udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2009
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 118 találat lapozás: 1-30 | 31-60 ... 91-118
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Helymutató:

1990. január 30.

A Bolyai Egyetemet vissza kell állítani és "képzőművészeti fakultásának festészeti, szobrászati, grafikai és iparművészeti katedráinak kell biztosítaniuk" a magyar művész- és oktató /rajztanári/ képzést, olvasható az Emlékirat a magyar képzőművészeti felsőfokú oktatás tárgyában címmel a magyar képzőművészek által írt anyagban. /Emlékirat a magyar képzőművészeti felsőfokú oktatás tárgyában. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 30./

1994. május folyamán

A Hunyadvármegye folyóirat mostani száma több írásában bemutatta a megye magyar oktatási helyzetképét. Déván a magyar tagozatokon összesen 342 diák tanul. Vajdahunyadon a magyar tagozatnak 194 tanulója van. Egyre kevesebb a magyarul tanulni akaró gyermek. Lupényban 129-en tanulnak magyar tagozaton. A város szélén van az iskola, az új negyedből 3-4 kilométert kell az iskoláig gyalogolni. - Csernakeresztúron fogy a magyarság, nagy az elvándorlás, kevés a gyermek. - Rákosdon a magyarok ragaszkodnak a magyar oktatáshoz, annak ellenére, hogy csak tíz tanuló van. Kalán faluban 13 gyermek jár magyar tagozatra. Petrozsényban is csökken a gyermekek száma. Vulkánon 126 magyar kisdiák tanul anyanyelvén. /Hunyadvármegye (Déva), máj./

1996. május 27.

Szőcs Ferenc bukaresti magyar nagykövet először látogatotta meg a zsil-völgyi magyarokat. Lélekszámukat 21 ezerre teszik. Ebből Lupényban mintegy 3 ezren, a közeli Vulkánban 4 ezren élnek, Petrozsényban pedig a legutóbbi népszámláláson, 1992-ben 5 500-an vallották magukat magyarnak. A lupényi RMDSZ-szervezet székhelye egy kopott volt munkásszállás emeletén három szoba: itt gyűltek össze a diplomata fogadására. Petrozsényban működik a szerény, 1500 kötetes kölcsönkönyvtár is. Létrehozták a saját zsebszínházukat, előadásokat tartanak, időnként bált rendeznek. A legnagyobb változást a Duna Televízió megjelenése hozta. Lupényben valaha önálló magyar iskola volt, de azt, akárcsak a többit a bányavidéken, az ötvenes évek végén megszüntették. Egy ideig két iskolában működött magyar tagozat, jelenleg már csak egyben van az elsőtől a nyolcadik osztályig, ahová mintegy 120 gyerek jár. A középiskolások Petrozsényba mennek, ahol valaha szintén önálló magyar középiskola volt, ma már csak sorvadó magyar tagozat van, sőt vegyes osztályok is léteznek. Pongrácz Gábor lelkész a közösség egyik szellemi vezetője. Vulkán városban a gondok hasonlók, itt már csak száz körül jár a magyar kisiskolások száma. Petrozsényban pedig, ahol a legtöbb a magyar, már csak vagy ötven, a középiskolai magyar tagozaton tavaly ősszel nem is indult osztály. Elfogynak a diákok, elfogynak a tanárok is. /Baracs Dénes: A végek végén. Zsilvölgyi magyarok között. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 27./

1996. augusztus 12.

A Homoródszentmártonban levő Dávid Ferenc Nemzetközi Ifjúsági Központ idén aug. 12-én harmadik alkalommal nyitotta meg kapuit a szórványban levő gyermekek anyanyelvápoló táborozására. Lupényből és Petrozsényből érkeztek tanulók. A játékos, dalos, szórakoztató foglalkozás során könnyebben feloldódnak a gyermekek nyelvi gátlásai, állapította meg a táborozókkal foglalkozók egyike, Székely Anikó tanárnő a székelykeresztúri Orbán Balázs Gimnáziumból. /Barlalis Éva: Zsil-völgyiek a Homoród mentén. = Hargita Népe (Csíkszereda), szept. 4./

1996. augusztus 12.

A Homoródszentmártonban levő Dávid Ferenc Nemzetközi Ifjúsági Központ idén aug. 12-én harmadik alkalommal nyitotta meg kapuit a szórványban levő gyermekek anyanyelvápoló táborozására. Lupényből és Petrozsényből érkeztek tanulók. A játékos, dalos, szórakoztató foglalkozás során könnyebben feloldódnak a gyermekek nyelvi gátlásai, állapította meg a táborozókkal foglalkozók egyike, Székely Anikó tanárnő a székelykeresztúri Orbán Balázs Gimnáziumból. /Barlalis Éva: Zsil-völgyiek a Homoród mentén. = Hargita Népe (Csíkszereda), szept. 4./

1999. július 15.

