udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2009
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 20 találat lapozás: 1-20
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Helymutató:

1992. július 14.

Magyar-román szakértői tárgyalásokat tartottak Szegeden, ennek eredményeként jegyzőkönyvet írtak alá arról, hogy egy éven belül határállomást létesítenek Battonya-Tornya és Méhkerék-Nagyszalonta között, később pedig Létavértes és Székelyjó, valamint Nyírábrány és Érmihályfalva között. A magyar fél a környéken élő lakosság igényei szerint szerette volna létrehozni a határátkelőket, a román delegáció viszont /vezetője Buntea Alin, a külügyminisztérium konzuli osztályának igazgatója/ nemzetközi határátkelőhelyeket javasolt, erről azonban csak a két kormányfő dönthet. /Népszabadság, júl. 15./

1999. április 9.

Németh Zsolt magyar külügyi politikai államtitkár meghívására Eckstein-Kovács Péter kisebbségügyi miniszter ápr. 7-én Budapestre érkezett. - A romániai magyar egyetem ügye, az egyházi ingatlanok visszaadása, a külképviseleti rendszer bővítése, új határátkelőhelyek megnyitása és a pápa közelgő romániai látogatása is szóba került Németh Zsolt külügyi államtitkár és Eckstein-Kovács Péter kisebbségügyi miniszter ápr. 8-i, budapesti megbeszélésén. A találkozót követően Eckstein-Kovács Péter a pápalátogatással kapcsolatban újságírók előtt kijelentette: nagyon keserű lesz az erdélyi római és görög katolikus hívek szája íze, ha mégsem sikerül megoldani, hogy a pápa ellátogasson Erdélybe is. A miniszter ugyanakkor utalt arra, hogy a pápalátogatás programját a Vatikán határozza meg. A minisztert elkísérte Markó Attila, a Kisebbségvédelmi Hivatal igazgatója és Jósif Pares, a Romániai Szlovákok és Csehek Demokrata Szövetségének parlamenti képviselője. Németh Zsolt arról számolt be, hogy rövid, illetve középtávon, azaz egy-négy éven belül három új határátkelőhely nyílhat Románia és Magyarország között Vállajnál, Létavértesnél és Kiszombornál. /Eckstein-Kovács Péter Budapesten. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 9./ Az egyetemről szólva Eckstein-Kovács Péter miniszter kifejtette: a román kormány kitart létrehozása mellett, a gyakorlati megvalósítás azonban késést szenved, mert ellenzéki pártok közigazgatási bíróságon megtámadták az egyetem létrehozását elősegítő bizottságról szóló kormányhatározatot. A további lépések megtételéhez meg kell várni a jogerős ítélet megszületését. Németh Zsolt közölte: a magyar külügyminisztérium figyelemmel kíséri a magyarországi románság oktatási helyzetét. A napirenden lévő közoktatási törvénymódosítás megfelelő jogszabályi keretet nyújt az önálló, alacsony létszámú kisebbségi iskolák zavarmentes működéséhez. Az államtitkár arról is tájékoztatott, hogy idén szeptemberben 400 millió forintos beruházással Gyulán új román kollégium épül, Méhkeréken pedig 40 millió forint költségvetési támogatással román iskola jön létre. Magyarország érdekelt az önálló romániai magyar nyelvű állami egyetem létrehozásában. - Bízunk abban, hogy a román kormány elkötelezettsége, amely a Petőfi-Schiller Egyetemről szóló kormányhatározatban megnyilvánul, továbbra is jellemzi a kabinet álláspontját - fogalmazott az államtitkár. /A magyar kormány bízik a romániai magyarság ügyeinek rendezésében. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 10./ Eckstein-Kovács Péter miniszter ápr. 9-én Budapesten Dávid Ibolya igazságügy-miniszterrel tárgyalt. Dávid Ibolya felajánlotta segítségét kollégája munkájához és tájékoztatást adott minisztériuma feladatkörének bővítéséről: a Nemzeti és Etnikai Kisebbségi Hivatal felügyelete hozzá tartozik. /Dávid Ibolya és Eckstein-Kovács Péter találkozója. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 10./

2000. május 27.

