udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2009
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 17 találat lapozás: 1-17
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Helymutató:

1999. október 18.

Okt. 17-én ünnepelt Krasznamihályfalva református gyülekezete: a megye egyik legrégebbi temploma felújítási munkálatainak befejezése után hálaadó istentiszteletet tartottak. Tőkés László püspök hirdetett igét. Sokáig úgy neveltek minket, hogy ne ismerjük múltunkat és ne legyen mire emlékezzünk, hangsúlyozta. /Ünnepség Krasznamihályfalván. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), okt. 18./

1995. január 21.

Jan. 21-én tartották meg Érsemlyénben Bihar, Szatmár, Szilágy és Máramaros megye RMDSZ-es helyhatósági képviselői másodízben a Partiumi Önkormányzati Tanácskozást /az elsőt Krasznamihályfalván tartották/. Tőkés László püspök imájával kezdődött a megbeszélés, majd Varga Gábor Bihar megyei RMDSZ-elnök kifejtette, hogy szükség van a közös gondok megvitatására. Takács Csaba, az RMDSZ ügyvezető elnöke ismertette az RMDSZ-ellenes kormánynyilatkozatot. A tanácskozás résztvevői nyilatkozatot adtak ki, hitet téve az önkormányzatok közötti együttműködés mellett és tiltakozva az RMDSZ törekvéseit alkotmányellenesnek bélyegző kormánynyilatkozat ellen. /Bihari Napló (Nagyvárad), jan. 24./

1995. szeptember 1.

Aug. 25-én hajnalban rendőrök, csendőrök és kommandósok lepték el a Szatmár megyei Ákos és Krasznamihályfalva cigánysorát, belökték az ajtókat, rabszállító kocsiban az árkosi rendőrőrsre hurcolták a férfiakat, mindet megverték, majd elengedték őket. Szabó Károly szenátor a helyszínen tájékozódott, ahol több cigányember elmondta, mennyire megverték őket. Az árkosi rendőrőrsön azzal indokolták a történteket, hogy etnikai konfliktus megelőzéséről volt szó, a megyei rendőrség szerint szintén megelőző akció volt, melynek során több gyanús személyt előállítottak. A helyi újságok dicsérték az akciót, hozzátéve, nem ártana másoknál is ilyen megelőző akciót tartani. A figyelmeztetés a magyaroknak is szól, "holnap talán ránk szabadulnak álarcos csendőrök, kommandósok" - írja Sike Lajos. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 1./

2000. március 22.

A leépítéssel egybekötött tanügyi átszervezés során április 1-jétől ötven háromszéki szakképzetlen helyettesítő válik munkanélkülivé, és közel húsz szakképzett pedagógust tanév közben áthelyeznek. Az elbocsátottak érdekében majdminden óvoda és iskola vezetősége, valamint szülői közössége fellebbezett a megyei tanfelügyelőségen, közülük néhány esetben megoldás született, másokat elutasítottak. Az árapataki, előpataki, márkosfalvi, baróti és száldobosi fellebbezésre a tanfelügyelőség nemmel válaszolt, tizenkét esetben elfogadta a közösségek érveit. Eresztevényben például az I-IV. osztályban tanuló tizenhét gyermeket április 1-jétől egyetlen tanító fogja oktatni összevont csoportban. Óvodai csoportok is maradnak óvónő nélkül, a legtöbb helyen megszűnt az egyetlen csoport. /(fekete): Ötven helyettesítő pedagógus vált munkanélkülivé. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), márc. 22./ Napokig várta, írta Máriás József, hogy a televízióban megjelennek a tanügyi sztrájk idején oly bősz tanügyi szakszervezeti vezetők és elmondják: a felszámolt falusi óvodák a minisztériumi intézkedések áldozatai lettek. Hiába várt erre. Itt is, ott is bezárták a szakképzetlen óvónőkkel működő óvodákat. Krasznamihályfalván, Kökényesden, Bábonyban és még vagy nyolcvan-száz helyen Szatmár megyében. Ezt megtakarításnak állították be, ez majd segíti a tanügy helyzetét. Ismét a legelesettebbeken ütöttek. - Elszomorító, hogy az RMDSZ sem hallatja hangját, nem cselekszik. /Máriás József: Vissza a középkorba! = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), márc. 23./

2000. május 2.

