udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2009
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 48 találat lapozás: 1-30 | 31-48
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Helymutató:

1999. május 11.

Csaknem háromévi holland és helyi együttműködés nyomán Koronkán máj. 9-én felavatták a református egyházközség gyülekezeti központját. A parókia 30 négyzetméternyi gyülekezeti teremmel, teakonyhával, négy kétágyas vendégszobával, társalgóval és fürdővel bővült. Az avatáskor fénymásolót és könyvadományt is ajándékoztak a gyülekezetnek, hogy Koronkán falufolyóirat is születhessen. /Járay Fekete Katalin: "...mint élő kövek, épüljetek lelki házzá..." = Népújság (Marosvásárhely), máj. 11./

2000. augusztus 25.

Aug. 24-én ″kísérletként″ Marosvásárhely Koronka felőli bejáratához kihelyezték az új kétnyelvű helységnévtáblákat. Ki akarták ″próbálni″, hogyan illeszkednek be a terepbe. Előzőleg a székház előtt közszemlére állították a hivatal által javasolt táblákat, felkérve a lakosságot, fejtse ki a véleményét ezekről. A város által is elfogadhatónak minősítette azokat. A város magyar neve kisebb betűkkel szerepel a táblán, ez az RMDSZ tisztségviselőinek sem tűnt fel. /Csak főpróba volt. = Népújság (Marosvásárhely), aug. 25./

2001. szeptember 11.

Szept. 16-án, Koronkán a helyi általános iskola felveszi a Toldalaghy Mihály nevet. Ez alkalommal a tanévkezdésre felújított iskola falán emléktáblát helyeznek el. Meghívottként részt vesz Sebestyén Spielmann Mihály történész és Mészáros József tanár, akik a Toldalaghy családról, illetve a falu történetéről tartanak előadást. /Névadó ünnepség Koronkán. = Népújság (Marosvásárhely), szept. 11./

2001. szeptember 17.

Szept. 16-tól Tholdalagi Mihály nevét viseli a Koronkai Általános Iskola. Spielmann Mihály történész hangoztatta: az a miénk, aminek nevet adunk, folyók, falvak, a gyermekeink. A faluban volt a Tholdalagi család fészke, ahol olyan jelentős könyvtárat gyűjtöttek össze, amelyet egykoron még Vásárhelyről is látogattak, emlékeztetett Mészáros József író. Spielmann Mihály történész ismertette Tholdalagi Mihály életét, aki mint diplomata, katona és történész "kitűnő helyet érdemel szebb múltunk nagy emberei között". Spielmann az alkalomra készített füzetben írt tanulmányt az 1600-as évek Erdélyének legkiválóbb erdélyi diplomatájáról. Felavatták az iskola bejáratánál elhelyezett domborművet, Gyarmathy János képzőművész alkotását. /(bodolai): A múlttal a jövőért. Névadó ünnepség Koronkán. = Népújság (Marosvásárhely), szept. 17./

2001. szeptember 17.

Szept. 16-tól Tholdalagi Mihály nevét viseli a Koronkai Általános Iskola. Spielmann Mihály történész hangoztatta: az a miénk, aminek nevet adunk, folyók, falvak, a gyermekeink. A faluban volt a Tholdalagi család fészke, ahol olyan jelentős könyvtárat gyűjtöttek össze, amelyet egykoron még Vásárhelyről is látogattak, emlékeztetett Mészáros József író. Spielmann Mihály történész ismertette Tholdalagi Mihály életét, aki mint diplomata, katona és történész "kitűnő helyet érdemel szebb múltunk nagy emberei között". Spielmann az alkalomra készített füzetben írt tanulmányt az 1600-as évek Erdélyének legkiválóbb erdélyi diplomatájáról. Felavatták az iskola bejáratánál elhelyezett domborművet, Gyarmathy János képzőművész alkotását. /(bodolai): A múlttal a jövőért. Névadó ünnepség Koronkán. = Népújság (Marosvásárhely), szept. 17./

2001. október 9.

Szept. 29-én, Szent Mihály napján tartotta búcsúünnepét a gyulafehérvári székesegyház. A jeles ünnepre a városba látogatott Jean-Claude Périsset apostoli nuncius, a Vatikán bukaresti nagykövete. A Szent Mihály-búcsúra a hagyományokhoz híven több keresztalja érkezett, elsősorban a szomszédos vidékekről, Alsó-Fehér, illetve Hunyad vármegyék területéről, de messzebbről is jöttek zarándokok. Az ünnepi szentmisét 52 pap és 4 püspök mutatta be, a házigazda Jakubinyi György érseken és a nunciuson kívül jelen volt Tamás József segédpüspök és Pápai Lajos győri megyés püspök is, aki aznap délután a kolozsvári Szent Mihály-templomban volt főcelebránsa az ünnepi szentmisének. A gyulafehérvári búcsún megemlékeztek a főegyházmegye nyugalmazott főpásztorának, Bálint Lajos érsek püspökké szentelésének 20., illetve az egyházmegye érseki rangra emelésének 10. évfordulójáról. Az ünnepi megemlékezésből ezúttal sem maradt ki boldog emlékű Márton Áron gyulafehérvári püspök, aki 21 évvel ezelőtt ezen a napon hunyt el. Szept. 27-én Jakubinyi György érsek Marosvásárhely vendége volt, ahol ünnepélyes szentmise keretében felszentelte a Koronkai (Tudor) negyedbeli új plébániatemplomot. Okt. 1-jén Jakubinyi érsek Székelyudvarhelyen felszentelte az új plébániatemplomot. /Katolikus ünnepi alkalmak Erdélyben. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), okt. 9./

2002. szeptember 9.

