udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2009
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 4 találat lapozás: 1-4
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Helymutató:

2004. június 4.

Sólyomkőn valamikor több magyar család élt, de átköltöztek Magyarfodorházára. Fodorházán már túlnyomó többségben románok élnek, 84 lelket számlál a református közösség, ahol Lukács Endre református lelkész négy év alatt négy gyermeket keresztelt, ebből kettő a sajátja. Páncélcsehen már-már azon gondolkodnak: ki harangoz majd az utolsó magyarnak, ha lesz akkor még egyáltalán harang az omladozó templomtoronyban. A magyarfodorházi lelkész szolgál Kisesküllőn, ahol 24 református él, Ördögkeresztúron, ahol még 75-en vannak, a roskadozó templomú Magyarderzsén, az egyetlen magyar családot számontartó Sólyomkőn, és a hat reformátust őrző Páncélcsehen. Fodorházán tavaly szűnt meg az összevont román osztály, évtizedekkel ezelőtt a magyar tagozat. Kolozsvár közelsége – mintegy harminc kilométer – hatalmas elszívó hatást gyakorolt a helybeliekre. A közeli Babucon is volt református templom, Borsaújfaluban már csak református magyar temető van. Magyarderzsén ma már csupán négy magyar él. A református templom összeomlott. Tizenhárom kilométer Páncélcseh. Hatan vannak még reformátusok /1944-ben 206-an voltak/, a templomban a szószék omladozik. A szószék koronája, amit 1791-ben Umling Lőrinc készített, már csak egy törmelékhalom a templom kövén. A falakon freskómaradványok, feltételezett Szent László képek utalnak a templom korára, legnagyobb valószínűség szerint az 1100–1200-as években épült. A templomtorony fedetlen, éve már, hogy nagy szél leszedte a fedelet. /Kerekes Edit: Elnémul az esőáztatta harang. Romtemplomok Páncélcsehtől Magyarderzséig. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 4./

2006. február 28.

A Kide Egyesület Összefogás Kidéért címen meghirdetett programjának célja a gazdaságfejlesztő tevékenység mellett a közösségépítés, a hagyományok őrzése. E program keretében a hét végén az egykori farsangűzés szokásait elevenítették fel. Szabó Erzsébet az egyesület alapító tagja hamubutykás felvonulást szervezett, amelyet a táncházas fiatalok játszottak el. Részt vett a magyarfodorházi vendégek közül Topai Tibor harmonikás is. Az esti program batyus tánc volt. /Lukács Éva: Farsangűzés Kidén. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 28./

2009. szeptember 3.

Asztalos Enikő magyar szakos tanár és néprajzkutató augusztusban ünnepelte 70. születésnapját. A marosvásárhelyi Népi Egyetem ma is tevékeny előadója 1993 óta vezeti a magyar néprajz és népművészet tanfolyamot. A 16 év alatt népi iparművészek, pedagógusok, lelkészek, diákok, egyetemi hallgatók számára tárta fel népi kultúránk üzenetét, jelrendszerét, hagyományait, díszítőelemeit, a népszokásokat, táncokat, viseletet stb. Tanítványait bevezette a szakszerű gyűjtőmunkába, amelynek eredményét díjak, elismerések egész sora jelzi. Magyarfodorházán a papilakban született, édesapja református lelkész, édesanyja kántortanító volt. Kényszerűségből tanárrá átképzett szülei Kalotaszegen, Mákófalván állapodtak meg. Asztalos Enikő Kolozsváron végezte a magyar nyelv és irodalom szakot. A Babes és a Bolyai egyetemek egyesítése után Szabédi László az ő évfolyamukon tartotta az utolsó elméleti óráját, mielőtt öngyilkos lett volna. Férjhez ment Kicsi Antalhoz, aki Marosvásárhelyen a Pedagógiai Főiskolán lett tanár. Hat év után elváltak. Asztalos 28 évig volt tanár a városban. 1979-től tanítványaival néprajzi szakkört, majd néprajzi múzeumot hoztak létre. 1993-ban meghívást kapott a Népi Egyetemtől, hogy indítsa be a magyar néprajzi tanfolyamot, amelyen azóta évente két évfolyam végez. Az oktatás mellett részt vett a Budapesten meghirdetett önkéntes néprajzgyűjtőknek szóló pályázatokon, ezenkívül konferenciákon, kongresszusokon volt jelen. Hallgatói számára újdonság az őshazáról szóló elmélet ismertetése, a szakrális, vallásos néprajz. A hagyományok tiszteletében az értelmiségnek kell példát mutatnia, vallja Asztalos Enikő. 1990 óta tíz könyvet adott ki, kettő még kézirat formájában maradt. /Bodolai Gyöngyi: Orsót virágzó kancsók. = Népújság (Marosvásárhely), szept. 3./

2009. október 19.

Kolozsváron a Hidelvei egyházközség templomában adták át október 17-én az Erdélyi Református Egyházkerület (EREK) és a Diaszpóra Alapítvány által megítélt szórványdíjakat. A tizenhetedszer odaítélt Czelder Márton- és Földes Károly-díjat idén, immár másodszor, Kolozsváron adták át, az eseményre általában vidéki szórványtelepüléseken kerül sor, mondta el Vetési László alapítványi elnök. A két díjazott: Tusai Endre és Páll Zoltán. Páll Zoltán két templomot építtetett – Magyarkályában és Oláhgyéresen –, Tusai Endre pedig a borsavölgyi református magyarságért, az ördögkeresztúri ifjúsági ház megszervezése érdekében végzett munkájáért vehette át a református szórványdíjat. Vetési László beszélt Czelder Mártonról, aki a 19. század közepe táján megszervezte a Kárpátokon túli magyar missziót, amely az 1860-as évektől működött Bukarestben és más regáti városban. A mérai születésű Földes Károly 1923–1940 között lelkésztanító volt Mezőújlakon. Három templomot építtetett a szórványban, és neki is köszönhető, hogy a két világháború között a szórványkérdés az erdélyi magyar értelmiség figyelemének középpontjába került. Páll Zoltán 1989 óta magyarkályáni lelkész igehirdetésében a templomépítést taglaló ószövetségi példa szerepelt. A magyarfodorházai születésű Tusai Endre presbiter mindig hűséges maradt szülőföldjéhez, egyházközségéhez. /Nagy-Hintós Diana: Kolozsváron adták át idén a református szórványdíjakat. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 19./


lapozás: 1-4




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2017
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998