udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2009
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 126 találat lapozás: 1-30 | 31-60 ... 121-126
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Helymutató:

1991. január folyamán

Januárban megjelent a Margitta, a margittai RMDSZ folyóiratának első száma.

1992. január 20.

Nagy Béla képviselő a parlamentben Spiroiu védelmi miniszterhez intézett interpellációjában elmondta, hogy Margittán és Nagyszalontán többszáz katonát szállásoltak el. A szavazásnál a katonák szavazatai megbonthatják a természetes egyensúlyt. A képviselő a katonai egységek szavazás előtti áthelyezésének okára kért magyarázatot. /Bihari Napló (Nagyvárad), jan. 22./

1992. február 2.

Febr. 2-án Margittán, a református templom kertjében felavatták Petőfi Sándor szobrát, Balogh Péter szobrászművész alkotását. Az ökumenikus istentiszteleten Tőkés László püspök hirdetett igét. /Gittai István: Petőfi-szobor Margittán. = Bihari Napló (Nagyvárad), febr. 4./

1992. szeptember 16.

Júliusban és augusztusban több csoportban működött tábor Székelyudvarhely mellett, a város ifjúsági lelkészének, Dobai Lászlónak szervezésében. Szórványterületre látogattak augusztus elején a Kolozsvár-felsővárosi gyülekezet fiataljai, a Sajó mente egyik elnéptelenedő gyülekezetében, Sajóudvarhelyen vertek tábort egy héten át, innen járták be a vidéket. Az Erdélyi Református Egyházkerület anyagi támogatásával két és fél hónapig sátoroztak fiatalok a Szászváros melletti hívek nélkül maradt algyógyi lelkészotthonban. Az utolsó csoportban kolozsvári fiatalok voltak együtt 19 luizikalagori csángó, továbbá 20 fogarasi és környéki, valamint 20 bürkösi és szentágotai ifjúval. A reformátusokkal a jelen levő lelkészek foglalkoztak, a katolikusokkal pedig Keresztes Albin szászvárosi ferences atya. Augusztusban a Margitta melletti Apátkeresztúron üdülhettek fiatalok. - Elgondolkodtatóak az egyik kisfiú romlott nyelvű, ám mintha nyelvemléket idéző sorai: "Nodon sepen cosonun hod mii Ormenesi és Cotonai dermecheh it tonulhatunc Opad ceresturon enechelni is imadchozni modorul..." /Vetési László? Enechelni is imadchozni modorul... = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 16./

1993. április 11.

Ápr. 11-én Nagyváradon, 87 éves korában elhunyt Horváth Imre költő. /Brassói Lapok, ápr. 16-22./ Horváth Imre /Margitta, 1906. nov. 4. - Nagyvárad, 1993. ápr. 11./

1994. január 26.

Bihar megye lakossága a két utolsó népszámlálás /1977 és 1992/ között mindössze ezer fővel gyarapodott, annak ellenére, hogy nagyon sok moldvai, oltyán család költözött a megyébe, Nagyváradon egész lakónegyedet építettek a vranceai földrengés károsultjainak. A vizsgált időszakban a városok román lakossága 61 ezer fővel növekedett, a magyarok lélekszáma 2767 lélekkel csökkent. 1977 és 1992 között Nagyvárad magyar nemzetiségű lakossága 75 121 főről 73 232 főre csökkent, Nagyszalontáé 9109-ről 8862-re. Érmihályfalva magyar lakossága 9109-ről 8862-re csökkent, a városok közül Margittán növekedett a magyar lélekszám 7803-ról 8705-re. A magyarság apadásában nagy szerepe van a kivándorlásnak. A népszámlálás szerint a községekben, a kisebb településen a románok és magyarok lélekszáma is csökkent. A legnagyobb község Székelyhíd, ahol 1992-ben 9956 magyar mellett 965 román élt. A népesebb községek közül Bihardiószegen 5150 magyar és 3122 román nemzetiségű, Bihar községben 5087 magyar és 5672 román, Hegyközcsatáron 3156 magyar és 452 román, Borson 3124 magyar és 150 román, Érszalacson 3124 magyar és 27 román nemzetiségű élt. Bihar megye vallási megoszlását tekintve a legnagyobb az ortodox vallásúak lélekszáma. A megyében 125.056 református, 63.841 római katolikus, 402 unitárius és 321 evangélikus él. A görög katolikusok 15 ezren vannak. Nagyváradon 43.408 református és 28.954 római katolikus él. /Barabás Zoltán: Partium via Bábel?! 1. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 26., folyt. 2. – jan. 27., 3. – jan. 28./

