udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2009
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 322 találat lapozás: 1-30 | 31-60 ... 301-322
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Helymutató:

1990. január 7.

Az RMDSZ megtartotta első országos tanácskozását Kolozsvárott jan. 7-én. Ezen megjelentek Bánát, Arad, Bihar, Szatmár, Máramaros, Szilágy, Kolozs, Szeben, Fehér, Maros, Hargita, Kovászna és Brassó megyék megalakult szervezeteinek képviselői, a helyi ideiglenes választmány tagjai és a bukaresti ideiglenes koordinációs bizottság képviseletében Domokos Géza és Horváth Andor. Domokos Géza fontosnak ítélte, hogy az RMDSZ szövetség maradjon, ne alakuljon át párttá, így gyűjtő helye legyen a romániai magyarság összes erőinek. Sütő András részletes nemzetiségi statútum kidolgozását sürgette. Annak ellenére, hogy Nemzeti Megmentési Front megyei és helyi tanácsaiban sok helyen nem megfelelő a nemzetiségi képviselet, a megyei küldöttek számos pozitív eredményről adtak számot a szervezés területéről. - Gyakorlatilag a magyarlakta területeket behálózzák az RMDSZ szervezetei. Kolozs megyében 10 000, az egykori Udvarhely megye területén közel 13 000, Hargita megyében 30 000, Arad megyében 3000, Maros megyében 6-7000, a Barcaságban 1700 bejegyzett tag van. Legtöbb helyen már aktívan tevékenykednek. Síkra kell szállni a több helyen tapasztalható visszarendeződés ellen. Többen hangsúlyozták, hogy a magyarság kulturális, közéleti, politikai újjászületésének központjának mindenképpen Erdélyben kell lennie, Bukarestben pedig erős, elnökségi képviselet biztosítsa a kormánnyal való kapcsolattartást /Az RMDSZ első országos tanácskozása. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 9./ Az RMDSZ Ideiglenes Intéző Bizottságának 1990. jan. 8-án közleményt adott ki az előző napi, Kolozsváron tartott ülésről. Felszólalt Domokos Géza, Sütő András, Kányádi Sándor, Dáné Tibor, Bodó Barna, Bárányi Ferenc, Nagy Béla, Varga Sándor, Ferenczes István, Katona Ádám, Pálfalvi Attila, Csép Sándor, Hosszú Zoltán, Markó Béla, Sylvester Lajos, Madaras Lázás, Jakab Elek, Cs. Gyimesi Éva, Pillich László, Balogh Edgár, Benkő Samu, Brassai Zoltán, Balázs Sándor, Tófalvi Zoltán, Patrubány Miklós, Csiszár Zsuzsa és Kántor Lajos. Domokos Géza felhívta a figyelmet arra, hogy a Nemzeti Megmentési Front jan. 5-i nyilatkozata tartalmazza az egyéni és kollektív kisebbségi jogok szavatolását. /Az RMDSZ Ideiglenes Intéző Bizottságának 1990. január 8-i közleménye. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 9./

1990. február 25.

