udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2009
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 57 találat lapozás: 1-30 | 31-57
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Helymutató:

1994. április 15.

Arad megye népszámlálási adatai a magyarság csökkenését mutatják, az előző népszámláláshoz viszonyítva 17,8 %-kal kevesebben vannak. Arad megye 487 ezer lakosából 60,9 ezer magyar. Tömbben él a magyarság Kisiratoson, Majláton, Kisperegen, Zerinden, Ágyán, Simonyifalván, Feketegyarmaton, Szentpálon, Nagyvarjason, Bélzerinden és Kisvarjason, de ezeken a településeken is csökkent a magyar nemzetiségűek lélekszáma. Számbeli fölényben van még a magyarság Nagyiratoson, Újzimándon, Fazekasvarsándon, Zimándközön, Szapárligeten, Vadászon és Dezsőházán. Arad város lakóinak 15,6 %-a magyar /29 759 fő/, a városban 27 838 római katolikus, 9460 református és 141 unitárius él. Pécska község a hetvenes években még magyar többségű volt, 1992-ben azonban már csak 4577 magyar élt 5974 román mellett. Számottevő a magyarság lélekszáma még Kőröskisjenőn, Borosjenőn, Pankotán, Lippán, Gyorokon és Vingán. /Péterszabó Ilona: A népszámlálás tükrében. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 15./

1999. június 29.

Az Aradi Református Egyházmegye és a Temesvári Református Egyházmegye együttes negyedévi, de mégis rendkívüli lelkészértekezletet tartott Lippán. A lippai gyülekezet ma már csak harmincegy lelket számlál. Ünnepi volt az értekezlet, mert központi témája Kálvin János volt, aki 490 évvel ezelőtt született, és akinek a főműve, az Instituto Religionis Christienae (A keresztény vallás rendszere) című munkája 440 éves. /Makay Botond: Ünnepi lelkészértekezlet. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 29./

1999. június 29.

Az Aradi Református Egyházmegye és a Temesvári Református Egyházmegye együttes negyedévi, de mégis rendkívüli lelkészértekezletet tartott Lippán. A lippai gyülekezet ma már csak harmincegy lelket számlál. Ünnepi volt az értekezlet, mert központi témája Kálvin János volt, aki 490 évvel ezelőtt született, és akinek a főműve, az Instituto Religionis Christienae (A keresztény vallás rendszere) című munkája 440 éves. /Makay Botond: Ünnepi lelkészértekezlet. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 29./

1995. március 23.

Hosszú Zoltán szenátor interpellált a tanügyminiszterhez magyar osztályok érdekében. Borosjenőnek 1500 magyar lakosa van, mégis hiába kérik a magyar tannyelvű osztályokat. Lippa városban és Sofronya községben pedig a magyar nyelv fakultatív tanítását kérik, összhangban az érvényes rendelkezésekkel, de választ nem kaptak. Hosszú Zoltán szenátor Aurel Novac közlekedési miniszterhez is interpellált, kérve, hogy változtassák meg azt a döntést, melynek értelmében Aradon többé nem állnak meg a nemzetközi gyorsvonatok. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 23./

2001. január 30.

Matekovits Mária, az EMKE Arad megyei elnöke javaslatot dolgozott ki az Arad megyei szórványoktatás megoldására. Arad megye magyarsága 58 ezer főre tehető. A magyarság fele Aradon, fele pedig vidéken él. Aradon a város lakosságának 15 %-a magyar. A megyében magyar tannyelvű oktatásban (óvodától líceumig) 3299 fiatal részesült, ez 5,68 %-a a megye magyarságának. A fiatalok 50 %-a nem anyanyelvén tanul, pedig az iskolahálózat lehetővé tenné a magyar nemzetiségű fiatalok 80 %-nak a beiskoláztatását. Matekovits Mária javaslatában körzetekre osztotta a megyét, a jelenlegi helyzetből kiindulva tette vette számba a tennivalókat. Hegyalja vidékén teljesen leépült az anyanyelvi oktatás, annak ellenére, hogy jelentős magyar közösségek lakják a térséget. 15-20 évvel ezelőtt Gyorok és Pankota életképes I-VIII. osztályos iskolával rendelkezett, Galsán, Csermőn, Borossebesen még néhány esztendeje voltak magyar elemi iskolás tagozatok. Az elég nagyszámú, magát magyarnak valló közösségek Lippán és Borosjenőn nem igényelnek semmilyen magyar oktatást és Pankotán is éppen, hogy működik egy 5 tanulóból álló összevont osztály. Az előrelépést, a megoldást az RMDSZ, az egyházak, az EMKE és a civil szervezetek összefogása jelentheti. Fel kell térképezni az egyes területeken a közösségek hozzáállását az anyanyelvi oktatás újraindításával kapcsolatban. Mikrobuszok szükségesek iskolások szállítására. A szórványt felvállaló óvónők és tanítók számára a feltételeket meg kell teremteni /szolgálati lakás/. Fejleszteni kell az aradi Csiky Gergely Iskolacsoport kollégiumát. /Matekovits Mária, az EMKE Arad megyei elnöke: Arad megyei javaslatok a szórványoktatás stratégiájára. = Nyugati Jelen (Arad), jan. 30./

2002. július 31.

