udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2009
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 19 találat lapozás: 1-19
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Helymutató:

1992. szeptember 20.

Középajtán szept. 20-án avatják fel a falu nagy szülöttje, Benkő József /1740-1814/ történettudós, botanikus mellszobrát, Petrovits István /Sepsiszentgyörgy/ alkotását. A szobrot a szintén Középajtán született, Kanadában élő Pusztai Péter grafikusművész állíttatta. /Szabadság (Kolozsvár), szept. 18./

1993. október 15.

Nemes Antal, az RMDSZ sepsiszentgyörgyi elnöke elmondta, hogy érvényt szereztek a Kovászna megyei prefektus rendeletének /román iskolákat kell indítani mindenütt/. Összesen öt helyen indítottak új román tagozatot: Nagyajtán egy hetedikes tanulónak indult román osztály, Középajtán két tanulónak, Szentkatolnán négy tanulónak, mind a négyen moldvai cigányok, Kézdimartonoson három tanuló (közülük ketten magyarok) miatt létesítettek román osztályt, Málnásfürdőn egy alsótagozatos csoportot állítottak fel. /Botos László: Egyfős osztály is indult. = Új Magyarország, okt. 15./

1998. március 27.

Márc. 27-én Puskás Bálint szenátor és Tamás Sándor képviselő Nagybaconban találkoztak Demeter Józseffel, a község polgármesterével, akivel a település aktuális gondjairól tartottak megbeszélést, majd délután Szárazajtán, az iskola épületében falugyűlésen vettek részt. Itt nagyszámú érdeklődő jelenlétében a földtörvény, a haszonbérleti törvény, valamint a föld adásvételét szabályozó rendelkezések témakörében folyt eszmecsere, amelynek során a törvények ismertetése mellett a szárazajtaiak sajátos gondjairól, a termőföldek tagosításáról, a vadkárokról, a telefonhiányról és a járhatatlan utakról is szó esett. Terítékre került a községből nemrég elköltözött körorvos és az egészségügyi középkáder hiánya is. Megállapítást nyert, hogy a felvetett kérdésekre jórészt helyi szinten lehet és kell megoldást találni. A tagosítást például a falu többségének akaratával látják megoldhatónak, hiszen a közel tízezer parcellát enélkül lehetetlen rendesen megművelni. A részvevők elmondták, évek óta ez az első eset, hogy parlamenti képviselők látogattak el a faluba. Ugyanaznap este Puskás Bálint és Tamás Sándor Középajtán is részt vettek falutalálkozón, ahol szintén a földtörvény gyakorlati alkalmazásának kérdéseire keresték a helybeliekkel közösen a választ. Elhangzott, hogy a környék földproblémáinak zöme megoldódna, ha a nagyajtai állami gazdaságot mihamarabb felszámolnák és a gazdaság által használt földterület visszakerülne a jogos tulajdonosokhoz. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), márc. 31., 1238. sz./

2003. március 25.

Pap Géza, az Erdélyi Református Egyházkerület püspöke márc. 16-án Középajtán hálaadó istentiszteletet tartott a templom teljes felújítása alkalmából. Nagy Károly, az Erdővidéki Református Egyházmegye esperese köszöntötte az ünneplő gyülekezetet, majd T. Berszán István, az egyházközség lelkipásztora felelevenítette a templom történetét. Nagy József főgondnok szólt a népesség fogyatkozásáról és a több tucat lakatlanul álló házról. /(H.): A püspök Középajtán. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), márc. 25./

2003. november 13.