Rozsnyai István, a magyarországi Létavértes-Vértes egyházközség lelkésze és Gavrucza Tibor székelyhídi lelkipásztor aláírta az együttműködési egyezményt, ezzel a két református egyházközség testvérgyülekezetté vált. Ezentúl közösen pályáznak majd különböző alapítványoknál. /Dérer Ferenc: Székelyhíd-Létavértes-Vértes. Aláírták az együttműködési egyezményt. = Bihari Napló (Nagyvárad), máj. 27./

2000. szeptember 26.

Két új átkelő nyílik meg a román-magyar határon: október 30-ig megindulhat a forgalom a Temes megyei Csanád (Cenad)-Kiszombor és a Bihar megyei Érmihályfalva (Valea lui Mihai)-Nyírábrány határátkelőkön - jelentette be a román külügyminisztérium. A Szatmár megyei Pete-Csengersima határátkelőnél megindul a nemzetközi személyforgalom is. Új határátkelőket nyitnak később majd a Szatmár megyei Csanálos (Urziceni) és Vállaj, valamint a Bihar megyei Székelyhíd (Sacuieni) és Létavértes között. A tervbe vett új határátkelők megépítéséhez Románia és Magyarország felhasználja a nemzeti PHARE-programok keretében rendelkezésre álló, a román-magyar határ menti együttműködés fejlesztését szolgáló EU-alapokat is. /Új átkelők a román-magyar határon. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 26./

2002. szeptember 6.

Kovács László külügyminiszter bukaresti tárgyalásai befejezése után az elért eredményekről nyilatkozott. Az erdélyi magyarságnak azt ígérte: Budapest anyagi támogatása nem csökken, csak átlátható lesz, s többé nem fordul majd elő olyan helyzet, hogy a kormányhoz közel állók kevésbé fontos rendezvényeire százmilliók, igazán fontos célokra pedig alig néhány tízezer forint jusson. Mostani látogatása eredményes volt, sikerült mindkét célját elérnie. Egyik, hogy megerősítse: az új magyar kormány fontosnak tekinti a jó viszonyt, az együttműködés erősítését Romániával. A másik, hogy konkrét ügyekben is hozzájáruljon a látogatás az együttműködés bővítéséhez és a bizalom erősítéséhez. - Minél jobb a két kormány közötti együttműködés, annál többet tudunk tenni a Romániában élő magyarságért, annál hatékonyabban tudjuk őket támogatni, szögezte le. Kovács szorgalmazta a csíkszeredai főkonzulátus megnyitását, a Vállaj-Csanálos közúti, illetve az ágerdőmajori vasúti átkelő nemzetközivé tételét és a Létavértes-Székelyhíd közúti határátkelő megnyitását. Szorgalmazta a határ menti együttműködést, illetve a háromoldalú együttműködést, elsősorban Magyarország, Románia és Jugoszlávia, illetve Magyarország, Románia és Ukrajna között. Két konkrét esetre kérte a román fél támogatását: az egyik a Mol Rt. részvétele a Petrom olajtársaság, a másik az OTP Rt. részvétele a Román Kereskedelmi Bank privatizációjában. Kovács hangsúlyozta: "mi nagyra értékeljük az RMDSZ politikáját, azt a körültekintő, bölcs, megalkuvást nem ismerő, de ésszerű kompromisszumokra mindig hajlandó politikát, amely nem konfrontációra, hanem éppenséggel megállapodásra törekszik. Az elmúlt évek tapasztalatai azt bizonyítják, hogy ez sokkal eredményesebb, mint a harcias kakaskodás, aminek semmilyen gyakorlati eredménye nincs." /T. SZ. Z.: Eredményesebb az ésszerű kompromisszum a harcias kakaskodásnál. Interjú Kovács Lászlóval, Magyarország külügyminiszterével. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 6./

2003. március 27.