Az RMDSZ Arad megyei szervezetének anyanyelvű oktatási munkaterve szerint a helyi RMDSZ-tisztségviselők közösen az iskolák és tagozatok képviselőivel, az egyházak és a civil szervezetek segítségével készítsenek el 4 éves időszakra kiterjedő felmérést a várható iskoláskorú gyermeklétszámról és a pedagógusállományról, illetve a beálló változásokról. Ehhez minden iskolának kérdőívet juttatnak el, amelyet legkésőbb október 1-jéig kitöltve visszavárnak. Szükséges, hogy minden településen, iskolában alakítsák meg a Pedagógus Szövetség mellett működő szülői munkaközösségeket. Szükség van arra, hogy a meglévő tankerületeken belül működjön egy-egy óvoda, amelynek végzősei az illető tankerület iskolájának tanulói lesznek. Így a 20-as óvoda a Csiky Gergely Iskolacsoport számára biztosítja a szükséges tanulólétszámot, a 16-os az Aurel Vlaicu (21-es) Iskola számára, a 18-as, a 12-es (mikelakai) iskola számára, a 11-es a Mosóczy-telepi 13-as iskola számára, míg a 7-es gáji óvoda a 10-es iskola számára. Problematikus a Mosóczy-telepi iskola magyar tagozatának fenntartása, hiszen az összevont I-IV. osztályba mindössze 14 tanuló iratkozott be, a felső tagozaton pedig csak a VI. és VII. osztály működik, minimális taglétszámmal. Az a cél, hogy a megyében az összes magyar nyelven tanuló általános iskolás diák tanulmányait a Csiky Gergely Iskolacsoportban folytassa. A megyében jelenleg 10 iskolában működik I-VIII. osztály és 13-ban I-IV. osztály. A szórványoktatás helyzete: aA 2001-2002-es tanévben 5 helységben 85 tanuló vett részt intézményes fakultatív magyar oktatásban, és 3 helységben (Lippa, Borossebes, Csermő) vasárnapi iskola szintjén. Oktatási munkaterv. = Nyugati Jelen (Arad), júl. 31./ Nagy Gizella oktatási alelnök /a munkatervet kidolgozó csoport egyik tagja/ közölte, megvitatták a tervet. Az egyik ellenvetés szerint túl rövid a négyéves időszakra szóló tervezés. Az oktatási munkatervhez ötletekkel, elképzelésekkel bárki hozzájárulhat. /Balta János: Beszélgessünk a munkatervről! = Nyugati Jelen (Arad), júl. 31./

2002. október 27.

Október elején ünnepelték a temesvári ferences nővérek rendjük erdélyi letelepedésének 100. évfordulóját. Temesvári házukban négy nemzetiség leányai élnek szeretetben, békében együtt, segítve a temesvári betegeket. A nővérek a temesvári Caritas háziápoló programja keretében dolgoznak, néhány vidéki, Temesváron tanuló lánynak otthont adnak, imacsoportot vezetnek. A kolostoraikból elűzött nővérek a kommunista uralom alatt civilben dolgoztak tovább temesvári, aradi, belényesi, lugosi, lippai, nagyszentmiklósi, szászvárosi kórházakban. A közösségi élet újrakezdésére 1992-ben nyílt lehetőség. A még életben lévő kilenc nővér Temesvárra költözött, ahol 1994-ben létrejött a provincia székhelye. Jelenleg 11 örök- és egy ideiglenes fogadalmas van a zárdában. Három nővér 24 órai állandó gondozást vállalt az idős papok otthonában, ahol a 92 éves Boros Béla c. érsek és a nyugalmazott Kräuter Sebestyén püspök tartózkodik. /Assisi Szent Ferenc leányai. = Vasárnap (Kolozsvár), okt. 27./

2002. december 30.

Matekovits Mihály Arad megyei főtanfelügyelő-helyettes szerint a jelen körülmények között a megtartás is sikernek minősül a magyar oktatásban. A sikerek közé tartozik az, hogy Tornyán újra indult a magyar óvoda, Majláton meg tudták tartani a magyar óvoda két csoportját, Pankotán az iskolát és az óvodát is. Nagy probléma a pedagógushiány. Az Apáczai Alapítványnál elnyert pályázat alapján támogatják azokat a gyermekeket, akik azért kénytelenek ingázni, hogy anyanyelvükön tanulhassanak. 140 - elsősorban I-VIII. osztályos - gyermek részesül ebben a támogatásban. Jelenleg tíz szórványhelységben folyik magyar nyelvű oktatás. Állami finanszírozással folyó anyanyelvű oktatás van Pankotán, Szapárligeten, Fazekasvarsándon, Borosjenőben, Vingán. Idén sikerült beindítani az Apáczai Alapítvány támogatásával a nem hivatalos, hétvégén folyó magyar oktatást Németszentpéteren, Tornyán, Székudvaron, Lippán és Csermőn. /Gujdár Gabriella: Az aradi magyar oktatás jó, de lehetne jobb is. = Nyugati Jelen (Arad), dec. 30./

2003. június 11.