Febr. 24-25-én Sepsiszentgyörgyön tartották meg az RMDSZ harmadik küldöttértekezletét. Megválasztották az RMDSZ Országos Ideiglenes Bizottságát. Tiszteletbeli elnök: Tőkés László, elnök: Domokos Géza, az elnökség 11 tagú. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 27./ Az elnökség tagjai: Domokos Géza elnök, alelnökök: Balázs Sándor /Kolozsvár/, Borbély Zsolt Attila /MISZSZ - Temesvár/, Folticska Ferenc /Bukarest/, Formanek Ferenc /Szatmár/, Verestóy Attila /Bukarest/, tagok: Antal István /Székelyudvarhely/, Béres András /Marosvásárhely/, Nagy Béla /Nagyvárad/, Sylvester Lajos /Sepsiszentgyörgy/, Zólya László /Csíkszereda/. A bukaresti titkárság: Bitay Ödön, Ágoston Hugó, Czédly József. /Szabadság (Kolozsvár), márc. 1./ Intéző bizottsági tagok: Bodó Barna /Temesvár/, Csávossy György /Fehér megye/, Hosszú Zoltán /Arad/, Jakab Elek /Szeben megye/, Lányi Szabolcs /Bukarest/, Madaras Lázár /Brassó/, Szilágyi Zsolt /MISZSZ-Nagyvárad/, Takács Csaba /Hunyad m./, Vida Gyula /Szilágy m./, Zonda Attila /Máramaros m./, Zöld Péter /Moldva/. /Háromszék (Sepsiszentgyörgy), febr. 27./ A febr. 24-25-én Sepsiszentgyörgyön tartott küldöttértekezletről folytatásokban beszámolt a Romániai Magyar Szó. Sylvester Lajos, az RMDSZ Kovászna megyei elnöke nyitotta meg az értekezletet. Domokos Géza elnök az egység megőrzésének fontosságára tért ki. Az RMDSZ-nek közel 600 ezer beiratkozott tagja van. Romániában erősödnek az egypártszerű reflexek. Aggasztóak a rendkívüli módon aktivizálódó sovén és nacionalista tendenciák, amelyek nyomást gyakorolnak a hatalomra, hogy levegye a napirendről a kisebbségi jogok visszaállítását. Ne legyenek illúzióink, hangsúlyozta Domokos Géza, a nacionalista román politika hamar éreztette befolyását a kormányban, a politikai pártok egy részénél, a Nemzeti Szövetség Ideiglenes Tanácsában, a minisztériumokban, a diplomáciában, sőt a külföldi sajtó egy részénél is. Katona Ádám /székelyudvarhelyi RMDSZ/: szervezetük a régi Udvarhelyszéket fogja át. Programjukban szerepel az önálló Udvarhely megye, a bányakatonáskodás megszüntetése stb. Taglétszámuk vidéken 52 763, városban 22 325. Aktiválják a gazdaköröket. Garda Dezső /Gyergyó és vidéke/: az iskolaügyben tettek a legtöbbet, érződik a román kollégák ellenállása. Aláírást gyűjtöttek a Bolyai és a marosvásárhelyi egyetem érdekében, a Bolyai Farkas Líceum ügyében. A szervezet 20 ezer tagot számlál. Csávossy György /Fehér megye/: 10 ezer körüli a taglétszámuk. Sikerült a Bethlen Gábor Kollégiumban /Nagyenyed/ leválasztani a román osztályokat. Szeretnél bevezetni a kántortanító-képzést és talpra állítani a csombodi magyar nyelvű kertészeti oktatást. Takács Csaba /Hunyad megye/: taglétszámuk nem haladja meg az 5000-ret. Sikerült székházat szerezni, önálló magyar óvoda indult Déván. Megoldásra vár az iskolaügy. Megindult a Hunyad Megyei Hírlap Déván. Balázs Sándor /Kolozs megye/:50 ezres az RMDSZ-taglétszám a megyében, súlyosak a Vatra Romaneasca támadásai. A dialógus érdekében létrehozták a Puntea című lapot. Sikerült visszaállítani az önálló volt piarista gimnáziumot. Megalakult az egyetem érdekében a Bolyai-bizottság. Célszerű lenne a magyar egyetemet támogató százezer aláírást eljuttatni az ENSZ-hez, egyben könyvet kellene kiadni az egyetem történetéről. Pillich László /Kolozsvár/ javasolta: induljon a kolozsvári magyar újságíróközösség szerkesztésében önálló RMDSZ-lap. Sylvester Lajos /Háromszék megye/: taglétszámuk 55 ezer. A hagyományos magyar iskolák visszaállítása ősszel lesz. Mellettük működik a szórványbizottság, elkezdték a kapcsolatfelvételt a csángókkal. Káli Király István /Maros megye/: taglétszámuk százezren felüli. Jelenleg a feszült helyzet központja Marosvásárhelyen van. Megalakult a magyar orvosok és a magyar egyetemisták országos szövetsége. Kiadják román nyelven a Dialog című lapot. Tőkés László elnökké választását javasolta. András György /Marosvásárhely/ a teljes vallásszabadságot, a sajtó- és tévéhálózat megszervezését, a csángók problémájának megoldását és az RMDSZ Erdély-központúságát szorgalmazta. Leopold Lászó /nagybányai RMDSZ/: a vidéken összesen 15 ezer tagjuk van. Újraindult a megszűnt líceumi magyar osztály. Zonda Attila /Máramarossziget/ mintegy 6 ezer fős a taglétszámuk a két városban s a kilenc községben. 1848-as emlékmű visszaállításán dolgoznak. Újjáéledt a vegyeskórus. 2500 kötetes könyvtárat hoztak létre. Megindították a Máramarosszigeti Naplót. Bura László, a Kölcsey Ferenc Líceum /Szatmárnémeti/ igazgatója /Szatmár megye/ 50 ezer tagról adott hírt. Elkezdték a dialógust az Impreuna-Együtt című kétnyelvű lap kiadásával. A Kölcsey Líceumban az eddigi 8 helyett 33 magyar osztály működik. Jakab Elek /Szeben megye/: taglétszámuk 3500 körül mozog, központjuk Medgyesen van. Medgyesen I-VIII. osztályos iskolát biztosítottak. Vida Gyula /Szilágy megye/: 20 ezer fős a taglétszámuk. Figyelni kell a gazdasági életre, a magyarokat sorra kiszorítják a vezető állásokból. László László a Szilágy megyei oktatásról: Szilágysomlyón és Sarmaságon megtörtént az átszervezés. Jellemző Selymesilosva esete: ebben a magyar községben magyar gyermek magyar tanároktól voltak kénytelenek huszonöt éven át minden tantárgyat románul tanulni. Éltes Imre /Csíkszereda/, a Romániai Magyar Kisgazdapárt elnöke: a párt febr. 22-én jött létre két hasonló párt egyesülésével. Az RMDSZ kollektív tagjai akarnak lenni. A teremben először hevesen elutasították, hogy Kocsis Sándor, a Független Magyar Párt képviselője kapjon szót, végül mégis beszélt, de nem volt meggyőző. Bejelentette, hogy Vincze Jánost megfosztották elnöki funkciójától. Csutak István, a MISZSZ /Magyar Ifjúsági Szervezetek Szövetsége/ képviselője helyesli a politikai sokszínűséget. Nem tartják elég határozottnak az RMDSZ fellépését. Ezután bizottságokban folytatódott a vita. Az újságíró, Cseke Gábor a legnépesebb, a programszövegező bizottság munkáját kísérte nyomon. Rengeteg felszólalás volt, indulatos és hosszú vita. Febr. 25-én reggel Verestóy Attila /Bukarest/ volt az első felszólaló. Sokan hallani sem akarnak a Független Magyar Pártról /FMP/, pedig szükség van arra, hogy ne maradjunk egyedül a politikai küzdőtéren, jelentette ki Verestóy. Kincses Előd /Marosvásárhely/ szerint el kell gondolkodni azon, miért tudta az FMP a kritikus pillanatban a hangját hallatni. Az RMDSZ párttá válhatna. Lányi Szabolcs /Bukarest/ szerint FMP-t el kell fogadni realitásnak. Tőkés László bejelentette a jan. 24-én megalakult Magyar Keresztény Egyházak Szövetsége csatlakozását az RMDSZ-hez. Markó Béla /Marosvásárhely/ az ideiglenes vezetőséget jelölő bizottság megbízásából javasolta: a küldöttközgyűlés válassza meg az RMDSZ tiszteletbeli elnökévé Tőkés Lászlót. A javaslatra felcsattant a taps a teremben. Erőss Péter /Háromszék/ kérte az Amerikába készülő Tőkés Lászlót, hogy ne feledkezzen meg útja során a csángók nehéz helyzetéről. Tőkés László ezt megígérte. Demény Lajos /Bukarest/ elégedetlen: még mindig nincs állandó kapcsolat Bukarest, Marosvásárhely és Kolozsvár között. Nyilatkozatban ki kell mondani, hogy az RMDSZ az önrendelkezés alapján áll. Erdélyben hivatalosnak kellene lennie a magyar nyelvnek. Össze kell állítani a nemzetiségi törvény tervezetét. Domokos Géza figyelmeztetett: túl sok idő ment el pártkérdésekre. Szép a helyi autonómia, de ha bekerül a programba, akkor az egész alkotóelemeire hull szét. Végül megszavazták a vezetőség személyi összetételét. /Cseke Gábor: Ágyúöntők unokái. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 1.- /6 folytatásban/ márc. 8./

