udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2009
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 63 találat lapozás: 1-30 | 31-60 | 61-63
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Helymutató:

1996. július 31.

Aug. 10-11-én a honfoglalás 1100. évfordulójának tiszteletére szerveznek ünnepségsorozatot és falutalálkozót Lövétén. Ezekre a napokra minden Lövétéről elszármazottat meghívnak. /Hargita Népe (Csíkszereda), júl. 31./

1996. november 12.

Sorbán József, a Kishomoród menti Lövéte állategészségügyi technikusa a falu kulturális életének mindenese, a helyi színjátszás lelke, színdarabokban szerepel, rendezői tanfolyamot végzett, közösségfejlesztő előadásokra jár, ha szükséges, az iskolásokkal is foglalkozik. Tavaly megszervezték a helyi Ki mit tud? versenyt, függetlenül a Duna Televíziótól, ez csak helyi verseny volt. A szervezést a lövétei Grimasz színjátszó csoport vállalta. A sikerre való tekintettel idén is lesz ilyen versengés, mégpedig karácsony másnapján. / Forrai Tibor: A Ki mit tud? Lövétén. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), nov. 12./

1999. július 12.

A hagyományápoló rendezvények színhelye Szentegyháza. Júl. 10-én kezdődött a IV. Honismereti Népfőiskola, és a héten fejeződik be a festőtábor, a 35 résztvevő fele Magyarországról jött. A táborban a népi bútorfestést elevenítették fel, a Székelyföld különböző vidékeiről hozott mintakincsek alapján. Júl. 10-én szentegyházi vonatkozású könyveket mutattak be. Szabó Erzsébet mutatta be Lövétei szedettesek című kötetét A második könyvet id. Haáz Sándor társszerző méltatta, aki elmondta, hogy a könyv tartalmának jelentős része édesapjától, Haáz Rezsőtől származik. A Székelyek ünneplőben című kötet részletes tára a különböző vidékekről származó székely népviseleteknek. A II. Törpe Daloskönyv /Gyermekfilharmónia Alapítvány, Szentegyháza/ Haáz Sándor zenetanár szerkesztésében jelent meg. /Hagyományápoló rendezvények Szentegyházán. = Hargita Népe (Csíkszereda), júl. 12./

1997. január 9.

Az utóbbi időben egymás után jelentek meg a Székelyudvarhely környékéről szóló helyismereti munkák. Egy év alatt csak Székelyudvarhelyről kettő, de Lövéte, Oroszhegy, Farkaslaka, az iskolai évfordulók kapcsán pedig Nagygalambfalva, Korond, Máréfalva leírása is megjelent. Régebben készült Nagygalambfalva Évkönyve, az Udvarhelyi Híradó Kalendárium, az Ivói Kalendárium másodszor kapható. Megjelenés előtt állnak a bögözi műemlék templomról /Jékely Zsombor/, a sóvidéki népszokásokról /Barabás László/ és a székely rovásírásról /Ferenczi Géza/ készült munkák. Balázs Irén Kápolnásfalu /Alutus Kiadó, Csíkszereda, 1996/ című monográfiája most jelent meg. A munkát P. Buzogány Árpád ismertette, egyben felhívta a figyelmet a monográfia egyes hiányosságaira. /Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), jan. 9./

2000. december 13.

A Felső-Homoród mente Kistérség és az Alcsík Kistérségi Társulás szervezésében került sor dec. 1-2. között Homoródfürdőn a kistérségi menedzserek találkozójára. A kistérségek elsősorban a magyarországi mintát követve jöttek létre, és céljuk az adott kistérség gazdasági és kulturális fejlesztése. Ezek a kistérségek a földrajzi sajátosságok figyelembevételével néhány község közigazgatási területét teszik ki, így segítve az egy község erejét felülmúló beruházások megvalósíthatóságát. Ez a kezdeményezés az országban még csak Hargita megyében létezik, ahol jelenleg már 14 kistérségi társulás van. Ezen kistérségi társulások vezetőinek képzésére folyt a mostani találkozón. Több témakört megvitattak. Ezek között szerepelt például: A fenntartható fejlődés sajátos problémáinak azonosítása. - A térségmenedzserek szerepe a vidékfejlesztésben. - A kistérségi fejlődési stratégiák integrációja a nagyobb régiók stratégiájába, kapcsolatok az EU regionális politikájával. Eljöttek magyarországi szakemberek, továbbá jelen volt Kolumbán Gábor, az Európa Tanács Helyi és Regionális Hatóságok Kongresszusa, Oktatás és Kultúra Szakbizottságának elnöke, Zsombori Vilmos, Hargita Megye Tanácsának elnöke, Balla Zoltán, a Székelyföldi Közösségfejlesztők Egyesületének elnöke is. /Lázár László, Felső-Homoród mente Kistérség, Lövéte: Kistérségi menedzserek találkozója. = Hargita Népe (Csíkszereda), dec. 13./

2000. december 19.