Jún. 7-én Lippán, a líceum dísztermében háromnyelvű műsort ígértek a testvértelepülés, Battonya fiataljai. Azonban a magyarországiak magyar helyett angolul énekeltek, amit még a lippai románok is szóvá tettek. Ezt a hatszáz fős helybeli magyarság iránti tisztelet is megkívánta volna. /Lippán elmaradtak a magyar énekek. = Nyugati Jelen (Arad), jún. 11./

2003. június 11.

Jún. 7-én Lippán, a líceum dísztermében háromnyelvű műsort ígértek a testvértelepülés, Battonya fiataljai. Azonban a magyarországiak magyar helyett angolul énekeltek, amit még a lippai románok is szóvá tettek. Ezt a hatszáz fős helybeli magyarság iránti tisztelet is megkívánta volna. /Lippán elmaradtak a magyar énekek. = Nyugati Jelen (Arad), jún. 11./

2003. augusztus 16.

Békés és Arad megye közösen pályázik, a Békés megyei Jókai Színház kamaraszínpaddal és konferencia-központtal történő bővítését és az aradi régi színház felújítását próbálja meg a két szomszédos megye az Európai Unió Phare programja segítségével megvalósítani. Erről döntöttek a két megye vezetői Aradon. A Phare által támogatott program keretében júliusban 35 romániai diák táborozott a Békés megyei Szanazugban, míg augusztus második hetében 35 magyar diák látogatott el az Arad megyei Lippára. /Határmenti együttműködés. = Népújság (Marosvásárhely), aug. 16./

2003. szeptember 9.

Szept. 7-én Lippán, a református parókián jöttek össze a helybeli és radnai magyarok, akik közösen gondolkozva megoldást keresnek a legégetőbb gondjaikra. Közülük első az anyanyelvű oktatás hiánya. Amint Czernák Ferenc RMDSZ-elnök elmondta, két tanéven keresztül kielégítően működött a magyar nyelvű fakultatív oktatás, amely azonban nem tudott oda fejlődni, hogy az iskolában zajló, hivatalos formát öltsön. A városban élő magyar nemzetiségű pedagógusok ezt nem vállalták fel. A legutóbbi népszámlálás alkalmával Lippán és Radnán közel 700-an vallották magukat magyarnak, noha az elmúlt helyhatósági választásokon az RMDSZ jelöltjeire csupán 80-an szavaztak, amiért egyetlen városi tanácsosi tisztséghez sem jutottak a magyarság képviselői. Ebből a helyzetből nehéz talpra állni - vélekedett Kuglis István, aki lippai lakosként az RMDSZ Arad megyei szervezetének a színeiben tölthet be megyei tanácsosi tisztséget. A magyar közösségépítés kezdő lépéseként elhatározták az olvasókör létrehozását, amely október elején tartja első ülését. Ugyancsak a közösségépítést szolgálja a Strenger István kántor által kezdeményezett, és bejegyzés alatt álló alapítvány, amely a helybeli hagyományok felélesztését, megtartását tűzi ki célul. /(Balta): Olvasókör alakul Lippán. = Nyugati Jelen (Arad), szept. 9./

2003. szeptember 9.

Szept. 7-én Lippán, a református parókián jöttek össze a helybeli és radnai magyarok, akik közösen gondolkozva megoldást keresnek a legégetőbb gondjaikra. Közülük első az anyanyelvű oktatás hiánya. Amint Czernák Ferenc RMDSZ-elnök elmondta, két tanéven keresztül kielégítően működött a magyar nyelvű fakultatív oktatás, amely azonban nem tudott oda fejlődni, hogy az iskolában zajló, hivatalos formát öltsön. A városban élő magyar nemzetiségű pedagógusok ezt nem vállalták fel. A legutóbbi népszámlálás alkalmával Lippán és Radnán közel 700-an vallották magukat magyarnak, noha az elmúlt helyhatósági választásokon az RMDSZ jelöltjeire csupán 80-an szavaztak, amiért egyetlen városi tanácsosi tisztséghez sem jutottak a magyarság képviselői. Ebből a helyzetből nehéz talpra állni - vélekedett Kuglis István, aki lippai lakosként az RMDSZ Arad megyei szervezetének a színeiben tölthet be megyei tanácsosi tisztséget. A magyar közösségépítés kezdő lépéseként elhatározták az olvasókör létrehozását, amely október elején tartja első ülését. Ugyancsak a közösségépítést szolgálja a Strenger István kántor által kezdeményezett, és bejegyzés alatt álló alapítvány, amely a helybeli hagyományok felélesztését, megtartását tűzi ki célul. /(Balta): Olvasókör alakul Lippán. = Nyugati Jelen (Arad), szept. 9./

2003. november 1.

