorti olasz jogi szakértőt. Legfontosabb forrásai a kormányok által készített jelentések voltak. Capotorti az alapfogalmak tisztázását is célul tűzte ki. Ugyanez az albizottság 1989-ben felkérte Abjörn Eide-t, hogy készítsen jelentést a kisebbségi kérdés békés és előremutató tapasztalatairól. - A nemzeti kisebbségekkel kapcsolatos nemzetközi dokumentumok: EBEÉ koppenhágai dokumentuma /1990/, az ENSZ Közgyűlésének nyilatkozata /1992/, az ET Parlamenti Közgyűlésének 1201-es ajánlása és az ET kisebbségi keretegyezménye /1995/. /A Hét (Bukarest), márc. 24./

1997. március 22.

Niculescu Antal, a szövetségi elnök politikai tanácsosa márc. 9-22. között kéthetes politikai tanulmányúton vett részt az Európa Unió meghívása alapján. Az European Union Visitors Programme égisze alatt Brüsszelben, Madridban és Koppenhágában szervezett tanulmányúton Niculescu Antal elsősorban a szubszidiaritás és a devolúció elvének az alkalmazásáról, azaz a helyi önkormányzatok kompetenciáiról, feladatköréről, működéséről stb. szerzett információkat.


lapozás: 1-30 | 31-58




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2017
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998