udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2009
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 69 találat lapozás: 1-30 | 31-60 | 61-69
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Helymutató:

1994. április 12.

Nemrégiben Magyarfenesen tanácskoztak a környező magyarlakta települések szellemi vezetői. Fontos, hogy a kis közösségek megosszák egymással gondjaikat, mondta Kötő József, az RMDSZ ügyvezető alelnöke. Ennek a régiónak a rendelkezésére áll a várfalvi 14 szobás tsz központ. Dáné Tibor Kálmán a népfőiskolákról beszélt, Vasas Samu a Kalotaszeg folyóiratról, amelynek főszerkesztője. Szóba került a szekták veszélyessége is. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 12./

1999. május 17.

A 80 éves Balázs Péter festőművész lelkét szülőhelye, a kalotaszegi Magyarfenes formálta. Elsőnek Kós Károly figyelt fel rá. Az idős művész most is dolgozik. Kalotaszeg színes néprajzi világát, a patinás kolozsvári tájrészeket festette meg, visszatérően. Egész életműve az erdélyiséget, Erdély szellemét, a szülőföldjéhez és népéhez való töretlen hűségét tükrözi. /Barazsuly Emil: A szülőhely vonzásában. Balázs Péter 80 éves. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 17./

1999. augusztus 23.

A Heltai Gáspár Könyvtári Alapítvány, a Kolozs megyei RMDSZ, a Szarkaláb és a Virágos együttes szervezésében, valamint a magyarfenesi Bárdos Péter Közművelődési Egyesület, a kisbácsi RMDSZ és a kalotaszentkirályi Ady Endre Kulturális Egyesület hozzájárulásával augusztus 19. és 21. között Kolozs megyében először rendeztek Szent István-napi Találkozót. Négy helyszínen - Kolozsváron, Magyarfenesen, Kisbácsban és Kalotaszentkirályon - zajlott az ünnepségsorozat. - Magyarfenesen a IV. Magyarfenesi Napok keretében rendezték meg a Szent István-napi Találkozót. A helyi Bárdos Péter Közművelődési Egyesület régi álma megvalósult: a falu apraja-nagyja részt vett a rendezvénysorozaton. Kónya Hamar Sándor parlamenti képviselő, a Kolozs megyei RMDSZ elnöke mondott köszöntő beszédet, majd a magyarfenesi születésű festőművész, a nyolcvan éves Balázs Péter kiállítása következett. - Kisbácsban Ferenc István plébános Szent István életművét méltatta, a műsorban fellépett a vajdasági Pancsova Petőfi Művelődési Egyesülete Maroknyi néptáncegyüttese is. - A szamosújvári Téka Művelődési Alapítvány Kaláka népi táncegyüttese Gyulán, a Határon Túli Magyarok hagyományos néptáncfesztiválján aratott nagy sikert. Az aranyosgyéresi táncosok pedig Mohácson léptek fel. - Aug. 21-én Kalotaszentkirályon az egész Kalotaszeg együtt ünnepelt. A Pusztinából érkezett csángó László Erzsébet énekelt, majd a Tarisznyás együttes, a Szarkaláb együttes, s a szintén kolozsvári Virágos együttes adott elő néptáncokat. /Hagyományteremtés a magyar államalapítás 999. évfordulóján. I. Szent István-napi Találkozó Kolozs megyében. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 23./

1999. október 9.

Tordaszentlászló községben az 1944-es őszi harcokban a magyar Tordaszentlászló és a román Kisfenes közötti határrészen elesett román, magyar, német és orosz katonák emlékére, 55 év után, szept. 19-én emlékművet avattak. A szinte két hétig tartó állóharc hadszíntere Tordaszentlászló és a szinte Erdőfelekig húzódó határrész volt. Az Elkán György tervei alapján a tordaszentlászlói mesterek betonból öntötte obeliszken a magyarfenesi Kun Árpád által faragott négynyelvű márványtábla: románul, magyarul, németül és orosz nyelven örökíti meg az elesettek emlékét. /Boldizsár Zeyk Imre: Tordaszentlászlói emlékműavatás Alkalom egymás támogatására, jobb megismerésére és az alaptalan gyanúsítgatások eloszlatására. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 9./

2000. október 18.