Szept. 8-án Koronkán a 200 éves református templom felújítását ünnepelték háladó istentisztelettel. Egy évvel ezelőtt hozzáfogtak a templomjavításához. Sikerült a templom falait, kerítését, orgonáját, csillárját stb. felújítani, az óra még nincs kész, de hamarosan az is működni fog. A szükséges összeg jelentős részét, a Barátok Határok Nélkül holland szervezet keretében a gramsbergeni és De Krim-i gyülekezetek tagjai adakozták. A falu önkéntesei is folyamatosan dolgoztak. Koronka 1200-as lélekszámú gyülekezetének ünnepén jelen volt Pap Géza püspök, valamint a holland támogatók jelentős csoportja. /Korondi Kinga: Felújították a 200 éves templomot. = Népújság (Marosvásárhely), szept. 9./

2002. szeptember 9.

Szept. 8-án Koronkán a 200 éves református templom felújítását ünnepelték háladó istentisztelettel. Egy évvel ezelőtt hozzáfogtak a templomjavításához. Sikerült a templom falait, kerítését, orgonáját, csillárját stb. felújítani, az óra még nincs kész, de hamarosan az is működni fog. A szükséges összeg jelentős részét, a Barátok Határok Nélkül holland szervezet keretében a gramsbergeni és De Krim-i gyülekezetek tagjai adakozták. A falu önkéntesei is folyamatosan dolgoztak. Koronka 1200-as lélekszámú gyülekezetének ünnepén jelen volt Pap Géza püspök, valamint a holland támogatók jelentős csoportja. /Korondi Kinga: Felújították a 200 éves templomot. = Népújság (Marosvásárhely), szept. 9./

2002. szeptember 10.

Erdély több városának iskoláiban összevonják a magyar tannyelvű elemi osztályokat. Évről évre csökken a magyar osztályok száma az erdélyi tanintézményekben. Szatmárnémetiben feleannyi első osztályt indítottak tavaly, mint ahány nyolcadik végzett, Besztercén egyetlen magyar első osztály indul az idén, 16 tanulóval. Kolozs megyében Török Ferenc, Kolozs megyei főtanfelügyelő-helyettes szerint a csökkenés folyamatos ugyan, de nincs ok az aggodalomra, hiszen a román osztályok aránya ennél sokkal nagyobb mértékű csökkenést mutat. A beiskolázási terv szerint Kolozsváron húsz magyar első osztály indulna, a tanfelügyelő szerint azonban végleges adatokat a tanév megkezdésekor lehet mondani. Mint elmondta, a gimnáziumi oktatás terén jónak mondható a helyzet, ugyanis a Természettudományi Gimnázium 15 új helyet kapott. A szakiskolákban azonban a tervezett négy osztályból mindössze kettő indul. Maros megyében a gyermeklétszám-csökkenés főleg a községi és falusi iskolákban hangsúlyos. Wellmann Richárd, a koronkai általános iskola igazgatója elmondta, 60 óvodás és 120 iskolás jár a koronkai iskolába, ahol minden pedagógus szakképzett. Egyes osztályok 10-11 tanulóval indulnak, ez az iskola fennmaradását is fenyegeti, holott a megyében elismerik a koronkai tanintézményt. Míg Szatmár megye falvaiban növekszik, Szatmárnémetiben drasztikusan visszaesett az idén első osztályba beiratkozottak száma. Az elmúlt tanévben a megyeközpontban feleannyi első osztályos kisdiák volt, mint amennyi nyolcadikos végzett. A 14-es számú általános iskolában, például pár évvel ezelőtt még 13 párhuzamos (ebből 3-4 magyar tannyelvű) osztály működött, az idén pedig három elsőt - ebből egy magyar tannyelvűt - indítanak, de ehhez is két iskolából vonták össze a diákokat. Eddig az alacsony létszám miatt a megyeközpont három iskolájában nem indul magyar első osztály, az ezekbe beiratkozottakat a szomszédos oktatási intézményekbe csoportosítják át. Az elsősök létszáma az elszigetelt településeken viszont növekszik, így például Géresen, Széren, Darán, Atyán. Még nem tisztázott, hány magyar első osztály indul Nagyváradon. A 18 általános iskola közül kettőben már eldőlt, hogy összevont első osztály fog működni, négyben pedig még függőben van a dolog, mivel a beiratkozottak száma kisebb, mint a minimális, tizennyolcas osztálylétszám. A 10-es és 18-as iskola esetében lehet, hogy megadják az engedélyt a létszám alatti osztály beindításához, hiszen eddig 13, illetve 12 gyermeket írattak be. Három évvel ezelőtt kezdett érződni a magyarság létszámának csökkenése Beszterce-Naszód megyében. Kálmán Ungvári Zsófia Hargita megyei főtanfelügyelő elmondta, többek között azért is szüntették meg az V-VIII. osztályokat azokon a településeken, ahol a létszám csupán 20 körül van, mert szeretnék, hogy szakképesített pedagógusok tanítsák a gyerekeket. Hargita megyében ősztől Székelydályán, Hargitafürdőn és Marosfőn szüntetik meg a magyar tannyelvű, illetve Csicsóban a román tannyelvű V-VIII. osztályokat. A gyerekeket kisbusszal fogják közeli, jobban ellátott és szakképzett személyzettel rendelkező iskolákba szállítani. - Jobb volna kevesebb, de ütőképesebb tanárközösséggel rendelkező iskolákat fenntartani, állapította meg Murvai László tanügyminisztériumi igazgató. Az Oktatásügy Minisztérium asztalára az idén négy olyan kérés került, ahol a magyar tagozat megszüntetése ellen emeltek szót. A Beszterce-Naszód megyei Árpástón sikerült megszerezni a tanfelügyelőség beleegyezését, és a 24 magyar gyerekkel működő V-VIII. osztályt a tervek ellenére nem szüntetik meg. Hasonló a helyzet a Fehér megyei Becében is, ahol a 18 magyar gimnazista nem vállalta a Magyarlapádra történő ingázást. A nagyszebeni Octavian Goga Gimnázium magyar tagozatán összesen 34 diák jár a IX-XII. osztályba, a megyei tanfelügyelő ígéretet tett rá, hogy egyelőre nem számolják fel a kis létszámú osztályokat. A Szilágy megyei Ilosva és Magyarboroszló iskoláinak ügyében jelenleg folynak az egyeztetések. /L. J.: Egyre kevesebb az iskolakezdő diák. = Krónika (Kolozsvár), szept. 10./

