udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2009
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 11 találat lapozás: 1-11
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Helymutató:

1996. szeptember 29.

Vicsek Károly Kórógyról készített dokumentumfilmet "A földet nem bírják elvinni..." címmel. A jugoszláviai magyarlakta faluból 1991. szept. 29-én kellett váratlanul elmenekülni a lakosságnak, azóta különböző táborokban élnek, illetve Eszéken, Vinkovcin és reménykednek a visszatérésükben. Akkor, 1991-ben minden házat kiraboltak, minden mozdíthatót elvittek. Az egyik volt kórógyi, Bencze Sándor pontos kimutatást vezet arról, hogy mi lett a falubeliekkel, kit merre vezérelt a sors, ki halt meg, ki lett öngyilkos. /Magyar zó (Újvidék), szept. 29./ Kórógy és Szentlászló két Árpád-kori település, mindvégig megmaradt magyar falunak a horvát falvak között. Őrizték a régi kultúrát, a régi szokásokat. 1991-ben elűzték őket szülőföldjükről.

1998. február 4.

Patrubány Miklós, a Magyarok Világszövetsége Erdélyi Társaságának elnöke a következő felhívást adta közre a horvátországi Szentlászló újjáépítéséért: Január 15-én Horvátország keleti részeit, Dél-Baranyát és a Szerémséget elhagyták a békefenntartó csapatok. Az ENSZ-erők kivonulását követő napon Horvátország szuverenitása kiteljesedésének napján Szentlászlóra utaztunk. Szentlászló a balkáni háborús pusztítás gyász-szimbólumává vált: mind a 472 házát és valamennyi középületét lerombolták. Tragédiájának története jelenkori történelmünk alig ismert, kíméletlen kegyetlenségű szelete. A hét évvel ezelőtti rombolás túlélői ma építésre gyülekeznek. "Falunkat felépítjük - segítséggel vagy anélkül!" - mondták Szentlászlótól Kórógyig és Harasztiig. Én azt mondom, hogyha már tétlenül és szó nélkül kellett ezen árpádkori falvak pusztulását végignéznünk - akkor most, amikor eljött a szabadulásuk napja és megadatott újjáépítésük lehetősége - most nem hagyhatjuk őket újból magukra. Felhívással fordulok tehát elsősorban minden erdélyi magyar emberhez és köztestülethez: fogjunk össze és építsük fel közösen Szentlászlót! Elsődleges kötelességünk ez nekünk erdélyieknek, mert helytörténészek tanulmányai és a helybeli emberek neve egyaránt arról árulkodik, hogy gyepűvédő székelyek e falvak lakói. Másodsorban a világ magyarjaihoz fordulok ugyanazzal a felhívással: építsük fel Szentlászlót! Ehhez a felhíváshoz csatlakoztak az erdélyi egyházfők,a következő nyilatkozat kibocsátásával: Alulírottak, az erdélyi történelmi magyar keresztény egyházak elöljárói, a Magyarok Világszövetsége Erdélyi Társasága felhívását követve elhatároztuk, hogy a balkáni háborúban elpusztult Árpád-kori település, Szentlászló felépítésében tevőlegesen részt veszünk. E falut négy napig tartó ostromgyűrűbe fogta és ellene nehéztüzérséget vetett be az agresszor. Ez a nemtelen támadás sem tudta elpusztítani a faluvédő férfiakat, akik kitörtek az ostromgyűrűből és megmenekültek. Ma, hét év múltán szeretnénk e települést újraépíteni. Vállaljuk, hogy híveink között gyűjtést szervezünk Szentlászló megsegítésére és felépítjük a háborúban szétlőtt templomot. Ugyanakkor felhívással fordulunk minden erdélyi magyar emberhez - bárhol éljen a világon, kövesse példánkat az adakozásban. Dr. Jakubinyi György római katolikus érsek, Gyulafehérvár, Tempfli József római katolikus megyés püspök, Nagyvárad, Reizer Pál római katolikus püspök, Szatmárnémeti, dr. Czirják Árpád római katolikus érseki helynök, Kolozsvár, dr. Csiha Kálmán erdélyi református püspök, Kolozsvár, Tőkés László királyhágómelléki református püspök, Mózes Árpád evangélikus püspök, Kolozsvár, dr. Szabó Árpád unitárius püspök, Kolozsvár. /Szabadság (Kolozsvár), febr. 4./

1998. május 17.

