udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2009
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 86 találat lapozás: 1-30 | 31-60 | 61-86
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Helymutató:

1990. január 14.

1989 novemberében erdélyi református, katolikus lelkipásztorok közös állásfoglalást írtak alá, kiállva Tőkés László mellett: "szolidaritásunkat fejezzük ki az üldözött lelkipásztor mellett." Az aláírók vállalják a felelősséget, amint olvasható az Erdélyben először publikált állásfoglalásban. Nagy bátorság kellett ehhez a Ceausescu-rendszerben. Az aláírók: id. Hegyi István nyug. ref. esperes, Székelyudvarhely, Farkas György nyug. ref. esperes, Sepsiszentgyörgy, Szabó Károly nyug. ref. esperes, Brassó, ifj. Hegyi István, ref. lelkipásztor, Csíkszereda, Sipos Géza presbiter, Székelyudvarhely, dr. Bokor Károly presbiter, Székelyudvarhely, id. Sepsy Sándor presbiter, Székelyudvarhely, dr. Dobri János nyug. ref. lelkipásztor, Kolozsvár, Asztalos Kálmán presbiter, Nagyenyed, Horváth Zoltán presbiter, Nagyenyed, Sipos János ny. ref. lelkipásztor, Kraszna, Köble József ny. tanár, Nagyenyed, Tomai László nyug. ref. lelkipásztor, Nagyenyed, Pásztory G. István ref. lelkipásztor, Nagyenyed, Bak Sándor nyug. ref. esperes, Kecsetkisfalud, Nagy Gábor ref. lelkipásztor, Nagygalambfalva, Bak Áron ref. lelkipásztor, Szentkeresztbánya, Sógor Csaba ref. lelkipásztor, Csíksomlyó, Hegyi Sándor ref. lelkipásztor, Székelyudvarhely, Gergely István kat. plébános, Csíksomlyó, Boros Károly kat. plébános, Csíktapolca, Bakcsi Gábor ref. lelkipásztor, Csíkszentmárton, Gidó Bálint presbiter, Székelyudvarhely. /Szabadság (Székelyudvarhely), jan. 14. - 4. sz. - az RMDSZ székelyuvarhelyi szervezetének lapja. Főszerkesztő: Katona Ádám./

1992. március folyamán

Zilahon az 1989-es események után hetilapot indítottak Szilágysági Szó, majd 1991-től Szilágyság címen. A Szilágyságban sorra alakultak a magyar műkedvelő csoportok, így például Szilágypanitban néptánc- és színjátszó csoport. 1990. márc. 15-én Zilahon a Kálvineumban /Művelődési Ház, melyet a zilahi református egyházközség épített 1943-ban/ ünnepelt a város magyarsága. Másnap ugyanitt alakult meg a Vatra Romaneasca helyi szervezete. A helyi vatrások tüntettek a megalakult két magyar nyelvű líceumi osztály ellen. 1990. márc. 25-én Kraszna 50 tagú művészegyüttese lépett föl. 1990 áprilisában - 1945 óta először - Silvania néven magyar irodalmi és művészeti folyóirat indult. Ez a kiadvány azután megszűnt. Krasznahorváton Kacsó Erzsébet óvónő vezetésével megalakult a falu tánc- és színjátszó csoportja. Előadásukat néhány román fiatal megzavarta. 1990 júliusában Szilágysomlyón rendbehoztak egy épületet, ez lett az RMDSZ helyi székháza. Ugyanebben a hónapban Zilahon, a református templomban egyházzenei hangversenyt rendeztek. Szilágybagoson, Nagyfaluban és Zilahon lépett fel a Birtalan József vezette marosvásárhelyi Vártemplom leánykórusa. - Az 1991 október végi II. Zilahi Nemzetiségi Fesztivál nemzetközivé nőtte ki magát, Debrecenből jött egy énekkar, Kassáról pedig a Homolya Éva vezette Csengettyű leánykar lépett föl. - 1991 áprilisában Csíkszeredában rendezték meg a Mikes Kelemen magyar nyelv és irodalmi versenyt, melyen a szilágysági versenyzők dicséretben részesültek. - Zilahon a diákok diáklapot szerkesztettek Guguc címen. /Filep Béla: Művelődési élet a Szilágyságban. = Művelődés (Kolozsvár), márc./

1993. november 21.