Ápr. 30-án Krasznamihályfalván a református gyülekezet és a helyi RMDSZ felavatta a volt református iskola falára elhelyezett, a Kelemen Lajos Műemlékvédő Társaság által Tamás László emlékére készített emléktáblát. Geréb Miklós gondnok, a község polgármestere ismertette Tamás László életútját, majd leleplezte az emléktáblát. Tamás László 1856-ban született Krasznamihályfalván. Elvégezte a teológiát, majd visszatért szülőfalujába, hogy gyülekezetépítő munkát végezzen templom és iskola terén egyaránt. /Emléktábla-avatás Krasznamihályfalván. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), máj. 2./

2001. július 18.

Krasznamihályfalván a református gyülekezet első könyvtára a negyvenes évek elején jött létre. Az ötvenes években a belügyi szervek több alkalommal vittek el onnan értékes könyveket, a hatvanas években valamennyi könyv eltűnt. Jobb Domokos lelkipásztor a gyülekezet segítségével felújítják a karzat egyik helyiségét, hogy abban egyházi könyvtárat hozzanak létre. A könyveket gyűjtésekből, adományokból és vásárlásokból szeretnék biztosítani. Az egyházközség segítséget kér a könyvtár létesítéséhez. /E. Gy.: Egyházi könyvtár Krasznamihályfalván. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), júl. 18./

2002. október 30.

Kónya László, a Szatmár megyei tanfelügyelőség főtanfelügyelő-helyettese arról tájékoztatott, hogy a múlt évi 89-cel szemben mindössze 76 magyar első osztály indult a megyében, 1464 gyermekkel szemben idén 1381 elsős. Hozzá kell tenni, hogy a szülők jelentős része nem anyanyelvén taníttatja gyermekét. A városon drasztikusan csökken a gyermekek száma, ugyanakkor egyes falvakban növekszik. Szatmárnémetiben az 1-es, 3-as és 20-as általános iskolában létszámhiány miatt az őszön először nem indulhatott magyar első osztály, ugyanakkor Krasznamihályfalván először jött össze két első osztályra való gyermek, miként az is, hogy Magyarcsaholyban, Szamosdarán, Szérben a tavalyi 6, 12, 11 tanulóval szemben idén 11, 17, 14 tanuló van az első osztályban. Idén is 22 magyar IX. osztály indulhatott, mint a múlt esztendőben, a diákok száma azonban több, 563-mal szemben 608, ami közel két osztályra való plusz tanulót jelent. Azonban a nagy hagyományú faipari szaklíceumban létszámhiány miatt nem indulhatott magyar osztály. A szakiskolai tagozatokon a tavalyi 280-nal szemben csak 167 fiatal jelentkezett magyar osztályokba, az inasiskolákban a tavalyi 7-tel szemben csak négy magyar osztály indulhatott. Nemcsak a magyar osztályok száma csökkent ilyen drasztikusan, hanem a román osztályoké is. Egyre nagyobb a szegénység. Az 1582 magyar nyolcadikosból 873 tanul tovább magyar kilencedikben, megközelítőleg 200 román osztályokban, úgy 500 pedig sehol. Sok szülő még az ingázást sem tudja fizetni gyermekének. Megyei viszonylatban az általános iskolát végzett fiatalok egyharmada nem tanul tovább, falun ez az arány sokkal nagyobb, megközelíti az 50%-ot, esetenként még nagyobb is. Bizonyos változást jelentene, ha több inasosztályt kihelyeznének olyan községekbe, ahol több fiatal végzi a nyolcadikat. /Sike Lajos: A VIII. osztályt végzett falusi fiatalok közel fele nem tanul tovább. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 30./

2002. január 25.

Krasznamihályfalván a helyi református egyházközség könyvtárat kíván létesíteni a templom toronyszobájában. Jobb Domokos, a gyülekezet lelkipásztora elújságolta: a településről elszármazottak adományainak köszönhetően a létesítmény máris 500 kötetes állománnyal rendelkezik. A tervek szerint az egyházi könyvtárat a falu napján, vagyis ápr. 28–án fogják felavatni. /(fodor): Krasznamihályfalva: Ötszáz könyv az elszármazottaktól. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), jan. 25./

2002. február 16.