1994. október 7.

Margittán havi magazin látott napvilágot Margitta és Vidéke címen, a helyi RMDSZ támogatásával. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 7./

1994. november 4.

Nagyszalontán 1994 augusztusában kétnyelvű napilap /Szalontai Újság-Gazeta de Salonta/ jelent meg, október 1-jétől hetilap lett. Az újságírók elmondták, hogy nem kaptak fizetést Narcis Fekete nagyváradi újságírótól, a lap tulajdonosától, ezért otthagyták a lapot. Fekete kijelentette, hogy Élesden és Margittán is akar lapot indítani. /Bihari Napló (Nagyvárad), nov. 4./

1996. április 13.

A Bihari Napló újságárus bódét fog üzemeltetni ápr. 16-tól Margittán és Székelyhídon, ahol más lapokat, magyarországiakat is fognak árusítani. /Bihari Napló (Nagyvárad), ápr. 13-14./

1996. október 20.

Okt. 20-án Bihar megyében folytatta kampánykörútját Frunda György szenátor, az RMDSZ államelnök-jelöltje, Nagyszalontán, Margittán járt, majd Nagyváradon a zsúfolásig megtelt Szigligeti Színházban találkozott a választópolgárokkal. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), okt. 21., 891. sz./

1998. február 1.

A Margittán élő Krisztik Kornélia tanítónő munkafüzetet állított össze, hogy segítse a hitoktatást: Katolikus hitoktatás /Szemfüles Füzetek, Didacta, Nagyvárad/. A füzethez Tempfli József püspök írt ajánló sorokat. /Vasárnap (Kolozsvár), febr. 1./

1998. február 12.

A Margittától tíz kilométerre levő Apátkeresztúrnak 1500 lakosa van, egynegyedük magyar, egynegyedük román, fele pedig roma. Valamikor tizenhatan dolgoztak Apátkeresztúr vasútállomásán, azóta megszüntették a község vasútállomását. A református templomnak nincs állandó lelkipásztora, a görög katolikus templomnak sincs papja. Telefon, postahivatal, rendőrőrs nincs a faluban, az orvos hetente jár ki. /Bihari Napló (Nagyvárad), febr. 12./

1998. március 16.

Márc. 12-én Margittán bemázolták a vadonatúj kétnyelvű helységnévtábla magyar nyelvű feliratát. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 16./

1998. július 21.

Bemázolták Margitta kétnyelvű helységnévtábláját. A város vezetése rendbehozatta, de - ismeretlenek - újra tönkretették a magyar feliratot. /Bihari Napló (Nagyvárad), júl. 21./

1999. január 15.

A Bihar megyei Tanfelügyelőség elfogadta az 1999?2000-es tanévben indítandó osztályokra vonatkozó tervezetet. Miklós Mihály főtanfelügyelő-helyettes hangsúlyozta, hogy a magyar tannyelvű osztályok számának és szakának megállapításakor jóváhagyták az iskolák kérését. Ennek értelmében ősszel több mint harminc magyar kilencedik osztályt szeretnének létrehozni Biharban. A nagyváradi Ady Endre Középiskolában az idén is hatot indítanának, az Eminescuban hármat. A Lorántffy Zsuzsanna Református Gimnázium és a Szent László Római Katolikus Gimnázium 2-2 IX. osztály indítását tervezi. A Iosif Vulcan Tanítóképzőben egy magyar kollégiumi osztály lesz, azt a Sulyok István Református Főiskola patronálja majd. További osztályok között szerepel a Közgazdasági Iskolacsoportban egy könyvelőségi szakosztály, az építészeti iskolában egy inasképző is. A nagyszalontai középiskolában, a margittai Octavian Goga Középiskolában, Székelyhídon, Mihályfalván szintén indulnak magyar osztályok /Magyar kilencedik osztályok Biharban - A Bihari Napló alapján. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 15./

1999. március 16.