A Szabadság okt. 18-i száma a napilap háromezredik száma. A háromezer szám majdnem tizenegy év alatt született meg. A magyar nyelvterületről és Romániából egyaránt elsőként jelent meg a napilap a világhálón. /Balló Áron: A háromezredik. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 18./ Az elmúlt évtizedben a Szabadság három belső munkatársa hunyt el: Krizsán Zoltán olvasószerkesztő, rendszeresen közölt színház- és filmkritikákat. Bazsó Zsigmond falu, a mezőgazdaság iránt elkötelezett újságíróként marad meg az emlékezetben. Maga is faluról, Magyarfenesről ingázott be napi rendszerességgel a szerkesztőségbe. Pálfi Mircea, a szerkesztőség titkára tördelési, szerkesztési munkája mellett apró fricskáival - Hallottuk címmel - jelentkezett. /Akik távoztak közülünk. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 18./

2000. augusztus 19.

Aug. 18-án ünnepélyes keretek között megnyitották a II. Szent István-napi Néptánctalálkozót a kolozsvári Állami Magyar Színházban. A hét végén Kolozs megye több településén emlékeznek az államalapító szent királyra: Inaktelkén, Kisbácsban, Szamosújváron, Várfalván, Magyarfenesen és Kalotaszentkirályon ünnepi rendezvénnyel készültek az eseményre. Augusztus 20-án, vasárnap Kolozsváron népviseleti felvonulásra kerül sor, majd a Szent Mihály-templomban tartanak ökumenikus istentiszteletet. /Megnyitották a II. Szent István-napi Néptánctalálkozót. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 19./

2000. augusztus 21.

Magyarfenesen is sor került sor Szent István-napi megemlékezésre. A rendezvény ökumenikus istentisztelettel kezdődött. A meghívottak közt volt a Németország keleti részéből érkező szorb nemzetiségű táncegyüttes is, fellépett a kolozsvári Szarkaláb néptánccsoport, a magyarfenesi vegyeskórus is. /Barazsuly Emil: Magyarfenes. Méltóságteljes megemlékezés. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 21./

2001. augusztus 20.

A Szent István-napi néptánctalálkozón aug. 17-én Magyarfenesen volt a népviseleti felvonulás és az ünnepi nyitógála. Aug. 18-a a különböző településeken tett látogatássokkal telt, ahol már a csoportok szétváltak, és Mákófalván, Kisbácsban, Jegenyén, Kalotaszentkirályon, Várfalván, Szamosújváron és Széken élvezték az együttlét örömeit. Aug. 19-én a népviseleti felvonulás helyszíne már Kolozsvár belvárosának utcái voltak. A felvonulás után került sor az ökumenikus istentiszteletre, a Szent Mihály-templomban tartottak, ahol Szent István-napi megemlékezésen vettek részt az egybegyűltek. Pillich László, a Heltai Alapítvány elnöke, a néptánctalálkozó szervezője bemutatta a csoportokat, amelyek sorra elénekeltek egy-egy zsoltárt vagy saját népük himnuszát. A kitűnően megszervezett Szent István-napi néptánctalálkozó este a Diákművelődési Házban megtartott ünnepi zárógálával ért véget. /Köllő Katalin: Ünnepség az alázat és szeretet jegyében. Kolozs megyei Szent István-napok. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 20./

2002. augusztus 15.

Negyedik alkalommal gyűlnek össze aug. 15. és 18. között a Kárpát-medence határokon kívül rekedt magyar közösségeinek és Európa más kisebbségeinek, népcsoportjainak, kis népeinek, regionális kultúráinak képviselői, hogy számot adjanak népük, régiójuk népzenei és néptánc hagyatékáról. Negyedik alkalommal készülnek lázas izgalommal öt Kolozs megyei település - Kolozsvár, Magyarfenes, Bánffyhunyad, Mákófalva és Bálványosváralja - magyarjai, hogy a fesztivál helyi rendezvényeit közösségi ünnep rangjára emeljék. Aug. 20-a táján, Szent István királyra nemzetközi néptáncfesztivál keretében emlékezik sok ezer Kolozs megyei magyar. Jelezheti, hogy nem vagyunk egyedül. Jelezheti, hogy ha már nem is vagyunk sokan, együtt azért még elegen vagyunk, írta Pillich László. Az elszármazottak számára legyen a hazalátogatás ünnepe, az otthonlévők pedig bár e néhány órára öltözzenek ünneplőbe, kérte. /Pillich László: "Ave beate Stephane"= Szabadság (Kolozsvár), aug. 15./

2002. augusztus 19.

