udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2009
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 13 találat lapozás: 1-13
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Helymutató:

2000. október 16.

Mintegy kétszáz hazai táncos részvételével zajlott okt. 15-én az első - nemzetközinek szánt - szatmári néptáncfesztivál. A rendezvény nyitányaként a tizenkét Bihar, Szilágy és Szatmár megyei együttes rögtönzött népviseleti bemutatót tartott. Fellépett - többek között - Krasznabéltek általános iskolájának harmincöt fős rézfúvós zenekara, a Szatmári Nemzetiségek Népi Együttese, a bogdándi Rozsmalint, a szilágycsehi Berekenye, a nagyváradi Regen Bogen sváb táncegyüttes, a krasznai Bokréta, a zilahi Terebete és Nagykárolyból a Rekettye magyar táncegyüttes. /(bódi): Szatmárnémeti néptáncfesztivál. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), okt. 16./

2000. december 14.

A Krasznabéltek és Szokond között elhelyezkedő Felsőboldád (Stana) különös falu: megfogyatkozott, elöregedett román lakosságával és gyermekzsivajtól hangos, az eredeti települést jóval túlnőtt cigánytelepével mintegy előrevetíti a megye többi helységének sorsát. Az ″alsó falu″ mintegy kétszáz lakosa közül 40-50 nyugdíjas kor alatti. A cigánytelepen viszont már több mint 900-an élnek - legalább egyharmaduk óvodás, illetve iskoláskorú gyerek. Többségük óvodát egyáltalán nem, iskolát is csak elvétve látott eddig belülről. Erre a jelenségre hívták fel a Caritas szervezet munkatársainak figyelmét a Társadalomvédelmi Hivatal illetékesei. A Caritas emberei minden családot végiglátogattak. A főként fakanalak faragásából, bádogosmunkák készítéséből és piacozásból élő, minden hozzáférhető pénz-, ruha- és élelmiszersegélyt ″összegyűjtő″ cigányok főleg tiszta ivóvízre és házaikat a tulajdonképpeni faluval összekötő útra áhítoztak már évtizedek óta. A Caritas emberei pályázaton elnyert pénzből nekiálltak a kútfúrásnak, útépítésnek. Ursan Vasile cigányvajda mozgósította népét: minden család számára kiszabta az elvégzendő munkát. Még az út rendbetételére szánt kavicsot is ők terítették szét. A nemrég elkészült artézi kút vizéből mindkét falurésznek jut bőven. Szeptemberben pedig beindult az óvoda is. Krüzselyi Orsolya programvezető úgy véli: az itt elkezdődött felzárkóztatási folyamatot csak a kölcsönös tiszteleten, megértésen alapuló partnerkapcsolatra alapozva lehet sikerre vinni. - Felsőboldádnak minden esélye megvan hozzá, hogy néhány éven belül itt is az erdődihez hasonló, a nagyszámú cigány lakosság felzárkóztatását, társadalmi integrálódását lehetővé tevő intézményrendszer épüljön ki. /Felsőboldád: új, partneri viszonyon alapuló Caritas-program. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), dec. 14./

2001. május 30.

Május 27-én Mezőfényen megtartották a Szatmár megyei fúvószenekarok első találkozóját. A rendezvényen a helybeli, valamint a kaplonyi és a krasznabélteki rézfúvós együttesen kívül a helybeli általános iskola énekkara, Gyertyaláng nevű kórusa, valamint tánccsoportja is fellépett. Heinrich Mihály, Mezőfény polgármestere korábban 10 évig játszott a helybeli fúvószenekarban. - Valamikor, a XIX. század második felében szinte minden szatmári sváb faluban 12-16 tagú fúvószenekar működött - nyilatkozta. E hagyomány 1945-ben szakadt meg: előbb az embereket szedték össze és vitték el Oroszországba, majd a hangszereket is elkobozták. A polgármester emlékezett: Mezőfényben 1978-ban alakították meg a fúvószenekart. Mindent elölről kellett kezdeni. /(Kinál György): Rézfúvósok Mezőfényen. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 30./

2001. június 26.