Márc. 26-án Borbély László ügyvezető elnökhelyettes és Pete István szenátor Ioan Rus belügyminiszterrel tárgyalt. Az RMDSZ képviselői kérték, hogy a határátkelők megnyitásának kérdésében, a már létező jogszabályok szerint, sürgessék meg a Vállaj - Csanálos és Létavértes - Székelyhíd határátkelők megnyitását, valamint annak a - Románia és Magyarország közötti - kétoldalú egyezménynek a véglegesítését, amely lehetővé teszi azt, hogy a Romániába jövő magyar befektetőknek a tartós vízum kiváltásakor ne kelljen alávetniük magukat azoknak a bürokratikus intézkedéseknek, amelyek kötelezők lennének a mostani törvény szerint. A megbeszélés során kitértek a márc. 14-i sepsiszentgyörgyi esetre is, amikor több mint 40 magyar fiatalt behívattak a rendőrségre, több órán át ott tartották őket és ujjlenyomatot vettek tőlük, amellyel kapcsolatban Puskás Bálint szenátor interpellált a szenátusban. A miniszter megígérte, hogy kivizsgálják az ügyet. /A belügyminiszterrel tárgyaltak az RMDSZ képviselői. = Népújság (Marosvásárhely), márc. 27./

2003. március 28.

A közös infrastruktúra fejlesztéséről tárgyaltak Nagyváradon a romániai Bihar és a magyarországi Hajdú-Bihar eurorégió együttműködés keretében a két megye képviselői. A magyar küldöttség képviselői szerint a román és a magyar megye a közeljövőben pályázik a PHARE CBC alapnál egy vállalkozásfejlesztési központ és egy határ menti környezetvédelmi folyosó kialakításának támogatására. Csontos János, az MSZP parlamenti képviselője elmondta: reméli, hogy egy éven belül megnyílik a Székelyhíd-Létavértes határátkelő. Ez azért fontos, mert tehermentesítené a Bors-Ártánd határátkelőt, ahol Magyarország EU-csatlakozása után várhatóan jelentősen növekszik majd a forgalom. A képviselő felvetette a hét kilométeres szakaszon megszüntetett Nagyvárad-Debrecen vasútvonal helyreállítását, amely a Kassa- Miskolc-Debrecen európai közlekedési folyosó meghosszabbítása lehetne. /Határon átnyúló együttműködés. = Népújság (Marosvásárhely), márc. 28./

2003. június 28.

A Bihari Önkormányzatok Szövetségén belül kistérségi fejlesztési társulást hoznak létre az érintett települések - közölte Szeifert Ferenc, a szervezet elnöke, 51 bihari település alkotná a fejlesztési társulást. Az elképzelések szerint a bihari térséget teljesen átfogó, Létavértestől Csökmőig, Komáditól Sárrétudvariig terjedő, s a határon is átnyúló fejlesztési társulás jönne létre. A társulás céljai között van az önkormányzatok érdekeinek képviselete, a közigazgatási reform előkészítése, valamint a térségi gazdasági fejlesztési stratégiával és programokkal kapcsolatos döntések meghozatala. A Berettyóújfaluban megrendezett tanácskozáson a romániai Bihar megyei településfejlesztési társulás elnöke csatlakozási szándékáról biztosította a résztvevőket. /Újabb határon átnyúló együttműködés. Bihari kistérségi fejlesztési társulása alakul. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 28./

2004. február 28.

