udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2009
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 142 találat lapozás: 1-30 | 31-60 ... 121-142
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Helymutató:

1993. szeptember 7.

A nehéz gazdasági helyzet ellenére sorra tatarozzák a templomokat, írta Herédi Gusztáv. A legnagyobb építkezések Illyefalván vannak. A vártemplomot tatarozták, a sarokbástyáiban szállodát rendeztek be, egy új épületegyüttesben tanácsterem, étkezde és kávézó is van. Új templom, imaház, paplak és harangláb épül Temesváron és Kőrösfőn, Magyarszováton, Detrehemtelepen, azután tataroznak Türében, Nagyváradon, Gyulafehérváron, Kolozsvárott. Kolozsváron a római katolikusok új templomot emeltek a Dónát-negyedben, rendbehozták a Szent Mihály templom plébániaépületét, a városban több protestáns templom épül. Parajdon óvoda épül /luxemburgi segítséggel/, renoválták Kolozsváron a Báthory, Brassai és Apáczai Csere középiskolákat, Nagyenyeden a Bethlen Kollégiumot. Gazdasági hasznú, magyar összefogású építkezésről nem tud beszámolni a cikkíró. /Herédi Gusztáv, Kolozsvár: : Építkező Erdély. = Magyar Nemzet, szept. 7./

1996. február 22.

Kolozsváron a Györkös Mányi Albert Emlékházban ülésezett az EMKE Kolozs megyei egyesülete. A megbeszélésen többen jelen voltak az országos elnökség tagjai közül is. Az EMKE rendszeresíteni fogja egy-egy régió magyar művelődési életének áttekintését. A Kolozs megyei /szórványba szorult/ közművelődési életnek van olyan kistája, például a Mezőség, ahol pang a magyar kulturális élet, visszaszorul a családba, a tévékészülék mellé. Ennek ellenére itt is van követendő minta, ilyen a vándorkönyvtárak működtetése. Ezeken a településeken tíz-tizenöt évvel ezelőtt még magyar nyelvű felsőtagozatok működtek. Virágzó művelődési élet a kalotaszegi falvakban, Kolozsváron és részben az Aranyos-Torda vidéken létezik. Kolozsváron Kiss Irén és társai fáradhatatlan munkája eredményeképpen erős honismereti kör működik. A Kolozs megyei művelődési élte műkedvelő központú. Az elérhető csúcsot Mákófalva színjátszói jelzik, akik már megjelentek a budapesti színpadokon, ezenkívül kétszer voltak Angliában is. Ferencz László tiszteletes előterjesztette a Kőrösfői Emlékpark tervét: a református egyház tulajdonában levő templomkertben szabadtéri színpadot építenek, itt tartják évente a Vasvári Napokat, itt hozzák létre egy erdélyi személyiségek szoborpanteonját. Mindezt a Pro Kőrösfő Alapítvány akarja felkarolni. /Háromszék (Sepsiszentgyörgy), febr. 22./

1996. július 5.

Júl. 5-e és 7-e között tartották meg a Vasvári Napokat, amelyet a kőrösfői RMDSZ szervezett a Rákóczi és a Bocskai Szövetség támogatásával. A rendezvénysorozat keretében a százhetven éve született Vasvári Pálra emlékeztek. Az idei Vasvári Napok fő célja a történelmi tényekre támaszkodva tisztázni az egyre nagyobb indulatokat kiváltó ellentmondásokat, amelyet hűen tükröz a kortárs koronatanú, Avram Iancu és a mai hatalom hangadójának egyik kijelentése. Avram Iancu 1849 novemberében az osztrák kormánynak küldött jelentésében a júliusi csatát "Fintinele-i mészárlásnak" nevezi. Saját veszteségei: négy halott és tizenkét sebesült. Petre Turlea a képviselőház ülésén 1995. október elején azt állította, hogy az "RMDSZ teletömte az országot gyilkosok emlékműveivel...", mint például "az 1848-ból ismert Vasvári Páléval, a véres zászlóaljak megalapítójáéval, aki negyvenezer román haláláért felelős..." - A Vasvári Napokat júl. 5-én Nagyváradon Tőkés László püspök nyitotta meg, a város piacterén a Rákóczi-csapat 1849. ápr. 27-i zászlóavatására emlékeztek. Okos Márton emlékezett a Rákóczi-csapatra, majd a Zika Klára, a Magyarok Világszövetsége főmunkatársa által elkészített zászlók felszentelése következett. A Rákóczi-csapatra emlékezők között volt Vasas Samu, a Kalotaszeg folyóirat, Kudor István a Pro Kalotaszeg Alapítvány nevében. Kalotaszegen, Magyarvalkón folytatódott az ünnepség, júl. 6-án tartották a millecentenáriumi ünnepséget, ahol emlékoszlopot - kopjafát állítottak az 1848-as szabadságharc kiemelkedő személyiségének, Vasvári Pálnak. A kopjafa Kudor István /Bánffyhunyad/ munkája. A kopjafa állításánál többen mondtak beszédet, majd a kalotaszegi népviseletbe öltözött fiatalok műsorát láthatta a közönség, ezután koszorúztak a kopjafánál. A Vasvári-ünnepség Kőrösfőn folytatódott, ahol dr. Péntek János kolozsvári egyetemi tanár megnyitója után dr. Egyed Ákos történész /Megbékélési kísérletek, tragikus összeütközések 1848-49-ben/, Zika Klára, a Magyarok Világszövetsége főmunkatársa /Vasvári emberi, nevelő példája az ifjúság előtt/ és dr. Kreczinger István, a Bocskai Szövetség elnöke tartott előadást. Júl. 7-én Kőrösfőn megkoszorúzták a budapesti Székely Kör támogatásával 1995-benn felavatott kopjafát, amelynek felállítása ellen több feljelentés érkezett a bíróságra, több eljárás folyt, eddig azonban a négy feljelentő elvesztette a pert. /Szabadság (Kolozsvár), júl. 8., Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 10./