A Hargita Nemzeti Székely Népi Együttes a karácsonyi ünnepek alkalmával bemutatja az általuk felújított lövétei betlehemes játékot. Először Csíkszeredában, a Szakszervezetek Művelődési Házában, majd a csíksomlyói kegytemplomban. /Lövétei betlehemes játékok. = Hargita Népe (Csíkszereda), dec. 19./

2000. június 1.

Jún. 2-án kezdődik - az Udvarhelyi Fiatal Fórum szervezésében - az Udvarhelyszéki Színjátszó Fesztivál. Fellépnek zetelaki, lövétei, kápolnásfalui színjátszó csoportok, a Tamási Áron Gimnázium, a székelyszentléleki Vadrózsák Művelődési Egylet és az UFF színjátszói. /Udvarhelyszéki Színjátszó Fesztivál. = Hargita Népe (Csíkszereda), jún. 1./

2000. június 26.

Jún. 25-én rendezték meg Székelykeresztúron a 19. fúvósfesztivált. Több mint 35 fokos kánikulában délben került sor a főtéren a díszparádéra, ahol Barátos, Uzon, Parajd, Szentegyháza, Homoródalmás, Lövéte, Újfalu, Agyagfalva, Magyarországról Dunakeszi és Székelykeresztúr fúvósai vonultak fel. A felvonulás színvonalát emelte három mazsorettegyüttes a keresztúri, az uzoni és a szentegyházi. A felvonulás után a Székelykeresztúr melletti sóskúti szabadtéri színpadon léptek fel az együttesek. /Nagy P. Zoltán: Keresztúri fúvósfesztivál. = Hargita Népe (Csíkszereda), jún. 26./

2000. július 12.

Júl. 11-én a földtörvény Hargita megyei alkalmazásáról tartottak sajtótájékoztatót, megállapítva, hogy a törvény alkalmazása jó úton halad. Sarca Mihai alprefektus ismertette a törvény alkalmazásáért alakult bizottságok tevékenységét. A megyében összesen 227 492 hektárt igényeltek vissza, ebből 150 220 hektárt már visszakaptak a tulajdonosok. Eddig a megyei bizottság a lövétei, csíkszentdomokosi és gyergyóújfalvi területekről szóló igazoló iratokat fogadta el, fenntartásokkal a tölgyesi és homoródalmási területek dokumentumait. Előkészületben van Székelykeresztúr, Szentábrahám, Csíkkarcfalva, Székelyderzs, Homoródszentmárton, Újszékely és Korond dokumentációja is. /Kovács Attila: A földtörvény alkalmazásáról. = Hargita Népe (Csíkszereda), júl. 12./

2000. szeptember 12.

Homoródalmáson szept. 9-én millenniumi falutalálkozót, 10-én fúvóstalálkozót tartottak. Az első napon a Pálffy Tibor vezette almási fúvószenekar teherautón ülve muzsikált végig a falun, a székely ruhába öltözött sokaság pedig gyűlni kezdett a falu alsó végén, ahol dr. Szabó Árpád unitárius püspököt fogadták. A püspök és kísérete székely ruhás lovasok vezetésével vonult a falu központjában álló unitárius templomhoz, az ünnepi istentiszteletre. A testvértelepülés, a magyarországi Kőrösszakáll képviselői az almásiaknak adományozott címeres magyar zászlót nyújtották át Horváth Attila egyházgondnoknak. A helyi Dávid Ferenc Egylet tagjainak műsora után a templomkertben kopjafát avattak a kereszténység 2000., a magyar államiság 1000. évfordulója tiszteletére. Szabó Gyula író, a falu szülötte Almáson eltöltött éveire emlékezett. Kiállítás nyílt helybeli népművészek alkotásaiból. Másnap a fúvóstalálkozó meghívottjai: a székelykeresztúri, agyagfalvi, parajdi, szentegyházi, kápolnásfalusi, lövétei, oklándi és az almási zenekarok vonultak végig a főutcán, majd megkezdődött a műsor. A zenekarok közösen játszották el a székely himnuszt, utána mindenik együttes saját műsorát mutatta be. /Kovács Attila: Falustársak és fúvószenekarok találkozója. = Hargita Népe (Csíkszereda), szept. 12./

2001. január 18.