Bihar megye magyarok lakta területein mintegy 20 vidéki könyvtárat találni, a bibliotékák fele azonban csak névlegesen létezik: a kis falvakban a s hideg kultúrházakban lassan szétmállik a papír, a polcokon Ceausescu, Marx és Engels művei is sorakoznak. A községi önkormányzatok nem tudják a könyvtáros fizetését kigazdálkodni és alkalmazni, nincs aki újrakatalogizálja a könyveket. Hegyközcsatáron viszont felleltározták a könyvtár javait, félállásban könyvtárost alkalmaztak. Betegnyugdíjasok, idősek iskolások viszonylag rendszeres látogatói a bibliotékának. Télen viszont a cserépkályhába nem mindig jut fa. A 18 ezer kötetnek alig több mint fele használható. háromszor kapott pályázaton nyert könyvet a megyei könyvtártól, vásárolni azonban egyet sem tudott, az önkormányzatnak nincs rá pénze. A községi önkormányzatok hatáskörébe tartozna működtetni a művelődési intézményeket, könyvtárost alkalmazni, , a helyi tanácsoknak azonban nincs pénzük, képzett művelődésszervezők sincsenek vidéken, mutatott rá a problémára Tavaszi Hajnal, a Bihar megyei Gheorghe Sincai Könyvtár módszertani részlegének vezetője. A rendszerváltás óta magyarországi testvértelepülések könyvtárai, a Magyar Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma, a Duna Televízió igyekszik anyanyelvi irodalmat eljuttatni Erdélybe, ez azonban tűzoltás. 1989 óta az első két könyvtáros generáció most röppent ki az egyetemről Kolozsváron és Nagyváradon, egy magyar szakembert a megyei könyvtárba, egyet pedig a Partiumi Keresztény Egyetem könyvtárába sikerült alkalmazni. A Bihar megyei könyvtár rehabilitációs programot indított a könyvállomány konzerválására, a könyvtárhelyiségeket és a könyveket fertőtlenítették, de a lemaradás óriási. Bihar megyében idén 4,5 millió lejt fordítanak a vidéki magyar könyvtárak állományának felújítására. Nagyváradon kívül több nagyobb bihari városban, Nagyszalontán, Margittán, Élesden, Érmihályfalván, Székelyhídon és néhány tehetősebb községben létezik használható könyvtár. Székelyhídon 30 ezer kötetes a könyvtár. Hogy meg tudták tartani olvasóikat, azt testvértelepülésük, Létavértes könyvtárának köszönhetik, ahonnan rendszeresen könyvszállítmányok futnak be, ily módon sok érdekes, új kiadvány eljut Székelyhídra is. /Balla Tünde: Haldokló betűk a kulcsra zárt ajtók mögött. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 28./

2004. március 1.

Február 28-án Erdélybe látogatott Lamperth Mónika belügyminiszter, aki az erdélyi magyarság politikai vezetőivel találkozott, és előadást tartott Magyarkapuson az RMDSZ Ügyvezető Elnöksége és az Önkormányzati Menedzsment Alapítvány által közigazgatásban dolgozó szakemberek részére szervezett tanfolyamon. A belügyminiszter közölte: a magyar kormány eddig is támogatta és a jövőben is támogatja, hogy Románia mielőbb az Európai Unió tagja legyen. Lamperth Mónika Kolozsváron találkozott az RMDSZ vezetőségével. A belügyminiszter emlékeztetett: Magyarország és Románia egyaránt kihirdette az Európa Tanács Helyi Önkormányzatok Európai Chartáját, amely szerint a helyi önkormányzatok jogosultak együttműködni más államokban működő önkormányzatokkal. Markó Béla, az RMDSZ elnöke előadásában Románia európai integrációjának kérdését boncolgatta. Az integráció a határok leomlását, a romániai magyarság és az anyaország egymáshoz való közeledését segíti elő. A sajtótájékoztatón a belügyi tárca vezetője elmondta: Magyarország azt szeretné, ha európai uniós csatlakozása nyomán nem alakulna ki valamiféle „új függöny”. Románia és Magyarország között további együttműködési megállapodásokat készítenek elő. Közölte: április 27-én és 28-án találkozik román kollégájával, akivel határforgalmi egyezményt ír alá Bukarestben. Ez várhatóan tartalmazni fogja a Székelyhíd–Létavértes határátkelőhely megnyitásának tervét is. Lamperth Mónika ezután Nagyváradra utazott, ahol megbeszélést folytatott az ottani RMDSZ-székházban. /B. T.: Magyarország nem szeretne "új függönyt". Erdélybe látogatott Lamperth Mónika magyar belügyminiszter. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 1./

2004. április 28.

