udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2009
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 264 találat lapozás: 1-30 | 31-60 ... 241-264
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Helymutató:

1990. január 6.

Megjelent a Máramarosszigeti Napló első száma. Demokratikus lap az alcíme. Szerkesztői: Mazalik Alfréd, Román János, Rozsnyai Bálint. Ez a szám a Bányavidéki Új Szó munkatársainak segítségével látott napvilágot. /Máramarosszigeti Napló (Máramarossziget), jan. 6. ? 1. sz./

1990. január 21.

Jan. 20-21-én Nagyváradon ifjúsági találkozóra került sor, harmincegy küldöttség érkezett, jelezve, hogy Máramarostól Kézdivásárhelyig, Nagyszebentől Petrozsényig, Balánbányáig mindenütt létezik MADISZ vagy hozzá hasonló szervezet. Szükség van egy radikális program összeállítására, hangzott el. A MADISZ együttműködik az RMDSZ-szel, de csak addig, amíg érdekeik megegyeznek. Országos küldöttgyűlés megszervezéséről döntöttek. Jelenleg 12 új magyar lap működik Erdélyben állami szubvenció nélkül, legtöbbjüket a fiatalok ügyszeretete tartja fenn. A lapok a következők: Arad és Vidéke, Enyedi Újság, Európai Idő /Sepsiszentgyörgy/, Hídfő /Székelyudvarhely/, Jelenlét /Kolozsvár/, Máramarosszigeti Napló, Szabadság /Székelyudvarhely/, Szamosmente /Dés/, Székely Újság /Kézdivásárhely/, Tanú /Temesvár/, Visszhang /Nagybánya/, Válaszúton /Csíkszereda/. /Székely Újság (Kézdivásárhely), jan.27./ Megjegyzés: Az Arad és Vidéke és a Tanú lapot nem láttam, a helybeliek sem hallottak róla. Megjelentek más lapok is, így a Vétó (Temesvári Magyar Ifjúsági Szervezet lapja, Temesvár, Temesvári Új Szó melléklete), továbbá egyházi lapok, például januárban indult a Szeretet (Nagyvárad), a romániai magyar baptisták folyóirata. A Válaszúton (Demokrata Magyar Ifjak Szövetségének kiadványa, Csíkszereda) hetilap.

1990. február 25.