A délszláv háború sújtotta horvátországi magyar települések újjászületését támogató emlékülést tartott máj. 17-én Pécsett és Kórógyon a Magyarok Világszövetsége. A háború romjain és lelki roncsain továbbélő magyarok segítése a magyar-magyar szolidaritás és együvé tartozás új korszakát nyithatja meg, amelyben ha nem is az országot, de a nemzetet gyarapíthatjuk - hangsúlyozta Pécsett mondott beszédében Csoóri Sándor. Az MVSZ elnöke arra figyelmeztetett, hogy Trianon hatása ma hasonló veszedelmes jelen idejű fenyegetést jelent, mint a csernobili katasztrófa, ezért a térségben folyó "csendes nemzeti sterilizáció", megállítását szorgalmazta. Az emlékülés nyilatkozatát Bárdy László, az MVSZ országos választmányának pécsi tagja olvasta fel. A dokumentum arra szólít fel mindenkit, hogy ne engedjék szítani a gyűlölködést, ne hagyják, hogy a jogos nemzeti érzést bárki az együttélő nemzetek szembeállítására használja. A nyilatkozat szorgalmazza, hogy az immár kettős kötődésű horvátországi magyar menekültek kapjanak magyar állampolgárságot is. - A Horvátországi Magyarok Demokratikus Közösségének elnöke, Pasza Árpád és a Horvátországi Magyarok Szövetségének elnöke, Csörgits József a háború elől elmenekült magyarok sorsáról szólva visszatelepülésük támogatását sürgette, és köszönetet mondtak az anyaország által nyújtott eddigi segítségért. - A kelet-szlavóniai Kórógy polgármestere, Kel József elmondta, hogy a faluban ma 52 magyar család 127 tagja él az egykori hétszázból, de élni akarásukat jelzi, hogy tavaly ősszel felszántották és bevetették 1377 hektár földjük nyolcvan százalékát. A horvát kormány támogatásával negyven ház épül fel az idén, de a 430 éves magyar iskola és a művelődési ház újjáépítéséhez a világ magyarságának segítségét is kéri az Árpád-kori település népe. /Magyar falvak újjászületéséért. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 19./

1999. február 2.

Orbán Viktor miniszterelnök jan. 30-án Fiuméban Kövér László tárca nélküli miniszter és Járai Zsigmond pénzügyminiszter kíséretében találkozott Zeljko Luzavec közlekedési miniszterrel, Milivoj Brozina megyei főispánnal, Slavko Linic fiumei polgármesterrel, a kikötői hatóság képviselővel. . A találkozó után Orbán Viktor sajtónyilatkozatban emelte ki: a magyar küldöttség azért érkezett Fiuméba, mert tartós gazdasági együttműködést keres. Háromnapos horvátországi látogatásának befejezésekor Orbán Viktor felkereste a háborúban súlyos károkat szenvedett magyarlakta Kórógyot és Szentlászlót, valamint Kopácsot. A magyar kormány külön pénzalapot hoz létre a délszláv háborúban szétrombolt horvátországi magyar települések újjáépítésének támogatására - jelentette be jan. 31-én a magyar kormányfő Kopácson. Vigasztalan kép alakul ki a látogatóban az e térségben található települések végigjárásakor, mondta. Úgy döntöttünk, Németh Zsolt külügyminisztériumi politikai államtitkárral is konzultálva, jelentette ki, hogy létrehozunk egy újjáépítési alapot a magyar költségvetésben, amelyet a Határon Túli Magyarok Hivatala kezel majd. Ebben az alapban költségvetési forrásokat gyűjtünk, valamint azoknak a magyar vállalatoknak a felajánlásait, amelyek eddig is - nem szervezett módon - segítették a horvátországi magyarokat. Ebből az alapból az év végig két templomot, a kórógyit és valószínűleg a kopácsi református templomot fogják rendbe hozni. Ezenkívül ugyancsak ebből az alapból fogják biztosítani két olyan középület felújítását, amely többfunkciójú, tehát iskola, óvoda, művelődési ház működhet benne - hangsúlyozta a miniszterelnök. /Orbán Viktor jelenlétet és támogatást ígért. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 2./

1999. február 4.