Népviseleti felvonulással, ünnepi szentmisével és Zárógálával fejeződött be aug. 18-án a negyedik alkalommal megszervezett Szent István-napi Néptánctalálkozó Kolozsváron. A háromnapos rendezvénysorozat hétvégi eseményei összekapcsolódtak a megye különböző településein megtartott nagysikerű falunapokkal. Az ünnepi nyitógála aug. 16-án Magyarfenesen volt, ahol a néptánctalálkozó összekapcsolódott a VII. Magyarfenesi Napokkal. Magyarfenesen az ökumenikus istentisztelet több nyelven, magyarul, románul, angolul és németül köszöntötték az egybegyűlteket. Sorra léptek fel a néptáncegyüttesek, valamint a magyarfenesi kórus. A falunapok egyhetes rendezvénysorozat volt, amelynek keretében evangelizációs napokat tartottak a kolozsvári árvaházból hozott gyerekek számára. A Szent István-napi Néptánctalálkozó aug. 18-án Kolozsvár főterén folytatódott népviseleti felvonulással, majd ünnepi szentmisére került sor a Szent Mihály-templomban. A szentmisét Oláh Dénes plébános celebrálta, amelynek záróakkordjaként bemutatták a fesztiválon jelenlévő néptánccsoportokat, megköszönve a részvételüket. Az ünnepi szentmisén jelen volt Kónya-Hamar Sándor képviselő, a Kolozs megyei RMDSZ elnöke, valamint Boros János alpolgármester. /Köllő Katalin: Szent István-napi megemlékezések Ünnepi rendezvénysorozat Kolozs megyében. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 19./

2002. december 3.

A Romániai Magyar Dalosszövetség Kolozsváron rendezett karvezetői találkozó-továbbképzést a Kolozs és Fehér megyei kántor-karnagyok részére. A tíz előadást díjmentesen tartották a meghívott tanárok: Péterné Sógor Éva egyetemi tanársegéd (a továbbképzés vezetője), Tóth Guttman Emese tanárnő (a magyarfenesi énekkar karnagya), Guttman Mihály ny. tanár-karmester (a tordaszentlászlói énekkar karnagya), továbbá dr. Szenik Ilona, dr. Angi István és dr. Dávid István (Magyarország) egyetemi tanárok. Az ünnepélyes záróhangverseny október 26-án volt, ekkor történt a Romániai Magyar Dalosszövetség díjkiosztása is. A díjazottak: néhai Sógor Gyula (volt aranyosgyéresi esperes) Zsizsmann Rezső díjban, Lakatos Imre nyugalmazott székelyudvarhelyi zenetanár Márkos Albert díjban, Csorja Ferenc nyugalmazott kovásznai zenetanár Seprődi János díjban, Gergely János, a székelykeresztúri fúvósok karmestere Rónai Antal díjban és Sógor Éva Jagamas János díjban részesült. A négy évre megválasztott új elnökség tagjai: Tóth Guttman Emese tanárnő, Fórika Éva marosújvári tanárnő, Kállay Tünde tanárnő, Sógor Éva egyetemi tanársegéd és Szabó Zsombor aranyosgyéresi tanár. /Guttman Mihály: Tíz hónap - tíz hétfő délutánja. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 3./

2002. december 10.

Kevés a családorvos Tordaszentlászlón, azonban az építkezési engedélyek kibocsátását szabályozó törvény miatt idén egyetlen engedélyt sem bocsátottak ki. Az építkezési engedélyeket egy bizottság adhatja ki. A bizottságot a helyi tanácsnak kellene fizetnie, s mivel erre nincs pénz, nincs bizottság sem. Az iskolabusz reggel kétszer fordul Magyarfenesen, majd Kisfenesről, Románlétáról Hesdátra viszi a diákokat, végül Magyarlétáról szállítja a gyerekeket Tordaszentlászlóra, a községközponti iskolába. Ily módon viszont a magyarlétai gyerekek minden reggel tíz percet késnek /K. E.: Tíz percet késnek a magyarlétai diákok. Idén egyetlen építkezési engedélyt sem adtak ki. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 10./

1997. július 5.

