udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2009
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 6 találat lapozás: 1-6
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Helymutató:

2000. november 16.

Krassóvár (a hazai horvátok /krassovánok/ "fővárosa") műkedvelő csoportjának egyik táncoktatója azzal a céllal kereste fel az RMDSZ-t, hogy magyar ruhákat szeretne szerezni vagy kölcsönözni, mivel magyar táncok betanítását is megkezdték. Mivel Resicabányán kiöregedőben és halódóban van a magyar tánccsoport, nem zárható ki az a tény, hogy a horvátok fognak magyar táncműsorokat bemutatni egy-egy, a megye kisebbségeit bemutató ünnepélyen. Hátha ez a tény egy kissé fölrázza a nemzeti önazonosságát könnyen feladó resicabányai magyarok lelkiismeretét. /Magyar tánccsoport Krassóváron? = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 16./

2000. július 24.

Az Alter-Image nevű dokumentáris program keretében a 18 romániai kisebbség életét bemutató fotóalbum készült, ennek képeiből pedig etnofotográfiai kiállítást. A kisebbségi közösségek életét ábrázoló felvételek az alábbi helyeken készültek: az albánok bukaresti, az örmények szamosújvári, a bolgárok temesvári, a csehek Garnic-i és Sfanta Elena-i, a horvátok krassóvári, a zsidók kolozsvári, a németek szászföldi, a görögök brailai, az olaszok iasi-i, a magyarok csíksomlyói és türei, az olaszok paltinoasai és Solonetul Nou-i, a romák bánffyhunyadi, a lipovánok tulceai, a szerbek csanádi és nagyszentmiklósi, a szlovákok nagylaki, a tatárok konstancai, medgidiai, a törökök baskaredei, az ukránok a tiszai, felsőrónai és bisztrai mindennapi életük pillanatait tárják a nyilvánosság elé. Az albumot az 1992-es, legutóbbi romániai népszámlálás kisebbségekre vonatkozó adatai, illetve a programvezetőkként az utószóban tapasztalataikról beszámoló Feleki Károly és Gaina Gerendi Dorel esszéje egészítik ki. /(Cseke Gábor): Alter-Image. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 24./

2005. augusztus 17.

Krassovár plébánosa mellé, aki három gyülekezetben látja el a szolgálatokat /Krassovár, Krassóalmás és Nermed/ – szeptember elsejétől Patasan Gheorghe krassócsörgői fiatal pap személyében káplánt neveztek ki. Egyesek szerint Krassováron kereken száz esztendeje nem volt segédlelkész, mások szerint “csak” 65 esztendeje. /Makay Botond: Száz éve nem volt káplánja az itteni papnak. = Nyugati Jelen (Arad), aug. 17./

2005. december 9.