Kisgyörgy Zoltán kimutatást vezet a háromszéki településekről készült, készülő, kéziratban vagy nyomtatásban megjelent-megjelenő falumonográfiákról. Most a Gáspár-féle köpeci monográfiáról adott hírt. Gáspár József (1899-1989) református kántortanító, helytörténész az 1960-as évek elején összegyűjtötte Köpec bányászfalu és a vele szomszédos Miklósvár történetére vonatkozó adatokat. A rendszerváltás után az unokák fénymásolatot készítettek nagyapjuk monográfiájáról, a vaskos kéziratot, a nagyapa szép gyöngybetűivel, hét kötetbe szerkesztették, helytörténeti bibliográfiaként megőrzés végett a köpeci református egyháznak és a falu iskolájának adták. Egy példányt a sepsiszentgyörgyi Székely Nemzeti Múzeumnak, egyet pedig dr. Egyed Ákos történésznek ajándékoztak. A Gáspár unokák megmentették a kéziratot. Gáspár József kéziratban hagyta például Lisznyó monográfiáját, hisz ennek a falunak is tanítója volt. Tanulmányokat írt a tudós középajtai pap Benkő Józsefről, aki hat esztendeig Köpecen szolgált, az 1661-es csemeréti csatavesztésről, az író Ádám Éváról (Kamenitzky Etelkáról), a keresztúti emlékmű lerombolásáról stb. /Kisgyörgy Zoltán: Köpec históriája (Falumonográfiák sorsa). = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), nov. 13./

2002. május 31.

Ünnepi istentisztelettel emlékezett a Kovászna megyei Réty református gyülekezete egykori mártírlelkészére, Somogyi Endrére (1902- 1952), aki a kommunista rezsim politikai üldöztetése nyomán Dobrudzsában halt meg. 1991-ben a község emléktáblát szentelt személyének, melyet a helybeli műemlék-templom falára helyeztek el. Születésének 100-dik, halálának fél- évszázados évfordulójára tartott a falu istentiszteletet. Somogyi Endre életére és munkásságára egykori kortársa T. Vántsa Dezső, volt bitai és középajtai nyugalmazott lelkipásztor emlékezett meg. /(kisgyörgy): Somogyi ünnepség Rétyen. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 31./

2004. február 2.

Január 31-én hetedik alkalommal szervezte meg az Országos Dávid Ferenc Ifjúsági Egylet országos szavaló- és népdalversenyét. 1998-ban az első hasonló rendezvényt Csíkszeredában tartották, most ismét ez a város, ezúttal a Márton Áron Gimnázium adott otthont az Erdély különböző vidékeiről összesereglett fiataloknak. A közel ötven versenyző Kolozsvár, Torockó, Nagyenyed, Vajdahunyad, Marosvásárhely, Segesvár, Székelykeresztúr és környéke, Szentábrahám, Fiatfalva, Homoródalmás, Csíkszereda, Székelyudvarhely, Árkos, Bölön, Vargyas, Középajta, Nagyajta, Sepsiszentgyörgy, valamint Nyíregyháza fiatalságát képviselte. A verseny gálaműsorral és díjkiosztó ünnepséggel ért véget. /Takács Éva: Szavaló- és népdalverseny. = Hargita Népe (Csíkszereda), febr. 2./

2005. július 25.

A Középajtai Falunapokon a Szőlőskertben a Benkő József Arborétum és Füvészkert lelkészi áldással elhelyezett alapkövénél a neves botanikus érdemeiről, a középajtai három füvészkertről Kubánda Gizella nyugalmazott tanítónő beszélt. Ezután megkoszorúzták Benkő József sírját. Az ünnepségen részt vett Majosháza testvértelepülés, valamint Szigetcsép küldöttsége. A középajtai gyülekezet számára Szenczi Molnár Albert 1612-ben kiadott Bibliájának hasonmását és a református templom orgonájának javításához 60 000 forint adományt adtak. Benkő József munkásságát dr. Demeter János megyei tanácselnök és Sylvester Lajos, a lap munkatársa méltatta. /(Kispataki): Füvészkert Benkő József emlékére (Középajta). = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), júl. 25./

2005. szeptember 15.

