udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2009
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 17 találat lapozás: 1-17
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Helymutató:

2000. március 2.

A római katolikus gyulafehérvári egyházmegye elhatározta, hogy korszerű papi otthon létesít Székelyudvarhelyen. Az intézmény 17-18 idős személy befogadására lesz alkalmas. Az épület tervezésére kiírt pályázatot az udvarhelyi MBF Kft. nyerte el: a terv szerint a már említett helyiségeken kívül az épületben helyet kap egy lakórész három nővér számára, házikápolna, ebédlő, közösségi terek, illetve a kiszolgálóhelyiségek. Az állandó felügyeletet és a ház vezetését a Mallersdorfi Ferenc-rendhez tartozó nővérek látják majd el. /Békés öregkort a lelkészeknek. Papi otthon épül Székelyudvarhelyen. = Hargita Népe (Csíkszereda), márc. 2./

2000. szeptember 24.

Szept. 8-án Székelyudvarhelyen, a Barátok templomában az erdélyi Szent István királyról nevezett Ferences Rendtartomány hat testvére letette ünnepélyes fogadalmát Pál Leó tartományfőnök kezébe. A ferencesek évszázadok óta éltek a városban, egészen 1951. aug. 20-ig, amikor a Securitate elvitte a barátokat. Az elhurcolás történetét P. Keresztes Albin, egykori házfőnök, a 90-es évek elején leírta. A templomból kijövő hívek észrevették, hogy a vármegyeháza előtt több vászonfedelű autó áll, ezekről mindenki tudta, hogy a Securitate autói. Az emberek kiáltoztak: "Nem engedjük elvinni a barátokat!" Szilágyi prefektus megígérte, hogy mindent megtesz, csak az embereket küldjék haza. A házfőnök eleget tett a kérésnek, majd kérte rendtársait, készüljenek fel mindenre, mert a kommunistáktól minden kitelik. Éjszaka valóban megjelentek a fegyveresek és felszólították a barátokat, szedjék össze a legszükségesebb dolgaikat, elhurcolták őket Máriaradnára. A rendszerváltás után a régi kolostorban a mallersdorfi ferences nővérek találtak otthonra, s ezért a visszatérő barátok a Seraficum épületébe költözhettek. Még két hónapja sincs, hogy városba visszajöttek a barátok, de már meglátszik az irántuk való tisztelet. Sok segítséget kaptak a hívektől. /Derzsy András: Ellopták a barátokat, de ők visszajöttek. Hat ferences testvér ünnepélyes fogadalmat tett Székelyudvarhelyen. = Vasárnap (Kolozsvár), szept. 24./

2001. július 15.

A magyar premontrei rend váradhegyfoki apátsága a közelmúltban újabb taggal gazdagodott. Pék Sándor, a budapesti Pázmány Péter Tudományegyetem végzőse felvételét kérte a rendbe. A kegytemplomban Fejes Rudolf Anzelm főapát celebrálta a beöltöztetési szentmisét, melyre eljöttek a váradi püspökség lelkészei, és a városban működő apácák - vincések, mallersdorfiak, orsolyiták - képviselői is. /Tüzes Bálint: Sziklára újjáépített rend. = Vasárnap (Kolozsvár), júl. 15./

2001. november 21.

A gyulafehérvári Főegyházmegyében kevés szerzetes van, de 15 szerzetesi közösség képviselteti magát: a Mallersdorf-i Szegény Ferences Nővérek Székelyudvarhelyen, Gyulafehérváron, Déván, Kézdiszentléleken, Csíkszépvízen tevékenykednek. A Szociális Testvérek Társasága Gyulafehérváron, Kolozsváron, Csíkszerdában, Marosvásárhelyen és Désen működik. A Segítő Nővérek Csíkszentdomokoson, Gyergyószentmiklóson és Marosvásárhelyen működnek. A Szeretet Misszionáriusai Sepsiszentgyörgyön a szegények szolgálatát tartják feladatuknak. A Klarisszák, monasztikus szerzetesnők monostora, "Csíksomlyó Ágacskája", kánonilag 2000. augusztus 11-én lett alapítva Csíksomlyón, négy nővérrel. A fentieken kívül az egyházmegye területén a következő női szerzetesközösségek működnek néhány taggal: Iskolanővérek (Kolozsvár és Lemhény), Jézus Szíve Társaság (Kolozsvár, Gyulafehérvár), Orsolyanővérek (Marosvásárhely, Kolozsvár, Nagyszeben), Szatmári Irgalmas Nővérek (Marosludas, Szováta, Kolozsvár), Szt. József Nővérei (Gyulafehérvár), Kereszt és Szenvedés nővérei (Gyimesközéplok). Jelenleg 41 ferences dolgozik szétszórtan a főegyházmegye területén: Kolozsvár, Kőrösbánya, Déva, Szászváros, Vajdahunyad, Brassó, Esztelnek, Csíksomlyó, Szárhegy, Marosvásárhely, Szamosújvár, Dés. Egyetlen piarista él Kolozsváron, egy konventuális ferences Marosvásárhelyen és egy jezsuita a gyulafehérvári szemináriumban tevékenykedik. /Erdélyben 15 szerzetesrend tevékenykedik. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 21./