Nov. 20-21-én az RMDSZ szenátusi frakciója kihelyezett ülést tartott Szilágy megyében, Zilahon, ahol találkoztak a megye RMDSZ-tanácsosaival, polgármestereivel és a választmányi tagokkal. Érdmindszenten Ady Endre születési évfordulóján koszorúztak, Krasznán és Szilágynagyfaluban is jártak. A helyiekkel folytatott beszélgetésből kitűnt, hogy a legtöbb gond a földtörvény alkalmazásával és a privatizációval van, súlyosak a nyugdíjasok problémái.. A találkozó célja: talpraállítani az elbizonytalanodott embereket. /Fejér László: Kihelyezett frakcióülés. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 25./

1996. december 18.

A millecentenáriumi év záróeseményei közé tartozik a Magyar Cserkészszövetség Betlehemi láng elnevezésű túrája, melynek hossza 7500 kilométer, s amelyet a magyar cserkészek az osztrák cserkészekkel együtt Erdélyben szándékoznak befejezni. A küldöttség dec. 16-án érkezett Kolozsvár határába, ahol a staféta továbbvivőivel találkozott, ezt követően a Szent Mihály templomban került sor a láng átvételére, amely azután folytatja útját Tordán át Ludas, Marosvásárhely, Bács, Magyarvista, Nagypetri, Zilah, Kraszna, Szilágysomlyó irányában. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 18./

1998. március 6.

Egy esztendeje indította meg Krasznán a Pro Crasna Alapítvány a Kraszna című folyóiratot, azóta folyamatosan megjelenik. A hagyományőrzés, a helytörténet egyetlen számból sem hiányzik. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 6./

1998. június 6.

A Szilágy megyei Kraszna község hasonló című kiadványa második évfolyamának legutóbbi számában egy méltatlanul elfeledett költőről, Arany Lászlóról emlékezett meg, halálának századik évfordulóján. /Fejér László: Köszönet Krasznának. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 6./

1998. június 10.

A Szilágysági gyermek vagyok elnevezésű megyei népdalvetélkedőt ebben az évben Szilágycsehen tartották meg jún. 6-án, a Szilágy Társaság és a Tövishát Társaság rendezésében. A Szilágy megyeiek népdalversenyét először Zilahon rendezték meg, majd évente más-más helységben, így korábban Kraszna, Szilágysámson és Zsobok voltak a házigazdák. Az énekesek tájegységüknek megfelelő népviseletben léptek fel. Jutalomkönyvet is kaptak, Fazekas Ferenc Életemet elmesélem /Kriterion/ című önéletrajzi kötetét, melyet évekkel ezelőtt Szilágysági sors - Ferkó bácsi visszaemlékezései címen a Romániai Magyar Szó folytatásokban közölt. /Fejér László: Szilágycsehi népdalvetélkedő. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 10./

1999. május 20.

Széman Péter főorvos kezdeményezésére egy csoport kárpátaljai orvos látogatott el szűk családjával Szilágysomlyóra. E sokat próbált, nehezen élő emberek kikapcsolódása, pihenése, volt a cél. A vendégek elmondták, közülük sokan már fél éve nem kaptak fizetést - kit szülei segítenek, ki orvosi hivatása mellett kénytelen mellékesen árucserével foglalkozni; mások még az árvíz nyomait takarítják mai napig is. A vendégek megismerhették Kraszna, Csucsa, Bánffyhunyad, Kolozsvár, Zilah, Zsibó, Mojgrád nevezetességeit. Kolozsváron a Farkas utcai templomban orgonakoncertet is hallgathattak. - A vendégek jelenlétében a helyi születésű dr. Andrasofszky Barna gyermektüdőgyógyász főorvosnak (aki a MET elnöke és számos magyar és külföldi kitüntetés tulajdonosa) átnyújtották a Szilágynagyfalu díszpolgára oklevelet, valamint a Szilágysági magyarok sorozat első díszoklevelét. Ezzel a sorozattal kívánunk emléket állítani minden Szilágyságban élő vagy onnan elszármazott magyarnak, aki munkásságával jelentősebb érdemeket szerzett, és aki sokat tett szülőföldjéért. /Széman Rózsa (Szilágysomlyó): Kárpátaljaiak Szilágysomlyón. Kiosztották az első Szilágysági magyarok díszoklevelet. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 20./

1999. szeptember 23.