Tornácszky Dénes aktív nyugdíjasnak számít Lippán, ahol a református egyházközség presbitere, ugyanakkor RMDSZ-szervezőként is megpróbálja összefogni a magyarságot. Az elmúlt választásokon az érdekvédelmi szövetség helybeli szervezete egyetlen képviselőt sem tudott bejuttatni a városi tanácsba. Lippán kezdetben az RMDSZ-nek több mint 100 tagja volt, jelenleg is 85 szerepel a nyilvántartásban. A református parókián be fogják indítani a tervezett olvasókört. /Reménysugár az olvasókör. = Nyugati Jelen (Arad), nov. 1./

2004. augusztus 17.

Lippán szeptemberben szeretnék beindítani a magyar olvasókört, közölte Czernák Ferenc RMDSZ-elnök, ahova minden irodalomszerető, közösségi életre vágyó embert várnak. A heti rendszerességgel megszervezendő üléseket a városi kultúrotthon egyik kis termében szeretnék megtartani. /(b): Szeptembertől olvasókör Lippán. = Nyugati Jelen (Arad), aug. 17./

2004. november 19.

Nov. 17-én Lippán a Művelődési Házban kettős rendezvényre gyűltek össze szép számban a helybeli magyarok. A megjelenteket Czernák Ferenc helybeli RMDSZ-elnök köszöntötte, majd elszavalta Csokonai Vitéz Mihály Szerelemdal a csikóbőrös kulacshoz című költeményét. A továbbiakban bemutatta az RMDSZ Arad megyei listáinak két vezetőjét, Király Andrást és Cziszter Kálmánt. Király András ismertette az RMDSZ választási programját. Cziszter Kálmán szenátorjelölt a gazdasági felemelkedés lehetőségét emelte ki. A találkozó második részében sor került az olvasókör ülésére, amelyen Simon Luca óvónő Petőfi Sándor életét, forradalmi és szerelmi költészetét ismertette, majd Czernák Ferenc elszavalt néhányat a költő legszebb verseiből. /(Balta): Sikeres találkozó, olvasókör Lippán. = Nyugati Jelen (Arad), nov. 19./

2005. április 2.

Március 30-án megtartották Lippán, a katolikus plébánia imatermében az olvasókör az 1848-as forradalom a magyar irodalom tükrében témájú ülését. Szemelvényeket olvasott fel Simó Luca, Czernák Ferenc pedig szavalt. /(b): Olvasókör Lippán. = Nyugati Jelen (Arad), ápr. 2./

2005. május 23.

Régóta nem volt olyan gazdag a lippai katolikus templom búcsúja, mint idén. A háromnapos templombúcsún volt ifjúsági szentmise, bál a magyar, román és a német katolikusoknak. A május 22-én, vasárnap 12 pap koncelebrációjával megtartott háromnyelvű szentmise fő celebránsa Reinholz András kanonok, temesi főesperes, máriaradnai plébános volt. Végül agapét, szeretetvendégséget tartottak. Andó Attila lippai plébánossá történt kinevezésével megpezsdült az élet az egyházközség háza táján, elindult a közösségépítés. /(b): Háromnapos templombúcsú Lippán. = Nyugati Jelen (Arad), máj. 23./

2005. június 24.

Június 22-én Lippán szép számú közönség részvételével a helybeli katolikus plébánián tartották meg a helyi olvasókör évadzáró ülését, amelyen Czernák Ferenc RMDSZ-elnök köszönetet mondott Simó Luca tanítónőnek, amiért az eltelt tanévben önkéntes alapon, ingyen foglalkozott a helybeli magyar gyerekek fakultatív anyanyelvű oktatásával. Dr. Brauch Magda Kaffka Margit életéről és munkásságáról tartott előadást. Az ülés fénypontjaként 89. születésnapján virágcsokorral köszöntötték Kosztányi Mártonnét, aki jelenlétével példát mutat. /(b): Évadzáró ülés Lippán. = Nyugati Jelen (Arad), jún. 24./

2005. szeptember 23.

Szeptember 21-én Lippán, a katolikus plébánia imatermében megtartotta évadnyitó ülését a helybeli Degré Alajos Olvasókör. Az érdeklődők Czernák Ferenc tolmácsolásában meghallgathatták Petőfi néhány őszi témájú versét, továbbá egy előadást Lippa középkori történetéről. /(b): Évadnyitó Lippán. = Nyugati Jelen (Arad), szept. 23./

2005. november 18.