1996. szeptember 29.

Kolozs megyében folytatódtak a választási kampánygyűlések. Szept. 29-én Bánffyhunyadon és Kőrösfőn Eckstein-Kovács Péter szenátorjelölt, Kónya-Hamar Sándor és Mátis Jenő képviselőjelölt találkozott a választókkal. Ugyanezen a napon Magyarvistán és Türén Újvári Ferenc és Papp Judit képviselőjelöltek, Tordatúron Buchwald Péter szenátor képviselőjelöltekkel vett részt választási gyűlésen. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), okt. 1., 877. sz./

1996. október 27.

Megpezsdült Kőrösfő közösségi élete. Az egy éve felállított Vasvári-emlékoszlop miatti hivatalos ellenkezés, a felállítás miatt az RMDSZ perbe fogása, továbbá az, hogy a falu élére Ferencz László tiszteletes került, aki részt vállal a faluközösség építésében, mindez összefogta Kőrösfő lakóit. Megszervezték a falutalálkozót, meghívták a faluból elszármazottakat. A falutalákozón /okt. 26-27/ ünnepelték Kőrösfő első írásos említésének 720. évfordulóját. Okt. 26-án a művelődési otthonban tartott előadást Péntek János kolozsvári nyelvészprofesszor, Kőrösfő fia és Sebestyén Kálmán, aki kőrösfőiek nemzedékét nevelte tanárként-igazgatóként, jelenleg Magyarországon él. Az előadások után hajnalig tartó mulatság következett. Okt. 27-én a református templomban gyűlt össze az ünneplő sokaság, ahol Kovács Kurucz János ismertette a kőrösfői egyház és templom történetét. Az elszármazottak kérésére megalakították a Kőrösfői Baráti Társaságot, majd leleplezték a templom közkertjének mészkőfalán a Kiss Gergely által készített emléktáblát ezzel a felirattal: "896-1276-1996. Ezen emléktábla állíttatott Kőrösfő első írásbeli megemlítésének 720. évfordulóján. A honfoglalás utáni 1100. esztendőben. Anno Domini: 1996. október 27." Ünnepi istentisztelet, közös ima, majd a templomkerti szeretetvendégség tette teljessé az ünnepet. /Miklós László: Kőrösfői Riszeg alatt. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 2-3., Szabadság (Kolozsvár), okt. 29./

1998. január 19.

Gheorghe Funar kolozsvári polgármester perrel fenyegetőzik. Eljárást kell indítani azok ellen, akik a községek elmagyarosításával foglalkoznak, mondta. A Kolozs megyei Szentlászló, Kőrösfő és Szék azért magyarosodott el, mert a hajdani magyar uralom idején használt elnevezéseket elevenítették fel, állapította meg. Azokat kell letartóztatni, sürgette Funar, akik RMDSZ-vezetőként felelősek ez ügyben. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 19./

1998. március 25.

Kőrösfőn diavetítéssel egybekötött könyvbemutatót tartottak: Erdélyért Budapesttől Párizsig. Okos Márton számolt be az 1600 kilométeres gyalogútról, amelyet Juhos Gáborral tett meg, tiltakozásul a Ceauasescu-rendszer falurombolása ellen. A könyvet a Tekintet Alapítvány adta ki. /Szabadság (Kolozsvár), márc. 25./

1998. május 4.