1990. május 29.

A parlamentbe jutott RMDSZ képviselők: Tokay György /Arad megye/, Szilágyi János /Beszterce-Naszód m./, Nagy Béla, dr. Csapó József, Szilágyi Zsolt /Bihar m./, Madaras Lázár /Brassó m./, Brendus Gyula /Fehér m./, Borbély Ernő, Csutak István, Incze Béla, Borsos Géza, Nagy Benedek /Hargita m./, Pillich László, Podharadszky László, Eckstein- Kovács Péter /Kolozs m./, Domokos Géza, Márton Árpád, Bajcsi Ákos /Kovászna m./, Zonda Attila /Máramaros m./, Borbély László, Frunda György, Kerekes Károly, Zsigmond László /Maros m./, András Imre, Pécsi Ferenc, Varga Attila /Szatmár m./, Vida Gyula /Szilágy m./, Bárányi Ferenc /Temes m./, RMDSZ-szenátorok: Hosszú Zoltán /Arad m., Demény Lajos /Bihar m./, Fazakas Miklós /Brassó m./, Hajdú Gábor, Verestóy Attila /Hargita m./, Szőcs Géza /Kolozs m./, Király Károly, Kozsokár Gábor /Kovászna m./, Csiha Tamás /Máramaros m./, Markó Béla /Maros m./, Szabó Károly /Szatmár m./, Tóth József /Szilágy m./. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 29./

1990. szeptember 29.

Király Károly szenátor szept. 26-án a parlamentben megkérdezte, miért tekintett el a kormány a megyei prefektúrák kinevezésénél a lakosság nemzetiségi összetételétől Szatmár, Bihar, Máramaros és Kolozs megyékben? Király Károly megjegyezte, nem telik el nap a parlamentben, hogy ne támadják a magyarságot. /Béres Katalin: Kérdések és válaszok a szenátusban, = Romániai Magyar Szó, szept. 29./

1990. október 6.

A szenátusban Király Károly előző heti interpellációjára /miért tekintett el a kormány a megyei prefektúrák kinevezésénél a lakosság nemzetiségi összetételétől Szatmár, Bihar, Máramaros és Kolozs megyékben / adott válasz kitért arra, hogy Kovászna, Hargita és Maros megyében mennyi a magyar tisztviselők száma. Király Károly figyelmeztetett: kérdése más megyékről szólt, ahol egyetlen magyar képviselő sincs a prefektúrában. Erre nem kapott érdembeli választ. Radu Ceontea a csíki vonatokon uralkodó állapotokról beszélt, ahol szerinte magyarok zaklatják a román utasokat. A jelenség felszámolására, hangzott a válaszadásban, negyven személy őrködik ezentúl ezeken a vonalakon az utasok biztonságára. /Béres Katalin: Csíki vonatokról a szenátusban. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 6./

1991. január 23.

Marosvásárhelyen lezajlott a Független Magyar Párt V. országos konferenciája. Elfogadták azt a javaslatot, hogy a magyarság politikai pártjai lépjenek koalícióba. Megerősítették országos elnöki tisztségében dr. Sófalvi György /Szatmárnémeti/ orvost, társelnök: Kiss Kálmán tanár /Marosvásárhely/. Az elnökség tagjai: Kollár József /Temesvár/, Enyedi Miklós /Marosvásárhely/, Kiss József /Szatmárnémeti/. Az országos konferencia előtt tisztújítás volt két megyében. Máramaros megyében a párt új elnöke Pusztai János író, Szatmár megyében pedig Soós Angéla színésznő. A vezetőség tagjai: dr. Bálintfy Imre, Kiss József, Badzay Chila Gábor és Menyhárt János. Az Erdélyi Futár szerkesztésével Badzay Gábort bízták meg. /Tisztújítások a Független Magyar Pártban. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 23./

1991. július 2.

Nagybányán megalakult a Misztótfalusi Kis Miklós Közművelődési Egyesület, amely Máramaros megye Gutintól délnyugatra elterülő magyarlakta városait és falvait szeretné összefogni. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 2./

1991. november 8.