Ápr. 27-én megállapodást írt alá Bukarestben Lamperth Mónika magyar és Ioan Rus román belügyminiszter. – Az Európai Unió biztonsága szempontjából kulcskérdés a magyar és a román rendészeti, határőrségi, bevándorlási illetve migrációs hivatalok és intézmények együttműködése – hangsúlyozta Bukarestben Lamperth Mónika, aki belügyi küldöttség élén kétnapos hivatalos látogatást tesz Romániában, s vendéglátójával, Ioan Rus belügyminiszterrel kétoldalú közúti és vasúti határforgalmi egyezményt, illetve egy végrehajtására vonatkozó kormányközi megállapodást írt alá. Egyetértettek abban, hogy növelni kell a határátkelők számát, és korszerűsíteni a már meglévőket. Lamperth Mónika ehhez hozzáfűzte, román kollégája megígérte: intézkedni fog, hogy a Létavértes–Székelyhíd határátkelő román oldalán az infrastruktúra minél hamarabb kiépüljön. /Román–magyar egyezmény. = Krónika (Kolozsvár), ápr. 28./ A nyáron nyílhat meg a Létavértes-Székelyhíd közötti új határátkelő, s itt vezetik be először az egyidejű, közös vám- és útlevél-ellenőrzést a magyar és a román határrendészeti hatóságok – közölte Bukarestben Lamperth Mónika belügyminiszter asszony. /Lamperth Mónika Bukarestben. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), ápr. 29./

2004. június 5.

Júl. 5-én Adrian Nastase kormányfő jelenlétében nyitják meg Létavértes és Székelyhíd közötti határátkelőt – jelentette be Medgyessy Péter miniszterelnök jún. 5-én Létavértesen, a létesítmény átadásán. Az eseményen jelen volt Markó Béla, az RMDSZ elnöke, Szabó Vilmos államtitkár, Bálint-Pataki József, a Határon Túli Magyarok Hivatalának elnöke, valamint Szepessy László, az RMDSZ Szövetségi Elnöki Hivatal igazgatója is. A két település között eddig csak kishatárforgalom volt, ez azonban Magyarország uniós csatlakozásával megszűnt. A határ román oldalán egyelőre csak egy földút vezet az átkelőtől 12 kilométerre lévő Székelyhídig. /RMDSZ Tájékoztató, jún. 6., 2740 sz./

2004. július 6.

Júl. 5-én hivatalosan átadták a Székelyhíd–Létavértes közötti átkelőt. Az eseményen részt vett Adrian Nastase román, valamint Medgyessy Péter magyar kormányfő, jelen volt Balázs Péter, az EU magyar biztosa, valamint Jacques Barrott regionális ügyekért felelős EU-biztos. Rész vett az ünnepi eseményen a létavértesi polgármester, Kiss Tiborné, valamint Székelyhíd polgármestere, Gyurcsik Zoltán, akik sokat tettek azért, hogy az átkelő elkészüljön. Mind Medgyessy Péter, mind Adrian Nastase üdvözlőbeszédükben kimagasló eseménynek nevezték a létesítmény megnyitását, amely az első átkelő a két ország között azóta, hogy Magyarország tagja lett az Európai Uniónak. Az ünnepi rendezvény végén a két kormányfő a román oldalon két tölgyfát ültetett el. A felavatás után a két miniszterelnök a nagyváradi Continental Szállóban találkozott az újságírókkal. Rövid ismertetőt tartottak, kérdésekre nem volt lehetőség, ugyanis a román kormányfő váratlanul felállt, és véget vetett a találkozónak. Adrian Nastase elmondta: magyar partnerével arról tárgyaltak, hogy 24 hónap alatt korszerűsíteni fogják az összes határátkelőt egy közösen kidolgozott fejlesztési terv alapján. /Megnyílt a Székelyhíd–Létavértes határátkelő. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 6./ A semmitmondás magasiskolája volt, ahogyan a magyar és a román kormányfő osztotta meg egymással magvas gondolatait a Székelyhíd és Létavértes közötti átkelő átadásán. Medgyessy Péter és Adrian Nastase oly nagy örömmel adta át a román fél miatt egyelőre használhatatlan határátkelőt, hogy a kívülálló azt hihetné: ez a két nép minden gondon túl van, és kéz a kézben menetel Brüsszelig, olvasható a Krónikában. Nagyszalonta és Sarkad között beadványok tucatja ellenére sem nyitották még meg a teherforgalmat. Május elsejétől kizárólag a román–magyar határszakasz egyetlen pontján, a nagylakinál szabad élő állatot és nagyobb mennyiségű állati eredetű terméket, például fagyasztott húst átszállítani. /Rostás Szabolcs: Átverés az átkelőnél. = Krónika (Kolozsvár), júl. 6./

2004. július 6.