A Pro Kalotaszeg Kulturális Egyesület és a jegenyei katolikus plébánia idén is megrendezte a hagyományos Ríszeg-tetői ünnepséget. A rossz időjárás miatt kénytelenek voltak Kőrösfő művelődési házában megtartani a rendezvényt. Jegenye a protestáns Kalotaszegen az egyetlen katolikus falu. A két vallás hívei között az összekötő kapocs Kájoni János, a 17. századi erdélyi művelődési élet kiemelkedő személyisége, ferences szerzetes, tudós, zeneszerző, író, aki által összegyűjtött zsoltárokat mind a katolikusok, mind a reformátusok éneklik. Dr. Czirják János érseki helynök Kájoni János életútját ismertette. A jegenyeiek saját szülöttüknek tekintik, de Domokos Pál Péter Kájoni-kutató szerint családja Kiskályánról került át Jegenyére. Harmadik alkalommal osztották ki a Pro Kalotaszeg-díjakat azoknak, akik hozzájárultak Kalotaszeg fejlesztéséhez. Az idei díjazottak között van Pécsi L. Dániel /Budapest/, aki elkészítette Jegenye címerét. Emlékplakettet kapott Okos Márton, a Budapesttől Párizsig Erdélyért című kötet szerzője. Május 2-án ünnepélyesen felavatták Jegenyén a Pálffy Árpád /Csíkszereda/ szobrászművész tervezte Kájoni János emléktáblát, Benedek Domokos, a ferences rend tartományfőnöke mondott beszédet. Este ünnepi hangversenyt tartott a Kecskés Együttes, Petrás Mária népdal-, Kuncz László operaénekes és Szabó András előadóművész. /Szabadság (Kolozsvár), máj. 4./

1998. május 12.

A kőrösfői találkozónak több évtizedes hagyománya van, mondta el Okos Márton, aki kalotaszentkirály-zentelki, 1988 óta él Magyarországon. Amint mondani szokta: Zágontól Miklósfalváig mindenütt otthon érzem magam. Elkezdődött a kalotaszegi falvak kulturális felemelkedése. Az első általuk szervezett rendezvény Kalotaszentkirály-Zentelkén volt 1994-ben, amikor Ady-emlékművet állítottak a faluban. 1995-ben Kőrösfőn Vasvári emlékmű következett. Idén Jegenyén tartották a Kájoni János-ünnepséget. Erre szerették volna meghívni Paskai László érseket is, aki azonban a meghívást finoman elutasította: más országról, más egyházmegyéről van szó, az illetékesekhez kell fordulni. Ezután Várszegi Asztrikot keresték meg, aki elvállalta a meghívást, ugyanúgy Jakubinyi György érsek is. Végül azonban hivatali teendői miatt nem tudtak eljönni. Pécsi Dániel heraldikus elkészítette több falu címerét. Idén még öt másik kalotaszegi falu címeravatását tervezik, májusban Bánffyhunyadon, júliusban Kőrösfőn és Magyarvalkón, augusztusban Kalotaszentkirály-Zentelkén, októberben pedig Zsobokon. /Beszélgetés Okos Mártonnal. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 12./ Okos Márton Erdélyért Budapesttől Párizsig című könyvében emlékezik arra, amikor 1989-ben Juhos Gáborral Párizsig gyalogolt, tiltakozva a Ceausescu-rezsim faluromboló politikája ellen. Okos Márton a Mocsáry Alapítvány munkatársa. /Erdélyi Napló (Nagyvárad), máj. 12./

1999. január 6.

Petrás Mária diószéni csángó család sarja, román emberhez ment feleségül. Brassóban a népi művészeti iskolában is tanult. 1989-re testvérei már Erdélybe költöztek, őt is hívták Sepsiszentgyörgyre, meg is érkezett, majd egy csángó csoporttal Budapestre ment Domokos Pál Péter köszöntésére. Felfigyeltek rajzaira és a Nemzetközi Előkészítőbe került, ahonnan felvételizett az Iparművészeti Főiskolára. 40 évesen kiváló eredménnyel nyerte el a diplomát, kitüntetéssel végezte az ezt követő egy éves mesterképzőt. Petrás Mária Budapesten letelepedett. Budán, a Szentháromság téren nemrég megnyílt tárlata a 25. Munkái templomokban is megtalálhatók: Bükkzsérc, Epöl, Csucsa, Magyarvalkó, Kőrösfő, Jegenye, Kémer és Déva. Szülőfaluja templomának is felajánlotta egyik munkáját, de az ottani papok nem tartottak rá igényt. /Sylvester Lajos: Csángó művész Budapesten. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), jan. 6./

1999. március 15.

