udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2009
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 15 találat lapozás: 1-15
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Helymutató:

2001. július 28.

A hivatalos közlönyben most megjelent országos területrendezési terv meghatározott adatok alapján rangsorolja a helységeket: meghatározza a lakosság számarányát, oktatási rendszert, gazdasági fejlettséget, a munkaerő szakképesítését, az ellátottság milyenségét és típusát, megközelíthetőséget. A kormány támogatni fogja azokat a helységeket, ahol az elmúlt 30 évben jelentősen csökkent a lakosság száma. Kolozs megye több szempontból is kiemelkedik az ország többi megyéihez, helységeihez viszonyítva: 30 településével a 6. helyen áll azok között a megyék között, ahol 1966-1998 között 30-50%-kal csökkent a lakosság száma, és országos viszonylatban itt található a legtöbb település (18), ahol a lakosságcsökkenés még az 50%-ot is meghaladta az említett időszakban. A 30-50%-os lakosságcsökkenés a Kolozs megyei községeknek 40,5%-át érintette, az ennél nagyobb csökkenés pedig 24,3%-át. Boros János alpolgármester elmondta, hogy miután 1990 után megszűntek az úgynevezett zárt városok, főleg az erdélyi városokban volt érezhető egy enyhe lakosságnövekedés. Meglepő, hogy feltűnnek olyan életképes községek is a lakosságcsökkenés miatt nyilvántartott helységek között, ahol vállalkozások is beindultak, mint például Várfalva és Magyarszovát. /Újvári Ildikó: Kolozs megyei helységek vezető helyen az elnéptelenedésben. Elkészült az ország területrendezési terve. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 28./A következő Kolozs megyei településeken csökkent 30-50%-kal a lakosság aránya: Kisesküllő, Járabánya, Magyarkályán, Kiskalota, Pusztakamarás, Magyarkapus, Katona, Mezőcsán, Kolozs, Doboka, Erdőfelek, Ördöngösfüzes, Magyarfráta, Magyargorbó, Kőrösfő, Oláhzsuk, Reketó, Magyargyerőmonostor, Szamosújvárnémeti, Mócs, Várfalva, Székelyjó, Kalotaszentkirály, Szépkenyerűszentmárton, Magyarszentpál, Magyarszovát, Tordatúr, Cege, Járavize. A lakosságcsökkenés meghaladta az 50%-ot: Ajtony, Kecsed, Jósikafalva, Alparét, Kolozsborsa, Buza, Kajántó, Csürülye, Magyarszarvaskend, Gyeke, Meregyó, Magyarpalatka, Páncélcseh, Magyarpeterd, Palackos, Récekeresztúr, Révkolostor, Borsaújfalu. /Szabadság (Kolozsvár), júl. 28./

2001. december 13.

Alig jelentek meg, máris kiegészítésre szorulnak a helyi közigazgatási törvény végrehajtási rendelkezései. Kolozs megyében tíz olyan település maradt hivatalos magyar elnevezés nélkül, ahol a magyar nemzetiségű lakosság meghaladja a törvény által előírt minimális húsz százalékot. Kimaradt Egeres gyártelep (26 százalékban magyar nemzetiségű lakosság), Magyarkapus (88,6 százalék), Magyarkiskapus (56,4 százalék), Szásznyíres (60,1 százalék), Tordaszentmihály (28,9 százalék), Várfalva-Aranyosrákos (76,6 százalék), Kalotaszentkirály-Zentelke (84,5 százalék), Szépkenyerűszentmárton (62,5 százalék), Dombokfalva (85,9 százalék) és Detrehemtelep (74,2 százalék). A Román Akadémia által jóváhagyott magyar elnevezések nem minden esetben egyeztek az illető település történelmi megnevezésével, emiatt az RMDSZ korrigálásokat javasolt. /Kerekes Edit: Magyarkapus is lemaradt a település-névjegyzékről Magyarkapus is lemaradt a település-névjegyzékről. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 13./

2001. december 20.