Febr. 24-25-én Sepsiszentgyörgyön tartották meg az RMDSZ harmadik küldöttértekezletét. Megválasztották az RMDSZ Országos Ideiglenes Bizottságát. Tiszteletbeli elnök: Tőkés László, elnök: Domokos Géza, az elnökség 11 tagú. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 27./ Az elnökség tagjai: Domokos Géza elnök, alelnökök: Balázs Sándor /Kolozsvár/, Borbély Zsolt Attila /MISZSZ - Temesvár/, Folticska Ferenc /Bukarest/, Formanek Ferenc /Szatmár/, Verestóy Attila /Bukarest/, tagok: Antal István /Székelyudvarhely/, Béres András /Marosvásárhely/, Nagy Béla /Nagyvárad/, Sylvester Lajos /Sepsiszentgyörgy/, Zólya László /Csíkszereda/. A bukaresti titkárság: Bitay Ödön, Ágoston Hugó, Czédly József. /Szabadság (Kolozsvár), márc. 1./ Intéző bizottsági tagok: Bodó Barna /Temesvár/, Csávossy György /Fehér megye/, Hosszú Zoltán /Arad/, Jakab Elek /Szeben megye/, Lányi Szabolcs /Bukarest/, Madaras Lázár /Brassó/, Szilágyi Zsolt /MISZSZ-Nagyvárad/, Takács Csaba /Hunyad m./, Vida Gyula /Szilágy m./, Zonda Attila /Máramaros m./, Zöld Péter /Moldva/. /Háromszék (Sepsiszentgyörgy), febr. 27./ A febr. 24-25-én Sepsiszentgyörgyön tartott küldöttértekezletről folytatásokban beszámolt a Romániai Magyar Szó. Sylvester Lajos, az RMDSZ Kovászna megyei elnöke nyitotta meg az értekezletet. Domokos Géza elnök az egység megőrzésének fontosságára tért ki. Az RMDSZ-nek közel 600 ezer beiratkozott tagja van. Romániában erősödnek az egypártszerű reflexek. Aggasztóak a rendkívüli módon aktivizálódó sovén és nacionalista tendenciák, amelyek nyomást gyakorolnak a hatalomra, hogy levegye a napirendről a kisebbségi jogok visszaállítását. Ne legyenek illúzióink, hangsúlyozta Domokos Géza, a nacionalista román politika hamar éreztette befolyását a kormányban, a politikai pártok egy részénél, a Nemzeti Szövetség Ideiglenes Tanácsában, a minisztériumokban, a diplomáciában, sőt a külföldi sajtó egy részénél is. Katona Ádám /székelyudvarhelyi RMDSZ/: szervezetük a régi Udvarhelyszéket fogja át. Programjukban szerepel az önálló Udvarhely megye, a bányakatonáskodás megszüntetése stb. Taglétszámuk vidéken 52 763, városban 22 325. Aktiválják a gazdaköröket. Garda Dezső /Gyergyó és vidéke/: az iskolaügyben tettek a legtöbbet, érződik a román kollégák ellenállása. Aláírást gyűjtöttek a Bolyai és a marosvásárhelyi egyetem érdekében, a Bolyai Farkas Líceum ügyében. A szervezet 20 ezer tagot számlál. Csávossy György /Fehér megye/: 10 ezer körüli a taglétszámuk. Sikerült a Bethlen Gábor Kollégiumban /Nagyenyed/ leválasztani a román osztályokat. Szeretnél bevezetni a kántortanító-képzést és talpra állítani a csombodi magyar nyelvű kertészeti oktatást. Takács Csaba /Hunyad megye/: taglétszámuk nem haladja meg az 5000-ret. Sikerült székházat szerezni, önálló magyar óvoda indult Déván. Megoldásra vár az iskolaügy. Megindult a Hunyad Megyei Hírlap Déván. Balázs Sándor /Kolozs megye/:50 ezres az RMDSZ-taglétszám a megyében, súlyosak a Vatra Romaneasca támadásai. A dialógus érdekében létrehozták a Puntea című lapot. Sikerült visszaállítani az önálló volt piarista gimnáziumot. Megalakult az egyetem érdekében a Bolyai-bizottság. Célszerű lenne a magyar egyetemet támogató százezer aláírást eljuttatni az ENSZ-hez, egyben könyvet kellene kiadni az egyetem történetéről. Pillich László /Kolozsvár/ javasolta: induljon a kolozsvári magyar újságíróközösség szerkesztésében önálló RMDSZ-lap. Sylvester Lajos /Háromszék megye/: taglétszámuk 55 ezer. A hagyományos magyar iskolák visszaállítása ősszel lesz. Mellettük működik a szórványbizottság, elkezdték a kapcsolatfelvételt a csángókkal. Káli Király István /Maros megye/: taglétszámuk százezren felüli. Jelenleg a feszült helyzet központja Marosvásárhelyen van. Megalakult a magyar orvosok és a magyar egyetemisták országos szövetsége. Kiadják román nyelven a Dialog című lapot. Tőkés László elnökké választását javasolta. András György /Marosvásárhely/ a teljes vallásszabadságot, a sajtó- és tévéhálózat megszervezését, a csángók problémájának megoldását és az RMDSZ Erdély-központúságát szorgalmazta. Leopold Lászó /nagybányai RMDSZ/: a vidéken összesen 15 ezer tagjuk van. Újraindult a megszűnt líceumi magyar osztály. Zonda Attila /Máramarossziget/ mintegy 6 ezer fős a taglétszámuk a két városban s a kilenc községben. 1848-as emlékmű visszaállításán dolgoznak. Újjáéledt a vegyeskórus. 2500 kötetes könyvtárat hoztak létre. Megindították a Máramarosszigeti Naplót. Bura László, a Kölcsey Ferenc Líceum /Szatmárnémeti/ igazgatója /Szatmár megye/ 50 ezer tagról adott hírt. Elkezdték a dialógust az Impreuna-Együtt című kétnyelvű lap kiadásával. A Kölcsey Líceumban az eddigi 8 helyett 33 magyar osztály működik. Jakab Elek /Szeben megye/: taglétszámuk 3500 körül mozog, központjuk Medgyesen van. Medgyesen I-VIII. osztályos iskolát biztosítottak. Vida Gyula /Szilágy megye/: 20 ezer fős a taglétszámuk. Figyelni kell a gazdasági életre, a magyarokat sorra kiszorítják a vezető állásokból. László László a Szilágy megyei oktatásról: Szilágysomlyón és Sarmaságon megtörtént az átszervezés. Jellemző Selymesilosva esete: ebben a magyar községben magyar gyermek magyar tanároktól voltak kénytelenek huszonöt éven át minden tantárgyat románul tanulni. Éltes Imre /Csíkszereda/, a Romániai Magyar Kisgazdapárt elnöke: a párt febr. 22-én jött létre két hasonló párt egyesülésével. Az RMDSZ kollektív tagjai akarnak lenni. A teremben először hevesen elutasították, hogy Kocsis Sándor, a Független Magyar Párt képviselője kapjon szót, végül mégis beszélt, de nem volt meggyőző. Bejelentette, hogy Vincze Jánost megfosztották elnöki funkciójától. Csutak István, a MISZSZ /Magyar Ifjúsági Szervezetek Szövetsége/ képviselője helyesli a politikai sokszínűséget. Nem tartják elég határozottnak az RMDSZ fellépését. Ezután bizottságokban folytatódott a vita. Az újságíró, Cseke Gábor a legnépesebb, a programszövegező bizottság munkáját kísérte nyomon. Rengeteg felszólalás volt, indulatos és hosszú vita. Febr. 25-én reggel Verestóy Attila /Bukarest/ volt az első felszólaló. Sokan hallani sem akarnak a Független Magyar Pártról /FMP/, pedig szükség van arra, hogy ne maradjunk egyedül a politikai küzdőtéren, jelentette ki Verestóy. Kincses Előd /Marosvásárhely/ szerint el kell gondolkodni azon, miért tudta az FMP a kritikus pillanatban a hangját hallatni. Az RMDSZ párttá válhatna. Lányi Szabolcs /Bukarest/ szerint FMP-t el kell fogadni realitásnak. Tőkés László bejelentette a jan. 24-én megalakult Magyar Keresztény Egyházak Szövetsége csatlakozását az RMDSZ-hez. Markó Béla /Marosvásárhely/ az ideiglenes vezetőséget jelölő bizottság megbízásából javasolta: a küldöttközgyűlés válassza meg az RMDSZ tiszteletbeli elnökévé Tőkés Lászlót. A javaslatra felcsattant a taps a teremben. Erőss Péter /Háromszék/ kérte az Amerikába készülő Tőkés Lászlót, hogy ne feledkezzen meg útja során a csángók nehéz helyzetéről. Tőkés László ezt megígérte. Demény Lajos /Bukarest/ elégedetlen: még mindig nincs állandó kapcsolat Bukarest, Marosvásárhely és Kolozsvár között. Nyilatkozatban ki kell mondani, hogy az RMDSZ az önrendelkezés alapján áll. Erdélyben hivatalosnak kellene lennie a magyar nyelvnek. Össze kell állítani a nemzetiségi törvény tervezetét. Domokos Géza figyelmeztetett: túl sok idő ment el pártkérdésekre. Szép a helyi autonómia, de ha bekerül a programba, akkor az egész alkotóelemeire hull szét. Végül megszavazták a vezetőség személyi összetételét. /Cseke Gábor: Ágyúöntők unokái. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 1.- /6 folytatásban/ márc. 8./

