udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2009
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 7 találat lapozás: 1-7
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Helymutató:

1991. szeptember 3.

Végre megjelent Seres András-Szabó Csaba: Csángómagyar daloskönyv. Moldva 1972-1988 /Héttorony Kiadó, Budapest, 1991/ című gyűjtése. A két szerző titokban, a hatóságok elől bujkálva gyűjtötte a moldvai dalokat. A kézirat 1988-ban elkészült. A magnókazettákat, a kéziratot évekig rejtegették, majd eljuttatták Magyarországra. Seres András /sz. Krizba, 1935/ néprajzi gyűjtő, a Népi Alkotások és Művészeti Tömegmozgalom Kovászna megyei központjának munkatársa. Barcasági magyar népköltészet és népszokások /Kriterion, Bukarest/ című munkája 1984-ben látott napvilágot. Szabó Csaba /Ákosfalva, 1936/ Kolozsváron végezte a Zeneművészeti Főiskolát, 1959-től 1967-ig az Állami Székely Népi Együttes karmestere volt, 1963-tól 1987-ig a Szentgyörgyi István Színművészeti Főiskolán tanított. 1988-ban áttelepült Magyarországra. Két korábbi könyve: Hogyan tanítsuk korunk zenéjét /Kriterion, Bukarest, 1977/, illetve Zene és szolgálat /Kriterion, Bukarest, 1980./ /Sz. Cs.: Csángómagyar daloskönyv. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), szept. 3./ Seres András néprajzos gyűjtött a csángók között, csatlakozott hozzá Szabó Csaba zeneszerző. A tavaly elhunyt Lőrincz Györgyné Hodorog Luca egymaga mintegy harmadét szolgáltatta a Csángómagyar daloskönyv anyagának. Luca néni annak idején elővette féltve őrzött kézírásos énekeskönyvét és abból énekelt. Nyelvészek számára külön kutatási terület lehetne ezeknek a még meglevő kéziratos könyveknek a vizsgálata. /Szilágyi Aladár: A csángók (még) magyarul énekelnek. = Élet és Irodalom (Budapest), szept. 27./

1992. május 13.

A Romániai Magyar Evangélikus-Lutheránus Egyház megválasztotta új püspökét Mózes Árpád aradi lelkész személyében, miután jan. 1-jén nyugalomba vonult Szendressy Pál püspök. Mózes Árpádot /sz. Krizba, 1931. júl. 25./ több lelkésztársával együtt 1958-ban letartóztatták és államellenes tevékenység vádjával 18 évre ítélték. 1964-ben szabadult a börtönből. - Mózes Árpád hivatalos beiktatása jún. 24-én lesz Kolozsváron, ünnepi közgyűlés keretében. /Szabadság (Kolozsvár), máj. 13./

2002. április 9.

Ápr. 9-én mutatják be Budapesten, a Lítea Könyvszalonban a barcasági származású, Budapesten élő Veress Emese-Gyöngyvér Gergely napjától Péter-Pálig, Ünnepek és jeles napok a barcasági csángóknál című, a Hétfalusi Magyar Művelődési Társaság gondozásában nemrég megjelent kötetét. Veress Emese szerint a hétfalusi csángók közé sorolhatóak a barcaságiak is. Ezért nem csupán Zajzon, Tatrang, Pürkerec, Bácsfalu, Türkös, Csernátfalu és Hosszúfalu, hanem Apáca, Krizba és Barcaújfalu is kutatása színhelye lett. ?Húsz éve kutatom ezt a vidéket. Budapesten elsősorban újságíró vagyok, de nagyon sokat tartózkodom otthon.? ? vallotta Veress Emese. /Antal Erika: Gergely napjától Péter-Pálig. Veress Emese-Gyöngyvér kötetét mutatják be Budapesten. = Krónika (Kolozsvár), ápr. 9./

2004. október 22.