Szeptember 25 és 26-án Bogdándon, a tövisháti községben tartja vándorgyűlését a Kriza János Néprajzi Társaság. A kétnapos rendezvény - társszervezői a Kelemen Lajos Műemlékvédő Társaság, valamint a Partiumi Műemlék és Emlékhely Bizottság - első napján Erdélyi tájházak fejlesztésének lehetőségei címmel néprajzi tanácskozás lesz. Olyan neves hazai és magyarországi szakemberek tartanak előadást, mint Pozsony Ferenc, a Kriza János Néprajzi Társaság elnöke, Major Miklós szilágynagyfalui, Gergely Katalin gyergyószentmiklósi, Antal Mária gyimesbükki, Olosz Katalin marosvásárhelyi, Mihály Zita és Kardalus János csíkszeredai, Balogh Ferenc kolozsvári, valamint Magyari Márta debreceni, P. Szojka Emese és Bárth János kecskeméti, Bíró Friderika és Cseri Miklós szentendrei néprajzkutatók. A vándorgyűlés résztvevői megtekintik a bogdándi tájházat, a helybéli temetőt, s egy lakodalom lezajlásának megfigyelésével a helyi népszokásokkal ismerkednek. A rendezvény második napján kirándulást tesznek, melynek főbb állomásai Hadad, Szilágycseh, Kraszna, Récse, Kecel, Krasznahorvát és Zilah lesznek. /A Kriza János Néprajzi Társaság vándorgyűlése Bogdándon. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), szept. 23./

1999. szeptember 30.

Az élesdi Kajántó Mária Gyermekotthon 24 árva magyar gyermeknek ad otthont. A Kraszna című kiadvány közzétette dr. Gönczi Istvánné dr. Sadler Annemarie igazgató levelét, melyben megköszönte, hogy sok krasznai lakos Dénes István teológus kérésére bőséges adományokkal sietett segíteni ezt az otthont. /Fejér László: Két tucat árván segítettek. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 30./

1999. október 4.

A II. Krasznai Napok rendezvénysorozat az elmúlt hónapok legszínvonalasabb erdélyi népünnepélyének minősíthető. A Szilágyság legnagyobb magyar községében okt. 1-jén kezdődött kétnapos ünnepség keretében felavatták a község új címeres zászlóját és az 1848-as emlékoszlopot. Bemutatták Mitruly Miklós helyi népmesegyűjtését, gobelin-, szőttes-, festmény- és szoborkiállítás nyílt. A 4200 magyar lakosú Kraszna kitett magáért. A Zilahról kirendelt teherautónyi rohamrendőrnek nem volt dolga. /Népünnepély a javából. II. Krasznai Napok. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 4./

1995. március 24.

Krasznán az RMDSZ tisztújító közgyűlést tartott. Veres Lajos helyi RMDSZ-elnök tartott beszámolót, Kozma Sándor Szilágy megyei RMDSZ-elnök is fölszólalt. Megválasztották az új vezetőséget, Kraszna RMDSZ-elnöke Nagy István lett. /Szilágyság (Zilah), márc. 24./

1997. március 14.

Folyóirat indult Kraszna címmel Kraszna községben. Kraszna 4400 lelkes Szilágy megyei község, lakóinak kilencven százaléka magyar. A lap főszerkesztője Nagy István, az induló kiadványnak már 900 előfizetője van. Az első szám februárban látott napvilágot. /Szabadság (Kolozsvár), márc. 15./

1997. június 4.

Megjelent a Kraszna kulturális kiadvány I. évfolyamának 4. száma. A lapot a Pro Crasna Alapítvány adja ki, főszerkesztő Oláh Miklós. helyettese Takács Felícia. /Szabadság (Kolozsvár), jún. 4./ Krasznán februárban látott napvilágot az első szám.

1997. június 16.

Szilágy megyében a következő tanévre 15 magyar nyelvű kilencedik osztály indítását tervezik Zilahon, Szilágysomlyón, Szilágycsehben. Sarmaságon és Krasznán. A szakiskolai oktatásban nem indul magyar osztály. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 16./

2000. október 6.