2002. december 23.

Maros megyében 21-en, közülük hatan - Adrian Hidos, Tamás Ernő, Pajka Károly, Ilie Muntean, Hegyi Lajos és Bodoni Sándor - Marosvásárhelyen estek el az 1989. decemberi forradalomban. Emléküknek áldozott a Mártírváros Napjai elnevezésű rendezvénysorozat a Megyei Forradalmi Mozgalom öt szervezete, a prefektúra, Marosvásárhely Polgármesteri Hivatala és a Megyei Tanács szervezésében. Dec, 21-én a megyeszékhely valamennyi közintézményénél félárbocra engedték Románia nemzeti zászlaját. Délben a mártír hősök emlékművénél megemlékező istentiszteletet tartottak. A forradalmárok Marosvásárhely Koronka felőli bejáratához indultak, ahol hivatalosan is felavatták a háromnyelvű mártírváros feliratú táblát. Hasonló táblákat állítottak fel a múlt hét folyamán Marosvásárhely valamennyi bejáratánál. /Nagy Annamária: Koszorúzás és táblaavatás Marosvásárhelyen. = Népújság (Marosvásárhely), dec. 23./

2003. április 11.

Maros megyében számos település törekszik a községgé válásra önállóan, illetve szomszédos faluval társulva. Virág György Maros megyei önkormányzati elnök kifejtette, összesen tizenegy új község alakulhat meg. A törvény előírásai között szerepel a legkevesebb 1500-as lélekszám, az önkormányzati hivatalnak megfelelő épület, iskola és művelődési otthon megléte. A közeljövőben Maros megyében Fehéregyházától Nagybún válna le, Bátostól Dedrád, Mezőcsávástól Mezőszabad Galamboddal, Nagyernyétől Sáromberke, Görgényhodáktól Toka, Jeddtől Koronka és Székelybós, Mezőbándtól Mezőmadaras, Görgényszentimrétől Görgényüvegcsűr, Nyárádmagyaróstól Márkod, Szovátától Sóvárad. /Antal Erika: Új községek. Népszavazást írnak ki az önállósodásért. = Krónika (Kolozsvár), ápr. 11./

2003. április 24.

Négy cég maradt versenyben az Erdélyi Magyar Tudományegyetem marosvásárhelyi campusának felépítésére. Tonk Sándor rektor szerint a marosvásárhelyi zöldmezős beruházás a Sapientia Alapítvány által eszközölt eddigi legnagyobb befektetés lesz. Az építkezési munkát június 25-éig kellene megkezdeni. A marosvásárhelyi egyetemi campus Marosvásárhely koronkai kijáratánál, a Csereerdő alatti gyümölcsösben épül, Jedd község közigazgatási területén. Hollanda Dénes dékán közölte, a pályázatnyerő fővállalkozónak 2004. október elsejére át kell átadnia azt a háromszintes, 7600 négyzetméternyi hasznos felületű épületet, amely az egyetem oktatási és adminisztratív központjaként szolgál. Az elképzelések szerint a fejlesztésre szánt, 600 millió forintos magyar kormánytámogatásból az idén tető alá kerülne az ingatlan, a belső munkálatokat jövő évben, az előirányzott további 600 millióból fedeznék. Tonk Sándor, a Sapientia - Erdélyi Magyar Tudományegyetem rektora hangsúlyozta, a pályázatok Marosvásárhelyen történő értékelését követően a Sapientia Alapítvány kuratóriuma hozta a végleges döntést az előminősítések után megmaradt négy cégről. /Szucher Ervin, Salamon Márton László: Zöld utat kapott a Sapientia zöldmezős beruházása. = Krónika (Kolozsvár), ápr. 24./

2003. június 3.