Mózes Árpád nyugalmazott evangélikus püspök felidézte életútját. Szülőfaluja magyarságát a második világháborúban kifosztották a Vörös Hadsereg katonái, azután megkezdődött a Kommunista Párt tagjainak toborzása. A Bolyai Tudományegyetem matematika-fizika szakáról másodévesen kidobták, amikor apját kuláklistára tették. Mózes Árpád ezután a teológiát végezte el. Argay György püspök maga mellé vette titkárnak és segédlelkésznek. Óriási lelkesedéssel fogadták az 1956-os forradalom hírét. Mózes Árpád más evangélikus fiatalokkal megfogalmazott egy beadványt Argay püspöknek, hogy vonja felelősségre azt a két evangélikus professzort, akik éveken keresztül a baloldali eszméket hirdették. 1958. december 16-án Mózes Árpádot letartóztatták. Felhozták ellene az Argay püspöknek 1956 októberében átadott beadványt, a magyar forradalommal való szimpatizálást és azt, hogy a szovjet beavatkozás ellen fekete jelvényekkel tiltakoztak. A legsúlyosabb vád a hazaárulás volt. Tudniillik a forradalom előtt a debreceni Kossuth-egyetem egy csoportjának látogatásakor beszámolt nekik az erdélyi helyzetről. Naponta eljátszották vele, hogyan fogják felakasztani. Sorra tartóztatták le kollégáit, négy-négy evangélikus lelkészt és teológust, név szerint Antal Lászlót, aki már meghalt, Dani Pétert, Kiss Bélát, Gödri Oláh Jánost, Török Andrást, Bibó Lászlót és Veress Károlyt. Hat hónapi vallatás és halállal való fenyegetés után mindnyájukat a katonai törvényszék elé állították. Az utolsó szó jogán megkérdezte a tárgyalást vezető Valeanu őrnagyot: Uram, a szó igazi értelmében mit tettünk mi a Román Népköztársaság területi biztonsága ellen? Azt válaszolta: „Nem tettetek semmit, mert nem tudtatok, de ha tudtatok volna, tettetek volna.” Fővádlottként ezért kapott 18 évi kényszermunkát, a többiek 16, 15, 14, 9, és így lefelé, 6 éveket. Hat hónapot töltött a szamosújvári börtönben, és kereken öt évet a Duna-delta mocsaraiban. Az 1964. augusztus 3-án megjelent kegyelmi rendelettel a legutolsó, 106-os létszámú csoporttal szabadult. A börtönben olyan kiváló embereket ismerhetett meg, mint dr. Dobri János református professzor, dr. Erdő János, a későbbi unitárius püspök, Hajdó Leander, a csíksomlyói volt rendházfőnök, és sorolhatná tovább. A kis létszámú nagykárolyi gyülekezet lelkipásztoraként húsz évig szolgált. Nem voltak könnyű idők, hiszen két ember állandóan rá volt állítva, szüntelenül követték és zaklatták. Az egyházmegye lelkészi karának határozott kiállása révén 1978-ban aradi lelkésznek és esperesnek választották. Az evangélikus püspökség a legkisebb Romániában, közel 33 ezer lélek van szétszóródva Orsovától Nagybányáig. 1992-ben Szedressy Pál püspök halála után titkos szavazással utódjává választották, és a megbízatást hosszas rábeszélés után elvállalta. – Csíkszeredában és Sepsiszentgyörgyön egy-egy új templom, ezenkívül tizenkilenc felújított templom és imaház, vendégház fűződik a nevéhez, annak ellenére, hogy életfogytiglan választották püspökké, idén mégis lemondott, egészségi állapotára való tekintettel. Mózes Árpád nyugalmazott lutheránus-evangélikus püspök 1931. július 25-én született a barcasági Krizbán. A kolozsvári Protestáns Teológián 1956-ban lett lelkész. /Benkő Levente: „A magam történetét én írnám meg” Beszélgetés Mózes Árpád nyugalmazott evangélikus püspökkel, önkéntes ’56-os politikai elítélttel. = Krónika (Kolozsvár). okt. 22./

2007. október 20.

A Brassó megyei Apácán ezerkétszáz, jövedelem nélküli roma lakik, ők vannak többségben. A terményeiket védő falusiak és a mindennapi betevőjükért lopni kényszerülő romák összecsaptak. Az ügyet etnikai konfliktusként állították be az országos tévécsatornák. Apáca polgármestere, Bölöni Gyula igyekezett hangsúlyozni, hogy nem etnikai, hanem társadalmi oka van a történteknek. A terménylopások rendkívül megkeserítik a falusi gazdák életét. Négyfaluban, Apácán, Ürmösön, Szászmagyaróson a jelenség mindennapos, és állandó feszültség forrása. Az apácai községháza több éve megszervezte a mezők őrzését, de az őrök jelenléte nem riasztja el a tolvajokat. Egy augusztusi este a mezőőrök három kiskorút állítottak meg, aki lucernával megrakott szekérrel tartott hazafelé. Felelősségre vonták őket. Pillanatok alatt több tucat roma termett a helyszínen. A szóváltás verekedéssé fajult, s a mezőőrök elmenekültek a támadó romák elől. A hír gyorsan elterjedt a faluban, a magyarok és románok is csapatokba szerveződtek, és összecsaptak a romákkal. A verekedésnek néhány könnyebb sérültje volt mindkét oldalon. Jó két órával később megjelent a csendőrosztag. Másnap rendkívüli tanácsülést tartottak, amelyen a szemben álló felek egymást vádolták: a magyarok és a románok a romákat gyanúsították a mindennapos lopásokkal, a romák pedig azt állították, hogy csak néhány család lop. Az ülésen bizottságot hoztak létre mindhárom etnikum képviselőiből, melynek feladata a mező és a termények hatékonyabb őrzése lesz. A polgármester javasolta, hogy a nincstelen romáknak a parlagon heverő földeket adják bérbe. Azóta semmi sem változott. Már másnap lefoglaltak egy fogatot, mert gazdája lopott fát szállított az erdőből. Két év alatt hárommilliárd régi lejes büntetést róttunk ki azokra, akik lopják a termést, ebből eddig alig 11 milliót fizettek ki. A tolvajok agresszívek, többször megverték a szolgálatban levő rendőröket. Az ügyész tízmillió lejre büntette, és szabadon engedte az elkövetőket. A parlagon levő földekért egyetlen roma sem jelentkezett. Apácán nincs elég rendőr. Az apácai magyarok félelemben élnek. Constantin Leonte, az apácai rendőrőrs helyettes vezetője egyért azzal, hogy csendőrőrs létrehozása szükséges. Hozzátette, szó sincs etnikai konfliktusról. Egyszerűen a be nem tartatott törvények miatt a bűnözés igen gyakori Apácán, és a gazdák türelme elfogyott. Megoldást kell találni mindenütt, például Tatrangon, Barcaújfaluban, Ürmösön, Krizbán és máshol is, ahol a nyomorban élők száma meghaladja az aktív lakosság számát. /Tamás F. Attila, Both Csaba: Nincstelenek a szegények ellen. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), okt. 20./