Medgyessy Péter kormányfő jún. 5-én a Létavértes és Székelyhíd közötti határátkelő megnyitása után Tusnádfürdőre ment, ahol előadást tartott a Kárpát-medencei ifjúság és az Európai Unió címmel szervezett diákszeminárium hivatalos megnyitóján, majd a csíkszeredai városházán Hargita és Kovászna megyei RMDSZ-es önkormányzati tisztségviselőkkel találkozott. Tusnádfürdőn Markó beszédében hangsúlyozta, hogy a magyarság alapvető érdeke az integráció. Magyarország segítségét a csatlakozási tapasztalatok átadásában, a fiatalok képzésének támogatásában, gazdasági tekintetben pedig a visszaszerzett tulajdonok hasznosításában látja. Fontosnak tartotta azt, hogy a különböző támogatási formák egységes rendszerré álljanak össze. Medgyessy Péter reményét fejezte ki, hogy nem emelkedik újabb fal Magyarország keleti határain. Medgyessy kiemelte a magyar–magyar összefogás fontosságát. Medgyessy Péter bejelentette, hogy szept. 11-ére összehívja a Magyar Állandó Értekezletet (Máért) és kezdeményezi az uniós csatlakozásból adódó tennivalók és lehetőségek megvitatását. Az azt megelőző napokban meghívja egy megbeszélésre a határon túli magyar történelmi egyházak püspökeit is. A kormányfő elmondta: nem tud érdemben válaszolni azoknak a határon túli magyaroknak, akik magyar állampolgárságot kérnek, míg meg nem fogalmazzák, hogy ez mi célt szolgálna. Medgyessy Péter és kísérete este a csíkszeredai városházán találkozott Hargita és Kovászna megyei önkormányzati tisztségviselőkkel. A találkozón részt vettek a parlamenti képviselet tagjai és az RMDSZ-tisztségviselők. A magyar kormányfővel való megbeszélés zárt ajtók mögött zajlott. /Sarány István: Medgyessy Péter a Székelyföldön. = Hargita Népe (Csíkszereda), júl. 6./

2004. július 17.

A magyar–román kisebbségi vegyes bizottság ősszel tartja plenáris ülését Magyarországon – közölte Szabó Vilmos kisebbségi ügyekért felelős politikai államtitkár Budapesten, miután tárgyalt Bogdan Aurescu román külügyi államtitkárral, aki egyben a szakbizottság társelnöke. A felek a kisebbségi vegyes bizottság előző évben elfogadott ajánlásainak a végrehajtását tekintették át, megállapítva: hogy nincs olyan jellegű nagyobb probléma, amelyről külön kellene tárgyalni. Elmondta: a kisebbségek területén megnyilvánuló együttműködés jól szolgálja a két ország kapcsolatait, ennek jelentős állomásai a létavértes–székelyhídi határátkelő átadása és az aradi Szabadság-szobor felállítása. Bogdan Aurescu szerint a két kormány között kiváló az együttműködés. Közölte: tárgyaltak a kedvezménytörvény alkalmazásról és a Gozsdu Alapítvány ügyéről is. A romániai magyarok helyzete kapcsán elmondta: a román alkotmány módosítása kedvező változásokat gyakorolt a magyar kisebbség nyelvhasználatára a közigazgatásban és igazságszolgáltatásban. /Nincsenek nagyobb problémák. Magyar–román politikai államtitkárok tanácskoztak. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 17./

2004. július 20.

A magyar-román kisebbségi vegyes bizottság ősszel tartja plenáris ülését Magyarországon – közölte Szabó Vilmos kisebbségi ügyekért felelős politikai államtitkár, miután tárgyalást folytatott Bogdan Aurescu román külügyi államtitkárral, aki egyben a szakbizottság társelnöke is. „A kisebbségek területén megnyilvánuló együttműködésünk nagyon jól szolgálja a két ország kapcsolatait" – jelentette ki Szabó Vilmos, hozzátéve, hogy ennek jelentős állomásai a Létavértes-Székelyhíd határátkelő átadása és az aradi szabadságszobor felállítása. /Ősszel tartja plenáris ülését a magyar-román kisebbségi vegyes bizottság. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 20./

2004. december 9.

