udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2009
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 10 találat lapozás: 1-10
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Helymutató:

1994. szeptember 22.

Gyakran hívják ünnepségekre, nyilatkozta dr. Jakubinyi György gyulafehérvári érsek. Szept. 8-án Budapesten részt vett a szemináriumok lelki vezetőinek találkozóján, Leányfaluban pedig a magyar püspökök lelkigyakorlatán vesz részt, amely szept. 22-ig tart, szept. 23-24-én pedig Temesváron tartják a romániai közös római és görög katolikus püspöki konferenciát. Utoljára aug. 20-án tartották Hármasfaluban, Székelyszentistvánon az erdélyi magyar történelmi egyházak vezetőnek állandó értekezletét. A román görög katolikusok ügyét még mindig nem oldották meg, nem kapták vissza templomaikat. Amelyik községben az utolsó magyar katolikus hívő is meghalt, ott átadták a görög katolikusoknak a templom használati jogát. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 22./

2002. november 17.

A magyar püspöki kar lelkigyakorlatára minden évben meghívják a Magyarországon kívüli magyar ajkú püspököket is, így a magyar püspökök együtt lelkigyakorlatoznak minden évben. Arra is lehetőségük nyílik, hogy közös gondjaikat megbeszéljék. Ez évben az anyaországi Leányfalu ad otthont a magyar püspökök lelkigyakorlatának nov. 18-22. között. A lelkigyakorlat moderátora Paskai László bíboros. /A magyar püspökök lelkigyakorlata. = Vasárnap (Kolozsvár), nov. 17./

1998. október folyamán

A mára már csak 263 lelkes szentleányfalvai gyülekezet szept. 13-án ünnepelte, hogy temploma száz éves. Szentleányfalva 150 éves telepesfalu Arad megyében. Az évfordulóra a gyülekezet kis füzetet adott ki A szentleányi református gyülekezet hírmondója címmel, melyben Herdeán Gyöngyi lelkész és Nagy Gizella presbiter visszapillantottak a falu /valaha község/ múltjára. A település Szentleányi János korabeli adóhivatali igazgatótól kapta a nevét. /Makay Botond: Szentleányfalva református temploma. = Harangszó (A Királyhágómelléki Református Egyházkerület gyülekezeti lapja), Nagyvárad, okt. - 19. sz./

2002. március 8.

Visszaigényli a Beszterce-Naszód megyei árokaljai kastélyt, amelyben jelenleg a Babes-Bolyai Tudományegyetem Regionális Frankofónia Központja működik, és a kastélyt övező területet Atzel Ferenc magyar állampolgár, illetve kéri az annak megfelelő 30 milliárd lejt. Atzel Ferenc az ingatlan utolsó tulajdonosának, Bethlen Balázsnak a leszármazottja, Leányfaluban él. Az árokaljai kastély és park fontos turisztikai objektum. /Visszakövetelik az árokaljai kastélyt. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 8./

2002. május 14.