Papp Attila /sz. Berettyókirályi, 1944. febr. 24./ Margittán élő magyartanár Margitta legjobb ismerője, monográfusa, néprajzkutatója. Kolozsváron, a Bolyai Tudományegyetemen végzett, Gálfy Mózes nyelvész professzor hatására lett nyelvész. Fábián Imrével /Nagyvárad/ kezdte el a néprajzi gyűjtést, népballadákat gyűjtöttek. Papp Attila Csillaghullás című, gyermekverseket tartalmazó kötete 1991-ben jelent meg, Nagyváradon. 1993-ban adták ki Libavonat című, szintén gyermekverseket tartalmazó kötetét, 1995-ben pedig Három dudán, egy hangon /Convex Kiadó, Nagyvárad/ című könyvét, ebben versei, fabulái, színpadi játékai olvashatók. Ezt követtet az Ireg macska kakasa /Didacta, Nagyvárad, 1996/. Papp Attila folyamatosan dolgozik Margitta monográfiáján és a város híres szülötteinek /Horváth Imre, Horváth János, Harag György/ munkásságával. /Albert Attila: Engem mindig jól büntettek. = Bihari Napló (Nagyvárad), márc. 16./

1999. szeptember 4.

Az Önkormányzati Hírlevél 13. számában Ráduly Róbert Hargita megyei képviselő felvetette a kérdést, hogy kedvez-e a magyarságnak helyi közigazgatásról szóló törvényt módosító, szenátus által elfogadott változata, miszerint az következő helyi választások alkalmával átlagban 40 százalékkal csökkentik a helyi tanácsosok számát. Czédly József a választási adatokat ismertette. Erdély 118 városában az 1992 évi népszámlálás adatai alapján 864.401 magyar élt, ez a romániai magyarság többsége, számszerint 53,22 %-a. Ezekben a városokban az 1996-os helyi választások alkalmával 2322 városi tanácsost választottak meg, ebből 463 képviseli az RMDSZ-t, illetve független magyar tanácsos, ami a tanácsosok összlétszámának 19,94 %-a. Amennyiben a jövő évi helyi választások alkalmával csökkentik a tanácsosok létszámát, akkor a 118 városnak csak 1396 tanácsosa lesz, ami a jelenleginek 60,1 százaléka. Feltételezve, hogy a városok lakóinak nemzetiségi összetétele lényegében nem változott, a magyar nemzetiségű lakosok az átlagnak megfelelő arányban vesznek majd részt a választásokon és az RMDSZ-re, illetve magyar jelöltekre szavaznak, akkor az erdélyi városoknak 279 magyar tanácsosa lesz, tehát 184-gyel kevesebb, mint jelenleg, de megtartva a mostani kb. 20 százalékos arányszámot. Az adatok további elemzéséből kitűnik: 1) 1996-ban a 118 városi tanácsból 12-ben volt több mint kétharmados RMDSZ-többség (Tusnádfürdő, Kovászna, Székelykeresztúr, Gyergyószentmiklós, Csíkszereda, Sepsiszentgyörgy, Szováta, Borszék, Székelyudvarhely, Kézdivásárhely, Érmihályfalva és Szentkeresztbánya). Az új tanácsosi létszám bevezetésével 1 városi tanácsban (Kovászna) az RMDSZ elvesztené a kétharmados többséget. 2) 1996-tól kétharmadnál kevesebb, de több mint 50 százalékos RMDSZ-többség van 4 városban (Nagykároly, Szilágycseh, Nagyszalonta, Marosvásárhely). Ezen a helyzeten a leszállított tanácsosi létszám nem változtatna, viszont ebbe a kategóriába kerülne Kovászna városa is. 3) Az 1996. évi választások alapján 3 városban a választott testület több mint egyharmada, de kevesebb, mint fele RMDSZ-tanácsos (Margitta, Szatmár, Tasnád). Az új tanácsosi létszám még három városban biztosíthat az RMDSZ-nek több mint egyharmados képviseletet (Kiskapus, Bánffyhunyad, Kürtös).4) Ugyancsak az 1996. évi helyi választások eredményeként további 74 városi tanácsban van legalább 1 RMDSZ-tanácsos, míg 25 városi testületben nincs RMDSZ-képviselet. - A tanácsosok létszámának tervezett csökkentése még 15 városi tanácsban szüntetné meg az RMDSZ jelenlétét, éspedig azon helységekben, ahol a magyarság arányszáma az összlakosságnak kevesebb, mint 9-10 százaléka a kisebb, és 5-6 százaléka a nagyobb városokban. - Megjegyezhető, hogy a készülő törvénytervezet alapján, mivel a magyarság aránya több mint 20 százalék, 35 városban lehető lesz a magyar nyelv használata a helyi közigazgatásban. Ezek a városok az 1., 2. és 3-as pontokban feltüntetetteken kívül: Élesd, Felsőbánya, Balánbánya, Kisjenő, Kolozsvár, Detta, Marosludas, Nagyvárad, Kőhalom, Szecseleváros, Szilágysomlyó, Dicsőszentmárton, Maroshévíz és Zilah. /Czédly József: Helyi választások - hogyan? = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 4./