Középajta és Majosháza öt éve áll testvértelepülési kapcsolatban, ez alkalomból az erdővidékiek székely kaput adományoztak Pest megyei barátaiknak. A Középajta összefogásából született ajándékot a község temetőjének bejárata előtt állítják fel, október 22-én. Az öt esztendő alatt a családok közt is szoros barátságok köttettek. A vargyasi tanár-fafaragómester József Gellért elkészítette a 6,5 méter széles, négy méter magas, udvarhelyszéki motívumokkal díszített, székelyvarsági hagyományos pattintott zsindellyel fedett kaput. A szemöldökfán ez áll: Isten segedelmével állíttatta ezt a kaput a testvériség jelképéül Majosháza és Középajta népe. /(hecser): Középajta ajándéka. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), szept. 15./

2005. október 28.

Október végén a Baczkamadarasi Kis Gergely Református Gimnázium /Székelyudvarhely/ két diákja Sándor Judit tanárnő kíséretével felkeresték Középajtán Veress Vilmos sírját, ahol kegyelettel emlékeztek az 1956-os menekültre. Veress Vilmos 1917. július 28-án született Borosjenőn, középiskoláit a sepsiszentgyörgyi Székely Mikó Református Kollégiumban végezte, nyári szüneteit Középajtán töltötte apai nagyszüleinél. Budapesten elvégezte a katonai akadémiát, a Ludovikát. 1956-ban részt vett a forradalomban, letartóztatták, és kitiltották Budapestről. Kényszermunkára ítélték Tatabányára (bányai munkavégzésre), ahonnan viszont sikerült megszöknie, s Bécsbe, majd Hollandiába menekült. 1980-ban visszajöttek Magyarországra, első útjuk Székelyföldre vezetett. Felkeresték Középajtát, a rokonokat, a templomot. Veress Vilmos egy alapítványt hagyott hátra a jól tanuló, szegény sorsú diákok megsegítésére – az udvarhelyi református kollégisták évente részesülnek ebből a támogatásból. /Bertalan Enikő-Noémi XII. B; Boros Eszter XI. B: Veress Vilmosra emlékeztünk. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), okt. 28./

2006. január 5.

Szügyi György, a szegedi Euromenedzser Képzési Központ vezérigazgatója immár öt éve szervez felkészítőket Háromszéken, Demeter János, a Kovászna Megyei Tanács (KMT) elnöke ezért „háromszéki állampolgárrá felnőttnek” titulálta a vendéget. Szügyi szerint az önkormányzatoknak működő, termelő tőkét kell idevonzaniuk külföldről. Fel kell készülnie a térségnek önálló tervezésre és piacfigyelésre. Szügyi most a régiók szerint csoportosított vidékcentrumokban tart előadást Bodokon, Sepsiszentgyörgyön (Orbai-széki településeknek), Zágonban, Kézdivásárhelyen és Középajtán. /Domokos Péter: A tudásban a jövő Háromszéken. = Új Magyar Szó (Bukarest), jan. 5./

2006. augusztus 18.

Tompa László középajtai református lelkészre emlékeztek augusztus 6-án az ötvenévesek és ötvenkét évesek. Tompa, aki ma 85 éves lenne, keresztelte és konfirmálta a kortárstalálkozóra összegyűlteket, és 60 éve, 1946 újévének napján érkezett Középajtára. Berszán István református lelkész elmondta: 1974-ben Középajtán a gyülekezet lélekszáma 1560 volt, jelenleg 680-an vannak, a gyülekezetnek több mint fele elköltözött, távol van. Most 68 üres lakás van a faluban, csak idő kérdése, hogy ezek más tulajdonává váljanak. A falu lakosságának 80 százaléka 65 éven felüli. A templomkertben frissen felállított, Tompa tiszteletes emléket állító oszlop tövében Willmann-Szabó Rozália beszélt a kortársak nevében, a lelkész Enikő leánya köszöntötte az ünneplőket. /Ferenczi Bálint: Oszlopot az oszlopnak. = Székely Hírmondó (Kézdivásárhely), aug. 18./ Kubánda Miklós matematika- és informatikatanárt, fafaragót a középajtai Tompa László emlékoszlop faragója elmondta, hogy kopjafák állítása a mai napig létező szokás, ez látható Árkoson és Kisborosnyón is. Tompa László tiszteletes emlékoszlopa fent egy lámpással kezdődik, majd székely kereszt, alul pedig tulipán van. „Ha lentről fölfele olvassuk, akkor azt mondom, hogy család, haza, egyház, s a szellem szabadsága. ’56 is benne van” – mondta. /Willmann Walter: 56 s egy élet egy darab cserefában. = Székely Hírmondó (Kézdivásárhely), aug. 18./

2006. december 22.