Máj. 31-én Mezőpanitban zajlott a Hej tulipán, tulipán népdal- és néptánc-találkozó. Több mint háromszáz elemi iskolás - ákosfalviak, marosvécsiek, székelykövesdiek, radnótiak, koronkaiak, jeddiek, csittszentivániak, mezőbergenyeiek, segesváriak és marosvásárhelyiek - érkezett a faluba, és énekszó mellett vonultak fel az utcán, hogy a helybeli művelődési házban bemutassák táncaikat, gyermekjátékaikat. Mezőpanitot, a kétezerötszáz lelkes magyar lakosságú községközpont népi hagyományai nem merültek feledésbe. Barabás László néprajzkutató, az EMKE Maros megyei alelnöke kedvezőnek ítélte, hogy a tömbmagyar falvak mellett az immár szórványként emlegetett Segesvárról és Radnótról is érkeztek csoportok. Barabás László hangsúlyozta, hogy jó lenne, ha valamennyi általános iskolában választható tantárgyként iktatnák be a néptáncot. /Mezey Sarolta: Hej tulipán, tulipán találkozó Mezőpanitban. = Népújság (Marosvásárhely), jún. 3./

2003. június 5.

A Sapientia Alapítvány marosvásárhelyi fiókjának elnöke, Hollanda Dénes levélben értesítette a koronkai campus tervezőit, hogy a határidők elhalasztása miatt az egyetem megkezdi a szerződésben rögzített kötbér levonását a tervezési díjból. Nem a terveknek megfelelően halad a Sapientia - Erdélyi Magyar Tudományegyetem marosvásárhelyi campusának építése. A tervezési pályázat nyertese, a magyarországi Teampannon és a marosvásárhelyi Arhigraf a mai napig sem készítette el a campus végleges tervrajzát. Octavian Lipovan, az Arhigraf vezetője viszont azt állítja, hogy a terveket időben nyújtották be. "Az épületnek 2004. augusztus 30-ig el kell készülnie - közölte Hollanda. - Ellenkező esetben a fővállalkozótól napi egy százalékot vonunk le a szerződésben foglalt összegből. Hollanda azt reméli, hogy a jövő hétre megszerzik az átminősítéshez szükséges jóváhagyást, és folytatódhat az amúgy rég kiszáradt fák kivágása. Dorin Florea az utóbbi időben rengeteget bírálta az egyetem vezetőségét és a környezetvédőket, mert a campus helyszínéül a koronkai gyümölcsöskertet választották. /Szucher Ervin: Fogytán a Sapientia Alapítvány türelme. = Krónika (Kolozsvár), jún. 5./

2003. augusztus 15.

Mivel még mindig nem kapta meg a koronkai campus teljes dokumentációs anyagát, a Sapientia Alapítvány marosvásárhelyi kuratóriuma a tervezőkkel kötött szerződés felbontását is fontolóra veszi, jelentette ki Hollanda Dénes dékán. A késésért felszámított bírság eddig eléri a 67 ezer eurót; az összeget egyelőre még nem vonták le a budapesti Team Pannon és marosvásárhelyi Arhigraf tervezőiroda honoráriumából. A Sapientia eddig nem számított fel bírságot, de a teljes összeget sem utalta át. A koronkai campus területrendezési munkálatai is csaknem egy hónapos késéssel kezdődtek. A Határon Túli Magyarok Hivatala (HTMH) és a Sapientia Alapítvány kuratóriuma által 2003-ra jóváhagyott 600 millió forintból és a jövőre ígért azonos nagyságú összegből szeretnék véglegesíteni a munkálatokat. Euróra átszámítva az összeg mintegy 4,8 milliót jelent, míg a szerződésben szereplő összeg 6,08 milliós. A csíkszeredai nyertes Benzot-Har fővállalkozóként, magyarországi partnere, a kecskeméti Baustar és volt versenytársa, a marosvásárhelyi Izorep Kft. pedig alvállalkozóként lát munkának. Az elképzelések szerint idén befedik az épületet, jövő év október elsején pedig itt nyitnák meg a 2004/2005-ös tanévet./Szucher Ervin: Szerződést bonthat a Sapientia a késlekedő tervezőkkel. = Krónika (Kolozsvár), aug. 15./

2003. október 6.