A Tiszavasvári Alkaloida Vegyészeti Gyár vezetősége Romániában is termesztet a számára alapanyagul szolgáló mákot. Szatmár megyében összesen 252 hektáron vetettek mákot a magyarországi céggel kötött szerződések alapján. Ennek termesztésére egyebek mellett Nagykároly, Lázári, Sárközújlak és Béltek környéki társult mezőgazdasági egységek és magángazdák vállalkoztak. Az erdélyi termesztők képviseletében öttagú küldöttség tett látogatást Magyarországon, a Magyarországi Máktermesztők Szövetsége meghívására. /Magyarországi és Szatmár megyei szakemberek a máktermesztésről és a várható termésről. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), jún. 26./

2001. november 9.

A Szatmári Római Katolikus Püspökség immár hetedik alkalommal ad a hívek kezébe saját kiadású könyvnaptárt /Római Katolikus Naptár 2002/. E kiadványban folytatódik, immár az 5. résszel, a dr. Bura László által írt egyházmegye-történet. Ehhez kötődik a trianoni döntés által az egyházmegyéből leszakított, Magyarország területére került részek (Csonka Szatmár) történetének a leírása, 1918-tól a Debrecen-Nyíregyháza Római Katolikus Egyházmegye létrejöttéig, László (Franczen) Károly és dr. Cserháti István tollából. A naptárban található még Merli Rudolf bubesheimi plébános Krasznabéltek történetéről szóló tanulmánya. A nagykárolyi katolikus líceum tízéves múltjáról Visnyai Csaba igazgató írása szól. - A négy erdélyi magyar egyházmegye közül a szatmári az egyetlen, amely könyvnaptár kiadására vállalkozik. /Máriás József: Római Katolikus Naptár 2002. = Bányavidéki Új Szó (Nagybánya), nov. 9./

2002. augusztus 23.

Harminckét település története címet viseli az Otthonom Szatmár megye /Szent-Györgyi Albert Társaság és EMKE, Szatmárnémeti/ helytörténeti sorozat 16. kötete. Merli Rezső, a kötet szerzője. /A települések: Alsóhomoród, Barlafalu, Csanálos, Csomaköz, Erdőd, Józsefháza, Gilvács, Kaplony, Kálmánd, Kigye, Kisdengeleg, Krasznabéltek, Krasznasándorfalu, Krasznaterebes, Királydaróc, Mérk, Mezőfény, Mezőpetri, Mezőterem, Nagykároly, Nagymadarász, Nagymajtény, Nagyszokond, Nántű, Szakasz, Szaniszló, Szinfalu, Tasnád, Tasnádszántó, Túrterebes, Vállaj, Zajta./ A településekből három Magyarország területére esik (Vállaj, Mérk, Zajta), egy pedig, Kigye története már csak mementó lehet. A könyv tartalmazza az egyes helységekből deportáltak névsorát is. /Az Otthonom, Szatmár megye sorozat újabb kötete. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), aug. 23./

2002. szeptember 16.

Szept. 15-én tizenkettedik alkalommal szervezték meg Bogdándon a Nemzetiségek Néptánctalálkozóját. A fellépő együttesek látványos produkciói közül nehéz lenne kiemelni a legjobbat, hiszen a bélteki fúvószenekar nyitánya után egyaránt elkápráztatták a nézőket a bogdándi Rozsmalint együttes, a mezőségi Ördöngösfüzesről érkezett csoport éneke és tánca, a széri asszonykórus, a Kölcsey Ferenc Főgimnázium táncosai és a nagykárolyi Rekettye együttes. /b.i.: Néptáncfesztivál Bogdándon. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), szept. 16./

2003. június 30.

Krasznabélteken a római katolikus egyház a domináns, Ákoson alig akad ilyen vallású, tehát Ákoson a római katolikus a leányegyház, Krasznabélteken pedig a reformátusság van szórványban. A két felekezet igen jól megegyezik egymással. Az ökuménia szellemének gyakorlása már-már példaértékű, hiszen a más vallású maroknyi gyülekezeteknek templomukban biztosít kölcsönösen helyet az igehirdetési alkalmakra a két egyház. Krasznabélteken 22 református él, ebből nyolcan-tízen járnak el rendszeresen a katolikus templom hittantermében tartott istentiszteletekre. Ugyanúgy a maroknyi, tíz-tizenöt fős ákosi katolikusság a református templomban misézik, havonta egyszer. Ez több mint tíz éve így működik. /(fodor): Példaértékű ökuménia. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), jún. 30./

2004. április 16.