Aradon a Tóth Árpád Irodalmi Kör november 15-i ülésén Maresch Béla ny. színművészre emlékeztek, aki alapító tagja, éveken át lelkes előadóművésze volt a körnek. Czernák Ferenc és Hábel Hannelore irodalmi-zenés összeállítása hangzott el. Czernák Ferenc lippai létére kapcsolódott be az irodalmi kör tevékenységébe. Hábel Hannelore, a Csiky Gergely Iskolacsoport nyolcadikosa először lépett fel előadóként. /Regéczy Szabina Perle: Maresch Bélára emlékeztek. = Nyugati Jelen (Arad), nov. 18./

2005. november 22.

Lippán a katolikus parókia imatermében beindult a magyar nyelvű fakultatív oktatás Simó Luca óvónő jóvoltából, aki várja az anyanyelvükön tanulni kívánó helybeli magyar gyermekeket. Ugyancsak a parókián tartják a helybeli olvasókör novemberi ülését. /(b): Fakultatív nyelvoktatás Lippán. = Nyugati Jelen (Arad), nov. 22./

2005. november 26.

A lap munkatársát Temesfüzesre hívta Andó Attila lippai plébános. A szentmise után a kéttucatnyi magyarral beszélgettek. A maroknyi magyar emberfeletti erővel képes volt a templomot kívülről felújítani. A németek kivándorlása után a több mint száz katolikus magyart sorsukra hagyták, mígnem 1996-ban Wonnert László akkori lippai plébános felkarolta őket. A templomjáró magyarok egy nagycsaládot alkotnak, Isten háza az egyetlen gyülekezőjük. A templomon kívül évtizedek óta nem volt magyar rendezvény. Titkos vágyuk, hogy valakinek végre eszébe jussanak. /Balta János: Temesfüzesi magyarok. Sorsukra hagyatva. = Nyugati Jelen (Arad), nov. 26./

2005. december 9.