2002. szeptember 15.

Öt fogadalmas nővérrel gyarapodott a mallersdorfi ferences nővérek családja. Augusztus 24-én Székelyudvarhelyen három nővér - a máramarosszigeti Fejes Katalin, a kaplonyi Bíró Filoména, a besztercei Kramer Zsuzsa ideiglenes fogadalmát, két nővér - a brassói Vajda Zita, a csíkmenasági Bándi Irén örökfogadalmát tette le. A fogadalomtételen jelen volt Jakubinyi György érsek és Tamás József segédpüspök. /Udvarhelyi fogadalomtétel. = Vasárnap (Kolozsvár), szept. 15./

2003. április 8.

Huszonkét év óta nem volt ilyen mértékű gyógyszerhiány Székelyudvarhelyen a kórházban, állította Oláh József, az intenzív osztály vezető főorvosa. Tűk, érzéstelenítők, altatószerek, oldatok...valamennyi hiánycikk ma a kórházban. A nemcsak Udvarhelyszéket, de a környező megyék lakóit is ellátó, szakmailag jól felkészült orvosokkal tevékenykedő udvarhelyi kórház adóssága több mint 30 milliárd lejre rúg. Balázs Piroska, a kórházi gyógyszertár főgyógyszerésze az elmúlt hetekben segélykérő levelet küldött a sajtónak. A helyzetet ismertették valamennyi fórumon, pénz azonban sehonnan nem érkezett. A vészesen eladósodott székelyudvarhelyi kórház évek óta a jószívű adakozók - a helyi egyházak, a vállalkozók, a helyi Caritas szervezet és a Mallersdorfi Ferences Nővérek - segítségével tud csak létezni, Nagy Ágnes ápoló igazgató is megerősítette: "Két éve nem vásárolt a kórház pelenkát, lepedőt, pokrócot, tisztítószert, tápszert. A legtöbb ilyen jellegű fogyóanyaggal a ferences nővérek látnak el bennünket."/Fábián Kornélia: A székelyudvarhelyi városi kórház kórlapja. = Krónika (Kolozsvár), ápr. 8./

2003. április 16.

Szép Gyula, az RMDSZ művelődési és egyházügyi alelnöke az elmúlt hét végén Kövessi Botonddal, az RMDSZ Hunyad megyei szervezetének ügyvezető elnökével végiglátogatta Hunyad megyét. Petrozsényban a magyar közösség vezetőivel megtekintette a leendő magyar oktatási központ épületét. A zárdaiskola néven ismert ingatlant a hajdani tulajdonos, a Mallersdorfi Nővérek Rendje az Erdélyi Római Katolikus Egyházmegyének ajánlotta használatra. Az RMDSZ saját forrásaiból támogatni fogja e terv megvalósítását, mert ez az egyetlen lehetőség a zsil-völgyi magyar oktatás, és egyben a közösség megmentésére. Szép Gyula ápr. 12-én Déván találkozott a helyi magyar közösség művelődésszervezőivel. /Alakulóban a petrozsényi oktatási központ. = Nyugati Jelen (Arad), ápr. 16./

2002. január 28.

Nyugdíjas papok befogadására és gondozására alkalmas létesítménnyel a gyulafehérvári főegyházmegye eddig nem rendelkezett. Székelyudvarhelyen a papi otthon építési munkálatai 2001. máj. 16-án kezdődtek. A létesítmény 2002 nyarának elején megkezdheti működését. Az otthon 23 férőhelyes, ebédlővel, kápolnával és kórházi szintű ellátással fog rendelkezni. A gondozást a mallersdorfi ferences nővérek valamint civil alkalmazottak fogják végezni. /Papi otthon Székelyudvarhelyen. = Vasárnap (Kolozsvár), jan. 27./

2004. április 2.