Idén okt. 8-15-e között tartják a Zilahi Napokat a zilahi RMDSZ, a Pro Zilah Egyesület, a Zilahi Vállalkozók Fóruma, a Szilágy Társaság, valamint a zilahi EMKE szervezésében. Az első napon népviseletbe öltözött táncosok vonulnak fel. Erre a Krasznai Napok részvevői is átjönnek. A táncosok között esz a zilahi Terbete néptánccsoport, valamint a felvidéki Fülek település tánccsoportja is. A rendezvény a millenniumi emléktábla-avatással zárul, utána fog kezdődni a Nemzetiségi Kórustalálkozó. /Rendezvény rendezvényt követ Szilágy megyében. Huszárfelvonulással kezdődnek a zilahi napok. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 6./

2000. november 1.

Okt. 27-28-án rendezték meg a Partiumi Diákszínjátszók Fesztiválját /PADIF/ Szilágycsehben. A szilágyságiakon kívül Nagybányáról, Szatmárnémetiből, Nagykárolyból is jöttek a csoportok. A fesztivál egyik lelkes szervezője Bodea György szilágycsehi tanár, aki közel egy évtiztede foglalkozik a helységben diákszínjátszókkal. Szilágycseh diájkai évente legalább egy darabbal színpadra lépnek. A fesztiválon ott voltak többek között Kraszna tini komédiásai, a Zilahi Elméleti Líceum színtársulata, a Zelma, Désháza csoportja és Szilágysomlyó színjátszói. A rendezvényt támogatta a Kárpátok Eurorégió Fejlesztési Alapítvány és az Illyés Közalapítvány. /Fejér László: Diákszínjátszók seregszemléje. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 1./

2000. november 11.

Szilágysági turnéra indul a Puck Bábszínház /Kolozsvár/ magyar társulata. Zilahon, Paniton Szilágysomlyón, Szilágynagyfaluban, Kárásztelkén Zoványban, Krasznán, Varsolcon, Sarmaságon és Szilágysámsonban lépnek fel. /Szabadság (Kolozsvár), nov. 11./

2000. november 28.

A zilahi székhelyű Sinfocont Alapítvány elsősorban számítógép-kezelő, menedzseri és könyvelői kurzusokat szervez, ősztől pedig felvállalta a szilágysági magyarság új lapjának, a november 2-án útjára indult Vidéki Napló megjelentetését. Az iskolát működtető Sinfocont Kft. 1995-ben jött létre, és két évvel később jegyezték be alapítványként. A posztlíceum kétéves időtartamú könyvelői és menedzseri képzést nyújt, de ezenkívül rövid távú informatikai tanfolyamokat is szerveznek - tájékoztatott Dénes Endre. Az alapítvány elnöke azt is elmondta, hogy a tandíjakból származó bevétel nagy részét az iskola fejlesztésére fordítják, ennek köszönhetően idén ősszel a közeli Krasznán is beindítottak egy posztlíceumi informatikai kurzust, sőt Zilahon az első magyar nyelvű könyvelő-menedzser szak kezdte meg a működését. - A Vidéki Napló hetente kétszer, kedden és csütörtökön jelenik meg. Elsősorban a vidék lakosságának szól, a mezőgazdaságtól az állattenyésztésig minden fontos tudnivaló megtalálható lesz benne. /Iskolaalapítás és lapcsinálás. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), nov. 28./

2000. február 28.

Febr. 26-án ENSZ-szakértők érkeztek Nagybányára, hogy a helyszínen állapítsák meg, mi okozhatta az Aurul bányatársaság derítőjének gátszakadását. A szakértők felmérik a szennyezés okozta károkat és javaslatokat dolgoznak ki a ciánnal szennyezett területek rehabilitálására. A nemzetközi szakértői csoportot Frits Schlingemann, az ENSZ európai környezetvédelmi programirodájának (UNEP) igazgatója vezeti. Schlingemann elmondta, hogy a csoportot a román, a magyar és a jugoszláv kormány kérésére állították fel. A bécsi Der Standard febr. 24-i számában újabb nagybányai ciánszennyezésről közölt cikket. A településen hét kút mérgezett, és egy lefolyócsatornában is találtak ciánt - ez utal további szivárgásra. A nagybányai illetékesek cáfolták az osztrák lap állítását.- Pepó Pál magyar környezetvédelmi miniszter és Anton Vlad február 10-én Nagybányán állapodott meg arról, hogy egy jogi és egy környezetvédelmi közös szakértői bizottság vizsgálja majd a súlyos környezetszennyezéssel kapcsolatos kérdéseket. /ENSZ-szakértők Nagybányán - újabb szennyezés, ezúttal a Krasznán. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 28./

2000. március 8.