Júl. 5-én Kötő József, az RMDSZ művelődés- és egyházügyi alelnöke, Boros János megyei elnök, Mátis Jenő képviselő, Sebesi Karen Attila, a megyei RMDSZ közművelődési alelnöke és Barazsuly Emil mezőgazdasági és faluszervezési alelnök részt vett a II. Magyarfenesi Napok című rendezvénysorozat megnyitóján, melyet a helybeli Bárdos Péter Közművelődési Egyesület szervezett. A rendezvénysorozat további eseményei: a harmadik ízben szervezett egyhetes népitánctábor gyermekeknek, valamint a II. Bábosképző Tábor pedagógusoknak. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), júl. 9., 1067. sz./

1997. július 10.

Kőrösfőn júl. 6-7-én tartották meg a Vasvári Pál napokat Ezek az évente ismétlődő ünnepségek hagyományt teremtenek. Júl. 7-14-e között a Kolozsvár melletti Magyarfenesen tartják az évente megrendezendő népzene- és néptánctábort. A táborozás Válaszúton 14-24-e között lesz. Mindezeknek a szervezője az EMKE. /Júliusi EMKE.naptár. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 10./ A Vasvári Napok Kőrösfőn rendezett záróünnepségén részt vett - többek között - Boros János megyei RMDSZ-elnök, Buchwald Péter alprefektus, valamint Kónya-Hamar Sándor és Mátis Jenő parlamenti képviselő. A Vasvári Pál emlékére emelt kopjafánál koszorút helyeztek el az RMDSZ Kolozs Megyei Szervezete nevében. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), júl. 9., 1067. sz./

1997. július 22.

A magyarfenesi Bárdos Péter Közművelődési Egyesület szervezésében 1997. júl. 28. és aug. 4. között alapfokú bábművészeti tanfolyam indul pedagógusok részére. /Pedagógusok figyelmébe. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), júl. 22./

1997. július 30.

Bárdos Attila, Tordaszentlászló polgármestere még júniusban elrendelte a kétnyelvű táblák kifüggesztését. Boros János, az RMDSZ Kolozs megyei elnöke szerint Bárdos Attila helyesen járt el. Amikor kifüggesztették a kétnyelvű táblákat, a kolozsvári román sajtó hevesen támadta őket. /Kétnyelvű feliratok Tordaszentlászlón, Magyarfenesen és Magyarlétán. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 30./

2003. február 19.

Elhunyt Balázs Péter festőművész /Magyarfenes, 1919. máj. 28. - Kolozsvár, 2003. febr. 17./ Tagja volt az 1939-ben alakult, Tizenötök néven ismert, a Barabás Miklós Céh fiataljait tömörítő művészcsoportnak. Dolgozott grafikusként a Világosságnál, riporterként az Igazságnál, rajzot tanított az 1948-ban megalakult Magyar Művészeti Intézet belsőépítészeti szakán, aztán évekig az Utunk irodalmi hetilapot illusztrálta. Sejthetően csángóföldi írásai miatt, két és fél évig különböző romániai börtönökben sanyargatták, ítélet nélkül. Rendszeresen szerepelt kiállításokon. Tibori Szabó Zoltán jelenleg készíti a monográfiát Balázs Péter művészetéről. /Tibori Szabó Zoltán: Balázs Péter (1919-2003). = Szabadság (Kolozsvár), febr. 19./

2003. március 29.

Márc. 28-án megnyílt Balázs Péter /Magyarfenes, 1919. máj. 28. - Kolozsvár, 2003. febr. 17./ gyűjteményes festészeti kiállítása a kolozsvári Művészeti Múzeumban. A nemrég elhunyt festőművész életművéből válogatott munkák keresztmetszetét adják művészeti munkásságnak. Balázs Péter mintegy nyolcszáz olajfestmény mellett több ezer grafikát és illusztrációt alkotott. /Balázs Péter gyűjteményes tárlata. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 29./

2003. június 2.