Homoródszentmártonban július 5-12-e között zajlott le a Romániai Unitárius Egyház és az Országos Dávid Ferenc Egylet közös szervezésében a VI. Magyar Unitárius Ifjúsági Szórványtábor. A 62 résztvevő a következő szórványvidékekről érkezett: Lupény, Petrozsény, Petrilla, Hobicaurikány, Vajdahunyad, Déva, Nagyszeben, Fogaras, Brassó, Botfalu, Szásznádas, Nagybánya, Szatmárnémeti, Nagykároly, Zilah, Aranyosgyéres. /Befejeződött a VI. Magyar Unitárius Ifjúsági Szórványtábor. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 15./

1999. október 19.

Kiss László már öt éve unitárius lelkész Lupényban. Erre a szórványvidékre a lelkészek nem igazán kívánkoznak. 1994-ben végezte a teológiát, ezután Lupényba helyezték. Az egyházközséghez tartozik Vulkány, Déva, Vajdahunyad és Hátszeg is, ahová mint beszolgáló lelkész jár el. Kevés fiatal van a bányavidéken, ugyanis a fiatalok az iskola elvégzése után már nem térnek haza. /Csíki Zita: "A gyülekezetet szeretném építeni úgy, hogy a szellemét se hanyagoljam el" = Népújság (Marosvásárhely), okt. 19./

1995. március 25.

Márc. 25-én tartotta éves közgyűlését a budapesti Magyar Műveltség Szolgálat /MMSZ/. Tatár József, az MMSZ vezetője elmondta, hogy az 1990-ben alakult szervezetüknek jelenleg 30 csoportja van. Néhány csoport tevékenysége, az elhangzott beszámoló alapján: - Bölön /Kozma Albert unitárius pap/ Bölön volt egykor a legnagyobb unitárius közösség. Nagyon nehéz a fiatalokat összehívni. Sokan elvándoroltak, tavaly tizenkét olyan temetést végzett, ahol a ház utolsó lakója halt meg, ennyi ház maradt üresen. Közben egyre többen vannak a románok, körükben nagy a gyermekáldás. A Vatra segítségével megvették a tsz felszerelését, istállóit, most majd a földek jönnek. Március 15- előtt helikopterek köröztek a vidéken, katonai teherautók robogtak át a falun, bejöttek hozzá is a rendőrök és a márc. 15-i rendezők névsorát kérték.- Brassó /Bódog Erzsébet, az Apáczai Csere János Egyesület elnöke/ Brassó kiesik az erdélyi vérkeringésből, eddig már nem jönnek el a magyarországiak. A városban 34 ezer magyar él, de szétszórtan, alig lehet magyar szót hallani Brassóban. Az Egyesület márciustól fénymásoltan sokszorosított Közlönyt ad ki. Egyre kevesebben jönnek közösségi munkára, ő egyszerre elnök, gépíró, beosztott, a könyvtár rendezője, stb. Felmérést készítettek a Duna Televízió nézettségéről. - Déva /Jánky László nyugdíjas gyógyszerész, az RMDSZ dévai elnöke/ Visszaállítják Dávid Ferenc összetört emléktábláját. A csernakeresztúri Hagyományőrző Egyesület megvásárolt és berendezett egy tájházat, összegyűjtve a bukovinai székelyek régi tárgyait. - Az audiovizuális kör iránt nagy az érdeklődés, a videotékának 80 kazettája van, hetente tartanak videovetítést. A Magyarok Nagyasszonya Kollégium /Déva/ 870 kötetet kapott az MMSZ-től. - Déván 6-7000 magyar él, Vajdahunyadon is ennyien lehetnek. - Déván márc. 15-én hősi emlékművet állítottak fel az 1848-as és a későbbiekben meghalt hősük tiszteletére. - Esztelneken /Varga Attila/ csak egy páran intézik az RMDSZ ügyeit. Színes tévét és parabola antennát kaptak az MMSZ-től.- Négyfalu küldötte, Hochbauer Gyula elmondta, hogy mintegy kétezer adatközlő segítségével állították össze a Magyar iskolák a Kárpát-kanyarban /Hétfalusi Művelődési Társaság, Sepsiszentgyörgy/ című könyvet, amelyik 1994-ben jelent meg. Az MMSZ számítógépet és könyveket juttatott nekik.- Marosvásárhely /Ötvös György/ Sok könyvet kaptak az MMSZ-től. Ábécés könyvekre és mesekönyvekre lenne szükség, hogy azokat az elrománosodó falvakban élő magyar családoknak elvihessék. - Resicabánya küldötte Makay Botond református lelkipásztor volt, aki a szórvány lapját, a Délvidéket szerkeszti. Ugyanaz a néhány ember található az RMDSZ, az EMKE és az MMSZ aktív tagjai között, állapította meg. Nemrég figyeltek fel arra, hogy Bogsánbányán a temetőben 1848-as emlékmű van, idén ott tartották a márc. 15-i megemlékezést. - Felsőbánya /Hitter Ferenc/ 16 ezer lakosából 5 ezren voltak magyarok, de a hatalmas arányú elvándorlás miatt jelenleg mintegy 4 ezer a magyarok lélekszáma. Ugyancsak Felsőbányáról Botor József elmondta, hogy 1994-ben megszűnt a magyar líceum, azóta ő magyar órákat tart a tanulóknak. Munkáját mindenképpen gátolták: először azt mondták, nincs üres terem, amikor intézkedett, akkor közölték, hogy nem fizetik óráit, de ő ingyen is vállalta. Ezután néhány szülőt megkörnyékeztek, hogy erre nincs szükség /ez az önkéntes behódolás, jegyezte meg/, így az 18 tanulóból 14 maradt. - Nagybányán is megszűnt a magyar líceumi oktatás, nagyon sok tanár áttelepült Magyarországra. - Lupény /Farkas Éva/ Színjátszó csoportot alakítottak. Mindössze 10-11 nyolcadikos tanulója van a magyar tagozatnak, 1982-ben még párhuzamos magyar osztályok is voltak. A magyar tagozatot a város szélére tették, sok szülő nem viszi oda naponta gyermekét, inkább a közeli román iskolába adja. - Szőkefalva /Szász János/ Dicsőszentmártonhoz közeli, 400 házas falu, lakóinak 71 százaléka magyar. Emlékmű felállítását tervezik, ahol az 1848-as, az első és a második világháború halottaira emlékeznének. - Temesvár /Tácsi Erika tanár / Óriási mértékű az elvándorlás, kevés a gyermek. Az idei évtől a Temesvári Új Szó napilap hetilap lett Heti Új Szó néven. A megyében csak három községben folyik magyar nyelvű oktatás és az egyetlen magyar középiskola a temesvári Bartók Béla Líceum. Az iskolát a volt diákok adományai segítik. A kapcsolattartás lelkileg erősít, két esztendeje megrendezik a nemzedékek találkozóját, amikor a régen ebbe az iskolába járt diákok messze földről is eljönnek. - Aktív az Ormós Zsigmond Társaság, dr. Matekovits György vezetésével. Ismert a Bartók kórus, a diákkórus.