A múlt héten Kolozsváron tartottak szórványtanácskozást, hat szórvány-megye /Arad, Brassó, Hunyad, Fehér, Máramaros, Temes/ és két "átmeneti megye", Kolozs és Szilágy RMDSZ-vezetői. Általános a panasz, hogy a kulturális intézmények elfeledik a szórványt, még kevésbé jönnek együttesek, színházak a végekre, mint 1989 előtt. Elsorvadni látszik a szabadegyetem-hálózat. Kutatómunkára van szükség, erre vonatkozóan kialakult az elképzelés - Brassó, Temesvár, Kolozsvár központtal -, ennek működését alapítványokkal kívánják biztosítani. /Bodó Barna: Szórványtanácskozás Kolozsvárt. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 8./

1991. november folyamán

A Korunk novemberi számát a szórványnak, a szórvány problematikájának szentelte. A szórványkérdést szívügyének tekintő Vetési László tiszteletes írásában leszögezte: végzetesen szórványnemzet vagyunk. "A világon élő magyarság egyharmada az anyaország határain kívül az utódállamokban vagy a diaszpórában a romániai magyarságnak egyharmada nyelvi és etnikai veszélyeztetettségben, egynegyede pedig halmozottan hátrányos helyzetben él. " Vetési megállapította, hogy nem rendelkeznek a romániai szórványmagyarságra vonatkozó adatokkal. Nem jelentek meg erről könyvek, tanulmányok. Egyetlen kivétel az azóta elhunyt Semlyén István, akinek Hétmilliárd lélek című, 1980-ban megjelent könyve tartalmazott először adatokat a hazai magyar szórványnépességről. Az 1989-es változások óta az 1990 karácsonyán Gyergyószárhegyen tartott szórványértelmiségi találkozó volt az első, amely szomorú körképet adott a jelenlegi helyzetről. Semlyén István z 1977-es népszámlálási adatok alapján írta, hogy hét erdélyi megyében /Hargita, Kovászna, Maros, Kolozs, Bihar, Szatmár és Szilágy/ és a romániai magyarság háromnegyede, mintegy 1,2 millió lélek. A fennmaradó 420 ezer az ország többi részén /Arad, Beszterce-Naszód, Brassó, Fehér, Hunyad, Máramaros, Szeben, Termes és a Kárpátokon kívüli területen/ szóródik szét. A szórványban élő 420 ezer lélekből 220 ezer magyar kisebb-nagyobb városokban él /Beszterce, Bukarest, Brassó, Déva, Nagybánya, Nagyenyed, Nagyszeben, Medgyes s a bányavárosok/, mintegy 200 ezer pedig falvakban. Vetési László részletezte a szórványvidékeket. A Mezőségnek a Maros, Sajó és Szamos által határolt nagy kiterjedésű területe évszázadok óta a nagy felszámolódások színtere. A legveszélyesebb helyzetben, a homogenizálás legelőrehaladottabb állapotában a moldvai csángók vannak. Domokos Pál Péter óta többször feltérték helyzetüket, népi kultúrájukat, de etnikai folyamataik szociológiai, társadalomlélektani nyomonkövetése nem történt meg. A városok elszórványosodásának problematikája külön kérdés. Vetési László következtetése: összmagyar szórványprogramot kell kidolgozni. Addig pedig a legnagyobb súly továbbra is az egyházakra nehezedik, a lelkipásztorokra. /Vetési László: Szórványgondjainkról./ Kozma Zsolt visszapillantott a szórványosodás kialakulására és arra, hogy a református egyház mit tett a szórványban élőkért. 1944 után az intézményes egyházi szórványmisszió megszűnt. Azonban mindig voltak kiváló lelkek, akik vállalták a szórvány gondozását, ilyen például a nagysármási id. Hermán János, a kérői id. Bányai Ferenc, s azok, akiknek nevét feljegyezte Vetési László szórványlapjában, a Felebarátban. Kozma Zsolt írásában megoldást is javasolt. Először is fel kell mérni tájegységenként a szórványhelyzetet. Munkatársakat kell keresni, szórványfelelősöket. Érdemes kis könyvtárakat összeállítani. Szórványinternátusokat kell létrehozni. /Kozma Zsolt: Szórványosodás időben és térben/ Tófalvi Zoltán adatgazdag összegzést nyújtott a kivándorlásról, a kivándorlókról. Tófalvi az első világháború előtti kivándorlásig nyúlt vissza. A különböző időszakok adatait részletezve kiemelte azt, hogy az első világháború végétől napjainkig közel 650 000 magyar távozott Romániából. Nem természetes, hanem az idők során változó intenzitású, nem természetes, kényszerű kivándorlásról, áttelepülésről van szó. Az 1990. márciusi marosvásárhelyi események újabb lökést adtak a kivándorlásnak. /Tófalvi Zoltán: Emigránsok, kivándorlók, letelepedők/ /Korunk (Kolozsvár), nov./

1992. január 7.

Az utóbbi hetekben egyre több fenyegető levelet kap Tőkés László püspök, decemberben pedig megérkezett a halálos ítéletet közlő levél is, melyet Szatmárnémetiben adtak postára. A levél szerint Szatmár, Máramaros, Szilágy, Bihar és Kolozs megyék lakóinak képviselői elhatározták, hogy Tőkés Lászlót halálra ítélik és ezt az áruló Tőkés László pap tudomására hozzák. "A halálraítélés 1991. december 1-jén lép hatályba és az a személy, aki az áruló papot kivégzi, 150.000 dollár jutalomban részesül." /Pesti Hírlap, jan. 7., Szabadság (Kolozsvár), jan. 11./

1992. október 14.

Csapody Miklós MDF-képviselő a szavazást ellenőrző külföldi megfigyelők egyikeként választási csalásról nyilatkozott, melyet Máramaros megyében tapasztalt. /Kurír (Budapest), okt. 14./

1992. november 11.