Nagyajtán, Középajtán, Bölönben és Bölönpatakon folytatódott a Bardoc-Miklósvárszéki Székely Tanács által kiírt népszavazás. A szervezők tudomására jutott, hogy általuk nem ismert, önkéntes munkát nem vállaló személyek becsmérlő tartalmú levelet juttattak el a román sajtóhoz. A levél írói, bár egyetértenek az önrendelkezést célként kitűző népszavazással, ,,nem bírják elviselni azt, hogy a szervezők a megfélemlítés eszközét használják legfőbb meggyőző érvként”. Azt állítják, hogy a nemmel szavazókról, illetve a szavazást elutasítókról névsor készül, amit később a falu tudomására hoznak, majd a Háromszék hasábjain közzé is tesznek. A továbbiakban állítják, hogy elhunyt és a vidékről elköltözött személyek adatait is felhasználták a szavazásnál. Bardoc-Miklósvárszék Székely Tanácsa hivatalos közleményben utasította el a vádakat, s arra kérte a ,,tiltakozást” megfogalmazókat figyelembe vevő szerkesztőségeket, hogy az ő álláspontjuk ismertetése nélkül ne közöljék azt. /Hecser László: Provokáció Bardoc-Miklósvárszéken (Népszavazás az autonómiáról). = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), dec. 22./

2006. december 22.

Május 5-én Toroczkai Lászlónak, a Hatvannégy Vármegye Ifjúsági Mozgalom (HVIM) elnökének Vármegyék a véres úton című könyve kézdivásárhelyi bemutatója napján néhány helybeli fiatal megalakította a HVIM háromszéki szervezetét. A Toroczkai által öt évvel ezelőtt alapított szervezet tevékenységét legalább négy állam titkosszolgálata figyeli éber szemekkel. A háromszéki szervezet elnöke Bíró Levente, szóvivője Tóth Bálint, akik a napokban első alkalommal tartottak sajtótájékoztatót. Elmondták: a szervezet még nincs hivatalosan bejegyeztetve, de hamarosan erre is sor kerül. A háromszéki szervezetnek tizennégy kézdivásárhelyi, sepsiszentgyörgyi és középajtai alapító tagja van. Nemrég sikeres könyvgyűjtést szerveztek, több mint 3500 kötet gyűlt össze. A könyveket Pusztinára vitték, ahol nemrég magyar ház épült. /Iochom István: Bejegyeztetés előtt a háromszéki szervezet (Hatvannégy Vármegye Ifjúsági Mozgalom). = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), dec. 22./

2007. február 15.

A Magyar Polgári Szövetség erdővidéki szervezetéhez Középajtáról érkezett bejelentés szerint az RMDSZ önkéntesei arra buzdítják a polgárokat, hogy nem számít, ha Tőkés Lászlónak már aláírtak, attól még a szövetség jelöltjeit is támogathatják, és a gazdákat felszólították, hogy írjanak alá. Az aláírásgyűjtésért felelős RMDSZ-es községi képviselő, Nagy Piroska tagadta ezt. /Hecser László: Újabb incidensek Erdővidéken. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), febr. 15./

2008. június 28.