1999. november 11.

Nov. 4-én Margittán a diákok Horváth Imre szülőházánál emlékeztek a költőre. Az épület falán levő emléktábla előtt Papp Attila magyartanár méltatta a költő munkásságát, kötődését szülővárosához. A diákok megkoszorúzták a költő emléktábláját. /93 éve született Horváth Imre. = Bihari Napló (Nagyvárad), nov. 11./ Horváth Imre /Margitta, 1906. nov. 4. - Nagyvárad, 1993. ápr. 11./

1999. november 23.

Margittán nov. 21-én emlékeztek Ady Endrére, születésének 122. évfordulója alkalmából. A rendezvény vendége volt Dudás Károly, a Vajdasági Magyar Szövetség alelnöke, továbbá Muzsnay Árpád, az Erdélyi Magyar Közművelődési Egyesület alelnöke, valamint Rákóczi Lajos parlamenti képviselő. Isten megsegített bennünket, s most itt vagyunk együtt örülni, együtt ünnepelni Margitta magyarságával - fejtette ki beszédében Dudás Károly. A margittai középiskolások és a Szabadka melletti kishegyesi Petőfi Sándor Művelődési Egyesület rövid műsorral idézte a költőóriás emlékét. /Ady Endrére emlékeztek. = Bihari Napló (Nagyvárad), nov. 23./

1999. december 11.