Ápr. 15-én testvértelepülési szerződést kötött Krasznabéltek és Nyírbéltek. Krasznabélteken fogadták Nyírbéltek nagyközség önkormányzati testületének küldöttségét. /Elek György: Testvértelepülési szerződést kötött Krasznabéltek és Nyírbéltek. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), ápr. 16./

2004. május 3.

Krasznabélteki küldöttség vett részt május elsején a magyarországi Nyírbéltek nagyközségben, a Magyarország EU–csatlakozásának alkalmából rendezett falunapi és baráti rendezvényen. Krasznabéltek és Nyírbéltek ápr. 15–től hivatalosan is testvértelepülési viszonyban áll egymással. /E. Gy.: Krasznabéltekiek Nyírbélteken. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), máj. 3./

2004. augusztus 6.

Erdőd megkapta a városi rangot. Duma Ovidiu polgármester tájékoztatott a változásokról. Megnő a helyi rendőrőrs állománya, az eddigi három helyett nem tizenhat rendőr fog tevékenykedni a városban. Az itteni rendőrparancsnokság alárendelt egységei lesznek a szatmárhegyi, krasznaterebesi, krasznabélteki, szokondi és homoródi rendőrőrsök. /Fodor István: Három helyett tizenhat rendőr, helyi államkincstár. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), aug. 6./

2008. november 5.

A képviselő- és a szenátorjelöltek mellett a helyi elöljárók is fogadták november 4-én az RMDSZ országos ifjúsági kampány-karavanját Szatmár megyében. A Szavazni menő elnevezésű turné zenészei, táncosai és humoristái Krasznabélteken, Erdődön, Szatmárhegyen, majd Szatmárnémetiben jártak. Sepsiszentgyörgyön is tart a kampány. Édler András, az RMDSZ sepsiszentgyörgyi képviselőjelöltje elmondta, hogy a Kovászna megyei ellenőrző hatóságok túlkapásainak megszüntetését, befektetők vonzását, valamint a kormánypénzekért való lobbitevékenységet tartja legfontosabb célkitűzésének. „Nem szabad azt hinnünk, hogy a mi munkánk csupán a kisebb horderejű kérdések megoldására korlátozódik. Munkánk lényege, hogy a legfontosabb kérdésekben hozott döntéseket befolyásoljuk. Befolyásoljuk, ahogyan a magyarság érdekei kívánják Románia és Erdély sorsát, Erdélyét, ahol élünk” – mondta Markó Béla szövetségi elnök Brassóban, az RMDSZ Brassó megyei kampányindítóján. /Kovács Zsolt, Sike Lajos: Menő a Szavazni menő. = Új Magyar Szó (Bukarest), nov. 5./

2009. június 18.

Ezer ember, az itteni svábok vándoroltak Németországba Krasznabéltekről, ez jelentősen meghatározza a közösség életét. Dr. Ágoston Ferenc plébános elmondta, hogy 275 családból, mintegy 600 lélekből áll a római katolikus egyházközség, 47 év az átlagéletkor. A híveknek körülbelül a fele jár rendszeresen templomba. Jelenleg nagyon sokan „kétéltűek”: télen Németországban, nyáron a szülőfaluban tartózkodnak. Több éve július első vasárnapján a kultúrotthonban megrendezik az egyházközségi napot, amelyen az óvodások, ifjak, cigány tánccsoport, fúvószenekar és az énekkar is fellép. A gyülekezeten belül működő nőszövetség szociális, karitatív munkát végez: az asszonyok az idős, egyedülálló személyeket látogatják meg. /Fodor István: Krasznabéltek: negyvenhét év az átlagéletkor. = Szatmári Magyar Hírlap (Szatmárnémeti), jún. 18./


lapozás: 1-13




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2017
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998