A Szabadság körkérdéséből kiderül: a Kolozs megyei vegyes lakosságú falvak többségében még nincsenek kitéve a kétnyelvű táblák. Több faluban a táblák feltevésével a jövő év elejére várnak, másokban viszont nem is hallottak a kormányrendeletről. Az is gondot jelent, hogy Román Akadémia által kibocsátott helységnévjegyzékről tíz Kolozs megyei település (Egeres gyártelep, Magyarkapus, Magyarkiskapus, Szásznyíres, Tordaszentmihály, Várfalva-Aranyosrákos, Kalotaszentkirály-Zentelke, Szépkenyerűszentmárton, Dombokfalva és Detrehemtelep) lemaradt. Néhány településen még a kormányrendelet megjelenése előtt föltették nemcsak a kétnyelvű településnév-táblát, hanem a magyar nyelvű feliratokat is. Kolozsváron továbbra sem lesznek kétnyelvű feliratok, mivel Gheorghe Funar továbbra sem hajlandó alkalmazni a közigazgatási törvényt. Kolozs megye az egyetlen, amely még nem küldte el a törvény hatálya alá eső helységnevek jegyzékét. /Kónya Klára, Máté Erzsébet: Kétnyelvű tábla-körkép Kolozs megyében. Sok helyen nem fért be a költségvetésbe. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 20./

2002. február 14.

Március elején letelik a helyi közigazgatási törvény szabta kilencven napos határidő, amíg a polgármesteri hivataloknak ki kell függeszteniük a kétnyelvű helységnévtáblákat. A jogszabály végrehajtásáért az RMDSZ és a kormánypárt által megkötött legújabb együttműködési megállapodásban is garanciát vállaltak. Kolozs megyében 85-re tehető azon települések száma, ahol a magyarság aránya meghaladja a húsz százalékot. Ebből 11 település neve (Egeresgyártelep, Ajtony, Magyarkapus, Szásznyíres, Tordaszentmihály, Várfalva-Aranyosrákos, Kalotaszentkirály-Zentelke, Szépkenyerű-szentmárton, Dombokfalva és Detrehemtelep) még tisztázásra vár, ezért nem szerepelt a Hivatalos Közlönyben megjelent településnévjegyzéken. Bitay Levente, az RMDSZ Kolozs megyei szervezetének ügyvezető elnöke kérdésünkre elmondta: tudomása szerint eddig csak Magyarszováton készült el a törvényszabta modellnek megfelelő kétnyelvű településjelző, amelynek kifüggesztését azonban néhány hónappal ezelőtt a rendőrség megakadályozta. Az elnök hangsúlyozta: a román-magyar nyelvű településjelzőket márciusig feltétlenül el kell helyezni, hiszen a közigazgatási törvény ellenkező esetben 25-től 50 millió lejig terjedő pénzbüntetést ró ki a polgármesterekre. A jogszabály szerint a közigazgatási miniszter és a prefektus által felhatalmazott személyek állapíthatják meg a büntetést. /Kicserélnek minden kétnyelvű helységnévtáblát. Márciusban lejár a határidő. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 14./

2002. március 4.

Márc. 2-án a Kallós Alapítvány válaszúti székházában került sor a Romániai Magyar Gazdák Egyesülete Kolozs megyei szervezetének négy évenként megrendezésre kerülő tisztújító közgyűlésére. A gazdaegyesület a tisztújítást összekötötte a Válaszúton immár több hete folyó hétvégi gazdaképző tanfolyam zárórendezvényével. A közgyűlésen részt vett az RMGE országos elnöke, Sebestyén Csaba is. Farkas Zoltán, a Kolozs megyei szervezet elnöke beszámolójában a leépülési folyamatot vette számba, amelynek során a kilencvenes évek elején létrehozott 60 gazdakörből mára 4–5 maradt. Az elnöki beszámoló szerint ma a két kolozsvári, a kajántói és az újjáéledt bálványosváraljai gazdakör működik, a többiek közül néhány egy–egy gazdarendezvény erejéig gyűjti össze a falu embereit. Azokban a falvakban maradt meg a gazdakör, ahol erre igény és szükség volt, ezt felülről nem lehet a gazdákra rákényszeríteni. Az elmúlt években az RMGE több ízben is sikeres gazdarendezvényt tartott Magyarkapuson, állatkiállítást Kalotaszentkirályon, borversenyt Aranyosegerbegyen és több hóstáti terménykiállítást Kolozsváron. Farkas a szaktanácsadás fontosságát hangsúlyozta. Víg Ferenc, a kerekdombi gazdakör részéről elmondta: az Illyés Alapítvány támogatásával szalmásgabonavetőgépet vásároltak, tehát a gazdakörök is pályázzanak. Molnár Sándor mezőgépészmérnök szerinte a nyugati példák fele kellene nyitni, ahol a gazdák önszerveződése modern értékesítési szövetkezetek, illetve gépkörök szintjén valósul meg. A gond az, hogy nincs tőke az induláshoz, a szülők többsége ezt nem tudja támogatni, így a fiatalok zöme városon vagy Magyarországon kell megélhetés után nézzen. Sebestyén Csaba, az RMGE országos elnöke felszólalásában hangsúlyozta: az RMGE Kolozsváron alakult meg, itt van a székháza, de Erdély viszonylatában szinte itt működik a leggyengébben. Példaként a bánsági, csíki, illetve az udvarhelyszéki gazdakörök munkáját említette, amelyek már szervesen beépültek a gazdák életébe. A kormányrendelet szerint az egyesületnek mezőgazdasági szakembert kell alkalmaznia: ennek az RMGE megyei szervezetei mindenhol megfelelnek, a falusi gazdakörök pedig a megyei egyesület jogi személyiségű alegységei lehetnek. A mezőgazdasági minisztérium elismeri a Romániai Magyar Gazdák Egyesületének gazdaképző tanfolyamait, a gazdák pedig hivatalos oklevelet fognak kapni. A tisztújítás során héttagú igazgatótanácsot (elnökséget) választottak Farkas Zoltán, Makkay József, Debreczeni József, Barazsuly Emil, Réti Sándor, Vincze Albert és Vígh Ferenc személyében. Az új igazgatótanács Farkas Zoltánt elnökké, Makkay Józsefet és Debreczeni Józsefet alelnökké, Barazsuly Emilt titkárnak, Víg Ferencet pedig pénztárosnak választotta. /Kisréti Zsombor: Gazdakörök is igényelhetik az állami támogatást. Tisztújító közgyűlést tartott a Kolozs megyei RMGE. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 4./