1990. május 1.

Máj. 1-jén hívek ezreinek jelenlétében iktatta be Szatmárnémetiben, a székesegyházban Reizer Pál megyéspüspököt Francesco Colassuono érsek, pápai nuncius. Reizer Pál /sz. 1943. jan. 6./ Máramarossziget plébánosa volt. A szatmári megyéspüspöki szék negyven éve betöltetlen volt. Reizer Pál beszédében hazahívta a külföldre távozott paptestvéreket. "Ennek a népnek, amelyet olyan sokan bántanak, és amelyet olyan sokan cserbenhagytak, most becsületes, szorgos, áldozatos papi egyéniségekre van szüksége." A híveket arra kérte, hogy ne menjenek el. "Maradjatok hűségesek a szülőföldhöz." /Jakabffy Tamás: Caritas Christi urget nos (Krisztus szeretete sürget minket). = Keresztény Szó (Kolozsvár), máj. 20./

1990. június 16.

A Romániai Magyar Szó sorra bemutatja az RMDSZ megválasztott képviselőit, akik nyilatkoznak a feladatokról. Zonda Attila /sz. Marosvásárhely, 1950. aug. 2./ képviselő zenetanár a hosszúmezői középiskolában, Máramarosszigeten él. A szórványmagyarság megsegítését tartja fontos feladatnak: iskolahálózat megszervezése a szórványban, megteremteni a szórvány művelődési életének alapjait, további feladat a kivándorlási láz okainak feltárása és ezek megszüntetésének igénylése a kormánytól. Az RMDSZ-nek részt kell vállalni a megyei problémák megoldásában, az őszi helyhatósági választások eredményének arányában. A nemzetiségi tanügy jogát törvényben kell rögzíteni és a garanciákat rögzíteni kell. Biztosítani kell a nemzetiségi kollektív és egyéni jogokat. A nemzetiségi sajtó legyen a nemzetiség szócsöve és lelkiismerete. /Kik képviselnek minket? = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 15./

1990. június folyamán

Máramarossziget irodalmárai is jelentkeztek irodalmi folyóirattal: Sziget (Irodalmi Újság), jún. - 1. sz. A terv nem sikerült, nem lett belőle rendszeresen megjelenő folyóirat.

1990. november 21.

A magyar anyanyelvű oktatást nap mint nap támadások érik. Az a benyomás alakulhat ki, hogy kitervelt akcióról van szó, amelynek célja, hogy állandó zavart keltve ne hagyja kibontakozni a magyar nyelvű oktatási rendszert. A szakképzett tanárok hiánya miatt, meg az elavult iskolapolitika következtében, főleg faluhelyen az oktatási színvonal mélypontra zuhant. Sok iskolában egyetlen szakképzett tanár sincs. A magyar iskolahálózatban közel háromezer szakképzetlen pedagógus működik. Közöttük természetesen vannak lelkes, értékes emberek, de jelentős azon képesítés nélküliek száma, akik csupán állást akarnak betölteni, fizetést felvenni. Csak minőségi munkával lehet előbbre jutni. Az anyanyelvű oktatás a kisebbségi élet meghatározó tényezője. Az ellenséges légkör, az állandó támadások miatt nem sikerült Marosvásárhelyen, Nagybányán, Máramarosszigeten és Bukarestben kormányhatározatok és jóváhagyások ellenére önálló magyar líceumokat létrehozni. Maros megyében sorra lemondanak a magyar tanfelügyelők, mert semmibe veszik véleményüket. A népharag elűzte a régi rendszer hű kiszolgálóit, de ezek az emberek most sorra visszaszivárognak. Marosvásárhelyen a magyar oktatás élére, főtanfelügyelő-helyettesnek Kocsis Alexandrut nevezték ki, hiába tiltakoztak a magyar tanfelügyelők és tanárok. Marosvásárhelyen az 1-es Számú Ipari Líceum igazgatójának Aurel Hategan testneveléstanárt nevezték ki igazgatónak Csegzi Sándor helyére. /Bíró István: Offenzíva a magyar iskolák ellen! = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 21./

1991. január 31.