Márc. 15-ét Erdély sok magyarlakta településén megünnepelték. Kolozsváron az előző napon megkezdődtek az emlékezések, márc. 15-én pedig az Állami Magyar Színházban tartottak ünnepi előadást, a szónok Kónya-Hamar Sándor képviselő volt. Kalotaszeg templomaiban is megemlékeztek az évfordulóról, Kőrösfőn a Vasvári-emlékműnél koszorúztak. Szilágysomlyón és Szilágycsehen is emlékeztek, Nagyenyeden Egyed Ákos mondott beszédet. /Szabadság (Kolozsvár), márc. 16./

1999. július 5.

Júl. 3-án és 4-én Vasvári-emléknapokat tartottak Kalotaszegen. Vasvári Pál halálának 150. évfordulóján. Kőrösfőn a köszöntő beszédeket követően Tőkés László püspök átvette a Pro Kalotaszeg Kulturális Egyesület díját, a Vasvári kopjafa kicsinyített mását. A kitüntetést átadó Péntek László, a helyi RMDSZ és a kulturális egyesület elnöke hangsúlyozta: a püspöknek kiemelkedő érdemei vannak kiállásáért Kalotaszeg, ezen belül Kőrösfő népének kezdeményezései mellett, a Vasvári kopjafa létrehozását illetően. A vendégek ezt követően Magyarvalkóra mentek, ahol a Tőkés László püspök istentiszteletét hallgathatták meg. A kultúrotthonban Kit tud többet Vasvári Pálról és az 1848-49-es forradalomról című történelmi vetélkedőt rendeztek. Átadták a Népszabadság című budapesti napilapnak a második, kicsinyített kopjafadíjat azért a jelentős anyagi támogatásért, amit a lap a Pro Kalotaszeg Kulturális Egyesületnek nyújtott az emlékmű felállításához. A Körösfői Rákóczi Ballada-csoport Körösfői Riszeg alatt című ünnepi műsora tovább emelte az est hangulatát. Július 4-én Ferenc László, a helyi református lelkész, kalotaszegi esperes istentisztelete után a közönség a kopjafa előtti téren hallhatta az ünnepi beszédeket. Koszorút helyeztek el a kopjafánál a helyi és a megyei RMDSZ, az ünnepséget szervező polgármesteri hivatal és kulturális egyesület, a kolozsvári magyar főkonzulátus és számos más vendég részéről. Az ünnepségen átadták a Szabadság szerkesztőségének szánt díjat, amelyet Makkay József főszerkesztő-helyettes vett át. Péntek László hangsúlyozta: a Szabadság határozottan kiállt a Vasvári Pál kopjafa felállítását követő törvényszéki meghurcoltatás során a szervezők, és a faluközösség mellett, mindig támogatta e közösség törekvéseit. /Kisréti Zsombor: A Szabadság szerkesztőséget is kitüntették Vasvári-ünnepség Kalotaszegen. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 5./

1999. július 5.

Júl. 3-án és 4-én Vasvári-emléknapokat tartottak Kalotaszegen. Vasvári Pál halálának 150. évfordulóján. Kőrösfőn a köszöntő beszédeket követően Tőkés László püspök átvette a Pro Kalotaszeg Kulturális Egyesület díját, a Vasvári kopjafa kicsinyített mását. A kitüntetést átadó Péntek László, a helyi RMDSZ és a kulturális egyesület elnöke hangsúlyozta: a püspöknek kiemelkedő érdemei vannak kiállásáért Kalotaszeg, ezen belül Kőrösfő népének kezdeményezései mellett, a Vasvári kopjafa létrehozását illetően. A vendégek ezt követően Magyarvalkóra mentek, ahol a Tőkés László püspök istentiszteletét hallgathatták meg. A kultúrotthonban Kit tud többet Vasvári Pálról és az 1848-49-es forradalomról című történelmi vetélkedőt rendeztek. Átadták a Népszabadság című budapesti napilapnak a második, kicsinyített kopjafadíjat azért a jelentős anyagi támogatásért, amit a lap a Pro Kalotaszeg Kulturális Egyesületnek nyújtott az emlékmű felállításához. A Körösfői Rákóczi Ballada-csoport Körösfői Riszeg alatt című ünnepi műsora tovább emelte az est hangulatát. Július 4-én Ferenc László, a helyi református lelkész, kalotaszegi esperes istentisztelete után a közönség a kopjafa előtti téren hallhatta az ünnepi beszédeket. Koszorút helyeztek el a kopjafánál a helyi és a megyei RMDSZ, az ünnepséget szervező polgármesteri hivatal és kulturális egyesület, a kolozsvári magyar főkonzulátus és számos más vendég részéről. Az ünnepségen átadták a Szabadság szerkesztőségének szánt díjat, amelyet Makkay József főszerkesztő-helyettes vett át. Péntek László hangsúlyozta: a Szabadság határozottan kiállt a Vasvári Pál kopjafa felállítását követő törvényszéki meghurcoltatás során a szervezők, és a faluközösség mellett, mindig támogatta e közösség törekvéseit. /Kisréti Zsombor: A Szabadság szerkesztőséget is kitüntették Vasvári-ünnepség Kalotaszegen. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 5./

1999. július 6.