2004. március 1.

Február 28-án Erdélybe látogatott Lamperth Mónika belügyminiszter, aki az erdélyi magyarság politikai vezetőivel találkozott, és előadást tartott Magyarkapuson az RMDSZ Ügyvezető Elnöksége és az Önkormányzati Menedzsment Alapítvány által közigazgatásban dolgozó szakemberek részére szervezett tanfolyamon. A belügyminiszter közölte: a magyar kormány eddig is támogatta és a jövőben is támogatja, hogy Románia mielőbb az Európai Unió tagja legyen. Lamperth Mónika Kolozsváron találkozott az RMDSZ vezetőségével. A belügyminiszter emlékeztetett: Magyarország és Románia egyaránt kihirdette az Európa Tanács Helyi Önkormányzatok Európai Chartáját, amely szerint a helyi önkormányzatok jogosultak együttműködni más államokban működő önkormányzatokkal. Markó Béla, az RMDSZ elnöke előadásában Románia európai integrációjának kérdését boncolgatta. Az integráció a határok leomlását, a romániai magyarság és az anyaország egymáshoz való közeledését segíti elő. A sajtótájékoztatón a belügyi tárca vezetője elmondta: Magyarország azt szeretné, ha európai uniós csatlakozása nyomán nem alakulna ki valamiféle „új függöny”. Románia és Magyarország között további együttműködési megállapodásokat készítenek elő. Közölte: április 27-én és 28-án találkozik román kollégájával, akivel határforgalmi egyezményt ír alá Bukarestben. Ez várhatóan tartalmazni fogja a Székelyhíd–Létavértes határátkelőhely megnyitásának tervét is. Lamperth Mónika ezután Nagyváradra utazott, ahol megbeszélést folytatott az ottani RMDSZ-székházban. /B. T.: Magyarország nem szeretne "új függönyt". Erdélybe látogatott Lamperth Mónika magyar belügyminiszter. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 1./

2004. március 1.

A magyar hatóságok megvizsgálják annak lehetőségét, hogy rövidítsék a vízumbeszerzés idejét – közölte Magyarkapuson Lamperth Mónika. A Krónika kérdésére a magyar belügyminiszter elmondta, román részről érdeklődés mutatkozik a magyar önkormányzati modell iránt. Budapest megvizsgálja a vízumbeszerzés ideje rövidítésének lehetőségét. A tárcavezető az érintettek személyiségi jogaira hivatkozva nem válaszolt arra, hogy kérte-e a román állam a Magyarországon élő, a kézdivásárhelyi Agache-, illetve a székelyudvarhelyi Cserehát-perben elítélt Orbán Daniella, valamint Bardócz Csaba kiadatását. /R. Sz.: Vizsgálják a vízumkibocsátási idő csökkentésének lehetőségét. = Krónika (Kolozsvár), márc. 1./

2004. március 1.

