udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2009
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 8 találat lapozás: 1-8
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Helymutató:

1998. március 19.

A 70 éves Benkő Samu művelődéstörténészt, tudományos kutatót /sz. Lőrincfalva, 1928. febr. 25./ köszöntötte a lap. Ebből az alkalomból készített vele interjút Kisgyörgy Réka. A mai élet gyorsasága lassított az erdélyi magyar történetíráson, ismerte el az ünnepelt. Õ például nyolc esztendeje nem foglalkozik történetírással, tudományt szervez. Fiatal kutatóknak próbál ösztöndíjat szerezni, tudományos művek kiadását segíti. Benkő Samu 1994 óta áll az Erdélyi Múzeum-Egyesület élén. "Négy év alatt nagyon sok keserűség halmozódott föl bennem, mivel az erdélyi magyar szellemi életben legalább akkora az erkölcsi romlás, mint az összmagyar szellemi életben." - vallotta. Szomorú szívvel tért haza a Magyarország 2000 című konferenciáról: két napig folyt a szóözön, de az, hogy erkölcs, nem hangzott el. Javasolta, hogy a véghatározatban legyen ott, de hiába, ez kimaradt. "Szerintem ma a legnagyobb történelmi hiány a magyar közösségben az erkölcsökben van. Abszolút elszabadult, erkölcstelen világ bontakozott ki...." /Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 19./

1999. május 1.

Ápr. 29-én Budapesten átnyújtották Benkő Samu /Kolozsvár/ művelődéstörténésznek a Magyar Művészeti Akadémia aranyérmét. Az elismerést még február végén ítélte oda az intézmény közgyűlése, amikor is a testület megválasztotta rendes tagjának az erdélyi tudóst. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 1./ Benkő Samu /sz. Lőrincfalva, 1928. február 25./ 1949 és 1952 között a Bolyai Tudományegyetem gyakornoka, majd tanársegéde. 1953-tól több mint két évtizeden át a Román Tudományos Akadémia Kolozsvári Történeti Intézetének, majd 1975-től 1988-ig, nyugdíjba vonulásáig az Akadémia kolozsvári könyvtárának volt tudományos főmunkatársa. Az erdélyi művelődéstörténész 1990 óta a Magyar Tudományos Akadémia külső tagja. Fő kutatási területe a 18?19. századi művelődéstörténet, Bölöni Farkas Sándor, Kemény Zsigmond, Ormós Zsigmond, Bolyai János, Újfalvi Sándor kéziratos hagyatéka. Benkő Samu a szerzője többi között A felvilágosodás meggyökerezésének néhány sajátossága az erdélyi magyar művelődésben című munkának is. /Szabadság (Kolozsvár), máj. 3./

1997. június 5.

Benkő Samu erdélyi művelődéstörténészt tüntették ki a kisvárdai Tőkés László Alapítvány idei egyéni díjával. A kitüntetést jún. 5-én adják át Kisvárdán. Benkő Samu /sz. Lőrincfalva, 1928. febr. 25./ az Akadémia Kolozsvári Történeti Intézetében volt kutató 1953-tól. /Szabadság (Kolozsvár), máj. 3., Új Magyarország, jún. 3./

2000. augusztus 8.

Murokország fővárosában, Lukailencfalván aug. 6-án falutalálkozót tartottak. A falut Ákosfalva felől megközelítő személyeket bizonyos távolságokra fekvő három helységnévtábla: Lukafalva, Ilencfalva, Dózsa György fogadja, s csak a beavatottak tudják, hogy a Lukafalva és Ilencfalva összeolvadásából létrejött Lukailencfalva hivatalos neve Dózsa György, ám a helyiek ragaszkodnak az eredeti falunevek használatához. Az ünnepségre hivatalos volt dr.Csiha Kálmán, püspök és dr. Benkő Samu művelődéstörténész, a község szülötte. Az istentisztelet után Szövérffi István lelkipásztor beszámolt a gyülekezetről: a 841 lelket számláló gyülekezetben rendszeresen tartanak bibliaórákat, konfirmációra való felkészítőket. Az elmúlt öt évben több fiatal telepedett be Lukailencfalván, s az elhalálozások (70) és születések (58) közötti különbség sem túl nagy. Díszpolgárokat avattak. Elsőként dr. Benkő Samu vehette át a kitüntetést, aki elmondta, hogy apai-anyai ősei négyszáz évre visszavezethetően a község lakói, ő maga Lőrincfalván született, s a most átvett oklevéllel Murokország fővárosának hivatalos polgára lett. /Simon Virág: Közös szívdobbanás Lukailencfalván. = Népújság (Marosvásárhely), aug. 8./

2003. november 4.

