udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2009
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 1 találat lapozás: 1-1
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Helymutató:

2008. július 13.

Festői szépségű tájon, a Csíki havasok keleti részén található Kostelek, a Szulca-patak medre mentén, a helybeliek által Hárompataknak elkeresztelt völgyben. Kostelek első írásos említése 1771-ből származik. A falu első telepesei az elviselhetetlen katonai szolgálat elől elbujdosó székelyek, valamint a Moldva felől érkező szegénylegények, akik itt kerestek menedéket. Itt van a gyulafehérvári egyházmegye egyik legkeletibb plébániája. Kostelek hagyományai, néprajzi sajátosságai, népviselete, ének- és tánckultúrája a gyimesi kultúra sajátosságait hordozza. Az 1900-as évek elejéig a falu szinte teljes lakossága görög katolikus vallású volt. Amikor a múlt rendszer megszüntette a görög katolikus vallást, a lakosság fele katolikus, másik fele pedig görögkeleti vallású lett. A mostani katolikus templomot 1946-ban építették, az 1950-es évek elejétől plébánia, Magyarcsügés pedig filia lett. Kosteleket 1952-ben Gyimesbükkel együtt Bákó megyéhez csatolták. Ágas község falujaként megszüntették a faluban a magyar nyelvű iskolát. Ma Kosteleken egy óvoda, egy elemi és egy általános iskola működik. A múlt rendszerben a magyar nyelvű oktatásra csak a vallásóra adott lehetőséget. Egyházi kezdeményezésre a 90-es évek végén újraindul a magyar nyelvű oktatás Salamon Antal, a falu esperes-plébánosa iskolán kívüli munkájának köszönhetően. 2005 elejétől a moldvai csángómagyar oktatási keretben az iskolán kívüli magyar oktatást szakképzett pedagógusok végzik, akik iskolán kívüli, délutáni foglalkozásokon tanítják a gyermekeket anyanyelvükön írni, olvasni. A harminc éve Kosteleken szolgálatot teljesítő Salamon Antal címzetes esperes elmondta, idén volt aranymiséje szülőfalujában, Lujzikalagorban, magyar nyelvű szentmise keretében. A plébános kéthetente átmegy Magyarcsügésre szentmisét tartani. Magyarcsügésen 1964-ben épült a katolikus templom. /Bíró Ernő: Szolgálatnak élve rendületlenül. = Vasárnap (Kolozsvár), júl. 13./


lapozás: 1-1




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2017
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998