A Kraszna folyóirat legutóbbi száma az 1990-ben Krasznán megalakult Bokréta együttesről adott képet. Az együttes hetven fiatallal alakult, amelyben lelkes pedagógusok is részt vettek, így Takács Felicia, a helység néprajzi gyűjtője, Ozsváth Ilona, Madaras Katalin, Madaras József és mások. Az elmúlt esztendőkben tucatnyi szilágysági településen léptek fel műsorral, szerepeltek Tokajon, Szentendrén, Kisvárdán a Nemzetiségi Táncfesztiválon is. A Krasznai Napokon a népviseleti felvonulásokon színpompás csoport a Bokréta. /Tízéves a Bokréta. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 8./

2000. március 8.

A Kraszna folyóirat legutóbbi száma az 1990-ben Krasznán megalakult Bokréta együttesről adott képet. Az együttes hetven fiatallal alakult, amelyben lelkes pedagógusok is részt vettek, így Takács Felicia, a helység néprajzi gyűjtője, Ozsváth Ilona, Madaras Katalin, Madaras József és mások. Az elmúlt esztendőkben tucatnyi szilágysági településen léptek fel műsorral, szerepeltek Tokajon, Szentendrén, Kisvárdán a Nemzetiségi Táncfesztiválon is. A Krasznai Napokon a népviseleti felvonulásokon színpompás csoport a Bokréta. /Tízéves a Bokréta. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 8./

2000. április 10.

Közel 66 ezer hektár termőföldet öntöttek el a megáradt folyók az elmúlt napokban. Ápr. 9-i adatok szerint 15 megye 410 településén okozott komoly károkat az árvíz (köztük Fehér és Beszterce-Naszód megyékben) 233 hidat, 3093 lakóházat, 3477 gazdaságot mosva el. Az országos útigazgatóság jelentése szerint az elmúlt időszakban 117 községi, 47 megyei, és 15 országút bizonyult többé-kevésbé járhatatlannak. /Országszerte pusztított az árvíz. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 10./ Tovább emelkedett a Kraszna vízszintje Domahidánál. Ápr. 7-én Kaplony határában megindult az átfolyás a töltések tetején. Szerencsére sikerült időben intézkedni, és megelőzni az árvizet. A Szatmár Megyei Katasztrófaelhárító Bizottság elvégezte a múlt heti áradás következtében keletkezett károk hozzávetőleges felmérését. A tavaszi áradás nyolc községet érintett: Szokond, Szopor, Borválaszút, Csaholy, Berekszó, Bogdánd, Hadad, Ákos. Az árvíz 177 lakóházban, 215 gazdasági épületben tett kárt, valamint közutakat, egy közúti és három kanális fölötti hidat rongált meg. A becslések szerint összesen 23 780 hektár szántóföld került víz alá, amely 17 milliárd lejes kárt jelent. Az építményekben keletkezett kár hozzávetőleges értéke húszmilliárd lejre emelkedik a felmérés szerint. A Krasznán, Domahidánál szintén harmadfokú volt a készültség, tegnap 17 órakor 563 cm-es volt a vízállás, ami 13 cm-rel haladja meg a veszélyességi szintet. De csökken a vízszint, Szopornál például már az elsőfokú készültség sincs érvényben. A Szamos áradása is megállt, tegnap 16 órakor Szatmárnémetinél 536 cm-t mértek (a pénteki 600 cm helyett), ami elsőfokú készültségnek felel meg. /Fodor István: Megint eső jön: megismétlődhet a múlt heti áradás. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), ápr. 10./

2000. május 9.

Első osztályosok számára jelent meg első ízben zenekönyv, melynek szerzői Nagy Ágnes Magdolna és Romocea Judit zsibói tanítónők. Könyvük néhány hónappal a jelenlegi tanév kezdete után jelent meg a kolozsvári Stúdium Kiadónál. Romocea Judit szerint a tankönyvet használják a szilágysági iskolák első osztályaiban, pontosabban Zsibón kívül Zilahon, Krasznán minden első osztályban; eljutott más megyékbe, pontosabban Bihar, Kolozs, Szatmár, Máramaros és Maros megyékbe. /Fejér László: Az első zenekönyv elsősöknek. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 9./

2000. június 2.