Decemberben volt egyéves a Lövétei Kiáltó közéleti havilap, amelyet a Lövétei Ifjak Egyesülete ad ki négyszáz példányban a Polgármesteri Hivatal támogatásával; főszerkesztője Sorbán József. Az újság politikamentes, minden területet felölel. A nyolcadik /decemberi/ számban a karácsonyi ünnepekről, a község időszerűkérdéseiről, a hónap jeles napjairól, a község történetéről olvashatunk. /Egyéves a Lövétei Kiáltó. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), jan. 18./

2001. május 28.

1987. július 12-én Ditróban rendezték meg első alkalommal Ditró, Lövéte és Gyergyóújfalu egyházi kórusainak részvételével a mára 13. évfordulóját ünneplő s a tavalyi - szárhegyi - találkozó óta Kájoni János neve alatt szervezett seregszemlét. Május 26-án 11 egyházi kórus mutatkozott be. Szárhegy, Tekerőpatak, Csomafalva, Ditró, Újfalu, Maroshévíz, Borszék, Remete, Gyergyószentmiklós, Alfalu énekkarai. /Egyházi kórustalálkozó Alfaluban. = Hargita Népe (Csíkszereda), máj. 28./

2001. június 4.

A Szent László-freskókat őrző települések képviselői vettek részt az idei Lármafa-találkozón. A csíkszeredai Julianus Alapítvány által szervezett rendezvényen Hargita megyéből Csíkmenaság, Lövéte, Oklánd, Székelydálya, Székelyderzs, Székelymuzsna, Homoródszentmárton és Székelykeresztúr képviselői vettek részt. Beder Tibor, a Julianus Alapítvány és a Magyarok Székelyföldi Társasága vezetője tájékoztatása szerint a Kolozs megyei Magyarlónáról indult résztvevők máj. 30-án Szent László nyomdokain jártak, átgyalogoltak a Tordai-hasadékon és felkeresték a magyar király nevét viselő forrást. Máj. 31-én a Beszterce-Naszód megyei Cegőtelkére látogattak, ahol lejátszották a cserhalmi ütközetet a cserhalmi mezőn. Az idei Lármafa-találkozó Jún. 1-jén Háromszéken fejeződött be. Maksán ünnepi istentisztelet keretében felavatták a református templom új kazettás mennyezetét, majd Gelencén tartottak szentmisét a régi templomban. A rendezvényen jelen volt Erdély református püspöke, katolikus segédpüspöke, valamint Dávid Ibolya, a Magyar Demokrata Fórum elnöke, a magyar kormány igazságügyminisztere. /Véget ért a Lármafa-találkozó. = Hargita Népe (Csíkszereda), jún. 4./ Az 1998-ban felállított cserhalmi szoborkompozíció a Kárpát-medencei magyarság egyik zarándokhelyévé vált. A találkozóra a Kárpát-medence 48 olyan helységének képviselőit hívták meg, ahol meg van, illetve bizonyíthatóan meg volt a Szent László legenda templomi freskókban, vagy a települések Szent László nevét viselik. A találkozón részt vett 20 székelyföldi település képviselője, Magyarországról pedig Pusztaszentlászló, Vácszentlászló és Bakonyszentlászló polgármestere. A szervezők közül megjelent Beder Tibor a Julianus Alapítvány elnöke, Boldizsár Zelyk Zoltán a Szent László Társaság elnöke, Szíjártó István a bögözi Szent László Régió elnöke, Szántó Árpád a Beszterce-Naszód megyei tanács alelnöke és Székely Pál a Cserhalom Művelődési Egyesület elnöke. /Lármafa találkozó Cegőtelkén. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 5./ Aki nem rendelkezik, afölött rendelkeznek... - állapította meg Dávid Ibolya miniszter asszony Gelencén, a nagytemplomban, a Lármafa találkozón. A székely szabadságjogokra, a rendtartó székely falu hagyományaira, a történelemben gyökerező székely szervezettségre utalt, illetve ennek a mai időkhöz, a szülőföldhöz, a magyar nemzethez és Európához egyaránt kapcsolódó fontosságát fejtette ki. A család, a jó szomszédság, az értékközösség szerepét, ami az Erdélyben és Moldvában szorongatott magyarságot megmentheti, újra Európához kapcsolhatja, amelynek unióját, tehát az újraegyesült Európát nem érdek-, hanem értékszervezetnek nevezve kifejtette, hogy számunkra ez az egyetlen alternatíva. Gelencén, a Szent László-mondát ábrázoló falfestményeiről, a festett kazettás mennyezetétől ismert, a kulturális világörökség értékrendjébe emelt templomban beszélt Dávid Ibolya. Kifejtette: a Lármafa találkozók a Reménység Csarnokává avatják templomainkat, az ezer esztendő történelmi próbáját kiálló magyarság találkahelyeivé válnak, ahol magyar, székely, moldvai csángó, a Nyugatra szakadt testvér a magyarság szolgálatának jegyében foghatják meg egymás kezét, megőrizhetik és tovább gyarapíthatják az európai erkölcsi értékeket, aminek parancsa, hogy nem lehetnek egy közösség és ennek tagjai egy kicsit csalók, egy kicsit árulók, egy kicsit behódolók, mert akkor az erkölcsi pusztulás vár rájuk. Dr. Tamás József csíkszeredai püspök-helyettes ismételten figyelmeztetett: a lármafáknak égniük kell. /Sylvester Lajos: Aki nem rendelkezik... = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), jún. 5./