Dec. 9-én 51 éves korában meghalt Sipos László, aki egy életre elkötelezte magát Bogdánd hagyományainak, népi művészete megmentésének és ápolásának ügye mellett. 1971 óta tanított Bogdándon, 1985 óta igazgatója volt az iskolának. Ott bábáskodott a helyi tánccsoport megszületésekor, maga is beállt közéjük. A Rozsmalin ismert lett előbb a környéken, aztán az országban, majd a Kárpát-medencében is. Tíz évvel ezelőtt megszervezte a Bogdándi Nemzetiségi Táncfesztivált. Ugyancsak az ő érdeme a Bogdándi Magyar Múzeum létrehozása. A Szilágysági magyarok című kötet társszerzőjeként írta be nevét a környék néprajzi kutatóinak sorába. Kiadás előtt áll a Tövishát című munkája. /Sipos László emlékezete. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), dec. 11./ A hirtelen eltávozott Sipos László a történelmi Szilágy megye, a Tövishát és Bogdánd község legelkötelezettebb és legavatottabb tollú kutatója volt. Alapító tagja volt egy egész sor, az 1989-es változások után alakult közművelődési egyesületnek, lapnak, kutatócsoportnak. Ki rendezi a következő években a Bogdándi Nemzetiségi Néptánctalálkozókat, ki ír a Szatmári Friss Újságba, ki ír a Partiumba a tövisháti templomokról, a Szilágyságba és a Művelődésbe a tövisháti falvakról, népszokásokról, a vidék rendkívüli eseményeinek szokásrendjéről, ki gyarapítja az általa alapított Bogdándi Magyar Múzeumot, ki készíti fel a Néptáncegyüttest hazai és számos Kárpát-medencei szereplésre, és a helyi színjátszócsoportot? Õ kezdeményezte a bogdándi szabadtéri színpad megépítését, a református dalárda újraindítását. Értékes értelmiségijét temette el Bogdánd, prédikálta a margittai református költő-lelkipásztor, Fazakas László. /Gáspár Attila: Sipos László (1948. június 14-1999. december 9.) = Szabadság (Kolozsvár), dec. 16./

1995. január 21.

Honismeret a Bihari Naplóban címmel az 1994-es esztendő írásaiból nyújt összefoglalót a napilap, a lapban megjelenés dátumával jelölve az eseményt. Ebben szerepel például: jan. 26. -megalakult Nagyváradon a Partiumi és Bánsági Műemlékvédő és Emlékhely Bizottság; márc. 19. -26-án megalakult a Nagyváradon Erdély első magánszínháza, a Kiss Stúdió; ápr. 14. - új lap született Nagyváradon, a Partium, a Partiumi Közlöny melléklete, az Erdélyi Kárpát Egyesület és a Partiumi és Bánsági Műemlékvédő és Emlékhely Bizottság lapja; nov. 16. - Margittán felavatták Ady Endre szobrát a református templom kertjében. /Bihari Napló (Nagyvárad), jan. 21-22./

1995. november 26.

Nov. 26-án Margittán tartották a hagyományos Ady-emlékünnepséget. Sokan jöttek össze, a meghívott vendégek között volt Markó Béla, az RMDSZ elnöke, dr. Csapó József szenátor, Rákóczi Lajos és Szilágyi Zsolt képviselők és Varga Gábor, az RMDSZ Bihar megyei elnöke. A résztvevőkhöz időközben csatlakozott Tőkés László püspök is. Markó Béla sajnálatának adott hangot, hogy ritkán tud eljutni a tagsághoz. Közelednek a választások, várhatóan erősödni fog a szervezetre nehezedő nyomás, igyekeznek majd megfélemlíteni bennünket. Tőkés László figyelmeztetett: nem szabad elcsüggedni. "Csak az összefogás menthet meg bennünket. A beolvasztó kohót szorgalmasan fűtik ellenségeink..." "Isten óvjon bennünket a megosztottságtól, az egyetlen megoldás, mely megakadályozza a beolvadást, az összefogás." /Bihari Napló (Nagyvárad), nov. 28./

1995. február 28.

Febr. 8-án Margittán a 19 éves Horváth Ferencet este fél tizenegykor a rendőrök bekísérték a rendőrségre, mert betört egy ablakot, éjjel 1,25-kor egy rendőr felkereste a fiú szüleit és közölte, hogy a fiú eszméletlenül fekszik. A rendőrség 1,30-kor hívta a mentőket, a szülők szerint fiuk ekkor már halott volt. A boncolás megállapította, hogy a mája valósággal szétrobbant, a szív és a főütőér leszakadt, a lép szintén, több bordája letört a gerincoszlopról, bal lába pedig két helyen eltörött. A rendőrök nem akarják elismerni, hogy agyonverték Horváth Ferencet, azt mondják, hogy valószínűleg elütötte egy autó, de akkor nincs magyarázat arra, hogyan kerülhetett egy panelház melletti sétányra. /Bihari Napló (Nagyvárad), febr. 28./

1995. március 15.