Idén is folytatódott a temesvári egyházmegye római katolikus templomainak és egyházi épületeinek felújítása. 2002 óta évente átlagosan tíz-tizenkét templom és egyházi épület tatarozására kerül sor. Idén Temes megyében Perjámos, Buziásfürdő, Temesillésd, Detta, Gátalja, Gyertyámos, Gizellafalva, Alsósztamora és Ótelek egyházközségében folyt a munka, Arad megyében a cseraljai és a lippai templom, valamint a pankotai plébánia épülete szorult felújításra, kibővítésre, míg a hegyvidéki főesperességben a krassóvári, a mehádiai és a resicabányai Havas Boldogasszony templom tatarozását kezdték el. Temesváron az Auróra utcai Marienheim ifjúsági ház, a mehalai (ferencvárosi) plébániaépület és a piarista rendház javítását végzik, továbbá a székesegyház épületén és környékén akad még tennivaló. Böcskei László általános helynök elmondta, hogy a temesvári egyházmegye templomainak és egyházi épületeinek megőrzése a püspökség egyik célkitűzése, a felújításhoz szükséges pénz előteremtése viszont sokszor nehézségekbe ütközik. Az egyházmegyében 72 plébániai hivatal működik, a templommal, imaházzal vagy kápolnával rendelkező egyházközségek száma eléri a 350-et. Az anyagi forrás: a helyi alap, az egyházmegyei központi alap és az egyéb forrás. A helyi forrásokból befolyt pénzösszegre akkor számíthatnak, ha az illető egyházközség jelentős katolikus közösséggel rendelkezik. Ellenkező esetben a felújítást a központi alapból kell támogatni. Az egyéb forrást a hajdan erős német közösségek külföldre települt híveinek támogatása jelenti, továbbá egyes külföldi segélyszervezetek segítsége. Az anyaországi Miniszterelnöki Hivatal egyházi kapcsolatokért felelős államtitkársága részéről rendszeresen juttatott anyagi segítségnyújtással az elmúlt esztendőkben a tornyai, a temesfüvesi és az óteleki templomot javították, idén a pécskai templom tetőszerkezetét sikerül felújítani. A román állam részéről helyi szintű támogatás, amikor az illető település önkormányzata, polgármesteri hivatala utal ki bizonyos összeget. A Művelődési és Vallásügyi Minisztérium a különböző hosszú távú terveket támogatja. Azonban a kiutalt támogatás sohasem érkezik egy összegben. Alkalmanként két, három vagy öt százalékát folyósítják, tehát gyakorlatilag lehetetlen komolyabb munkálatba belefogni. Borossebes környékén a katolikusok legfőbb gondja a hívek számának rohamos csökkenése. A Temesvári Református Egyházmegyéből egyetlen templom sem szerepel az állami támogatásra jóváhagyottak listáján – közölte Fazakas Csaba lugosi esperes. A magyarországi közalapítványok csepegtetik a 100-200 ezer forintos támogatásokat. A Királyhágómelléki Református Egyházkerület ennél szerencsésebb volt, mert komoly összeget kapott a közelmúltban az állami támogatásból. A támogatás négy aradi település református templomait érinti: Angyalkút 120, Lippa 40, Kispereg 200, Arad-Gáj pedig 150 millió régi lejt kap a legsürgősebb munkálatokra. Hunyad megyében Lozsád, Őraljaboldogfalva, Szászváros a református egyház sürgősségi sorrendje a felújításoknál, ismertette a helyzetet Gáll Sándor esperes. Lozsádon a körülbelül 100 fős helyi gyülekezet nem tudja állni a 800 millió lejre becsült összeget. Őraljaboldogfalván már csak 15 református él. A tizenharmadik századból származó őraljaboldogfalvi református templom Erdély egyik legjelentősebb történelmi műemléke, melynek felújításánál remélhetőleg a romániai, magyarországi és talán egyéb kulturális alapok támogatására is lehet majd számítani. Szászvároson inkább külső javításokat kellene végezni. Hasonló gondokkal szembesül a római katolikus egyház: a néhány fős szórvány településeken a templomok helyzete távolról sem fényes. Marosillyén, vagy a közelben lévő Dobrán alig élnek katolikus magyarok. Válságos állapotban van a nagyági templom. Az egykor 3000 lelket is meghaladó Nagyág, a többnemzetiségű bányászváros manapság falunak számít, s csupán 200 lakosa maradt, töredékrészben magyarok. A szomszédos Csertésen is Hondolon sem különb a helyzet. Kisbányán (Boicán) a katolikus templom felújítására eddig semmilyen támogatást sem kaptak, mondta András József brádi plébános. Szapáryfalván 232 lelkes a református gyülekezet, sürgősen a renoválni kellene a templomot. A legsürgősebben a tetőt és az esővízcsatornát kellene kicserélni, akkor kiszáradnának a falak, s csak azután kezdhetnének neki a tatarozásnak. Szapáry György, a 19. századi telepesfalu alapítójának dédunokája, a Magyar Nemzeti Bank alelnöke kétszázezer forintos magánadománnyal támogatja a templom felújítását. Templomépítés is folyik. Temesváron az Új Ezredév templom Makovecz Imre tervei alapján épül. Gazda István parókus lelkész szerint, ha elkészül, ez lesz Temesvár első református temploma, ugyanis a Belvárosi Református Egyházközségé tulajdonképpen nem templom, egy bérpalotában működik. A Temesvár-Újkissodai Egyházközség is építkezésbe fogott 2003 novemberében, a támogatás csurran-cseppen. Az aradi reformátusok október 29-én, Tőkés László püspök jelenlétében avathatták fel a gáji templomot, amelynek felépítése elképzelhetetlen lett volna a Királyhágómelléki Református Egyházkerület, a hívek, a külföldi támogatók áldozatos tevékenysége nélkül. A Temes megyei unitáriusoknak nem volt templomuk, lévén hogy ők a szórványok szórványát jelentik – ahogy Szász Enikő társgondnok fogalmazott. Az unitáriusokat az evangélikus-lutheránus egyház fogadta be, hosszú ideje ott tart istentiszteleteket Pap Gy. László nagyváradi lelkész. A Temes megyei ugyanis a váradi leányegyházközsége. /Chirmiciu András, Irházi János, Pataky Lehel Zsolt, Sipos Enikő: Épülő és omladozó templomok. = Nyugati Jelen (Arad), dec. 9./

2006. március 18.