2000. augusztus 3.

A szórványmagyarság lélekszámának apadása észlelhető Krassó-Szörény megyében. A mintegy tízezer magyar lelket számláló megye az idei választáson elvesztette egyetlen magyar megyei tanácsosát is. Híre-hamva sincs magyar óvodáknak. Hunyad megyében sem jobb a helyzet, az idei választáson elesett Hátszeg, a hunyadi magyarság egyik legerősebb bástyája: Kásler Pál RMDSZ-es tanácstagjelöltre olyan kevesen szavaztak, hogy magyar tanácsos nélkül maradt a kisváros. Ugyanígy elesett Vulkán és Lupény is, ahol eddig volt RMDSZ-tanácsos. Fehér megyében elesett Gyulafehérvár és Tövis. Nagyenyed híres kollégiuma gyermekhiánnyal küszködik: idén felére csökkent az első osztályba iratkozó magyar gyermekek száma, így csak egy osztály indul. Idén félezerrel kevesebb szavazatot kapott Nagyenyeden az RMDSZ, mint négy évvel ezelőtt. Mindezek miatt Szabó Csaba cikkében kiemelte: ″Együtt kell mentenünk, ami még menthető, párttól, frakciótól, választásoktól és politikai múlttól függetlenül.″ /Szabó Csaba: A fekete vonal. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 3./

2000. szeptember 6.