Ötödik alkalommal rendezték meg Körösfőn és Magyarvalkón a Vasvári Pál-emlékünnepséget. A Magyarok Világszövetsége által készített és Kalotaszeg népének adományozott Rákóczi Szabadcsapat zászlajának pontos mását Tőkés László püspök, Gulácsy Lajos lelkész, a kárpátaljai református egyházkerület volt püspöke, valamint Mészáros István, a Tiszán inneni református egyházkerület püspöke szentelték fel Nagyváradon. Az ünnepség keretében júl. 3-án a körösfői Rákóczi Balladacsoport hatalmas sikerrel adta elő műsorát. Egy könyv is megjelent Vasvári Pállal kapcsolatban, egy történelmi kisregény. Okos Márton rengeteg adatot gyűjtött össze, a Vasvári Pál Társaság tiszavasvári szervezete térítésmentesen végezte el a szerkesztést és a nyomdai munkálatokat. /A Vasvári-ünnepségek margójára. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 6./

1999. július 20.

Péntek László Akiket Kalotaszeg nem feled /alcíme: In memoriam Vasvári Pál 1849. július 6./ című könyvét a szabadsághős halálának 150. évfordulója alkalmából jelentette meg a Vasvári Pál Társaság és a Pro Kalotaszeg Kulturális Társaság. /Akiket Kalotaszeg nem feled. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 20./ Péntek László, a bánffyhunyadi Pro Kalotaszeg Kulturális Egyesület elnöke e könyvecske megírásával újra bizonyságát adja szülőföldje iránti szeretetének. Akik ismerik az említett emlékmű sorsát, tudják azt is, hogy ezelőtt öt évvel a bánffyhunyadi és kőrösfői RMDSZ-szervezetek, valamint a Pro Kalotaszeg Alapítvány képviselői többször álltak a kolozsvári törvényszék előtt, koholt vádak miatt, amelyeket a kopjafa ellenségei tettek le írásos formában a Kolozs megyei törvényszék asztalára. A kis emlékfüzet a `48-as hős utolsó napjait próbálja rekonstruálni, azt a csatát, amelyben Vasvárit - aki különben éppen Avram Iancuhoz igyekezett békét kötni - a mócok négyszáz bajtársával együtt lemészárolták. /Akiket tényleg nem felejtenek el. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), júl. 20./

1999. szeptember 23.

Kalotaszentkirály, Inaktelke, Nyárszó, Bánffyhunyad, Kőrösfő... A Horváth Béla Stúdiószínpad /Kolozsvár/ műkedvelő színjátszói elkezdik újabb "évadjukat". Ne értse félre című, zenés kabaréjukkal az elmúlt évek során már bejárták Kolozs megyét, és a környező megyék több településére is eljutottak. Előadásaik fő helyszínei az elfelejtett magyar települések, ahol igen kevés azoknak a "megszállottaknak" a száma, akik egy-egy ígéretesebb előadás kedvéért bejönnek Kolozsvárra. /HBS Kalotaszegen. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 23./

1999. október 8.

Október 6-ra emlékezve történt a nagycsaládos ház alapkő-letétele a mezőségi Vicén. Patrubány Miklós kezdeményezésére Reményforrás néven a Magyarok Világszövetségének Erdélyi Társasága (VET) és a Házat-Hazát Alapítvány 13 + 1 háznak alapkőletételét, illetve felszentelését határozta el a Kárpát-medence területén. A 150 évvel ezelőtt kivégzett Batthyány Lajos gróf és a 13 aradi vértanú emlékére nagycsaládos házakat építenek. Az egyik ezredvégi nagycsaládos ház Vicén fog felépülni egy év alatt. Ugyanazon időben, szerte a Kárpát- medencében másik 12 ház alapkövét tették le. Ezek a következők: 1. Madéfalva, 2. Székelyudvarhely, 3. Nyárádszereda, 4. Vice, 5. Kőrösfő - Erdélyből; 6. Magyarkanizsa, 7. Zenta - Vajdaság; 8. Tiszaladány, 9. Petőfibánya, 10. Bükkösd, 11. Bakonya, 12. Zalaegerszeg - Magyarországon. - A 13. ház Aradon lesz felépítve, a 14. pedig a Pest megyei Verőcén. A vicei alapkőletétel ünnepi szónoka Gergely István csíksomlyói plébános, a VET országos tanácsának tagja, a Julianus Alapítvány tiszteletbeli elnöke és dr. Buzogány Dezső kolozsvári lelkész, teológiai tanár, a VET alelnöke volt. /Tóthpál Tamás: Ezredvégi nagycsaládos ház alapkőletétele Vicén. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 8./

1995. október 3.