Amint Vagyok címmel jelent meg a Nagykárolyi Református Egyházmegye ifjúsági lapja. A kiadványt ifj. Geréb Miklós, a szatmárnémeti Kölcsey Ferenc Főgimnázium diákja szerkesztette. A lap megjelenését támogatta a Szatmár Megyei IKE, a Szivárvány nevű Szatmári Római Katolikus Ifjúsági Újság és Reha Endre református lelkipásztor. A lap a Krasznamihályfalvi Ev. Ref. Egyházközség nyomdájában készül. /E. Gy.: Amint vagyok. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), febr. 16./

2002. április 26.

Ápr. 27?én ünnepi istentisztelettel veszi kezdetét Krasznamihályfalva napja. Ez alkalommal avatják fel a helyi református templom épületében kialakított, jelenleg több mint ezer könyvet tartalmazó könyvtárat. /E. Gy.: Krasznamihályfalva: Szombaton Falunap és könyvtáravatás). = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), ápr. 25./

2002. április 29.

Krasznamihályfalván minden évben április utolsó szombatján rendezik meg a falunapot. Ilyenkor az ünnepi istentiszteleten egy?egy neves egyházi személyiség hirdet igét, majd megkoszorúzzák a két világháborúban elesett krasznamihályfalvi hősök emlékművét, valamint Tamás László néhai lelkésznek a régi iskola falán elhelyezett emléktábláját. Ebben az évben dr. Hermann János egyházkerületi tanácsos hirdetett igét. A rendezvény rangját növelte az is, hogy felavatták a templom tornyában lévő háromszintes egyházi könyvtárat. A könyvállomány adományokból gyűlt össze. A gyülekezet várja az újabb adományokat. Az új könyvtár bútorzatát Jobb Domokos lelkipásztor elképzelései szerint Oláh Tamás krasznamihályfalvi asztalosmester, a gyülekezet presbitere készítette el. /E. Gy.: Egyházi könyvtár Krasznamihályfalván. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), ápr. 29./

2004. november 27.

Amint Vagyok címmel, a Krasznamihályfalvi Református Egyházközség kiadásában, megjelent a Nagykárolyi Református Egyházmegye ifjúsági lapja. /Amint Vagyok. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), nov. 27./

2005. május 21.

Az elmúlt napokban az RMDSZ Szatmár megyei küldöttgyűlésén 97 százalékos többséggel ismét Ilyés Gyulát választották a szervezet megyei elnökének. Kónya László főtanfelügyelő-helyettes bejelentette: a három-négy évvel ezelőtti 71 százalékról 78-ra nőtt azon magyar gyermekek aránya, akik anyanyelvükön tanulnak. Ennek köszönhetően egész Erdélyben egyedül Szatmár megyében nem csökkent, hanem az apadó lakosság ellenére is valamelyest gyarapodott a magyar iskolások száma. Nagykárolyban és vidékén volt a legjobb eredmény: 30 százalékról 20 százalékra csökkent azok aránya, akiket román osztályokba írattak. Pozitív változás tapasztalható olyan szórvány-településeken is, mint Patóháza, Hirip, Királydaróc, Krasznamihályfalva. Szatmár megyében jelenleg csak az általános iskolákban 10.500 gyermek tanul magyarul, s ez a szám a következő tanévben sem csökken. Kónya László szerint mindez köszönhető az oktatási támogatásnak, a közhangulat javulásának, a pedagógusok és szülők közötti kapcsolat szorosabbá válásának. /(Sike Lajos): Az oktatási támogatásnak köszönhetően: Szatmár megyében többen tanulnak magyarul. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 21./

2007. január 19.