A Duna Televízió által tavaly ősszel meghirdetett könyvgyűjtési akció során 1060 adományozó hozzávetőlegesen 180 ezer kötetet juttatott el a gyűjtőhelyekre. A könyveket a Szeptember végén címmel közzétett felhívásnak megfelelően a vajdasági, bánáti és erdélyi szórványfalvakba szállíttatják el. Az adományoknak köszönhetően teljes alapkönyvtárat állíthatnak össze két lerombolt szlavóniai falu, Kórógy és Szentlászló épülő művelődési háza számára. Az összegyűlt könyvek csaknem felét magánszemélyek, másik részét könyvkiadók és intézmények, főképpen iskolák ajánlották fel. A Duna Televízió összesen 1,2 millió forint értékben adományozott lexikonokat és szótárakat. A kötetek feldolgozását, osztályozását a Pro Hungaris alapítvány végzi, amely várhatóan április végére fejezi be munkáját. A mostani akcióban kétszer annyi kiadvány gyűlt össze, mint 1995-ben, amikor a kárpátaljai iskolák megsegítését kezdeményezte a Duna Televízió. /Lezárult a Duna TV könyvgyűjtési akciója. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 4./

1999. június 15.

A Duna Televízió 1998 őszén Szeptember végén címmel hirdette meg újabb könyvakcióját. A felhívásra 1060 nézőtől közel 200 ezer könyv érkezett be. Az adomány számítógépes feldolgozását, tematikus rendezését, illetve az egyes könyvtárak közötti arányos felosztását a Pro Hungaris Alapítvány vállalta el. A munka befejeződött, s az összegyűjtött könyveket a vajdasági és az erdélyi szórványfalvakba juttatják el a szervezők. Kiemelt figyelmet fordítanak az elosztáskor a kárpátaljai árvíz során kárt szenvedett falvak könyvtárainak pótlására, ugyanakkor teljes könyvtárat kap a két lerombolt szlavóniai falu, Kórógy és Szentlászló. Az Erdélybe irányuló adományok elosztását a kolozsvári székhelyű Heltai Gáspár Könyvtári Alapítvány vállalta. Az alapítvány illetékeseitől megtudtuk, hogy a Duna Televízióhoz és az alapítványhoz Erdélyből beérkezett kérések elbírálása folyamatban van, s nemsokára gazdára talál a régióba irányított mintegy 40 ezer kötet. Ma délelőtt a budapesti Horvát Klubban adják át a szervezők az adományokat a megbízott szervezetek vezetőinek. /Könyvadományok. = Hargita Népe (Csíkszereda), jún. 15./

1997. szeptember 6.

Továbbra is bizonytalan a két kelet-szlavóniai magyar falu, Szentlászló és Kórógy jövője. A szomszédos falvakban gőzerővel folyik az újjáépítés, Szentlászló azonban még romokban van. A horvát hatóság képviselői ígéretet tettek arra, hogy ősszel megkezdik az aknamentesítést, felbecsülik a falu házait ért kárt, majd megkezdik a segélyek folyósítását. /Magyar Nemzet, szept. 6./

1997. december 17.