Vetési László, a Felebarát szerkesztője az erdélyi magyar szórványról tartott előadást. Mintegy félmillióra becsüli a magyar szórvány lélekszámát, akik főleg Máramaros, Beszterce-Naszód, Fehér, Hunyad, Szeben és Krassó-Szörény megyékben élnek. Különösen veszélyeztetettek a Mezőségen és a dél-erdélyi kis falvakban, városokban élők. Szeretnék felmérni az összes szórványokat. Vetési László beszélt a szórványmisszióról is. /B. Kovács István: Megmenthető lelkek. Nagyszabású terv a szórványok felkarolására. Beszélgetés Vetési Lászlóval. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 11./

1993. április 1.

A szélsőséges Román Nemzeti Egységpárt kilenc alprefektusi tisztséget követel magának Erdélyben. Kolozs megyében már kinevezték Funar jobbkezét, Liviu Medreát. Várható a szélsőséges párt követelésének teljesítése Arad, Fehér, Hunyad, Máramaros és Maros megyékben. /Magyar Hírlap, ápr. 2./

1993. május 4.

Péntek János nyelvészprofesszor, kolozsvári egyetemi tanárral készített interjút az újvidéki lap munkatársa. Péntek János figyelmeztetett: a kisebbségi helyzetben levő magyar nyelv külön fejlődése reális veszély. Ritkul az anyanyelv légköre. Erdélyben csak töredékesen ismertek a szaknyelvek. Az elszigetelődés, az asszimetrikus kétnyelvűség megnövelte a román nyelv hatását. Anyanyelvi szempontból legveszélyeztetettebb a moldvai magyarság, a dél-erdélyi és belső-erdélyi szórványok magyarsága, a Nagy-Szamos mente és a Máramaros magyar népessége, társadalmilag pedig a fiatal műszaki értelmiség és munkásság. Növekszik a kevertnyelvűség, gyakoriak a tükörfordítások. /Farkas Zsuzsa: "Ritkul az anyanyelv légköre". = Magyar Szó (Újvidék), máj. 4./

1993. augusztus 21.

Máramaros, Szatmár és Szilágy megye RMDSZ tagszervezeteinek elnökei /a Partium Platform egymást váltó vezetői/ azt kéri az RMDSZ tagszervezetektől, hogy a következő SZKT-ülésig tartózkodjanak a Neptunon történt találkozóval kapcsolatos nyilatkozatoktól. Szükségesnek tartják az ügy objektív ismertetését, az SZKT-tagok által zárt ülésen való megvizsgálását. /Dr. Márton Árpád, Muzsnay Árpád, Kozma Sándor, Máramaros, Szatmár és Szilágy megye RMDSZ elnökei: Felhívás. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 21./

1993. augusztus 25.

Az 1992-1993-as tanévben 570 magyar tanítási nyelvű általános iskola működött, emellett 53 iskolában volt magyar tagozat. Évről évre csökken a magyar általános iskolások száma, az országosan tapasztalt csökkenésnél magasabb arányban. Az 1990/91-es tanévben 142.321 magyar gyermek járt anyanyelvű iskolába, a következő évben 134.486, 1992/93-ban pedig 128.879 tanuló. Az idei tanévben 156.015 magyar általános iskolás közül 27.395-en /17,5 %/ jártak román iskolába. Több megyében /Hunyad, Krassó-Szörény, Máramaros, Temes/ a magyar tanulóknak több mint fele román iskolába jár. Az I. ?VIII. osztályos magyar oktatásban összesen 8904 tanító, tanár és mester dolgozik. Közülük 3239 tanító, 5559 tanár és 106 mester. Gondot okoz a magyar nyelvű oktatásban a szakképesítés nélküliek magas száma, ez a tanítóknál a legmagasabb, 24 %-uknak hiányzott a szakképesítése. /Murvai László, Debreczi Árpád: az 1992-1993-as tanév mérlege. Az általános iskolai oktatásról. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 25./

1994. január 8.

A kormány jan. 7-i ülése után a kormány szóvivője nyilatkozatot adott ki, amelyben érvénytelennek nyilvánította Máramaros és Szatmár megye csatlakozását az Eurorégióhoz. Corneliu Vadim Tudor, a Nagy-Románia elnöke tiltakozást juttatott el a sajtóhoz: szerinte a két megye csatakozása veszélyezteti Románia területi épségét, egyúttal kérte a két megyei vezető leváltását és felelősségre vonását. - Ion Dolfu, Máramaros megye tanácselnöke visszautasította Tudor vádjait: nem írtak alá semmit, a csatlakozást a két megyei tanácsnak kell jóváhagynia. A Kárpátok Eurorégio nem politikai társulás, a gazdasági kapcsolatok kiépítése a célja. /Magyar Nemzet, jan. 8., Romániai Magyar Szó (Budapest), jan. 11./

1994. január 8.

A kormány jan. 7-i ülése után a kormány szóvivője nyilatkozatot adott ki, amelyben érvénytelennek nyilvánította Máramaros és Szatmár megye csatlakozását az Eurorégióhoz. Corneliu Vadim Tudor, a Nagy-Románia elnöke tiltakozást juttatott el a sajtóhoz: szerinte a két megye csatakozása veszélyezteti Románia területi épségét, egyúttal kérte a két megyei vezető leváltását és felelősségre vonását. - Ion Dolfu, Máramaros megye tanácselnöke visszautasította Tudor vádjait: nem írtak alá semmit, a csatlakozást a két megyei tanácsnak kell jóváhagynia. A Kárpátok Eurorégio nem politikai társulás, a gazdasági kapcsolatok kiépítése a célja. /Magyar Nemzet, jan. 8., Romániai Magyar Szó (Budapest), jan. 11./

1994. március 3.