Dr. Szász István Tas kolozsvári család sarja a református kollégiumban tanult. Tanára volt Nagy Pál, aki annyi év után máj. 10-én olvasótalálkozón mutatta be az egykori diák munkásságát, köteteit Marosvásárhelyen, a Diakóniai Központban. A Szász család kolozsvári lakása adott otthont a Hitel szerkesztőségének. Az édesapa, Szász Pál, az Erdélyi Magyar Gazdasági Egyesület (EMGE) ügyvezető elnökeként működött annak megszüntetéséig. Szász István Tas 1954-ben érettségizett, majd Marosvásárhelyen folytatta tanulmányait: orvosnak készült. 1959-ben elvtelen szolidarizálás címén két évre eltávolították az egyetemről, nehéz fizikai munkára kényszerült, ólombányában is dolgozott. 1962-ben végzett, majd Kolozsváron folytatott praxist. A szeku miatt el kellett hagynia az országot, Magyarországra ment. Az orvos-író ma Leányfalu megbecsült polgára. Mikor elment, barátjának mondhatta az erdélyi magyar írók, költők színe- javát. Azt tapasztalta, hogy az anyaország tudatában kipusztult a történelmi Magyarország képe, a magyarságkép egyáltalán. " Vitázó írásaival folyamatosan jelen van - az ilyen jellegű gondolatok közlését vállaló - magyar lapokban, folyóiratokban. Feljegyzéseit tematikus kötetekben adja ki a budapesti Accordia Kiadó. A sorozat címe: Egy haza - két ország. A találkozón bemutatott kötetek: Egy orvos adventi levelei (levelek), Trianon sodrásában (memoár), Nemzet és kisebbség keresztje (publicisztika), Árnyékbokszolás (versek), Dr. Egyszerű családorvos (Dr. E. Cs.) elmélkedései ( a KÖR című családorvosi lap rovata 1995-2002). Szász István Tas azt a szellemiséget képviseli, amely - mint Sütő András mondotta - szembeszáll azokkal a "diadalmas kozmopolitákkal és kozmofiakkal, akik magyarságundorban szenvedve csak azt szeretik, ami nem magyar, ami nyugati", mert tudván tudja, hogy ha együtt akarunk lenni az anyaország szellemével, a határok fölötti egyesülés tudatában, éppúgy meg kell küzdenünk érte, mint azért, hogy a művelt Nyugat elfogadjon, befogadjon bennünket. - Maradj továbbra is tiszteletbeli szellemi főkonzulunk Magyarországon! - fejezte be köszöntőjét Sütő András. /Bölöni Domokos: Tiszteletbeli szellemi főkonzulunk. = Népújság (Marosvásárhely), máj. 14./

2004. szeptember 7.

Tempfli József püspök Magyarország nemzeti ünnepén megkapta a Magyar Köztársaság Érdemrendjének Középkeresztjét. Pesten is elmondta, nem magának könyveli el a magyar állami kitüntetést. Kitüntetés jár munkatársainak, papjaimnak, híveinek. A püspök hangsúlyozta, hogy kivétel nélkül mindenkivel szóba áll. Hétvégén mindenkinek szabadnapot ad. Szombaton és vasárnap reggel 7 órakor lesepri a járdát. Az anyaországi egyházzal a kapcsolatot a minden második évben Leányfalun tartott püspöki lelkigyakorlat szolgálja, vagy ha bármilyen könyvet adnak ki, beleértve liturgikus és misekönyveket is, annyit nyomtatnak, hogy a határon túliaknak is jusson. Segítenek a papképzésben is. Tempfli József nemrég a Vatikánban járt. A Szentatya a kihallgatáson azt mondta, a csángó kérdést ismerem, mondd a következőt. /Lokodi Imre: Aranyos emberek. Tempfli József püspöknél. = Népújság (Marosvásárhely), szept. 7./

2005. március 25.

Tamás Károly Farkaslaka szülötte. Faragótehetségének tanújelét adta már akkor, amikor fába véste Kézdialmás jeles szülötte, az egyházi író, iskola- és egyházszervező ferences atya, Pater Kelemen Didák (1683–1744) arcmását, melyet a róla elnevezett kézdialmási általános iskola homlokfalára helyeztek 1994-ben. Tamás Károly matematikatanár, az említett iskola igazgatója, egyben a kézdialmási RMDSZ elnöke. Zömében szentek arcmását, miniatűr szobrait faragja meg. A kézdialmási római katolikus templomban áll Tamás Károly Szűz Máriát ábrázoló miniatűr szobra, továbbá Szent István király és Márton Áron püspök nagyméretű domborművei. Nem képzett faragó, kedvtelésből farag. Szilágypüspöknek, Kézdialmás magyarhoni testvértelepülésének a kérésére elkészítette a csíksomlyói Szűzanya hetven­centis másolatát és Szent Márton szobrát, a Szilágypüspökkel szomszédos kisné­mediek számára pedig a Magyarok Nagyasszonya szobrát. Tamás Károlynak 1996-ban Leányfaluban volt gyűjteményes kiállítása, idén pedig bemutatkozik Kézdivásárhelyen. /(kisgyörgy): Régi arcok új fába vésve. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), márc. 25./

2006. május 25.

