udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2009
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 2 találat lapozás: 1-2
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Helymutató:

2002. november 11.

Marosludas magyarjai meghívták a Kárpát-medencében található két hasonló nevű - a Heves megyei és a vajdasági - település küldöttségét. Nov. 7-én mindkét településről megérkeztek a vendégek. Másnap Marosludason a Magyar Házban előadást hallhattak a város és a környező falvak nevezetességeiről, majd Marosvásárhelyre, Székelyföld fővárosába látogattak. Nov. 9-én a művelődési házban ünnepi közgyűlést tartottak. Marosludast Szekeres Adél, míg a másik két települést a polgármesterek mutatták be. A vajdasági Ludason jelenleg 1400-an élnek, a lakosság 90 százaléka magyar, a Heves megyei település mindössze 880 lelket számlál, a lakosság 6 százaléka roma nemzetiségű. Marosludason 4500 magyar él. /Mezey Sarolta: Ludasok találkozója. = Népújság (Marosvásárhely), nov. 11./

2003. június 16.

Az Európai Unióban a határokon átnyúló rendszerek újraegyesíthetik a Trianonban szétszakított országrészeket, ily módon enyhíthetik a magyarságot 83 évvel ezelőtt ért igazságtalanságot - mondta a magyarországi Heves megyei Ludas polgármestere jún. 15-én a Kárpát medencében található, Ludas nevű települések második találkozóján. A találkozón a Heves megyei, 800 lakosú község mellett az erdélyi Marosludas, illetve a vajdasági, Szabadkához közeli Ludas képviselői vettek részt. A 25 százalékban magyarok lakta, 13 ezer lakosú Marosludast képviselő Ballai Ágnes arról beszélt, hogy honfoglaláskor a magyarság egységes népcsoportot alkotott, amelynek bizonyítéka az összmagyarság által használt rovásírás. Mint mondta, az ebből kifejlődött kopjafa-motívumok ma is használatosak szerte a Kárpát-medencében, ami a nemzet egységét jelképezi. Aladics Tibor, az 1200 lakosú, többségében magyarok lakta vajdasági Ludas önkormányzati képviselője hangsúlyozta, hogy a település lakossága az elmúlt 83 évben mindvégig megőrizte magyarságát. A Ludasok találkozója keretében táncegyüttesek, hagyományőrző zenekarok mutatták be műsorukat. /Az új magyar egységért. Ludas nevű helységek találkozója Heves megyében. = Krónika (Kolozsvár), jún. 16./


lapozás: 1-2




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2017
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998