Krisztus szeretete sürget minket" – vallják, és ennek megfelelően is cselekszenek a mahlersdorfi ferences nővérek, akik lassan tíz éve élnek Székelyudvarhelyen. 1991-ben érkeztek az első nővérek a városba, az itteni rend pedig kerek tíz évvel ezelőttre teszi alapítási évét. Jelenleg 24 nővér tevékenykedik a városban. Az évek során az udvarhelyi lett az erdélyi központ, itt van például a nevelési ház, vagyis itt zajlik az újoncképzés is. Jelenleg a székelyudvarhelyi apácarend keretein belül egy óvoda működik, körülbelül 100 gyerekkel. Többnyire szociálisan hátrányos gyerekekről van szó. Az óvoda mellett van egy iskoláscsoport is, ide csak a szegény gyermekek kerülhetnek. A papi öregotthon is az apácákhoz tartozik. Ugyanakkor napi rendszerességgel körülbelül 30 rászoruló kap ebédet. A rendnek Csíkszépvízen van árvaháza, gyerekotthona, Nagyváradon fogyatékos gyermekek számára óvodája, Déván iskola utáni foglalkoztató központja. /Máthé László Ferenc: Látogatóban a székelyudvarhelyi Mahlersdorfi ferences apácarendnél. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), ápr. 2./

2004. november 28.

Nov. 20-án a Mallersdorfi Ferences Nővérek az Erdélybe való letelepedésük 140. évfordulóját ünnepelték. Ebből az alkalomból szerveztek ünnepséget Székelyudvarhelyen, hiszen az 1991-ben újraalakult nővérközösségnek ebben a városban biztosított rendházat az érsekség. A Mallersdorfi Ferences Nővéreknek jelenleg öt helységben (Székelyudvarhelyen, Déván, Nagyváradon, Szépvízen és Kézdiszentléleken) van szerzetesi közössége. /Gagyi Katinka: Száznegyven éve Erdélyben. = Vasárnap (Kolozsvár), nov. 28./

2004. december 20.

„Örvendhetünk, hogy nemzetünknek még vannak olyan nagyjai, akik önzetlenül dolgoznak népünk megmaradásáért” – mondta a Julianus Alapítvány díjátadó ünnepségét megelőzően Berszán Lajos gyimesfelsőloki esperes. A csíkszeredai alapítvány első román díjazottja, Smaranda Enache emberjogi aktivista hosszas, elismerő taps közepette vette át a díjat. A budapesti dr. Atzél Endre a moldvai csángómagyarokért végzett karitatív tevékenységéért, az 1989-ben Magyarországra menekülő magyarok intézményes támogatásáért vehette át az elismerést. Az idei díjazottak listáján a brüsszeli dr. Kállay Oszkár, dr. Czirják Árpád kolozsvári kanonok, Lapohos András ördöngösfüzesi tanár, valamint Kovács Miklós kárpátaljai politikus szerepelt. A város legkiemelkedőbb személyiségeit díjazta a nagyváradi önkormányzat a Kiválóságok gáláján. A tizenöt terület közül kilencben magyar jelölt nyerte el a város címerével díszített szobrocskát és a huszonötmillió lejes pénzjutalmat. A képzőművészek közül Jakobovits Márta, a legjobb színész kategóriában pedig Kiss Törék Ildikó, a Kiss Stúdió Színház alapítója kapta a fődíjat. Thurzó Sándor, a Varadinum vonósnégyes alapítója a legjobb zenész, Tóth Márta, az Ady Endre Gimnázium igazgatója az oktatás kategóriában vette át a jutalmat. Az év nagykövete Tóth István, a Tavirózsa fotóklub és a Foto Art Galéria alapítója, a szociális téren nyújtott tevékenységéért Rajna József, a Caritas Catholica vezetője kapta meg a díjat, az elismerésre legméltóbb fiatal Debreczeni Sándor, a Nagyváradi Magyar Diákszövetség elnöke. A sport kategóriában Nyisztor Sándor vívót jutalmazták, aki az idei athéni ötkarikás játékokon képviselte a várost. A sajtó kategóriában győztes Szűcs László, az Ady Endre Sajtókollégium igazgatója a pénzdíj egy részét egy ferences apácának, Zita nővérnek ajánlotta föl, aki az elmúlt évtizedekben sokat tett a városért, az utóbbi időben pedig szegény sorban él. Díszoklevéllel tüntetett ki Szász Jenő székelyudvarhelyi polgármester évzáró fogadásán több magánszemélyt és szervezetet. A főtéri Emlékezés Parkjának alkotói közül ketten, Blaskó János szobrászművész és Heil Tibor építészmérnök részesült a kitüntetésben. Díjazták az Artera Alapítványt, a Székely Dalegyletet, a Balázs Ferenc Vegyeskart, Gergely József mesterszakácsot, a Mallersdorfi Ferences Apácarendet, az udvarhelyi Fafaragók Szövetségét, valamint Ilyés Ferenc futballistát, Hosszú Attila vállalkozót és Geréb Péter matematikatanárt. /Díjözön az éves munkáért. = Krónika (Kolozsvár), dec. 20./

