udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2009
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 14 találat lapozás: 1-14
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Helymutató:

1993. június 10.

Szentivánlaborfalva hiába van közel a városhoz, mégis elszigetelt település. Az ugyancsak Uzonhoz tartozó Sepsimagyarós még elszigeteltebb, akár Lisznyó, Sepsibükszád, Újkász és így tovább. A frissen alakult Falufejlesztő Társaság hívására Sepsiszentgyörgyön összegyűltek értelmiségiek, hogy a bomló, elárvult falvak helyzetéről tanácskozzanak. Van egy siketes próbálkozás a megyében, a LAM Alapítvány. A szervezés szakaszában van a Székely Falusi Alapítvány és Csernátonban is történtek erőfeszítések. /Flóra Gábor: Törpefalvak magánya. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 10./

2001. február 16.

Lisznyóban huszonnyolc óvodás és negyvenkilenc I-VIII. osztályos gyerek jár iskolába. Oktatásukkal nyolc pedagógus foglalkozik. A kis közösség nagyon tevékeny, rendezvényeik egymást érik. Januárban a lisznyópataki táborban sakkversenyt szerveztek az oltszemi, szentiváni és uzoni iskolások részvételével, újságolta az iskola igazgatója, Szilágyi Pál. A lisznyói tanintézmény testvériskolai kapcsolatot tart fenn az oltszemi tanodával. Nemrég közösen szerveztek tereptájékozódási versenyt. /Bokor Gábor: Tevékeny kis közösség. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), febr. 16./

2001. augusztus 16.

Lisznyó valamikori népes református gyülekezete alig 200 lelkesre zsugorodott. Ebben az esztendőben már csak egyetlen konfirmandus állt az úrasztala mellett. A templom meszelése egyre sürgetőbb - tájékoztatott Derzsi György lelkipásztor - , de mert műemlék, a munkálatok elvégzése bonyolultabb és költségesebb. /(kgy. z.) [Kisgyörgy Zoltán]: Élő egyház Lisznyóban. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), aug. 16./

2003. március 13.

Zökkenőmentes a tanítás Uzonban és a hozzá tartozó falvakban (Bikfalva, Lisznyó, Szentivánlaborfalva, Sepsimagyarós, Uzonfüzes), de nem kis erőfeszítésbe került, hogy a rendelkezésre álló két iskolabusz rendszeresen közlekedjék. Szalad Árpád tanár, a Tatrangi Sándor Általános Iskola igazgatója részletezte: az egyik autó a magyarósi, lisznyópataki és lisznyói tanulókat szállítja, a másik kocsi Bikfalva és a szomszédos Szentivánlaborfalva tanulóit hozza a központi iskolába. /(kisgyörgy): Uzoni kérdőjelek. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), márc. 13./

2003. augusztus 16.

Kevés faluhelyen található egyházi építményt ér az a ,,tisztesség", hogy könyvespolcnyi irodalom szülessék róla. Háromszéken ezt elsősorban a gelencei, Szent Imréről elnevezett Árpád-korból való műemlék templomról mondható el. Megmaradt és nagyrészt feltárt falfestményei, freskói okán is joggal védett műemlék, egy UNESCO-listán szereplő monumentum. A sort lehet folytatni: Zabola vártemploma, a sepsiszentgyörgyi és illyefalvi templomerődök, a kilyéni unitárius templom, a bibarcfalvi Szent László-freskókat őrző református templom, a lemhényi-kézdialmási reneszánsz-barokk egyházi épületegyüttes, a berecki, kézdipolyáni, torjai, futásfalvi római katolikus, a sepsiszentkirályi, kézdivásárhelyi, kovásznai, lisznyói és még annyi más helység templomai kívánkoznak a lajstromra. Kézdiszentlélek két csodálatos architekturális öröksége: a Szent Lélek-plébániatemplom és a Perkőn álló Szent István-kápolna, melynél Felső-Háromszék katolikusai évente megtartják első, szent királyunk tiszteletére és emlékezetére figyelmeztető búcsújukat, mely lassan-lassan a csíksomlyói híres Mária-búcsú méltó társa lesz.E két építményről monografikus igényű könyv először most jelent meg /Kovács András, Tüdős S. Kinga: Kézdiszentlélek templomai, Ambrózia Kiadó, Kézdivásárhely, 2003./ A tanulmányok tisztázzák a műemlék épületek keletkezési idejét, körülményeit, rávilágítanak építészeti, művészettörténeti értékeikre. /Magyari Lajos: Templomok a múló időben. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), aug. 16./

2003. november 13.