Észre kell vennünk, hogy mégiscsak csoda történt. A tervek szerint első körben felépül az egyetem főépülete, s a mintegy ezer diákot befogadó épület több mint 7,5 ezer négyzetméter hasznos területen látja el funkcióit. Távlatilag a campus a kiegészítő rendeltetésre megépítendő két épülettel valamint egy sportpályával is bővülni fog... Itt a helyszínen Hollanda Dénes úr és lelkes csapatának munkáját dicséri a kétéves előkészítést koronázó mai ünnepség" - hangzott el okt. 4-én Bálint-Pataki József, a Határon Túli Magyarok Hivatala elnökének beszédében Marosvásárhely és Koronka határában a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem marosvásárhelyi karának helyet adó épület alapkőletétele alkalmával. Az eseményen részt vettek a Sapientia Alapítványt létrehozó erdélyi magyar egyházak vezetői, illetve azok megbízottai, a magyar kormány képviselői, az RMDSZ tisztségviselői, az egyetem oktatói, diákjai, meghívottak és számos érdeklődő. Este a belvárosi Keresztelő Szent János plébániatemplomban tartották meg a marosvásárhelyi karok évnyitó ünnepségét. A magyar kormány üdvözletét tolmácsolva Bálint-Pataki József kijelentette: "Mindannyian egyetértünk abban, hogy az anyanyelvű felsőoktatás kérdésének megoldása olyan, halasztást nem tűrő feladat, amelyet csak közös munkával, összefogással lehet megvalósítani. Ebben aktív szerepet vállalt a mindenkori magyar kormány. Ezért dolgozott több száz értelmiségi Erdély-szerte immár több mint 12 esztendő óta." A Sapientia Kuratóriumának nevében Kató Béla elnök mondotta el, hogy "bár kénytelenek voltunk Marosvásárhely központjából - ahol egykor iskoláink voltak és vannak -, kiköltözni a város végére új bástyát, új falakat, új várat építeni, mégsem lehetünk szomorúak, mert ezen a helyen minden megadatik majd ahhoz, hogy jó körülmények között fejlődhessen tudományos életünk, és tanuljanak diákjaink." Szilágyi Pál, a Sapientia rektora a négy pilléren nyugvó EMTE fejlődését és szerkezetét bemutatva (18 szakon 1500 körüli a diákok száma, a partiumi testvéregyetemen 2500 hallgató tanul), kiemelte, hogy egy egyetem felépítésének fontos szerepe lehet a szellemi élet fellendítésében, a fogyatkozó magyarság kulturális erejének megsokszorozásában. Tempfli József katolikus, Pap Géza és Tőkés László református püspökök, valamint a többi történelmi egyház vezetőinek megbízottai áldásukat adták az épülő egyetemre. Végül Hollanda Dénes dékán helyezte el a Sapientia EMTE marosvásárhelyi campusának alapkövét. A Magyar Köztársaság mindent megtesz, hogy a ma még gyermekcipőben járó egyetem európai színvonalra emelkedjen - hangzott el az ígéret Szabó Vilmos államtitkár beszédében. Végül felolvasták a Duna Televízió értékes könyvajándékáról szóló adományozó levelet. /(bodolai): Elhelyezték a Sapientia EMTE marosvásárhelyi campusának alapkövét. = Népújság (Marosvásárhely), okt. 6./

2003. december 9.

A dec. 7-i, vasárnapi helyi népszavazás alapján Maros megyében Mezőmadaras, Koronka és Székelybere központtal három új magyar község létesül. Az urnák elé járulók arról is szavaztak, hogy Mezőbánd városi rangot nyerjen. A mezőcsávási referendum elbukott a gyenge részvétel miatt, itt főként a románság nem voksolt. Mezőbándon Mezőmadaras leválását is támogatták. Mezőmadaras mellett két másik színmagyar község jöhet létre. Sikerült kettéválasztani a tíz települést magába foglaló Nyárádmagyaróst. Egy új, berekeresztúri központtal létrehozandó község megalakítását is megszavazták. Koronka Székelybóssal együtt válik ki Jeddből. /Orbán Zsolt, Szucher Ervin: Három új magyar község létesül. = Krónika (Kolozsvár), dec. 9./A népszavazáson az erdőszentgyörgyiek 51,6 százaléka voksolt a várossá válás mellett. Ennek alapján a parlament törvénybe iktatta Erdőszentgyörgy városi rangra emelését. A döntést az okt. 22-én megjelent Hivatalos Közlöny tartalmazza. Ettől a naptól számít városnak Erdőszentgyörgy. Közigazgatási szempontból hozzá tartozik Bözöd, Bözödújfalu, valamint Borzond és Lóc tanyák. A 2002-es népszámlálás adatai szerint lakóinak száma 5484, nemzetiségi megoszlás szerint 4149 magyar, 1088 román, 244 roma, egy német és egy szász. Vallásilag: 3011 református, 1060 ortodox, 581 unitárius, 464 római katolikus, a többiek más vallásúak. Az iskolaközpontban 1283 diák tanul. Információs és dokumentációs központot is létrehoznak az iskolában. Az utcák nevét két nyelven tüntették föl. Második éve rendszeresen megjelenik az Erdőszentgyörgyi Figyelő, elődjét, az évente egyszer, a Szentgyörgy-napra szerkesztett kiadványt is az iskola diákjai és tanárai hozták össze. Celldömölk a testvérvárosuk. /Bölöni Domokos: Erdőszentgyörgy - Celldömölk. = Népújság (Marosvásárhely), dec. 9./

2002. május 18.

A Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem marosvásárhelyi Műszaki és Humán Tudományok Karán működő öt szak ideiglenes működését a kormány is jóváhagyta - erősítette meg dr. Hollanda Dénes egyetemi tanár, a kar dékánja. A már működő pedagógia-szociálpedagógia, informatika, mechatronika, számítástechnika és automatizálás szakokról van szó, amelyekre az idén nyáron is meghirdetik a felvételi vizsgát. Az informatika és mechatronika szakokon 50 helyre, a többin pedig 40-re felvételizhetnek a diákok. A helyek fele minden szakon tandíjmentes, a fennmaradó helyekre tandíjat kell fizetni. Hollanda professzor beszámolt arról, hogy az idéntől új szakokkal gazdagodik a marosvásárhelyi kar. Elsősorban az ötéves időtartamú kertészmérnöki képzésről van szó, amelynek ideiglenes akkreditálása folyamatban van. A marosvásárhelyi kar a kommunikáció szakra is benyújtotta a kérést. Marosvásárhely közvetlen határában levő, Koronkához tartozó területen tervezik az új egyetemi campus létrehozását, amely az oktatói és adminisztratív épületet, egy oktató- és kutatóközpontot, bentlakásokat, étkezdét, majd a későbiekben sporttermet, uszodát és sportpályát foglal magában. /(bodolai): Bővül a Sapientia. Kedvezően véleményezték a kertészmérnöki szakot. = Népújság (Marosvásárhely), máj. 18./

2002. május 23.