Máramarosszigeten jan. 27-én éjjel provokáció történt, a főtéren álló Ioan Mihail de Apsa szobor nyakába egy máltai lovagrendet szimbolizáló keresztet tettek és egy fordítva állított magyar kokárdát. Az RMDSZ máramarosi vezetősége nyilatkozatban ítélte el ezt a provokációt. Apsa a két nép együttélésének szószólója volt, a Magyar Tudományos Akadémia tagjává választotta. Erre emlékezett a Máramarosszigeti Napló hetilap az elmúlt év során. A provokációval éket akarnak verni a két nép közé, hasonlóan ahhoz, ahogy 1990. márc. 10-én az Eminescu utcai iskola Petőfi domborművét meggyalázták. /Mazalik Alfréd: Elhibázott Provokáció. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 31., a Máramarosszigeti RMDSZ nyilatkozata. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 31./

1992. január folyamán

A máramarosszigeti Hollósy Simon Művelődési Egylet kamarakórusát és Máramarossziget RMDSZ vezetőségének képviselőit látta vendégül Abaújszántó község. Várady László, a máramarosszigeti RMDSZ ügyvezető elnöke megköszönte a vendéglátást. /Mazalik Alfréd: Szomszédolás. = Művelődés (Kolozsvár), jan./

1992. április 7.

Temesváron Demokrácia és a kollektív jogok címen rendeztek tanácskozást. A nemzeti kisebbségek képviselői megjelentek, a román pártok azonban távol maradtak. Elhangzott, hogy az 58 ezres németség nyelve Belgiumban éppúgy hivatalos, mint a flamand és a francia, hogy Katalóniában a kultúra felvirágzását hozta az autonómia. A jelenleg negyvenezres többnyire a bánságban élő szerbségről Milenko Lukin parlamenti képviselő elmondta, hogy üldöztetés volt az osztályrészük, amikor Titót láncos kutyának nevezték. Intézményrendszerüket felszámolták, sokukat elhurcolták. Egyetértenek a magyarokkal abban, hogy szükség van nemzetiségi minisztérium létrehozására. Karol-Matei Ivancsov bolgár parlamenti képviselő hasonlóan nyilatkozott. A bolgár nyelvű iskolákat a hatvanas évektől felszámolták, ma mindössze féltucat olyan iskola működik, ahol a bolgár nyelvet tantárgyként tanítják. Kéthetente megjelenő újságjuk anyagi gondokkal küszködik. A Bánságban mintegy tizenötezer román él. Anton Nicolae, a görög kisebbség képviselője szerint mintegy tizenhatezren vannak. Anton Linzmayer, a Suceava környékén élő mintegy tizenkét ezer lengyel képviselője megállapította, hogy a valamikor virágzó kisebbségi kultúra a kommunista diktatúra évtizedeiben úgyszólván megsemmisült. Iskoláikat 1953 után megszüntették, az erőszakos asszimiláció felgyorsult. Például Linzmayer falujából sok lengyel családot erőszakkal máshová költöztettek. Ivan Nepohoda, a Romániai Ukránok Szövetségének elnöke szerint mintegy 300 ezer ukrán él Romániában, szövetségüknek 120 ezer tagja van. Egyetlen ukrán nyelvű iskola működik, Máramarosszigeten. Az ukrán falvakba román pópákat telepítettek, az ukrán papokat pedig románlakta vidékekre telepítették át. A legnagyobb könyvtáraikat széthordták. /L. A. Gy.: Temesvári tanácskozás demokráciáról és a kollektív jogokról. = Magyar Hírlap, ápr. 7./

1993. január folyamán

Egyházi kiadvány jelent meg, a Ferenc Nyomdokain, a Ferences Világi Rend helyi közösségének havi értesítője (Máramarossziget). Később Szent Ferenc Nyomdokain címmel adták ki.

1993. május folyamán

Megjelent májusban a Diáknózis, a Máramarosszigeten levő Dragos Voda Líceum diáklapjának első száma.

1993. július 29.

Júl. 29-én megjelent a Szigeti Turmix /Társasági hetilap, kiadja a Máramaros Publicisztikai és Művelődési Egylet, Máramarossziget/ első száma. Kodolányi János Magyar Nyelvű Előkészítő Intézetben

1993. szeptember 8.

Szept. 4-5-én tartották Marosvásárhelyen a Kollégiumi Öregdiákok Baráti Köre szervezésében az egykori Református Kollégium - ma Bolyai Farkas Líceum - volt diákjainak világtalálkozóját. Amerikából, Ausztráliából, Svédországból, Németországból, Magyarországról és más országokból érkeztek az öregdiákok. Az istentiszteleten Gálfy Zoltán teológiai professzor szolgált. Beszédet mondott Klementisz János igazgató és Sipos Lajos, a kollégium legidősebb tanára. A Teleki Tékában megnyílt kiállításon a kollégium egykori nyomdájában készült művek voltak láthatók. Az iskolába pedig 81 író-költő, 9 szobrász és 20 festőművész - a kollégium volt diákjai - alkotásai sorakoztak. A megjelentek kopjafát állítottak a református temetőben az elhunyt tanárok és diákok emlékére. A kollégiumban beszédet mondott Nagy Győző, Marosvásárhely polgármestere, M. Kiss Pál művészettörténész, egykori kollégiumi tanár, Weszely Tibor tanár és Szőcs István író. Felolvasták a résztvevők által elfogadott Ősi magyar iskolánkért című levelet. /Bögözi Attila: Világtalálkozó Marosvásárhelyen. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 8./ A levélben összegezték a közel félezer éves kollégium jelentőségét. Ez a kollégium - akárcsak a nagyenyedi, a kolozsvári, a zilahi, a sepsiszentgyörgyi, a szászvárosi, a máramarosszigeti testvérintézmény a tudomány, műveltség erős vára volt. A kollégium az erdélyi református gyülekezetek adományaiból épült. 1990. febr. 9-én döntés született, melynek értelmében a marosvásárhelyi Bolyai Farkas Líceum - más erdélyi középiskolákhoz hasonlóan - visszanyeri magyar jellegét. Nem így történt. Marosvásárhely lakossága 1977-ben 60 százaléknál nagyobb arányban magyar nemzetiségű volt és ma, az erőszakos betelepítések után is több mint 50 százalékban magyar, ennek ellenére nincs egyetlen magyar középiskolája. Az öregdiák-találkozó résztvevői kérik az ország elnökét, az illetékes kormányszerveket, hogy tegyék lehetővé az 1990. febr. 9-én döntés érvényesítését. /Ősi magyar iskolánkért. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 8./

1993. november 12.