A román sajtóban több támadó cikk jelent meg a Vasvári Pál-emlékmű felállítása miatt. Eugen Goia szohodoli ortodox pópa a gyulafehérvári Unirea lapban "A Mócföldön, Kőrösön a magyar politikusok által felállított emlékművet nem tűri el a föld" címmel égig magasztalta a mócok vezéreinek tetteit, Horea. Closca, Crisan, Avram Iancu érdemeit, majd Vasvári Pált és hadseregét ócsárolta. Szerinte az emlékmű merénylet a román nép valódi történelme ellen. Valójában 1848-ban ezen a vidéken Abrudbánya, Zalatna, Magyarigen, Boroskrakkó, Verespatak, Sárd nagyszámú magyarságát halomra gyilkolták - nem Vasvári csapatai. Egyetlen éjszakán, 1849 januárjában Nagyenyed 700 védtelen magyar lakosát ölte meg Axente Sever csapatával, Avram Inacu katonái a védtelen Felvincet felperzselték, magyar lakossága földönfutó lett. Axente Severről városnegyedet, iskolát neveztek el, majd 1993-ban szobrot emeltek Nagyenyeden, gaztettei színhelyén. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 3./ A Vasvári Pál-emlékművet júl. 9-én állították fel Kőrösfőn: 1412. sz. jegyzet.

1995. november 28.

Tovább duzzadt a kőrösfői Vasvári Pál-emlékoszlop körüli botrány. Az ügyben eddig négy tárgyalás zajlott le: a megyei tanács kihágási jegyzőkönyvet állított ki Kovács László polgármester ellen, mert nem bonttatta le a kopjafát, és Péntek László kőrösfői RMDSZ-elnök ellen, amiért a kopjafa-állítást megszervezte. Ezeket a jegyzőkönyveket később a bíróság megsemmisítette. A harmadik perben a kőrösfői helyi tanács kérte a bíróságot, kötelezze az RMDSZ-t a kopjafa lebontására. Nov. 24-én volt az első tárgyalás, a következőt januárra tűzték ki. A negyediket a prefektúra indította: kötelezzék a községi tanácsot az emlékmű lebontására. Első fokon a megyei törvényszék jóváhagyta a prefektúra kérését. Az ítélet nem jogerős, a községi tanács fellebbezést nyújtott be. /Szabadság (Kolozsvár), nov. 28./

1995. július 9.

Kőrösfőn júl. 8-9-én rendezték meg a Vasvári Pál Napokat. Az első napon dr. Imreh István, dr. Csetri Elek, dr. Egyed Ákos, a Magyarországról érkezettek közül pedig Zétényi Zsolt és Zika Klára tartott előadást az 1848/49-es szabadságharcról, valamint Vasvári Pálról. Másnap ünnepélyesen leleplezték a Vasvári Pál emlékművet, ahol beszédet mondott többek között Molnos Lajos, az RMDSZ Kolozs megyei elnöke, Zika Klára, a Magyarok Világszövetsége részéről, Kónya Hamar Sándor képviselő. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 13./ Az emlékmű egy kopjafa, rajta Vasvári Pál-plakett.

2000. október 25.

A Nyílt Társadalomért Alapítvány által finanszírozott Hunyad-Kőrösfő mikrorégió integrált gazdasági-szociológiai fejlesztése című projekt keretében elkészült és megjelent Kalotaszentkirály-Zentelke, Kőrösfő, Székelyjó (Săcuieu) és Kiskalota három - román, magyar és angol - nyelvű turisztikai monográfiája. A kötet a Román Falvak Országos Társulása és a Rajka Péter Vállalkozó Társaság együttműködésének eredménye. /Megjelent Bánffyhunyad-Kőrösfő vidékének turisztikai monográfiája. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 25./

2000. október 27.