2005. október 17.

Október 15-én számos hazai és Németországból érkezett meghívott jelenlétében emlékeztek meg Kézdiszentléleken a tíz évvel ezelőtt alapított öregotthon születésnapjáról. Megjelent dr. Jakubinyi György római katolikus érsek és Potyó Ferenc általános érseki helynök is. A tizennyolc idős személyt befogadó otthonból a meghívottak a műemlék erődtemplomba vonultak, ahol a hálaadó ünnepi szentmisét Jakubinyi érsek celebrálta, magyar és német nyelven mondott köszönetet a malersdorfi ferences nővéreknek áldozatos munkájukért. /Iochom István: Tízéves a Szent Klára Öregotthon (Kézdiszentlélek). = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), okt. 17./

2006. március 26.

Nagyváradon az olaszi plébánia melletti lakásban él a 80 éves Stoff M. Zita mallersdorfi ferences nővér. Gyermek- és ifjúkoráról a két éve megjelent Jézus kopogott – neki adtam című önéletrajzi kötetében vallott. A szétszóratás éveiben szülővárosában is megtartotta fogadalmát és közben legalább két ember munkáját végezte. Hazakerülése után a kórházban dolgozott, szabad idejében hitoktatott. Erdély különböző pontjain, tizenöt helyen, mindenütt, ahol kérték. A nyolcvanas években fiatalok egy csoportját szervezte elő-Caritas csoporttá a nővér. Ebből az előzetes Caritasból néhányan a fordulat után legálissá váló szervezet munkatársai ma is. A fordulat után a nővér lett „Jézus ócskása”: külföldről használt ruhaneműt és más dolgokat kapott és azt szétosztotta. 1994-ben lett a Bihar megyei Mozgássérültek Szövetségének tiszteletbeli tagja, majd aktív részt vállalt a Máltai Segélyszolgálat váradi fiókszervezetében. A nővér nem tudja elhagyni a házat, most otthoni imamissziót végez. /Tüzes Bálint: Nyolcvan esztendő derű. = Vasárnap (Kolozsvár), márc. 26./

2006. szeptember 4.