Máramarosszigeten a római katolikus templom kertjében álló Leöwey Klára szobrot 1990 tavaszán ismeretlenek leöntötték vörös festékkel. A városi magyar tanácstagok kérésére a város megtisztíttatta a szobrot. A templomkertben levő 1848-as emlékmű a vidék magyarságának fájó pontja. Az emlékművet 1887-ben állították fel, 1921-ben ledöntötték, 1940-ben visszaállították, 1944-ben újra ledöntötték, 1948-ban az akkori Magyar Népi Szövetség újraállíttatta. 1978-ban a magyar szöveget leverték az emlékműről és román szöveg került a helyébe. 1990 januárja óta szeretnék az emlékművet helyreállítani, de nem sikerült. - A vidék anyanyelvi oktatásának helyzete nem megfelelő. Hosszúmező magyarlakta falu, azonban a gyermekeknek csak fele jár magyar iskolába. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 12./

1993. december 9.

A román-ukrán alapszerződés késik, ezért a közeljövőben nem látogathat Iliescu Kijevbe, akinek útját az év végére már bejelentették. Gondok vannak a konzulátusok körül is. A román fél Csernovciban és Odesszában, az ukrajnai román etnikum központjaiban akar konzulátust nyitni, cserébe Suceavát, illetve Konstancát kínálva, addig Ukrajna Máramarosszigeten akarja felállítani konzulátusát. Kijev rosszallását kiváltotta a dec. elsejei parlamenti incidens, Nagy-Románia éltetése. /Miért késik a román-ukrán alapszerződés? = Új Magyarország, dec. 9./

1993. december 29.

Vasvári Aladár nyugalmazott főesperes kilencven éves, elmesélte, milyen kálváriát járt. Brassóban volt plébános, a fordulat másnapján, 1944. aug. 24-én letartóztatták. 1946-ban kiengedték, de 1947-ben újra elvitték. Egy idő múlva Bukarestbe vitték, Avram Bunaciu belügyminiszterhez, ott volt Petru Groz miniszterelnök is. Arra akarták rávenni, hogy mint főesperes, vegye rá híveit és paptársait, hogy ez a rendszer elfogadható. Nem vállalta, erre visszavitték. Egy idő múlva kiengedték, három évig élhetett otthon, majd 1950-ben jöttek érte a szekusok. Jilavára vitték, a hírhedt börtönben találkozott Szász Pállal, Venczel Józseffel. Jilaván föld alatti cellákba kerültek. Egy cellában huszonöten szorongtak. Szadista őreik voltak. Nem kaptak takarót. Vasvári 1951-ben a máramarosszigeti haláltáborba került. Rettenetes volt a bánásmód, ott halt meg több főpap. Egy ideig öten voltak egy cellában, közülük négyen papok, Durkovits Antal püspök, dr. Boga Alajos gyulafehérvári püspöki helynök, a iasi-i püspök és ő. Durkovits egyre gyengébb lett. Elvitték a cellából, hiába kérték, hagyják velük, olyan beteg. Durkovits végül egyedül halt meg, magánzárkában. Boga Alajos állapota is egyre rosszabb lett, végül Vasvári Aladár karjai között halt meg, 1954-ben. Sírjaikat később sem találták meg. 1955-ben felszámolták a máramarosszigeti börtönt, a csak lézengő rabok hazaindulhattak. Őt azonban újra elvitték, újra kezdődtek a kihallgatások. Végül csak 1956-ban szabadult. 1957-ben újra elvitték, egy évet ismét börtönben kellett töltenie. Azután kiengedték, de a megfigyelése tartott tovább. /Váradi Mária: Ordas idők ünnepei. Hallatlan eltökéltséggel, megalkuvás nélkül. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), dec. 29./

1994. március 23.

Máramarosszigeten elhatározták, hogy felújítják az 1848-as történelmi emlékművet, az eredeti magyar szöveggel. A város viszonylag kislétszámú magyar lakossága közadakozásból teremtette elő a szükséges összeget, a helyi lap, a Szigeti Turmix hetente közölte az adakozók névsorát. Az emlékmű helyreállítása után megjelentek a megyei műemlékvédelmi bizottság emberei és arra hivatkozva, hogy hiányzik az országos fórum jóváhagyása, követelték, hogy bontsák le az emlékoszlopot és helyezzék raktárba a jóváhagyás beszerzéséig. Heves vita után a városi tanácstagok az emlékmű megmaradása mellett szavaztak, ezután márc. 15-én ünnepélyesen felavatták az emlékművet. /Erdélyi Napló (Nagyvárad), márc. 23./ Előzmény: Romániai Magyar Szó (Bukarest), 1993. nov. 12.

1994. április 8.