2001. június 15.

Hargita megyében a Csomád-Bálványos Kistérségi Társulás után a Felső-Homoródmente Kisrégió mondhatja el magáról, hogy van középtávú fejlesztési stratégiája. A Kápolnásfalut, Szentegyházát és Lövétét magába foglaló társulás a Civitas Alapítványtól pályázta és nyerte meg a terv kivitelézését. A kistérségben több mint ezer személy életéről készült felmérés és közvélemény-kutatás, ugyanakkor a tanulmány részletesen bemutatja a kisrégió gazdasági, demográfiai, szociális és történelmi helyzetét is. /Kistérségi stratégia. = Hargita Népe (Csíkszereda), jún. 15./

2001. július 10.

Dr. Kardalus János Utcatér-díszítés a Homoródok mentén /Pro-Print Könyvkiadó, Csíkszereda/ című könyve az asztalosok, famegmunkálók kézikönyvévé válhat, hiszen bemutatja az összes olyan motívumokat, amelyek ismeretesek a Kis- és a Nagyhomoród mentén, de gyakorlatilag az egész Székelyföldön is. A Kis- és Nagyhomoród mentén lévő települések: Szentegyháza, Lövéte, Homoródalmás, Karácsonyfalva, Oklánd, Homoródújfalu, Székelyzsombor, Kápolnásfalu, Abásfalva, Homoródkeményfalva, Homoródszentmárton, Homoródszentpál, Recsenyéd, Városfalva, Lókod, Remete, Kénos, Bágy, Jánosfalva építészetének jellegzetes épületei a csonka nyeregtetővel épült házak, amelyeknek utcára néző oromfalain vakolatdíszek láthatók. "Akárcsak 1995-ben Budapesten megjelent kötetében, A székely festett bútorokban, a szerző nemcsak a kijelölt tájegység anyagának összegyűjtésére, hanem a kompozíciót alkotó elemek leírására, a tájegységben való megnevezésre és a díszítés alkotta kommunikációs rendszer magyarázására is vállalkozik" - írta a könyv előszavában Mihály Zita múzeológus-építész. /Fülöp D. Dénes: Homoródmenti formaleltár. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), júl. 10./

2001. augusztus 21.