Kisgyörgy Zoltán kimutatást vezet a háromszéki településekről készült, készülő, kéziratban vagy nyomtatásban megjelent-megjelenő falumonográfiákról. Most a Gáspár-féle köpeci monográfiáról adott hírt. Gáspár József (1899-1989) református kántortanító, helytörténész az 1960-as évek elején összegyűjtötte Köpec bányászfalu és a vele szomszédos Miklósvár történetére vonatkozó adatokat. A rendszerváltás után az unokák fénymásolatot készítettek nagyapjuk monográfiájáról, a vaskos kéziratot, a nagyapa szép gyöngybetűivel, hét kötetbe szerkesztették, helytörténeti bibliográfiaként megőrzés végett a köpeci református egyháznak és a falu iskolájának adták. Egy példányt a sepsiszentgyörgyi Székely Nemzeti Múzeumnak, egyet pedig dr. Egyed Ákos történésznek ajándékoztak. A Gáspár unokák megmentették a kéziratot. Gáspár József kéziratban hagyta például Lisznyó monográfiáját, hisz ennek a falunak is tanítója volt. Tanulmányokat írt a tudós középajtai pap Benkő Józsefről, aki hat esztendeig Köpecen szolgált, az 1661-es csemeréti csatavesztésről, az író Ádám Éváról (Kamenitzky Etelkáról), a keresztúti emlékmű lerombolásáról stb. /Kisgyörgy Zoltán: Köpec históriája (Falumonográfiák sorsa). = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), nov. 13./

2004. augusztus 23.

Falunapokat tartottak Csíkszentkirályon. A községközpontban, a templom előtt áll a Szent István-szobor. Aug. 20-án a helyi fúvószenekar nyitányát követően Székely Ernő polgármester köszöntötte a megjelent vendégeket. A község ismert, innen elszármazott, vagy itt élő alkotóinak (Botár István, Szabó András képzőművészek, Benedek Éva restaurátor) munkáit tették közszemlére. Az iskola udvarán Koltay Gábor-Koltay Gergely Zúgjatok harangok 1848 című rockoperáját mutatta be a kaposfüredi Rock Színkör Társulata, majd a Somogy Táncegyüttesnek tapsolhatott a közönség. A templom előtti emlékműnél a második világháborús hősökről emlékeztek meg. Nagy Benedek történelemtanár, megyei tanácsos idézte fel az akkori fájdalmas eseményeket, s a még élő veteránoknak emléklapokat nyújtottak át. Az ünnepi szentmisét követően, fúvószenekar kíséretében nagyszabású lovas felvonulást tartottak a falu főutcáján. Estétől hajnalig tartó bállal zárultak a falunapok. /Kristó Tibor: Falunapok Csíkszentkirályon. = Hargita Népe (Csíkszereda), aug. 23./ 11/ Második alkalommal tartottak falunapokat a hét végén Lisznyóban. A félezernél kevesebb lélekszámú településen több vetélkedőt tartottak.   Derzsi György helybeli református lelkész, a falunapok egyik fő szervezője azt mondta, fontos, hogy legyen egy évben két nap, ,,amikor a szív és a lélek megtalálja a jövendő felé vezető utat”, Ráduly István, a Lisznyót is magában foglaló Uzon község polgármestere kijelentette: egységben az erő.    Jó hangulatban zajlott a lovaglási verseny. /(mózes): Az együttlét öröme. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), aug. 23./

2005. július 19.

A barcasági csángóföldön, ahol a Tatrangnak hatalmas víztárolója van, amikor fenyeget az ár, útjára engedik az elképesztő mennyiségű vizet: ,,hadd menjen Kovászna megye felé, az ő dolga, hogy ott milyen bajokat okoz!” Bácsteleken tetőzik az ár, itt ömlik a Feketeügybe a Falupataka. Kökös községben egy négy házból álló tanyafélét körülvett az ár, elzárta a kijárást. Közel 50 hektárnyi mezőgazdasági területet és 90 hektárnyi kaszálót tett tönkre Kökös és Kökösbácstelek területén az árvíz. Három óra alatt pusztított Lisznyóban a Falupataka, temérdek kárt okozott. Lisznyóban hét házat öntött el a víz, és húsz bennvaló zöldségeskertjeit tette tönkre. Lisznyóban, Lisznyópatakon és Bikfalván egy-egy hidat rontott szét. A májusi áradás után is felmérték a károkat, de eddig még senki sem részesült kártérítésben. A hegyi patakok medreit is szabályozni kellene teljes hosszúságban. /Kisgyörgy Zoltán: Víz alatt az alsó-háromszéki róna. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), júl. 19

2005. november 14.