Feltartóztatták a román határon és nem engedték belépni az országba Bayer Zsolt magyar újságírót a borsi határállomás román határőrei február 28-án hajnalban. Szemtanú elmondása szerint hajnali fél négykor Bayer Zsoltot a határátkelő hely román oldalán a határőrök feltartóztatták és közölték vele: nagyon sajnálják, de nem engedhetik be Romániába, mert neve ott szerepel az ő számítógépes tilalmi listájukon, amely a Romániából kitiltott személyekről készült. Székelyudvarhelyi forrásból az MTI úgy értesült, hogy Bayer Zsolt magánlátogatásra érkezett volna Romániába, ahol ismerőseivel, barátaival akart találkozni. – Politikai megfontolásból senkinek sem lehet megtiltani, hogy beutazhasson Románia területére – szögezte febr. 28-án Markó Béla, az RMDSZ elnöke azzal kapcsolatban, miszerint Bayer Zsolt újságírót a román határőrség nem engedte belépni az országba. Lamperth Mónika belügyminiszter Magyarkapuson közölte, nem tud érdemben nyilatkozni a hivatalos helyen meg nem erősített hírrel kapcsolatban, előbb alaposan kell tájékozódnia. Az újságírói kérdés elhangzásakor román hivatalos részről még nem erősítették meg a hírt Bayer Zsolt feltartóztatásáról. Markó Béla az újságíróknak elmondta: az RMDSZ is csak nem hivatalos forrásból értesült az esetről, ezért tájékoztatást kért a román kormánypártnak, a Szociáldemokrata Pártnak (PSD) a vezetőitől. Ez utóbbiak ígéretet tettek, hogy informálják majd a magyarok politikai szervezetét. Markó leszögezte: az RMDSZ nem érthet egyet azzal, hogy valakit politikai álláspontja miatt ne engedjenek be a határon, legalábbis politikai megfontolásból senkinek nem lehet megtiltani azt, hogy Romániába beutazzon. Ami Bayer Zsolt politikai nézeteit illeti, maga Markó sem ért egyet azokkal, de az RMDSZ elnöke szerint politikai álláspontokkal szemben csak politikai eszközökkel szabad fellépni. /Bayer Zsoltot feltartóztatták a román határon. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), márc. 1./ Az, hogy Bayer Zsolt kitiltását Tőkés Lászlótól Markó Béláig és Smaranda Enachéig politikai érzelmeitől függetlenül mindenki elítéli, annak a jele, hogy az alapvető szabadságok és a méltányos eljárások tekintetében immár létezik valami egyetértés-minimum, írta Bakk Milklós. Azonban Bayer Zsolt kitiltása a szerző autonómiával kapcsolatos állásfoglalására vezethető vissza, ez a román politikai elit gondolkodásmódjának változatlanságát mutatja. A kilencvenes évek elején Romániából kitiltott Eva Maria Barki és Doru Braia szintén az autonómia kulcsszavával vétett az ellen, amit nemrégiben Adrian Nastase a „románok sértegetésének” nevezett. Minderre akkor kerül sor, amikor Adrian Nastase kormánya az uniós tárgyalások felügyeletét egy titkosszolgálati múlttal rendelkező államminiszterre bízza. /Bakk Miklós: Egy kitiltás olvasata. = Krónika (Kolozsvár), márc. 1./

2004. április 26.

Immár harmadik alkalommal tartották meg Magyarlónán, ápr. 24-én a Hagyományőrző Néptánctalálkozót. A tánccsoportoknak a Zurboló zenekar húzta a talpalávalót. Felléptek a magyarkapusi, kalotaszentkirályi, mérai néptánccsoportok, a református egyház keretében működő KRISZ csoport, valamint a magyarlónai hagyományőrzők kis- és nagy csoportja, illetve a Gábor cigány tánccsoport. /(vk): Teltházas néptánctalálkozó Magyarlónán. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 26./

2004. május 14.

Ismeretlen tettesek ellen tett feljelentést Ábrahám Ferenc, Magyarkapus alpolgármestere amiatt, hogy a községközpont bejáratánál lévő kétnyelvű helységnévtáblákat tartó oszlopokat átvágták. Később jelentkeztek az elkövetők, az útépítő cég képviselői, akik azért távolították el a helységnévtáblát, mert az útépítési tervben csupán román nyelvű tábla szerepelt. Végül az útépítők ígéretet tettek arra vonatkozólag, hogy a táblát visszahelyezik. /(ke): Eltávolították a magyarkapusi helységnévtáblákat. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 14./

2004. augusztus 10.

Napokon belül visszakerül a település bejárataihoz a Magyarkapus feliratú helységnévtábla, jelentette ki Ábrahám Ferenc alpolgármester. Először a helyhatósági választások előtt vették le, majd visszatették, végül a helyhatósági választások után az országos úthivatal megint levette a táblát. Arra hivatkoztak, hogy a tábla nem felelt meg a hivatalos szabványoknak. Még a helységnév fordítását is kifogásolták – miért Magyarkapus, és nem Nagykapus –, ennek tisztázására azonban Ábrahám Ferenc a Hivatalos Közlönyre hivatkozott. /(i): Visszakerül Magyarkapus helységnévtáblája. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 10./

2005. december 30.