A szatmárnémeti Vállalkozók Fóruma részéről Muszka János tájékoztatta a krasznai vállalkozókat az elmúlt hónapban beindult mikrohitel nyújtásáról, Elek Károly ismertette a PHARE által nyújtott régiós támogatásokat. A Határon Túli Vállalkozásfejlesztési Központ egyik képviselete Szatmárnémetiben található. A Vállalkozók Fóruma 1996 után a határokon átnyúló regionális együttműködésre is hangsúlyt fektetett, európa uniós támogatásokat szerzett meg programokra, amelyeket Brüsszelben hagytak jóvá. Az Új Kézfogás Alapítvány szerződés alapon május 15-től hiteltámogatási rendszert indított el azzal a céllal, hogy a határon túli magyar közösségek gazdasági felemelkedéséhez nyújtson pénzügyi támogatást; hogy munkahelyek létesítésével az itt élők szülőföldön való megmaradását segítse. Muszka János elmondta, hogy a budapesti székhelyű intézmény Erdélyben futtatott kísérleti jellegű programjaihoz jelenleg a Hargita és Kovászna megyei vállalkozók a csíkszeredai székhelyű kirendeltségen át juthatnak mikrohitelhez: a szatmárnémeti székhely bonyolítja le ugyanezt Máramaros, Szatmár és Szilágy megyei vállalkozók részére. Az Új Kézfogás Alapítvány három rendszerben nyújt pénzügyi támogatást mikrovállalkozások számára: vissza nem térítendő hitel, a visszatérítendő hitelt csak privatizációra lehet igényelni, végül a mikrohitelprogram pénzügyi támogatást biztosít a már működő mikrovállalkozásoknak. /Fejér László: A szülőföldön maradásért. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 2./

2001. február 2.

Már évekkel ezelőtt kifüggesztették a Szilágy megyei magyarlakta településeken a kétnyelvű helységnévtáblákat, így a megyei RMDSZ különösebb izgalmak nélkül várja a közigazgatási törvény további sorsát. A kétnyelvű helységnévtáblákra jogosult Szilágy megyei települések 95 százalékában már 1996-97-ben sikerült kitenni a kétnyelvű helységnévtáblákat, és ezek szinte kivétel nélkül helyükön is maradtak - nyilatkozta a Szabadságnak Seres Dénes Szilágy megyei szenátor. - Magyar nyelvű tábla áll Szilágycseh, Kraszna, Cigányi, Szilágyfőkeresztúr, Kémer, Ipp, Zovány, Lompért, Selymesilosva, Szilágyballa, Nagyfalu, Bagos, Perecsen, Varsolc, Kárásztelek, Sarmaság, Sztána, Sámson, Ketesd, Zsobok, Kispetri, Krasznahorvát, Bősháza, Völcsök, Désháza, Szilágymenyő, Szilágyszeg, Vérvölgy, Nagymon, Mocsolya, Diósad, Usaly, Erked, Görcsöny, Kisdoba, Nagydoba és Szentkirály határában. Az elfogadás előtt álló közigazgatási törvény segítségével újabb négy Szilágy megyei település határába kerül kétnyelvű tábla: Szilágysomlyóra, Magyarkecelre, Egrespatakra és Zilahra. Ez utóbbi kemény diónak tűnik, ugyanis kétféle népszámlálási adattal kell számolni: az egyik szerint Zilahnak mint közigazgatási központnak csak 19,6 százaléka magyar, a másik szerint - magának a városnak - 20,1 - mondta a szenátor. Szilágy megyében 12 RMDSZ-es polgármester már megvalósította a polgármesteri hivatalok kétnyelvű feliratát. - A legújabb: több falu határából már eltűnt a kétnyelvű tábla. /Szabó Csaba: Márciustól Zalau városát Zilahként is jegyzik. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 2./

2001. március 20.

A romániai magyar baptista fiatalok lapja, a Mustármag idén 12. évfolyamába lépett. A márciusi számban a hónap végi, krasznai ifjúsági vezetőképzőre hívja fel a figyelmet a felelős szerkesztő: Szilágyi László. /Mustármag. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 20./

2001. március 22.

Megjelent Kraszna község lapjának, a Krasznának az 50. száma, Oláh Miklós és Takács Felícia összeállításában. A 110 éve született Zilahy Lajos íróról emlékezett meg a lapszám. /Az 50. Kraszna. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 22./

2001. április 18.