Idén is folytatódott a temesvári egyházmegye római katolikus templomainak és egyházi épületeinek felújítása. 2002 óta évente átlagosan tíz-tizenkét templom és egyházi épület tatarozására kerül sor. Idén Temes megyében Perjámos, Buziásfürdő, Temesillésd, Detta, Gátalja, Gyertyámos, Gizellafalva, Alsósztamora és Ótelek egyházközségében folyt a munka, Arad megyében a cseraljai és a lippai templom, valamint a pankotai plébánia épülete szorult felújításra, kibővítésre, míg a hegyvidéki főesperességben a krassóvári, a mehádiai és a resicabányai Havas Boldogasszony templom tatarozását kezdték el. Temesváron az Auróra utcai Marienheim ifjúsági ház, a mehalai (ferencvárosi) plébániaépület és a piarista rendház javítását végzik, továbbá a székesegyház épületén és környékén akad még tennivaló. Böcskei László általános helynök elmondta, hogy a temesvári egyházmegye templomainak és egyházi épületeinek megőrzése a püspökség egyik célkitűzése, a felújításhoz szükséges pénz előteremtése viszont sokszor nehézségekbe ütközik. Az egyházmegyében 72 plébániai hivatal működik, a templommal, imaházzal vagy kápolnával rendelkező egyházközségek száma eléri a 350-et. Az anyagi forrás: a helyi alap, az egyházmegyei központi alap és az egyéb forrás. A helyi forrásokból befolyt pénzösszegre akkor számíthatnak, ha az illető egyházközség jelentős katolikus közösséggel rendelkezik. Ellenkező esetben a felújítást a központi alapból kell támogatni. Az egyéb forrást a hajdan erős német közösségek külföldre települt híveinek támogatása jelenti, továbbá egyes külföldi segélyszervezetek segítsége. Az anyaországi Miniszterelnöki Hivatal egyházi kapcsolatokért felelős államtitkársága részéről rendszeresen juttatott anyagi segítségnyújtással az elmúlt esztendőkben a tornyai, a temesfüvesi és az óteleki templomot javították, idén a pécskai templom tetőszerkezetét sikerül felújítani. A román állam részéről helyi szintű támogatás, amikor az illető település önkormányzata, polgármesteri hivatala utal ki bizonyos összeget. A Művelődési és Vallásügyi Minisztérium a különböző hosszú távú terveket támogatja. Azonban a kiutalt támogatás sohasem érkezik egy összegben. Alkalmanként két, három vagy öt százalékát folyósítják, tehát gyakorlatilag lehetetlen komolyabb munkálatba belefogni. Borossebes környékén a katolikusok legfőbb gondja a hívek számának rohamos csökkenése. A Temesvári Református Egyházmegyéből egyetlen templom sem szerepel az állami támogatásra jóváhagyottak listáján – közölte Fazakas Csaba lugosi esperes. A magyarországi közalapítványok csepegtetik a 100-200 ezer forintos támogatásokat. A Királyhágómelléki Református Egyházkerület ennél szerencsésebb volt, mert komoly összeget kapott a közelmúltban az állami támogatásból. A támogatás négy aradi település református templomait érinti: Angyalkút 120, Lippa 40, Kispereg 200, Arad-Gáj pedig 150 millió régi lejt kap a legsürgősebb munkálatokra. Hunyad megyében Lozsád, Őraljaboldogfalva, Szászváros a református egyház sürgősségi sorrendje a felújításoknál, ismertette a helyzetet Gáll Sándor esperes. Lozsádon a körülbelül 100 fős helyi gyülekezet nem tudja állni a 800 millió lejre becsült összeget. Őraljaboldogfalván már csak 15 református él. A tizenharmadik századból származó őraljaboldogfalvi református templom Erdély egyik legjelentősebb történelmi műemléke, melynek felújításánál remélhetőleg a romániai, magyarországi és talán egyéb kulturális alapok támogatására is lehet majd számítani. Szászvároson inkább külső javításokat kellene végezni. Hasonló gondokkal szembesül a római katolikus egyház: a néhány fős szórvány településeken a templomok helyzete távolról sem fényes. Marosillyén, vagy a közelben lévő Dobrán alig élnek katolikus magyarok. Válságos állapotban van a nagyági templom. Az egykor 3000 lelket is meghaladó Nagyág, a többnemzetiségű bányászváros manapság falunak számít, s csupán 200 lakosa maradt, töredékrészben magyarok. A szomszédos Csertésen is Hondolon sem különb a helyzet. Kisbányán (Boicán) a katolikus templom felújítására eddig semmilyen támogatást sem kaptak, mondta András József brádi plébános. Szapáryfalván 232 lelkes a református gyülekezet, sürgősen a renoválni kellene a templomot. A legsürgősebben a tetőt és az esővízcsatornát kellene kicserélni, akkor kiszáradnának a falak, s csak azután kezdhetnének neki a tatarozásnak. Szapáry György, a 19. századi telepesfalu alapítójának dédunokája, a Magyar Nemzeti Bank alelnöke kétszázezer forintos magánadománnyal támogatja a templom felújítását. Templomépítés is folyik. Temesváron az Új Ezredév templom Makovecz Imre tervei alapján épül. Gazda István parókus lelkész szerint, ha elkészül, ez lesz Temesvár első református temploma, ugyanis a Belvárosi Református Egyházközségé tulajdonképpen nem templom, egy bérpalotában működik. A Temesvár-Újkissodai Egyházközség is építkezésbe fogott 2003 novemberében, a támogatás csurran-cseppen. Az aradi reformátusok október 29-én, Tőkés László püspök jelenlétében avathatták fel a gáji templomot, amelynek felépítése elképzelhetetlen lett volna a Királyhágómelléki Református Egyházkerület, a hívek, a külföldi támogatók áldozatos tevékenysége nélkül. A Temes megyei unitáriusoknak nem volt templomuk, lévén hogy ők a szórványok szórványát jelentik – ahogy Szász Enikő társgondnok fogalmazott. Az unitáriusokat az evangélikus-lutheránus egyház fogadta be, hosszú ideje ott tart istentiszteleteket Pap Gy. László nagyváradi lelkész. A Temes megyei ugyanis a váradi leányegyházközsége. /Chirmiciu András, Irházi János, Pataky Lehel Zsolt, Sipos Enikő: Épülő és omladozó templomok. = Nyugati Jelen (Arad), dec. 9./

2005. december 23.

December 21-én Lippán a katolikus parókia hittanterme kettős rendezvény színhelye volt. A helybeli olvasókör megtartotta idei utolsó ülését, amelyen Czernák Ferenc a karácsonyi szokások kialakulásáról beszélt, majd Simó Luca ismertette a karácsonyfa történetét. A katolikus templom köré tömörülő közösség elhatározta: felkutatják a gyermekeket az anyanyelvű fakultatív oktatás érdekében. Ezután a Nyugati Jelen munkatársa beszélgetett az olvasókkal. A lippaiak legnagyobb fájdalma, hogy az 1970-es árvizet kihasználva, az akkori városi adminisztráció lebontatta a magyar házat, a helyére a posta épületét húzták fel. A rendszerváltás után kérelmezték a magyar közösségi ház visszaszolgáltatását, eredménytelenül. Állítólag a tulajdonjogot bizonyító iratcsomó is elveszett. A lippai magyarság úgy, hogy a városi tanácsban senki nem képviseli az érdekeit. Simó Luca óvónő lelkiismeretesen, ingyen tanítja a gyermekeket az anyanyelvű fakultatív oktatásban, azonban a tanulók száma ötre apadt. /(balta): Kettős rendezvény volt Lippán. = Nyugati Jelen (Arad), dec. 23./

2006. február 20.

Február 18-án Aradon az Aurel Vlaicu Általános Iskolában tartotta hagyományos farsangi mulatságát az Aradi és a Vingai Katolikus Esperesség fiatalsága. A helybeliek mellett, papjaik vezetésével szép számban érkeztek Kisjenőről, Lippáról, Nagyiratosról, Vingáról, a környékbeli falvakból, sőt Temesvárról is. /(balta): Katolikus mulatság Arad-Ségában. = Nyugati Jelen (Arad), febr. 20./

2006. február 24.