A ferences rend mindig a segítségre szorulókhoz állt közel. Az alapító Szent Ferenc a leprásokat ápolta, nekünk a ma legelesettebbjeit, a magukra hagyott gyerekeket kell gondoznunk. Akkor is, ha nem vagyunk tanító rend – mondta Dévai Szent Ferenc Alapítvány vezetője, Böjte Csaba szerzetes. Mintegy kétszáz gyermek jött el az iskolaévkezdés előtt a Böjte Csaba atya által életre hívott intézményekből Szovátára, a találkozóra. A dévai, parajdi, torockói, petrozsényi és szászvárosi gyerekek mutatták be műsorukat a színpadon. Böjte Csaba elmondta: az általa vezetett Dévai Szent Ferenc Alapítványhoz naponta érkeznek félő, szorongó gyermekek, akik képtelenek tanulni, az elvárások szerint teljesíteni. Az atya szerint felöltöztetni, jóllakatni, megnyugtatni, szeretni kell őket, és így az öröm és az eredmény sem marad el. Az erdélyi ferences tartomány provinciálisa, Leó atya szerint Csaba atya munkáját bűn lenne meggátolni csak azért, mert nem fér bele a forma szerinti rendi regulába. Csaba atya esetében az előírt kolostori közösség a gyermekekből áll. – Nélküle, az ő személyisége, varázsa nélkül nem lenne tető a fejük fölött és leves a tányérjukban – mondta Leó atya. Szent Ferenc regulája alapján több, önálló jogi személyiséggel működő szerzetesrend létezik. Erdélyben a ferences rendet a kisebb testvérek Szent Istvánról nevezett tartománya jelenti, saját szervezettel. A minoritáknak vagy más néven konventuálisoknak Aradon van egy rendháza, ők kevesen lévén, a miskolci rendtartományhoz tartoznak. A ferences nővéreket a millesdorfi apácák képviselik, rendházuk Székelyudvarhelyen van, a világi vagy harmadik rendként ismert laikus ferenceseknek még nincs Romániában önálló szervezetük. A moldvai román ferencesek létszámban meghaladják az erdélyi rendtartományét. Leó atya elmondása szerint a két rendtartomány között nem teljesen felhőtlen a viszony: volt eset, hogy a lujzikalagori plébános, aki ferences szerzetes is, halálos bűnné nyilvánította a csíksomlyói búcsújárást. /Kovács Csaba: A ma rászorulói: az elhagyott gyerekek. = Krónika (Kolozsvár), szept. 4./

2008. április 4.

Pihenésre, nyugalomra alkalmas Székelyudvarhelyen a Jó Pásztor Papi és Idősek Otthonának külső-belső környezete. A 2002-től működő intézmény a Jó Pásztor Alapítvány megvalósítása, amelynek kuratóriuma Gyulafehérváron működik, és a mallersdorfi ferences nővérek személyzetét dicséri otthoniassága. Léstyán Ferenc atya 95. születésnapját nemrég ünnepelték, aki legújabb könyvén dolgozik. /Molnár Melinda: A Jó Pásztor biztonságos. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), ápr. 4./

2008. augusztus 13.

Augusztus 11-én a kézdiszentléleki községházán ünnepélyes keretek között a község díszpolgárává avatták Annegret mallersdorfi ferences nővért, aki tizenöt éven keresztül vezette a Szent Klára Öregotthont. Annegret nővér korábban átadta az otthon vezetését Kinga nővérnek, és ebben a hónapban végleg hazatér szülőföldjére, a németországi Mallersdorfba. /Iochom István: Annegret nővért díszpolgárrá avatták. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), aug. 13./

2008. október 5.

Tizenötéves működése óta első ízben szervezett magyar nyelvű szemináriumot a Szerzetesrendek és Kongregációk és az Apostoli Élet Intézményei Legfőbb Elöljáróinak Romániai Konferenciája, annak elnöke, P. Páll Leó ferences provinciális kezdeményezésére. Mivel járul hozzá a mi közösségi életünk Európához? – ez volt a témája a rendezvénynek, amelyet szeptember 25–26-án a jezsuiták kolozsvári Manréza Lelkigyakorlatos Központjában tartottak. A munkálatokon kilenc szerzetesi intézmény erdélyi közösségeinek tagjai vettek részt. Az Erdélyben élő (túlnyomórészt magyar tagokból álló) szerzetesi közösségek is ugyanazokkal a problémákkal küzdenek, amelyek jelen vannak mindenféle csoport és intézmény életében Európában. Fülöp Magdolna SSS, a szociális testvérek elöljárója szerint nagy problémát jelent, hogy kevés a hiteles ember a társadalom különböző szintjein. Orbán Mihály jezsuita értékelte a görög katolikus nővérek ingyenes kórházi szolgálatát, akik soha nem fogadtak el csúszópénzt. Ezzel „jel” lehettek volna, de sajnos kivonták őket onnan. Farkas Gabriella M. Fidelis, a Szent Családról nevezett Mallersdorfi Szegény Ferences Nővérek képviseletében a lelki kapcsolatok kialakításának fontosságát hangsúlyozta. Réti Pacifika és Babos Tarzicia (Assisi Szent Ferenc Betegápoló Nővérei) szerint az emberek reakciója nagyrészt pozitív a szerzeteseket illetően. /Fodor György: A szerzetesi élet a keresztény Európa reményének műhelye. = Vasárnap (Kolozsvár), okt. 5./


lapozás: 1-17




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2017
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998