Ápr. 17-22. között tartják Csíkszeredában, a Hargita Megyei Kulturális Központ rendezésében a X. Országos Diákszínjátszó Fesztivált. Idén 13 diákszínjátszó csoport vetélkedik, 2 csapat pedig versenyen kívül szerepel. Az idei ODIF koncepciójának kidolgozásába fiatal szakembert, Csíky Csengele színművészt és drámapedagógust vontak be. Ezúttal nem a seregszemle-jellegre, hanem a profizmus felé közeledésre helyezik a hangsúlyt. A diákcsapatok delegált tagjai Kovács Levente dékán vezetésével műhelymunkákon vesznek részt, és az itt elkészített előadást a fesztivál utolsó napján közönség elé viszi. Az ODIF héttagú, színházi szaktekintélyekből álló zsűrijének elnöke Lohinszky Loránd érdemes művész. /X. Országos Diákszínjátszó Fesztivál - ODIF. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 18./ A fellépők között van a Márton Áron Gimnázium, Csíkszereda, Orbán Balázs Gimnázium, Székelykeresztúr, Krasznai Ipari Iskolacsoport, Szilágysomlyó gimnáziuma, Tamási Áron Gimnázium, Székelyudvarhely, Áprily Lajos Gimnázium, Brassó, Salamon Ernő Gimnázium, Gyergyószentmiklós, Szilágycsehi Iskolacsoport, Kölcsey Ferenc Kollégium, Szatmárnémeti, Székely Mikó Kollégium, Sepsiszentgyörgy és az Árpád Szakképző Iskola, Székesfehérvár színjátszó csoportja. /Országos Diákszínjátszó Fesztivál. Egész napos színjátszás. = Hargita Népe (Csíkszereda), ápr. 18./ Ápr. 17-én tartották Csíkszeredában az Országos Diákszínjátszó Fesztivál ünnepélyes megnyitóját. A tavalyi fesztiválhoz képest idén kétszeres költségvetésből tudják lebonyolítani a diákszínjátszók találkozóját, s ezért is - a korábbi fesztiváloktól eltérően - a jelen rendezvény nem a seregszemle-jellegre, hanem a profizmus felé való közeledésre helyezi a hangsúlyt. Megnyitóbeszédet mondott Zsombori Vilmos, Hargita megye tanácsának elnöke, illetve Béres András rektor. /Országos Diákszínjátszó Fesztivál. Életképes színházi rendezvény. = Hargita Népe (Csíkszereda), ápr. 19./

2001. május 12.

Iskolanapokat tartanak Zilahon május 8 és 14. között az oktatási tárca, a megyei tanfelügyelőség és a Pedagógusok Háza közös szervezésében. Egy héten át tartó rendezvénysorozatra első alkalommal került sor Zilahon. Zilah és Szilágy megye 16 középiskolája, illetve az iskolacsoportok mutatkoztak be fényképanyaggal, grafikonokkal, az intézményeket ismertető prospektusokkal. A rendezvénysorozat keretében A szilágysági oktatás a III. millennium elején címmel tartott szimpóziumon tanfelügyelők, igazgatók, osztályfőnökök, szaktanárok az időszerű reform kérdéseiről, az oktatás minőségének javításáról, a vallásos oktatásról értekeztek. Szilágy megyében a 2001-2002-es tanév beiskolázási terve szerint magyar nyelvű tagozaton összesen 15 osztályt 375 tanulóval indítanak: Zilahon a jelenlegi Elméleti Líceumban két reál osztályt, úgyszintén két humán osztályt a jelenlegi tanítóképzőben, három osztályt a Református Líceumban; Szilágysomlyón az elméleti középiskolában egy-egy reál és technológiai osztályt, a Iuliu Maniuról elnevezett iskolában egy technológiai osztályt; Szilágycsehben egy, Krasznán egy, Sarmaságon két magyar nyelvű kilencedik osztályt; Szilágysomlyón ezúttal - mint több alkalommal - mezőgazdasági osztályt. Ez több mint kétszerese az 1989-90-es tanévben létező anyanyelvű osztályoknak. /Fejér László: Oktatás az ezredfordulón. Országos Iskolanapok Zilahon. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 12./


lapozás: 1-30 | 31-60 | 61-86




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2017
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998