Február 22-én Lippán a Degré Alajos Olvasókör az aradi Tóth Árpád Irodalmi Kört látta vendégül. Meghallgatták az aradi Szűcs Éva verseit, Szűcs Noémi dalait, Szűcs Sándor pedig grafikáit mutatta be. A helyiek közül Baróti Rozália, Baróti István és természetesen a körelnök Czernák Ferenc működött közre. /Degré Alajos–Tóth Árpád találkozó. = Nyugati Jelen (Arad), febr. 24./

2006. március 24.

Arad megyében az RMDSZ-nek nincs éves programja a fakultatív magyar oktatás további terjesztésére, Hunyad megyében pedig a kiküldött kérdőíveket az érdekeltek eldobálták. /Riport. = Nyugati Jelen (Arad), márc. 24./ Arad megyében a lehetőségekhez és helyzethez képest kevés a mindössze négy településen működő fakultatív magyar oktatás. A román iskolába járó, de anyanyelvét megőrizni szándékozók segítésére létrehozott alternatív tanítási rendszerben közel száz gyermek vesz részt Fazekasvarsándon, Pankotán, Szapáryligeten és Vingán. Vingán és Pankotán jelenleg semmiféle magyar oktatás nincs az iskolában, ezeken a településeken az egyedüli kiút kizárólag a fakultatív oktatás. A fakultatív oktatás mellett létezik egy nem hivatalos is, az említett négy településen önkéntes alapon, több templomban is szerveznek magyar oktatást – vázolta a helyzetet Pellegrini Miklós főtanfelügyelő-helyettes. Simándon és Csermőn is szerveztek a templomban magyar oktatást. Borossebesen még próbálkozások sem voltak magyar fakultatív oktatásra, mert nincs rá igény. A szülők megtanítják gyermekeiket a magyar konyhanyelvre, akik aztán jobbára románul beszélnek, román iskolába járnak. Kettner József pórbál segíteni a fiataloknak. Egy fakultatív osztályra való tanuló összejött Lippán, oda Aradról szeretett volna kijárni egy nyugdíjas pedagógus heti két alkalommal, de Pellegrini szerint a heti négyszer egy óra az ideális. – A fakultatív oktatást választók száma nagyjából stagnál – közöte Nagy Gizella városi tanácsos, az RMDSZ Arad megyei szervezetének oktatási alelnöke. Temes megyében a fakultatív magyar oktatás az 1989 előtti időkre nyúlik vissza. 1990 után ismét rendszeres lett a fakultatív magyar oktatás, az Orbán-kormány idején bevezetett státustörvény, illetve az ezzel járó, a magyar nyelven valamilyen formában tanuló gyerekek szülei által igényelhető oktatási-nevelési támogatás megsokszorozta a létszámot. Kiss Ferenc tanfelügyelő is elismerte, hogy sok családot csak ez ösztönöz arra, hogy a gyereket magyar órákra járassa. Jelenleg Temes megyében 411-en vesznek részt a fakultatív magyar oktatásban, közülük 151-en elemista korúak, 243-an általános és 17-en középiskolások. A legtöbb diák Újváron van, a sorban Gyertyámos és Óbéb következik. Fakultatív magyar órákat tartanak még Magyarszentmártonban, Csenén, Óbesenyőn, Keglevichházán, Csanádon, Varjason, Gyéren, Fényen, Igazfalván, Temesrékáson, Buziásfürdőn, Gátalján és Facsádon. Az RMDSZ és a tanfelügyelőség azokon a településeken támogatja a fakultatív magyar oktatást, ahol semmilyen szinten nincs magyar tagozat. Pataky Lehel Zsolt: Fakultatív magyar oktatás. = Nyugati Jelen (Arad), márc. 24./Hunyad megyében lenne igény a fakultatív magyar nyelvoktatásra, a konkrét forma még várat magára. – Tavaly novemberben felhívással fordultak a helyi RMDSZ-szervezetekhez, illetve a magyar egyházak lelkészeihez, hogy összesítsék az ilyen fajta igényeket, tájékoztatott Máté Márta megyei főtanfelügyelő-helyettes. Sajnos egyetlen visszajelzés sem érkezett a felkérésre, annak ellenére, hogy van mód a fizetett fakultatív magyar nyelvoktatásra. Ha településenként sikerül egy-egy minimum tízes létszámú csoportot összehozni, akkor oktató fizetést kap a munkájáért. Így azonban a következő tanévben már csak az önkéntes oktatásra nyílik lehetőség. – A kisebb településeken szolgáló fiatal lelkipásztorok vállalták fel eddig is a magyar nyelv oktatását. Az egyetlen szervezett formájú magyar nyelvtanfolyam három évvel ezelőtt alakult meg, egyházi támogatással. Vajdahunyadon a római katolikus egyházközségben helyi fiatal tanítónők vállalták fel ezt a munkát. Lassan abbamaradt az egész. A visszajelzések hiányában Hunyad megyében Sáfár Csaba kisebbségi tanfelügyelő fogja az iskolai nyilvántartásokból összeírni azokat a magyar gyermekeket, akiknek nincs lehetőségük a településükön anyanyelvükön tanulni. Ez a terv elsősorban Hátszeget és Brádot érintené, e két településen nincs semmiféle magyar nyelvű tanintézmény. /Gáspár-Barra Réka: Hunyad. Elszalasztott lehetőség. = Nyugati Jelen (Arad), márc. 24./