Két különös, a rendőrséggel összefüggésbe hozott haláleset felhívja a figyelmet a rendőrség módszereire. A 32 éves szatmári Kiss Istvánt jan. 23-án vitték be a rendőrségre, majd kórházba kellett vinni, ahol meghalt. Halála előtt még elmondta, hogy a rendőrségen összeverték. A margittai 19 éves Horváth Ferencet febr. 9-én este kísérték be a rendőrségre, néhány óra múlva meghalt. /Erdélyi Napló (Nagyvárad), márc. 15. - a beszámolók a halálesetekről: Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 9., Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 17., Bihari Napló (Nagyvárad), febr. 28./

2000. október 7.

Szept. 30. - okt. 1-jén tartották a Margittai Napokat. Az új római katolikus templomban kisplasztika és fotókiállítás nyílt, Mészáros Zoltán helyi tanár-művész fafaragásait, valamint Ozsváth Judith matematikatanárnő fotóit láthatták az érdeklődők. Felléptek a helyi középiskolások táncműsorukkal, valamint a monospetri és bodonosi fiatalok német és szlovák népitánc bemutatóval. Sikeres volt a székelyhídi Tini Dance gyermek táncegyüttes, Márk Attila gitárművész és a vendégek, a debreceni Református Kollégium gimnazistáinak verses-zenés műsora. Volt ifjúsági focibajnokság és ügyességi autóverseny is. /Albert Attila: / Margittai Napok 2000. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 7./

2000. október 31.

Margittán az új római katolikus templomban koncertezett Márk Attila brassói gitárművész, aki tíz éve ad elő megzenésített verseket. Főként erdélyi költők verseiből válogat, többek között Reményik Sándor, Dsida Jenő, Áprily Lajos, Szemlér Ferenc, Szabédi László költeményeit zenésítette meg, az egyetemes magyar lírából pedig József Attila, Ady Endre verseit. A ma élő költők közül Lendvai Éva, Csávossy György alkotásai vonzanak. Márk Attila sok helyen fellépett, a legnagyobb városoktól, mint Budapest, Bécs vagy Salzburg, a legkisebb településekig. A sok dal hat kazetta formájában jelent meg különböző kiadóknál. Márk Attila elvégezte a gyulafehérvári egyetem hitoktató szakát. Tanít, de a hittanórákon inkább énekel a gyermekeknek. /Dérer Ferenc: Brassói gitárművész Margittán. = Bihari Napló (Nagyvárad), okt. 31./

2000. november 14.