Máramaros megyében a magyar lakosok lélekszáma az 1992-es népszámlálás szerint 54 902 fő, az előző, 1977-es népszámláláshoz képest 6,3 százalékkal vannak kevesebben. A megyében jelenleg a magyar nemzetiségűek arányszáma 10,2 %. A megyében a legtöbb magyar Máramarosban él, a város 17,4 %-át teszik ki. A városok közül Felsőbányán él még sok magyar nemzetiségű. Többségben élnek magyarok Domokoson és Koltón. /Farkas E. Zoltán: Népszámlálás Máramarosban. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 3./

1994. április 14.

Szabó János magyar mezőgazdasági miniszter ápr. 13-án Nagykárolyban részt vett a Romániai Magyar Gazdák Egyesületének értekezletén, s találkozott a Temes, Arad, Bihar, Szatmár, Máramaros és Szilágy megyei magyar gazdaegyletek képviselőivel. A megbeszélésen részt vettek a Hajdú-Bihar és Szabolcs-Szatmár megyei földművelésügyi hivatalok vezetői is. Az együttműködés lehetőségeiről volt szó. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 16-17./

1996. január 10.

Az árvízről nincsenek összesített, országos adatok, csak megyei szintűek. Az árvíz a legsúlyosabb károkat Fehér megyében okozta, mintegy 2000 lakóház és 42 híd dőlt össze. Topánfalva és a környező falvak hajléktalanná vált lakosai pokrócokat, ruhát és fejenként egy kiló cukrot kaptak. Máramaros megyében a Mára, az Iza és a Tisza öntött ki, Márafalva, Karácsfalva, Tiszahosszúmező, Szaplonca, Kistécső és Máramarossziget alsóbb negyedeinek számos gazdasága lett a víz martaléka. Nagybányán a Fokhagymás patak öntött ki. Maros megyében Ratosnyát öntötte el az árvíz, de károkat okozott Marosoroszi, Marosludas és Radnót lakosainak is, az utóbbit félméteres víz lepte el. Maros megyében 900 gazdaságot, 3250 lakost, 2500 hektár mezőgazdasági területet érintett a katasztrófa, kilenc nagyobb és hatvan kisebb híd rongálódott meg. A megyében a kár 25 milliárd lejre rúg, a kormány eddig mindössze háromezer takarót adott segélyként. /Rostás Szabolcs: Pusztított az ár. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), jan. 10./

1996. július 20.

Júl. 20-án Nagyváradon tartották meg az V. Partiumi Önkormányzati Találkozót, amelyre Arad, Bihar, Máramaros, Szatmár, Szilágy és Temes megyék valamennyi RMDSZ-es tanácsosát és polgármesterét meghívták. A tanácskozás ökumenikus istentisztelettel kezdődött, melyen megjelent Tőkés László és Tempfli József püspök. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), júl. 22., 827. sz./

1996. augusztus 23.

A Babes-Bolyai Tudományegyetem szociológiai tanszéke román fordításban adta közre az 1850. évi - az akkori osztrák hatalom céljait szolgáló - erdélyi népszámlálás adatait. Dr. Traian Rotariu irányításával, Maria Semeniuc és Mezei Elemér informatikus közreműködésével a Studia Censualia Transsilvanica sorozatban: Recensamantul din 1850, Studia Censualia Transsilvanica, Editura Staff, 1996. A Tanügyminisztérium és a Soros Alapítvány támogatásával megjelentetett munka forrása egy, a budapesti Központi Statisztikai Hivatal munkatársai által 30 gépiratos példányban készített dolgozat szolgált, mely dolgozta a hivatal archívumában 1974-ben felfedezett eredeti anyagra épült. A kolozsvári tanszék munkaközössége a román változatban az erdélyi településhálózat mai, kétségkívül módosult településrendszerére vetítette ki az 1850-es adatokat. Az 1850-es népszámlálás szerint Erdély lakossága /Bánság, Bihar és Máramaros nélkül/ 2 061 645 fő volt, a nemzetiségek százalékos megoszlása: románok 59,4 %, magyarok 17,3 %, székelyek 8,8 % /magyarok tehát összesen 26,1 %/, szászok 8,5 %, németek 0,8 %, cigányok 3,8 %, zsidók 0,8 %, örmények 0,4 %, más nemzetiség 0,2 %. Kolozsvár lakosságának akkor megoszlása a következő volt: 12 317 magyar, 4116 román, 626 szász, 961 német, 585 cigány, 205 örmény, 535 zsidó, más nemzetiségű 267 fő. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 23./ Megjegyzés: Az 1850-es népszámlálást a nemrég Budapesten elhunyt Dávid Zoltán demográfus fordította le és dolgozta ki 1983-ban, azonban a megjelenését nem engedélyezték az akkori kommunista hatóságok, még Köpeczi Béla, az akkori művelődési miniszter sem tudott segíteni. /Ezt Dávid Zoltán mondta el nekem/

1996. augusztus 23.