Néhai Seres András nép­rajzkutató több mint harminc évvel ezelőtt összeszámolta Háromszék megyében az akkor ismert és jobbára ismeretlen népi faragómestereket, műkedvelő faragókat. Hasonló számbavétel most meglepetéssel szolgálna, mert ezeknek az alkotóknak a száma bizonyára megkétszereződött. Ritka az a falu a megyében, ahol ne lenne egy asztalosmester, egy faragó, aki ne tudna elkészíteni egy fejfát. S eljön az idő, amikor minden falunak meglesz a maga faragómestere, hála a csernátoni népfőiskolának, ahonnan évtizedek óta fiatal faragók kerülnek ki Haszmann József keze alól. A megye faragóművészetében különleges színt jelentenek az egyházi témájú faragványok, domborművek, faszobrok. Ezek egyik legkiválóbb művelője a farkaslaki származású Tamás Károly, a kézdialmási P. Kelemen Didák Általános Iskola igazgatója, matematikatanára. Majdnem ismeretlen a közönség szá­mára, pedig mintegy másfél évtizedes munkásságát ün­nepelve a nyárra tervezi a művész gyűjteményes kiállítását Kézdi­vásárhelyen a Művelődési Ház. A magyar művészetkedvelők felfigyeltek munkájára, s Leányfaluban 1996-ban szob­raival vett részt egy vallástörténeti kiállításon, Monor település képeslapján pedig ott látható a szőlő védőszentjének, Szent Orbánnak az általa készített szobra. Tamás Károly számos munkája látható a kézdi­almási római katolikus templomban: Márton Áron, Szent István, Lurdi Mária, Szent sír például, a lemhényi templomban Jézus szíve és Szent Antal szobra és domborműve. Ő faragta meg az almási iskola névadójának, a jeles katolikus paptanárnak a domborműportréját. Műhelyében készült a Ma­gyarok Nagyasszonyának 1,5 m magas szobra, alkotásából köztéri szobrot állítottak Kézdi­almás magyarhoni testvértelepülésén, Püspök­szilágyon. Ne­mes fába örökítette a Csík­somlyói Máriát, Szent Mártont és Szent Ritát. Nem kis feladat számára a vértanú püspök Márton Áron szabadtéri szobrának elkészítése, melyet Kézdiszáraz­pataki katolikus egyházközség lelkésze, Bodó Imre nyugalmazott fő­esperes rendelt meg. Túl a tanár, a pedagógus és iskolavezető, de még a faragómester munkáján is, Tamás Ká­roly Kézdialmáson cserkészcsapatot alakított. Falvakban ez eléggé ritkaságszámba menő vállalkozás, és lépést jelent az ifjúság nemzeti és vallási-szellemi nevelésében. /Szakrális faragás Kézdialmáson. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), máj. 25./

2008. június 4.