Erdélyi viszonylatban is hiánypótló vállalkozásba kezdett a Balla Zoltán által vezetett Humán Reform Alapítvány, amikor két éve beindította bábosképző tanfolyamát. A kirulyfürdői és a homoródfürdői találkozók után idén Lókodban találkoztak a résztvevők. A résztvevők a baróti Cimbora Napköziből, a székelyudvarhelyi Napsugár Napköziből, a csíkszeredai Tanulók Klubjából, Lövétéről, a marosvásárhelyi Lorántffy Zsuzsanna Közművelődési Egyesület Habakuk bábcsoportjától, a szászrégeni Művelődési Ház Csim-Bumm bábcsoportjától, valamint Sepsiszentgyörgyről és Homoródszentpéterről érkeztek. A tanfolyamon bábcsoportvezetői-képzés, darabelemzés, előadás-előkészítés, bábtervezés, díszlet- és kelléktervezés, illetve -készítés, koncepcióalakítás, előadás megszervezése és tervezése, zene alkalmazása szerepelt a programban. A tanfolyam vezetője, Nagy Kopeczky Kálmán, a sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház bábtagozatának vezetője-rendezője, a Romániai Bábos Céh alelnöke szerint nagy szükség van erre a tanulási formára, mert a profi bábszínjátszás jelenleg mélyponton áll, színészképzés pedig nem is létezik. A Humán Reform Alapítvány által indított kurzus az egyetlen rendszeres képzés, ezenkívül még Kolozsváron oktatnak időszakonként. Létezik ugyan Székelyföldi Bábos Egyesület, az alapítvánnyal közösen bábszíndarab-írói pályázatot is hirdetett, ám a beérkezett művek nem feleltek meg az elvárásoknak. /Forrai Tibor: Bábosok tanfolyama Lókodban. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), aug. 21./

2001. október 2.

Megrendezték Gyergyóalfaluban a 15. Kájoni János Egyházi Kórustalálkozót. A kórusmozgalomban Ditróból indult el, amikor Péter Ignác kántor szervezésével 1987-ben Ditró, Lövéte és Újfalu találkozott. A másodikat 1988-ban Gyergyószárhegyen szervezték meg. A követekező évkben mindig máshol volt a kórustalálkozó. Alfaluban Domokos Pál Péter néprajztudósnak a községhöz való kötődéséről nyitottak kiállítást. /Gálné Kovács Irma: Egyházi kórustalálkozók a Gyergyói-medencében. = Hargita Népe (Csíkszereda), okt. 2./

2001. november 16.

Nov. 16-17-én rendezi az Udvarhelyi Fiatal Fórum Székelyudvarhelyen a második Udvarhelyszéki Amatőr Színjátszó Fesztivált az Illyés Közalapítvány, a Határon Túli Magyarok Hivatala és Villy Kft. támogatásával. A szentegyházi Amatőr Színjátszó Csoport előadásával kezdődik a fesztivál, majd a homoródszentpáliak következnek meseparódiájukkal. Fellépnek még a Lövétei Ifjak Egyesülete, az UFF Fabula csoportja, a székelykeresztúriak, az udvarhelyi Tamási Áron Gimnázium és Kápolnásfalu színjátszói. /Bágyi Bencze Jakab: Amatőr színjátszók Udvarhelyen. = Hargita Népe (Csíkszereda), nov. 16./

2001. december 14.

Szentegyházán idén találkoztak hetedszer a Homoród menti települések színjátszói. Ott voltak a lövétei LIE-műkedvelők, az oklándi Balázs Ferenc ifjúsági színjátszó csoport, a kápolnásiak, a karácsonyfalvi Szelídgesztenye, a homoródszentpáli Csalóka Péter. /(oláh): Műkedvelő színjátszók tele. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 14./

2002. szeptember 9.

Szept. 7-én Lövéte, a Kis-Homoród menti nagyközség tájházát avatták fel a falunapok keretében. Megjelent többek között Patrubány Miklós, a Magyarok Világszövetségének elnöke, Asztalos Ferenc képviselő, Egyed József kistérségi elnök, Mihály János, a Hargita Megyei Kulturális Központ részéről Ferencz Angéla. Az egyik testvértelepülés, Budakalász alpolgármestere, Parlagi László átadta a Lövétei magyar-diák díjat Ladó Lorándnak. /Tájházat avattak Lövétén. = Hargita Népe (Csíkszereda), szept. 9./

2002. december 2.

A hétvégén ötödik alkalommal került sor a Székelyföldi Műkedvelő Bábostalálkozóra a Human Reform Alapítvány szervezésében. A rendezvényen székelyföldi bábosok Marosvásárhelyről, Lövétéről, Barótról, Csíkszeredából, Szászrégenből, Székelykeresztúrról és Udvarhelyről vettek részt. /Székelyföldi bábostalálkozó. = Hargita Népe (Csíkszereda), dec. 2./

2003. március 3.