Jún. 1-jén, vasárnap Tordaszentlászlón összesen tíz Szentlászló nevű település elöljárója gyűlt össze. Magyarországiak voltak, ketten pedig erdélyiek: a székelyföldi Nyárádszentlászlóról érkezett Kiss Mihály unitárius lelkész, illetve Tordaszentlászló polgármestere. Ez már a nyolcadik találkozó volt. Mindegyik községi elöljáró ismertette települését. Egyed Ákos professzor, az Erdélyi Múzeum-Egyesület elnöke Szent László királyról beszélt. Ezt követően Beder Tibor, a Magyarok Világszövetsége részéről mondott köszöntőt. Boldizsár Zejk Imre /Tordaszentlászló/ Tordaszentlászló és vidéke címmel tartott előadást. Tamás Gebe András polgármester részletesen bemutatta a község életét. Elmondta: Tordaszentlászló községhez hét falu tartozik - Magyarfenes, Magyarléta, Kisfenes, Hesdát, Románléta, Sztolna és Rákos. A lakosság nemzeti összetétele: 51% magyar, 49% román és roma. A nyolc falunak jelenleg csupán egyetlen háziorvosa van, akinek 3000 lakost kell ellátnia. Hét faluban I-IV. osztályos iskola működik, míg Kisfenesen és Hesdáton I-VIII. osztályos románul és Szentlászlón magyar nyelven. Iskolabusz szállítja naponta a gyermekeket a szentlászlói iskolába. A magyar lakosság zöme református, kevés római katolikus él Magyarfenesen. Jól működik a fúvószenekar és a kórus. Van színjátszó- és tánccsoport is, teleházuk az első volt Kolozs megyében. 1990 óta minden évben Szent László-napi kórustalálkozót szerveznek. Nyárádszentlászlón 136 unitárius és 28 református lakik. A gazdálkodók átlag életkora közel 60 év. /Barazsuly Emil: Szentlászló nevű települések elöljáróinak találkozója. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 2./

2003. június 30.

A XIV. Szent László-napi kórustalálkozóra került sor jún. 28-én Tordaszentlászlón. Idén huszonöt kórus jött el az eseményre, nem csupán Erdélyből, de az anyaországból és a Vajdaságból is. Tordaszentlászló, Kolozsvár, Budakeszi, Magyarfenes, Bálványosváralja, Balassagyarmat, Nagybecskerek, Szentmihály, Szeghalom, Marosvásárhely, Nagyenyed, Inaktelke, Mákófalva, Nádasdaróc és Bogártelke, Marosújvár, Sepsiszentgyörgy, Kajántó, Aranyosgyéres, Mohács, Gödöllő, Magyarlóna, Szentendre női-, férfi- vagy vegyeskarai léptek fel. Pap Géza, az Erdélyi Református egyházkerület püspöke hirdetett igét. A templomkertben az összéneklésre kijelölt kórusok a Himnuszt, a Székely Himnuszt, illetve Rákóczi Ferenc imáját énekelték el Guttman Mihály, a Romániai Magyar Dalosszövetség tiszteletbeli elnökének vezénylésével. Boldizsár Zeyk Imre, a helyi RMDSZ elnöke kitért a kórustalálkozó tizennégy éves történetére, és hangsúlyozta a zenei anyanyelvünk rendkívüli fontosságát nemzeti kultúránk megőrzéséért folytatott harcban. /Valkai Krisztina: Kórustalálkozó Tordaszentlászlón. Huszonöt kórus lépett fel. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 30./

2003. július 4.

Magyarfenesen júl. 3-án zárult a Schola Társaság által immár harmadik alkalommal megszervezett gregorián gyermektábor. A 2001-es harasztosi és a tavalyi jegenyei táborral ellentétben most Magyarfenesre nemcsak kolozsvári diákok, hanem a Szent Ferenc Alapítvány jóvoltából, Kolozsi István és Noémi kíséretében tízen érkeztek Déváról , valamint egy szebeni kislányt is vendégül láttak. Jakabffy Tamás, a közösség vezetője elmondta, hogy a táborban tanulnak, besegítenek a háztartásba is. /Berszán Blanka: Véget ért a III. Gregorián gyermektábor. Jövőre Tordatúrt célozzák meg. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 4./

2003. augusztus 15.