Nov. 12-én és 13-án ismét Romániába látogatott Dávid Ibolya. A magyar igazságügyi miniszter ez alkalommal Margittán Ady-emléknapon vett részt, majd Temesváron millenniumi emlékzászlót adott át. Elmondta, hogy Margittán Ady Endre mának szóló üzenetéről tartott beszédet. Megtiszteltetésnek érezte, hogy a temesvári római katolikus püspökségnek hozhatta el a millenniumi zászlót. - Valamennyi eddigi millenniumi zászlóátadás közül számomra a mostani volt a legmegrendítőbb és egyben a legszebb - mondotta. Reményei szerint Temesváron román kollégájával, Valeriu Stoica igazságügyi miniszterrel is találkozik, akinek ismét felveti a Temesvári Magyar Ház visszaszolgáltatásának ügyét. /(tibori): Dávid Ibolya: Ez volt a legszebb millenniumi zászlóátadásom. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 14./ Nov. 12-én Temesváron felekezeti hovatartozástól függetlenül mindenki eljött a Millennieumi templomba, hogy részese legyen a Magyar Millennium 2000 feliratú történelmi zászló ünnepélyes fogadásának. A szentmisét Roos püspök celebrálta. Tamáskó Péter Pál marosi főesperes szentbeszédet kifejtette, hogy "a magyar millenniumi zászló sajátságos módon irányítja figyelmünket Szent István királyra, életművére és példájára", aki országépítő tervének részeként alapította 1030 táján ezt az egyházmegyét, melyet az I. világháborút követő politikai döntésig Csanádi Egyházmegyének neveztek. Dávid Ibolya hangsúlyozta: "Történelmi zászlót hoztam ide, melynek alapszíne a fehér, a tisztaság és a remény színe. Középen a Szent Korona, Európához tartozásunknak a hiteles szimbóluma, vallási, szellemi és kulturális összetartozásunk jelképe. A béke, a szeretet és a testvériség zászlaját olyanok közé hoztam, akik a legnehezebb körülmények között is megőrizték a hitet, az anyanyelvet, a jó pásztor nyája nem hullott szét. Megtiszteltetés számomra, hogy éppen a Millenniumi templomban adhatom át a millenniumi zászlót azoknak, akik tizenegy évvel ezelőtt felemelték szavukat a zsarnokság ellen, és győztek. Csoda történt! A gyűlöletnél erősebb volt a szeretet és a remény; a millenniumi zászló szintén a remény és a szeretet szimbóluma." Ezután a vendég a zászlót átnyújtotta Roos Márton megyéspüspöknek. Toró T. Tibor, az RMDSZ Temes megyei szervezetének elnöke a megye magyarsága nevében mondott köszönetet dr. Dávid Ibolya miniszter asszonynak a megtisztelő ajándékért. /Sipos János: Kereszténységünk 1000 éves évfordulója. Millenniumi zászló - jelkép és üzenet. = Nyugati Jelen (Arad), nov. 14./ Az ünnepségen Szabó Dénes temesvári esperes figyelmeztetett: ebben az évben 137 elhalálozást és csak 55 újszülöttet jegyeztek be az itteni plébánián, utóbbiak közül is csak öt vegyes házasságban született és négy tiszta magyar volt. A Roos Márton temesvári püspök celebrálta szentmisén elsőként dr. Dávid Ibolya vehette magához Krisztus testét. Dávid Ibolya beszédében elmondta: "Az elszakított nemzetrészben élő magyarság anyanyelve, kultúrája, etnikai-vallási hovatartozása okán nap-mint-nap sérelmeket szenved. Akikről a hivatalosság szintjére emelt torz történelem és türelmetlenség azt kívánja bebizonyítani, hogy betolakodók, vagy azok utódai. Minden ilyen megkülönböztetés, az anyanyelv tiltása lelki félszegséghez, bénasághoz vezethet. Elsorvaszthatja az öntudatot és az önbizalmat, kiolthatja a hitet, és ahol kihal a hit, ott kihal a lélek. De ma olyan nagyságok közé hoztam el a Millenniumi Zászlót, akik egy tizenegy évvel ezelőtti decemberi vasárnapon, magyarok, románok és más nemzetiségűek, összegyűltek és élő láncot alkotva védték lelkipásztorukat. A jó pásztor nyája nem hullott szét, de napról napra nőtt. A rémuralom itt alkalmazott először erőszakot, az Opera téren békés tüntetőkre lőttek és a román forradalom első mártírjainak vére itt hullott.". Az akkor kivívott szabadság egyik szimbólumaként, - dr. Dávid Ibolya hathatós segítségével, - az aradi Szabadság szoboregyüttes is kiszabadult börtönéből. /Millenniumi zászlót kapott a bánsági magyarság. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 16./ Az RMDSZ Temes megyei szervezete sajtótájékoztatóján Bodó Barna szenátorjelölt elmondta: dr. Dávid Ibolya magyar igazságügy-miniszter nov. 12-én, vasárnap, a Millenniumi Zászló átadása előtt, zárt ajtók mögött a helyi magyarság képviselőivel tárgyalt. Napirenden szerepelt a tárgyalás színhelyét is jelentő temesvári Magyar Ház visszaigénylésének kérdése. A miniszter asszony továbbra is felelősséget érez a bánsági magyarság jogos tulajdonát képező ingatlan sorsa iránt és megpróbál közbenjárni román kollégájánál, Valeriu Stoicánál ennek érdekében. A temesvári Magyar Ház körüli jogi visszaélések miatt a helyi magyar érdekképviselet a strasbourgi nemzetközi törvényszékhez fordult - nyilatkozta Bodó Barna. A tárgyalások napirendjén szerepelt a Nagycsanád-Kiszombor határátkelő nyitvatartásának meghosszabbítása is. /(Pataki Zoltán): Magyar Ház és határátkelő. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 16./