Ápr. 8-án a pápa kinevezte az 1993. november végén egészségi okokból lemondott Bálint Lajos gyulafehérvári érsek utódát. Az új érsek Jakubiny György lett, aki 1990 tavasza óta segédpüspök, az utóbbi időben pedig egyházmegyei kormányzó volt. Jakubinyi György /sz. Máramarossziget, 1946./ a gyulafehérvári hittudományi főiskolán tanított keleti nyelveket és szentírástudományt. Érseki beiktatása ápr. 21-én lesz. /Új Ember, ápr. 17./

1994. július 30.

A Román Televízió júl. 26-án valótlanságokat közölt Elie Wiesel Máramarosszigeten aznap elhangzott beszédéről. A kollektív bűnösséget tagadó, a toleranciát hirdető beszéd helyett a tévé arról adott hírt, hogy Elie Wiesel a magyarság kollektív bűnösségét hangsúlyozta, holott erről szó sem volt. A máramarosszigeti RMDSZ közölni fogja a beszéd pontos, magyarra fordított szövegét. Ezzel azonban nem lehet harcolni a tévé hazug tudósítása ellen, hiszen az RMDSZ tiltakozását, a beszéd szövegét az ország többségi lakossága nem fogja megismerni. /Bihari Napló (Nagyvárad), júl. 30-31./

1994. november 23.

Nov. 23-án az erdélyi történelmi egyházak a kolozsvári Szent Mihály templomban gyászistentiszteletet tartottak az elmúlt 75 év tömeggyilkosságainak és elhurcolásainak áldozatául esett erdélyi magyarok emlékére. A megjelentek között volt Markó Béla és Takács Csaba is. Dr. Csetri Elek történész megemlékezésében hangsúlyozta, hogy a tudományos számbavétel a politikamentes történetírás feladata lenne. Felolvasták az ismert áldozatok névsorát. Az elmúlt időszakban nem volt szabad emlékezni Szárazajta, Gyanta, Kőröstárkány, Kishalmágy, Magyarremete, Csíkszentdomokos, Csíkkarcfalva, Csíkdánfalva, Egeres, Földvár, Tg-Jiu, Baragan, Duna-csatorna, Máramarossziget, Jilava, Nagyenyed ártatlan mártírjaira. - Meg kell mutatnunk, hogy mi nem vagyunk bűnös nemzet, elnyomott kisebbség vagyunk, amely élni akar és Isten segedelmében bízva jogaiért, életéért és jövőjéért harcol - mondta Tőkés László püspök. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 26-27./

1994. december folyamán

Megjelent a Máramarosi havasok, Máramarosszigeti magyar írók, költők antológiája /Máramarosszigeti RMDSZ, 1994 karácsonyán/. A kötet szerzői: Csiszár László, Fábri Sándor, Gáspár B. Árpád, Mazalik Alfréd és Varga József. Az antológia közölte Máramarossziget lakosságának összetételét, az 1992. jan. 5-i népszámlálási adatok alapján. Nemzetiség szerint a város 44.229 lakosából román 33.878 fő, magyar 8.245 fő, ukrán 1.508 fő, cigány 340 fő, német 162 fő, más nemzetiségű 96 fő. Vallás szerint: ortodox 29.600 fő, római katolikus 6.600, görög katolikus 3.200, református 2.100, baptista 400, pünkösdista 200, adventista 200, más vallású 1300, nem nyilatkozott 629 fő.

1996. január 10.

Az árvízről nincsenek összesített, országos adatok, csak megyei szintűek. Az árvíz a legsúlyosabb károkat Fehér megyében okozta, mintegy 2000 lakóház és 42 híd dőlt össze. Topánfalva és a környező falvak hajléktalanná vált lakosai pokrócokat, ruhát és fejenként egy kiló cukrot kaptak. Máramaros megyében a Mára, az Iza és a Tisza öntött ki, Márafalva, Karácsfalva, Tiszahosszúmező, Szaplonca, Kistécső és Máramarossziget alsóbb negyedeinek számos gazdasága lett a víz martaléka. Nagybányán a Fokhagymás patak öntött ki. Maros megyében Ratosnyát öntötte el az árvíz, de károkat okozott Marosoroszi, Marosludas és Radnót lakosainak is, az utóbbit félméteres víz lepte el. Maros megyében 900 gazdaságot, 3250 lakost, 2500 hektár mezőgazdasági területet érintett a katasztrófa, kilenc nagyobb és hatvan kisebb híd rongálódott meg. A megyében a kár 25 milliárd lejre rúg, a kormány eddig mindössze háromezer takarót adott segélyként. /Rostás Szabolcs: Pusztított az ár. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), jan. 10./

1996. január 12.

Boga Lajos katolikus papról olvashatunk a Brassói Lapokban, akit 1950-ben letartóztattak, több paptársával együtt. Boga Lajos /Csíkkozmás, 1885-Máramarossziget, 1954. szept. 14./ a máramarosszigeti börtönben halt meg, az utolsó időkig tartotta a lelket paptársaiban. Ismeretlen helyen nyugszik. /Brassói Lapok (Brassó), jan. 12-18./

1996. április 10.