Megkezdődött az immár hagyományos Szent István-napi Néptánc-találkozó Kolozsváron. Aug. 15-én a Heltai Alapítvány székhelyén 10-13 óra között Hagyomány és identitás címmel tartanak konferenciát. Délután Magyarfenesen folytatódik a rendezvénysorozat. Aug. 16-án, Kolozsvár környéki településeken rendeznek ünnepségeket, Mákófalván a jugoszláviai Cirkalom néptánc-együttes és a gyimesfelsőloki Vadhajtás Hagyományőrző Együttes, Györgyfalván pedig a horvátországi Pélmonostor néptánc-együttes lép fel, Aranyosgerenden a szlovákiai Új Hajtás néptánc-együttes, Bánffyhunyadon pedig a jugoszláviai Maroknyi néptánc-együttes mutatja be műsorát. A vendég-együttesek fellépnek még Mérában és Kalotaszentkirályon is. Aug. 18-án, vasárnap Kolozsváron folytatódnak a rendezvények. Aug. 18-án, 19-én és 20-án Erdőcsinádon, Székelykeresztúron, illetve Székelyudvarhelyen lépnek fel a népi táncosok. /Megkezdődött az V. Szent István-napi Néptánc-találkozó. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 15./

2003. augusztus 18.

Népviseleti felvonulással, ünnepi szentmisével, valamint a Diákművelődési Házban megtartott ünnepi zárógálával ért véget aug. 17-én, vasárnap az V. Szent István-napi Néptánctalálkozó. A táncoló ifjúság, a színes kavalkád sokakat megállított Kolozsvár főterén. Néhány perc erejéig a különböző tánccsoportok bemutatták táncaikat, majd tovább haladva bevonultak a főtéri Szent Mihály-templomba, ahol fél tizenkettőkor vette kezdetét az ünnepi szentmise, amelyet dr. Czirják Árpád érseki helynök celebrált. Czirják Árpád prédikációjában elmondta: A haza mi vagyunk, a haza addig él, amíg vannak bátor, elkötelezett katonái. Kónya-Hamar Sándor, az RMDSZ Kolozs megyei elnöke beszédében hangsúlyozta: Szent István király volt, és szent lett. Szent lett, mert nagy király volt, és nagy király, mert nagy ember, de olyan pogánynak született és kereszténnyé lett magyar is, ki kereszttel oszlatta el az ázsiai sorstalanságot, és adott európai sorsot a magyarságnak. A következő napokban a meghívott néptáncegyüttesek Maros és Hargita megyében vesznek részt az ottani Szent István-napi ünnepségeken. Az V. Szent István-napi Néptánctalálkozó ünnepi nyitógálájának Magyarfenes kultúrháza adott otthont aug. 15-én. A gála előtt történt meg a népviseleti felvonulás: a falu Kolozsvár felőli végétől a központig vonultak fel a néptánctalálkozóra érkezett csoportok, melyet három népviseletbe öltözött lovas és egy régi falusi időket idéző fogat vezetett. A református templomban ökumenikus istentisztelet volt. A kolozsvári Szarkaláb Néptáncegyüttes, egyben a néptánctalálkozó társszervezője, kezdte meg a csoportok táncbemutatóját. Őket követte a nyolc vendégegyüttes: a magyarországi Vokányi Német Nemzetiségi Együttes, a vajdasági Cirkalom Néptáncegyüttes, a dél-bánáti Maroknyi Néptáncegyüttes, a felvidéki Új Hajtás Néptáncegyüttes, a Pélmonostor Néptáncegyüttes Horvátországból, a Gyimesfelsőloki Vadhajtás Hagyományőrző Együttes, a Deer Hana Folk-Group Izraelből és a Hasder Folk Art Foundation Ciprusból. A nyitógálán résztvevő együttesek aug. 16-án különböző Kolozs megyei helységekben léptek fel. Helyet adott a néptánctalálkozói ünnepségnek Mákófalva, Györgyfalva, Bánffyhunyad, Méra, Kisbács, Kalotaszentkirály és Aranyosgerend. /Köllő Katalin, Szentes Szidónia, Valkai Krisztina: Ezer esztendőn át tündöklő csillag. Szent István-napi rendezvények Kolozs megyében. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 18./

2003. augusztus 30.

Balázs Péter festőművésznek, Magyarfenes szülöttének állítanának mellszobrot szülőfalujában, mondta Bárdos Csaba. Az alkotást a Magyarfenes központjában kialakított parkban helyeznék el. A szobrot lakossági hozzájárulásból, valamint pályázatok útján nyert támogatásból szándékoznak felállítani. /(ke): Balázs Péter-emlékszobrot terveznek Magyarfenesre. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 30./

2003. november 5.