Hajdu Gábor csíki szenátor harmadik mandátumának végéhez közeledik. Az 1990, 1992, 1996-os választások során szerezte meg a szenátori tisztséget. 1998 júliusától egészségügyi miniszter. A vele készült beszélgetésben elmondta, hogy nagyon sok megvalósításra lehet hivatkozni. "Ez a kormányzat nem érte el megközelítőleg sem a hozzá fűzött reményeket, de ez nem jelenti azt, hogy minden tekintetben, minden vonatkozásban csak bírálat illetheti...". 1996 decembere és 1998 júliusa között a munkaügyi és társadalmi problémákkal foglalkozó szenátusi állandó bizottság alelnöke volt. Szerinte ez volt az egyik legjobb teljesítményt nyújtó bizottság. Kimutatható volt, hogy az Egészségügyi Minisztérium általában szűkös költségvetéséből bizonyos megyék nem részesültek megfelelően. Ezen megyék sorába tartozott Maros, Hargita és Kovászna. Maros megye egyáltalán nem kapott pénzt beruházásokra. Miniszterként elsődleges célkitűzései közé tartozott Hargita és Kovászna megye egészségügy helyzetének a javítása. 1999-ben, de főleg 2000-ben sikerült a kormányt meggyőzni, hogy itt az egészségügy fokozott támogatást igényel. Sikerült Csíkszeredában támogatást nyújtani az egészségügynek. Balánbánya a központi fűtés bevezetésére bizonyos pénzösszeget kapott, Gyergyóban felgyorsult a kórház építése. Támogatást kapott a kézdivásárhelyi kórház, a baróti kórház, a maroshévízi, a gyimesfelsőloki falusi egészségügyi központ. Támogatta a lupényi kórházat és a szatmári egészségügyi intézményeket is. - Hosszas vajúdás után, 1997 júliusában elfogadták egészségügyi reformról szóló törvényt. 1998 októberében, Hajdu javaslatára a kormány elfogadta a 30-as sürgősségi kormányrendeletet, végül sikerült a biztosító rendszer létrehozása. /Daczó Dénes: Miniszterként és jogászként - a reform mellett. Beszélgetés Hajdu Gábor szenátorral, egészségügyi miniszterrel a mandátum végén. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 6./

2001. január 4.

Az Isarescu kormány dec. 14-én határozatot fogadott el, amelynek értelmében további 37, egykor államosított ingatlant adott vissza a nemzeti kisebbségekhez tartozó közösségeknek, többnyire az egyházaknak. A dokumentum nem pontosította, hogy melyek az érintett közösségek, hanem az Erdélyben és a Partiumban található ingatlanok címét adta meg. A lap feltüntette az ingatlan egykori rendeltetését: Nagyvárad, egykor felekezeti iskola; Temesvár, egykor zsidó kórház; Arad, egykor a Deutsch Ignácz fiú árvaház; Szilágysomlyó, egykor templom és kolostor; Nagyvárad, egykor az orsolya rend kolostora, elemi lányiskola; Nagyvárad, egykor római katolikus templom és parókia; Nagyvárad, egykor református líceum; Kolozsvár, Napoca u. 12 sz., egykor római katolikus segélyegylet; Székelykeresztúr, egykor római katolikus felekezeti iskola és tanítói lakás; Szováta, egykor a római katolikus egyház épülete; Lupény, egykor római katolikus iskola; Kolozsvár, egykor a református egyház bérháza; Sepsiszentgyörgy, egykor Mikó Kollégium; Marosvásárhely, egykor felekezeti iskola; Székelykeresztúr, egykor felekezeti iskola és tanítói lakás; Nagyszeben, egykor teológiai szeminárium; Beszterce, egykor a német közösség székháza; Szemlak, Arad megye, egykor művelődési otthon; Detta, Temes megye, egykor olvasóház. - Remélhetőleg e kormányhatározat, melyet Mugur Isarescu írt alá és többek között Eckstein-Kovács Péter kisebbségvédelmi miniszter, valamint Hajdú Gábor államminiszter, egészségügyi miniszter is ellenjegyzett, nem kerül azon határozatok és rendeletek sorsára, amelyeket a Nastase kormány máris felfüggesztett. /(Gyarmath János): Újabb visszaadott ingatlanok. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 4./

2001. január 29.

Jan. 26-án Petrozsényban tartotta parlamenti fogadóóráját Winkler Gyula, Hunyad megyei képviselő, jelen volt Orbán Mária megyei kisebbségi tanfelügyelő is. A petrozsényi, vulkáni, lupényi, urikányi magyarok legégetőbb problémája az anyanyelvű oktatás sorvadása. A legjobb megoldást az egyházi iskolák újraszervezése jelentené. Winkler Gyula szeretné rendszeresíteni a Zsil-völgyiekkel való kapcsolatát. /Gáspár-Barra Réka: Anyanyelvi oktatás és szociális gondok. = Nyugati Jelen (Arad), jan. 29./

2001. március 20.