Sohasem fogjuk megtudni, hogy a kettős állampolgársággal kapcsolatos népszavazáson az arány mekkora lett volna, ha az MSZP, a szocialista párt nem veti be a gazdasági populizmus fegyverét, ha nem lebegteti a miattunk „megrokkant Magyarország” képét. Budapesten az igen szavazatok kerületenként 38,71% és 67,13% között mozogtak, az átlag 51,24%. Az összesen 23 kerületből 50% alatti az igen voksok aránya tízben, kizárólag a pesti oldalon, legkevesebb Csepel (38,71%) és Kőbánya (42,39%) esetében. A felső határnál, 60% fölötti igennel három kerület van, kizárólag a budai oldalon: a rózsadombi (64,45%), a zugligeti (66,69%) és a budavári (67,13%). A 60%-hoz legközelebb (59,9%-kal) a pesti oldalon lévő Belváros van. Országos szinten is hasonló az ábra, a gazdaságilag fejlettebb nyugati részben magasabb az igenek aránya. A román határ mentén nagy eltérések vannak. Az Arad melletti Battonyán 40,93% az igen szavazatok aránya, ezzel szemben a Nagyszalonta melletti Sarkadon 70,91%. A Nagyvárad mellett lévő Ártándon 57,58%, viszont egy lépéssel bennebb, Püspökladányon 44,52%. Míg Debrecenben 57,11%, addig nem messze tőle, a határ melletti Létavértesen 42,80%. A legkisebb a Szatmárnémetinél lévő Csengersimán, mindösszesen csupán 35,03%. A magyarországi román kisebbség egyik fellegvárának tartott településen, Méhkeréken az igen szavazatok aránya 15,26%! Gyulán viszont, ahol a román kisebbségi önkormányzat székel, az arány (48,43%) nagyjából a Békés megyei átlagot (49,71%) hozza, ennél valamivel magasabb Békéscsabán (51,62%). /Guther M. Ilona: Nyitva Pandora szelencéje. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 9./

2005. július 2.

Július 1-jén, útban Létavértes felé, a Bihar megyei RMDSZ vendége volt Markó Béla miniszterelnök-helyettes. Egy esztendeje nyílt Létavértes és Székelyhíd között határátkelő, erről megemlékezni, az Érmellék Expo megnyitására és az utána következő gazdasági szimpóziumra igyekezve időzött Nagyváradon Markó Béla. Úgy vélte, hogy a gazdasági kooperáción kívül minél több együttműködési stratégiát kell kidolgozni a két ország között, s erre a létavértesihez hasonló fórumok adnak lehetőséget. Most nem jön létre a Markó-Tőkés csúcs Nagyáradon, azonban a püspök megbízottjaitól tájékozódik a Lorántffy Gimnázium sportpályájának ügyéről. Az RMDSZ székházban Kiss Sándor megyei RMDSZ elnök, Biró Rozália nagyváradi alpolgármester és Lakatos Péter képviselő fogadta az RMDSZ elnökét, és csakhamar át is adtak neki egy iratcsomót, amelyben 2500 Bihar megyei aláíró kéri a román egészségügyi ellátás jobbítását és a rosszul működő rendszer átszervezését. Elégedetlen a Szülőföld program alakulásával, fejtette ki Markó Béla kormányfő-helyettes: „Eltelt fél esztendő és azt kell tapasztalnunk, hogy a határon túli magyar közösségeknek szánt támogatások rosszabbul állnak, mint a tavaly, vagy tavaly előtt. Azok a közalapítványok is eléggé döcögve működnek, amelyek a határon túli kultúrának, oktatásnak, szellemi életnek szánt támogatásokat kezelik.” Markó Béla arról tájékoztatta a sajtót, hogy készül a decentralizációs törvénycsomag, amely az RMDSZ fontos választási ígéretei között szerepelt. Erdély gazdadasági fejlődésének kulcsát az RMDSZ továbbra is az autópálya megépülésében látja, szögezte le. /(Lakatos Balla Tünde): Markó Béla Nagyváradon. Elmarad a találkozó Tőkéssel. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 2./

2005. július 4.