A Babes-Bolyai Tudományegyetem szociológiai tanszéke román fordításban adta közre az 1850. évi - az akkori osztrák hatalom céljait szolgáló - erdélyi népszámlálás adatait. Dr. Traian Rotariu irányításával, Maria Semeniuc és Mezei Elemér informatikus közreműködésével a Studia Censualia Transsilvanica sorozatban: Recensamantul din 1850, Studia Censualia Transsilvanica, Editura Staff, 1996. A Tanügyminisztérium és a Soros Alapítvány támogatásával megjelentetett munka forrása egy, a budapesti Központi Statisztikai Hivatal munkatársai által 30 gépiratos példányban készített dolgozat szolgált, mely dolgozta a hivatal archívumában 1974-ben felfedezett eredeti anyagra épült. A kolozsvári tanszék munkaközössége a román változatban az erdélyi településhálózat mai, kétségkívül módosult településrendszerére vetítette ki az 1850-es adatokat. Az 1850-es népszámlálás szerint Erdély lakossága /Bánság, Bihar és Máramaros nélkül/ 2 061 645 fő volt, a nemzetiségek százalékos megoszlása: románok 59,4 %, magyarok 17,3 %, székelyek 8,8 % /magyarok tehát összesen 26,1 %/, szászok 8,5 %, németek 0,8 %, cigányok 3,8 %, zsidók 0,8 %, örmények 0,4 %, más nemzetiség 0,2 %. Kolozsvár lakosságának akkor megoszlása a következő volt: 12 317 magyar, 4116 román, 626 szász, 961 német, 585 cigány, 205 örmény, 535 zsidó, más nemzetiségű 267 fő. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 23./ Megjegyzés: Az 1850-es népszámlálást a nemrég Budapesten elhunyt Dávid Zoltán demográfus fordította le és dolgozta ki 1983-ban, azonban a megjelenését nem engedélyezték az akkori kommunista hatóságok, még Köpeczi Béla, az akkori művelődési miniszter sem tudott segíteni. /Ezt Dávid Zoltán mondta el nekem/

1996. szeptember 28.

Frunda György szenátor hazatért Strasbourgból, ahol részt vett az Európa Tanács munkálataiban. Június végén nyújtotta be Strasbourgban az RMDSZ álláspontját a Jansson-memorandummal kapcsolatban. A román kormány pedig szeptember 26-án nyújtotta be a memorandumra adott válaszát. Senkinek sem volt ideje a választ áttanulmányozni, ezért a bizottság úgy döntött, hogy a román választ, az RMDSZ-álláspontot és a Romániáról szóló Jansson-jelentést nov. 6-án fogják megtárgyalni Párizsban. Ezek bizalmas jellegű dokumentumok addig, amíg a bizottság nem tárgyalja meg őket. Frunda György, az RMDSZ államelnök-jelöltje hazatérése után folytatta kampánykörútját Máramaros megyében. /November hatig - bizalmas. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 28-29./

1996. november 8.

A nov. 3-i választásokon az RMDSZ a következő eredményeket érte el: RMDSZ államelnök-jelöltjére leadott szavazatok száma: 761 007, az összes szavazat 6,02 %-a, ezzel Frunda a negyedik lett a jelöltek közül. Az RMDSZ szenátorjelöltjeire leadott szavazatok száma: 836.705 /6,81 %/, a képviselőjelöltjeire leadott szavazatok száma: 812.206 /6,64 %/. Az RMDSZ a szenátusban 11, a képviselőházban 25 mandátumot szerzett. Az RMDSZ szenátorai: Csapó József, Eckstein Kovács Péter, Frunda György, Hajdú Menyhért Gábor, Kozsokár Gábor, Lőrincz Gyula, Markó Béla, Puskás Bálint Zoltán, Seres Dénes, Szabó Károly, Verestóy Attila, képviselői: Antal István, Asztalos Ferenc, Bárányi Ferenc, Becsek-Garda Dezső, Birtalan Ákos, Böndi Gyöngyike, Elek Barna, Kakassy Sándor, Kelemen Attila, Kerekes Károly, Kónya Hamar Sándor, Kovács Csaba Tibor, Márton Árpád Ferenc, Mátis Jenő, Nagy István, Pécsi Ferenc, Ráduly Róbert, Rákóczi Lajos, Székely Ervin, Szilágyi Zsolt, Tamás Sándor, Tokay György, Vajda Ferenc, Varga Attila, Vida Gyula. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), nov. 8., 905. sz./ Az 1990-es választás eredménye: A képviselőházban RMDSZ 991 601 szavazat /7,23 %/, a szenátusban: RMDSZ 1 004 353 szavazat, /7,20 %/, A parlamenti helyek megoszlása: Nemzeti Megmentési Front 355 mandátum, RMDSZ 41 mandátum. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), 1990. máj. 27./ A parlamentbe jutott RMDSZ képviselők: Tokay György /Arad megye/, Szilágyi János /Beszterce-Naszód m./, Nagy Béla, dr. Csapó József, Szilágyi Zsolt /Bihar m./, Madaras Lázár /Brassó m./, Brendus Gyula /Fehér m./, Borbély Ernő, Csutak István, Incze Béla, Borsos Géza, Nagy Benedek /Hargita m./, Pillich László, Podharadszky László, Eckstein Kovács Péter /Kolozs m./, Domokos Géza, Márton Árpád, Bajcsi Ákos /Kovászna m./, Zonda Attila /Máramaros m./, Borbély László, Frunda György, Kerekes Károly, Zsigmond László /Maros m./, András Imre, Pécsi Ferenc, Varga Attila /Szatmár m./, Vida Gyula /Szilágy m./, Bárányi Ferenc /Temes m./, RMDSZ-szenátorok: Hosszú Zoltán /Arad m., Demény Lajos /Bihar m./, Fazakas Miklós /Brassó m./, Hajdú Gábor, Verestóy Attila /Hargita m./, Szőcs Géza /Kolozs m./, Király Károly, Kozsokár Gábor /Kovászna m./, Csiha Tamás /Máramaros m./, Markó Béla /Maros m./, Szabó Károly /Szatmár m./, Tóth József /Szilágy m./. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), 1990. máj. 29./ 1992. szept. 27-i választás: A képviselőházban: RMDSZ 7,46 % /811 290 szavazat/ - 27 képviselői hely. A szenátusban az RMDSZ 7,58 % /831 469 szavazat/ - 12 szenátor. Az RMDSZ képviselőjelöltjeire 1990. májusában 983 890-en szavaztak, most 172 600-zal kevesebben, az RMDSZ szenátorjelöltjeire pedig 1990-ben 1 094 353-an adták voksukat, most viszont 262 884-gyel kevesebben. /Szabadság (Kolozsvár), 1992. okt. 9., Dimineata (Bukarest), 1992. okt. 11./ Az 1992. szept. 27-én megválasztott RMDSZ szenátorok: Hosszú Zoltán /Arad m./, Csapó József /Bihar/, Incze Tibor /Fehér/, Verestóy Attila, Hajdú Gábor /Hargita/, Buchwald Péter /Kolozs/, Kozsokár Gábor, Magyari Lajos /Kovászna/, Markó Béla, Frunda György /Maros/, Szabó Károly /Szatmár/, Seres Dénes /Szilágy/, RMDSZ képviselők: Tokay György /Arad/, Rákóczi Lajos, Szilágyi Zsolt, Székely Ervin /Bihar/, Szilágyi Zoltán /Beszterce/, Madaras Lázár /Brassó/, Borbély Imre, Nagy Benedek, András Imre, Asztalos Ferenc, Antal István /Hargita/, Takács Csaba /Hunyad/, Sinkó István, Kónya-Hamar Sándor, Mátis Jenő /Kolozs/, Márton Árpád, Zsigmond László, Birtalan Ákos /Kovászna/, Borbély László, Kerekes Károly, Elek Barna, Németh János /Maros/, Mazalik József /Máramaros/, Varga Attila, Pécsi Ferenc /Szatmár/, Vida Gyula /Szilágy/, Bárányi Ferenc /Temes/. /Szabadság (Kolozsvár), 1992. okt. 9./