Magyarfenesen működik a Bárdos Péter Kultúregylet. A kalotaszegi faluban ápolják a falu szülötte, Balázs Péter festőművész emlékét. Tervezik, hogy felavatják a művész szobrát. Még nem tudják, ki fogja elkészíteni a szobrot. Ajánlatot kértek Hunyadi László marosvásárhelyi és Starmüller Géza kolozsvári szobrászművészektől. Balázs Péter szülői háza még áll, ezt emlékháznak lehetne berendezni, s egyben falumúzeum, kalotaszegi tájház szerepét is betölthetné. /Emlékházzal és szoborral emlékeznének Balázs Péterre. A falu büszke rangos elszármazottjaira. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 5./

2003. december 20.

A Kolozsmonostori Református Egyházközség volt a házigazdája annak a "karácsonyt váró énekkari hangverseny"-nek, amelyet a Romániai Magyar Dalosszövetség december 14-én szervezett. Főtámogatója a Nemzeti Kultirális Örökség Minisztériuma. Guttmann Mihály, a Romániai Magyar Dalosszövetség tiszteletbeli elnöke megnyitó beszéde után felléptek az énekkarok Méráról, Magyarfenesről /népviseletben/, Kisbácsról, Kolozsmonostorról, végül a Brassói Magyar Dalárda állt a gyülekezet elé. /Miklós Ferenc: Karácsonyvárás énekléssel. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 20./

2002. április 8.

Ápr. 5-e és 7-e között zajlott Kolozsváron az Animafest címet viselő nemzetközi bábfesztivál. A rendezvény szervezője a kolozsvári Puck Bábszínház. A fesztivál nemzetközi jellegét három külföldi társulat ? két magyarországi, valamint a kisinyovi bábszínház vendégjátéka nyújtotta. A három nap alatt a rendezvényre meghívott társulatok ellátogattak a megye városaiba és falvaiba is előadásaikkal. Így lehetőségük volt a tordai, gyéresi, dési, szamosújvári, bánffyhunyadi, de a széki, tordaszentlászlói, bácsi, kőrösfői és a fenesi gyerekeknek is bábszínházat nézni. /Köllő Katalin: Animafest Kolozsváron. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 8./

2002. április 13.

Ápr. 11-én Tordaszentlászló határában Tamás Gebe András polgármester saját kezűleg szerelte fel a szabványoknak megfelelő új kétnyelvű helységnévtáblákat. Magyarfenesen és Magyarlétán csak a jövő héten függesztik ki a három héttel ezelőtt megrendelt táblákat. 1998-ig körülbelül ötször kellett táblát cserélniük a községvezetőknek, mert lemázolták vagy eltávolították a táblákat. A polgármester szerint nem a falubeliek rongálják a feliratokat, magasabb szintről irányították a tetteseket. /(borbély): Szabványos helységnévtáblák Tordaszentlászlón. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 13./

2002. május 8.