Benkő József (1740–1814) református lelkész, füvész, tudós nevét veszi fel a középajtai általános iskola. Az ünnepségen Kolumbán Vilmos egyetemi tanár a tudós életéről és munkásságáról értekezik, Demeter László pedig Erdővidék nagyjai címmel tart előadást. Incze Irén igazgató kiemelte, Középajta nevét Benkő József tette híressé. Előbb emlékplakettet avattak, majd a Montrealban élő Pusztai Péter grafikus támogatásával a templom udvarán mellszobrot állítottak 1992-ben, 2003-ban a templom egyik helyiségében emlékszobát rendeztek be, 2005-ben az első falunap alkalmával pedig letették az arborétum, vagy ahogy Benkő József nevezte, a Szőlőkert alapkövét. /Hecser László: Iskolanévadó Középajtán. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), jún. 28./

2008. október 28.

A hagyományokhoz híven idén októberben is sor került az Erdély Magyar Irodalmáért Alapítvány (EMIA) díjainak kiosztására Székelyudvarhelyen, a városháza dísztermében. Október 25-én az ünnepségen telt ház előtt vehetett át EMIA-díjat a korondi Páll Lajos költő, festő és Szilágyi István író Kolozsvárról. Varga Borbála költőnek ítélték oda az alapítvány Debüt-díját. Hídverő-díjjal jutalmazta az alapítvány kuratóriuma Márkus Béla debreceni irodalomkritikust, egyetemi tanárt magas színvonalú műveiért. Életmű-díjat ebben az évben nem adtak át, köszöntötték viszont a hetvenéves írókat és költőket. Gálfalvi Zsolt írói, szerkesztői, irodalomszervezői munkásságát közelgő hetvenötödik születésnapja alkalmából Pomogáts Béla irodalomtudós méltatta. Cseke Péter egyetemi tanár értékelte ki az alapítvány által kiírt szociográfiai riportpályázatot, melynek végeredménye, a rendkívül erős mezőnynek is köszönhetően, megosztott második díj lett. A Babes–Bolyai Tudományegyetem újságíró szakos magiszteri hallgatói közül Berszán Rékát Középajtáról, Dénes Emesét Varságról írt riportjáért tüntette ki a kuratórium. Zörgő Noémi és Ferencz Zsolt a Művelődés különdíjában részesült, az oklevelet és a díjat a lap főszerkesztője, Szabó Zsolt nyújtotta át. A közönség külön örömére az ünnepélyen bemutatkoztak az újonnan megalakult Udvarhelyi Székely Filharmonikusok. /R. Kiss Kornélia: Díjkiosztó gála Székelyudvarhelyen. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 28./

2009. október 7.

Az újságírás haldokló műfajára, a szociográfiára hívta fel a figyelmet a ME.dok folyóirat legújabb, október elején megjelent száma. „A diktatúra alatt felgyűlt indulatok – amelyek jobbára a napilapok hasábjain és újabban az internetes naplók műfajában törtek felszínre – elfedték a reális önismeret és a megbízható jövőkép kialakításának távlatát” – írta Cseke Péter, a Babes–Bolyai Tudományegyetem (BBTE) professzora. A magiszteri hallgatók által írt mikro-szociográfiák Torockóra, Székelyvarságra és Középajtára kalauzolják el az olvasót. A folyóiratot 2006 óta negyedévente jelenteti meg a BBTE Politika-, Közigazgatás- és Kommunikáció-tudományi Kara. /F. I. : Megjelent a ME. doc új száma. = Új Magyar Szó (Bukarest), okt. 7./

2009. november 21.