Előre nem látott bonyodalmak miatt egy évet csúszik az építkezés megkezdése a Sapientia Egyetem marosvásárhelyi tagozatán. A Koronka határában 450 ezer dollárért felvásárolt 27 hektáros mezőgazdasági terület átminősítéséért az állam akár egymillió dollárnál többet is igényelhet – derült ki jóval az üzlet megkötése után. A 18-as számú földtörvény egyik szakasza szerint a mezőgazdasági területből beltelekké való átminősítés esetén a vételár vagy a felbecsült érték két- vagy akár háromszorosát kell az igénylőnek befizetnie az államkasszába. A törvény megkötéseire azonban nemcsak a dékán, hanem az egyetem jogászai sem figyeltek fel. - A helyzet megoldásáig a Határon Túli Magyarok Hivatala azonnal leállíttatta a beruházási folyamatot – nyilatkozta Hollanda Dénes, az egyetem marosvásárhelyi dékánja. A szakemberek által javasolt kiskapus megoldás lényegében abból áll, hogy papíron nem vonják ki a mezőgazdasági forgalomból a koronkai gyümölcsös felvásárolt 27 hektárját, hanem csupán azt a közel egyhektáros területet, melyre az első ingatlan kerül. Így az összeg csaknem harmincszorosát sikerül megtakarítani. A legutóbbi kuratóriumi ülésen megszületett a döntés: 650 ezer dollárt különítettek el a terület átminősítésére, a tervek elkészítésére és az engedélyek beszerzésére. Az építkezést leghamarabb jövőre lehet elkezdeni. /Szucher Ervin: Váratlan bonyodalmak a telek körül. = Krónika (Kolozsvár), máj. 23./

2004. január 22.

Marosvásárhely közelében, Koronka község határában immár jól látható az a 10 ezer négyzetméteres oktató- kutatóközpont, ahol az idén ősszel el kellene kezdődnie a tanításnak. A Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem marosvásárhelyi diákjai egyelőre a város több középületében: a katolikus Deus Providebit Központban, a Szakszervezetek Művelődési Házában, a Bolyai Farkas Líceum egyes termeiben tanulnak. A magyar kormány évek óta tetemes összeggel támogatja az erdélyi magyar egyetem kolozsvári, csíkszeredai, nagyváradi, marosvásárhelyi részlegeit. Hollanda Dénes professzor, a marosvásárhelyi karok dékánja kifejtette, elégedettek azzal a ritmussal, amivel az építkezés halad. Hollanda Dénes összegezte a pénzügyi helyzetet: A marosvásárhelyi születésű Demján Sándor vállalkozó is az ügy mellé állt. Minden olyan magyart meg kell szólítani, aki szívügyének tartja az építkezést. /Máthé Éva: Hiányzó milliók (lejben milliárdok). Aki tud, segítsen! = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 22./

2004. március 2.

A Duna-TV egyik múlt heti késő esti adásában az egykori 1944-es Dél-Erdélyhez tartozó Segesvár és környéke zsidó lakosságának a tragédiáját ismertette három idős boldogfalvi értelmiségi. Az észak-erdélyi deportálások idején a román királysághoz tartozó Dél-Erdély községeiben a román katonák összefogták a helybeli zsidó családokat, és egyszerűen áthajtották őket a közös határon, a boldogfalvi sorompónál. Innen közös megegyezés alapján elszállították a román alattvalóságú zsidókat a marosvásárhelyi gettóba, a koronkai téglagyárba. Onnan nemsokára őket is Auschwitzba szállították. Amikor a hatvanas évek végén a Simon Wiesenthal által kezdeményezett náciperek egyikében az erdélyi származású Sibelius ügye is sorra került, a Romániából érkezett tanúknak tilos volt elbeszélniük a fenti epizódot. A jelentkező tanút a Securitate már elutazása előtt figyelmeztette, amennyiben egyáltalán vissza akar még térni, nem szabad beszélnie arról, hogy Romániából zsidókat deportáltak. Hivatalosan hirdették ugyanis, hogy a második világháború alatt Románia emberségesen bánt a zsidókkal. Azonban még mindig maradtak élő tanúk arra, hogy ez nem igaz. /Junger Ernő, Tel-Aviv: Mindig lesznek becsületes emlékezők. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 2./

2004. március 22.

A szenátus megszavazta az új községek létesítéséről szóló törvénytervezetet. Ennek értelmében – az államelnöki kihirdetést illetve a Hivatalos Közlönyben való megjelenést követően – elnyeri ezt a közigazgatási státust többek között az Arad megyei Kisiratos, a Kovászna megyei Bikszád, Málnás és Mikóújfalu, a Hargita megyei Csíkcsicsó, Szentlélek, Csíkszentimre, Galambfalva, Csíkrákos, Máréfalva, a Maros megyei Koronka és Sóvárad, a Szatmár megyei Egri és Csomaköz. /Új községek. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 22./

2004. március 29.