November 11-13-án, a hét végén tartották meg az Erdélyi Magyar Régészek III. konferenciáját a csíksomlyói Jakab Antal Tanulmányi Házban. Az előzőekhez viszonyítva a csíksomlyói találkozó volt a legsikeresebb: több mint 100 egyetemi hallgató, érdeklődő volt kíváncsi a két szekcióban bemutatott, közel 50 előadásra. Az előadók között volt a budapesti dr. Takács Miklós régész; a szintén Budapesten élő kollégája, Benkő Elek, a székelykeresztúri múzeum egykori munkatársa; valamint Kacsó Károly és Bajusz István történészek, továbbá a házigazda szerepét betöltő Botár István és Darvas Lóránt régészek. Műsorfüzet tartalmazta az előadások jegyzékét. Két évvel ezelőtt alakították meg a Pósta Béla régész nevét viselő egyesületet, hogy támogassák a különböző intézményekben kutató szakemberek kapcsolattartását, információcseréjét – mondta Botár István, az egyesület igazgatótanácsának tagja. /Kristó Tibor: Erdélyi magyar régészek konferenciája. = Hargita Népe (Csíkszereda), nov. 14./ A szervezők (Pósta Béla Régészeti Egyesület, Mikó Ferenc Egyesület, Csíki Székely Múzeum) nagy nevű szakembereket, régészeket, történészeket hívtak meg. Bajusz István, a Pósta Béla Régészeti Egyesület igazgatója elmondta, hogy az immár harmadik alkalommal megrendezett konferencia lehetőséget kínál elsősorban az erdélyi magyar régészek számára, hogy kutatásaikról beszámolhassanak a szakemberek előtt. Reményét fejezte ki, hogy ebből a konferenciából egyszer talán Magyar Régészeti Konferencia lesz, ahol az egész Kárpát-medence magyar régészei tarthatnának seregszemlét, és folytathatnának tudományos vitákat. Paszternák István, a magyarországi Kulturális Örökségvédelmi Hivatal Miskolci Regionális Irodájának vezetője tartott előadást A kulturális örökségvédelem Magyarországon címmel. Ezt követően az előadások két (I. őskor–ókor, II. népvándorláskor–középkor) szekciókban folytatódtak. A résztvevők a három nap alatt közel ötven előadást hallgathattak meg (ízelítőül csak a Székelyföldhöz kapcsolódó néhány előadás témáját emeljük ki: Sztáncsúj József: Ember- és állatábrázolások a kora rézkori Erősd-kultúrában; Szabó Gábor–Dénes István: Régészeti topográfiai munkálatok a délkelet-erdélyi Vargyas-patak szorosában; Méder Loránd: Bronzkori balta Lisznyó határából; Asztalos István: Római határvédelem Délkelet-Erdélyben; Székely Zsolt: Újabb gót leletek Háromszéken; Benkő Elek: Középkori udvarház a Székelyföldön; Derzsi Csongor–Sófalvi András: Régészeti kutatások Kányád középkori templománál; Botár István: Régészeti kutatások Csíkmindszenten; Darvas Lóránt: A csíkszeredai Mikó-vár régészeti kutatása). /Mihály János: III. Erdélyi Magyar Régészeti Konferencia Csíksomlyón. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), nov. 21./

2006. január 13.

Az Erdélyben pusztító árvizek nyomán Kecskemét önkormányzata négymillió forint támogatást szavazott meg testvérvárosai, Marosvásárhely és Sepsiszentgyörgy környékén levő települések számára. Ezt az összeget négy község között osztották szét, ahol közintézmények helyrehozatalára fordíthatják a segélyt. Január 12-én Márton Zoltán, Kecskemét alpolgármestere adta át az értékes támogatást Mezőpanit és Nyárádgálfalva polgármestereinek. A Lisznyónak és Sepsimogyorósnak szánt összeget Albert Álmos, Sepsiszentgyörgy polgármestere vette át. /(b. gy.): Támogatás Kecskemétről. = Népújság (Marosvásárhely), jan. 13./

2007. április 3.