A kormány mindent megtesz azért, hogy az 1998-as országgyűlési választásoktól kezdődően a magyarországi kisebbségek számára lehetővé váljon a parlamenti képviselet. Ennek érdekében a kabinet felerősíti a parlamenti pártok közötti megbeszéléseket. Minderről Horn Gyula miniszterelnök szólt szerdán, a Parlamentben, amikor átadta a már hagyományosnak számító "Kisebbségekért"-díjakat. A kormány által alapított elismerést minden évben - immár harmadik alkalommal - az ugyancsak három éve megünnepelt Kisebbségi Naphoz, december 18-ához kapcsolódóan vehetik át a Magyarországon, illetve határainkon túl élő kitüntetettek. A kormány a díjjal azon személyeket és szervezeteket jutalmazza, akik, illetve amelyek tevékenységükkel elősegítik a kisebbségek identitásának megőrzését és a kisebbségek többségi társadalommal való harmonikus együttélését. A miniszterelnök ünnepi beszédében a demokrácia mércéjének nevezte, hogy a többség egy országban milyen viszonyulást mutat a kisebbségek iránt. Megítélése szerint egyben az európaiság mércéjét is jelenti, mennyiben ismerik el a kisebbségek jogait és mit tesznek azok érvényesülése érdekében. Horn Gyula ugyanakkor hangsúlyozta, hogy a kölcsönös tolerancia mindannyiunkra érvényes, a többségre és a kisebbségekre egyaránt. Kijelentette: a kormány változatlanul arra törekszik, hogy a pozitív diszkrimináció elvét érvényesítse a kisebbségi kérdésekben.A kormányfő beszéde után átadták az elismeréseket. "Kisebbségekért"-díjban részesült: a Bethlen Gábor Alapítvány, Borbándi Gyula író, irodalom-történész, publicista ,Burgert Róbert, az Új Kézfogás Közalapítvány kuratóriumának elnöke, a Gergely István csíksomlyói plébános kezdeményezésére létrejött Csibész Alapítvány, Domokos Géza író, szerkesztő, a Kriterion Alapítvány elnöke, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség volt elnöke, a Dunaszerdahelyi Magyar Tanítási Nyelvű Gimnázium, Smaranda Enache, a Marosvá-sárhelyi Pro Europa Liga elnöke, Gyivicsán Anna néprajzkutató, a békéscsabai Szlovák Kutatóintézet vezetője, az ELTE Szláv Filológiai Tanszék docense, habilitált professzora, a Hermann-Niermann Alapítvány - az európai etnikai kisebbségek és népcsoportok híd-szerepének erősítése érdekében kifejtett tevékenységéért, Illés Ferenc, katymári római katolikus plébános, a háromnemzetiségű felső-bácskai település, Katymár plébánosaként a helyi bunyevác, magyar és német közösségek hagyományainak megőrzése érdekében végzett példaadó közösségi munkájáért; Kallós Zoltán, Kossuth-díjas erdélyi magyar néprajzkutató, népzenegyűjtő, az erdélyi magyar és a moldvai csángó népzenei hagyományok összegyűjtése terén végzett felbecsülhetetlen értékű munkásságáért, a Kárpátaljai Ferences Közösség a rászorulók lelki és szociális gondozása, megélhetésük problémáinak enyhítése terén mindennemű megkülönböztetés nélkül végzett több éves tevékenységért, kiemelve Majnek Jenő Antal püspök atya érdemeit, Kórógy község - a község lakóinak a délszláv háború négy éve során tanúsított hősies magatartásáért, az Árpád-kori magyar település kulturális értékeinek megőrzéséért való kiállásukért, kiemelve Kel József, a község polgármesterének érdemeit, Lankó József, a Pécsi Egyházmegye cigányokért felelős lelkésze, a Magyar Nemzetiségi Művelődési Intézet /Lendva/ a szlovéniai magyarság történelmének, kultúrájának, néprajzának ápolása terén kifejtett tevékenységéért, kiemelve Göncz László, az intézet igazgatója érdemeit, Nagyné Volopich Mária, igazgató, az Edelényi Alapítványi Óvoda és Általános Iskola vezetője - a nagyon eltérő adottságú, eltérő indíttatású, értékrendszerű cigány gyermekek személyiség-központú oktatása érdekében végzett áldozatos munkájáért, a Neue Zeitung - a magyarországi német kisebbség hetilapjaként, a kisebbségi csoport történelmének, kultúrájának, hagyományainak és nyelvének ápolásához való hozzájárulásáért, amelyben kiemelkedő szerepe volt Schuth János főszerkesztőnek, a Román Hagyományőrző Együttes /Elek/ - a magyarországi román kisebbség hagyományainak, folklórjának ápolása és a sajátos helyi román táncművészet átörökítése terén végzett tevékenységéért; Újvidéki Egyetem - Magyar Nyelv és Irodalom Tanszék, Vujicsics Sztoján, József Attila-díjas író, irodalom- és művelődéstörténész - a hazai szerb diaszpóra kiemelkedő személyiségeként végzett több mint négy évtizedes tudományos és irodalmi munkásságáért és a magyarországi szerbség kultúrájának és irodalmának feltárásában végzett hiánypótló érdemeiért. /Magyar Nemzet, dec. 18./

1998. szeptember 11.

1995 decemberében ért véget a Duna Televízió mind ez ideig legnagyobb szabású jótékonysági akciója a Könyvet-könyvért Kárpátaljára elnevezésű kezdeményezés, melynek keretében a Duna Televízió nézőitől több mint 100 ezer könyvet gyűjtöttünk össze. Ezzel az akcióval a leghátrányosabb helyzetű magyar közösségeknek kívántak segíteni, s mintegy 90 iskolát, 54 óvodát szereltünk fel komplett könyvtárral. A könyveket beküldők között - stílusosan - frissen megjelent könyveket sorsoltunk ki. Ennek az akciónak a sikere adta az alapot egy hasonló gyűjtés megszervezéséhez. Ezúttal a kárpátaljai művelődési intézmények mellett erdélyi, vajdasági és dél- baranyai (Horvátország) könyvtárak, iskolák könyvállományának bővítése a cél. Külön hangsúlyt kap két lerombolt dél-baranyai falu, Szentlászló és Kórógy most épülő, illetve újjáépülő könyvtárának felszerelése. Az elképzelések szerint ezúttal a gyűjtés kétközpontú lesz: a Duna Televízión kívül Szeged Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatala is fogadja a könyvadományokat. Az akció sikeres lebonyolításához jelentős segítséget ígért a Pro Hungaris Alapítvány (rendszerezés és számítógépes feldolgozás), de a munkát támogatja a szegedi Arc Film (kreatív munkák), az MTV szegedi stúdiója (helyi reklámok), a Magyar Posta Budapesti Postacsomag Üzeme (szállítás) is. Azokkal a határon túli szervezetekkel, amelyek fogadják az adományokat és gondoskodnak majd a szétosztásról, a Duna Televízió együttműködési megállapodást köt. Az akció része a Duna Televízió évek óta folyó karitatív munkájának, melynek keretében a könyveken kívül gyógyszerekkel, orvosi felszerelésekkel segítette a határon túli magyar szervezetek munkáját. Az önzetlen adakozás mellett kimondatlan célja e munkának a nézőkkel való kapcsolat elmélyítése. /Szeptember végén - ismét könyvakció a Duna Televízióban. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 11./