Dr. Jakubinyi Györgyöt /sz. Máramarossziget, 1946. ápr. 13./ 1969-ben szentelték pappá. 1970-től 1974-ig a római Gergely Egyetemen folytatta tanulmányait Márton Áron kívánságára. A Gergely Egyetemen teológiai és szentírástudományi licenciátust szerzett. 1974-től szentírástudományt tanított a gyulafehérvári teológián. 1978-ban Budapesten teológiai doktorátust szerzett a Pázmány Péter Hittudományi Akadémián. 1990. ápr. 29-én szentelték püspökké a csíksomlyói kegytemplomban, 1994. ápr. 8-án nevezte ki a pápa gyulafehérvári érseknek. /Dr. Jakubinyi György, Erdély 77. püspöke. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 10./ Dr. Jakubinyi György amerikai papok meghívására közel egy hónapot /febr. 28-tól márc. 21-ig/ töltött Amerikában. Ezalatt sok katolikus plébániát megkeresett. Az ottani magyarok gyűjtést rendeztek a gyulafehérvári érsekség javára. - Az amerikai magyar közösségek kiöregedtek, kihalófélben vannak. Az ifjúság szétszóródott, angol nyelvűvé vált. Kivételt a nagy központok képeznek, ahol még van ifjúság, van élet. Ilyen a kanadai Toronto vagy az USÁ-ban Cleveland. - Az Egyházi Törvénykönyv tiltja a papok politizálását. Erdélyben a magyarság ügyének képviseletét az RMDSZ vállalta fel, a katolikus egyház támogatja az RMDSZ tevékenységét. Sok az érintkezési felület, ilyen volt például a Mátyás-szobor előtti kétszeri tüntetés: egyszerre vallásos és nemzeti, vagy ha úgy tetszik, politikai. - Jakubinyi György németül, románul, franciául, latinul, olaszul, angolul, eszperantóul, héberül, görögül és oroszul tud. /Schuller Mária: Törődnek velünk, gondolnak ránk Beszélgetés dr. Jakubinyi György gyulafehérvári érsekkel. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 10./

1996. június 8.

Désen, a ferences rendházban jún. 8-án országos választókáptalant tartott a Ferences Világi Rend, P. Benedek Domokos erdélyi ferences tartományfőnök elnökletével. Részt vett a közösség 44 képviselője, akik hároméves időtartamra megválasztották az új vezetőséget. Országos elöljáró Kovács László lett Máramarosszigetről, helyettes Reiner Margit Kolozsvárról. /Magyar Kurír (Budapest), júl. 10., 157. sz./

1996. július 10.

Néhai Antall József miniszterelnök felesége - útban Máramarosszigetre, a Hollósy Simon-ünnepségre - megállt Szatmárnémetiben. Ellátogatott Szatmárnémeti új katolikus templomába, a Szentlélek templomba, ahol Merk Mihály plébános tájékoztatta vendégét a templomhoz csatlakozó ifjúsági ház építéséről. Ezután Antall Józsefné találkozott a pontosan egy évvel ezelőtt alakult Antall József Baráti Társaság tagjaival. A két társelnök, Bor Béla és Toroczkay Sándor tanárok ismertették a társaság megalakulásának célját és tevékenységét, kifejezve annak a szellemiségnek a megőrzését, amelyet Antall József képviselt. A társaság tagjainak többsége tanár, orvos és más értelmiségi.- Antall Józsefné Szatmárnémetiből Szinárváraljára ment,. ahol a ma 98 éves édesanyja született 1898-ban. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 10./

1996. július 12.

Sikeres rendezvénysorozattal emlékezett meg Máramarossziget lakossága júl. 6-7-én Hollósy Simonról, a nagybányai festőtelep megalapítójáról. Az idei Hollósy Napok a festőművész síremlékének és szülőházának megkoszorúzásával kezdődtek Máramaroson, majd tudományos ülésszakkal folytatódtak, ahol többek között Murádin Jenő kolozsvári művészettörténész, Jakobovits Miklós nagyváradi festőművész, a Barabás Miklós Céh alelnöke és Szöllősy Tibor, a técsői Hollósy Simon Kör elnöke tartott előadást. Kiállítás nyílt a városban, sikert aratott a Váradi Ilona vezette Hollósy Simon Vegyeskar.Jún. 7-én a Hollósy Simon Művelődési Egylet Reizer Pál szatmári megyéspüspök által adományozott zászlójának avatóünnepségén megtelt a máramarosszigeti katolikus templom. Zászlóanyának az elhunyt miniszterelnök özvegyét, Antall Józsefnét kérték fel. - A száz éve alakult nagybányai festőtelep Európa valamennyi országának alkotóit vendégül látta. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 12./

1998. március 8.

Febr. 13-án rendezték meg Szatmárnémetiben a VIII. Ökumenikus Kórustalálkozót. Gutmann Mihály tanár, a Romániai Magyar Dalosszövetség tiszteletbeli elnöke mondta a bevezetőt. A városban működő Kölcsey Kör, személy szerint Muzsnay Árpád buzgalmának köszönhetően évente megismétlődik ez a rangos rendezvény. Tizenhat kórus lépett fel, a Krisztus Király Kórus /Nagybánya/, a református dalárda /Bogdánd/, a Láncos templom vegyes kara /Szatmárnémeti/, a református dalárda /Koltó/, a Mons Medius vegyes kar /Felsőbánya/, Kis Szent Teréz templom kórusa /Szatmárnémeti/, a magyar baptista gyülekezet vegyes kara /Szatmárnémeti/, Sancta Trinitas vegyes kara /Nagybánya/, a református egyházközség vegyeskara /Nagybánya/, a Zárdatemplom vegyes kara, a Solemnis ortodox vegyes kar /Szatmárnémeti/, a Kalazanci Szent József templom vegyeskara /Nagykároly/, a Német Demokratikus Fórum vegyes kara /Szatmárnémeti/, a Hollósy Simon vegyes kórus /Máramarossziget/, a székesegyház kórusa /Szatmárnémeti/. /Vasárnap (Kolozsvár), márc. 8./

1998. március 15.