1996. december 14.

A kormánykoalíció tárgyalóküldöttségei által dec. 14-én folytatott több mint nyolcórás tárgyalás eredményeképpen az RMDSZ Hargita, Szatmár és Szilágy megyében kapott prefektusi tisztséget. Az RMDSZ adja az alprefektust Kovászna, Maros, Bihar és Hunyad megyében. Hat megye prefektúráján az RMDSZ által jelölt személy tölti be a vezérigazgatói tisztséget, nevezetesen Hargita, Kovászna, Kolozs, Máramaros, Arad és Bákó megyében. Az RMDSZ által kijelölt személyeket az Ügyvezető Elnökség, majd az Operatív Tanács hagyja jóvá, mielőtt nevüket a kormány elé terjesztik. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), dec. 16., 931. sz./

1998. április 21.

Örvendetes, írta Szilágyi Aladár, hogy Radu Vasile kormányfő nagy sietve meglátogatta Hargita-Kovásznába elbitangolt nyáját, egybeterelendő és megsegítendő. A miniszterelnök felfedezte, hogy a kisebbséget csak pozitív diszkriminációval lehet megmenteni. Joggal remélhető, hogy Radu Vasile legközelebb meglátogatja Szeben megyét is, ahol 19 ezer magyar él /4 %/, Hunyad megyét. ahol 33 ezer magyar 6 százalékot képez, majd felkeresi Krassó-Szörény megyét a maga 2 %-nyi, mindössze 8 ezer fős magyarságával, Temes megyét 63 ezernyi /9 százalék/, illetve Arad megyét 60 ezernyi /12,5 %/, Fehér megyét 25 ezernyi magyar lakosával /6 %/, az 54 ezer magyar lakost számláló Máramaros megyét vagy a 21 ezer magyar lakosú Beszterce-Naszód megyét. /Szilágyi Aladár: Nekünk hány busz jár? = Bihari Napló (Nagyvárad), ápr. 21./

1998. május 25.

Az Európai Néppárt női képviselete meghívásának eleget téve Böndi Gyöngyike Máramaros megyei képviselő részt vett az "Éljen az európai polgárnő!" címmel Strasbourgban megtartott nemzetközi szemináriumon. Az RMDSZ képviselője felszólalásában a Romániában élő nemzeti kisebbségekhez tartozó nők, nőegyesületek, női tisztségviselők sajátos gondjaira, problémáira hívta fel a figyelmet, különös tekintettel a romániai magyar nők helyzetére, lehetőségeire. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), máj. 25., 1270. sz./

1998. június 16.

Jún. 16-án Markó Béla szövetségi elnök az RMDSZ bukaresti székházában fogadta a Romániai Demokratikus Szakszervezetek Konföderációjának /C.S.D.R./ Constantin Baroi és Tudor Urlea alelnökökből álló küldöttségét. A találkozón az RMDSZ részéről részt vett Böndi Gyöngyike Máramaros megyei képviselő, a képviselőház munkaügyi és szociális védelmi bizottságának tagja és Vajda László, a szövetségi elnök belpolitikai tanácsosa. A megbeszélés során a szakszervezeti vezetők ismertették álláspontjukat a kormány által kidolgozott és a parlamentben megvitatás alatt lévő törvénytervezetekkel kapcsolatban. A szakszervezet képviselői átnyújtották a szövetségi elnöknek a szociális védelemről készített állásfoglalásukat. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), jún. 17. - 1286. sz./


lapozás: 1-30 | 31-60 ... 301-322




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2017
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998