Nagy Sándor /sz. Bogdánd, 1964/ lelei lelkész, a nagykárolyi református egyházmegye esperese. Ahogyan a római katolikus egyház számára Túrterebes, úgy a református egyháznak Bogdánd számít különleges településnek, ahonnan sok lelkész került ki. Ma már nem beszélnek róla, hogy a diktatúra idején a magyar iskolák diákjait januártól kora tavaszig a Duna–csatornához vitték kényszermunkára a megyéből, emlékezett iskolás korára a lelkész. Fabarakkokban, katonákkal együtt szállásolták el őket. Kiadott norma szerint kellett sáncot ásniuk. A meghurcoltatás mellett ráadásul a nyári vakációban be kellett pótolniuk azt az anyagot, amiről lemaradtak, míg a többiek pihentek. Lele 524 lelkes gyülekezetét tavalyi mínusz két lélekkel zárták, enyhe létszámcsökkenés tapasztalható évek óta. A nagykárolyi református egyházmegye lélekszáma évente egy–egy kisgyülekezetnyivel csökken, tavaly például 286-tal lettek kevesebben. Jelenleg az egyházmegyében 18. 087 számon tartott hívük van, miközben 2005 végén 18. 373 volt a lélekszám. Három részre lehet osztani az egyházmegyét: Nagykároly és Börvely, Gencs, Tasnád nagy gyülekezetek, a Kraszna–mente – Dobra, Magyargéres, Ákos, Krasznamihályfalva, a Tövishát – Lele, Hadad, Bogdánd és Szér – nagyobbacskákból tevődik össze, az érmellékiek pedig kisebbek, itt óriási a szórványosodás. A legkisebb református közösségek az egyházmegyében: Adyfalván harmincnégy, Krasznaszentmiklóson negyvenegy, Szekerestanyán hatvannégy, Sződemeteren negyven, Érszodorón negyven, Érkáváson negyvenöt református él, de léteznek olyan szórványok is, ahol csak néhány hívük lakik. Például Krasznacégény, ahol hárman–négyen vannak, de áll a templomuk, és a krasznamihályfalvi lelkész jár ki hozzájuk. A hadadi Dégenfeld-kastélyt nemrég átvette a Királyhágómelléki Református Egyházkerület, de az egyházmegye, illetve a hamarosan létrehozandó alapítvány fogja kezelni. A Dégenfeld Egyházi, Oktatási, és Kulturális Központ elsősorban a felnőttoktatásra helyezné a hangsúlyt. Szeretnének átvenni egy erdészházat Rákosterebesen, nagyszerű lenne állandó táborhely kialakítására. Egyre több helyen igénylik az emberek, hogy elkezdődjön a diakónia, a szeretetszolgálat, amelynek szép példája az Oikodomos Alapítvány, amelyet Nagy Sándor lelkész vezet. Százhatvan fő részére meleg ételt biztosítanak. Decembertől indult be az otthoni gondozás. /Fodor István: Egy többarcú református egyházmegye, a huszonegyedik század elején. = Szatmári Magyar Hírlap (Szatmárnémeti), jan. 19./

2007. május 2.

Oktatási és művelődési központot létesít a Királyhágómelléki Református Egyházkerület Szatmár megyében, Hadadon a Dégenfeld-kastélyban. A grófi család hajdani kastélyának használati jogát Dégenfeld Pál engedte át 39 évre a református egyháznak, miután tavaly visszakapta az épületet. A felújítási munkálatok költségeinek fedezésére az elmúlt hétvégén jótékonysági bált szervezett az egyházkerület az itt kialakított Dégenfeld Oktatási és Művelődési Központ javára, jelezte Kurta-Tőtös Beáta, az intézmény igazgatója. A központban jelenleg kőműves-tanfolyamnak ad otthont, idén már két tábort is szerveznek. Az egyházkerület ugyanakkor két termet bocsátott a hadadi református gyülekezet rendelkezésére, itt tartják az istentiszteleteket, valamint az imaórákat. A község temploma ugyanis 1991-ben földcsuszamlások következtében súlyosan megrongálódott, tavaly pedig összedőlt az imaterem. A hadadi immár a harmadik magyar oktatási és művelődési központ, amelyet a királyhágómelléki egyházkerületben alapítanak – a nagyváradi Sulyok Istvánról, illetve a Lorántffy Zsuzsannáról elnevezett intézetek mellett –, és még idén létrehoznak egy negyediket a Szatmár megyei Krasznamihályfalván. Ez utóbbit szintén egy Dégenfeld örökös, Dégenfeld Sándor jóvoltából alapíthatják meg, aki a köz javára ajánlotta fel a faluban nemrég visszakapott ingatlanát. „A Dégenfeld család azon igazi erdélyi arisztokráciához tartozik, akik számára a nemesi származás nemcsak rangot, hanem elkötelezettséget, hivatástudatot is jelentett. Ezért hoznak áldozatokat a közösség érdekében – hangoztatta Tőkés László királyhágómelléki református püspök a jótékonysági bált megnyitó köszöntőbeszédében. – A nemesi réteg felszámolásával eltűnt az a gazdasági elit, amely közcélokra adakozhatna. Az újgazdagok többségében még nem alakult ki az a lelkület, ami hajdanán az arisztokráciát jellemezte. Ezért nagyon keveset áldoznak a nemzeti önazonosságunk megőrzését célzó tevékenységekre” – tette hozzá a püspök. /Babos Krisztina: Szatmár megye – Művelődési központtá alakul a Dégenfeldek hadadi nyári lakja. = Krónika (Kolozsvár), máj. 2./

2007. október 29.