Hunyad megyének az elmúlt törvényhozásban nem volt magyar képviselője. Ez fontos, mert sokat beszélnek a szórványvidékek magyarságáról, de a problémáik megoldásáért keveset tettek. Winler Gyula, Hunyad megye képviselője beszélt a jelenlegi helyzetről. Dél-Erdélyben a városokba húzódott a magyarság. Nagyobb számban Déván, Vajdahunyadon, Petrozsényban és Lupényban élnek. Gondot jelent az anyanyelven való oktatás. Nagyon fontos a kollégiumok létrehozása. A Zsil-völgyében van szükség kollégiumra, de iskolabuszra is, és legalább napi egyszeri ingyenes étkeztetést a diákoknak, mert ha ez nem lesz, akkor a közeli román iskolába küldik a szülők a gyerekeiket. Déván közel állnak ahhoz, hogy a magyar közoktatást újraindítsák, jelenleg 1400 diákunk tanul anyanyelvén. Jelenleg ez az ország egyik legszegényebb és a legtöbb munkanélkülivel rendelkező vidéke, ezért alapítványi, esetleg más forrás szükségesek ahhoz, hogy a színházak ide is eljöjjenek. - Sajnos a megye magyar lakosságára nem jellemző a vállalkozói kedv. Vajdahunyadon két évvel ezelőtt megalakult egy magyar vállalkozói társaság, a HUMAV. Néhány hónapja ugyanezt latolgatják Déván is, ahol működik kb. 15-20, magyar vállalkozók által létrehozott cég. /Szórványgondok az aktatáskában. Beszélgetés Winkler Gyula Hunyad megyei képviselővel. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), márc. 20./

2001. május 19.

Kiss László unitárius lelkész 1994 óta a lupényi egyházközségben szolgál, működési területe azonban kiterjed egész Hunyad megyére. Elmondta, hogy a megyében összesen 390 unitárius hívő él, közülük a fele Lupényban található. Kettős kisebbségben élnek, hiszen a történelmi magyar felekezetekhez viszonyítva jóval kevesebben vannak. A lelkész rendszeresen járja a megyét. A szolgálati kocsit amerikai támogatásból kapták. Jó kapcsolatban vannak amerikai testvérgyülekezetekkel. A tőlük kapott pénzből támogatják az elesett családokat. /Kettős kisebbségben. = Nyugati Jelen (Arad), máj. 19./

2001. május 23.

Máj. 21-én elhunyt Tellmann József 78 esztendős lupényi festőművész, grafikus, a világszerte ismert Zsil-völgyi Művésztelep egyik alapítója. Tellmann József Brassóban született és a kolozsvári Ion Andreescu képzőművészeti iskola elvégzése után került a Zsil völgyébe, ahol több mint húsz esztendeig a lupényi és petrozsényi Művészeti Ház irányítója volt. Ő volt az egyetlen a Zsil-völgyi Festőiskola alapítói közül, aki itt élte végig az életét. Áldozatos munkájával számos nemzedéket nevelt föl az alkotás szellemében. Alkotásait közel negyedszáz tárlaton tekinthették meg a művészetkedvelők. /Meghalt Tellman József képzőművész. = Nyugati Jelen (Arad), máj. 23./ Tellmann József /Brassó, 1923. júl. 24. - Lupény, 2001. máj. 21./

2001. május 29.

Lupényban az 1-es számú I-VIII. osztályos iskolában magyar tagozatra 83-an járnak, közülük 43-an a felső tagozatba, ismertette helyzetüket Csavlovics Teodóra matematikatanár, az iskola aligazgatója. A Zsil völgyében náluk, Lupényban van a legnépesebb magyar nyelvű tagozat. Amióta Fekete Zsolt matematikatanár elköltözött Petrozsényból, megszűnt a helybeli líceum magyar tagozata. Azóta az egész Zsil völgyében válságba került, leépült a magyar nyelvű oktatás, ami a petrozsényi magyar felső tagozat összesen 7 diákjával érzékeltethető. A Zsil-völgyi magyar gyerekek Böjte Csaba atya jóvoltából Déván tanulhatnak tovább. Problémát jelent, hogy ide nem jönnek a tanárok. 12 év óta egyetlen tanár sem érkezett a Zsil völgyébe. Itt ugyanis nincs szolgálati lakás, a melegvíz-szolgáltatás évek óta nem működik, az ivóvízhálózat tönkrement, nincs művelődési élet. A rendszerváltás óta egyetlen magyar színtársulat sem lépett itt fel. A tömbházakban nem lehet házirendet tartani. Az ország minden részéből jöttek emberek, akiknek nagy része itt rekedt, többségük munkanélküli. Lupénynak nagy hátránya, hogy a főutcája 4 kilométer hosszú, ezért a magyar szülők egy része inkább beíratja gyermekét a közeli román nyelvűbe. /Pillantás a Zsil-völgyi magyar nyelvű oktatásba. Mindennapos küzdelem a túlélésért. = Nyugati Jelen (Arad), máj. 29./

2001. június 8.