2000. november 16.

Margittán a helyi RMDSZ választási kampánygyűléssel egybekötött Ady-emlékünnepséget rendezett nov. 12-én. A díszvendégek között volt Dávid Ibolya magyar igazságügyi miniszter, az MDF elnöke, Alföldi László, Magyarország kolozsvári főkonzulja, Komlós Attila budapesti református lelkész, a Magyar Nyelv és Kultúra Nemzetközi Társaságának ügyvezető elnöke. A megyei RMDSZ részéről jelen volt Kapy István elnök, Lakatos Péter ügyvezető alelnök, alprefektus, valamint Pete István államtitkár, szenátorjelölt, Székely Ervin, Kovács Zoltán, Fazakas László képviselőjelöltek. /Kampánygyűlés és Ady-emlékünnepség. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 16./

2000. november 18.

Nov. 12-én Margittán Ady-emlékünnepséget rendeztek, a fő vendég Dávid Ibolya magyar igazságügy-miniszter, az MDF elnöke volt. Dávid Ibolya a Balogh Péter alkotta Ady-mellszobor előtt mondott beszédet. Mondanivalójának lényegét a költőtől vette: "Őrzők, vigyázzatok a strázsán". A továbbiakban Alföldi László főkonzul, Rákóczi Lajos képviselő és Muzsnay Árpád EMKE-elnök szólt a megjelentekhez. Dávid Ibolya az újságíróknak kifejtette, hogy a tavalyi szégyenletes rendbontás nem fog megismétlődni, meggyőződése, hogy a románság is rájön végre, a mártírokra való emlékezés nem ellenük irányul. /Őrzők a strázsán. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 18./

2000. november 22.

Tíz éve látogatnak el Ady Endre szülőhelyére magyar iskolások. A Szatmárnémetiben tartott irodalmi vetélkedőn "Ti vagytok az örökség / A jutalom / Ti vagytok a dalom..." Ady-sorokat kellett értelmezni. Öt ország - Jugoszlávia, Szlovákia, Ukrajna, Románia és Magyarország - területéről érkezett 22 esszészerűen megírt dolgozat érkezett. A pályázatokat két neves irodalomtörténész, egyetemi tanár, Láng Gusztáv és N. Pál József értékelte. A vetélkedő a beregszászi Bethlen Gábor Gimnázium csapatának győzelmével végződött. A második helyen a kishegyesi (Jugoszlávia) Petőfi Sándor Művelődési Egylet és a szatmárnémeti Református Líceum osztozkodott. Harmadik a nagyváradi Lorántffy Zsuzsanna Református Gimnázium kéttagú csapata. A kolozsvári brassaisták nyolcadikok lettek. - Érmindszenten, a szülőház udvarán, az idén is nagy tömeg gyűlt össze. Beszédet mondott többek között Fazakas László költő, margittai lelkipásztor, Kósáné Kovács Magda tanárnő, magyar ország-gyűlési képviselő, Cseh Áron, kolozsvári magyar konzul és Markó Béla költő, az RMDSZ elnöke. Az ünnepségen átadták Ady Endre helyreállított szülőházát. /S. Muzsnay Magda: Ady Endre a harmadik évezred küszöbén. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 21./


lapozás: 1-30 | 31-60 ... 121-126




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2017
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998