A Fejér megyei küldöttség polgármesterei látogatták Kolozs megye különböző településeit. Fejér megyei képviselői Kőrösfőre, Szamosújvárra, Tordaszentlászlóra Járavizére, Székbe látogattak, okt. 27-én további községekbe kalauzolják el őket. /Szamosújváron a Fejér megyeiek. Községeket látogatnak a magyarországi polgármesterek. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 27./

2000. november 1.

Régi fényében pompázik a kőrösfői református templom. Alig hatvan nap alatt sikerült a templomot teljesen felújítani, így jövőre csak kőfal restaurálása maradt. A templom felújításának tiszteletére okt. 29-én ünnepi hálaadó istentiszteletet tartottak, dr. Csiha Kálmán püspöke hirdette az igét. Ferencz László lelkipásztor, a kalotaszegi egyházmegye újraválasztott esperese beszámolt a munkálatokról. /Péntek László: Alig hatvan nap alatt felújították a református templomot. Kőrösfő. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 1./

2000. november 20.

Nov. 20-án, az államalapítás ezeréves évfordulójára emlékezve emléktáblát lepleztek le Magyarvalkón, a református templomban a magyarországi Rákóczi Szövetség vezetőségi tagjai, valamint Péntek László, a kőrösfői Rákóczi Kultúregylet elnöke. Pécsi. L. Dániel elnökségi tag elkészítette Magyarvalkó címerét. A Rákóczi Szövetség a felvidéki és kárpátaljai magyarok kulturális-érdekvédelmi szervezeteként működött, idén viszont olyan módosulás történt az alapszabályzatban, miszerint minden határon túli magyar kulturális képviseletét kívánja felvállalni. Ennek jegyében alakítják meg a Rákóczi Szövetség kalotaszegi szervezetét. Magyarvalkón ifjúsági vetélkedőt tartottak II. Rákóczi Ferenc életéről. /Salamon Márton László: Millenniumi emléktáblát lepleztek le Magyarvalkón. Rákóczi-napokra virradtak fel Kalotaszegen. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 20./

2000. február 5.

Az RMDSZ kőrösfői szervezete tiltakozott a bánffyhunyadi bíróság mellett működő ügyészség véleményezése ellen, miszerint a község kétnyelvű helységnévtábláit el kell távolítani. Ezeket a táblákat a törvénynek megfelelően helyezték el. /Tiltakozik Kőrösfő. A kétnyelvű helységnévtáblákat a törvénynek megfelelően helyezték el. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 5./

2000. február 16.

Febr. 15-én a Kolozs megyei Építkezési Felügyelőség képviselői a kőrösfői Vasvári-kopjafa eltávolítására szólították fel Antal Jánost, Kőrösfő polgármesterét. A felügyelők arra az 1996-ban kibocsátott törvényszéki ítéletre hivatkoztak, amely annak idején elrendelte a Vasvári-kopjafa lebontását. Kijelentették, hogy ellenkező esetben komoly pénzbüntetésre számíthatnak. Inkább lemondok polgármesteri tisztségemről, minthogy meggyőződésemmel ellentétesen cselekedjem- jelentette ki Antal János. Eckstein-Kovács Péter elmondta, hogy a felszólítás jogi háttere számára egyelőre nem világos. Emlékeztetett arra, hogy korábban Gheorghe Funart felszólították, távolítson el néhány szobrot Kolozsváron. /Újból támadják a Vasvári-kopjafát. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 16./

2000. február 24.

A Magyarok Világszövetsége Erdélyi Társasága megdöbbenéssel értesült arról, hogy mialatt a romániai vállalatok felelőtlen magatartása miatt ország-világ a ciánszennyeződésre figyel, a sovén erők újabb magyarellenes akciókat hajtanak végre. Kolozsváron már alig van magyar utcanév és egyéb magyar felirat, eltávolították a megyében törvényesen kihelyezett kétnyelvű helységnévtáblákat. A kétnyelvű feliratokat továbbra is őrző települések polgármesterei ellen pedig újabb atrocitás készül. Újabb támadást indítottak a kőrösfői Vasvári-kopjafa ellen, mialatt az RMDSZ részvételével működő román kormánykoalíció külügyminisztere Európában Románia uniós csatlakozásáról tárgyal" - áll a felhívásban. A Magyarok Világszövetségének Erdélyi Tanácsa jogtiprónak tartja ezt a magatartást, mely egy ártatlan kopjafa ellen koholt nevetséges vádak alapján ismét belegázol az erdélyi magyarság önérzetébe. A VET a következő felhívással fordul az MVSZ Országos Tanácsaihoz, a VET Világtanácsához és a világon bárhol élő önkormányzati képviselőkhöz: városaikban, lakóhelyükön, munkahelyükön kezdeményezzék a kőrösfői Vasvári-kopjafa örökbefogadását. /Fogadják örökbe a kőrösfői Vasvári-kopjafát! - szorgalmazza a VET. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 24./

2000. március 7.