Sem az iskolák, sem a kultúrházak, sem az katolikus egyház nem engedélyezik a moldvai csángó falvakban, hogy ingatlanjaikban tartsák az iskolán kívüli magyar foglalkozásokat. A legtöbb településen bérelt épületben tanulnak a gyermekek, mert saját házak vásárlására nem futja az oktatási programot fenntartó Moldvai Csángómagyarok Szövetségének. Székeket hoztak a külsőrekecsini Gyermekek Házához. Támogatók adományából építették fel ezt a házat. A magyar órákat korábban egy családnál tartották. Az emeleten tanári lakást és számítógéptermet alakítottak ki. Moldvában 21 településen tartanak magyar órákat, de csak hét faluban van magyar közösségi ház. Ezeken a településeken egyre többen tanulnak magyarul. – Az emberek azt érzékelik, hogy nem csak egy rövid időre jövünk, itt megzavarjuk az ők életüket, és aztán tovább állunk, hanem hosszú távon gondolkodunk – hangsúlyozta Solomon Adrian, a Moldvai Csángómagyarok Szövetségének elnöke. Lujzikalagorban három évig kis raktárban tartották a magyar órákat. Az 5000 lelkes községben már 100 gyermek jár a magyar foglalkozásokra. Ezért bérelte ki a Csángó Szövetség most a házat. 35 ezer euróra lenne szükség ahhoz, hogy a Csángó Szövetség megvásárolhassa a házat, ahol a tanári lakás is helyet kapna. Az összeget közadakozásból próbálják összegyűjteni. Duna TV. /Hosszú távon gondolkodik a Csángómagyarok Szövetsége. = Erdély. Ma, nov. 20./ 8/ November 18-án volt az Erdővidéki Közművelődési Napok leggazdagabb kínálata: Barótra, Olasztelekre, Kisbaconba, Erdőfülébe, Nagybaconba, Ürmösre, Bölönbe, Nagyajtára és Vargyasra vittek programot a szervezők. Másnap Baróton Hidak címmel a felsőrákosi alkotótábor anyagából, Bardocon pedig az Elveszett Világ Természetvédelmi, Turista és Barlangász Egyesület tagjainak munkáiból nyílt fényképkiállítás, Bölönben Höncz László Bűnösként is győztes című könyvét, Baróton pedig Magyari Hunor Az erdővidéki református egyházmegye templomai című albumát mutatták be. Vargyason megnyílt az Erdővidék nagyjai című kiállítás, Középajta népe pedig Magyari Hunor albumát ismerhette meg, a bölöni Kék virág néptáncegyüttes Zalánpatakon és Középajtán lépett fel. Baróton előbb dr. Bona Gábor, majd Pelyach István történész tartott rendhagyó történelemórát az 1848―49-es szabadságharcról, majd a csíkszeredai Mesehetes zenekar szerzett lépett fel. Dr. Egyed Emese Baróti Szabó Dávid Kisded szótáráról /Tortoma Kiadó, Barót/ beszélt, mely most jelent meg. Az 1792-ben Kassán nyomtatott második kiadás alapján készült könyvet méltatva a kolozsvári egyetemi tanár kiemelte: ,,Amikor készült, munkafüzet volt, tanári segédletként tudták használni a magán- és iskolai oktatásban azok, akik tudatosan akartak magyarul beszélni, s azok is, kik magyarul akartak megtanulni. ” Erdőfülében a Magyar Művelődési Intézet főigazgatóját, Borbáth Erikát telt ház fogadta. Örökségvédelem és hagyományápolás című előadásában arra tért ki, hogy mennyi hasznot hajthat a ma emberének az elmúlt évszázadok alatt felhalmozott közös tudás. Olaszteleken kiállítás nyílt Nagy Viktor fényképeiből, majd Kolumbán-Antal József székelyudvarhelyi író Székely honfoglalás című kötetét mutatták be. Kisbaconban Csikány Tamás és Kedves Gyula budapesti történész Székelyek a napóleoni háborúkban, valamint Huszárok az 1848/49-es szabadságharc erdélyi hadszínterén címmel tartott előadást. Szabó Zsolt főszerkesztő, valamint Benkő Levente szerkesztő ismertette a Művelődés című folyóiratot, Jánosi József pedig Erdővidéki táncélet című kötetét. Fehér János művészettörténész Erdővidék épített örökségéről értekezett. Baróton megnyílt Kiss Béla sepsiszentgyörgyi képzőművész akvarell-kiállítása. /Hecser László: Gazdag Erdővidéki Közművelődési Napok. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), nov. 21./


lapozás: 1-19




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2017
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998