2006. március 29.

A Nyugati Jelenben március 24-én Irházi János tollából megjelent, a fakultatív magyar oktatásról szóló riportban közöltekről árnyaltabb képet akart adni az Arad megyében folyó fakultatív oktatásról Nagy Gizella,  az Arad megyei RMDSZ oktatási alelnöke. Arad megyében jelenleg kétféle fakultatív oktatás létezik: az intézményes keretek közötti  öt településen: Szapáryligeten, Vingán, Borosjenőn, Fazekasvarsándon és Pankotán. A nem intézményes keretek közötti, “vasárnapi iskola” formájában működik Csermőn, Székudvaron, Lippán és Simándon. Ez utóbbi formát a pedagógus önkéntesen, általában javadalmazás nélkül végzi. Egy ideig a Pedagógus Szövetség meg tudta téríteni pályázati pénzekből az ingázó pedagógusok útiköltségét, de tavaly óta nincs erre lehetőség. Igaz, hogy az RMDSZ-nek nincs konkrét programja ennek az oktatási formának a kiterjesztésére, de ahol erre valós igény van a helyi közösség részéről, ott számíthatnak a segítségükre. A riportból kimaradt a fakultatív oktatásban legjobb eredményeket elérő tanulók év végi táboroztatása. /Nagy Gizella,  az Arad megyei RMDSZ oktatási alelnöke: Tisztelt szerkesztőség! = Nyugati Jelen (Arad), márc. 29./

2006. május 13.

Húsvétkor, a feltámadási szertartás után Tihanyból két feltámadási jelvény – zamárdi fafaragó által készített, hordozó nyéllel ellátott, magyar népi motívumokkal övezett kereszt – indult el zarándoklatra a Kárpát-medencében. Egyik az északi településeket, másik a délieket felkeresve, ketten szív alakú ívet követve közelednek Csíksomlyó felé, ahol a Szűzanya tiszteletére emelt kegytemplomban tartandó ünnepségen egyesülnek újra, jelképezve pünkösd közösségformáló erejét, a magyarság egységének akaratát. A magyarlakta településeken, országhatárokon átvonuló jelvények kísérőit mindenütt nagy pompával fogadják, stációkat tartanak, ahol minden közösség a jelre köti a saját, felirattal ellátott szalagját, majd a nemzeti színű szalaggal átkötött kenyér, egy üveg bor, a nemzeti lobogó, valamint a stációkat rögzítő napló társaságában továbbvitelre átadja a jelvényt. Május 11-én Kisiratoson Almási Vince polgármester és Zilahi András plébános társaságában a község vezetősége, magyar nemzeti viseletbe öltözött fiúk, lányok és nagy számú hívő várta a Nagyiratos felől érkező jelvényt, amelyet két autóval hoztak, Mezőkovácsházáról. A rövid köszöntést követően, a magyar ruhába öltözött fiatalok felvezetésével harangzúgás közepette, énekelve indult a tömeg a templomba, ahol a jelvényt, illetve a vele járó nemzeti lobogót, kenyeret és bort rögtönzött szertartáson adták át a mezőkovácsháziak a polgármesternek és Andó László főgondnoknak. Almási polgármester rendkívüli megtiszteltetésnek nevezte a jelvénynek Kisiratosra érkezését, és miután rákötötte a “Kisiratos katolikus közössége részéről; Magyarok Nagyasszonya, gyűjtsd össze gyermekeidet!” mottóval ellátott fehér szalagot, ismertette az útvonalat. A tervek szerint a kisiratosiak autóval viszik a keresztet Kürtös, Gyorok, Lippa, Máriaradna és Déva katolikus közösségeinek meglátogatásával. Déván a jelvényt és tartozékait a Szent Ferenc Alapítvány gyermekotthonában átadják Böjte Csaba atyának, akinek küldöttsége tovább azt viszi Gyulafehérvárra. Onnan további küldöttség hordozza Csíksomlyóra, ahova pünkösd napján érkezik meg. /(balta): Feltámadási jelvények Csíksomlyóra. = Nyugati Jelen (Arad), máj. 13./


lapozás: 1-30 | 31-57




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2017
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998