Jún. 6-án Déván a Petőfi Sándor Iskola magyar tagozatán huszonöt nyolcadikos diák ballagott. Az ünnepségre a Magyarok Nagyasszonya Kollégium udvarán került sor. A Déván, Petrozsényban, Lupényban és Vajdahunyadon végző nyolcadikosokat idén három magyar tannyelvű kilencedik osztály várja Déván. Egy számítástechnika és egy filológia osztály a dévai Traian Elméleti Líceumban, illetve egy automechanikus képzést nyújtó szakosztály a Transilvania iskolacsoportban. A Zsil völgyéből érkező diákok számára, akik a dévai magyar tannyelvű középiskolai osztályokban kívánnak továbbtanulni, a Magyarok Nagyasszonya Kollégiumban teljes ellátást biztosítanak. - A most záruló tanévben összesen 12 XII. osztályos diák ballagott a megye egyetlen magyar tannyelvű végzős osztályából. /Ősztől három magyar tannyelvű kilencedik osztály Déván. Elballagtak a dévai nyolcadikosok. = Nyugati Jelen (Arad), jún. 8./

2001. július 3.

Tellmann József nemrég elhunyt lupényi képzőművész emlékét idézték a dévai Forma Galériában rendezett "Természeti és plasztikai szerkezetek" tárlat jún. 28-i megnyitóján. Mátyás József dévai festőművész ismertette röviden Tellmann József munkásságát, hiszen ez az első olyan közös tárlata a Hunyad megyei képzőművészeknek, amelyen Tellmann József már csak képei által van jelen. /Tájképek a Forma Galériában. = Nyugati Jelen (Arad), júl. 3./

2001. augusztus 6.

Az Országos Dávid Ferenc Ifjúsági Egylet szervezésében aug. 3-5. között Küküllődombón immár ötödik alkalommal rendezték meg az unitárius ifjúsági egyletek színjátszó seregszemléjét. Az idei mottó: Érted - Világ. Közel 350 fiatal töltött három napot Küküllődombón Erdély mintegy 16 településéről, és Brassótól Csíkszeredáig, Lupénytól Nagybányáig jöttek olyan csoportok is, amelyek csak megfigyelőként vettek részt. Nyitottak és szabadelvűek, felekezetre való tekintet nélkül mindenki itt lehet, reformátusok, baptisták és katolikusok, hirdették. A versenyben részt vettek a jobbágyfalvi, homoródalmási, várfalvi, aranyosrákosi, fiatfalvi, dicsőszentmártoni, bethlenszentmiklósi színjátszó csoportok, úgyszintén a budapesti UNIK, a székelykeresztúri, marosvásárhelyi és a nagyajtai DFIE, a kolozsvári UK, versenyen kívül a környékbeli és más tájakról érkezett fiatal színjátszó csoportok. /(lokodi): Érted - Világ. V. ODFIE Színjátszó Találkozó Küküllődombón. = Népújság (Marosvásárhely), aug. 6./

2001. október 16.

Okt. 14-én Szatmárnémetiben megrendezték a Hajnal akar lenni népdaléneklési versenyt, melyre négyszer annyi nő jelentkezett, mint férfi, a döntő 15 részvevője közül pedig csak három tartozott az erősebb nemhez. Nagy vonalakban így volt ez a korábbi tíz vetélkedő alkalmával is. - A magyarországi tévéműsorokból is jószerével teljesen eltűnt a népdaléneklés, ami még akkor is igaz, ha a Duna TV elküldte forgatócsoportját Szatmárnémetibe. Az egész kárpát-medencei magyarságot megmozgató nagysikerű Röpülj páva vetélkedőnek már csak az emléke maradt. Guttman Mihály professzor, a Romániai Magyar Dalosszövetség tiszteletbeli elnöke mégis bizakodó. A szórványban él a népdal, jelezte örömmel. A verseny első három helyezettje, sorrendben: Lőrincz Erzsébet Szamosújvárról, Csűri Katalin Érmihályfalváról, Mátyus Enikő Lupényból. /(Sike Lajos): Hajnal akar lenni. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 16./

2001. október 16.