A Maros megyei Lőrincfalvát 1332-ben említették először az oklevelek. Mára mindössze 360 lelkesre apadt a színmagyar lakosság. A faluban régen elfeledett szüreti bált és termésnapokat ünnepeltek nemrégiben. A faluból sokan csak évente kétszer járnak haza külhoni munkahelyekről. /Kovács D. István: Elfelejtett szüreti bál. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), nov. 4./

2005. július 19.

Magyarországi vendégei voltak a Nyárád menti Lőrincfalvának. Testvértelepülésük /Újlőrincfalva/ 35 tagú küldöttségében jelen volt Soltész András polgármester is. A két település között 2003-ban jött létre a kapcsolat, a találkozót az Imreh József által vezetett Lőrincfalva Egyesület szervezte. A magyarországiak családoknál laknak. Fellépett a helyi Lőrinc tánccsoport. Soltész András, Újlőrincfalva polgármestere elmondta, hogy a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériumánál pályáztak a Házhoz visszük Erdélyt elnevezésű rendezvény megszervezésére, melynek célja az erdélyi kultúra minél szélesebb körű ismertetése. Erre a rendezvényre meghívják a Lőrinc nevet viselő kilenc magyarországi település képviselőit, a környező falvak lakóit, akiknek eddig nem volt lehetőségük Erdélybe utazni, s erdélyiekkel ismerkedni. /Mezey Sarolta: Lőrincfalvák találkozója. = Népújság (Marosvásárhely), júl. 19./

2006. július 20.

A Maros Református Egyházmegyében az elmúlt hat év alatt a 63 gyülekezetből 31-ben volt lelkipásztor-választás, beiktatás, változás. Mindegyik lelkipásztori és segédlelkészi állás betöltött, így az egyházmegyében 66 lelkipásztor szolgál, 4 segédlelkész, egy kórházlelkész és egy kollégiumi segédlelkész, együtt 72-en. A statisztikák szerint egy lelkipásztorra átlagosan 833 református egyháztag jut. Van már 10 olyan egyházközség, ahol 200 alatt van a lélekszám, ezzel szemben Marosvásárhelyen 2-3000 lélek jut egy lelkészre. Két új templomot szenteltek fel 2005-ben: Ludastelepen és Szabédon, befejezés előtt áll az új maroskeresztúri templom, több helyen épül gyülekezeti terem (Jedd, Lőrincfalva, Marosvásárhely, Marosludas). 2005 őszén a Mezőséghez tartozó gyülekezetek hetilapot jelentettek meg, az Új Kévét. Botos Csaba, Somosd lelkipásztora megírta a falu monográfiáját, olvasható Ötvös József: esperesi jelentésében. /Új Kezdet (Marosvásárhely), június-július) /b. d.: Egy esperesi jelentésből. = Népújság (Marosvásárhely), júl. 20./

2008. március 1.

A 80 éves Benkő Samu egy életen át végezte nemzeti kultúránk történéseinek feltárását. Műveiben közölt adatok a jövőbeli kutatók részére nélkülözhetetlen forrásanyagok lesznek. Benkő Samu /sz. Lőrincfalva, 1928. febr. 25./ 1953 óta volt a Román Akadémia kolozsvári Történettudományi Intézetének kutatója. Könyveiben és tanulmányaiban művelődéstörténeti kutatásainak eredményeit közölte. Ilyen könyvei: Bolyai János vallomásai (1968), Sorsformáló értelem (1971), a nyárádmenti szülőföldi barangolásai révén megírt Murokország (1972), A helyzettudat változásai (1977), Apa és fiú (1978), Haladás és megmaradás (1979), Őrszavak (1984). Németh László, aki 1960-ban a két Bolyairól drámát írt, később azt nyilatkozta, hogyha annak idején már ismerhette volna Benkő Samu 1968-ban megjelent Bolyai János vallomásai című munkáját is, akkor színművét másképpen írja meg. Benkő Samu szerkesztésében több kiemelkedő személyiség írása látott napvilágot. Ezek között van: Bölöni Farkas Sándor: Utazás Észak-Amerikában (1966), Kemény Zsigmond naplója (1966), Bolyai-levelek (1975), II. Rákóczi Ferenc: Fejezetek a Vallomásokból (1976), Bolyai János marosvásárhelyi kéziratai I. (2003). Mindemellett éveken át volt az Erdélyi Múzeum-Egyesület elnöke. /Weszely Tibor: Benkő Samu 80 éves. = Népújság (Marosvásárhely), márc. 1./


lapozás: 1-8




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2017
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998