Kolozsvárra a szovjet csapatok 1944. október 11-én hajnalban vonultak be, gyakorlatilag harcok nélkül. Megkezdték a zsákmányolást. Óra, töltőtoll, fényképezőgép, feltört üzletek apró árui mind-mind zsákmánynak számítottak. A fosztogatásban leginkább a kolozsvári lumpenek s a környékbeli falvak lakói jeleskedtek. Szovjet járőrök próbálták akadályozni a fosztogatást, de nem sok eredménnyel. A román hadsereg egységei 12-én vagy 13-án érkeztek meg. Veress Pál mesélte Nagy Istvánnak, hogy valamilyen rejtélyes lista alapján román–szovjet járőrök magyar értelmiségieket tartóztattak le, jogászokat, újságírókat, tanárokat, köztük kommunistákat is. Elhurcolták többek között a Református Kollégium több tanárát is. Egeresen román csendőrök és Maniu-gárdisták megkínozták és kivégezték azt a 12 bányászt és erőművi munkást, akik fegyverrel akadályozták meg, hogy a németek az egeresi villamosművet felrobbantsák. A Monostori úton magyarfenesi Maniu-gárdisták lemészárolták az Óvári családot, amely 44 nyarán részt vett az ellenállási mozgalomban. A gyilkosságot tehát nem szovjet katonák követték el. Következett aztán Szárazajta, Csíkszentdomokos, Belényes és más gyilkosságok, amelyekről Balogh Edgár, Demeter János, Kovács András visszaemlékezéseikben már hírt adtak. Ekkor, valamikor október közepén jelent meg Malinovszkij marsallnak, az Erdélybe bevonult II. ukrán front parancsnokának a rendelete, amelynek értelmében a román adminisztrációnak, a rendfenntartó erőknek, a gárdáknak és a hadseregnek 24 óra alatt el kellett hagynia Észak-Erdély területét, s azon csak a frontra menő alakulatok haladhattak át. – Nagy István megbízta fiát, ezt az emlékezést író Nagy Károlyt, hogy gyűjtsön anyagot önéletrajzi regénye 5. kötetéhez. Nagy Károly 1969 őszén Moszkvába utazott tudományos dokumentáció céljából. Borisz Polevoj 1967-ben egy íróküldöttséggel Kolozsváron járt, és elmondta, hogy 1944 őszén a kolozsvári szovjet parancsokságon dolgozott elhárító tisztként, alezredesi rangban. Nagy István kérte fiát, Hogy beszéljen Polevojjal, hogy megtudjanak részleteket a civil férfilakosság ’44-es elhurcolásáról. Nagy Károly beszélt is Polevojjal. Azt válaszolta, hogy a hadijog értelmében munkára vitték őket, hogy újjáépítsék azt, amit a tengelyhatalmak leromboltak. Polevoj kérte, keresse fel újra, addig előszedi az 1944-es feljegyzéseit. Polevoj a következőket mesélte el: A román hadsereg vezérkari főnöksége úgy tájékoztatta a szovjet hadsereg vezérkarát, hogy a magyar hadsereg helyben mozgósítással sok férfit hagyott hátra Észak-Erdélyben és Kárpátalján azzal a megbízatással, hogy a front átvonulása után folytassanak diverziós és partizán tevékenységet, akadályozva ezzel a szovjet hadsereg előnyomulását. Ugyanakkor átadták nekik a legveszélyesebb fasiszta elemek névsorát is. Ezért a bevonulás után városon a szovjet hadsereg járőrei, falun pedig a román csendőrség megkezdte a férfi lakosság összeszedését. Később fény derült arra, hogy a románoktól kapott lista nem a legveszélyesebb fasiszták nevét és a címét tartalmazta, hanem többségükben haladó szellemű magyar értelmiségiekét, sőt kommunistákét is. Ugyanebben az időben tájékoztatták a szovjet szerveket a román csendőrök kegyetlenségeiről, sőt nagyszámú gyilkosságról is. Ekkor a szovjet vezetés leállította a férfiak összeszedését, s Malinovszkij marsall parancsára a román hatóságoknak, a rendfenntartó erőknek és a Maniu-gárdáknak el kellett hagyniuk Észak-Erdély területét. Az elfogottak közül azokat, akik még a II. ukrán front hadműveleti területén voltak, szabadon bocsátották, de akiket már elszállítottak, azokon nem tudtak segíteni. Visszatekintve ezekre a szomorú eseményekre, nyilvánvaló, hogy a szovjet katonai hatóságok egy súlyos és aljas provokáció alapján jártak el. Ezt tudta meg Borisz Polevojtól. /Nagy Károly: Felszabadulás!? = Szabadság (Kolozsvár), máj. 8., A kulisszák mögött. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 9./

2004. február 20.

A Krónika-karaván egyik olvasó-találkozóján Kónya-Hamar Sándor parlamenti képviselő hangsúlyozta, a lapban olyan információkat talál meg, amelyeket sehol másutt. „Ha bírják szusszal, nem lehet vetélytársuk Erdélyben” – szögezte le Kónya. Indulatoktól sem mentes vita alakult ki a Krónika zilahi találkozóján. Kozma Sándor megyei tanácsos szerint a magyarság türelmetlenjei most az autonómia zászlaja alatt próbálnak egységet bontani. Sándor József, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács alapító tagja viszont úgy vélte, ha nem mennek jól a magyarság dolgai, érdemes keresni az új utakat. Oláh Mihály lelkész felrótta, hogy a szilágysági RMDSZ-ben nincs szükség az egyház hangjára, Kerekes Edit helyi RMDSZ-elnök viszont a városi tanács határozataival próbálta példázni, hogy a zilahi tanácsosok jó úton haladnak az autonómia elérése felé. Magyarfenesen hangsúlyozták az olvasók, hogy több figyelmet kellene szentelnie a lapnak a szórványnak. /Ha bírjuk szusszal, nincs vetélytárs. = Krónika (Kolozsvár), febr. 20./


lapozás: 1-30 | 31-60 | 61-69




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2017
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998