Ritkaság, hogy egy volt diák visszatér Lupényba, de most ez történt, Asztalos Mónika idén végzett, kinevezték a 4-es számú óvoda magyar tagozatára óvónéninek. Az öt óvodás csoport 2 tanteremben fog tanulni, három váltásban, mert a harmadik teremnek a mennyezete beszakadással fenyeget, ott a tanítás életveszélyes. Elfogyott a pénz, tavaszig nincs remény a munkálatok megkezdésére. A bútorzat régi, kopott, csakúgy, mint a játékok. A könyvtár szegényes, huszonéveseknek való irományokkal. /Farkas Éva: Egy kezdő óvónéni gondjai. Beszakadással fenyeget a mennyezet. = Nyugati Jelen (Arad), okt. 16./

2001. december 11.

Nov. 10-én Petrillán felavatták Hunyad megyében az első RMDSZ-tulajdonban levő székházat. Az avatóünnepségen részt vett Winkler Gyula parlamenti képviselő, az RMDSZ Hunyad megyei elnöke is. Magyar ház a magyar szempontból erősen szórványnak számító Hunyad megyében csak a megyeközpontban, Déván van. Petrillán közel kétezer lelkes közösség él, működik egy magyar óvoda meg egy elemi iskola. A Zsil-völgyeként ismert szénmedence négy városában élnek nagy számban magyarok, Petrozsényban, Petrillán, Zsilvajdejvulkánban és Lupényban, de találhatunk magyarokat Lónyán és Hobicaurikányban is. A szénbányászat recessziója sújtja az itt élőket, nagy a munkanélküliség. A magyar oktatás szétzilálódott, a petrozsényi középiskola megszűnt, s a továbbtanulni akaró magyar kisdiákok Déván járhatnak felsőbb osztályokba, ahol bentlakásban helyezik el őket. De a nyolcosztályos oktatással is gond van, mert a magyarok szétszórtan élnek, és az említett szegénység meg a közállapotok miatt az ingázás lehetetlen vagy kockázatos. A Zsil-völgyében a magyar értelmiség eltávolodott a közösségtől. Ehhez többek között az vezetett, hogy az állások, az elért tisztségek megtartását más politikai irányzattól várják, s nem az RMDSZ-hez közelednek, mert ez nem tudja nekik biztosítani a bányaigazgatói vagy egyetemi előadói státust. /Román Győző: Hegyek között, völgyek között. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), dec. 11./

2001. december 29.

Lupény történetében talán először a szeretet ünnepe az iskolás gyerekek műsora révén összefogta a különböző felekezeteket. A magyar tagozat kórusa, a VII. osztály Hódolat a bethlehemi jászol előtt című jelenete, valamint az I-IV. osztályosok műsora örömet szerzett a három templom híveinek. Dec. 23-án a baptista imaházba kaptak meghívást a magyar tagozat tanulói. Szentestén a református templomban adták elő műsorukat. 25-én, szentmise után a katolikus templomban szerepeltek. /Farkas Éva tanárnő: Karácsony az ökuménia jegyében. = Nyugati Jelen (Arad), dec. 29./

2002. július 17.

Gál Sándor református lelkész két évig Kolozsváron, két évig Szebenben volt segédlelkész, áprilisban került Lupényba. A gyülekezetben 980 lélek van nyilvántartva, de legalább 200-250 református nincs a nyilvántartásban, vagy nem vallják meg vallásukat. Az utóbbi nyolc esztendőben évente 18-20 temetés és 3-4 keresztelés volt. Sokféle elképzelés született: ifjúsági, katekétikai központ a Zsil völgyének, Magyar ház, Teleház stb. A lelkész szeptemberben megszervezi az 1990 óta konfirmáltak találkozóját. /Farkas Éva: Fontos a kisközösségek együttműködése. Beszélgetés Gál Sándor lupényi református lelkésszel. = Nyugati Jelen (Arad), júl. 17./

2002. július 24.

Hunyad megyében az ifjúsági szervezetek élete hullámszerűen alakult. A közel két éve létrejött Hunyad Megyei Magyar Ifjúsági Tanács (HUMMIT) ernyőszervezet, megpróbál stabil keretet biztosítani a szervezeteknek. Néhány hete a dévai ifjúsági szervezetet próbálják újraalakítani. Borbély Károly HUMMIT-elnök indítványozta a dévai MADISZ újraszervezését. A HUMMIT tulajdonképpen nem is szervezet, inkább egyeztető fórum. A HUMMIT partneri kapcsolatot akar kialakítani az RMDSZ-szel, és felvételét kérte a Magyar Ifjúsági Értekezletbe. A legutóbbi megyei RMDSZ küldöttgyűlésen elnapolták a HUMMIT-tal való együttműködésről szóló egyezmény aláírását, mert nem sikerült idejében eljuttatni a megyei küldöttekhez a partnerségről szóló tervezetet. Winkler Gyula parlamenti képviselő, megyei RMDSZ-elnök támogatja az ifjúsági rendezvényeiket. A HUMMIT teljes jogú tagja a vajdahunyadi MADISZ, a dévai Diákszövetség, illetve a lupényi MADISZ, továbbá állandó kapcsolatuk van a petrozsényi diákszövetséggel, a petrillai MADISZ-szal és a most alakuló dévai ifjúsági szervezettel. /Gáspár-Barra Réka: Újraalakulóban a dévai MADISZ. = Nyugati Jelen (Arad), júl. 24./

2002. augusztus 15.