Uzon község lakossága négyezerötszáz fős. Egyet akarni, egyként gondolkodni már csak azért sem tudna, mert mozaik ez a község. A községközpont Uzon, közigazgatása alá tartozik Szentivánlaborfalva, Bikfalva, Lisznyó Lisznyópatakkal, Sepsimagyarós és a románok lakta Uzonfüzes. A 2002-es népszámlás szerint 2766 lélek vallotta magát reformátusnak, 1078 római katolikusnak, 547 ortodoxnak, 137 unitáriusnak, 19 magyar evangélikusnak. Uzon községnek lesz lehetősége arra, hogy kialakítsa gazdasági potenciálját. Rendbe tették a közvilágítást Uzonban és Szentivánlaborfalván, Lisznyóban kijavították a kultúrház leégett részét, hamarosan rendezik a bikfalvi tetőzetét is. A háztartási szemét összegyűjtését megszervezték. Hamarosan vízátereszeket fektetnek le minden településen. Az uzoni polgármesteri hivatal megjelentette a Fedezze fel Uzont című színes képes községkalauz második, bővített kiadását. Májusban megtartják az iskolanapokat, majd az Uzon községi napokat. Uzonnak számottevő a művelődési élete. Egyik szervezője a Jókai Mór Közművelődési Egyesület. Kőmíves István elnök közöltem az egyesületnek 250 tagdíjat fizető tagja van. Március 15-én együtt énekelt a Szivárvány női kórus a Tatrangi Sándor-iskola kórusával és a református egyház vegyes dalárdájával. Itt működik az Atlantisz Fúvós Egyesület is, a községben tehát két önálló művelődési egyesület van, és jól megférnek egymással. Községszinten 556 gyereket 47 tanító és tanár oktat. Lassan halad a falusi iskolahálózat infrastrukturális fejlesztésére meghirdetett program. Úgy tűnik, a szentivánlaborfalvi Berde Mózsa Általános Iskola felső tagozata meg fog szűnni. /Kisgyörgy Zoltán: Falu és város között. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), ápr. 3./

2008. augusztus 20.

A „látóhegyeken” gyújtott őrtüzek lobognak a Szent István-napi ünnepség tiszteletére augusztus 20-án Háromszéken. Elsőként Maksa határában, az Óriáspince-tetőn gyújtják meg az őrtüzet, ahol tavaly augusztus 20-án avatták fel a Háromszékiek Emlékparkját. A sétányon 12 stilizáltan leegyszerűsített székely kapu, a 12 hónapot és stációt jelölő oszlop, küszöbkővel a székely nép életének 12 legfontosabb momentumát jelöli, a feliratokon a háromszéki települések nevei szerepelnek. Az Óriáspince-tető után a Perkőn, a Kézdialmás és Lemhény közti Szent Mihály-templom fölötti hegyen, a Zágon és Papolc közti Lahó-hegyen, a lécfalvi Székely támad dombján és Lisznyó fölött, a Bodoki-hegység kilátóhelyén, valamint több más helyen futtatják körbe a háromszéki rónán és hegykaréjban az együvé tartozás üzenetét. Az őrtüzek első alkalommal tavaly gyúltak ki, ugyancsak augusztus 20-án. Demeter János, a Kovászna Megyei Tanács alelnöke szerint idén az őrtüzek arra emlékeztetnek, hogy az együvé tartozás szülőföldünk építő, hitet erősítő ereje Szent István napján a legnagyobb. /Bíró Blanka: Őrtüzeket gyújtanak Háromszéken. = Krónika (Kolozsvár), aug. 20./

2009. július 4.

A Székelyföldről Bécsbe elszármazott Székely Szabó Zoltán volt már színifőiskolás, színész, színésztársait faggató újságíró, író, rendező, de a központi szerep nála mindvégig a humoristáé. Megjelent új könyve /Tutuka avagy az utolsó Szabó. Magánkiadás, Bécs, 2009/ ezzel a mondattal kezdődik: „Én már megittam a kenyerem javát. ” Ez a humor tart az utolsó mondatig, mindössze a fajtája változik. Ceausescu diktatúráját idézi fel ilyen mondatokkal: „Amikor Velence helyett ismételten Lisznyót választottuk üdülőhelyül. ” „A korabeli divat szerint a román szekusok magyar nőt viseltek. ” Szívbemarkoló kérdés: „Hogy miért éppen Viskyvel üzentek nekünk félelmet?” Visky Árpádról van szó, arról a színészről, akiről már sosem tudjuk meg, hogy öngyilkos lett-e vagy felakasztották: „A tetemrehívás a mai napig elmaradt, marad tehát a kérdés: fel is akasztották, vagy csak le?” /Gergely Tamás: Megitta már a kenyere javát. Székely Szabó Zoltán legújabb kötetéről. = Népújság (Marosvásárhely), júl. 4./

2009. november 20.

Teljesen megújult a lisznyói református műemlék templom belseje. A munkálatokat építőanyaggal és munkaerővel segítette az uzoni önkormányzat is. /(kgy. z.): Megújult műemlék templom. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), nov. 20./


lapozás: 1-14




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2017
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998