2004. június 1.

Máj. 29-én a horvátországi Kórógyon rendezte meg a Magyar Egyesületek Szövetsége (MESZ) és a Horvátországi Magyar Kisebbségi Tanácsok Országos Koordinációja (HMKTOK) a magyar kultúra hete keretében "A magyarság jövője" című kerekasztal beszélgetést. A rendezvényen részt vett Magyarországról Heizer Antal (az Etnikai és Kisebbségi Hivatal elnöke) és Pósa Krisztián (Határon Túli Magyarok Hivatala), Horvátországból Kel József (a HMKTOK elnöke), Juhász Sándor (a MESZ elnöke), Szlovéniából Tomka György (a Muravidéki Magyar Önkormányzati Nemzeti Közösség elnöke), és a horvátországi egyesületek képviselői. Az RMDSZ-t Kötő József ügyvezető alelnök képviselte. A tanácskozás keretében megvitatták Magyarország, Szlovákia és Szlovénia Európa Uniós csatlakozása, Románia és Horvátország integrációs erőfeszítései nyomán kialakult új helyzetben a kárpát-medencei magyar közösség tennivalóit saját országukban és Európában, hogy megvalósuljon a közösségi önkormányzat. /Tanácskozás a magyarság jövőjéről. = Népújság (Marosvásárhely), jún. 1./

2004. november 23.

„Vernének meg a vajdasági Szabadkán. Mosnák alá az utcámat az erdélyi Verespatakon. Nyomorognék csak a kárpátaljai Tiszaújhelyen. Döntenék le nagyszüleim síremlékét Újvidéken. Rombolnák le a házunkat a szlavóniai Szentlászlón. Törnék derékba templomunkat Kórógyon. Bármelyikünk születhetett volna a határon túl, kisebbségben. Méltatlannak érzem ezt a vitát a kettős állampolgárságról, szégyellem, hogy e nemes ügy nemtelen belpolitikai perpatvar áldozatául esett.” – írta Szaniszló Ferenc. A kormánykoalíció arra buzdít, hogy a polgár ne éljen a véleménynyilvánítás jogával. Siratják a határon túli magyarokat, mert az állampolgársággal állítólag ott hagynák szülőföldjüket.       Kevesebb mint félmillió emberről van szó: a kárpátaljai és a délvidéki magyarokról, akik még nagyon sokáig nem lesznek uniós polgárok, írta Szaniszló. „Ha ez teher, akkor is vállalni kell. Mindig is vendégszerető állam voltunk: befogadtuk, letelepítettük a pogromok miatt hozzánk menekülő zsidókat. Polgárjogot, honpolgárságot nyertek. Hazát adtunk a nyomor elől kóborló cigányságnak. Trianon idején a menekülő magyarság lelt otthonra a megvert, megcsonkított országban. Nem volt mindez könnyű teher, de nemzeti, emberi, keresztényi kötelezettség. A második világháború után a Szlovákiából elüldözött magyarok nyertek itt menedéket. Manapság Kína boldogulásra vágyó lakói jönnek hozzánk. Miért éppen a magyarokkal tennénk kivételt? Vajon Németország hátat fordított az üldözött, nyomorgó sváboknak, erdélyi szászoknak, volgai németeknek, az NDK-soknak? És Izrael fönnmaradhatott volna, ha nem fogadja tárt karokkal a bevándorlókat?”     /Szaniszló Ferenc: A krokodilkönny nehezen szárad föl. = Erdélyi Napló (Kolozsvár), nov. 23./


lapozás: 1-11




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2017
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998