Nagyszeben református magyar közössége közel fél éve kinevezett lelkipásztora nélkül vergődik. Előző lelkipásztora családjával együtt Amerikába távozott szerencsét próbálni. Eltávozása után, ideiglenesen egy fiatal lelkipásztort, Gáll Sándort nevezték ki Nagyszebenbe, akit megszerettek és a gyülekezet szerette volna a véglegesítését elérni. A református kánonjog szerint azonban a minősített egyházközségbe (mint amelyen Nagyszeben is) csak az a lelkipásztor foglalhat el széket, aki előzőleg máshol már szolgált. Az új fiatal papnak ezért mennie kellett, a lelkészt a közösség akarata ellenére elhelyezték Lupényba. Nagyszeben véglegesített lelkipásztor maradt. Végül az egyház vezetősége közölte Gáll Sándorral, hogy elfoglalhatja a nagyszebeni lelkipásztori székét. Ő azonban büszkesége miatt nem fogadta el a lehetőséget. Az újságíró szerint ajánlatos lenne az egyházi törvényt úgy megváltoztatni, hogy a lelkipásztort a gyülekezet választja meg, tekintet nélkül szolgálati éveire, a püspökség utólagos (formális) beleegyezésével. /Kalmár Zoltán: Egyházi ügy, amely magyar is... = Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 15./

2002. november 6.

A Vajdahunyadi 6-os számú iskola magyar tagozata egy színes televíziókészüléket és egy videót kapott oktatási célokra. Ugyanilyen támogatásban részesülnek a Lupényben magyarul tanuló diákok is, valamint a Hunyad Megyei RMDSZ, valamennyien a magyarországi Illyés Közalapítványhoz benyújtott pályázat alapján. A vajdahunyadi iskola magyar tagozatán jelenleg 115 gyermek tanul. A gyerekek, és újabban a tanárok ingázási költségeinek a felét a budapesti Apáczai Közalapítvány téríti meg. /(Chirmiciu): Újabb támogatás a vajdahunyadi magyar gyerekeknek. = Nyugati Jelen (Arad), nov. 6./

2002. november 8.

Nov. 7-én Magyarországról, Celldömölkről érkeztek Vajdahunyadra vendégszereplésre a Soltis Lajos Színház ifjú tagjai. Céljuk végigjárni Hunyad megye fontosabb magyar iskoláit, tagozatait, hogy a diákok részére egy irodalmi összeállítást adjanak elő. 1990-től kezdve járnak e tájakra, őket is a személyes ismeretség köti a vidékhez. Testvérvárosi kapcsolatokat létesített Szombathely Vajdahunyad, illetve Szigetvár Déva, sőt a két megye is kötött hasonló jellegű megállapodást. Felléptek Déván, Lupényban, Vulkányban, Petrozsényban és Petrillán is. /P. Gy. A.: Rendhagyó irodalomóra Hunyad megyében. = Nyugati Jelen (Arad), nov. 8./

2002. november 14.

Nov. 9-én Algyógyon 9 ifjúsági szervezet képviselője vett részt az I. Hunyad megyei Ifjúsági Műhelytáborban a Lupényi MADISZ, Hunyad megyei Magyar Ifjúsági Tanács /HUMMIT/ és az RMDSZ Hunyad megyei szervezete szervezésében. A meghívott előadók a szervezetek működéséről tartottak előadásokat a fiataloknak. /I. Hunyad megyei Ifjúsági Műhelytábor. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 14./

2002. november 25.

Nov. 23-án nagyváradi költő vendégeskedett a Nyugati Jelen által szervezett író-olvasó találkozó keretében Lupényban. Farkas Antal lelkész és költő verseit méltatta Gáspár-Barra Réka, a Nyugati Jelen dévai szerkesztőségének vezetője. Senki sem lehet próféta a saját hazájában, ilyen népes közönség egy könyvbemutatóra Nagyváradon is csak ritkán gyűlik össze. /Papp Gy. Attila: Verset és igét hirdetett. = Nyugati Jelen (Arad), nov. 25./


lapozás: 1-30 | 31-60 ... 91-118




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2017
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998