Szász István Tast, a 70 éves írót, költőt, egészségpolitikust, orvost köszöntötte az Erdélyi Napló, a lap állandó munkatársát. A kiváló orvos-író Kolozsváron született, jelenleg Leányfalun él. „Nagyon érzem annak igazságát, hogy a valódi gyökerek eltéphetetlenek” – írta legújabb kötetében. Írásainak legtöbbje a magyarságról, erdélyi magyar gondokról, magyar történelemi kérdőjelekről vagy tanulságokról szól. Újabb könyvei: az Egy haza két ország című sorozat X. kötete: Levelek Európából, az író 2004. május 1. és 2006. december 31. közötti, az Erdélyi Naplónak írott hasonló című rovatának anyagát tartalmazza. A másik az Egy haza két ország című sorozat XI. kötete. Alcíme: Keserves évszakok. Naplótöredékek, naplójegyzetek és egyéb írások 2004–2007. Ebben a könyvében a magyar gondokról így írt: „A lelki, szellemi pusztítás visszafordíthatóságának nagy kérdőjelei vagy netán visszafordíthatatlansága aggaszt. Ha egyáltalán lesz ilyen igény?... ”Az egészség nem ügy a címe a Szász István Tas említett sorozatában megjelent harmadik új könyvének. Az egészségpolitikai írások az érdeklődőt nem hagyják közönyösen. Szász István Tas a vele készült beszélgetésben kifejtette, az általa vezetett Alapellátó Orvosok Országos Szövetsége koordinálta a Magyar Orvosi Kamarával egyetemben azt a küzdelmet, mely a magyar társadalom ébredésének első jele, a március 9-i szavazás után csúcsosodott ki. A vizitdíj rendelet visszavonása után sikerült elérni az előző elvonások részbeni kompenzációját. Szász István Tas Kolozsváron született 1938. július 15-én. A szülői házban szerkesztették az erdélyi értelmiség egyik jelentős teljesítményének számító Hitel című folyóiratot, erről a folyóiratról tavaly jelent meg könyve a Kriterionnál, és Boros Zoltán dokumentumfilmet is készített róla. A magyar tannyelvű marosvásárhelyi Orvosi Egyetem nagy korszakának lehetett diákja, és igazi orvos-óriások oktatták. Versenyvizsgával elmegyógyász szakvizsgára jelentkezhetett. Kolozsvárra került, sokat dolgozott. Az akkori megyei főorvos közölte, hogy nincs szükség ebben a városban magyar orvosokra. Emiatt kényszerült távozásra. 1977 óta él Magyarországon. Több országos orvosi lapot alapított, 13 könyvet írt. Szász István Tas vallja: „Az is érdekes kérdés, hogy miért elsődleges cél a közösségek felszámolása, a nemzetié, társadalmié, vallásié, le egészen a családig? Ha hirtelenjében visszapillantok generációm életére, az ennek jegyében zajlott véges-végig. Ezt akarta a szocializmus, ezt teszi a globalizmus s a fenti hasonlatosság alapján ez a liberalizmus célja is. ” /Jancsó Miklós: „Nincs önmegvalósítás a közösségbe való beágyazódás nélkül. ” = Erdélyi Napló (Kolozsvár), jún. 4./

2009. április 23.

Nagyenyeden a Dr. Szász Pál Magyar Közösségi Házban mutatták be Szász István Tas Beszédes hallgatás, vagyis a hitel című könyvét. A szerzőt méltatta Csávossy Gyögy, életrajzát Józsa Miklós, a Bethlen Gábor Kollégium nyugalmazott tanára ismertette, verseit Bajusz Katalin művésznő szavalta el. A könyv szerzője Erdélyből települt át Magyarországra, előtte gyakorló orvos volt Tompaházán, Csombordon, Nagyenyeden és Kolozsváron. Orvosi pályája mellett bekapcsolódott az egészségpolitika és a publicisztika világába is. Nevéhez fűződik az orvosi kamara megalakítása, lapokat, folyóiratokat alapított. Szász István Tas Nagy Pál vásárhelyi irodalomtörténész szavaival: „A gyógyító szavak tollforgató doktorává vált, prózában és versben egyaránt”. Írásai főként az Erdélyi Naplóban, az Átalvetőben és más irodalmi folyóiratokban jelentek meg. Leányfalvi lakásában az író elkészítette a Hitel folyóirat múzeumát. /Érsek Attila: Könyvbemutató Nagyenyeden. = Nyugati Jelen (Arad), ápr. 23./


lapozás: 1-10




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2017
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998