Július 1-jén gazdaságpolitikai, 2-án pedig turisztikai fórumot rendeztek a második alkalommal megtartott Érmellék Expón, Létavértesen. Az első napon a rendezvényen Markó Béla kormányfő-helyettes és Medgyessy Péter volt magyar miniszterelnök is részt vett. Medgyessy kijelentette: ez az évtized minőségi változást hoz Magyarország és Románia együttműködésében. Arra biztatta a jelenlévőket, használják ki az időt közös tervek készítésére, közös források felhasználására a saját hazában történő boldogulás érdekében, aminek jó kerete a Szülőföld-program. Markó rámutatott: az erdélyi magyarság megmaradása döntően függ a megélhetéstől. – Ma már nem elég az identitástudat, a megélhető jövő lehetőségeit kell megteremteni Romániában – hangsúlyozta. Az RMDSZ-elnök bírálta a Szülőföld-program valóra váltásában tapasztalható késlekedést. /Érmellék Expo másodszor. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 4./ Az eseményen jelen dr. Szanyi Tibor államtitkár és Gurmai Zita EP-képviselő is. /Gazdaságpolitikai fórum Létavértesen. = Népújság (Marosvásárhely), júl. 4./ Az RMDSZ a továbbiakban is cselekvő támogatást kíván nyújtani a történelmi magyar egyházaknak a jogtalanul elkobzott egyházi javak visszaszolgáltatása, a felekezeti oktatás megteremtése érdekében – jelentette ki Markó Béla miniszterelnök-helyettes, az RMDSZ elnöke július 2-án, Tempfli József római katolikus püspökkel folytatott nagyváradi megbeszélésén. Markó partiumi körútja keretében Lakatos Péter képviselővel és Szepessy Lászlóval, a Szövetségi Elnöki Hivatal igazgatójával kereste fel a püspököt, akivel a magyar egyházak helyzetéről folytatott eszmecserét. Markó Béla reményét fejezte ki, hogy fel tudják gyorsítani a nagyváradi püspöki palota visszaszolgáltatását. Markó Béla leszögezte, teljesen jogos az az igény is, hogy az egyház által működtetett szociális intézmények az állami intézményekhez hasonló támogatásban részesüljenek. /Aktív támogatás az egyházaknak. = Népújság (Marosvásárhely), júl. 4./ Markó Béla kifejtette: „Teljesen természetesnek tartom, hogy az egyházak és az RMDSZ vezetői rendszeresebb kapcsolatot tartsanak egymással, így kötelességemnek érzem, hogy ahányszor Nagyváradon járok, Tempfli püspök úrral találkozzam.” „A püspök úr azt szeretné, teljesen jogosan, hogy az állami intézményekéhez hasonló támogatást kapjanak az egyház által működtetett szociális intézmények, öregotthonok, kórházak, árvaházak.” Markó Béla ebben is támogatásáról biztosította Tempfli József megyéspüspököt. Markó az Arad megyében tartózkodó Tőkés László püspök helyett delegált Antal János külügyi tanácsostól ugyancsak zárt ajtók mögött tájékozódott a Lorántffy Zsuzsanna Református Gimnázium sportpályájának ügyében, annak jogi vetületeiről. Markó Béla támogatásáról biztosította a nagyváradi felekezeti iskolát. Az iskolának szüksége van sportpályára. „Ezt a sportpályát most más célokra akarja használni az ortodox egyház, s ezt nem helyeselhetjük.” – mondta. /Lakatos Balla Tünde: Markó Béla a barokk palotáról és Lorántffy sportpályáról tárgyalt Nagyváradon. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 4./

2007. október 3.

Befejeződött a magyarországi Létavértes és a Bihar megyei Székelyhíd közötti közúti határátkelőhely felújítása. A 491 ezer eurós költséggel készült beruházást október 2-án adták át a magyar hatóságok. A határforgalom ellenőrzését a magyar és a román határőrök közösen, magyar területen végzik. /Felújították a Létavértes és Székelyhíd közötti átkelőt. = Krónika (Kolozsvár), okt. 3./


lapozás: 1-20




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2017
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998