Kalotaszegen még élnek a hagyományok, a népszokások, az ünnepeken a fiatalok szívesen öltik fel a népviseletet. Magyarkapuson karácsonykor a falu mindig együtt ünnepel. Szentestén a falubeliek templomba mennek, az ünnepi istentiszteleten a gyerekek és fiatalok műsort mutatnak be. Az istentisztelet után mindenki otthon a családjával ünnepelt. Helyi szokás szerint a kisfiúk és a legények kisebb csoportokba verődve házról házra járnak karácsonyt köszönteni. A házigazdák friss süteménnyel, különféle ínyencségekkel vendégelik meg a beköszöntőket. Karácsony első napjának reggelén a templomban úrvacsorát osztanak. Sebestyén Ferenc helybeli református lelkipásztor egyetlen nagy családként tartja össze a gyülekezetet. Kalotaszegen kizárólag Magyarkapuson énekelik az Úr Istennek Szent fia című egyházi éneket, mely ismeretlen szerzőtől származik. Délután a templomban az óvodások bemutatták műsorukat, majd kis ajándékot is kaptak. Az estét mindenki nagyon várja, ugyanis kezdődik a bál, melyet a falubeliek táncnak emlegetnek. Általában az első két napon más faluból fogadnak zenészeket (az idén a bogártelkieket hívták meg), a harmadik napon pedig a falu együttese, a Flash szórakoztatta a közönséget. Szokás szerint a bál éjfélig tart, azután a zenészek vacsorázni mennek a fényes fiúkkal, a fényes lányokhoz. Fényes lány csak az lehet, aki az idén konfirmált, a fényes fiúknak pedig pontosan két évvel kell nagyobbnak lenniük a fényes lányoknál. A fényes legények feladata „megfogadni” a karácsony első, másod- és harmadnapján szervezett bál zenészeit. A vacsora után folytatódik a bál. Szilveszter éjjelén, pontban éjfélkor, Magyarkapuson megkondulnak a harangok, és mindenki a templomhoz megy, attól függetlenül, hogy ki hol mulat a faluban. Nincs hagyományos istentisztelet. A presbiterek egyházi dalokat énekelnek, és köszöntőt mondanak a népnek a templom tornyából, majd kezdődhet is a tűzijáték. Reggel a fiúk ostorpattogtatással köszöntik az új esztendőt. /Török Á. Rebeka: Fényes legények, fényes leányok. Közös karácsony Magyarkapuson. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 30./

2006. június 21.

Június 18-án, vasárnap Magyarkapuson felavatták a nemrég restaurált templom kazettás mennyezetét, amelyek a XVIII. század elejéről maradtak fenn. /Török Á. Rebeka: Magyarkapus. Restaurálták a templom kazettás mennyezetét. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 21./

2009. július 27.

A fafaragással, bútorfestéssel, varrással, hímzéssel, népviseletkészítéssel és egyéb népi mesterségekkel foglalkozó kalotaszegieket tömörítő Kalotaszegi Bokréta Kulturális Egyesület július 19-25-e között hatodik alkalommal várta Zsobokon a fafaragás, Mákófalván a bútorfestés iránt érdeklődőket, augusztus 2-7. között pedig először rendeznek varró-hímző tábort Magyarkapuson. A Kalotaszegi Bokréta Kulturális Egyesület 2004-ben Mákófalván szervezett először bútorfestő- és fafaragó tábort. /Hatodik fafaragó tábor Zsobokon. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 27./

2009. augusztus 10.

Első alkalommal szervezett hímzőtábort augusztus 2–7-e között a népi mesterségekkel foglalkozó kalotaszegieket tömörítő Kalotaszegi Bokréta Kulturális Egyesület. A résztvevők Magyarkapuson egymástól sajátíthatták el a hímzés mesterségének különböző. „A Bokréta Kulturális Egyesület aktív tagjai – Kalotaszeg fafaragói, hímzői, bútorfestői, pártakészítői, bujkakészítői és kőfaragói – állandó jelleggel arra törekednek, hogy népművészeti értékeinket, hagyományainkat továbbörökítsék” – állt a magyarkapusi Művelődési Ház épületén elhelyezett plakáton. /Ferencz Zsolt: Hímzőtábor Magyarkapuson. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 10./


lapozás: 1-15




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2017
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998