Erdély-szerte méltósággal, incidensek nélkül zajlottak le a március 15-i ünnepségek. A magyar szabadságharc 150. évfordulójának szentelt ünnepi rendezvények részvevői az ország valamennyi magyarlakta településén emelkedett légkörben tettek hitet a márciusi eszmények iránti elkötelezettségükről, erősítették meg a szabadság, egyenlőség, testvériség szellemében azt az elhatározásukat, hogy a testvéri román nemzettel békében, egyetértésben és együttműködésben munkálkodjanak hazánk, a szabad és demokratikus Románia felemelkedésén, az ország csatlakozásán az új, egységes Európához. A csíkszeredai jubileumi nagygyűlésen, mintegy tízezer részvevő előtt, Csedő Csaba polgármester üdvözlő szavai után Markó Béla, az RMDSZ szövetségi elnöke mondott ünnepi beszédet, majd Dézsi Zoltán, Hargita megyei prefektus felolvasta Emil Constantinescu államelnök Göncz Árpád elnökhöz intézett üdvözletét a magyar szabadságharc 150. évfordulója alkalmából. Az ünnepi rendezvény keretében megkoszorúzták Petőfi Sándor és Nicolae Balcescu csíkszeredai szobrát. Markó Béla a márciusi eszmék aktualitását emelte ki beszédében, s a márciusi ifjak, a szabadságért, egyenlőségért, testvériségért cselekvő elődeink példáját állította a mai nemzedékek elé. "Példájuk - mondotta - arra figyelmeztet minket", hogy "legyünk cselekvő magyarok, készek a feladatra és az áldozatra, ahogy azt 1848 szelleme kéri tőlünk. Az a szellem, amely végképp egybekovácsolta ezt a nemzetet, és azóta sem lehet szétválasztani minket, bárhogyan is szaggasson a történelem. Az a szellem, amely nem mások ellenében, hanem másoknak testvérkezet nyújtva tett szabadságért küzdő nemzetté minket... Igen, mi ma is vállalni tudjuk március üzenetét, mert mindenkihez szól ez az üzenet. Európához is, az akkori és a mostani Európához... szól a velünk együtt élő népekhez, szól a románokhoz, szól másokhoz is. Százötvenszer vagy talán százötvenezerszer mondtuk el azóta ezt az üzenetet, és lehet, hogy még sokszor el kell mondanunk, amíg mindenki megérti. Szabadság! Magyarok szabadsága, románok szabadsága, mindenki szabadsága. Egyenlőség! Magyarok egyenlősége, románok egyenlősége, mindenki egyenlősége. Testvériség! Magyarok testvérisége, románok testvérisége, mindenki testvérisége. El fogjuk mondani százötvenezerszer, és meg fogunk harcolni érte százötvenezerszer, ha kell, amíg valóban állíthatjuk majd, hogy se nyelvünk, se kultúránk, se nemzeti hagyományunk nincsen veszélyben." /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), márc. 16., 1227. sz./ A csíkszeredai ünnepség fénypontjai voltak: Gál Sándor honvédezredes mellszobrának felavatása /a mellszobor Nagy Ödön /Csíkszereda/ szobrászművész alkotása/, Imets Dénesnek az 1848-as hős életéről szóló "Gál Sándor éjszakái" című drámájának bemutatása, a főtéri beszédek, A költő visszatér című rockopera előadása és az esti premier a gyergyószentmiklósi Figura Stúdió jóvoltából. - A Duna Televízió közvetítette a nagyszabású ünnepséget. Ezúttal elmaradtak a román nacionalista zajkeltő csoportok. /Erdélyi Napló (Nagyvárad), márc. 17./ Takács Csaba ügyvezető elnök március 15-én Nagyszalontán vett részt ünnepi istentiszteleten, majd beszédet mondott a helyi Kossuth-szobor megkoszorúzását követő megemlékezésen. Az ügyvezető elnök ugyanaznap részt vett a nagyváradi ünnepségsorozaton, amely a Nagyváradi Állami Színházban rendezett díszelőadással zárult. Kötő József, az RMDSZ művelődés- és egyházügyi ügyvezető alelnöke március 15-én délelőtt a máramarosszigeti, délután pedig a hosszúmezői ökumenikus istentiszteleteken mondott ünnepi beszédet, és részt vett a koszorúzási szertartásokon. Székely István önkormányzatokért és területi szervezetekért felelős ügyvezető alelnök a Brassó megyei RMDSZ március 14-én rendezett ünnepi előadással egybekötött megemlékezésén volt jelen, majd március 15-én koszorút helyezett el a felsőtömösi emlékoszlopnál, illetve a négyfalusi 1848-as emlékműnél. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), márc. 17., 1228. sz./ Sepsiillyefalván Kató Béla református tiszteletes mondott beszédet. Illyefalván az ünnepség fénypontja Jókai Mór mellszobrának, Kutas László magyarországi képzőművész alkotásának leleplezése. A testvértelepülés, Nagyszénás adta ki Illyefalva történelmét és helyneveit tartalmazó könyvét. /Háromszék (Sepsiszentgyörgy), márc. 16./


lapozás: 1-30 | 31-60 ... 241-264




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2017
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998