Területileg a legnagyobb, számbelileg a legkisebb főesperesség Hegyvidéki Katolikus Főesperesség a temesvári római katolikus püspökségben. Pál József főesperes bemutatta kerületét: magában foglalja Krassó-Szörény megyét, Orsovát és Eibenthalt Mehedinti megyéből, illetve Temes megyéből Lugost, Facsádot és Nadrágot. Mindez két esperességen belül 19 plébániát jelent, ahol a szentmise és hitoktatás magyar, román, német, horvát vagy cseh nyelven folyik. Főként városról volt nagy méretű, a rendszerváltás óta bekövetkezett elvándorlás. Akik elvándoroltak, hozzájárulnak a templomok fenntartásához, javításához. Jelenleg folyik Resicabányán a Havas Boldogasszony plébániatemplom teljes felújítása. Karasován /Krassóváron/ dolgoznak a templom felújításán, Boksánbányán megtörténtek az előkészületek. Két évvel ezelőtt fejezték be a szekuli és szörényordasi templom felújítását. Temesfőn tervezik a templom felújítást. Elkezdődött államosított ingatlanok visszaszolgáltatása. Boksánbányán és Resicabányán is visszakapta egy-egy egyháziiskola-épületet, illetve lebontott épületekért kárpótlást igényeltek, egyelőre eredménytelenül. Két templom, a karasovai, illetve a resicabányai felújításához kértek támogatást. Utóbbit a város önkormányzata jelentős összeggel támogatja, a karasovai eddig nem kapott semmit. A templomlátogatottság nem csökkent, noha a 2002. évi népszámlálás alkalmával Resicabányán a két plébánián csupán 6500 katolikus találtatott. Mindkét templomban vasárnaponként magyar, román és német nyelvű szentmiséket celebrálnak. A román és a német nyelvű szentmiséken megtelik a templom, a magyarra nem jönnek el 100-nál többen. Vannak magyar nyelvű csoportok a plébánián, a fiatalok rendszeresen részt vesznek a csíksomlyói búcsún, a Háló-találkozókon. Magyar nyelven is folyik hittanoktatás, illetve van egy kicsiny magyar nyelvű fakultatív oktatású csoport. Hírnök címmel havi kiadványt terjesztenek a hívek között. Megpróbálják megtartani őket hitükben és nemzetiségükben egyaránt. /Balta János: Megtartani hitben, nemzetiségben. = Nyugati Jelen (Arad), márc. 18./

2008. április 9.

Krassó-Szörény megyében a megyei RMDSZ közgyűlésén döntött a helyhatósági választásokon indítandó listavezetőkről. A megyei tanács RMDSZ-es listavezetője Seres Adélia kisebbségi tanfelügyelő, aki vállalta a jelöltséget annak ellenére, hogy maga a kampány tehertételt jelent számára annál is inkább, mert csodának kellene történnie, hogy bejusson az önkormányzatba. A resicabányai listavezető Beke Vasilie nyugalmazott mérnök, első helyét nem mindenki fogadta örömmel. A Krassóváron (talán feleslegesen) induló Hategan Márta keményen bírálta azokat, akik egy tál lencséért elárulták magyarságukat és az RMDSZ-t, mert fontosabb nekik a szavazatszámláló bizottságban kapható tiszteletdíj, mint nevük szerepeltetése a jelöltlistán. Makay Botond elítélően írt a Magyar Polgári Párt szimpatizánsairól, miattuk a vidéki városokban (Oravicabányán kívül, ahol Veres Ferenc mérnök a listavezető) nem tudtak egyetlen jelöltet sem állítani. Makay szerint ideje a pártütőktől és az egykori kommunista vezetőktől megtisztítani az RMDSZ-t, nemzetárulókra nincs szükség. /Makay Botond: Eladták magyarságukat és az RMDSZ-t egy tál lencséért. = Nyugati Jelen (Arad), ápr. 9./


lapozás: 1-6




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2017
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998