Márc. 26-án este a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem ideiglenes marosvásárhelyi székhelyén, a Deus Providebit tanulmányi központban több száz „sapientiás" hallgató gyűlt össze, hogy gyertyafény mellett, könyvvel a kézben nyilvánítsa ki véleményét az egyetem körül kialakult helyzetről. A mostani gyertyás virrasztás az anyanyelvi oktatásért szervezett, 1990-es megmozdulások folytatása volt. Hollanda Dénes, a marosvásárhelyi karok dékánja elmondta: létkérdés az, hogy a Marosvásárhely mellett Koronkán épülő egyetemi központ szeptember közepére elkészüljön. Az idén a magyar kormánytól 600 millió forintot kapnak az építkezésre – két részletben. A munkálatnak három része van, és ez csak az első fázis. A szükséges teljes összeg 6,08 millió eurónak felel meg. A továbbiakban csökkenteni próbálják a kiadásokat. Másrészt gyűjtéssel szeretnék megszerezni a hiányzó 400 millió forintnyi összeget. /Máthé Éva: Gyertyás, könyves virrasztás az egyetemért. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 29./

2004. április 17.

Koronka Székelybós faluval önálló községgé válik. Koronkát 1968-ban a közigazgatási átszervezéskor olvasztották be Jedd községbe. Az új község lakossága 1850 lelket számlál, míg Jedd községé, amelyhez Agárd, Kebele és Kebeleszentivány tartozik, 1900-at. /Koronka különálló község. = Népújság (Marosvásárhely), ápr. 17./

2004. május 13.

Máj. 11-én egy magánszemély egy táblát szerelt fel a koronkai Tholdalagi Mihály Általános Iskola bejárata melletti falra. A fehér márványtáblán, egy kereszt alatt a következő szöveg olvasható: "Ezen román felekezeti iskola alapítóinak emlékére, amely iskolát 1919-ben Matei Partenie pap, Cristea Ioan tanító és dr. Dandea Emil építette". A szöveg felháborodást váltott ki Koronkán. A szóban forgó pap történelmi múltja, valamint az iskola építésének módja, amikor is csendőrök hajtották erőszakkal közmunkára a falu lakóit, nem indokolja a tábla ottlétét. Az emberek a közvélemény semmibevételének érzik azt, ami most a prefektúra és a Megyei Tanfelügyelőség aktív támogatásával megtörténhetett. A falu egyházi és művelődési életét mindvégig támogató erdélyi diplomatáról, Tholdalagi Mihályról nevezték el a tanintézetet. Kétéves huzavona után 2001. máj. 22-i a Megyei Tanfelügyelőség is jóváhagyta a Tholdalagi név felvételét, majd öt hónap múlva került sor az avatási ünnepségre. Ezután a marosvásárhelyi Cuvantul Liber napilapban kezdődtek el a tiltakozások, majd a koronkai iskolában megjelent Matei Cornel, aki azt állította, hogy a nagyapja építette az egykori román iskolát, és emiatt Tholdalagi helyett a nagyapjáról kellene elnevezni az iskolát. Nagy Márton, Jedd pogármestere igazoló iratokat kért arra vonatkozóan, hogy az iskolát valóban Matei Cornel nagyapja építette, ezeket a dokumentumokat azonban sohasem tudta bemutatni. Ily módon, a polgármester szerint törvénytelen volt feltenni a táblát. Az utóbbi években az iskolában végzett ellenőrzések burkolt célja is a táblaügy volt, amelynek szorgalmazója, Iacob Letitia tanfelügyelő többször is megfordult Koronkán, és az iskolaigazgatót próbálták rávenni, hogy törvénytelen módon értsen egyet a tábla feltételével. Wellmann Richárd igazgatót a napokban a tanfelügyelőség vezetőtanácsa elé rendelték. Megfenyegették. Ezt követően Matei Cornel munkásai felszerelték a táblát. Az idősek emlékeznek az iskolaépítésre: a csendőrök megverték azt, aki nem volt hajlandó részt venni a közmunkában. A 84 éves Balázs Károly szemtanúja volt az eseményeknek. Az állami román iskolát a nép építette, éjjel-nappal verték-hajtották a csendőrök a falu lakóit. /Bodolai Gyöngyi: Önkényes névadó. = Népújság (Marosvásárhely), máj. 13./

2004. június 8.

Maros megyében 29 megválasztott polgármestere van az RMDSZ-nek az első forduló után, 17 jelöltje pedig a második fordulót várja. Ez növekvő tendenciát mutat 2000-hez képest, akkor 24 jelölt szerzett mandátumot az első fordulóban, öt pedig a másodikban. Sipos József Ádámoson, Osváth Csaba Ákosfalván, Balogh István Csíkfalván, Tar András Erdőszentgyörgyön, Veres Gergely Domokos Havadon, Simon István Kerelőszentpálon, Dósa Sándor Kibéden, Nagy Márton Koronkán, Ballai György Magyarbükkösön, Kocsis Albert Magyarón, Zsigmond Vencel Makfalván, Ercsei György Marossárpatakon, Vízi József Marosszentgyörgyön, Ördög Ferenc Marosvécsen, Varró Levente Mezőbodonban, Dávid Gyula Mezőmadarason, Bartha Mihály Mezőpaniton, Jánosi Ferenc Nagyernyén, Ferenczi György Nyárádkarácsonfalván, Kacsó Antal Nyárádmagyaróson, Gál Lajos Nyárádremetén, Dászkel László Nyárádszeredában, Madaras Árpád Sóváradon, Majlát Károly Székelyberén, Orbán Sándor Székelyhodoson, Szőcs Lajos Székelyvéckén, Péter Ferenc Szovátán, Vígh József Vámosgálfalván nyert az RMDSZ színeiben. /Még 17 RMDSZ-es polgármesterjelölt versenyben. = Népújság (Marosvásárhely), jún. 8./

2004. június 21.