Márc. 1-jén ötödik alkalommal rendeztek népdalvetélkedőt Szentegyházasfaluban. Idén tréfás dalokkal és csúfolódókkal mérhették össze a népdalok eredetiségét a versenyzők. Megjelentek Lövéte, Kápolnásfalu, Szentkeresztbánya és Homoródalmás versenyzői is. Az értékes ajándékokat a Gyermekfilharmónia Alapítvány ajánlotta fel. /Népdalvetélkedő. = Hargita Népe (Csíkszereda), márc. 3./

2003. április 26.

.Tartanak a Magyar Nemzeti Tanács létrehozásának előkészületei. Az ápr. 26-i ülésen megjelentek azok a közéleti személyiségek is, akiket 35 jelölt közül levélben megküldött szavazatok végeredménye alapján kért fel KT-tagságra a testület már korábban megválasztott 19 tagja. Ezek között van Márton Zoltán, a szovátai Teleki Oktatási Központ igazgatója, Boros Zoltán újságíró, Bencze Tibor vállalkozó, a lövétei Egyed József, Farkas Csaba székelykeresztúri RMDSZ-elnök. A tizenkettek között szerepel Lászlófy Pál, Tulit Attila, Árus Zsolt, Bencze Attila és Borbély Zsolt Attila neve is. A partiumi és a közép-erdélyi régióból több autóbusz indul Székelyudvarhelyre, Gyergyó-, Csík- és Sepsiszéket hasonlóan több tucat személy képviseli majd. Ápr. 24-én a székelyudvarhelyi városi RMDSZ-szervezete nyilatkozatotban közölte, hogy elhatárolódik a fórumtól. Tőkés László kijelentette, döbbenetesnek tartja, ahogy "a budapesti és a bukaresti kormány, illetve az RMDSZ részéről egybehangzó támadások érik a polgári kezdeményezést". Markó Béla RMDSZ-elnök a Krónikának elmondta, hogy noha az RMDSZ is kapott meghívót, személyesen nem kíván részt venni a székelyudvarhelyi fórumon. /Zilahi Imre: Ezrek készülnek az Udvarhelyi Fórumra. = Krónika (Kolozsvár), ápr. 26./

2003. május 26.

Huszonnyolcadik alkalommal szervezték meg máj. 25-én a hagyományos nárciszfesztivált a Szentegyháza melletti nárciszréten. Az ünnepség népviseleti felvonulásával kezdődött, majd a réten felállított színpadon kezdetét vette a zenés-táncos mulatság. A közönséget a csíkmadarasi, gyergyóremetei, szentegyházi, kápolnásfalusi, lövétei néptánccsoportok, valamint a csíkszeredai Hargita Nemzeti Népi Együttes fellépése szórakoztatta. Este a Gábor Áron Művelődési Házban a szentegyházi Hüpürcsös néptáncegyüttes lépett fel. /Szász Emese: Szentegyházi nárciszfesztivál. = Hargita Népe (Csíkszereda), máj. 26./

2003. augusztus 20.

Kellenek ünnepek, amelyek kiemelnek bennünket a szürke mindennapokból, s a faluközösségek találkozhatnak, együtt lehetnek. Néptánc- és kórustalálkozót, Gyöngykoszorút, más összejöveteleket szerveznek megyeszerte. A hétvégén kopjafát avattak Magyarkirályfalván, olyan szórványvidéken, ahol többségben még magyarok laknak. Az 550 erdélyi református gyülekezetből 195 háromszáz alatti létszámú, s csak jelentős külföldi segítséggel sikerül fenntartani az egyházközségeket. Vannak kivételek is, de a falvak nagy részében még mindig több a temetés, mint a keresztelő. A Szentegyháza (Vlahica) közelében levő Lövétéről, ahol csak magyarok laknak, jelenleg 700-an járnak dolgozni Magyarországra. Kevesen jönnek haza, pedig van hova. /(vajda): Kopjafák a jövőnek? = Népújság (Marosvásárhely), aug. 20./

2002. március 23.

Márc. 21-én Kolozsváron, a Kriza János Néprajzi Társaság székházában három néprajzi könyvet mutattak be. Virt István: Elszakasztottad a testemtől én lelkemet (Kriza János Társaság, Kolozsvár, 2001), Tamási Margit: Táncalkalmak, táncszokások, táncrend Lövétén (Püski Kiadó, Budapest, 2001), valamint Kalotaszeg néprajzi bibliográfiája (Kriza János Társaság, Kolozsvár, 2001. - Ercsey Judit szerkesztésében) című könyvekről számoltak be az egybegyűlteknek. /Sándor Boglárka Ágnes: Hármas könyvbemutató. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 23./

2004. június 8.