1994-ben alakult meg Kőrösfőn a Rákóczi Balladacsoport, énekelni szerető tehetséges fiatalokból. 1997-ben tánccsoporttá bővült a csoport. Péntek László kőrösfői RMDSZ-elnök, a kis csapat vezetője elmondta, hogy önkormányzati segítséggel több alkalommal sikerült magyarországi meghívásoknak eleget tenniük, illetve Kalotaszeg különböző településein fellépniük. Idén meghívták őket Budapestre, Pilvax kávéházba, ahol majd Göncz Árpád köztársasági elnök átnyújtja az idei Vasvári Pál-díjat egy magyarországi sajtókiadványnak. /Ezt a díjat az elmúlt három évben a Népszabadság kapta meg./ Másnap, március 15-én a dalosok Tiszavasváriban Vasvári Pál egészalakos bronzszobrának leleplezésén vesznek részt. Május közepén háromnapos nemzetközi néptánctalálkozó következik szintén Tiszavasváriban, ezt követően augusztusban háromnapos turné Sásdon és környékén, majd a budapesti Székely Ház meghívására egyhetes turné a magyar főváros környékén. /K. E.: Csendben virágzik a Rákóczi Balladacsoport. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 7./

2000. április 22.

Dr. Szabó Bálint /Kolozsvár/, az Erdélyi Műemlékrestaurátorok Egyesületének elnöke, a Transylvania Trust Alapítvány ügyvezető igazgatója a Kárpát-medencei műemlékvédelem egyik legelismertebb alakja. Elmondta, hogy most már vannak támogatóik, így például az angliai Institute for Historic Building Conservation eddig körülbelül 50 ezer dollárt költött tíz erdélyi szakmunkás angliai képzésére, de támogatja munkájukat a román Művelődési Minisztérium, a román Területfejlesztési Minisztérium, a magyar Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma. Szabó Bálint nyugdíjasként teljes energiáját erre a nemes célra fordíthatja. Melléjük szegődött néhány idősebb nagytudású építész szakember, illetve sok fiatal. Maksay Ádám, Kirizsán Imola, Furu Árpád, Makay Dorottya mind a tanítványai voltak. Az EMKE és a Kelemen Lajos Műemlékvédő Társaság tulajdonában levő Kós-házban rendezkedtek be. - Az Erdélyi Műemlékek kiadványsorozatuk 31 magyar nyelvű füzete az Utilitas Könyvkiadónál jelent meg. -Balogh Ferencet a közvélemény leginkább a Kelemen Lajos Műemlékvédő Társaság elnökeként ismeri. Pedig sok más tisztséget is betölt. A Kelemen Lajos Műemlékvédő Társaság /KLMT/ 1990. január 21-én alakult meg. Ez a társaság egy jogi védelmű szellemi mozgalom. Tematikus konferenciákat rendeztek az egyházakkal, majd az önkormányzatokkal. A KLMT elődokumentációkat készített Erdőddel, Aranyosmeggyessel, Kőrösfővel, az aradi Szabadság-szoborral kapcsolatban. A KLMT egyik célkitűzése a kolozsvári főtér együttesének világörökséggé való nyilvánítása, de ez eddig nem sikerült. A világörökségi lista csak úgy bővíthető, ha a tulajdonosország kormánya hivatalosan kéri azt. Ezt nem tudták elérni. /Találkoztam sikeres erdélyi magyarokkal Elsődleges az önbizalomteremtés! = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 22./

2000. május 8.

Máj. 6-án megrendezték az évtizedes hagyománnyal rendelkező ríszegtetői ifjúsági találkozót. A majálist a Pro Kalotaszeg Kulturális Egyesület, a Kőrösfői Rákóczi Kultúregylet és a Kós Károly Kulturális Egyesület szervezte. Fekete Károly tanító egyike azoknak, akik 1989 előtt is oroszlánrészt vállaltak a ríszegtetői majálisok megszervezésében. Elmondta, hogy 1956 májusában szervezték meg először a kőrösfői, sárvásári, magyarbikali, nyárszói, zsoboki, bánffyhunyadi iskolások találkozóját. Sajnos, néhány évig politikai okokból szünet következett. 1990 után újból megrendezhették a májusi találkozókat. A majális egyik fénypontja a népdalvetélkedő, díjazták a kalotaszentkirályi, a zsoboki és a kolozsvári népdalcsoportokat is. /Majális a kőrösfői Ríszeg alatt. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 8./


lapozás: 1-30 | 31-60 ... 121-142




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2017
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998