udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2009
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 4 találat lapozás: 1-4
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Helymutató:

2004. szeptember 13.

1996-ban, a Bihar megyei Árpádon indult útjára az Erdőháti Napok rendezvénysorozat, amelyet azóta évente más-más település szervez. A hét végén Bélzerind adott otthont a kétnapos rendezvénynek, amely ifjúsági találkozóval indult. Másnap az istentiszteleten Tőkés László püspök hirdetett igét. Alapgondolata a református és a magyar közösségek megmaradása volt. Ujj János történész előadást tartott Rákóczi gyermek- és ifjúkora címmel. A felújított, zsúfolásig megtelt kultúrotthonban folytatódtak a rendezvények: a Körösmente Irodalmi Kör versműsort adott elő. Csanádi János és Fazekas József bemutatták Olosz Lajos: Percek közt virágok című, válogatott verseket tartalmazó kötetét. A nagyterem falain Szegedi János helybeli és Vajda Ildikó kisjenői amatőr festők munkáit lehetett megtekinteni. Fellépett a simonyifalvi Leveles felnőtt és a Pitypang gyermek népi táncegyüttes. /Balta János: Erdőháti Napok Bélzerinden. = Nyugati Jelen (Arad), szept. 13./

2004. október 1.

Az Arad megyei Kisjenő 1777-ben épült katolikus templomának idei templombúcsúján jelen volt Gyulay Endre szeged-csanádi püspök 17, több vallásfelekezetet képviselő pap és egyházi méltóság körében. Pántya Elemér helyi plébános hangsúlyozta, hogy a környék 12 településén már alig ezer katolikus él, de a mostani ünnepség is a szórványközösség élni akarását példázza. A szentmise után az Ifjúsági Házban a Csanádi János magyartanár vezette Körösmente Irodalmi Kör közreműködésével bemutatták Olosz Lajos Percek közt virágok című, válogatott verseket tartalmazó kötetét. A búcsúi bálon a tetszés szerint hozzájárulásból begyűlt pénzt a templom központi fűtésének felszerelésére fordítják. /Búcsúbál a templom fűtéséért. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 1./

2006. április 4.

Nem mindennapi jelenség, hogy valaki túl a kilencedik X-en adjon ki első kötetet. S talán még ritkább, ha az verseskönyv, mert a vers, mondják, az ifjak műfaja. Mézesné Kovács Eta, a Dérütötte avaron szerzője korán kezdte a versírást: a kötetbe felvett első 1926-ból való. Hosszú életében hű maradt a költészethez: a tavalyi évszámmal megjelent kötetben 2005-ben keletkezett vers is olvasható. A sok-sok évtized alatt keletkezett költeményeket Csanádi János ny. magyartanár és Mézes László, az unoka szerkesztette kötetté. Ezt mutatták be a hét végén három helyszínen. Az első Borosjenő, a születés, a gyermek- és ifjúkor helyszíne. A következő Arad, az arad-belvárosi református templom, ahol a nagyzerindi Tabajdi Károly Általános Iskola tanulói énekeltek, majd a Körösmente Irodalmi Kör három szavalója Mézesné Kovács Eta verseit adta elő – ugyanúgy, mint a harmadik helyen, Kisjenőn. Ez a három város volt az, amely meghatározta az egész életében verselő Mézesné Kovács Eta költészetét. /Jámbor Gyula: Három nap, három könyvbemutató. = Nyugati Jelen (Arad), ápr. 4./

2009. november 28.

Nádas és Körös völgyi, Ady-Goga túrával indult november 15-én a kolozsvári EKE Erdélyi kastélyok és várak című, négyrészesre tervezett tematikus túrasorozata. Magyarvista református kalotaszegi falu 1291-ben épült román stílusú templomának belső bútorzata és a díszítések is középkoriak, „Mózes széke” faragott, festett elemei 1400-ból, a feltárt freskórészletek is az 1500-as évek katolikus korszakából valók. A fából épített harangláb is 1760 óta áll eredeti formájában. Csucsán a kastélyt a Boncza család építtette, itt bonyolódott le Boncza Berta (Csinszka) és Ady Endre szerelmi idillje, mely házassággal végződött. Ady halála és Trianon után Boncza Berta felajánlotta Gogának a kastélyt, amit a költő megvásárolt. A Goga házaspárt a hegyoldalba épített mauzóleumban helyezték örök nyugovóra. A kastélykomplexumban működik a megye legnagyobb emlékmúzeuma. Pár éve a volt gazdasági épületben, az Ady házban volt még egy Ady szoba a költő személyi tárgyaival, kézirataival, no meg a Boncza kastélyból származó bútordarabokkal. Ma már a Goga múzeumban nem létezik semmi, ami Adyra utalna. Sebesváron már csak néhány fennmaradt vastag fal és az öregtorony emlékeztet az egykori végvárra. A gyalui kastély meglátogatására a prefektúra nem adott engedélyt a túrázóknak. /Dénes Gyula Zsombor: Erdély tájain – Kolozs megye kastélyai és várai túrasorozat. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 28./


lapozás: 1-4




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2017
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998