2008. március 20.

Március 16-án, vasárnap mintegy 350 résztvevő jelenlétében tartották a krizbai március 15-i ünnepséget és a konfirmációt. A helyi evangélikus templomban megtartott ünnepi istentiszteleten Koszta István lelkész hirdetett igét, ünnepi beszédet mondott Ferencz Piroska RMDSZ-elnök, Apró Károly alpolgármester, Barcsa Márton és Aranyosi István megyei tanácsos. /Bensőséges ünnep Krizbán. = Brassói Lapok (Brassó). márc. 20./

2009. augusztus 7.

Mózes Árpád nyugalmazott evangélikus püspök önként vonult nyugdíjba, és Nagykárolyba költözött. 1964-ben szabadult a börtönből. Azután nem mehetett vissza régi gyülekezetébe, Székelyzsomborra. Elvállalta a nagykárolyi kicsiny gyülekezet lelkészi állását. Nagyon jó kapcsolatba került a károlyiakkal, majdnem 20 évig szolgált itt, ezért határozott úgy, hogy nyugdíjas éveire ebbe a városba költözik vissza. A püspöki kinevezés élethosszig tart, de egészségügyi okok miatt visszavonult. Három szívinfarktuson esett át, megműtötték. Az 1999. június 15–16-i zsinaton módosításokat eszközöltek. A zsinatot több mint 50 éve nem ülésezett. 1920-ban összeült egy ad hoc zsinat Kolozsvárott, Aradon szuperintendencia néven megalakult a romániai magyar evangélikus egyházmegye vezetősége, amely feje a szuperintendens volt, a mai értelemben vett püspök. A szászok barátságtalanul fogadták ezt, mert ők is ágostai hitvallású evangélikusok. A szász egyházkerület miatt az Ágostai Hitvallású Evangélikus Egyház nevet nem tudták felvenni, ezért a nevük Zsinatpresbiteri Ágostai Hitvallású Evangélikus-Lutheránus Egyházkerület lett. Ezt a hosszú nevet megváltoztatták, intézményünket ma Romániai Evangélikus-Lutheránus Egyházkerületnek hívják. Ide tartoznak még a Bánátban élő evangélikus szlovákok is, ők az egyházkerületen belül külön esperességet, egyházmegyét alkotnak Nagylak központtal. A szászok külön kerületbe szerveződtek. Három evangélikus egyházmegye van, a brassói és a kolozsvári magyar, a nagylaki szlovák. Mózes Árpádot az 1956-os magyar forradalom eseményei miatt ítélték el. Az evangélikusoknak még volt egy bűnük. Két szélsőségesen baloldali tanár is tanította őket, ezek ellen a teológiai professzorok ellen petíciót nyújtottak be a püspöknek. Annyit kértek a vezetőtől, hogy intse meg a szóban forgó tanárokat, hagyjanak fel a baloldali magatartásukkal. Mindehhez még hozzájött a debreceni Kossuth Lajos Tudományegyetem diákjaival való találkozásuk is. Nekik elmesélték a romániai magyarság akkori helyzetét, a magyar egyházak ellehetetlenített sorsát. A Szekuritáté szerint ezzel az ország belügyeiről adtak ki információkat egy idegen állam polgárainak. Ez hazaárulásnak minősült. Nyolcukat ítéltek el, négy lelkészt és négy teológust. Mózes Árpádot mint püspöki titkárt fővádlottnak nevezték ki. Mózes Árpádot 18 esztendőnyi fegyházbüntetésre ítélték, a többieknek 16, 15, 8, 7 és 6 évi szabadságveszés járt. Még nem gondolt arra, hogy könyvben kiadja emlékezését. Mózes Árpádot /sz. Krizba, 1931. júl. 25./ 1992-ben püspökké választották és 12 évig Kolozsváron élt. 2004 augusztusában egészségi okokra hivatkozva visszavonult, azóta Nagykárolyban lakik. /Végh Balázs: A szolgálat adott értelmet életemnek. = Krónika (Kolozsvár), aug. 7./


lapozás: 1-7




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2017
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998