A székelyudvarhelyi önkormányzati testületben az RMDSZ megőrizte többségét: a Népi Akció Pártja listájáról nyolc, az RMDSZ-éről tíz jelölt lehet tagja a helyi tanácsnak. Független jelöltként szerzett harmadszorra is tanácsosi mandátumot Balázs Piroska főgyógyszerész. Udvarhelyszék másik két városában az RMDSZ jelöltjeit választották meg polgármesternek, Székelykeresztúron Benyovszki Lajos negyedszerre, Szentegyházán Burus Ella Mária első alkalommal töltheti be ezt a tisztséget. Etéden Tiboldi Elek, Homoródalmáson Rigó Mihály, Bögözben Farkas Márton, Farkaslakán Demény Gábor, Korondon Katona Mihály, Felsőboldogfalván Sándor József, Lövétén Lázár Boros Zoltán, Zetelakán Sándor László, Parajdon Bokros Sándor, Fenyéden Szász Gábor lett a polgármester. A két újonnan alakult udvarhelyszéki községben – Máréfalván és Galambfalván – Dávid Lajos, illetve Gyerkő Levente lehet az 1969-es közigazgatási központosítás óta a település első polgármestere. /Zilahi Imre: RMDSZ-többségű tanács. = Krónika (Kolozsvár), jún. 8./

2004. június 9.

Jún. 8-án a Hargita Megyei Kulturális Központban Föld és ember a Székelyföldön témával tartottak munkamegbeszélést, amelyen az Arany János Közalapítvány támogatásával munkálkodó kutatócsoport beszámolt eddigi eredményeiről. A munkacsoport – Gagyi József, Oláh Sándor, Ferencz Angéla, Mihály János – nyolc székelyföldi településen (Fiatfalva, Székelyzsombor, Lövéte, Csíkkozmás, Csíkborzsova, Csíkdelne, Máréfalva, Kisbacon) vizsgálta meg az 1989 után átalakuló földhasználatot, gazdálkodást, ennek társadalmi hatásait. /Ferencz Imre: Munkamegbeszélés a Hargita Megyei Kulturális Központban. = Hargita Népe (Csíkszereda), jún. 9./

2004. június 15.

Jún. 12-én tartották Lövétén az V. Homoródmenti Kulturális Vetélkedőt. A 6-14 év közötti diákok számára megrendezett versenyen hat település diákjai mérték össze tudásukat. Külön színfoltot jelentett a szentegyházi Mártonffi János Általános Iskola Gyermektáncfű népi együttese. Lázár László, a házigazda Lövétei Ifjak Egyesületének elnöke elmondta, ez volt a legsikeresebb vetélkedő. /Apró tehetségek találkoztak. V. Homoródmenti Kulturális Vetélkedő. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), jún. 15./

2004. augusztus 20.

Aug. 18-án kezdődött Zetelakán az Erdélyi Magyar Írók Ligájának (E-MIL) szervezésében nyaranta sorra kerülő irodalmi tábor. A megnyitón Fodor Sándor, az írószervezet nemrég leköszönt, illetve Sántha Attila, az E-MIL jelenlegi elnöke üdvözölte a jelenlévőket. Sántha beszámolt az E-MIL rendezvényeiről is. Pomogáts Béla irodalomtörténész vitaindító előadásában a magyar irodalmi-kulturális folyóiratokról beszélt. A csíkszeredai Székelyföld kulturális folyóirat estjén az 1997-ben indult folyóiratot Ferenczes István főszerkesztő, Fekete Vince és Molnár Vilmos rovatvezetők, valamint Lövétei Lázár László szerkesztőségi titkár képviselték. A jelenleg 1600 példányban megjelenő, 800 előfizetővel rendelkező folyóirat nagy hangsúlyt fektet szépirodalmi alkotásokra, valamint az oral history (elbeszélt történelem) műfajához tartozó, főként 20. századi vonatkozású szövegekre. /Szonda Szabolcs: Megkezdődött az E-MIL irodalmi tábora. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 20./


lapozás: 1-30 | 31-60 | 61-63




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2017
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998