Rendíthetetlen, bátor, elszánt és megalkuvást nem ismerő emberre lesz szüksége az Európai Parlamentben a romániai magyarságnak, amelynek nagy számban kell részt vennie a november 25-i romániai európai parlamenti választásokon – mondta október 27-én Krasznamihályfalván és Nagybányán Orbán Viktor. A Fidesz-elnök a Tőkés László református püspök kampányát megnyitó rendezvényeken vett részt a hét végén a Partiumban, Máramarosban és a Szilágyságban. Tőkés László kifejtette: a jövendő brüsszeli képviselet központi programja az autonómia lesz. Krasznamihályfalván Orbán Viktor elmondta, hogy mindig szívesen jön Erdélybe és bármelyik határon túli településre, mert az itteniek arra emlékeztetik, hogy „semmifajta mesterséges határ nem választhat el minket egymástól, mert a magyar nemzet egységes volt és az is marad”. Orbán kifejtette: „Van egy közös magyar ügy. Azért járok most itt, hogy meggyőzzem az ittenieket, szedjék össze magukat, és menjenek el szavazni novemberben!” Orbán Viktor Nagybányán hangsúlyozta, az a kérdés: a magyarok képesek lesznek-e olyan nemzetpolitikát folytatni, amely nem szétforgácsoló és nem megosztó. Az ÚMSZ kérdésére, ha az erdélyi magyarság EP-képviselet nélkül marad, lesz-e lelkiismeret-furdalása a Fidesz elnökének a megosztó politika miatt?, Orbán Viktor azt mondta: „Miért nekem legyen? Legyen az erdélyi magyarságnak, amiért nem ment el kellő számban szavazni vagy rosszul szavazott!”Temesvártól Brüsszelig címmel juttatott el szerkesztőségekbe felhívást Tőkés László független EP-jelölt sajtóirodája. A felhívás szövege szerint „az erdélyi magyarok történelmi lehetőség előtt állnak: Tőkés László személyében „olyan világszerte ismert és megbecsült személyiséget küldhetnek képviselőként az Európai Parlamentbe, akinél hitelesebben senki nem jeleníti meg Európában a határokon átívelő összmagyar nemzeti integráció programját”. A felhívás emlékeztet Tőkés szerepére az 1989. decemberi eseményekben. Az aláírók között van Csoóri Sándor, Szőcs Géza, György Attila vagy Jókai Anna, Makovecz Imre műépítész, Lohinszky Lóránd színművész, Péntek János nyelvész, Neményi Ágnes szociológus, Vizi E. Szilveszter orvos-biológus. /Both Abigél, Sike Lajos: Tőkés-kampány Orbánnal. = Új Magyar Szó (Bukarest), okt. 29./

2007. október 29.

Magyarország volt miniszterelnöke, Orbán Viktor Krasznamihályfalván, illetve Avasújvároshegyen tartott beszédében hangsúlyozta: „olyan emberre van szüksége a magyarságnak Brüsszelben, aki rendíthetetlen, és aki a múltban is szembe mert szállni az igazságtalansággal, aki nem alkuszik meg a konjunktúra ilyen–olyan változásai miatt. ” A FIDESZ–MPSZ elnöke Tőkés Lászlót kísérte el. Tőkés László és Orbán Viktor leplezték le a leendő Krasznamihályfalvi Michael de Ruyter Egyházi Ifjúsági és Turisztikai Központ alapkövét. A szóbanforgó létesítmény, ahogy a püspök fogalmazott „a Királyhágómelléki Református Egyházkerület egyik helyi bástyája lesz, olyan, amihez hasonlót Partium–szerte többet is létesítettek már. ” A leendő létesítményhez gr. Dégenfeld Sándor nagy értékű belterületet adományozott. Avasújvároshegyre sokan eljöttek a környező településekről, de a megyeközpontból is. /Fodor István: Orbán Viktor Ft. Tőkés László társaságában Szatmár megyében járt. = Szatmári Magyar Hírlap (Szatmárnémeti), okt. 29./


lapozás: 1-17




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2017
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998