Jún. 19-én – 36 év után – ismét önálló közigazgatási egység lett Koronka és Székelybós. Megjelent Virág György, a Maros megyei tanács elnöke, Burkhárdt Árpád alispán, Kelemen Atilla az RMDSZ megyei elnöke is. Az ünnepségen a Koronka szomszédságában épülő Sapientia Egyetem diákjai a magyar nyelvű oktatás fontosságát hangsúlyozó szórólapokat osztogattak, adakozásra szólítva a helybélieket. /Simon Virág: Új útra lépett Koronka és Székelybós. = Népújság (Marosvásárhely), jún. 21./

2004. július 7.

A magyar kormánynak az a szándéka, hogy Székelyföld fejlődését tudatosan és következetesen segítse – jelentette ki júl. 6-án Marosvásárhelyen Medgyessy Péter miniszterelnök. A kormányfő Markó Bélával, az RMDSZ elnökével folytatott megbeszélést. Medgyessy kifejtette: a romániai határ menti területek nyilvánvaló fejlődésen mennek keresztül, ezzel szemben Székelyföld elszigeteltebb körzetet alkot. Ez többlet felelősséget ró a magyar kormányra – fűzte hozzá. Medgyessy beszámolt arról a megbeszélésről is, amelyet jún. 5-én tartott Csíkszeredában a romániai magyar polgármesterekkel és képviselőkkel. A magyar településvezetők felvetették egy sepsiszentgyörgyi magyar kulturális intézet létrehozásának az ötletét, továbbá bankgaranciákat kértek a gazdasági fejlesztési projektekre, valamint szorgalmazták egy konferenciaközpont felépítését is. Szóba került a csíkszeredai konzuli hivatal létrehozása is, amelyre Medgyessy Péter szerint szükség van. A kormányfő elmondta: van esély arra, hogy az erdélyi magyar televízió már az idén elkezdhesse működését. Medgyessy a Marosvásárhely határában lévő Koronkára is ellátogatott, ahol megtekintette a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem (EMTE) épülőfélben lévő campusát. Leszögezte: a magyar kormánynak az az érdeke, hogy színvonalas, modern felfogású egyetem legyen a Sapientia. Szerinte az intézmény rendelkezésére álló források elegendőek a campus felépítéséhez, további fejlesztésekhez a magyar kormány hajlandó még néhány tízmillió forintot folyósítani, de európai pályázatokat is igénybe kell venni. Medgyessy Péter közölte: a határon túli magyar püspökökkel magyarországi megbeszélést tervez. Hozzátette: akár négyszemközt is beszélgetne Tőkés László református püspökkel, hiszen a magyar kormány feladata, hogy a különböző gondolkodású emberekkel is megtalálja a párbeszéd lehetőségét. "Nem titok az, hogy a püspök úrhoz képest másként gondolkodom, másként látom a megoldásokat, de az nem jó, ha különböző gondolkodású emberek nem cserélnek véleményt" – mondta a miniszterelnök. Medgyessy Péter szerint fontos, hogy az erdélyi magyarság egységesen szerepeljen az év végi parlamenti választásokon is. Hozzátette: kifejezetten elítéli az erdélyi magyarság megosztására irányuló törekvéseket. /Tudatosan elősegíteni Székelyföld fejlődését. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 7./

2004. augusztus 14.

A 110 lelket számláló Székelybós lakói kérték, hogy a 13 óvodás- meg iskoláskorú gyermek iskolába szállítását oldják meg, mert a faluban már évek óta megszűnt az iskola és az óvoda. Koronka és Székelybósnak önálló lett, elváltak Jeddtől, az anyatelepüléstől. Vita robbant ki, melyik településé legyen az iskolabusz. Meg kell egyezni, hogy ősztől újból iskolába vigyék a gyerekeket. /Bögözi Attila: Ha én busz lehetnék… = Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 14./

2004. szeptember 11.

Úgy volt, hogy október elsejétől Marosvásárhelyen az új egyetemi campusban kezdi el működését a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem néhány kara, és Mádl Ferenc köztársasági elnök is jelen lesz a székházavató ünnepségen. Az épület azonban nem készült el Marosvásárhely tőszomszédságában, Koronkán. Hollanda Dénes professzor elmondta, hogy a késés oka: a szükséges pénzt későn tudták átutalni. Az új átadási határidő november 15. A beinduláshoz szükséges lenne még 200 millió forint, amivel nem rendelkezik az egyetemet működtető alapítvány kuratóriuma. Hollanda Dénes dékán levelet írt a leendő magyar miniszterelnöknek, Gyurcsány Ferencnek, kérve hogy a szükséges összeget próbálja a magyar kormány speciális alapból átutalni az egyetemépítésre. Idén 290 helyet hirdettek meg a műszaki és humán karok, a most zajló pótfelvételin ezek valószínűleg be is telnek, és akkor Marosvásárhelyen több mint 800 „sapientiás" egyetemista kezdi meg a tanulást október elsején. /(Máthé Éva): Nem készült el határidőre. A késés oka: a pénzhiány. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 11./


lapozás: 1-30 | 31-48




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2017
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998